Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A társadalombiztosításra és a családtámogatásra vonatkozó alapismeretek 1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A társadalombiztosításra és a családtámogatásra vonatkozó alapismeretek 1."— Előadás másolata:

1 A társadalombiztosításra és a családtámogatásra vonatkozó alapismeretek
1

2 A fontosabb jogszabályok 1
1997. évi LXXX. tv. a a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 195/1997. (XI. 5.) Korm. r. (az előző végrehajtásáról) 1997. évi LXXXI. tv. a társadalombiztosítási nyugellátásról 168/1997. (X. 6.) Korm. r. (az előző tv. végrehajtásáról) 1997. évi LXXXIII. tv. a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól 217/1997. (XII. 1.) Korm. r. (az előző tv. végrehajtásáról) 284/1997. (XII. 23.) Korm. r. a térítési díj ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról 43/1999. (III. 3.) Korm. r. az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól 2

3 A fontosabb jogszabályok 2
9/1993. (IV. 2.) NM r. az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról 1997. évi LXXXII. tv. a magánnyugdíjakról és a magánnyugdíjpénztárakról 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról 223/1998. (XII. 30.) Korm. r. (az előző végrehajtásáról) 3

4 Bevezetés: a szociális biztonsági rendszer
4

5 A szociális biztonsági rendszer
= (ENSZ ILO, 1951) a társadalom minden tagja számára biztosított döntően, de nem kizárólag állami védelem ami a megélhetést biztosító jövedelem gazdasági vagy szociális okból bekövetkező csökkenése vagy megszűnése pl. betegség, baleset, nyugdíjas kor elérése esetén kompenzációt biztosít: pénzbeli vagy természetbeni ellátások adott feltétel esetén egészségügyi ellátások gyermeknevelési költségek, stb. 5

6 A szociális biztonsági rendszer elemei
állami szociális ellátórendszerek az egyéni/kisközösségi védelem intézményei egyházi szociális gondoskodás 6

7 1. Állami szociális ellátórendszerek
a) társadalombiztosítás jövedelem-újraelosztás: a munkát végzők kockázat-közösségén alapul, a jövedelemmel arányos befizetés, később részben befizetés-arányos juttatás b) szociális segélyezés akinek nincs jövedelme, így tb-ellátásra sem jogosult: kiegészítés a minimumig c) alanyi jogon járó ellátások állami bevételből, bizonyos élethelyzetben, mindenkinek egyformán 7

8 a) A társadalom-biztosítás
Ismérvei: a szociális biztonsági rendszer legtöbb személyre kiterjedő alrendszere jogszabály által meghatározott jövedelem-újraelosztáson alapul a munkát végző személyek kötelező kockázatközössége 8

9 Elve: „újraelosztás” 1 a tb alanyai – amíg erre képesek – befizetnek:
foglalkoztatók foglalkoztatottak munkavégzés esetén a befizetés kötelező a hozzájárulás mértéke a keresettől függ majd, amikor rászorulnak (a kockázati esemény bekövetkeztekor) automatikusan különböző ellátásokra lesznek jogosultak: előre látható vagy meghatározott kockázatok esetén mindezt az állam garantálja s önálló tb-szervezet intézi 9

10 „újraelosztás” 2 fontos: a társadalombiztosítás szolgáltatásai közül
a pénzbeliek: általában a befizetésekkel arányosak pl. nyugdíj a természetbeliek közül az egészségügyi ellátások: mindenkire nézve azonos tartalmúak 10

11 b) A szociális segélyezés
Az Európa Tanács Európai Szociális Chartája: pénzbeli/természetbeni juttatás a minimum-megélhetéshez elegendő azok számára, akiknek sem saját, sem más forrásból (pl. család) nincs jövedelmük és a tb-ellátásokból is kimaradnak 11

12 Szociális segélyezés csak kérelemre!
csak az, akinek nincs jövedelme vagy támogatója állami vagy helyi adókból és hasonló bevételekből (vám, illeték) finanszírozzák a jogosultság és a folyósítás a helyi önkormányzat hatásköre a rászorultsági feltételek: jogszabályban gyakran több feltétel is pl. család hiánya, fizetendő köztartozás az ellátás mértéke a létminimum, nem a korábbi életszínvonal 12

13 c) Állampolgári jogon járó ellátások
állami bevételekből, az állam által közvetlenül adott minden ilyen helyzetbe került állampolgárnak jár, anyagi helyzetétől és tb-jogosultságától függetlenül (= alanyi jogon jár) mindenki ugyanazt (ugyanannyit) kapja Ilyen például a magyar családtámogatási rendszer! 13

14 2. Az egyéni/kisközösségi védelem intézményei
egyéni tartalékképzés családi tartalékképzés egyéb kisközösségi védelem lakóhelyi munkahelyi kiegészítő magánbiztosítás önkéntes, kölcsönös profitorientált profitorientált és non-profit szociális vállalkozások önkéntesen vállalt szociális tevékenység 14

15 3. Egyházi szociális gondoskodás
az egyház által szervezett látogatás, ápolás (diakónia) pénzbeli segélyek használt ruha gyűjtése (Karitász)… 15

16 Bármelyik esetén: milyen kompenzáció lehet
Pénzbeli direkt a pénzbeli kiesést részben pótolja, pl. nyugdíj, baleseti járulék indirekt pl. adókedvezmény Természetbeni dologi „reáliákban” direkt: tanszer indirekt: lakbértámogatás személyes gondoskodás (pl. védőnő) intézményi szolgáltatás pl. kórház, járóbeteg-ellátás, szociális otthonok 16

17 A legfontosabb állami szociális ellátórendszer: a magyar társadalombiztosítás
17

18 A társadalombiztosítás - alanyait tekintve - 3 pólusú:
A hazai tb alanyai A társadalombiztosítás - alanyait tekintve - 3 pólusú: kedvezményezettek foglalkoztatók a tb. szervei 18

