MÉRÉSELMÉLEt: Bevezetés

Az előadások a következő témára: "MÉRÉSELMÉLEt: Bevezetés"— Előadás másolata:

1 MÉRÉSELMÉLEt: Bevezetés
Zsuzsanna Suranyi MÉRÉSELMÉLEt: Bevezetés

2 tudományos megismerés
… módszere azon alapul, hogy a megfigyelt jelenségeket általános elvek (hipotézisek, elméletek) alapján próbáljuk megmagyarázni. A hipotézis segítségével előre jelezzük a folyamatokat, majd kísérletesen teszteljük, hogy helyes-e az előrejelzésünk. Ha nem helyes, akkor új hipotézist kell felállítanunk. A tudományos módszer lényege a reprodukálhatóság (ismételhetőség), szemben a hiedelmekkel, ahol ez nem kritérium.

3 LAVOISIER: A PÉLDAÉRTÉKŰ TUDÓS

4 „A” csoport Arra vágyom, hogy … 1. 2. 3.

5 „B” csoport Örülök, hogy nem … 1. 2. 3.

6 Dobókocka kísérlet Nem dobott hatost Dobott hatost Elméleti eloszlás
5/6*5/6*5/6= 57% 100-57%= 43% Gyakorlati eloszlás

7 Haldoklók mit bánnak? 1. Bárcsak lett volna bátorságom a saját életemet élni, nem pedig a mások elvárásainak megfelelni. 2. Bárcsak ne dolgoztam volna olyan sokat. 3. Bárcsak lett volna bátorságom az érzéseim kimutatására. 4. Bárcsak ne hanyagoltam volna el a barátaimat. 5. Bárcsak megengedtem volna magamnak, hogy boldogabb legyek.

8 MISZTIKUS RACIONÁLIS hit, hogy a világ teljes egészében megérthető
empirikus tényekre alapoz a tudomány a megismerő tudat és a megismerendő dolog közé iktatja a formális logikát. hit, hogy a világ teljes egészében megtapasztalható az ember kellő letisztultsággal szert tehet arra a képességre, hogy tökéletesen egynek érzi magát a világgal

9 Karl Popper tudományfelfogása
Mi is a tudomány? Karl Popper tudományfelfogása

10 Karl Popper 1902 Bécs, 1994 Buckinghamshire, Anglia
PhD 1928, Bécsi Egyetem (M. Schlick hallgatója) London School of Economics Nemesi rang (Sir K. Popper) 1965

11 Fő művek Logik der Forschug (1934)
Logic of Scientific Discovery (1958) (A Tudományos Kutatás Logikája, Európa, 1997) Conjectures and Refutations (1963) Poverty of Historicism (1944) Open Society and its Enemies I-II (1945) Postcsript to the Logic of Scientific Discovery I.-III (1980)

12 Falszifikacionista tudományfelfogás
Popper fŐ gondolata: Az empirikus tudományt a formális tudományoktól és a nem tudománytól (metafizika) nem az különbözteti meg, hogy verifikálható (igazolható), mert ez sosem lehetséges, hanem az, hogy falszifikálható (cáfolható) állításokat tesz. Falszifikacionista tudományfelfogás

13 …nem azt fogom egy tudományos rendszertől megkövetelni, hogy egyszer s mindenkorra pozitív értelemben kiválasztható legyen, hanem azt, hogy logikai formája tegye lehetővé a negatív kiválasztást tapasztalati ellenőrzések segítségével.: egy tapasztalati-tudományos rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a tapasztalat megcáfolja. K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) old.

14 A verifikálhatósági elv és indukció elutasítása
Popper: A verifikálhatósági elv elfogadása = indukció elfogadása Indukciós következtetés: egyedi állításokból univerzális állításokra következtetés X,Y,Z hattyúkat fehérnek figyeltem meg TEHÁT Minden hattyú fehér

15 Mérési skálák, mérési hagyományok
Számszerűsíthető-e a lélek? Pontosan lemérhetjük-e valakinek e „barátságosságát” önbevallós teszttel? Pontosan lemérhetjük-e valakinek e „barátságosságát” egy agyi funkciókat mérő berendezéssel? Miért jó, ha tudjuk, hogy 40-60%-ban genetika által meghatározott a barátságosság?

16 OKOZAT vs. cél

17 VAN REMÉNY

18 Lehetséges az együttműködés!

19 pszichofizika 1888 British Society for Psychical Research (SPR)
1930 J. B. Rhine in the 1930s at Duke University's Parapsychology Laboratory

20 Reakcióidő JUNG 1910

21 A reakcióidő Kognitív pszichológia a tudat tanulmányozására használja
Mentális kronometria, kísérleti Mélyen húzódó mechanizmusok mutatkoznak meg általa Kvantitatív, jól elemezhető

22 Winkielman et al. 2005

23 Ghuman & BAR 2006

24 Ghuman & BAR 2006

25 Kognitív profilok összehasonlító vizsgálata

26 Kognitív profil kutatás
Dr Marton Klára vezetésével New York-i egyetem kutatása 8-10 éves gyermekek tipikus és atipikus kognitív fejlődésének vizsgálata Csoportok: -nyelvi zavart mutató gyermekek -hátrányos helyzetű gyermekek -hiperaktívitást mutató gyermekek -kontroll Cél: egy új diagnosztikai programcsomag kifejlesztése

27 A kísérleti helyzet Kognitív rugalmasság vizsgálata: figyelmi váltások, gátlási funkciók, munkamemória és stratégiahasználat.

