A nemiség (sexus) meghatározása

Az előadások a következő témára: "A nemiség (sexus) meghatározása"— Előadás másolata:

1 A nemiség (sexus) meghatározása
Férfi és nő (gipszkő szobor i. e )

2 ♀? ♂?

3

4 A nemet determináló tényezők
Hogyan lesz a férfi férfi és a nő nő? Nemi jellegek: - elsődleges (már a születéskor jelen vannak) - másodlagos (később jelennek meg) - harmadlagos (pszichés, viselkedésbeli különbségek; kultúrafüggő) Nemi differenciálódás több, egymással szoros összefüggésben álló fejlődési lépcső összhangjának eredménye

5 A nemiség szintjei: 1. Genetikai nem FÉRFI: XY NŐ: XX
Nemünk alapvetően a fogantatáskor dől el és a nemi kromoszómák döntik el

6

7 Nemi arány (férfi-nő arány)
Elsődleges /Megtermékenyítéskor: Másodlagos / Születéskor: Harmadlagos /Születéstől az aggkorig terjedő időszak átlaga Világ   Magyarország születés (másodlagos nemi arány) 1,05 1,07 15 év alatt ,04 1,05 15–64 év   1,02 0,96 65 év fölött , ,59 átlagos (harmadlagos nemi aránya) 1, ,91

8 Here struktúra, androgén hatás
Első 7-8 hétben látszólag nincs különbség a fejlődésben: indifferens stádium - első 6 hétben a külső és belső nemi szervek bipotenciálisan vannak jelen, mindkét nemben azonos kezdetleges gonád - 7. Hét: Y kromoszóma rövid karja - TDF (tesztisz determináló faktor) : indifferens gonádtelep hereszövet (tesztoszteron; MRF-Müller féle regressziós faktor- Müller-cső visszafejlődését okozza) - TDF hiányában petefészekszövet (hormont még nem termel) A nemiség szintjei: 2. Szint Gonadális nem FÉRFI NŐ Here struktúra, androgén hatás Petefészek struktúra ösztrogén hatás -később!

9 Genitális régió kifejlődése hormonok hatásán alapul
A nemiség szintjei: 3. Szint Genitális nem FÉRFI NŐ Belső nemi szervek: Wolff-cső eredet (ondóvezeték, prosztata, ondóhólyag) Külső nemi szervek (hímvessző, herezacskó) Belső nemi szervek: Müller-cső eredet (petevezeték, méh, hüvely felső 2/3-a) Külső nemi szervek (csikló, szeméremajkak)

10 11. hétre a külső nemi szervek is felismerhetőek - megmutatkozik az elsődleges nemi jelleg (ultrahangon a héten válik igazán láthatóvá)

11 A nemiség szintjei: 4. Szint Szomatikus nem (fenotípus)
Elsősorban a gonádok érésével, valamint az általuk termelt nemi hormonok szabályozó szerepével van összefüggésben Kromoszómák által meghatározott és a kifejlődött gonádok által termelt nemi hormonok következménye a másodlagos nemi jellegek kialakulása

12 A férfi és a női test alapvető szomatikus eltérései
testmagasság ~ 170 cm ~ 160 cm izomszövet aránya 40-42 % 36 % zsírszövet aránya 18-20 % 28-30 % csontozat aránya 20 % 15 % koponyakapacitás cm3 cm3 születéskor várható átlagos élettartam* 68,59 év 76,91 év *KSH adat, 2004

13 A nemiség szintjei: Fiú vagy lány?
5. Szint Pszichoszociális nem (nemi identitás) Fiú vagy lány? Újszülöttek döntő többségénél a külső nemi szervek morfológiája (genitális nem) egyértelműen tükrözi a gyermek génállományát (genetikai vagy kromoszomális nem), ivarmirigyének milyenségét (gonadális nem), belső nemi szerveinek felépítését (genitális nem „belső oldala”). Mindezek alapján egyértelműnek tűnik az is, hogy milyen fenotípussal rendelkezik majd nemi érésének beköszönte után (szomatikus nem) és milyen nemi szerep vár rá az életben (pszichoszociális nem)

14 Interszexualitás (kevert neműség)
- A nem kialakulásának zavarait genetikai rendellenességek okozzák, s a magzati fejlődés során következnek be - Nem mindegyik ismerhető fel a születéskor, egyes szindrómák csak a pubertáskorban válnak felismerhetővé

15 Az oszteoarcheológiai leletek esetében a csontozaton megfigyelhető másodlagos nemi jellegek alapján következtethetünk a sexusra (befolyásoló tényezők: pl. rasszbeliség, konstitúció, életkörülmények, stb).

16 A csontváz sexusának eldönthetősége függ:
- a csontok megtartási állapotától (mennyiségi és minőségi) - az elhalálozási életkortól Az emberi csontváz csak éves kortól mutat olyan jól megfigyelhető morfológiai különbségeket, amelyek alkalmasak a nem meghatározására Befolyásoló tényezők: rasszbeliség, egyes betegségek, a genetikus háttér. A sexus nagy biztonsággal csak az Adultus korcsoporttól határozható meg.