19 Kedvezményezettek a biztosítottak és ezek hozzátartozói és
akik egyes (bizonyos) ellátásokra jogosultak bizonyos körülmények bekövetkezésekor 19

20 Biztosítottak: aki… …valamilyen – társadalmilag elismert – munkavégzésben vesz részt, azaz munkaviszonyban áll (részfoglalkozású is, köztisztviselő is…) szövetkezet tagja egyéni vagy társas vállalkozás tagja díjazás ellenében munkaviszonyra irányuló egyéb jogviszonyban van pl. bedolgozó, megbízási szerződés, és eléri a havi minimálbér 30%-át tiszteletdíjban részesül pl. társadalmi szervezet, kamara, társasház-közösség választott tisztségviselője tanulószerződés alapján szakiskolai tanulmányt folytat munkanélküli ellátásban részesül egyházi személy, stb. 20

21 A biztosítottak hozzátartozói
közeli hozzátartozók (aki a Ptk. szerint ilyennek számít!) házastárs csak bizonyos jövedelmi viszonyok között u. n. származékos jogon csak egyes ellátásokra jogosultak, pl. özvegyi nyugdíj- vagy árvaellátás 21

22 …akik egyes ellátásokra jogosultak
Ilyen pl. – bizonyos körülmények között - a baleseti ellátás az egészségügyi szolgáltatás 22

23 A biztosításból kizártak
külföldi diplomáciai testület tagjai itt dolgozó külföldiek családtagjaik ezek köthetnek hazai tb-szervvel kétoldalú szerződést orvosi ellátásra a nyugdíjhoz szükséges minimális szolgálati idő megvásárolására 23

24 Foglalkoztató Mindenki (jogi személy, annak nem minősülő gazdasági társaság, természetes személy, költségvetési szerv, stb.) aki biztosítottat foglalkoztat a tanulószerződés alapján szakiskolai tanulmányokat folytató tanuló esetén: a szerződést kötő vállalkozó vagy gazdálkodó szervezet a munkanélküli ellátást, gyes-t, gyed-et, ápolási díjat folyósító szervek 24

25 A társadalombiztosítás szervezete: a tb-szervek
Járadékbeszedést végző: az APEH Járadék Igazgatóságai nyilvántartó: egészségbiztosítási pénztárak nyugdíjbiztosítási igazgatóságok A nyugdíjbiztosítás ágazati szervei Magánnyugdíj-pénztárak a tagok önkormányzati alapon működő magánnyugdíj-pénztárai, felügyelő: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete PSZÁF Az egészségbiztosítás ágazati szervei A tb- és családtámogatási kifizetőhelyek 25

26 A nyugdíjbiztosítás ágazati szervei
Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság ONYF Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságok Vasutas Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóság NYUFIG 26

27 Az egészségbiztosítás ágazati szervei
Országos Egészségbiztosítási Pénztár OEP Regionális Egészségbiztosítási Pénztárak REP Vasutas Egészségbiztosítási Igazgatóság Újságíró tagozat Országos Orvosszakértői Intézet OOSZI 27

28 TB- és családtámogatási kifizetőhelyek
feltételeit a munkáltató biztosítja legalább 100 főt foglalkoztató: ilyet működtetni kell ez alatt: a tb-szervvel szerződve lehet Feladatai: tb-kifizetőhely: elbírálás pl. terhességi-gyermekágyi segély, táppénz, baleseti táppénz kiszámítás folyósítás a táppénz-hozzájárulás kiszámítása és bevallása családtámogatási kifizetőhely: minden ilyen igény – a gyermeknevelési támogatás kivételével – elbírálása és folyósítása 28

29 A hazai tb fedezete Csak a főszabályokat tanuljuk!

30 Ki mit fizet A biztosított
egészségbiztosítási járulékokat természetbeli pénzbeli munkaerő-piaci járulékot nyugdíjjárulékot A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó ugyanezeket (azaz társadalombiztosítási járulékot) egészségügyi hozzájárulást (eho) (korkedvezmény-biztosítási járulékot) Együtt: társadalom-biztosítási járulék 30

31 Létezik még Egészségügyi szolgáltatási járulék
olyan magánszemély, aki nem biztosított és más jogcímen sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, jogosultságukhoz a minimálbér 9%-nak megfelelő ilyen járulékot fizetnek akinek családjában az 1 főre eső jövedelem nem haladja meg a minimálbért, (jegyzői igazolás), nem a minimálbér, hanem a minimális öregségi nyugdíj 9%-át fizeti A munkáltató által fizetendő táppénz-hozzájárulás (lásd a táppénznél) Rehabilitációs hozzájárulás

32 Rehabilitációs hozzájárulás
Ki fizeti: minden munkaadó az APEH-nek külön számlára, ha a foglalkoztatottak statisztikai létszáma 20-nál több és ezek között kevesebb, mint 5% a megváltozott (=csökkent) munkaképességű személy Összege: évi Ft 0% megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén, és arányosan 0-5% között

33 Mennyit fizet a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó?
Járulék Mértéke Természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5% Pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5% Munkaerő-piaci járulék 1% Nyugdíjjárulék 24% Társadalombiztosítási járulék, összesen: 27% 33

34 Mennyit fizet a biztosított?
Járulék Mértéke Természetbeni egészségbiztosítási járulék 4% Pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2% Munkaerő-piaci járulék 1,5% Nyugdíjjárulék 9,5% Társadalombiztosítási járulék, összesen 17% 34

35 A foglalkoztató által fizetett társadalombiztosítási járulék
A foglalkoztató havonta fizeti Főszabályként legalább a minimálbér 2x után Ha a jövedelem ennél kisebb, ezt be kell jelentenie, s ekkor a tényleges jövedelem után 35