28 Manipulációk: kategórián belüli ismétlések száma, kategória váltások gyakorisága, idői intervallumok, figyelemfelhívó hangjelzések, stb. Mért viselkedés: pontosság és reakció idő Madár Rigó Kenyér

29 Különbségek a zavaró ingerek feldolgozásában

30 BEM (2011) A jÖvő Tudományos kutatása

31 (Retroaktiv) előfeszítés kísérlet

32 INTELLIGENCIA MÉRÉSE „Az intelligencia az egyéneknek az az összetett és globális képessége, amellyel képesek célszerűen cselekedni, ésszerűen gondolkodni és a környezethez hatékonyan alkalmazkodni.” David Wechsler

33

34 Az intelligencia pszichometriai megközelítései I.
Binet (1904) Mentális Kor Terman (1916) Intelligencia-hányados Spearman(1927) két-faktoros elmélet (g és s) Thurstone(1938) Többfaktoros elmélet: verbális képességek, verbális fluencia, számolási készség, téri feladatok, perceptuális képesség, induktív gondolkodás, memória. Vernon (1950) Az Intelligencia Hierachikus Modellje: g faktor, major group faktorok, minor group faktorok, specifikus faktorok

35 Az intelligencia pszichometriai megközelítései II.
Guilford (1967) Az Intelligencia Stuktúrája: 3 dimenziós műveletek, tartalmak, produktumok Gardner(1983) Többszörös Intelligencia: nyelvi, zenei, logikai-matematikai, téri, testi-kinsztetikus, interperszonális, intraperszonális

36 Az intelligencia neurobiológiai megközelítései
Halstead (1961) központi integratív faktor, absztrakció, power faktor, directional faktor Cattell (1963) fluid és kristályos intelligencia Hebb (1972) A és B intelligencia

37 Az intelligencia fejlődési aspektusokra épülő megközelítései
Piaget (1950) szenzoromotor szakasz, műveletelőtti szakasz, konkrét műveleti szakasz, formális műveleti szakasz Horn (1985) fejlődési hierarchia szenzoros recepció, asszociációs folyamatok, perceptuális szerveződés

38 Az intelligencia információ-feldolgozási megközelítései
Das, Kirby, & Jarman (1975) párhuzamos és szekvenciális feldolgozás Sternberg (1985) Háromfaktoros Elmélet kontextuális intelligencia tapasztalati intelligencia komponenciális intelligencia: teljesítmény, ismeretek, metakomponens

39 Jelentősebb intelligenciatesztek
Wechsler Intelligenciateszt Stanford-Binet Intelligenciateszt Woodcock-Johnson III IST-2000R SON-R Nonverbális Intelligenciateszt Raven Progresszív Mátrixok Hartcourt PAR Riverside

40 A Stanford-Binet teszt elméleti modellje
Általános Intelligencia (g) Kristályos Fluid Rövidtávú memória Verbális okfejtés Kvantitatív okfejtés Absztrakt/vizuális okfejtés Szókincs Megértés Abszurditások Szókapcsolatok Mennyiségi feladatok Számsorozatok Egyenlőségek Mintázat elemzés Másolás Mátrixok Papír hajtogatás Emlékezés mondatokra, számokra, tárgyakra

41 SON-R (5 ½ - 17 év) Mozaik-próba Mintázatok Analógiák

42 mintázatok

43 analógiák

44 raven

45 A Wechsler Intelligenciatesztek története (Kaufman és Lichtenberger nyomán, 2000)

46 g A WISC-IV felépítése Kódolás Törlés Szókincs Verbális Megértés
Feldolgozási sebesség Törlés Közös jelentés g Kódolás Szótalálás Általános ismeretek Szimbólumkeresés Perceptuális Következtetés Munka- memória Képi-fogalomalkotás Betű-szám szekvencia Mozaik-próba Számterjedelem Képkiegészítés Mátrix következtetés számolás

47 Általános szabályok Kezdés Visszafordulás Megszakítás Pontozás

48 Értékelés Normák (N=1200) Konfidencia-intervallum
Erősségek és gyengeségek Statisztikai becslések

49 Emlékezet teszt http://flashfabrica.com/f_learning/brain/brain.html

50 számterjedelem

51 számolás Ha két indián két perc alatt két nyilat lõ ki, akkor tíz indián tíz perc alatt hány nyilat lõ ki?

52 Mátrix-következtetés

53

54 Képkiegészítés

55

56 Isten lábnyoma "Egy éjjel egy ember álmot látott. Azt álmodta, Istennel mendegélt a tengerparton végig. Az égen feltűntek élete jelenetei. Minden jelenetre két pár lábnyomot látott a homokban. Egyik abból az övé volt, a másik meg Isten nyoma. Amint élete utolsó jelenetét látta maga előtt feltűnni, Visszapillantott a lábnyomokra a homokban. Észrevette, hogy élete egy hosszú szakaszán csak egy pár lábnyom volt látható. Észrevette, hogy az mindenekelőtt élete legrosszabb és legszomorúbb idején történt. Ez ámulatba ejtette őt valóban, s kérdezte Istent: Isten, Te azt mondtad, ha én egyszer elhatározom hogy követlek, Te egész úton elkísérsz. Mégis azt látom, hogy életem legnehezebb idejében csak egy pár lábnyom látható. Nem értem, miért hagytál el engem, amikor leginkább szükségem volt Rád. Isten felelte: Drága gyermekem, én szeretlek téged és soha nem hagynálak el. Tanulóéveidben és megpróbáltatásaid idején, amikor csak egy pár lábnyomot látsz, az azért van, mert én hordoztalak téged."

57 Súlybecslés

58

59 Mintakirakó

60