17 Általánosan alkalmazott módszer : Éry-Kralovánszky-Nemeskéri (1963) markáns nemi dimorfizmust mutató jelleg vizsgálata a koponyán és a vázon 5 fokozatú jellemzés valamennyi jellegre: -2, -1, 0, +1, / hyperfeminin -1 / feminin / indifferens +1 / masculin +2 / hypermasculin

18 Nemmeghatározó jellegek és azok fokozatai a koponyán
-2 -1 +1 +2 1. tuber frontale et parietale kifejezett közepes mérsékelt elmosódó hiányzik 2. glabella, arcus superciliaris sima gyengén elhatárolódó elhatárolt kifejezett, ívelt erőteljes, magas 3. processus mastoideus igen kicsi kicsi nagy igen nagy 4. protuberantia occipitalis externa enyhe gyenge erőteljes 5. squama occipitalis kifejezett izomtapadási helyek érdes 6. margo supraorbitalis és orbita igen éles peremű, kerek éles peremű, kerek átmeneti jellegű gyengén lekerekített, szögletes lekerekített szögletes 7. arcus zygomaticus vékonyabb vékony vastag vastagabb 8. facies malaris alacsony, simább alacsony, sima közepesen magas, tagolt magas, profilált magasabb, érdes 9. corpus mandibulae (M2 magasságában) nagyon keskeny keskeny nagyon vastag 10. trigonum mentale kerek, tagolatlan fordított T alakú bilateralis állcsúcs 11. angulus mandibulae kezdődő reliefek mérsékelt reliefek erőteljes reliefek oldalt kihajló szeglet 12. caput mandibulae kisebb nagyobb

19 Nemmeghatározó jellegek a koponyán

20 Nemmeghatározó jellegek és fokozataik a koponyán

21 Nemmeghatározó jellegek és azok fokozatai a vázcsontokon
-2 -1 +1 +2 13. pelvis major alacsony, széles közepesen magas, átmeneti magas, meredek magasabb, meredek 14. pelvis minor szélesebb, ovális széles, ovális lekerekedett, közepesen széles keskeny, szív alakú keskenyebb szív alakú 15. angulus pubis 100o-ig 90o-ig 75o-ig 60o-ig 45o-ig 16. foramen obturatum háromszögű éles perem háromszög átmeneti forma ovális, lekerekített ovális 17. incisura ischiadica major nyitott, sekély sekély V alakú, közepesen mély zártabb, U alakú mély, zárt alakú 18. sacrum szélesebb, alacsony széles, alacsony keskeny, közepesen magas keskeny, magas keskenyebb magasabb 19. caput femoris verticalis átmérője (mm) x-40 41-43 43,5-44,5 45-47 48-x 20. linea aspera hiányzik gyenge közepesen elhatárolódó erőteljes reliefek kiemelkedő 21. sulcus praeauricularis mély keskeny vonalnyi nyomokban nincs 22. collodiaphysis szög < 115o o o o 132o<

22 Nemmeghatározó jellegek a vázcsontokon

23 Nemmeghatározó jellegek és fokozataik a koponyán
Arc composé

24 Sexualizáltsági index
Minden vizsgálható érték kap egy számot, majd a kapott értékeket átlagoljuk. A kapott szám a szexualizáltsági index - előjele a vizsgált egyed nemi hovatartozását dönti el, abszolút értéke egyenes arányban a nőiesség és a férfiasság mértékére, fokára utal. A kapott számadatok beosztása a következő: -2,0 - -1,1 a csontváz erősen nőies (hyperfeminin) -1,0 - -0,4 a csontváz nőies (feminin) -0,4 - +0,4 a csontváz nem kifejezett, jellegtelen (indifferens) +0,4 - +1,0 a csontváz férfias (masculin) +1,1 - +2,0 a csontváz erősen férfias (hypermasculin)

25 Egyéb lehetőségek A régészeti mellékletek, temetési rítus
is felvilágosítást nyújthatnak az eltemetett egyén neméről (specifikus mellékletek – pl. az avar korban az övgarnitura tipikus férfi melléklet; korai bronzkor: férfiakat a bal, nőket a jobb oldalukra fektették)

26 Egyéb lehetőségek A sexus meghatározása a csontok
citráttartalma alapján (Lengyel Imre) a csontok citráttartalma a serdülőkor és a klimax közti időszakban a nőknél magasabb (ugyanabból a temetőből származó csontvázleletek esetében)

27 Egyéb lehetőségek A kromoszomális nem meghatározása csontvázmaradványokból - leggyakrabban használt primer: amelogenin gén egy rövid szakasza (X és Y kromoszómán is jelen van, a különbség: Y kromoszómán 112 bp hosszú, X kromoszómán 106 bp)

28