36 A biztosított által fizetett nyugdíjjárulék
ha ő kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozik: 9,5% magánnyugdíj-pénztár tag esetében 1,5% (ő a magánnyugdíj-pénztárba 8% tagdíjat fizet be) De járulékfizetési felső határ van! Ennek egy naptári napra eső összege 2009-ben Ft 36

37 Saját jogú nyugdíjas Ha foglalkoztatottként járulékalapot képező jövedelme van, fizet: természetbeni egészségbiztosítási járulékot nyugdíjjárulékot De ha a nyugdíj folyósítása szünetel: pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is

38 Korkedvezmény-biztosítási járulék 1
Korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatottak (és a biztosított társas vállalkozók) után a foglalkoztató valamint az ilyen munkakörben dolgozó egyéni vállalkozó maga a társadalombiztosítási járulékon felül, de ezt alapul véve korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet 38

39 Korkedvezmény-biztosítási járulék 2
Mértéke 13, de ennek egy részét a központi költségvetés – egyre csökkenő mértékben - átvállalja Év Foglalkoztató Kp-i költségvetés 2009 50% 2010 75% 25% 2011 100% 0% 39

40 Korkedvezmény-biztosítási járulék 3
Milyen munkakörök (a jogszabály jegyzékében): különösen nehéz fizikai munka tartós az ergonómiai eredetű megbetegedés veszély fokozott pszichés megterhelés tartós a pszichoszociális eredetű megbetegedés veszélye

41 Egészségügyi hozzájárulás eho
Közteher, az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítésére az APEH Járadék Igazgatóságának kell befizetni, az az E-alapba továbbítja, innen jut az egészségügyi intézményekhez Azon jövedelmek után kell fizetni, amelyek nem viselnek tb-járulékfizetési kötelezettséget 41

42 Mik ezek a jövedelmek? A szja szerinti „külön adózó” jövedelmek
minden, amire a kifizető nem állapít meg adót (pl. természetbeni juttatások) magánszemélynek nem „kifizetőtől” származó jövedelmei

43 Az eho mértéke Főszabály: az előzőek alapján jelzett jövedelmek 27%-a (mind kifizető, mind magánszemély esetében) Magánszemély, kivételek (példák): ingatlan bérbeadásából származó jövedelem: 14% fizető-vendéglátó, nem egyéni vállalkozó (magánszemély): 20% 43

44 A járulékok bevallása A munkáltató vallja be
és fizeti be az APEH Járadék Igazgatóságához munkáltató nyilvántartást vezet és a foglalkoztatottaknak igazolást állít ki (havonta): adatok, TAJ-szám, adóazonosító jel a levont járulékok alapja és összege eho… ehhez programot kap, vagy formanyomtatványokat az igazgatási szervtől Az önadózó a saját tevékenységből származó jövedelmére vonatkozókat negyedévente! Ha külföldről: az előző hónap 15-én érvényes MNB devizaárfolyam alapján Ft-ba számolva 44

45 A járulékok fizetésének elmulasztása esetén
Mulasztási bírság (mind a biztosított, mind a kifizető), ha esetleges ellenőrzése előtt nem rendezte. Két fajtája: késedelmi bírság hibabüntető bírság 45

46 A társadalombiztosítás keretében nyújtott ellátások
Egészségbiztosítási ellátások Nyugdíjbiztosítási ellátások Baleseti ellátások 46

47 1. Egészségbiztosítási ellátások
egészségügyi természetbeni szolgáltatások (ellátások) pénzbeli ellátások terhességi-gyermekágyi segély (TGYS) táppénz gyermekgondozási díj (GYED) 47

48 2. Nyugdíjbiztosítási ellátások
Társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás öregségi nyugdíj rokkantsági nyugdíj baleseti rokkantsági nyugdíj Hozzátartozói nyugellátás özvegyi nyugdíj ideiglenes állandó árvaellátás szülői nyugdíj baleseti hozzátartozói nyugellátások Rehabilitációs hozzájárulás 48

49 3. Baleseti ellátások baleseti egészségügyi szolgáltatás
baleseti táppénz baleseti járadék 49

50 1. Egészségbiztosítási ellátások
50

51 Egészségbiztosítási természetbeni ellátások
Az egészségügyet általában ilyen módon, azaz társadalombiztosítási ellátásként finanszírozzák, kivéve: közegészségügy és munkaegészségügy Fő típusai: térítésmentesen igénybe vehető árhoz nyújtott támogatással igénybe vehető pl. gyógyszer Van még: a biztosított általi részleges térítés mellett pl. >18 év: fogszabályozás méltányosságból igénybe vehető és külföldön történő gyógykezelés 51 (csak a fontosabbakat tárgyaljuk!)

52 Háziorvosi (házi gyermekorvosi) ellátás 1
Háziorvosi: térítésmentesen, gyermekorvosi: 14 éves korig térítésmentesen, 14-18 éves: felkérésre nyújtott Területi ellátásra kötelezett háziorvos van, de érvényesül a szabad orvosválasztás elve: másik orvos is választható ill. évente egyszer megváltoztatható (többször: csak indokolt esetben, pl. költözés) 52

53 Háziorvosi (házi gyermekorvosi) ellátás 2
Szolgáltatások: betegség esetén vizsgálat és gyógykezelés egészséges életmód-tanácsadás, az egészségügyi állapot figyelemmel kísérése vizsgálat a beteg otthonában a háziorvos kezdeményezésére krónikus betegség: orvosi gondozás, diagnosztikus-terápiás eszközök használatának megtanítása szakápolás a keresőképesség elbírálása (lásd táppénz) egyéb szakvélemény kötelező védőoltások, fertőző betegségekkel kapcsolatos teendők terhesek gyógyító-megelőző ellátása ügyeleti szolgálat szükség esetén kézigyógyszertár működtetése, stb. 53

