Kommunikáció és konfliktuskezelés a tanári munkában

Az előadások a következő témára: "Kommunikáció és konfliktuskezelés a tanári munkában"— Előadás másolata:

1 Kommunikáció és konfliktuskezelés a tanári munkában

2 Áttekintés A pedagógiai kommunikációról általában
Fiúk és lányok kommunikációs stílusa az osztályteremben A tanár-szülő kommunikációs helyzetről.

3 A pedagógiai kommunikáció sajátosságai
Kommunikáció = maga az oktatás-nevelés eszköze Pedagógiai kommunikáció: - pedagógiai céloknak alárendelt - intézményesült - többé-kevésbé tervezett Végbemehet: T és D között; D-D között és médiumok segítségével (T szervezi!) Idetartozik a szülő-tanár kommunikáció (mint a nevelőmunka eredményességének egyik meghatározója)

4 Az iskola, mint kommunikációs színtér
A csoport mérete és térbeli elhelyezkedése befolyásolja kik és mennyi interakcióban vesznek részt. (hatásai: tanulás eredményessége, szociális és kommunikációs képességek, óra légköre, kapcsolatok) Minél nagyobb a csoport, annál jellemzőbb a kommunikáció centralizációja Szereplők és visszahúzódók

5 Teljes tanulócsoport szemben a tanárral
Kommunikációs forma: T a középpontban, diákok arra figyelnek, amit ő mond vagy tesz. Oktatási forma: Tanári előadás, bemutatás, magyarázat

6 Teljes tanulócsoport körben
Kommunikációs forma: Kezdeményezések megoszlanak T és D között Hol T, hol D áll a figyelem középpontjában Oktatási forma: Tanári és tanulói kérdések Megbeszélés, vita

7 Kiscsoportok Kommunikációs forma:
Decentralizált: a T csak kezdeményez és szervez Párhuzamosan D-D interakciók Oktatási forma: Csoportmunka Páros munka

8 Egyének Kommunikációs forma: Nincs interakció Oktatási forma
Egyéni munka (természettudományos kísérletek, számítógép használat, nyelvi labor)

9 Szabályozottság és személyesség a pedagógiai kommunikációban
A szabályozottság szélsőséges formája – rituálék és funkcióik (köszönés, megszólítás, segítségkérés, hetesek jelentése, „jelentés”)

10 A tanári nyelvhasználat jellegzetességei
A beszédaktusok jellegzetességei (kijelentés, elemzés, kérdezés, meggyőzés stb.) arányai jelzik a pedagógus arculatát, szándékait, alakítják a tanulókhoz való viszonyát. Ugyanígy: redundancia, példák alkalmazása, megfelelő szókincs használata. Diszfunkcionális tanári nyelvhasználat két típusa: túlzott konvencionalizmus szubjektív megnyilvánulások túltengése

11 A kommunikáció relációs oldala
Hatalmi viszonyok és társas távolság meghatározzák a szóbeli kommunikáció normáit – bár ezek rendszerint rugalmasak. Pedagógiai kommunikáció – asszimetrikus Tanár kommunikációs céljai gyakran ellentétes eszközöket követelnének meg Tanár: néha olyan lépéseket kell tennie, melyek sérthetik a diák önbecsülését Homlokzatmunka szerepe (negatív és pozitív)

12 Nonverbális kommunikáció az osztályteremben
Az egyes tanártípusoknak megfeleltethetők bizonyos nonverbális jelek (ld. Handout) Befolyásolhatósága? Ezen a szinten is kétirányú kommunikáció! Nézés: tekintet- és szemkontaktus „paralingvisztikai” jegyek (hangerő, hangmagasság, sebesség stb.)

13 Fiúk és lányok kommunikációs stílusa az osztályteremben
Szociálpszichológiai háttér: fiú és lánybarátságok ill. szerepelvárások Kommunikációs stílusban jelentkező különbségek: Fiúk Lányok Nyilvános, formális beszédstílus Intim, informális Asszertív (önérvényesítés) együttműködés, homlokzatmunka Nyilvános vita Kiscsoportos beszélgetés

14 Osztálytermi interakciók
A fiúk uralják az osztálytermi interakció szinte minden terepét (frontális munka, csoportmunka) - okai Fiúk uralják a tárgyi környezetet. A fiúk többször szakítják félbe a lányokat, mint fordítva. A fiúktól gyakrabban kérnek segítséget társaik, mint a lányoktól (pedig a lányok segítőkészebbek!). Lányok: kommunikációfenntartás Fiúk: több feedback

15 Fontos ez? Tanulmányi teljesítményt láthatóan nem befolyásolja.
Kommunikációs készségeket viszont igen. Feltehetőleg nem a pedagógusok felelősek a különbségek kialakulásáért: már 4 éves korban jelentkezik néhány

16 Mit tehetünk? Magyarországon: több csoportmunka, csoportok fokozatos növelése Egynemű csoportok? Erősebben strukturált feladatok, csoporton belül konkrét szerepek szerepek betartását felügyelni!

17 Kommunikáció a szülőkkel
Pozitív hozzáállás: minden szülő szereti a gyerekét és minden szülő törődik a gyerekével! A szülőkkel való kommunikáció a tanár kötelessége, az ő felelőssége a kommunikáció „minősége” A saját munkánk hatékonysága érdekében fontos sikeres kommunikációra törekedni.

18 A kapcsolat kialakítása
Év elején új csoportoknak: bemutatkozó, tájékoztató jellegű értekezletet tartani. Röviden és világosan elmagyarázni mit és hogyan tanítunk; milyen elvárásaink vannak a gyerekkel szemben Hangsúlyozzuk, hogy számítunk a szülők együttműködésére, hogy jó kapcsolatot szeretnénk kialakítani, és kérjük, hogy keressenek, bármi gondjuk van (mi is azt tesszük majd!). Egyéni konzultáció: amint megismertük a gyereket, próbáljuk kiemelni valamelyik pozitív tulajdonságát. Kérdezzük a szülőt a gyerekről!

19 Év közben Ellenőrizzük, hogy a szülő követi-e a gyerek osztályzatait (ellenőrző köny) Alternatíva: „progress report” havonta, kéthavonta Azt is jelezzük a szülő felé, ha a gyerek vmi jót csinál!!! Ha problémát érzékelünk a gyermek körül, amilyen gyorsan csak lehet, értesítsük a szülőt!

20 Fogadóórán Ha lehet, hívjuk meg mindkét szülőt!
Kezdjük a gyerek pozitív tulajdonságaival (okos, értelmes, szorgalmas stb.) Utaljunk arra, mennyit fejlődött a korábbi időszakban. (Mutassuk a gyerek munkáit a szülőnek!) Hangsúlyozzuk saját felelősségünket a gyerek további előrehaladásával kapcsolatban (elvárások!) Csak ezután említsük a problémákat (ha vannak)! Kérjük ki a szülő véleményét! Éljünk konkrét javaslatokkal! Mutassunk rá, mi a szülő szerepe, kérjük a szülő együttműködését! Zárjuk pozitívan a megbeszélést!

21 Néhány kommunikációs alapelv
Hangsúlyozzuk a gyerek erényeit és a problémák megoldhatóságát Legyünk világosak és őszinték, de tapintatosak! (Ne tegyünk homályos utalásokat!) Legyünk konkrétak! Ne használjunk szakzsargont! Ne ítélkezzünk! Kérdezzük a szülőt, és figyeljünk is oda rá! Ha a szülő „üt”: tartsuk a másik arcunkat…