54 Háziorvosi (házi gyermekorvosi) ellátás 3
Az említett szolgáltatások kinél vehetők igénybe: főszabály: a választott háziorvosnál (akinél a beteg „regisztrál”: leadja a TAJ-kártyáját) indokolt (sürgős) esetben (pl. másutt tartózkodik) annál a más, az egészségbiztosító által szintén finanszírozott háziorvosnál, akinek területén van éppen 54

55 Fogászati ellátás Teljes körű alap- és szakellátásra jogosult
 18 éves (de ha nappali tagozatos iskolai képzésben: ennek végéig) 60 éves nő a szülést követő 90 napig csak a technikai költségeket (anyagár, fogtechnikus) kell fizetnie Mások: csak sürgősségi ellátások, fogkő-eltávolítás, ínykezelés 55

56 Járóbeteg-szakellátás
az alapellátó orvos által beutaltak (kivéve meghatározott orvosi ellátások) szakorvosi vizsgálatra és kezelésre 56

57 Fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás
orvosi beutalása alapján térítésmentes: gyógyszer, vér, kötszer, étkezés, ideiglenes gyógyászati segédeszköz… kezelés, szülészeti ellátás, rehabilitáció, betegszállítás de csak az egészségügyi miniszter által irányelvként meghatározott szakmai protokollok („terápiás algoritmusok”) szerint 57

58 Árhoz nyújtott támogatással igénybe vehető szolgáltatások
A járóbeteg-ellátás keretében rendelt egyes gyógyszerek gyógyászati segédeszközök gyógyászati ellátás árához fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelés alatt a számára rendelt végleges gyógyászati segédeszköz árához, javításához Utazási költségtérítés (indokolt esetben) 58

59 Részleges térítés mellett igénybe vehető ellátások (példák)
18 év alatt fogszabályozó készülék fogpótlásra a rágóképesség helyreállítása érdekében fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra beutaló hiányában, vagy annak többletköltséget okozó, eltérő tartalommal való igénybevételére külsődleges nemi jelleg megváltoztatása 59

60 Méltányosságból igénybe vehető egészségügyi ellátások
az OEP – az E. Alapban meghatározott keret terhéig gyógyszer (lásd korábban), gyógyászati segédeszköz, ellátás árához méltányosságból adott összeget (vagy a jogszabályinál nagyobbat) állapíthat meg 60

61 Utazási költségtérítés
indokolt esetben (példák:) orvosszakértői vizsgálatra rendelték másutt lévő egészségügyi szolgáltatóhoz rendelték (pl. csak ott vannak megfelelő körülmények) 61

62 Mikor érvényesek az elmondottak
Az egészségügyi szolgáltatónak érvényes szerződése van az OEP-pel Az egészségügyi szolgáltatás finanszírozása: különböző módjai vannak, korábban megismertük a gyógyszer-támogatást és a HBCS-t, mások is vannak (pl. a háziorvosi rendszerben) 62

63 Külföldi gyógykezelés
ha pl. munkavállalás vagy szabadság céljából van külföldön: életveszély, maradandó egészségkárosodás, stb. esetében az OEP az igazolt költségeket megtéríti ha tartósabb kezelés: a belföldi költség mértéke szerint De az EGT tagállamaiban: Európai egészségbiztosítási kártya birtokában bizonyos (azonnali, sürgős) szolgáltatásokat térítésmentesen elvégeznek! 63

64 Egészségbiztosítási pénzbeni ellátások
terhességi-gyermekágyi segély TGYS táppénz gyermekgondozási díj GYED 64

65 Terhességi-gyermekágyi segély
Szülési szabadság idején, a kiesett bér pótlására Feltétel: a biztosítása érvényes, vagy megszűnése után 42 napon belül szül a megelőző 2 évben legalább 365 nap alatt biztosítás alatt állt (fizette a járulékot) Választható: a szülés idejétől vagy azt megelőző 28 napon belül Mértéke: a napi átlagkereset 70%-a, ha nem állapítható meg: a minimálbér 2x-e (de ha a tényleges kereset ennél kevesebb: max. az!) 65

66 Táppénz 1 Jogosultság: Egészségbiztosítási járulékfizetéses jogviszonyban van és keresőképtelen beteg és már letelt a betegszabadság: az első 15 nap gyermek szülése kapcsán 66

67 Táppénz 2 Alapja és összege: Alapja naponta: Összege:
ha jövedelme volt: az előző évi bruttó kereset 1/365-öd része de ha 30 napot meghaladó megszakítás volt: az azonos időszak 180 napi keresetének 1/180-ad része ha nem volt jövedelme az előző évben: a minimálbér 1/30-ad része Összege: ha legalább 2 évig folyamatosan dolgozott. az alap 60%-a ha ennél kevesebbet (vagy kórházban van): 50%-a 67

68 Táppénz 3 De a napi táppénz maximális értéke korlátozott: a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 400%-ának 1/30-ad része (2010: napi 9800 Ft) ha megszűnik a biztosítási viszony: már csak a 150%-nak 1/30-ad része 68

69 A táppénz folyósításának kezdete és ideje (csak vázlatosan tanuljuk)
főszabály: nem a keresőképtelenség kezdete, betegszabadság előzi meg (lásd a munkajogban: 15 nap, erre a távolléti díj 70%-a jár és a munkáltató fizeti) kivételek: üzemi baleset, gyermekápolás, közegészségügyi okból elkülönítés… Ideje: max. 1 év (illetve, ha ennél kevesebb ideje biztosított, akkor addig az időig)

70 Táppénz hozzájárulás A munkáltatót terheli
A kifizetett táppénz bruttó összegének 1/3-át be kell fizetnie a költségvetésbe

71 Gyermekápolási táppénz
A biztosított szülőnek (apa is lehet!), beteg gyermeke ápolása idejére A gyermek kora és az igénybe vehető táppénzes napok száma (gyermekenként, az év nem naptári, hanem a gyermek két születésnapja közötti!): <1 éves: bármennyi (ápolás, szoptatás) 1-3 éves: 84 naptári nap 3-6 éves: 42 nap (egyedülálló szülő: 84) 6-12 éves: 14 nap (egyedülálló: 28) 71

72 Gyermekgondozási díj GYED
Jogosult: a szülő, ha a megelőző 2 éven belül legalább 365 napot biztosítási viszonyban töltött TGYS-ben részesülő, ha ez alatt szűnik meg biztosítási jogviszonya, de az előző feltétel igaz de nem jár, ha közben munkát végez (kivéve szerzői jogvédelem alá eső munkavégzés) a gyermeket bölcsödében/óvodában helyezték el Kezdete, ideje: a TGYS lejártakor, a gyermek 2 éves koráig Mértéke: a kereset 70%-a, de maximum a minimálbér 2x-ének 70%-a 72

73 2. Nyugellátások 73

74 Nyugdíjbiztosítási ellátások
Saját jogú nyugellátás öregségi rokkantsági baleseti rokkantsági Hozzátartozói özvegyi nyugdíj ideiglenes állandó árvaellátás szülői nyugdíj baleseti hozzátartozói nyugellátások 74

75 Nyugellátások, ált. jellemzés
Saját jogú nyugellátás: adott szolgálati idő megszerzése után, a keresettől függően a biztosítottnak jár Hozzátartozói nyugellátás: ugyanilyen, de a biztosított hozzátartozójának jár Öregségi nyugdíj: meghatározott kor után, meghatározott szolgálati idő birtokában Rokkantsági nyugdíj: meghatározott szolgálati idő birtokában, megrokkanás esetén 75

76 Saját jogon járó öregségi nyugdíjak
„3 pilléres modell” Állami felosztó-kirovó elven, állami garanciával (A Nyugdíjbiztosítási alapból, ha ennek elfogyna a pénze, az állam pótolja) Kötelező magánnyugdíj-pénztárak (lásd később) Egyéni gondoskodás: önkéntes, kölcsönös biztosítási pénztárak a belépés önkéntes, tőkefedezeti alapon működő magánbiztosítók 76

77 1. pillér: az állami nyugdíjrendszer
Jogosultság (A jan. 1. utánit vesszük) Főszabályok szerint fajtái: öregségi teljes nyugdíj öregségi résznyugdíj előrehozott öregségi nyugdíj csökkentett összegű előre hozott öregségi nyugdíj 77

78 Öregségi nyugdíjkorhatár
Mikor született Öregségi nyugdíjkorhatár 1952. jan. 1. előtt betöltött 62. év 1952-ben a 62. év betöltése utáni 183. nap 1953-ban betöltött 63. év 1954-ben a 63. év betöltése utáni 183. nap 1955-ben betöltött 64. év 1956-ban a 64. év betöltése utáni 183. nap 1957-ben, később betöltött 65. év

79 Öregségi teljes nyugdíjra jogosult
Betöltötte az előzőekben meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárt Legalább 20 év szolgálati ideje van Azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapították, a tb-vel nem áll biztosítási jogviszonyban

80 Öregségi résznyugdíjra jogosult
Betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt Legalább 15 évi szolgálattal rendelkezik Azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi résznyugdíjat megállapították, a tb-vel nem áll biztosítási jogviszonyban

81 Előre hozott öregségi nyugdíjra jogosult
Kor és nem szerinti feltétel: a 60. életévét betöltött, 1950-ben szültetett férfi az 59. évét betöltött, 1952-ben vagy 1953-ban született nő Akinek legalább 40 szolgálati éve van, és Azon a napon, amelytől kezdődően az előrehozott öregségi nyugdíjat megállapították, a tb-vel nem áll biztosítási jogviszonyban

82 Csökkentett összegű előre hozott öregségi nyugdíjra jogosult
Fő szabály (mások is lehetnek jogosultak) Kor és nem szerinti feltétel: a 60. életévét betöltött, 1950-ben szültetett férfi az 59. évét betöltött, 1952-ben vagy 1953-ban született nő Akinek legalább 37 szolgálati éve van, és Azon a napon, amelytől kezdődően az előrehozott öregségi nyugdíjat megállapították, a tb-vel nem áll biztosítási jogviszonyban (tehát az „előre hozott”és a „csökkentett összegű előre hozott feltételei csak a szolgálati évkben különböznek!)

83 A csökkentés mértéke Havi 0,1-0,3% attól függően, hogy mennyi idő hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig (Ha betölti, sem emelkedik meg!)

84 Saját jogú öregségi nyugdíj 1
Tagja minden – járulékköteles jövedelemmel rendelkező – dolgozó ember. Az így szerzett jövedelmek után nyugdíjjárulék fizetése kötelező: a munkáltató számára a munkavállaló számára. „Cserébe” a munkavállaló jogosultságot szerez arra, hogy nyugdíjba vonulását követően az államtól havi nyugdíjat kap 84

85 Saját jogú öregségi nyugdíj 2
A „felosztó-kirovó elv” = az állam a jelenlegi nyugdíjasokat a jelenleg dolgozók járulékaiból fizeti. Tehát nem „magunknak takarékoskodunk”, amikor járulékot fizetünk. Nyugdíjunkat majd az akkor dolgozók járulékából fizeti az állam! 85

86 Saját jogú öregségi nyugdíj 3
Belátható: ez a rendszer akkor működik, ha több a járulékfizető, mint a nyugdíjas! A XX. században – amikor a felosztó-kirovó rendszereket bevezették – ez így volt A XXI. században egyre nő az idősek aránya – jó, azt mondtuk, majd az állam kipótolja. De az államháztartás ezt megfelelő szinten nem tudja fedezni! Megoldások (a nyugdíjkorhatár emelése, magánnyugdíj-pénztárak, stb.) 86

87 Saját jogú öregségi nyugdíj
Összege Két meghatározó tényező szolgálati idő (az első munkába állástól a nyugdíjba vonulásig) az átlagos kereset folytatódik 87

88 Átlagos kereset Keresetpálya: a múltban befizetett járulékokból kiszámítják – a legkorábban 1988-tól – minden évre a bruttó keresetet (ill. ennek a járulékplafon alatti részét) Járulékplafon: az a max. összeg, amíg a nyugdíjjárulékot vonják. Évente változik, a költségvetési tv. állapítja meg 88

89 Saját jogú öregségi nyugdíj
Összege (Változás alatt van, a dec. 31. utánit vesszük) Függ a szolgálati évek számától (évente!), s az ez alatti számolt átlagkeresettől – példák: Szolgálati idő (év) TB-nyugdíj a havi átlagkereset %-ában Magánnyugdíj-pénztár tagja? nem igen 20 (min.!) 33% 24,4% 25 41,25% 30,5% 30 49,5% 36,6% 40 66% 48,8% folytatódik 89

90 Saját jogú öregségi nyugdíj
Ha 40 évnél tovább dolgozik: évente a havi átlagfizetésre +1,22% Egyéb szabályok is! A havi átlagkereset nem az utolsó évre, hanem a teljes szolgálati időre vonatkozik számításakor le kell vonni az adót, járulékokat ha egy ideig a minimálbér alatt volt, akkor azt az időt megszorozzák a jövedelem és a minimálbér arányával 3 évenként rendkívül bonyolult valorizációs számítások és az jan. 1. előtt keresett jövedelem számolásakor igen bonyolult szabályok 90

91 A korkedvezményes nyugdíj szabályai
Aki a szervezetet fokozottan igénybe vevő vagy egészségkárosító munkát végez pl. bányász előbb veheti igénybe az öregségi nyugdíját Ennek mértéke: 2 évvel előbb, ha férfi 10 évet, nő 8 évet töltött így (vagy aki +100 kPa ~ 1 atm túlnyomás alatt 6 évet keszonmunka) további 1-1 év kedvezmény férfi: 5, nő 4, keszonmunkás 3 évente 91

92 Saját jogú rokkantsági nyugdíj
Jogosultság Munkaképesség elvesztése, mint feltétel: munkaképességének 79%-át elvesztette és 1 éven belül helyreállás nem várható munkaképességének 50-79%-át vesztette el, s képzettségének megfelelő munkakörben csak rehabilitáció után lenne foglalkoztatható, de szakhatósági állásfoglalás ezt nem javasolja az életkorára előírt (külön szabályok!) szolgálati idővel rendelkezik (attól is függ, hogy korkedvezményre jogosult munkakörben dolgozott-e) rendszeresen nem dolgozik vagy keresete a korábbinál lényegesen kisebb 92

93 Saját jogú rokkantsági nyugdíj
Mértéke Bonyolult módon a következőktől függ: életkor havi átlagkereset (lásd korábban) a rokkantsági fok (lásd a baleseti rokkantsági nyugdíjaknál később) III. fok: a havi átlagkereset minimum 37,5%-a II. fok: a havi átlagkereset minimum 42,5%-a I. fok: a havi átlagkereset minimum 47,5%-a 93

94 Saját jogú baleseti rokkantsági nyugdíj
Szemben az öregségi nyugdíjjal, ez a szolgálati időtől függetlenül jár Feltétele: munkaképességének legalább 67%-át elveszti (szilikózis: 50%-át) nem tud dolgozni, vagy a korábbinál lényegesen kevesebbet keres Összege meghatározható a rokkantsági nyugdíj alapján vagy az eddig fizetett nyugdíjjárulék alapján, amelyik a kedvezőbb! 94

95 Baleseti rokkantsági nyugdíj 2
Meghatározása: függ a rokkantság fokától és a szolgálati időtől Nyugdíj: a havi átlagkereset % 60% 65% 70% Rokkantság foka III. II. I. nem teljesen munkaképtelen teljesen munkaképtelen, de gondozásra nem szorul teljesen munkaképtelen és gondozásra szorul évente a szolgálati évek után 1%-kal nő, max. az átlagkeresetig 95

96 Hozzátartozói nyugellátások
Özvegyi nyugdíj Szülői nyugdíj Árvaellátás Hozzátartozói baleseti nyugellátások 96

97 Özvegyi nyugdíj Jogosult: házastárs, elvált házastárs (ha tartásdíj jár), élettárs (utóbbi: ha gyerek van és legalább 1 évig, ha gyerek nincs: legalább 10 évig) Fajtái: ideiglenes: a haláltól számított 1 évig az elhunytat megillető öregségi nyugdíj 60%-a ez után 30% (de 60% ha maga is nyugdíjas korú vagy rokkant vagy legalább 2 árvaellátásra jogosultat tart el) 97

98 Szülői nyugdíj Jogosult: szülő (eltartott nagyszülő), ha
az elhunyt rendelkezett a kellő szolgálati idővel a jogosult >65 év vagy rokkant a jogosultat az elhunyt nagyrészt eltartotta Mértéke: azonos az özvegyi nyugdíjéval 98

99 Árvaellátás Jogosult: Mértéke:
ha az elhunyt rendelkezett a kellő szolgálati idővel gyermek, abban a háztartásban nevelt gyermek 16 éves koráig (de tanulmányai végéig, max. 25 éves koráig) Jár a testvérnek és az (ük-, déd-)unokának is, ha az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és más eltartásra kötelezhető hozzátartozó nincs Mértéke: az elhunyt nyugdíjának 30%-a de 60%, ha mindkét szülő meghalt, vagy az egyik él, de rokkant 99

100 Baleseti hozzátartozói nyugellátás
Mikor jár az örökösnek: ha a sérült meghal ha baleseti nyugdíjas (más okból) meghal Formái: baleseti ideiglenes özvegyi nyugdíj, özvegy nyugdíj árvaellátás szülői nyugdíj hasonlóan a (nem baleseti) hozzátartozói nyugellátáshoz, de a meghalt személy szolgálati idejére való tekintet nélkül jár 100

101 A tb-nyugdíj további sajátosságai
Az igény érvényesítése: írásban kell a megyei/fővárosi Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál igényelni A tb-nyilvántartások alapján állapítják meg, az ott nem szereplőt munkáltatói, stb. adatokkal kell igazolni egyetemi tanulmányi időre 1998 óta nem jár GYES idejére akkor, ha a nyugdíjjárulékot befizetik évente rendszeres emelés 101

102 2. pillér: a magánnyugdíj-rendszer sajátosságai – Magánnyugdíj-pénztárak
102

103 Ki alakíthat magányugdíj-pénztárat
munkáltató(k) (közösen több is) szakmai kamarák szakmai egyesületek érdekképviseleti szervek eddig: ha vélelmezhetően legalább 2000 tag lesz önkéntes nyugdíjpénztárak önkormányzatok városok Lehet nyílt (bárki csatlakozhat) és zárt (a saját munkavállalók vagy a szakmához tartozók) 103

104 Ki válik taggá? 35 év alatti munkavállaló munkaviszonyba lépésekor (pályakezdő) kötelezően ha nem jelentkezik: automatikusan a területileg illetékes pénztár tagja lesz („irányított pályakezdő”) nem pályakezdő de nyugdíjbiztosítás alatt áll és 30 év alatti önkéntesen 35 év fölötti, de Magyarországon első ízben létesít tb-köteles jogviszonyt 104

105 A tagsági jogviszony Belépési nyilatkozat – 15 napon belül a pénztár záradékolja – a következő hónap 1. napján taggá válik 1 munkavállaló 1 pénztárnak lehet a tagja, de másikba átléphet (6 hó múlva) A tag tulajdonosi jogokat gyakorol (pl. választó és választható) Kötelessége: a tagdíj-fizetés (lásd előbb) 105

106 A pénztár működése A társadalombiztosítással ellentétben tőkefedezeti elv: a tagdíjakat (a működési, stb. tartalék levonásával) befektetik, a hozamot a tag számláján jóváírják. Ez a tőke a nyugdíj járadékfedezete! = Saját magának takarékoskodik! A pénztáraknak garancia-alapja létesült (jogi személy): ide a pénztár fizet, s ha átmenetileg elfogyna a pénze, innen kap segítséget 106

107 A pénztár működése A befektetés: választható portfóliós rendszert kell működtetni, 3 különböző kockázatú (minél nagyobb a kockázat, annál nagyobb lehet a hozam is) Klasszikus Kiegyensúlyozott Növekedési nyugdíjkorhatárig ≤5 év 5 – 15 év ≥15 év Előírás max. 10% 10 – 40% min. 40% Portfólió-részarány alacsony közepes magas 107

108 A pénztár szolgáltatásai
életjáradék 4 féle, a tag választhat: 1 életre szóló: a tag haláláig elején határozott időtartamú: a kedvezményezettnek egy ideig akkor is fizetnek, ha meghal végén határozott időtartamú: csak a halála után fizetnek X évig, addig nem 2 vagy több életre szóló: a tag + a megnevezett személy(ek) haláláig sortartásos AB megnyíló A és B vagy egyösszegű kifizetés ha legalább 180 hónapig fizette a tagdíjat, felveheti a teljes összeget, ha meghalna, az örököse 108

109 3. pillér: öngondoskodás – az Önkéntes Nyugdíjpénztárak
109

110 Öngondoskodás Önkéntes Nyugdíjpénztár
nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) tágabb értelemben minden, a nyugdíjas évekre szóló takarékoskodás 110

111 Önkéntes Nyugdíjpénztár
szintén tőkefedezeti elven tagja lehet önkéntes alapon minden 16 év feletti személy, aki befizetést vállal fő szabály szerint maguk takarítanak meg és fizetnek be, de a munkáltató is befizethet, ez 2010-től a minimálbér 25%-áig adómentes Ha maga fizet be: szja-kedvezmény: aki 2020-ig megy nyugdíjba, az szja-ból max Ft átutalását kérheti az APEH-től a pénztári számlájára 111

112 Önkéntes Nyugdíjpénztár
a befektetés itt is választhatóan több-portfóliós (pl. AEGON Nyugdíjpénztár: 5 féle!) Kifizetések: lásd a Magányugdíj-pénztáraknál: egy összegű vagy életjáradék Nyugdíjpénztár 112

113 3. Baleseti ellátások 113

114 Baleseti ellátások baleseti egészségügyi szolgáltatás baleseti táppénz
baleseti járadék 114

115 Baleseti ellátások 1 Üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár! Üzemi baleset: foglalkozás körében végzett munka közben, azzal kapcsolatban (munkahelyi baleset) munkába jövet/menet (útibaleset) közcélú munka közben tb-ellátás igénybe vétele közben 115

116 Baleseti ellátások 2 De nem számít üzemi balesetnek:
önhibájából pl. részeg engedély nélkül végez munkát fusizik engedély nélkül járművet vezet rendbontás közben úti baleset esetén nem a legrövidebb úton jött/ment Kivizsgálása-jelentése: üzemi baleseti jegyzőkönyv, a munkáltató kötelessége (egyéni vállalkozó esetén ezt a MEP végzi el) 116

117 Baleseti ellátások 3 Foglalkozási betegség: a foglalkozás különös veszélye folytán kialakuló Az egészségbiztosítási törvény végrehajtási rendeletének mellékletében felsorolt Egyesek: csak természetbeni ellátás, más foglalkozási betegség esetén pénzbeli is 117

118 Baleseti ellátások 4 Természetbeni ellátás: Pénzbeli ellátások:
baleseti egészségügyi szolgáltatás Pénzbeli ellátások: baleseti táppénz baleseti járadék (A nyugdíjbiztosítás keretein belül, lásd ott: baleseti rokkantsági nyugdíj baleseti rokkantsági nyugellátások) 118

119 Baleseti egészségügyi szolgáltatás
Térítésmentesen jár az ellátás, gyógyítás (ideértve a fogászatot is) az olyan gyógyszer (lásd a következő szemeszterben!), gyógyászati segédeszköz aminek tb-támogatása van! 119

120 Baleseti táppénz Annak jár, aki üzemi baleset vagy foglalkozási betegség miatt keresőképtelen Max. 1 év, de egy ízben +1 évvel meghosszabbítható Összege: a jövedelem 120

121 Baleseti járadék 1 Jogosult: akinek munkaképessége >13%-kal csökkent, de nem illeti meg baleseti rokkantsági nyugdíj Meddig: ha 13-20% munkaképesség-csökkenés: 2 évig (kivéve szilikózis-azbesztózis: ott korlátozás nélkül) ha >20% csökkenés: ennek fennállásáig 121

122 Baleseti járadék 2 Mértéke: a munkaképesség-csökkenés mértékétől függ
Járulék: a havi átlagkereset % 8% 10% 15% 30% Baleseti fokozat 1. 2. 3. 4. Munkakép. csökk. % 14-20% 21-28% 29-38% 39-(66)% az előző évi átlagkereset alapján 122

123 A családtámogatás rendszere
123

124 A családtámogatási rendszer
A gyermeket nevelő családok anyagi terheinek csökkentésére alanyi jogon járó támogatások Fajtái: családi pótlék gyermekgondozási támogatások gyermekgondozási segély GYES gyermeknevelési támogatás GYET anyasági támogatás 124

125 Családi pótlék Célja: hozzájárulás a gyermek nevelési, iskoláztatási költségeihez Jogosult (az állam havonta utalja neki): Szülő, aki még nem tanköteles gyermeket saját háztartásában nevel ha a gyermek otthonban van: a gyám veheti föl és bankbetétben helyezi el a gyermeknek bentlakásos intézmény esetén az intézménynek jár Saját jogán jogosult a közoktatási intézményben tanuló árva is 125

126 Családi pótlék Mértéke Függ: a család nagyságától a gyermekek számától
a családi státusztól (pl. egyedülálló) a gyermek egészségi állapotától (pl. fogyatékos) hol van a gyerek (családban vagy intézetben) Például 1 gyermek esetén Ft de 3 vagy több gyermeket nevelő egyedülálló: Ft/gyermek, stb. 126

127 Gyermekgondozási támogatások
Célja: gyermeket nevelő szülő számára segíteni a gyermek gondozásában vagy: egészen kis gyermekével otthon lehessen (GYES) vagy: legalább 3 kisgyermeket nevel, s ezért csak korlátozott mértékben dolgozhat (gyermeknevelési támogatás)

128 GYES Jogosult: a gyermekét otthon nevelő szülő, hogy vele (főszabály): annak 2. éve betöltéséig együtt lehessen (sokgyermekes így „főállású szülő”) Tehát a gyermek 2 éves koráig ha tartósan beteg: 10 éves koráig ikergyermekek: tankötelessé válásukig 128

129 GYES Nagyszülő a gyermek 1 éves kora után veheti igénybe, de csak akkor, ha mindkét szülő egyetért és a gyermek 3 éves koráig nem vállalhat munkát, utána max. 4 órásat A szülő a gyermek 1 éves koráig nem vállalhat munkát A GYES mértéke: a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj (ikergyermekek: ennek 2x-e) 129

130 Gyermeknevelési támogatás
Szülő, nevelőszülő, gyám, ha saját háztartásában legalább 3 kiskorút nevel a legfiatalabb 2-8. éves kora között napi 4 órát mellette dolgozhat (saját otthonában időkorlátozás nélkül) de nem jár, ha a gyermek napközis Mértéke: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 130

131 Anyasági támogatás Célja: egyszeri pénzbeli támogatás szüléskor, a többletkiadások fedezésére az jogosult, aki legalább 4 ízben terhesgondozáson vett részt (koraszülés: legalább 1x) akkor is, ha a gyermek halva született Mértéke: a minimális öregségi nyugdíj 225%-a (ikergyermekek: 300%) 131

132 Vége! 132

133 Mi lesz tételben 133

134 A szociális biztonsági rendszer. A társadalombiztosítás fedezete
A szociális biztonsági rendszer fogalma, részei (3) és a kompenzáció fajtái (2). A társadalombiztosítás jellemzése A társadalombiztosítás alanyai (3 pólusa) 134

135 A szociális biztonsági rendszer és a családtámogatási rendszer
A szociális biztonsági rendszer fogalma, 3 eleme, ezek alrendszerei (3. az egyik maga is 3) jellemzésük, a kompenzáció fajtái (2). A társadalombiztosítás jellemzése, alanyai (3, az egyik maga 3) Mi a családtámogatási rendszer, fajtái (3, az egyik 2), melyiknek mi a célja, ki kapja 135

136 A társadalombiztosítás keretében nyújtott ellátások
A társadalombiztosítási ellátások fő csoportosítása (3) Egészségbiztosítási ellátások (2, az egyik sokféle: itt példákat kérek, a másik 3, itt kérem a rövid magyarázatokat) Nyugdíjbiztosítási ellátások 2 nagy csoport, az első 3, a másik 4 féle). A saját jogú öregségi nyugdíj 3 pillére, az állami maga 4 fajta, valamit a szabályaikról 136

137 A társadalombiztosítás fedezete és a baleseti ellátások
A társadalombiztosítás fedezete (ki mit fizet, összesen 8 féleség, felsorolás alcsoportokkal, rövid magyarázattal, számok nélkül, csak a járulékok végső összegét illik tudni) Baleseti ellátások (3), az üzemi baleset


Letölteni ppt "A társadalombiztosításra és a családtámogatásra vonatkozó alapismeretek 1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések