A javakkal való ellátás szereplői

Az előadások a következő témára: "A javakkal való ellátás szereplői"— Előadás másolata:

0 Vállalati gazdaságtan
Szabó József - Varsányi Judit: Vállalati gazdaságtan - Prezentáció - Készült Szabó József (2003): Vállalatok, vállalkozások gazdaságtana című jegyzete (Universitas KHT, Győr) és további hivatkozott források alapján Ábraszerkesztés és animáció: Barka László - Agistra Stúdió, Bp., 2005. PrintMaster clipart képekkel illusztrálva

1 A javakkal való ellátás szereplői
Javak csoportosítása A javakkal való ellátás szereplői Javak előállítója, szolgáltatója Az értékesítés megszervezője Fogyasztó A javak csoportosítása belső jellegük szerint Hozzáférés megtagadása könnyű megtagadása nehéz Egyéni fogyasztás Közös fogyasztás magánjavak közös készletű javak díjfizető javak közjavak Savas, E. S. (1993): Privatizáció. Hogyan vonuljon ki az állam a gazdaságból? Akadémiai Kiadó, Bp.

2 Javak jellemzése a víz példáján
Kizárás Megoldható Megoldhatatlan Magánjavak Közös készletű javak palackozott víz tengervíz Fogyasztás módja Közös Egyéni felszín alatti vízgyűjtő vize városi közterületi kút vize csapvíz Díjfizető javak Közjavak Savas, E. S. (1993): Privatizáció. Hogyan vonuljon ki az állam a gazdaságból? Akadémiai Kiadó, Bp.

3 A szervezés és ellátás tízféle lehetősége
Javak és szolgáltatások Állam szervezi Magánszektor szervezi Állam állítja elő Állami szolgál- szolgáltatás Államközi egyezmény Magánszektor állítja elő Szerződés Koncesszió Szubvenció Magánszektor állítja elő Utalvány Piac Önkéntesség Önkiszolgálás Állami szektor állítja elő Állami értékesítés Savas, E. S. (1993): Privatizáció. Hogyan vonuljon ki az állam a gazdaságból? Akadémiai Kiadó, Bp.

4 Állami gazdaságpolitika
Gazdaságpolitika = állami tevékenység a gazdaság jogi, intézményi rendszerének alakítására Gazdasági mechanizmus = gazdasági szereplők, kapcsolatok és folyamatok jogi, intézményi kerete (eszközrendszer a gazdaságpolitika megvalósítására) Dobias nyomán, in: Chikán Attila (1992): Vállalatgazdaságtan. Aula, Bp., 101. o.

5 Gazdaságpolitikai célok és eszközök
Az állam gazdaságpolitikai céljai Makroökonómiai stabilitás Erőforrások allokációjának befolyásolása Jövedelem-elosztás szabályozása Gazdaságpolitikai eszközök - jellegük szerint A vállalati működés korlátozó tényezői A működés sikerét befolyásolható tényezők Lobbi-lehetőségek a versenyelőnyök elérésére Samuelson nyomán (1987), in: Chikán Attila (1992): Vállalatgazdaságtan. Aula, Bp., 102. o.

6 Az állam gazdaságpolitikai eszköztára
Magatartásra utasító eszközök Árszabályozás, bérszabályozás Export-import és termelési előírások Magatartást indukáló eszközök Költségvetés Monetáris eszközök Árfolyampolitika Magatartást egyeztető eszközök Állami egyeztetések Termelőkkel Munkavállalókkal Egyéb érdekcsoportokkal Dobias nyomán, in: Chikán Attila (1992): Vállalatgazdaságtan. Aula, Bp., 101. o.

7 Vállalati szerepkörök
Alapvető gazdasági szerep Fizetőképes kereslet kielégítése Termeléssel Szolgáltatással További szerepkörök A szükségletkielégítés színvonalának állandó emelése Termékek, szolgáltatások és eljárásmódok fejlesztése Munkaalkalom megteremtése Jövedelmek generálása, realizálása Egyéni, társadalmi jövedelmek Vállalkozói jövedelmek Munkavállalók szaktudásának fejlesztése Egyéb hozzájárulás a társadalmi fejlődéshez Kultúra, környezetvédelem, oktatás, kutatás, képviselet Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., o.

8 A vállalat szerepe Állam Fogyasztó Magánvállalat Szerződés Állam
Utalvány Állam Fogyasztó Magánvállalat Piac Állam Fogyasztó Magánvállalat Szubvenció Állam Fogyasztó Magánvállalat Koncesszió Szabó József (2003): Vállalatok, vállalkozások gazdaságtana. Egyetemi jegyzet. Universitas KHT, Győr.

9 A vállalati szerep hiánya
Állam Fogyasztó Magán- vállalat Állami szolgáltatás Állam Fogyasztó Magán- vállalat Állami értékesítés Fogyasztó Magán- vállalat Államközi egyezmény Állam 1 2 Önkéntesek egyesülete Állam Fogyasztó Magán- vállalat Önkéntesség Állam Fogyasztó Magán- vállalat Önkiszolgálás Szabó József (2003): Vállalatok, vállalkozások gazdaságtana. Egyetemi jegyzet. Universitas KHT, Győr.

10 Koordinációs intézmények: PIAC és SZERVEZET
Vállalatelméletek Alapjai A társadalmi munkamegosztás közgazdasági jelentősége (Adam Smith, 1776) Munkamegosztás hatékonysági követelménye Specializáció = nagyobb teljesítmény Csere A munkamegosztás és specializáció következménye Lényege = javak átadása (tranzakció) Következménye = gazdasági szereplők rendszeres kapcsolata Koordináció szükségessége Koordináció = eszközök, intézmények a csere lebonyolítására Koordinációs intézmények: PIAC és SZERVEZET Piac eszköze = az ÁR Szervezetek eszköze = HATALMI BEFOLYÁS A két intézménytípus közös koordinációja = a szükséges és elérhető információ függvénye Chikán Attila (1992): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Bp., o.

11 Vállalatelméletek Neoklasszikus (standard mikroökonómiai) elmélet
Piaci árra alapozott, racionális döntés = profitmaximálás Magatartási elmélet Sok cél, érintettek koalíciója, korlátozott racionalitás Megbízó-ügynök elmélet Információs aszimmetria, tulajdonos és menedzser érdekütközése, érdekeltségi rendszer szükségessége Intézményi közgazdaságtan vállalatelmélete Piaci és szervezeti koordináció határvonala A vállalat a piac helyett addig koordinál, amíg a szervezeten belüli megállapodások költsége kisebb a piacinál Egyéb vállalatelméleti közelítések Ipari szervezetelmélet, evolucionista elmélet, tulajdonjogok gazdaságtana Chikán Attila (1992): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Bp., o.

12 Neoklasszikus elmélet
A neoklasszikus vállalatelmélet alapítója Adam Smith A vállalat fő jellemzői Jogi egység, termelési lehetőségekkel Tulajdonos és menedzser érdekazonossága Koordináció Vállalat = egység, a szervezeti koordináció nem jellemző Csak piaci koordináció létezik Racionális választás alapja A piaci értékítélet, piaci ár Működési elv A profitmaximálás elve Chikán Attila (1992): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Bp., o.

13 Magatartási vállalatelmélet
A magatartási vállalatelmélet alapítói Simon, Cyert, March A vállalat fő jellemzői A működésben résztvevők (érintettek) koalíciója Érintettek egymást korlátozó érdekei Koordináció A szervezetnek tulajdonított nagyobb hatékonyság Érintettek nagy számú egyedi célja, érdeke A specializáció miatt eltérő dimenziójú célok Racionális választás alapja A szükségletkielégítés aspirációs szintje mint alsó korlát Működési elv Korlátozott racionalitás - kielégítő profitra törekvés Chikán Attila (1992): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Bp., o.

14 Megbízó-ügynök elmélet
A megbízó-ügynök elmélet alapítói Jensen, Meckling, Fama, Arrow, Holmston-Tirole A vállalat fő jellemzői Tulajdonos (megbízó) és menedzser (ügynök) funkció Információs aszimmetria miatti érdekütközések Koordináció Vállalat = egység (fekete doboz) Tőkepiac mint a menedzseri érdekek korlátozója (mérsékli az információs aszimmetriát) Racionális választás alapja A döntés a menedzsmenté, profit a tulajdonosé Hierarchikus döntéshozatal A menedzsment csorbíthatja a tulajdonos érdekeit Chikán Attila (1992): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Bp., o.

15 Az intézményi közgazdaságtan vállalatelmélete
Az intézményi közgazd. vállalatelmélet alapítói Coase, Williamson A vállalat fő jellemzői Két intézmény: piac és szervezet hatókörének kombinációja A termelés mellett a csere (tranzakció) is költséges Koordináció Piaci és szervezeti koordináció határvonala kérdéses Racionális választás alapja A piaci ár mellett az árinformáció megszerzésének költsége Az egyes tranzakciók szerződéskötési költségei Működési elv Aktorok hatalma más aktorok felett = szerződéses előírások, tartósan stabilizált piaci hierarchiák Chikán Attila (1992): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Bp., o.

16 Ipari szervezetelmélet
Az ipari szervezetelmélet alapítói Schelling, Rumelt, Clarke, Tirole A vállalat fő jellemzői Szervezetek közötti konfliktushelyzetek Módszertani háttere Játékelmélet Kapcsolat a vállalatvezetési problémák és a közgazdasági elmélet között Működési elv A problémák középpontja a gazdaság, nem a vállalat A stratégiai menedzsment és gazdálkodás összekapcsolása Chikán Attila (1992): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Bp., o.

17 Evolucionista vállalatfelfogás
Az evolucionista (fejlődéselvű) elmélet alapítói Nelson, Winter, Hannan, Freeman A vállalat fő jellemzője A szervezeti rutinok vizsgálatának elsődlegessége Elve = szervezeti viselkedés mint a kiválasztódás alapja A vizsgálat szintje a vállalatok populációja Racionális választás alapja Rutinszerű vállalati magatartás mint vezérlő elem Biológiai analógiák a fejlődés és hanyatlás vizsgálatára Működési elv A problémák középpontja a gazdaság, nem a vállalat A kiválasztódás a magatartás sikerének függvénye Chikán Attila (1992): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Bp., o.

18 Tulajdonviszonyok, tulajdonjogok
A kapitalizmus „alapintézményei” Termelőeszközök magántulajdona Szerződéses szabadság Alkotmányos (korlátozott) állam A tulajdonjog elemei Használat joga Vagyontárgy formájának megváltoztatása Elidegenítés joga Jogosultság a haszon elsajátítására Pejovich, S. (1992): A tulajdonjogok közgazdaságtana. KJK, Bp.

19 Tulajdonosi jogok gazdaságtana
A tulajdonosi jogok gazdaságtanának alapítói Grossmann, Hart, Moore A vállalat fő jellemzője Vállalat = termelőeszközök halmaza Tulajdonos = ellenőrzési joggal rendelkező személy Emberi tőke = a munkavállaló elidegeníthetetlen tulajdona A hierarchia csúcsa nem hat közvetlenül az emberi tőkére Racionális választás alapja Termelőeszközök tulajdonjoga miatt = közvetett befolyás Termelőeszközök allokációja befolyásolja a munkás szervezeti hatékonyságát Működési elv A vállalatelmélet integrálása a közgazdaságtanba Chikán Attila (1992): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Bp., o.

20 Gazdasági társaságok jellemzői
Társaság = egy vagy több tulajdonos által alapított üzleti vállalkozás Közös vonások Tulajdonosok érdekközössége Önálló szervezeti, ügyviteli mechanizmusok Szervező erejű szerződések Koordináció Egyedi, megkülönböztető vonások A társulás feltételei és következményei A választott tevékenység jellege Alapítási körülmények, bejegyzési kötelezettség Felelősségi viszonyok Chikán Attila (1992): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Bp., o.

21 Vállalatgeneráló tényezők
Konjunktúrahullám Külföldi tőke Bonyolult társadalmi munkamegosztás Gazdaságpolitikai ösztönzés Innovatív ötletek kihasználása Gazdasági előny vagy kényszer Családi vállalkozás Karrierépítés Befektetési szándékú vállalkozás Kozma Ferenc (1992): A menedzser közgazdasági szemlélete. KJK, Bp.

22 Vállalkozási konstrukciók
Magántőkés elvű vállalkozás Alapmotívuma: tőke alapú haszonszerzés Piaci kockázat: a sajáttőkét érinti Munkavállalói tulajdonon alapuló vállalkozás Alapmotívuma: csak tulajdonosok dolgoznak Piaci kockázat: a sajáttőke mellett a munkajövedelmeket is érintheti Idegentőke használatán alapuló vállalkozás Alapmotívuma: a vállalati vagyon idegen tulajdona Működtetési kockázat: a menedzsereké, munkavállalóké Piaci kockázat: főként a munkajövedelmekre és felhalmozott tartalékaikra irányul Másodlagos kockázat: a munkavállalók egy-egy kijelölt vagyontárgya Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., o.

23 Vállalkozásjogi formák
Egyéni vállalkozás Gazdasági társaságok Részvénytársaság (Rt.) Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) Betéti társaság (Bt.) Polgári jogi társaságok Szövetkezetek Költségvetési szervezetek Szabó József (2003): Vállalatok, vállalkozások gazdaságtana. Egyetemi jegyzet. Universitas KHT, Győr.

24 Vállalati érdekstruktúra
Tőketulajdonosi érdek A tulajdon védelme, értékmegőrzése A saját és idegen tulajdon gyarapítása Vállalkozói érdek Vállalkozói nyereség realizálása A vállalkozói nyereség hosszú távú maximálása Munkavállalói érdek Munkavállalási lehetőség, érdekes, tartalmas munka Egzisztenciális feltételek, és azok fejlődése Szakmai fejlődés, önfejlődés, jó közérzet Szervezeti érdek Munkavállalók érdekeinek kombinációja A szervezet fennmaradása, fejlődése Javuló munkavégzési, jövedelmi, előmeneteli lehetőségek Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., o.

25 A vállalati érdekek terelői
Tőketulajdonosi érdek terelője Gazdaságpolitika Vállalkozói érdek terelői Társadalompolitika Környezetvédelem Szervezeti érdek terelője Vállalkozó Menedzsment Munkavállalói érdek terelője Tőketulajdonos, vállalkozó Igazgatóság, menedzsment Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., o.

26 Az üzleti etika feladata
Etika = tanítás a helyes életvitelről, magatartásról Célja = egységet teremteni a gazdaság, kultúra, munka világa, és a mindennapok tapasztalata között Szerepe = szerződéses kapcsolatok kiegészítése az etikus cél elérése érdekében Szabó József (2003): Vállalatok, vállalkozások gazdaságtana. Egyetemi jegyzet. Universitas KHT, Győr.

27 Az etikus magatartás hasznossága
Piaci hasznosság Megbízhatóság Bizalom Szerződéses költségek csökkentése Társadalmi hasznosság Társadalmi költségek csökkentése Közérdek érvényesülése Szabálykövetési lehetőségek kihasználása Feltétel nélküli, ösztönös Feltételekhez kötött, tudatos Szabó József (2003): Vállalatok, vállalkozások gazdaságtana. Egyetemi jegyzet. Universitas KHT, Győr.

28 Technológiai - infrastrukturális Társadalmi - szociológiai
A vállalat környezete Piaci környezet Politikai környezet Technológiai - infrastrukturális Természeti és épített Gazdasági Társadalmi - szociológiai Vállalat Szabó József (2003): Vállalatok, vállalkozások gazdaságtana. Egyetemi jegyzet. Universitas KHT, Győr.

29 A külső környezet tényezői
Politikai, társadalmi tényezők Világgazdaság Nemzetközi kapcsolatok Nemzetgazdaság Piaci környezet = erőforrások, termékek, információk Versenytársak Technológiai környezet Demográfiai környezet Jogi környezet Ökológiai környezet Egyéb környezettípusok USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

30 A vállalat és a környezet kapcsolata
Stakeholderek Kapcsolat az érintettekkel - lehetséges kimenetek Az üzleti etika szükségessége Etikai feladatok Az etikus magatartás jelentősége Az etikus magatartás hasznossága Szabó József (2003): Vállalatok, vállalkozások gazdaságtana. Egyetemi jegyzet. Universitas KHT, Győr.

31 Egy nagyvállalat stakeholderei
kormányzat politikai csoportok tulajdonosok bankok szállítók fogyasztók versenytársak szakszervezetek alkalmazottak fogyasztói érdekvédők vállalat Kindler József–Zsolnai László (szerk., 1993): Etika a gazdaságban. Keraban, Bpest

32 Állam mint a vállalat érintettje
Fejlesztések támogatója Közvetlen állami támogatások Fejlesztésbarát, ösztönző környezet és szabályok Vállalkozások állami partnere Állami résztulajdonlás magánvállalatokban Állam mint fogyasztó Állami megrendelések magánvállalatoknak Sok nagyvállalat alapvető piaca Állami versenytárs Állami vállalatok piaci szerepe, magatartása Versengés a magánszférával, azonos vagy eltérő versenyfeltételekkel Chikán Attila (1992): Vállalatgazdaságtan. Aula, Bp., 103. o.

33 A vállalati környezet vizsgálata
A tanulmányok válfajai Országtanulmányok, régiótanulmányok A tanulmányok információs és adattartalma Földrajzi adatok Demográfiai adatok Üzleti adatok Természeti környezetről szóló adatok Politikai helyezetről szóló információk Kockázatok Egyéb adatok, információk Szabó József (2003): Vállalatok, vállalkozások gazdaságtana. Egyetemi jegyzet. Universitas KHT, Győr.

34 Vállalatok életciklusai
Adizes, I. (1992): Vállalatok életciklusai. Hogyan és miért növekednek és halnak meg vállalatok, és mi az ezzel kapcsolatos teendő? HVG Rt., Bp.

35 Vállalatok életciklusai
A vállalkozás kibontakozási lehetőségei jelentős expanzió Termelő szakasz szerény expanzió Baleset vagy merénylet kis haszon Aggkori elmúlás Meggyökeresedési szakasz beru- házás Gyermekkori halál Csecsemőkori halál Előélet Szerveződés Vetélés Kozma Ferenc (1992): A menedzser közgazdasági szemlélete. KJK, Bp.

36 A vállalat mint szervezet
Cél Kapcsolatok meghatározása a tartós munkamegosztáshoz Alapelvek Célszerűség Áttekinthetőség Gazdaságosság Koordináció Egyensúly Munkatudományi szempontok Szervezeti formák Lineáris szervezet Törzskari szervezet Funkcionális irányítás Divizionális szervezet Mátrixszervezet Szabó József (2003): Vállalatok, vállalkozások gazdaságtana. Egyetemi jegyzet. Universitas KHT, Győr.

37 Hogyan alakult meg a cég?
Szervezet Hogyan alakult meg a cég? Magántulajdon, ezen belül családi tulajdon Alkalmazotti tulajdon Köztulajdon A fő érintettek köre Tulajdonosok száma Részvényesek száma Igazgatósági tagok száma A cég tőkeereje A tőkeerő az iparág hasonló vállalataihoz képest A sajáttőke elégséges-e jelenlegi céljainak eléréséhez? USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

38 A cég szervezeti sémája
Jelezzük, melyek a fő vezető pozíciók Jelezzük, melyek a fő szakképzést igénylő pozíciók A cégvezetés és menedzsment erősségei, gyengeségei Stratégiai döntések mechanizmusa A felelősség- és hatáskörök rövid jellemzése Alkalmazottak létszáma és létszámmegoszlása Vezetők, hivatásos alkalmazottak Szakképzett és betanított dolgozók USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

39 Menedzsment szakterületek
A szerzők alapmodellje: Stratégiai menedzsment Marketing menedzsment További fontos területek: Információ-menedzsment Termékmenedzsment Tudásmenedzsment Kapcsolati menedzsment Pénzügyi menedzsment Innovációs menedzsment Projekt- menedzsment Termelés- menedzsment Kocsis József (szerk., 1994): Menedzsment műszakiaknak. Műszaki Könyvkiadó, Bp.

40 Menedzseri szerepek Információs szerepek Döntési szerepek
Megfigyelő Előterjesztő Szóvivő Döntési szerepek Vállalkozó Döntéshozó Erőforrás-elosztó Zavarokat kezelő Magatartási szerepek Vezető Menedzser Kapcsolattartó Képviselő Vezetői szerep Stratégiai irányelvek meghatározása Célok kijelölése Döntési határvonalak kijelölése Menedzseri szerep Erőforrások elosztása A cél eléréséhez vezető legjobb megoldások meghatározása A megvalósítás irányítása, követése, beavatkozás Kocsis József (szerk., 1994): Menedzsment műszakiaknak. Műszaki Könyvkiadó, Bp.

41 A vállalat ügyletei Erőforrás- piacok Értékesítési piac Vállalat
Beszerzés Erőforrások Munkaerő Állóeszköz Anyag Információ Értékesítési piac Értékesítés Igénykielégítés Vállalat Termelés Szolgáltatás Visszacsatolás Szabó József (2003): Vállalatok, vállalkozások gazdaságtana. Egyetemi jegyzet. Universitas KHT, Győr.

42 A vállalkozás alapvető adatai
Beszerzés Termelés Értékesítés Az üzleti működések segítéséhez szükséges alapvető adatok Szállítók Anyagszükséglet Anyagkészletszint Elküldött rendelések Tartozások Rendelkezésre álló termelő eszközök Anyagszükséglet Munkaerőszükséglet Termékpiac Vevők Készáru készlet Befejezetlen termékkészlet Kintlévőségek USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

43 Részterületek tényadatai
Működési adatok Készletek, költségek Termelékenység Átfutási idők Raktárkészlet forgások Kapacitáskihasználás Ügyfélforgalmi adatok ABC elemzés Elosztási csatornák Nyereség határértékek Raktárkészletek Költségek Pénzügyi adatok Az értékteremtő folyamat elemei Pénzügyi kimutatások Mérleg Eredménykimutatás Cash-flow kimutatás USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

44 A belső környezet elemzése
Termékskála Árképzés Terjesztési csatornák Szolgáltatások Erőforrás-audit Gyártási audit Pénzügyi audit USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

45 Termékelőállítási technológia
Technológiai elemzés Termékelőállítási technológia Korszerűség Kezelhetőség, kiszolgálhatóság Üzembiztonság Átfutási idők Hatás a termelési költségekre Folyamatfejlesztés Átfutási idők rövidítése Anyagmozgatás, kiszolgálhatóság javítása Gépóraköltségek csökkentése Termékminőség javítása USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

46 A fő termelési folyamatok jellemzése
Kulcsberendezések, vásárlásuk időpontja, beszerzési költsége Berendezések állaga, kapacitáskihasználása A cég technológiai előnyei a termelési folyamatokban Kedvező termelési ciklusidők Csekély hulladéktermelés Korszerűség, magas minőség Kulcsanyagok szükséglete és költségei Volumen, ár, a beszerzés és finanszírozás forrása USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

47 Az elmúlt év fő termelési költségeinek szerkezete
Bérköltségek Közvetlen és közvetett termelési munkabérek és járulékaik Felügyeleti fizetések Termelésvezetői fizetések Az elmúlt év fő termelési költségeinek szerkezete Alapanyagok, alkatrészek, energiahordozók Csomagolóanyagok Bérleti és lízingdíjak Karbantartás stb. USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

48 Technológiai eszközök és hiányosságok
Gyártási audit Technológiai eszközök és hiányosságok Megfelelő és legújabb technológia A felszereltés kora Berendezések, helyiségek Üzem elrendezése Technológia/Kihasználtság Műszaki tervezés Gyártási kapacitás kihasználtsága USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

49 Gyártási erőforrások a versenytársakéhoz képest
Gyártási audit Gyártási erőforrások a versenytársakéhoz képest Milyen nagy a rés? Mely területeken? Gyártási költségek Fix költségek Anyagköltség Munkabérköltség Raktárkészlet költsége Minőség és költsége Humán erőforrások Alkalmazottak képzettségi szintje Megfelelő munkaerő Termelékenységi szint USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

50 Logisztikai rendszer Készletezés Beszerzés A termelés ellátása
Anyagi folyamatok lebonyolítása Anyagkészlet, vásárolt alkatrészek Beszerzés Félkésztermék, befejezetlen termelés A termelés ellátása Késztermék-készlet Értékesítés Szállítók Vevők Kínálat- menedzsment, szállítói nyilvántartások Beszállítás A termelési program nyilvántartásai Anyag-mozgatás Kereslet-menedzsment, vevői nyilvántartások Kiszerelés, szállítás Információk kezelése Chikán Attila (1992): Vállalatgazdaságtan. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó–AULA, Bp.

51 A kontrolling funkciói
Gazdasági, pénzügyi tervezés Beszámoló és értelmezése Értékelés és tanácsadás Adóügyek Beszámoló készítése külső szervezeteknek Vagyonvédelem Iparági és makroszintű vizsgálatok Szabó József (2003): Vállalatok, vállalkozások gazdaságtana. Egyetemi jegyzet. Universitas KHT, Győr.

52 A személyügyi funkció környezeti tényezői
Gazdasági feltételek Munkaerőpiaci adottságok Földrajzi helyzet Jogi szabályozás Érdekvédelem A HR funkció stratégiai elemei Munkaerő és szervezet kapcsolata Bérezés, érdekeltség, motiváció Értékelés Fejlesztés, oktatás Karrier-szempontok és lehetőségek Chikán Attila (1992): Vállalatgazdaságtan. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó–AULA, Bp.

53 A HR funkció szakmai feladatai
Személyügyi funkció A HR funkció szakmai feladatai Toborzás Képzés Átképzés, átcsoportosítás, leépítés Munkaidő-gazdálkodás Bér- és jövedelemszabályozás Teljesítménymérés, ellenőrzés Ösztönzés Kapcsolatépítés, kapcsolattartás Államigazgatási kapcsolatok Oktatási kapcsolatok Érdekvédelmi kapcsolatok Szabó József (2003): Vállalatok, vállalkozások gazdaságtana. Egyetemi jegyzet. Universitas KHT, Győr.

54 Működőtőke és hasznosítása
MŰKÖDŐTŐKE = az egyes termelési ciklusokban a vállalat pillanatnyi működéséhez szükséges befektetett anyagi források összessége Forgóeszközök Folyó kötelezettségek Nettó működőtőke = — Nyersanyagok, folyó munkák, készáruk készlete Követelések Rövidtávú befektetések Készpénz Egyéb rövid lejáratú eszközök Fizetendő számlák Esedékes kifizetések - adók, bérek, stb. Hosszúlejáratú tartozások adott időszakra eső része Rövidlejáratú tartozások Egyéb folyó kötelezettségek USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

55 A működőtőkét csökkentő kockázatok
Rövid lejáratú működőtőke-hitelemelés finanszírozási költségei A raktárkészlet értékcsökkenése, elavulása Tönkrement romlandó termékek Ellopott raktárkészlet/őrzési költségek Adósok fizetésmegtagadása vagy csődje A vállalat pénzét kezelő bank csődje Kintlévőségek és a készpénz valódi értékének infláció miatti értékcsökkenése USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

56 A működőtőke-igény tervezése
A potenciális értékesítés becslése Az ilyen volumenű értékesítéshez szükséges termelési terv meghatározása A nyersanyagigény kielégítéséhez szükséges forgóeszköz-igény A termelési időszak, folyó munkák és elfogadható szintű készárukészletek becslése A kintlévőségek elfogadható szintjének meghatározása a vállalat hitelpolitikája alapján A beszállítók hitelfeltételeinek vizsgálata A beszállításhoz felszabadítandó működőtőke nagyságának és ütemezésének meghatározása USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

57 Hosszabb gyártási időszak = nagyobb működőtőke-szükséglet
Likőrgyár Forint Nettó működőtőke igény Folyó kifizetések Kintlévőségek Készáruk Folyó munkák Nyersanyagok Egy likőrgyárnak jelentős működőtőkére van szüksége, mivel a gyártási idő hosszú Egy szupermarketnek szabad készpénze van, mert a működési idő rövid, és a vevők készpénzben fizetnek, míg a beszállítókat csak később kell kifizetni Szupermarket Forint Nettó működőtőke többlet Esedékes kifizetések Áruk a boltokban Áruk raktáron USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

58 Kintlévőségek elemzése a jó vevői hitelpolitikához
A kedvezmény- és hitelnyújtási politika hatékonyságához a vállalatnak folyamatosan meg kell határoznia kintlévőségeinek életkorát Kintlévőségek életkora 0.2 0.4 0.6 0.8 1 1.2 1.4 1.6 1.8 2 0-30 30- 60 60- 90 90- 120 120- 240 240- 360 >360 Nap Milliárd Ft 96/2/1 96/3/1 A kormeghatározó elemzés megmutatja a vállalat teljes vevői hitelpolitikájának hatását Segít összehasonlítani a tényleges hitelpolitikát a kitűzött célokkal Rámutat a fontosabb behajtási teendőkre Becsléseket ad a kétes vagy behajthatatlan követelésekről USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

59 Rugalmas fizetési feltételek
Előleg: egyesíti az előrefizetés és a hitelben történő eladás előnyeit. Ezt a fizetési módot új vevőknek lehet ajánlani. Részteljesítésenkénti számlázás, amely különösen hosszú lejáratú szerződéses partnerkapcsolatoknál hatékony, mert rendszeres pénzbeáramlást tesz lehetővé Bankgarancia: ha a fizetést nem teljesítik, az esedékes összeget a bank fizeti ki. Új vevőktől tanácsos bankgaranciát kérni. Rugalmas árszabás: megvédi a vállalatot az inflációs veszteségektől, ha az árakat a következőkkel kötjük össze: árfolyam, inflációs ráta és az adott termék inflációs indexe a fizetés tényleges időpontja Kedvezmények több vásárlás vagy gyorsabb fizetés ösztönzésére Bizományosi értékesítés: az áruk tulajdonjoga a vállalaté a teljes kifizetésig USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

60 Készletgazdálkodás Túl nagy készlet Túl kis készlet
Túl sok tőkét köt le Felesleges fenntartási költségek Fennáll az elveszés/megrongálódás kockázata Fennáll az elavulás kockázata Túl nagy készlet Fennáll a kockázat, hogy a termelés leáll Csökken az értékesítésből szár- mazó bevételek vagy készpénz mennyisége Túl kis készlet USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

61 Szelektív készletellenőrzés
A teljes készlet hatékony ellenőrzése túl sok időt emészthet fel Tartsunk gyakran ellenőrzést Ellenőrizzünk irányelvek alapján! Határozzuk meg a kritikus készlettételeket és a többit kevésbé szigorúan ellenőrizzük Kritikus készletek Nagyértékű termékek Nehezen beszerezhető termékek Idényjellegű termékek Nagy fenntartási költségű termékek Romlandó termékek Egyéb készletek Olcsó termékek Helyettesítő termékek Nem fontos üzletek céljára tartott termékek Szilárd helyzetű beszállítóktól érkező áruk USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

62 A hatékony készletmenedzsment lépései
A beszerzéshez szükséges idő felbecsülése A termeléshez szükséges készlet nagyságának kiszámítása Készletfenntartási költségek felbecsülése Készletrendelési költségek felbecsülése Optimális rendelési volumen kiszámítása A rendelési ütemterv kidolgozása A rendelés szokásos mennyiségének összehasonlítása az optimálissal Az alkalmazott rendelési ütemterv összehasonlítása az optimálissal USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

63 Fizikai elhasználódás
Állóeszközök avulása Fizikai elhasználódás Használattal járó terhelések Használatfüggetlen hatások (tárolás, korrózió stb.) Erkölcsi kopás A berendezést gyártók olcsóbban állítják elő a gépet A gyártók korszerűbb és olcsóbban üzemeltethető gépekkel jelennek meg a piacon A meglévő berendezésen gyártott termékek elavulnak A berendezés teljesítőképessége más okból nem hasznosul Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., o.

64 Az amortizáció funkciói
Állóeszközök beszerzése = egyszeri kiadás A megtérülési követelmény szétterítődik az időben Amortizáció = értékcsökkenési leírás = az egyszeri kiadás szétterítése évekre Az amortizáció funkciói Az állóeszköz-avulás névértékének adómentes visszaforgatása Éves költségelszámolással a nyereség alakítása A cég vagyonértékének kiigazítása Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., o.

65 Az értékcsökkenést befolyásoló tényezők
Beszerzési érték (bekerülési, „bruttó” érték) A szándékozott leírás aránya A tervezett működés élettartama (az értékcsökkenési leírás időhorizontja) A leírás kötelező vagy választott módszere Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., o.

66 Az értékcsökkenés leírási módszerei
Az élettartam hatótényezői szerint Időarányos leírás Teljesítményarányos leírás A kettő kombinációja A leírás üteme szerint Lineáris Degresszív Progresszív vagy kombinált Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., o.

67 Lineáris értékcsökkenési leírás
Éves leírás = bruttó érték * az élettartam reciproka Jelentése = egy év alatt a beszerzési érték mekkora hányadát írja le a vállalkozás A leggyakrabban alkalmazott módszer ahol: Alin = az adott állóeszköz éves leírásának összege klin = a lineáris leírás éves kulcsa adott élettartam mellett n = az állóeszköz amortizációs élettartama években Ebruttó = az eszköz bruttó beszerzési értéke Emaradv = az eszköz maradványértéke az n-edik év után Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., o.

68 Csökkenő maradvány módszere
Éves leírás = állandó leírási kulcs * aktuális nettó érték A degresszív leírási módszerek egyik változata Az időszak elejétől a leírás összege évente folyamatosan csökken Teljes leírás nincs, maradványérték keletkezik ahol: At = az adott állóeszköz „t”edik évi leírásának összege k = leírás kulcsa adott élettartam és maradványérték mellett Et Nettó = az állóeszköz „t”-edik évi nettó értéke Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., o.

69 Egyéb értékcsökkenési leírási módszerek
Emelt vagy többszörös maradványcsökkentés USA = adózási célú, gyorsított leírás, államilag előírt kulcsokkal Megnövelt lineáris leírási kulcs, az utolsó évben a nettóérték (mínusz maradványérték) leírásával Kombinált módszerek, progresszív elemekkel Nagyértékű, az első években lassan felfutó berendezések Időszak elején = teljesítményarányos leírás Felfutás után = időarányos leírások közötti választás Kamatos kamattal növelt leírás A leírási összegbe kamatokat is beszámítanak Elsősorban vezetői döntésekhez használatos módszer Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., o.

70 Munkatermelékenység = termelés/élőmunka aránya
Kategóriái Élőmunkára vetített termelékenység A tőke termelékenysége Átlagtermelékenység Munkatermelékenység = termelés/élőmunka aránya 100-nál többféle mutatóját használják Termelés = természetes mutatóban, normaórában, értékben, hozzáadott értékben, bér + nyereségre vetítve Élőmunka = állományi vagy munkáslétszám, átlaglétszám, teljesített munkanapok, munkaórák, kapacitáspercek száma Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., o.

71 A termelékenység hatótényezői
Technológiai fejlettség, műszaki színvonal A termék korszerűsége, minősége Az árváltozás torzító tényezői A termelés szervezettsége Munkaszervezési színvonal Kapacitáskihasználás Munkaidő-kihasználás Szakképzettség, szakismeret és hasznosítása Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., o.

72 Befektetések gazdaságossága
A magántőkés vállalkozás minimális jövedelemelvárása A kiadásokból származtatott költségek megtérülése Ezen felül minimálisan a tőke átlagos haszonlehetőségének megtérülése a bevételekből Az elvárt tőkehozam rátáját számszerűsítő kamatlábat a hazai szóhasználat jellemzően kalkulatív kamatlábnak nevezi. A kalkulatív kamatláb közgazdaságilag két fő részből tevődik össze: a tőkehasználat árából és a vállalkozói nyereségelvárásból. Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., o.

73 A tőke nyereségelvárása
A tőkehasználat ára - elvileg - az állampapírokba történő befektetés kockázatmentesen elérhető hozamrátája alapján számszerűsíthető Vállalkozói nyereségelvárás rátája = kalkulatív kamatláb mínusz a tőkehasználat ára Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., o.

74 Kalkulatív kamatláb A vállalkozói nyereségelvárás a kockázatvállalás ellenértékeként elvárt tőkearányos hozamrátát jelenti: ahol: i = kalkulatív kamatláb, ih = a tőkehasználat ára (egységnyi tőkére), iv = a vállalkozói nyereségelvárás tőkebefektetésre vonatkoztatott rátája. Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., o.

75 Megtérülési számítások módszerei
Statikus módszerek Végtelenül leegyszerűsítő feltételezésekkel élnek Az időtényezőt, azaz az idő pénzértékét nem veszik figyelembe Kamatos kamatszámítási módszereket nem alkalmaznak Dinamikus módszerek A kamatos kamatszámítás elvén alapulnak Változatos időtényezőkkel és feltételezésekkel számolnak: Kamattényező Diszkonttényező Törlesztőfaktor az idő pénzértékének alkalmazására Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., 113. o.

76 Gazdaságosság-elemzési módszerek
A vizsgálat tárgya szerint Rendszerek Elmozdulások Vizsgált időszak szerint Egy év Több év Teljes élettartam Időtényező figyelembevétele szerint Statikus Dinamikus Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., 89. o.

77 Statikus megtérülés-számítások
A gazdaságosság statikus alapfeltétele: ahol: M = éves nyereség E = a befektetett tőke nagysága i = kalkulatív kamatláb Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., 113. o.

78 A statikus megtérülésszámítások feltételei
Pillanatszerűen megvalósuló, úgynevezett pontberuházás Évről-évre állandó nyereséghozam A beruházott berendezés végtelen élettartama Ezek a leegyszerűsítő feltételek a valóságban soha nem fordulnak elő, de ...kiinduló alapot képeznek a dinamikus számításokhoz Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., 113. o.

79 Időtényezők Az időtényezők olyan szorzótényezők, amelyek a pénz időértékének hatását összevonják Kamatfaktor ahol t = a figyelembe vett évek száma Diszkontfaktor Törlesztőfaktor ahol n = a teljes időtartam, illetve élettartam Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., 96. o.

80 Kamatfaktor A kamatfaktor azt mutatja meg, hogy
egységnyi befektetésnek „i” kamatláb mellett „t” év alatt mekkorára kell felnövekednie. Értéke = 1-től a végtelenig terjed. Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., 97. o.

81 Diszkontfaktor A diszkontfaktor azt mutatja meg, hogy ma milyen összeget kell befektetni ahhoz, hogy az „i” növekedési ütem mellett „t” év alatt éppen egységnyi értékűre növekedjék. A diszkontfaktor értéke egységnyi jövőbeni befektetés mai értékének felel meg Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., 97. o.

82 Törlesztőfaktor A törlesztőfaktor olyan szorzótényező, amely megmutatja, hogy egységnyi tőkének „i” kamatlábbal, „t” év alatt időszakonként mekkora új pénzhozamot kell eredményeznie ahhoz,hogy abból: a befektetett összeg megtérüljön, és ezen felül: ... „i” kamatlábbal elvárt tőkenövekményt is hozzon Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., 97. o.

83 Dinamikus megtérülés-számítások
Nettó jelenérték számítása (diszkontált hozadékösszeg meghatározása) Évenkénti bevételek és kiadások különbségére épül Diszkonttényező alkalmazása Időszaki diszkontált hozadékok összegzése A megtérülés belső kamatlábának keresése Célja a beruházás valódi jövedelmezőségének vizsgálata A befektetés összegéből indul ki A teljes élettartam alatti éves átlagos %-os jövedelmezőséget mutatja meg Annuitás-számítás Törlesztőfaktor alkalmazása időtényezőként Pontberuházás feltételezése, n évig állandó éves hozammal Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., 128. o.

84 Nettó jelenérték számítása
Célja = beruházások jövőben várható hozamainak összegzése a mai időpontra, az időtényező figyelembevételével Évenkénti bevételek és kiadások különbségére épül Diszkonttényező alkalmazása Időszaki diszkontált hozadékok összegzése Gazdaságos a beruházás, ha NJE =0: ahol: NJE = nettó jelenérték Pt = bevétel a „t”-edik évben kt = működési kiadások a „t”-edik évben Et = befektetés-jellegű kiadások a „t”-edik évben Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., 128. o.

85 Belső kamatláb meghatározása
Célja = a beruházás valódi jövedelmezőségének vizsgálata A befektetés összegéből indul ki E kamatláb mellett válik egyenlővé egymással a bevételi és kiadási sor összege A teljes élettartam alatti éves átlagos %-os jövedelmezőséget mutatja meg A belső kamatlábbal számított NJE = 0! ahol: r = belső kamatláb Pt = bevétel a „t”-edik évben kt = működési kiadások a „t”-edik évben Et = befektetés-jellegű kiadások a „t”-edik évben Keressük „r”-nek azt az értékét, amely mellett NJE = éppen 0 Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., 128. o.

86 Annuitás-számítás Célja = befektetéstől elvárt éves állandó hozamoknak, vagy hitelek éves törlesztőrészleteinek kiszámítása Törlesztőfaktor alkalmazása időtényezőként Pontberuházás feltételezése, n évig állandó éves hozammal Gazdaságos a beruházás, ha az évi azonos nettó hozam nem kisebb az évi átlagos tőkeköltségnél és qn értéke: ahol: h = a beruházás évenkénti, azonos nagyságú hozama qn = törlesztőfaktor E = a beruházás összege E*qn = évi átlagos tőkeköltség Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., 128. o.

87 A gazdálkodásmenedzsment témakörei
A cégsiker hatáslánc-piramisa Gazdálkodás és jövedelmezőség Költséggazdálkodás: elvek, sémák Fedezeti kalkuláció, tanulási görbe Forgalom és jövedelmezőség, fedezeti elven Ortogonális cégmutatók Az árképzés, árpolitika szerepe A költséggazdálkodás szerepe Értékelemzés, értéktervezés Balanced Scorecard módszer Oligofed elemzés (a tankönyvben részletesebben) Varsányi Judit - Menedzsment óravázlatok. Széchenyi István Egyetem, február

88 A cégsiker hatáslánc-piramisa
Tőkegyarapodás Likviditás Innováció Gazdálkodás Jövedelmezőség Fejlesztéspolitika Versenyképesség Marketing Tőkeerő Alkuerő Piaci aktivitás Kereslet Piacismeret Minőség Varsányi Judit - Üzleti stratégia, üzleti tervezés. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1996, 2001

89 Gazdálkodás és jövedelmezőség
Költséggazdálkodás: elvek, sémák Realitás, áttekinthetőség, követhetőség Költségkalkulációs, költségfelosztási elvek Fedezeti elv, a ráhatás elve Költségtervezési elvek, sémák Fedezeti kalkuláció, tanulási görbe Tömegtermékek gazdaságos forgalmazása Gyártási, értékesítési tapasztalatok hasznosítása Forgalom és jövedelmezőség fedezeti elven A termelés és forgalmazás logisztikai tényezőinek hatása Az alkuerő és hatásai Varsányi Judit - Menedzsment óravázlatok. Széchenyi István Egyetem, február

90 Gazdálkodás és jövedelmezőség
Cégteljesítmény-mutatók Matula Miklós modelljében Cégmutatók szerepe és az ortogonalitás elve Ajánlott mutatószám-rendszer, fésűdiagramok Vállalati sikermutató Az árpolitika és költséggazdálkodás szerepe Piackövető árpolitikák Eseménykövető és eseményalakító költséggazdálkodás Értékelemzés, értéktervezés Az értékelemzés logikai alapja Funkciójelleg, funkcióelemzés, funkciószínvonal javítása Költségelemzés, költségracionalitás Funkciószínvonal vs. funkcióköltség viszony javítása Kreatív megoldási változatok és értékelésük Megvalósítás és hasznosítás Varsányi Judit - Menedzsment óravázlatok. Széchenyi István Egyetem, február

91 Termékcsoportok jövedelmezősége
Értékesítési volumen és árbevétel Belföldi és exportpiaconként Termékcsoportonként és összesen Közvetlen költség, egységköltség Termékcsoportonként Finanszírozási költség Nyereség összege USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

92 A költségmenedzsment áttekintése
Változó költségek elszámolási modellje Költség felosztási módszerek Költségmérés, költségelemzés Költségképzők A költség- csökkentés megközelítései Költségellenőrzés, költségcsökkentés Költség menedzsment A költségmenedzsment célirányai Költségek mérése Költségelemzés Költségek ellenőrzése Költségcsökkentés USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

93 Költség-kategorizáció
A költség-kategorizáció céljai Nyereségküszöb elemzése a jövedelmezőséghez szükséges kibocsátási szint meghatározására Költségmodellezés a várható költségek előrejelzésére Termékköltségek elszámolása és utólagos elemzése USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

94 Fix és változó költségek
Annak meghatározásához, hogy a költség fix vagy változó, fel kell tennünk a következő kérdést: VÁLTOZIK-E EZ A KÖLTSÉG AZ ELŐÁLLÍTOTT MENNYISÉGGEL? IGEN egyenes arányban VÁLTOZÓ KÖLTSÉG IGEN de nem egyenes arányban KVÁZI-FIX KÖLTSÉG FIX KÖLTSÉG NEM USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

95 Fixköltségek A fixköltség nem változik az előállított mennyiséggel
Példa: a vállalat bérel egy földterületet 60 ezer Ft/hó bérleti díjért Ez a bérleti költség minden kibocsátási szinten azonos Költség (bérleti díj) Kibocsátás Ez a költség ugyanakkora lesz 30 egységnyi kibocsátásnál, mint 100 egységnyinél. KÖLTSÉG = 30 100 40 50 60 70 80 90 10 20 20000 40000 60000 USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

96 Változó költségek A változó költség az előállított mennyiséggel arányos Példa: a vállalat bőrcipőket készít Minden egység azonos mennyiségű bőrt igényel A bőr teljes költsége egyenes arányban változik az előállított cipők mennyiségével (nyersanyag) Költség Output Ha a kibocsátás x%-kal nő, a nyersanyagok költsége x%-kal fog növekedni KÖLTÉG = A x KIBOCSÁTÁS 30 100 40 50 60 70 80 90 10 20 200 300 (A = egy egységre jutó költség) USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

97 Kvázi-fix költségek A kvázi-fix költségek az előállított mennyiséggel nem egyenes arányban változnak A kvázi-fix költségek adott kibocsátási szintig fixek, attól kezdve viszont változóvá válnak. E költségeket vagy fix, vagy változó költségként tartják számon Példa: a cipőgyár teherautóval szállítja cipőit Egy teherautó ötvenezer pár cipőt szállít havonta Amint a kibocsátás az párat meghaladja, a cégnek további teherautót kell lízingelnie Szállítási költség Kibocsátás (ezer pár) Minden pár feletti kibocsátásnál a szállítási költség lépcsősen nő Ha a kibocsátás < A, KÖLTSÉG=X; ha A<B, KÖLTSÉG=Y... 30 100 40 50 60 70 80 90 10 20 20000 40000 60000 120 110 USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

98 Közvetlen és közvetett költségek
Ha meg akarjuk állapítani, hogy egy költség közvetlen-e vagy közvetett, tegyük fel a következő kérdést: GAZDASÁGI SZEMPONTBÓL KÖTHETŐ-E EZ A KÖLTSÉG EGY ADOTT TERMÉKHEZ VAGY TEVÉKENYSÉGHEZ? IGEN KÖZVETLEN KÖLTSÉG NEM KÖZVETETT KÖLTSÉG USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

99 Példa a költségkategorizációra
Fix Változó Cipőgyártó gép amortizációja Termelési részleg munkabére Nyersanyagok Kereskedők jutaléka Vevőhöz szállítás díja Közvetlen Csomagológép amortizációja Termelésellenőrzés munkabére Kereskedők fizetése Igazgató fizetése Fűtési energia Szociális juttatások költsége Gépműködtető energia Közvetett USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

100 Költségkimutatások tételei
Általános költségek Irodaépületek amortizációja Fűtés és energia Szállítmányozás Irodai fizetések Egyéb általános költség Egyéb kiadás ÖSSZES KÖLTSÉG Közvetlen termelési költség Vásárolt anyag, alkatrész Közvetlen munkabér Bérjárulékok Termelési energia Gyártási általános költség Műhelyek amortizációja Fűtés és energia Műhely karbantartása Közvetett munkabér Gyártás egyéb ált. költsége USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

101 Költségelszámolási modellek
Teljes költségterhelés modellje Az általános költségek teljes felosztása az összes termékre Elkerülhető költségek elszámolási modellje Az általános költségek felosztása néhány termékre, amelyek megszüntetésével ezek az általános költségek elkerülhetők Határköltségek elszámolási modellje Pontosan mérjük egységnyi termék előállításának költségeit Elemezzük, hogyan változnak a termékköltségek a termelés nagyságrendjének változásával Egységár - egységköltség = rendelkezésre álló összeg a termékegységre eső általános költségek fedezésére USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

102 Az ABC elemzés elve (Pareto nyomán)
Elemzési kategóriák Tételek számaránya, % Tételek értékaránya, % Megjegyzések „A” kategória 5 75 Tételenkénti elemzés célszerű. 5% munkaigény mellett a teljes megtakarítás 75%-a realizálható „B” kategória 20 20 A teljes „B” kategóriát egyetlen közös tételként célszerű vizsgálni a marketingakció vagy a takarékossági kampány során „C” kategória 75 5 A nagy tételszámú „C” sokaság egésze csekély jelentőségű, így foglalkozni vele felesleges. Varsányi Judit - Üzleti stratégia, üzleti tervezés. Nemzeti Tkkiadó, Bp. 1996, 2001

103 Költség-volumen-profit (KVP) elemzés
A KVP elemzés a következő egyenleten alapul: Profit = Árbevétel - (Fixköltség + Változó költség) Egységár x darabszám Volumen Árbevétel Összes mennyiség Volumen Fixköltség Volumen Egységköltség x Darabszám Változó ktg. Az alapegyenletet a következőképpen lehet átrendezni: Profit = (Egységár x Darabszám) - Fix költség - (Változó egységköltség x Darabszám) = [(Egységár - Változó egységköltség) x Darabszám] - Fix költség = (Egységfedezet x Darabszám) - Fixköltség USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

104 Költséggazdálkodás, fedezeti kalkuláció, tanulási görbe
Fedezeti elv Költségokozó elv Költséghelyi rendszerek Nullbázisú költségtervezés ABC elemzés és hasznosítása Fedezeti kalkuláció A fedezet fogalma Ábrázolás Fedezeti szintek Tömegtermelés mint a fedezeti gazdálkodás feltétele Gazdaságos sorozatnagyság. Tapasztalati görbe Forgalom és jövedelmezőség, fedezeti elven Varsányi Judit - Menedzsment óravázlatok. Széchenyi István Egyetem, február

105 Fedezeti kalkuláció, fedezeti szintek
Bevtelek és költségek tömege Forgalom nagysága Költségokozók, költségszerkezet, fedezeti arányok Forgalomnövelés, áremelés, költségcsökkentés, szerkezetváltás lehetősége Hatásvizsgálatok és szerepük az üzletpolitikában Összköltség Árbevétel Változó költség Fedezeti pont Fixköltség Wild, Ray: Essentials of Production- and OperationsManagement. Cassell, London, o.

106 Fedezeti viszonyok a gyakorlatban
Bevtelek és költségek tömege Forgalom nagysága Összköltség Árbevétel Változó költség Negatív Pozitív Fixköltség Fedezet, nyereség Wild, Ray: Essentials of Production- and OperationsManagement. Cassell, London, o.

107 Profit = árbevétel - összköltség
Fedezeti összeg Profit = árbevétel - összköltség Fedezeti összeg = árbevétel - változó költség Fontos, hogy az eladási ár haladja meg az egységnyi változó költséget, hogy a fedezeti összeg pozitív legyen A vállalat a fedezeti összeget először a fix költségek fedezésére használja fel; Fedezeti összeg x N eladott egység > Fix költségek N eladott egység = Fix költségek/Fedezeti összeg = fedezeti pont Minden további eladott egység (a fix költségek fedezése után) közvetlenül hozzáadódik a profithoz. A fedezeti összegre való összpontosítás legfőbb előnye az, hogy ellentétben az egységnyi profittal, ez nem változik a kibocsátás változásával USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

108 Tapasztalati görbe és méretgazdaságosság
A piaci részesedés döntő szerepe a nyereség alakulásában Nagyságrendi megtakarítások miatt Begyakorlottság növekedése miatt A piaci hatalom eredményeként (nagyságrendi beszerzés, áralku) Begyakorlottsági görbe = US repülőgépipar, 70-es évek Újtermékek árának jelentős csökkenése a bevezetést követően Oka = jelentős költségcsökkentési potenciál Tevékenségek időigénye Darabköltség, egységár Műveletek ismétlésének száma Kumulált mennyiség Hirschman, W.B.: Profit From The Learning Curve. Harvard Business Review, Febr. 1964, p.118.

109 A költség-oldali profitnövelés lehetőségei
Költség-alapon a vállalat profitja a következőképpen növelhető: Az egységek árának növelésével Az egységnyi változó költség csökkentésével A fix költségek csökkentésével A volumen növelésével Az egységnyi profit helyett (amely volumenenként eltér) az összes fix költségre és a fedezeti összegre kell fókuszálni USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

110 Költségképzők szerepe a költségcsökkentésben
A költségelemzés jelentősége Kiemeli a szokatlan, jelentős és ellenőrizhető költségeket Rávilágít a súlyponti költségképzőkre Költségképző = a költségváltozás alapvető oka A költségképzők ismerete teszi lehetővé a hatékony beavatkozást A költségképző változása a költség szükségszerű változását eredményezi USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

111 Példa a költségképzőkre
Költségnemek Munkabér Anyagköltség Pénzügyi költség Javítási költségek Energiaköltség Értékesítési költségek Számviteli adminisztráció Raktározási költség Elosztási költség Lehetséges költségképzők Telephely, munkatermelékenység Beszerzés mennyisége, hulladék, szállítási költség Kamatráta, inflációs ráta Gépek életkora, gépterhelés Fűtendő légtér, fűtési rendszer, energiaveszteség Vevők és kibocsátott számlák száma Üzleti tranzakciók száma, egy üzlet átlagos lebonyolítási ideje Átlagos tárolási idő, raklapok száma Járművek száma, elosztási út bonyolultsága USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

112 Diagnosztikai táblázat
A diagnosztikai táblázat segít meghatározni az egyes terméktípusok jellemző költségképzőit A vállalatok tevékenységüktől függően különféle költségképzőkre koncentrálnak A sötétebb kör az adott költségképző nagyobb súlyát jelzi Formatervezés Műszaki specifikáció Input költségek Sorozatnagyság Munkatermelékenység Üzleti folyamatok szervezettsége Technológiák Telephelyi adottságok Elosztási költségek Fogyasztási cikkek Ipari termékek Kereskedelmi áruk USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

113 Gyártási költségszerkezet diagnosztikai táblája
Pénzügyi költségek Eszközfenntartás Elosztási költség Munkabér és TB Energiaköltség Adminisztráció Anyagköltség Bérlet, lízing Amortizáció Marketing Adóterhek Formatervezés Műszaki specifikáció Input költségek Sorozatnagyság Munkatermelékenység Üzleti folyamatok szervezettsége Technológiák Telephelyi adottságok Elosztási költségek Gyártási költségszerkezet diagnosztikai táblája USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

114 Költségszerkezet és komparatív hozzáadott érték
Profit Pénzügyi ráford. Közvetett költség Közvetlen költség 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 Eladási bevételek %-ban Nyugati versenytárs Saját vállalkozás Hazai versenytárs USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

115 Közvetlen költségek szerkezete
Anyagköltség Nyersanyagok, alkatrészek költsége Csomagolóanyagok, egyéb anyagjellegű költségek Közvetlen bérköltségek és közterheik Termelési közvetlen költségek Alvállalkozói termelés, szolgáltatás költségei Termelési energiaköltség, amortizáció Egyéb termelési közvetlen költség USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

116 Közvetett költséghordozók felsorolása
Cégvezetés és adminisztráció költségei Marketing és értékesítés költsége Kutatás-fejlesztés költségei Minőségmenedzsment költségek Beszerzés és belső logisztika költségei Termelési közvetett költségek Karbantartási költség Külső logisztikai költségek Egyéb közvetett költségek USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

117 Közvetett költségviselő piaci funkciók
Menedzsment, titkárság működtetése Beszerzés menedzselése Rendeléskezelés Értékesítési munka, ügynöki tevékenység Piackutatás Reklámtevékenység Piactervezés és ellenőrzés Készletfigyelés, terepmunka Kiegészítő szolgáltatások USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

118 Beszerzési és belső logisztikai funkciók közvetett költséghordozói
Menedzsment, titkárság működtetése Gazdasági tervezés és ellenőrzés Beszállítók kiválasztása Rendeléskezelés Belső logisztika Anyagok, alkatrészek raktározása USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

119 Termelési és karbantartási funkciók közvetett költséghordozói
Menedzsment, titkárság működtetése Gazdasági tervezés és ellenőrzés Karbantartás Felszerszámozás Energiaellátás Termelésellenőrzés Munkavédelem USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

120 Külső logisztikai funkciók közvetett költséghordozói
Menedzsment, titkárság működtetése Gazdasági tervezés és ellenőrzés Raktárra szállítás Raktározás Termékek kiszállítása a vevőkhöz Szállítmányozási funkció USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

121 Finanszírozási költségek
Hosszú lejáratú kölcsönök tőketörlesztése Hosszú lejáratú kölcsönök kamattörlesztése Rövid lejáratú kölcsönök tőketörlesztése Rövid lejáratú kölcsönök kamattörlesztése Készletek finanszírozása sajáttőkéből Egyéb finanszírozási költségek A finanszírozási költségek felosztása A termékcsoportra történő felosztás elvei Termékcsoportok finanszírozási költségarányai USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

122 Anyagköltségek csökkentése
Előnyösebb beszállítási feltételek Anyagvásárlás nagy tételben, mennyiségi kedvezménnyel Egyéb kedvezmények igénybevétele Olcsóbb szállítók keresése Szezonvégi, olcsóbb anyagvásárlás Hatékonyabb anyagfelhasználás Gépek megfelelő karbantartása az anyagveszteség csökkentésére Hulladékanyag összegyűjtése, újrahasznosítása Olcsóbb anyagokból azonos termékminőség előállítása A saját előállítású anyag beszerzése olcsóbban külső szállítótól Termékek újratervezése alacsonyabb anyagigénnyel, azonos minőségben Kisebb anyagigényű technológia keresése USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

123 Közvetlen bérköltség csökkentése
A munkatermelékenység növelése Munkanormák módosítása Teljesítménybérezés bevezetése Termékegység alapján történő bérezés A munkaerőfelhasználás javítása sokoldalúan képzett dolgozókkal A személyzet átirányítása műhelyek között Kényszerszabadságolás a lassú időszakokban A felesleges személyzet elbocsátása, átcsoportosítása USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

124 Általános költségek csökkentése
Általános költségek csökkentése az erőforrások hatékonyabb felhasznásával Bérelt, felesleges épületek felmondása Forgalmazási költségek csökkentése más rendszerrel Adminisztratív létszám csökkentése Kisegítő műhelyek bezárása Munkák kiszervezése külső szolgáltatóknak Raktározás, szállítás központosítása a logisztikai költségek csökkentésére Üzemek kereskedelmi szolgáltatásai más vállalatoknak (teherfuvarozás, autójavítás, tárolás, stb. USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

125 A gazdálkodás fontosabb kimutatásai
Pénzügy A gazdálkodás fontosabb kimutatásai Pénzügyi mérleg három évre visszamenőleg Nyereség-veszteség és cash flow kimutatások A cég tulajdonát képező összes felszerelés beszerzésének időpontja és mai értéke A teljes ingatlantőke összetétele és értéke USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

126 Pénzügyi audit Régebbi pénzügyi számlakivonatok (három évre visszamenőleg) Üzleti tervek és előirányzatok Rövid távú készpénzáramlás Kinnlevőségek időelemzése Fizetendő számlák időelemzése Raktárkészlet a feldolgozottság szintje szerint (nyersanyagok, félkész termékek, késztermékek) USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

127 Gazdasági mutatók a teljesítmény értékeléséhez
Pénzügyi audit Gazdasági mutatók a teljesítmény értékeléséhez Forgalom, bevételek, kiadások alakulása Hosszútávú trendek Összemérés hasonló cégekkel A mutatók korlátainak felismerése Pénzügyi mutatók a vezetőség szemszögéből Működőképesség elemzése Erőforrás-kihasználtság elemzése Eladósodottsági mutatók Jövedelmezőségi mutatók USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

128 Pénzügyi audit A TELJESÍTMÉNYMÉRÉS ARÁNYMUTATÓI:
Jövedelem-növekedési ráta Értékesítés megtérülési rátája Beruházás megtérülési rátája Újraberuházás rátája Bruttó profitráta Működőtőke, mint a megtérülés százaléka Egy főre eső értékesítés vagy profit Raktárkészlet forgási sebessége Rendelési ciklusidő Minőségi hibák költségei Időben történő szállítás lehetősége és költségei USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

129 Finanszírozási célterületek
Likviditásmenedzselés hosszabb távon A likviditásmenedzselés célja az, hogy a cég a viszonylag hosszú stratégiai időtávon tartósan elkerülje a fizetésképtelen állapot. Kulcseleme a pénzügyi helyzet folyamatos követése likviditási mutatók alapján, cash flow követési mechanizmusokkal, keresztmetszeti elemzésekkel, csődmodellekkel. Rendszerbe épített szűrők jelzik a kritikus sávokat, értékeket, időpontokat A tartós likviditásnak fontos feltétele, hogy a cégvezetés tudatosan kialakított finanszírozási elveket és arányokat kövessen. Az árak és fizetési feltételek alakításával pl. a likviditás széles határokon belül látványosan befolyásolható. Annak, hogy ez kihasználható legyen, fontos feltétele a cég termékeinek piacképessége, s ennek folytán a cég erős alkupozíciója Varsányi Judit-Virág Miklós: Cégstratégiák piaci, pénzügyi megalapozása. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1997.

130 Finanszírozási célterületek
Projektek finanszírozása A projektfinanszírozás eredményességének feltétele, hogy a cég széles körben mérje fel tőkeforrásait, s azokat gondosan igazítsa a projekt tényleges tőkeszükségletéhez - beleértve a pénzforrások időbeli eloszlásának szempontját A jó tőkeellátottságú projektek sikeres kivitelezésének feltétele a jó döntésmodellezés Stratégiai akciók finanszírozása A stratégiai akciók finanszírozása a projektfinanszírozás körébe tartozik akkor, ha az akció tartalma, jellege és jelentősége innovációs projektnek felel meg. Általában azonban az akcióprogramot előzetesen felül kell vizsgálni a finanszírozhatóság, pénzügyi erőforrások elosztása és az egyéb szempontok alapján Varsányi Judit-Virág Miklós: Cégstratégiák piaci, pénzügyi megalapozása. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1997.

131 Finanszírozási célterületek
A saját befektetések pénzügyi háttere Az erőforrások allokációját az adott stratégiai akció piaci, megvalósíthatósági és finanszírozási szempontjainak figyelembevételével kell megtervezni Befektetések, beolvasztások, egyéb tőkeigényes akciók A tőkeallokációnak a tőkebővülési igényeken kell alapulnia A tőkeallokáció típusát a befektetési kínálat elemzése és sokoldalú hatásszimuláció alapján kell meghatározni Az átfogó forráskeresési és finanszírozási döntéseket az adott befektetési változatok különböző hasznossági elemzéseire és hatásszimulációira kell építeni Forrás: Varsányi Judit-Virág Miklós: Cégstratégiák piaci, pénzügyi megalapozása. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1997.

132 Innovációk finanszírozása
Akciófinanszírozás, projektfinanszírozás Akciófüggő finanszírozási ismérvek Forrásfüggő finanszírozási ismérvek Fundraising és forráshasznosítás Fundraising = forrásszerzés Pályázati rendszer, vegyes célú források Változó feltételrendszer = döntésmotiváló tényezők (hozzáférhetőség, előnyök, terhek, kockázatok) Pályázókészség nagy szerepe A pályázatírási készség fejlesztése Varsányi Judit - Menedzsment óravázlatok. Széchenyi István Egyetem, február

133 Akcióirányokhoz kötött pénzügyi megfontolások
Döntési szempontok és pénzügyi megfontolások Gyártmány- fejlesztés Gyártás- fejlesztés Piac- kutatás Termék- pozicionáló marketing Piacbővítő marketing TQM akció Környezet- védelem Közvetlen, gyors megtérülés, mérhető piaci hatásokkal Hatás a minőségre, mennyiségre, szervezhetőségre, fajlagosokra, amortizációra Ráfordítások időszerkezete, megtérülése és hatása a likviditásra Az ismeretszerzés célja és hatásai Alternatívák a piackutató kínálat költségességére és hatásosságára A marketingakció piacbefolyásoló képessége: hatás az erőviszonyokra, részarányokra Hatás az árpolitika mozgásterére és az eladható mennyiségre Jövedelmezőségi, likviditási hatások tömege és időbeli eloszlása Termékjelleggel meghatározott mozgástér Az értékesítési hálózatbővítés formái és hatásosságuk A bővülés fenntartásának forgóeszközigénye és finanszírozhatósága A megcélzott képességjavulás jellege Az akció tartalma, menedzselési igénye, alvállalkozói kínálat és ésszerűség Hatások számszerű és intuitív elemei, szinergiahatások, pénzügyi eredmény A környezetvédelmi akció célpontja és indokoltsága Finanszírozási forráslehetőségek és preferenciák Elvárások és a megtérülés kulcsszempontjai Varsányi Judit-Virág Miklós: Cégstratégiák piaci, pénzügyi megalapozása. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1997.

134 Finanszírozási forráshoz kötött pénzügyi megfontolások
Pénzforrások Döntési szempontok és pénzügyi megfontolások Saját forrás Hosszú lejáratú bankkölcsön Kedvezményes célhitelek Kötvény- kibocsátás Idegen tulajdonosi tőke bevonása A saját forrás tömege, és a más irányú lehetőségek mérlegelése A saját tőke megtérülési követelménye Krízis esetére tartalékolandó saját tőke aránya Hitelterhek és biztosíték iránti igények Törlesztési kondíciók és a cég törlesztőképessége Forrás és hozzáférhetőségi feltételek Általános és speciális hitelkondíciók Kibocsátási feltételek és ígérvények Inflációs viszonyok és várakozások Visszafizetési és törlesztőképességi viszonyok Az innovációs lehetőség vonzereje és tartós hatásai Az idegen tulajdonos magatartása, messzebbre mutató szándékai A tulajdonarányok változásának hatása a jövedelmezőségre, osztalékra,, és a döntési struktúra alakulására Hosszú távú megtérülési és likviditási viszonyok Az innováció hatása a vagyonarányos nyereség alakulására Varsányi Judit-Virág Miklós: Cégstratégiák piaci, pénzügyi megalapozása. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1997.

135 Fundraising és forráshasznosítás
A tőkeerő és pénzügyi forrásszerzés jelentősége Tőkeerős cégek üzleti előnyei Külső források célzott hasznosítása A pályázati tevékenység fókuszpontjai A pályázati kiírás értelmezése, feltételezett preferenciák Info. gyújtés, háttértényezők vizsgálata, info. feldolgozás Bemutatkozás és szerepe A pályázati anyag tartalmi elemei és sikertényezői A bírálók szempontjai, értékelési gyakorlat A projekt vonzereje, kidolgozottsága, megvalósíthatósága A fenntarthatóság szempontjai és társadalmi hasznosság Fundraising készségfejlesztés tréningekkel Varsányi Judit - Menedzsment óravázlatok. Széchenyi István Egyetem, február

136 Likviditásmenedzsment
Kleinebeckel rendszere A tőkeszükséglet tervezése A tőkefedezet lehetséges elemei Tőkeszükséglet és tőkefedezet összehangolása Helfert modellje A vállalati működés leképezése pénzügyi következmény-szemléletben Matula Miklós likviditási fésű-diagramja A pénzügyi bevételek és kiadások állapotmodellje A likviditásmenedzsment eszköze Varsányi Judit - Menedzsment óravázlatok. Széchenyi István Egyetem, február

137 Kleinebeckel pénzügyi tervmérlege
Tőkeszükségleti terv Tőkefedezeti terv ÁK Áthidaló kölcsön (ÁK) A szezonális hatások és a sajátos üzleti adottságok finanszírozásához ezt kielégítő mértékben kell tervezni 7 F RK Forgóeszközök (F) Biztos üzletmenet esetén ezek összegét tervezzük a lehető legalacsonyabbra 2 Rövid távú kötelezettségek (RK) Összegüket a normál üzletmenetre kell tervezni 6 MT HH Működőtőke (MT=ST+HH-B) A működőtőkét olyan nagyra kell tervezni, hogy a forgóeszközök megfelelő hányadát hosszú lejáratú hitelekkel (HH) fedezhessük 5 Befektetett eszközök (B) Tekintettel a finanszírozási lehetőségekre, ezeket a lehető legszolidabban és leggazdaságosabban tervezzük 1 B Hosszú lejáratú hitelek (HH) 4 ST Sajáttőke (ST) Hitelképességünk érdekében a sajáttőkét ne engedjük a számlavezető bankunk által megkövetelt szint alá süllyedni 3 Szöveges forrás: Kleinebeckel: Pénzügyi és likviditási irányítás. Saldo, Budapest, o.

138 Fésűdiagramok Matula Miklós modelljében
Fésűdiagramok = A költségtervezés, pénzügyi tervezés eszközei Költségfésű = Költségek idődiagramjának forgalomreprezentációja Likviditási fésű = A bevételek és kiadások állapotreprezentációja Forgalom Állapot Január Február Március Április Május Június Augusztus Szeptember Október November December Dátumvonal Matula Miklós: Dinamikus számvitel és stratégiai vezetés. Nemzeti Tkk. Bp o.

139 Értékelemzés, értéktervezés
Értékelemzés = komplex hasznosságfokozó modell (L.D. Miles nyomán) Piacismereti alapok Funkcionális szemlélet Hasznossági szemlélet Komplex műszaki-gazdasági közelítés Funkcióhasznosság = funkciószínvonal és funkcióköltség viszonya Átlagosan 20% költségmegtakarítás Az értéktervezés lényege, szerepe Piaci igényfjlődésre alapozott tartalom Optimális értékkombináció Varsányi Judit - Menedzsment óravázlatok. Széchenyi István Egyetem, február

140 Az értékelemzés lényege és hasznosítása
Funkcióelemzés Fogyasztói igények feltérképezése, elemzése Termékfunkciók meghatározása és rendszerezése Termékelemzés Termékösszetevők rendezése terméksémába Funkciókhoz kötött terméktulajdonságok meghatározása Rangsorolás, súlyozás, minőségi értékelés Igények, funkciók fontossági rangsora, súlyozása Funkciók jellemzése paraméterekkel = színvonal-mutatók Aggregálás = funkciószínvonal meghatározása Költségelemzés Kifejezőképes költségelemzés, funkció-termék mátrix, funkcióköltségek meghatározása Funkciósúly, funkciószínvonal és funkcióköltség egybevetése elemzési egységenként Problémamegoldás és megvalósítás Gyengepontok meghatározása, rendszerezése Brainstorming, megoldási javaslatok, akcióprogram Varsányi Judit - Menedzsment óravázlatok. Széchenyi István Egyetem, február

141 Minőségmenedzsment (TQM)
A minőség fogalma MINŐSÉG = a termék vagy szolgáltatás alkalmassága adott célra ... adott célú felhasználásra a vásárló igényeinek kielégítésére a használat követelményeinek kielégítésére Szabó József (2003): Vállalatok, vállalkozások gazdaságtana. Egyetemi jegyzet. Universitas KHT, Győr.

142 Teljesen integrált törekvés a fogyasztói igények kielégítésére
Mi a Total Quality? Teljesen integrált törekvés a fogyasztói igények kielégítésére Piacközpontúság Fegyelmezett vezetői megközelítés A szervezetet átfogó folyamat Javítja a teljesítményt Biztosítja a nyereséget hozó fejlődést Elősegíti az áttörésszerű sikereket Struktúrált fejlesztési technikák alkalmazása Megfelel a vállalati céloknak Küldetés Távlati tervek Éves célok USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

143 A minőségügy rendszere
Nyomtatványok, jegyzékek, bizonylatok Munkautasítások Eljárások Minőség- politika- Szabó József (2003): Vállalatok, vállalkozások gazdaságtana. Egyetemi jegyzet. Universitas KHT, Győr.

144 ISO 9000 Minőségügyi Rendszer
Nemzetközi Szabványügyi Szervezet Székhely: Genf ISO: görög szó, jelentése: egyenlő vagy ugyanaz Nemzetközi Minőségi Szabvány Az Amerikai Egyesült Államokban: ANSI/ASQC 9000 1997-ig a világ cégét minősítették már Folyamatközpontúság a változatlan minőség elérése érdekében USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

145 ISO 9000 Minőségügyi Rendszer
A Tanusítványt a cégektől általában a következő okokból tagadják meg: Dokumentációs hiányosságok 18,7% Elégtelen felelősségi rendszer 18,7% Világos, tömör folyamatleírások hiánya 9,5% Előírások követésének hiánya ,1% Alkalmazottak ellenállása 7,9% Elégtelen továbbképzés 4,4% A hitelesítési eljárások hiánya ,2% USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

146 Az ISO szabvány tartalma
A legfelső vezetőség felelőssége Minőségrendszer A szerződés előzetes felülvizsgálata A tervezés szabályozása Dokumentumok, adatok kezelése Beszerzés A beszállított termék kezelése Termék azonosítása, nyomon követése Folyamatszabályozás Ellenőrzés, felülvizsgálat Ellenőrző, mérő és vizsgálóberendezések felügyelete Ellenőrzött és vizsgált állapot A nem megfelelő termék kezelése Megelőző és helyesbítő intézkedések Kezelés, tárolás, csomagolás, állagmegőrzés, kiszerelés Minőség-feljegyzések készítási Belső minőségi audit Minőségi képzés Vevőszolgálat Statisztikai módszerek alkalmazása Szabó József (2003): Vállalatok, vállalkozások gazdaságtana. Egyetemi jegyzet. Universitas KHT, Győr.

147 A minőségi hibák Ishikawa-diagramja
Ember Gép Meghajtómotor Átfutási idő változása Alkatrész-felrakás módja Hőfoktartás hiánya Fűtőelem hibája Karbantartás elmaradása Leolvasási hiba A cementált rétegvastagság nem megfelelő Anyag Módszer Hibás alapanyag Harmatpont ingadozása Propán mennyisége Felületi oxidáció Szennyezett felület Segédanyag hibája Szabó József (2003): Vállalatok, vállalkozások gazdaságtana. Egyetemi jegyzet. Universitas KHT, Győr.

148 A minőség költsége és haszna
Költségek és hasznok Maximális nyereség Nyereség Árbevétel Ráfordítás Piaci felvevőképesség határa Gazdaságosság határa Optimális minőségi szint Bevételek és ráfordítások (Ft) Minőségi szint Szabó József (2003): Vállalatok, vállalkozások gazdaságtana. Egyetemi jegyzet. Universitas KHT, Győr.

149 A versenyképes szervezet TQM jellemzői
Ügyfélközpontú ütemezés, eljárások és minőségi követelmények Rugalmas termékösszetételi lehetőségek, gyors kezdés A vezetők irányítanak, a tevékenységeket végző teamek a fő tevékenységekre koncentrálnak Fejlesztés-központúság, magas termelékenység, kiváló minőség Tiszta kép arról, merre halad a vállalat, mi a küldetése Kevés vezetési szint, lapos struktúrák, átfogó ellenőrzés Kis végrehajtó egységek, meghatározott piacok vagy vevők köré csoportosulva Vevőközpontú marketing USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

150 A marketingstratégia célja
Értékelni a helyzetelemzés problémáit és lehetőségeit Marketingeszközökkel keresni a megoldást és az esélyek kihasználásának lehetőségeit A marketingstratégia célterületei Termékismeret, termékfejlesztés Eladási árak alakítása Elosztás, értékesítési erőfeszítések A termékkipróbálások tapasztalatainak hasznosítása Kapcsolattartás, szolgáltatások Piaci részesedés növelése, terjeszkedés új piacokra Az értékesítés nyereségének növelése USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

151 Értékesítés és haszon a termék életciklusának különböző fázisaiban
A termék életciklusa Termék- fejlesztés Bevezetés Növekedés Érettség Hanyatlás Értékesítés és haszon Idő Értékesítés Haszon Értékesítés és haszon a termék életciklusának különböző fázisaiban USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

152 Az értékesítési vezető szemlélete
Az eladott mennyiség fontosabb, mint a haszon Növelni igyekszik a jelenlegi eladásokat Jutalék és prémium elérésére törekszik A gyors siker értékesebb, mint a hosszú távú Csak a mai termékekre, piacokra, vevőkre és stratégiákra gondol Nem foglalkozik a termék/piac bővítési stratégiákkal a következő 5 év távlatában Egyes vevők preferenciája piaci szegmentek helyett Ismeri és figyeli az egyéni számlákat Kevésbé érdekelt a piaci szegmentáló stratégiákban A terepmunka vonzóbb az íróasztalinál Stratégiák és megvalósítási tervek kidolgozása helyett a vevőknek történő eladást részesíti előnyben USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

153 A marketingvezető szemlélete
Profittervezés A profit köré tervezi az értékesítési mennyiséget Profitszerzésre tervezi meg a termékkör, vevőkör összetételét Elfogadható kockázattal tervez Hosszútávú trendek, veszélyek, esélyek figyelése Hogyan váltsuk át ezeket új termékekre és piacokra? Hogyan használhatók fel hosszútávú növekedést biztosító stratégiák kidolgozásához? Vevőtípusok és szegmentális különbségek érzékelése Hogyan lehet kimagasló szolgáltatást nyújtani a legjövedelmezőbb szegmenteknek? Rendszer-szemléletű piacelemzés és tervezés Otthonos a számok világában, és a marketingtervek pénzügyi vonzatainak kidolgozásában USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

154 Fogyasztói igények szegmentenként
Piacelemzés Piaci szegmentáció Piac méret és növekedési arányok szegmentenként (forgalom és bevétel szerint) Fogyasztói igények szegmentenként A vásárlási folyamatok feltérképezése A résztvevők befolyásolási módjának meghatározása A fogyasztó észrevételei a cégről és versenytársairól USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

155 A piacelemzés szegmentációs változói
Társadalmi-gazdasági Életkor Nem Családméret Jövedelem Foglalkozás Végzettség stb. Földrajzi Régió Városméret Népsűrűség Személyiségi Konzervativizmus Ambíció, stb. Fogyasztói magatartás Használat aránya Vásárlók, vásárlási okok Végső felhasználás Hűség mértéke Márkahűség Árérzékenység Minőségérzékenység Szolgáltatás-érzékenység USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

156 Piacelemzés statisztikák
A főbb ügyfelek meghatározása Az ügyfélforgalom csökkenési, növekedési tendenciái Főbb ügyfelek hozzájárulása a vállalat bevételeihez Bevételek 200 400 600 800 1000 1200 1992 1993 1994 A ügyfél B ügyfél C ügyfél D ügyfél Más ügyfelek A saját vállalat részesedése főbb ügyfeleinek ügyleteiből Saját vállalat 20% A) versenytárs 44% D) versenytárs 8% C) versenytárs 12% B) versenytárs 16% USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

157 Az értékesítés megoszlása főbb ügyfelekre
Hat főbb ügyfél képviseli az értékesítés > 50%-át... 50 100 150 200 250 300 350 400 450 396,0 $1000 Teljes értékesítés 6 fő ügyfél fő ügyfél 1 fő ügyfél 2 fő ügyfél 3 fő ügyfél 4 fő ügyfél 5 fő ügyfél 6 215,7 113,0 27,0 26,0 17,0 16,5 16,2 Fő ügyfelek 199X USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

158 Ügyféllátogatási tapasztalatok
A vállalat teljesítményének egyik legfőbb mércéje a vállalat fontosabb ügyfeleinek véleménye A vállalat teljesítményének felmérése ügyfelek súlyozott vásárlási kritériumai alapján Rendelésfeldolgozás Szállítás megbízhatósága Szállítás gyorsasága Termékskála Rugalmasság Tervezés (design) Ár Minőség Egyéb ügyfélspecifikus kritériumok USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

159 Az üzleti forgalom értékelése
Ügyfelek Soroljuk fel az eladások együttesen legalább ötven százalékát adó legnagyobb ügyfeleket Milyen folyamatok segítségével mérjük fel az ügyfelek elvárásait? Milyennek látják az ügyfelek a céget? Mekkora a marketing költségvetés? Melyek a bejáratott marketing tevékenységek? Melyek a legfőbb gondok a marketing tevékenységben? Termékek forgalma és árbevétel-arányos nyeresége Terméklista az elosztó hálózat csatornái szerint Felsorolás földrajzi terület szerint Egyéb csoportosítások forgalma és nyereséghozama USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

160 A versenytársi összemérés ismérvei
Értékesítési ügynök képességei Megrendelések kezelése Árak és fizetési feltételek Rendelések átfutási ideje Szállítási határidők betartása Termékminőség Műszaki tervezés, formatervek színvonala Termékskála Termékek élettartama Karbantartás Vevőszolgálat színvonala Költségszint, költségszerkezet USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

161 Versenytársi összehasonlítás
A cégközi és nemzetközi összehasonlítás szempontjai Összes költség Költségösszetevők az összes költség százalékában Egyéb szempontok Magyar versenytárs Magyar vállalat Nyugati versenytárs Költség költségössze- tevőnként Összehasonlító költségláncok Rezsi és más költségek Értékesítés/marketing Termelés K + F Nyersanyag USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

162 Versenytársi összehasonlítás
Az összehasonlítás szempontjai láthatók a diagramon Kérdés: mit lehet tenni, hogy a magyar vállalatot világszínvonalúvá tegyük minden versenyterületen? Erőforrás/Fő kompetencia Technológiák Vezetőségi erő Szervezet Humán erőforrások Termelési rugalmasság K+F Számítógépes integráció Információs rendszer Kínálat menedzsment Teljesítmény 1 2 3 4 5 Jelmagyarázat 1 = Gyenge 5 = Kiváló  = Legjobb versenytárs  = Magyar vállalat USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

163 Piacelemzés javaslatokkal
Az ügyfél elvárásait azzal a céllal kell elemezni, hogy javíthassuk a magyar vállalatok képességét ezek kielégítésére Szállítási reakcióidő rendelésre Jellemző paraméter Ügyféligény Gyors reagálás Gyors reagálás Elosztási központ helye Rendszer/rendelés feldolgozás Anyagkezelés/szállítási mód Lehetséges „javítási” pontok Javasolt további fejlesztések Speciális eljárások a főbb ügyfelek számára Fejlettebb rendelésfeldolgozás USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

164 Legfőbb megközelítések
Árképzés Legfőbb megközelítések Többletköltség Versenyképes árképzés: mit visel el a piac Célzott árképzés Hitelpolitika és szerepe Árazáshoz szükséges információk Termékköltségek A költségek és forgalom összefüggései Versenytársak árai A termék életciklus-pozíciója A vásárló árérzékenysége Keresleti görbe Az ártól független tulajdonságok értéke USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

165 Árpolitikai célok Kotler szerint
Árpolitika-modellek Árpolitikai célok Kotler szerint Piacbehatolás, árbevétel növelése, fogyasztók kielégítése Piaclefölözés, nyereségmaximálás Adott termékcsoport preferálása Árstratégiák Költségorientáció = haszonkulcsos rendszer Milyen ár szükséges a tervzett nyerséghez? Zavaró tényezője a kereslet változása Keresletorientáció = árstratégia fogyasztói értékítélet alapján A versenyhelyzet árstratégiái = reagálás a versenytársak árváltoztatásaira (Fox és Wheatley nyomán) Szegmentált piac, eltérő árak ill. egységes áralkalmazás Reklámár-stratégia, időszakos árleszállítások, diszkontok, árengedmények Presztízsárak és más pszichológiai árstratégiák Zeller Gyula: Piac és vállalatvezetés. KJK, Bp., o.

166 Terjesztési csatornák
A csatorna környezetének vizsgálata Az egyes főbb csatornákon történő iparági értékesítés %-a A csatorna sikerének leglényegesebb tényezői A cég pozíciója a különböző csatornák mentén Az egyes csatornákon keresztül történő értékesítés %-a Csatornák megosztása A csatorna értékelése a vállalatról, illetve annak versenytársairól Csatornakonfliktusok és kezelésmódjuk Alternatív csatornák Telefonos értékesítés Közvetlen posta USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

167 Az üzleti jog területei
Munkaszerződés Munkajog Tulajdonilap Ingatlan- nyilvántartás Hűtlen kezelés Csalás Büntetőjog Társadalombiztosítás Nyugdíj Társasági jog Részvény Hitel Banki és hitelkapcsolat Iparigazgatás Telephely Adójog Áfa Kereskedelem Igazgatás Birtok Tulajdonjog Szabó József (2003): Vállalatok, vállalkozások gazdaságtana. Egyetemi jegyzet. Universitas KHT, Győr.

168 A kockázatkezelésfolyamata
Veszélyforrások meghatározása és elemzése Vagyoni, jövedelmi, felelősségi és személyes kockázatok A lehetséges károk nagysága, valószínűsége, gyakorisága és pénzügyi hatásai Intézkedési lehetőségek keresése Intézkedések a károk elkerülésére, megelőzésére vag csökkentésére Pénzügyi megoldások keresése: tartalékképzés, biztosítások A legjobb módszerek kiválasztása Pénzügyi szempontok Egyéb vállalkozási szempontok A kiválasztott kockázatkezelési módszerek végrehajtása Vezetési intézkedések Technikai intézkedések Monitoring, és a program továbbfejlesztése Az eredmények megfigyelése és értékelése Szabványosított megoldások kidolgozása Szabó József (2003): Vállalatok, vállalkozások gazdaságtana. Egyetemi jegyzet. Universitas KHT, Győr.

169 Károkozók eredete szerint Károkozók jellege szerint
Károkozó tényezők Károkozók eredete szerint Külső és belső tényezők Károkozók jellege szerint Termelési tényezők Emberi tényezők Gazdasági tényezők Eredet és jelleg szerint Természeti tényezők Politikai tényezők Gazdasági károkozók Piaci tényezők Technikai, termelési okok Emberi eredetú károkozók Szabó József (2003): Vállalatok, vállalkozások gazdaságtana. Egyetemi jegyzet. Universitas KHT, Győr.

170 Kockázatelemző mátrix
Gyakoriság Gyakorlatilag nulla Alacsony Közepes Magas Hatás erőssége Alacsony Közepes Erős Csekély Közepes Jelentős Elviselhető Kockázat mértéke Szabó József (2003): Vállalatok, vállalkozások gazdaságtana. Egyetemi jegyzet. Universitas KHT, Győr.

171 A kockázat finanszírozása
Általános költség Tartalékok Külső források Biztosítási transzfer Személybiztosítás Vagyonbiztosítás Felelősségbiztosítás Jogvédelmi biztosítások Szabó József (2003): Vállalatok, vállalkozások gazdaságtana. Egyetemi jegyzet. Universitas KHT, Győr.

172 Információgazdálkodás
Stratégiai tájékozódás  feltárja azokat a tényezőket, melyek a jövőben hatnak a vezető által irányított rendszerre (tervezetten vagy váratlanul), a folyamatok várható alakulását próbálja előre jelezni, a szervezetre gyakorolt várható hatásokat segíti felbecsülni. Operatív tájékozódás  felméri a folyamatok tényleges helyzeteit és eredményeit, meghatározza, hogy a tényleges állapotról szóló információk hova kerüljenek, megadja az információk pontos útját, meghatározza az informálandók teljes körét. A vezetői tájékozódás rendszere akkor segíti a vezetőt hatékonyan, ha a tájékozódás rendszere minden vezetési szint igényeit kielégíti, a tájékozódás rendszere pontosan szabályozott folyamat tartalmilag és időben egyaránt, vezetők és beosztottak aktív szereplői a rendszernek, vagyis lehetőségeik és kötelezettségeik kiegyensúlyozottak. Szabó József (2003): Vállalatok, vállalkozások gazdaságtana. Egyetemi jegyzet. Universitas KHT, Győr.

173 Információgazdálkodás
Vállalati információs rendszer követelményei  a vállalatvezetés valamennyi szintje és területe számára biztosítani azt a tájékozottsági szintet, amely feladatuk elvégzéséhez szükséges és elégséges; a döntések előkészítéséhez — benne a kielégítő megoldáshoz illetve az ezt leíró kritériumrendszerhez, valamint az alternatívák megkereséséhez — szükséges információkat biztosítani kell; a vezetők informáltsági szintje a felelősségükkel összhangban legyen; az ügyintézői tevékenységek biztonságos és hatékony elvégzésének informatikai feltételeit biztosítani kell; az információs rendszer hűen tükrözze a rendszer erőforrásait, a feladatokat, a környezetet, a hírfolyamatot; az információs rendszer segítsen feltérni a terv és a tényleges helyzet közötti eltéréseket; teljesítse az előírt adatszolgáltatási kötelezettségeket.  Számítógépes támogatás számítógéppel segített rendszer számítógépes információs rendszer Szabó József (2003): Vállalatok, vállalkozások gazdaságtana. Egyetemi jegyzet. Universitas KHT, Győr.

174 Innováció A fejlődést elősegítő tevékenységek
Tudományos kutatás és kísérleti fejlesztés Tudományos és műszaki oktatás Tudományos és műszaki szolgáltatások A fejlesztési eredmények terjedése Fejlett termékek kereskedelme Szellemi termékek kereskedelme Beruházások, vegyes vállalatok alapítása Termelési kooperáció Stratégiai szövetségek Nemzetközi vagy nemzeti technológiai — fejlesztő programok Az innovációk fajtái hatásuk alapján Fokozatos Radikális Új technológiai rendszerek Totális hatású fejlesztés Gál Péter–Simai Mihály (1994): A műszaki fejlődés világgazdasági rendszere. AULA, Bp.

175 Újtermékek típusai Philip Kotler nyomán (1991, 345. o.), in:
Chikán Attila (1992): Vállalatgazdaságtan. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó–AULA, Bp o.

176 A termékkategória forgalma A termékkategória nyeresége
Termékek életciklusa Termékkategóriánként kell elkészíteni A márkák belépése és kilépése bármelyik életszakaszban megtörténhet A modell a marketingmix és marketingstratégia előrejelzésére és megtervezésére használható A termékkategória forgalma A termékkategória nyeresége Érték dollárban Bevezető fázis Növekedési szakasz Érettség fázisa Hanyatló szakasz Marketing Course of State University of West Georgia, 1998.

177 A K+F ciklus és az életciklus rövidülése
Rekettye Gábor (1997): Értékteremtés a marketingben. KJK, Bp, 117. o.

178 Rekettye Gábor (1987): Értékteremtés a marketingben. KJK, Budapest, 116.o.

179 Rekettye Gábor (1987): Értékteremtés a marketingben. KJK, Budapest, 116.o.

180 Innovációs menedzsment
Az innováció fogalma Főbb célterületek Piaci innováció Tevékenységi innováció Eszközei = K+F, beruházás, marketing stb. Iványi Attila - Hoffer Ilona könyve Működési innováció Szervezeti innováció Emberi innováció Value Engineering mint komplex modell Az értéktervezés fogalma, rendszere A MÉT tevékenysége Varsányi Judit - Menedzsment óravázlatok. Széchenyi István Egyetem, január

181 Innováció - kétféle közelítésben
Moss Kanter (1984) 10 nagyméretű és 100 egyéb USA vállalat körében végzett mélyelemzése alapján az innováció két döntően eltérő módját különböztette meg: A szegmentalista innováció szakaszolja a problémamegoldást, a szervezetet is inkább tekinti szegmentek sorának, mintsem szerves egésznek Ezek a cégek a szegmenteken belüli változásokkal foglalkoznak, ezért képtelenek összehangolni az átfogó struktúrát Az integratív innováció olyan cégek gyakorlata, amelyek holisztikusan közelítik a problémákat: új ötleteket keresnek, és általában lehetőségnek, nem pedig fenyegetésnek tekintik a változást Adott változás bevezetése sokkal jobban sikerült az integratív cégeknél, mint a szegmentalisták esetében Cole, G. A. (1993): Management Theory and Practice. DP Publications Ltd. London

182 Hogyan integráljuk képességeinket?
Egy cég Moss Kanter szerint úgy válhat integratív szervezetté, hogy kifejleszti magában a következő új képességeket: Hatalmi képesség = meggyőző erő – olyan adottság, amely képes meggyőzni másokat arról, hogy érdemes időt és erőforrásokat áldozni új (és kockázatos) befektetésekre A problémakezelés képessége - amely a teammunkának, és az alkalmazottak bevonásának köszönhető A változás megtervezése - képesség a változás módjának és megvalósításának megtervezésére és kivitelezésére Cole, G. A. (1993): Management Theory and Practice. DP Publications Ltd. London

183 Alap-innovációk válfajai Schumpeter nyomán
Új termékminőségek Ismeretlen termelési eljárások A termékelhelyezés új lehetőségei Új beszerzési források Szervezeti innováció Schumpeter, Joseph A. (1980): A gazdasági fejlődés elmélete. KJK, Budapest o.

184 Alap-innovációkra építhető termékstratégiai megoldások
Schumpeter alapinnovációi Új termékminőségek Új termelési eljárások A termékelhelyezés új lehetőségei Új beszerzési források Szervezeti innováció Termékstratégiai megoldások Piacteremtő új termék Fejlettebb igényeket kielégítő paraméterek Ízlésesebb formatervezés Alapszükséglethez társuló járulékos hasznok Új működési elv, új terméktartalom Korábban elérhetetlen termékminőség A nagyobb termelékenység árelőnye Termékismeret kiterjesztése Fogyasztói szokások „exportja” Piaci telítetlenség kihasználása Olcsóbb és/vagy biztonságosabb beszerzés Minőség, változatosság, jobb hozzáférhetőség Színvonalas, koncentrált terméktervezés A termékmenedzseri mátrixszervezet előnyei Monopolhelyzet, globalizációs előnyök Varsányi Judit, in: Törőcsik-Varsányi: Termékstratégia emocionális és racionális közelítésben. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998.

185 Porter étéklánc-modellje
Porter, M. (1985): Competitive Advantage. Free Press, N.Y. p.37. In: Rekettye Gábor (1987): Értékteremtés a marketingben. KJK, Budapest, 16.o.

186 K+F stratégiák Freeman szerint
Offenzív Defenzív Kombinált Imitációs Függő Tradicionális Opportunista Intenzív K+F az újdonság kifejlesztése érdekében Első piaci megjelenés esélye: időelőny és jogi védelem Az élenjárók gyors követése, rugalmas alkalmazkodás A piacon megjelent termék gyors továbbfejlesztése Az újdonság átugrásával K+F megtakarítás Az offenzív és defenzív stratégiák ideális allokációja és aránya Adott termelési tényező olcsóságára építő stratégia Csekély K+F potenciállal a termék átvétele az életgörbe közepén Kisvállalatok kapcsolódása nagyvállalati partnerekhez Tipikus beszállítói kapcsolat A nagyvállalat által igényelt fejlesztések elvégzése Elnyújtott érettségű termék Lassú fejlődés, emiatt csekély innovációs szükséglet Szűk piacon, kisvállalkozások által követhető stratégiája Csekély innovációs potenciált igénylő termékek fejlesztése Freeman, C. (ed., 1990): The Economics of Innovation. Edward Elgar Publishing Ltd.

187 Kezdeményező műszaki fejlesztés
Innovációs politikák Kezdeményező műszaki fejlesztés Célja: vilálgszínvonalú újdonságok kifejlesztése Feltételei: fizetőképes kereslet és kritikus K+F potenciál Követő műszaki fejlesztés Közepes színvonalú termék kifejlesztése vagy átvétele Ismert megoldások beépítése Alacsonyabb K+F szükséglet, kisebb nyereség Pl. szabadalommal már nem védett generikus gyógyszerek Adaptációs műszaki fejlesztés Élenjáró cég termékének, technológiájának megvásárlása Honosítás a beszerzési és gyártási adottságok, szabványok illesztésével Iványi Attila Szilárd-Hoffer Ilona (1999): Innováció a gazdaságban. Aula Kiadó, Bp o.

188 A stratégiai fejlesztés fókuszai
Célirányok meghatározása és követése Piaci változások figyelése, követése (evolúció) Szervezeti formaváltás a szükséges irányban, mértékben Működési innováció: piacváltás, tevékenységek, kapcsolatok Varsányi Judit - Menedzsment óravázlatok. Széchenyi István Egyetem, január

189 A K+F tevékenység közvetett költségviselői
Menedzsment, titkárság működtetése Műszaki tervezés K+F irányok és költségek tervezése és ellenőrzése Termékfejlesztés Analitika Terméktesztelés Minőségbiztosítás USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

190 Innovációk finanszírozása
Akciófinanszírozás, projektfinanszírozás Akciófüggő finanszírozási ismérvek Forrásfüggő finanszírozási ismérvek Fundraising és forráshasznosítás Fundraising = forrásszerzés Pályázati rendszer, vegyes célú források Változó feltételrendszer = döntésmotiváló tényezők (hozzáférhetőség, előnyök, terhek, kockázatok) Pályázókészség nagy szerepe A pályázatírási készség fejlesztése Varsányi Judit - Menedzsment óravázlatok. Széchenyi István Egyetem, január

191 Piaci, gazdasági, pénzügyi tervezés
Célja Mozgástér kihasználása Tudatos jövőformálás, pozitív kényszerpályák Válfajai = stratégiai, taktikai, operatív Tervtípusok főbb jellemzői Tankönyv: Üzleti stratégia, üzleti tervezés Agistra és üzleti tervezési demo Tervezési esetjátékok Varsányi Judit - Menedzsment óravázlatok. Széchenyi István Egyetem, február

192 A vállalati tervezőmunka logikája
Helyzetkép Döntések Működésfejlesztés Prognózisok Hatékonyságnövelés Küldetés, krédó, Jövőkép, célok Innovációs főirányok Feltétel- Vizsgálat Struktúraváltás, tevékenységfejlesztés Forrásbővítés, forráshasznosítás Tudásmenedzsment, létszámhasznosítás Ajánlati és kapcsolati marketing Akciók Szezonális harmonizálás Irányítás, érdekeltség fejlesztése Szervezeti, működési, érdekeltségi innováció Varsányi Judit - Menedzsment óravázlatok. Széchenyi István Egyetem, február

193 Piacorientált tervtípusok rendszere
A t e r v j e l l e g e Üzleti terv O u t p u t o k Taktikai tervek Funkcionális tervek Képesség- hasznosító (funkcionális) Marketing akciók Eredményterv Tudás-bővítés K+F Motiváció Pénzforgalmi terv Képesség- fejlesztő Stratégiai koncepció Rentabilitási térképek Kontrolling Finan-szírozás Szerkezet- fejlesztő Hitelgazdálk. terve Átfogó (globális) Osztalékterv Megvalósíthatósági tanulmányok Portfólió versenytérkép ABC- elemzés I n p u t o k Piackutatás Varsányi Judit – Üzleti stratégia-üzleti tervezés. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996, 2001.

194 A cégstratégia kulcselemei
Prognózisok Célok Diagnózis Előnyösségi vizsgálatok Rangsorolás, időzítés Hatáselemzések Akcióprogram Tartalékok terve Erőforrások hozzárendelése Stratégiai célrendszer Célok realitásvizsgálata Feltételvizsgálat Szelekció Akcióváltozatok Döntések Akciók Forrás: Varsányi Judit - Üzleti stratégia, üzleti tervezés. Nezmeti Tankönyvkiadó, Bp. 1996, 2001

195 Az iparág öt versenytényezője
Új belépők fenyegetése Szállítók alkupozíciója Versenytársak fenyegetése Vevők alkupozíciója Helyettesítő termékek fenyegetése Szöveges forrás: Porter, M.: Versenystratégia. Akadémiai Kiadó, Bp

196 Az Öt Versenyerő-modell: az elemzések kulcseszköze
Az iparág öt versenytényezője Új riválisok belépésének fenyegetéséből származó versenyerők Az Öt Versenyerő-modell: az elemzések kulcseszköze Potenciális új belépők A kulcsinputok beszállítói Harc a meglévő versenytársakkal A termékek és szolgáltatások vevői A beszállítók alkupozíciójával és jövedelmezőségével összefüggő versenyerők A rivális cégek versenyerői, harcban a jobb piaci pozícióért és más versenyelőnyökért A vevők alkupozíciójával és jövedelmezőségével összefüggő versenyerők Más iparágak cégei által kínált helyettesítő termékek Forrás: Porter, M. (1979): How Competitive Forces Shape Strategy? Harvard Business Review 57, No.2. March-April, pp Kívülállók piaci törekvése a vásárlók elcsábítására saját helyettesítő termékeik vásárlásáért

197 Célok és verseny-módszerek
Porter versenystratégia- kereke Üzletágak Célpiacok Értékesítés Marketing Pénzügyek K+F Forgalmazás Beszerzés Munkaerõ Termelés Célok és verseny-módszerek Szöveges forrás: Porter, M.: Versenystratégia. Akadémiai Kiadó, Bp

198 Az Agistra 2000 modell kulcslépései
Team megalakítása Információs háttér Misszió, értékrend, cégfilozófia Intuitív prognózisok Vezérelvek, főcélok Strategiai elemzések Hatás- vizsgálatok Stratégiai célrendszer Portfólió elemzés Kulcskompetenciák Versenytényezők, értékláncok A célok elérésének feltételei Stratégiai döntések Stratégiai tartalékok Akció- döntések Kulcs- pozíciók Akció- koncepciók Nívótervek, akciótervek Erőforrás- allokáció Fundraising és finanszírozási stratégia B e n c h m a r k i n g H a r m ó n i a - e l e m z é s e k Cégdiagnózis Célirányok és preferenciák Menedzsment eszközök Cégépítés Monitoring,utógondozás © Varsányi Judit - AGISTRA Stúdió, Budapest, december

199 Oligofed taktikai hatékonyságtérkép
? = A környezeti és belső stratégiai előnyök kombinációja (pontszorzata) Ígéretesség = Jellemző termékegységre vetített fajlagos fedezet Aktuális hasznosság Varsányi Judit - Üzleti stratégia-üzleti tervezés. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp, 1996, 2001.

200 Cégpozíciók tartóssága
Kérdések a jövőhöz ... Cégpozíciók tartóssága A cég mai pozíciói mennyiben és mennyi ideig tarthatók? A mai versenytársak milyen irányú és mértékű fejlődése várható, s ennek milyen hatásai lesznek a mai piaci elrendeződésekre, erőviszonyokra? Varsányi Judit-Virág Miklós: Cégstratégiák piaci, pénzügyi megalapozása. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1997.

201 Jövőképek fenyegetései és esélyei
Kérdések a jövőhöz ... Jövőképek fenyegetései és esélyei Milyen jellegű cégekből lesznek a jövő versenytársai, és azok milyen adottságai emelkednek ki a környezetből, miben lesznek különösen vonzók a piacon, s ezért különösen veszélyesek; Milyen változások várhatók a társadalmi formációk, szükségletek és fogyasztói magatartás területén, s ezek mely cégeket érintenek előnyösen vagy hátrányosan, és miért; Várhatók-e forradalmi változások a technikai, piaci, gazdasági környezetben, s azok milyen eséllyel alakítják át a fogyasztói szokásokat, s ezzel a piaci erőviszonyokat; Be lehet-e kapcsolódni a nagy újdonságok piacképessé fejlesztésébe, s ha igen, milyen áldozattal, milyen feltételekkel; Kik lehetnek a cég jövőbeli szövetségesei, s azokkal milyen célra, milyen formában érdemes szövetkezni? Forrás: Varsányi Judit (1997) In: Varsányi-Virág: Cégstratégiák piaci, pénzügyi megalapozása. Műszaki Könyvkiadó, Bp.

202 KELL LEHET Prognosztika és időhorizont Milyen messzire Milyen messzire
előre látni? Milyen messzire LEHET előre látni? Termelési tényezők avulása Piaci igények döntő változásai Tudományos-műszaki fejlődés lépcsői A pontosság igénye Információs korlátok Prognosztikai mozgástér Mérvadó stratégiai időszeletek A működési kör időtávja Prognózisok használhatósági időtávja Üzletági életgörbék átlaghosszúsága Releváns akciók átfutási ideje Az időszeletek eredője: a stratégiai terv reális időtávja Forrás: Varsányi Judit: Üzleti stratégia - üzleti tervezés. Nemzeti Tkk Az intuitív prognosztika és időhorizont Horváth László és Dessewffy Olivér adaptációja

203 Az iparági belépés korlátai Porter szerint
Gazdaságos sorozatnagyság Termékmegkülönböztetés Tőkeszükséglet Áttérési költség Forgalmazási csatornák hozzáférhetõsége Méretfüggetlen költségeltérések Kormánypolitika Szöveges forrás: Porter, M.: Versenystratégia. Akadémiai Kiadó, Bp., 1993.

204 Befeketõi megfontolások Befeketői megfontolások
Új belépők A verseny leszorító hatása Az iparág átlagjövedelmezősége Az iparág megtérülési alaprátája tökéletes verseny esetén 5 tényezõ További befektetések Befektetési alternatívák más iparágakba M e g t é r ü l é s i k ü s z ö b Tőkevesztés kockázata Hosszú lejáratú állampapírok hozama Tönkremenő cégek Szöveges forrás: Porter, M.: Versenystratégia. Akadémiai Kiadó, Bp., 1993.

205 Fejlődési folyamatok iparágtól független érvénnyel, és változó dinamikával
A növekedés változásai hosszú távon A piacméret és a kiszolgált piaci szegmentumok változásai Vásárlók tanulási folyamata A bizonytalanság csökkenése Tapasztalatok és kizárólagos ismeretek elterjedése Pénzpiaci változások A termék, a termelés és a marketing innovációja Szomszédos iparágak struktúraváltásai Új belépések és kilépések az iparágba Kormánypolitikai változások Szöveges forrás: Porter, M.: Versenystratégia. Akadémiai Kiadó, Bp., 1993.

206 Stratégiai célpiramis
Fejlődés Goodwill Jövedelmezőség Erős üzleti pozíciók Versenyképes struktúrák és erőforrások Húzóerők, szövetségi politika, menedzselés Varsányi Judit - Üzleti stratégia-üzleti tervezés. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1996.

207 Általános stratégiák Porter szerint
Költségvezetési stratégia Szigorú mennyiségi célok, gazdálkodás és ellenõrzés Gyárthatóság-központú döntések, mennyiségi ösztönzés Magas mûszaki szakértelem Tartós tõkelekötés Olcsó elosztási rendszer Megkülönböztetõ stratégia Erõs marketingképességek és kreativitás Vezetõ K+F szerep, tradíció és szakértelem együttese K+F, marketing és értékesítés összhangja A kreativitás toborzása, serkentése, ösztönzése Összpontosító stratégia Kiemelt stratégiai célra fókuszálás Költségvezetési és megkülönböztetõ stratégiák kombinációja Kombinált érdekeltség a célnak megfelelõen Szöveges forrás: Porter, M.: Versenystratégia. Akadémiai Kiadó, Bp., 1993.

208 A versenystratégia dimenziói adott iparágban versengő vállalatok stratégiai lehetőségeinek megkülönböztetésére Szórtság vagy szakosodás (összpontosítás foka) Árstratégia vagy márkaelismertetési törekvések Közvetlen vagy közvetett reklámozás Vállalati vagy szakosodott értékesítés Termék-tömegszerûség vagy exkluzív minõség Utánzás vagy technológiai vezetõszerep Egysíkúság vagy vertikális integráció Költségvezetõ szerepre törekvés mértéke A vevõszolgálati tevékenység kiépítettsége Az árpolitika súlya, szerepe Tulajdoni befolyás, beavatkozás mértéke Kényszerkapcsolatok anyavállalattal, saját és befogadó kormányzattal Szöveges forrás: Porter, M.: Versenystratégia. Akadémiai Kiadó, Bp

209 Diverzifikációs főirányok Jantsch modellje nyomán
Vertikális diverzifikáció Mélységi diverzifikáció Feldolgozottság növelése Teljes vertikum kiépítése Önellátó üzem létrehozása Gazdaságtalan vertikumok felszámolása Új termék Új technológia Más felhasználásmód Bővebb választék VÁLASZTÉKBŐVÍTÉS MINŐSÉGJAVÍTÁS ALKALMAZÁSTECHNIKA Saját értékesítés Tiszta kereskedelem Kapcsolt szolgáltatás Know-how, szoftver eladás Üzemesítés, betanítás Oktatás Idegen üzleti kultúra Kapcsolt vállalkozás Pénzügyi szolgáltatás NAGYOBB PIACI MOZGÁSTÉR JOBB ÁRPOZÍCIÓ INNOVÁCIÓS HÚZÓHATÁSOK TEVÉKENYSÉGEK VÁLTOZATOSSÁGA TUDÁSBŐVÍTÉS FOKOZOTT TUDÁSHASZNOSÍTÁS Horizontális diverzifikáció Diverzifikációs főirányok Jantsch modellje nyomán Bővebben: Varsányi Judit: Üzleti stratégia - üzleti tervezés Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996, 2001.

210 Sávos tervezés Legvalószínűbb sáv Szezonális sáv
Múltbeli tapasztalatok Ismert új tendenciák Szezonális sáv Adalékok a sávos tervhez Új piaci igények Konkurensek kivonulása Kiszorulás esélye a piacról Váratlan helyzetek Elérhető legvalószínűbb árbevétel költségtömeg nyereség Korrekciók Volumenhatások Költségnövekedés Normamódosítás Választékhatások Az ABC elv alkalmazása Varsányi Judit – Üzleti stratégia-üzleti tervezés. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996, 2001.

211 Üzleti tervek készítése
Az üzleti terv egy üzleti tevékenységet ír le ... annak minden fontosabb működési jellemzőjével, és minden járulékos adatával... ... megszabott időszakra, általában három évre Az üzleti terv különféle felhasználóknak szólhat: A cég felsővezetésének és második vonalának Potenciális kereskedelmi partnereknek Hitelezőknek vagy tőkéstársaknak mint finanszírozóknak USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

212 Az üzleti tervezés folyamatmodellje
Piaci célok Krédó, misszió, filozófia Likviditási célok Mozgástér Piacismeret Helyzetelemzés Jövedelmezőség Környezetvizsgálat Tőkeforgatás Prognózisok Innováció Cégdiagnózis Korrekciók Akciók terve Tartalékok terve Forrás: Varsányi Judit - Üzleti stratégia, üzleti tervezés. Nezmeti Tankönyvkiadó, Bp

213 Az üzleti terv célpiramisa
Mozgástér Fejlődés Likviditás Forgalom és jövedelmezőség Erőforrások felhasználása és költségei Üzletpolitika, árpolitika, marketing Forrás: Varsányi Judit - Üzleti stratégia-üzleti tervezés. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp

214 Az üzleti terv tartalma
Az üzleti terv vezetőségi összegzéssel kezdődik, amelyet az érdeklődő olvasó számára tervezett részletes leírás követ Az üzleti terv főfejezetei: Piackutatás/értékelés A projekt mennyiben tesz eleget a piaci követelményeknek A jelenlegi piaci helyzet kiaknázására irányuló stratégia A stratégia végrehajtásának módja: az mennyiben előnyösebb, mint a konkurrencia stratégiája Termelési terv A termelés módja, mennyisége, a nyersanyagok beszerzési helye, ára, beszerzendő mennyisége, termelési költségek USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

215 Az üzleti terv tartalma
..... Szervezeti terv Elsődleges személyzet, képességfelmérés, munkaszükséglet és költségek Pénzügyi terv Piaci, eladási, termelési és más adatok összegzésének segítségével becslést ad a készpénzigényre és a várható készpénzbevételre Általános üzletfejlesztési terv Lényegi elemek, mérföldkövek, kilépési stratégiák beruházóknak, belsődleges kockázat USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

216 Az üzleti tervet alátámasztó dokumentumok
Cash flow elemzés Pénzügyi mérleg Nyereség- veszteség kimutatás Eredeti beruházás A projekt maradó értéke Erőforrások allokációja A projekt cash flow-ja Vállalások listája Értékesítési előrejelzés Piac és versenytársak elemzése Nettó jelenérték Belső megtérülési ráta USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

217 A vállalati vagyon elemei
Dologi vagyonelemek Ingatlanok tulajdonjoga, Bérleti jogok, használati jogok Gépek, berendezések, járművek Ingóságok mint forgóeszközök Anyag, szerszám Félkész és késztermék-készlet Pénzjellegű vagyonelemek Készpénz Követelések, tartozások Egyéb pénzjellegű vagyon Egyéb vagyonelemek Értékpapírok Kötvény, részvény Váltó, egyéb értékpapír Vállalati üzletrészek Részvény, üzletrész Szellemi jogok és termékek Találmány, szabadalom Védjegy Know-how Egyéb szellemi termékek Szabó József (2003): Vállalatok, vállalkozások gazdaságtana. Egyetemi jegyzet. Universitas KHT, Győr.

218 A vállalatértékelés indítékai
A vállalat eladása és vétele Tőkeemelés és tőkerészek kibocsátása Társtulajdonosok bevonása és kilépése Öröklési eljárás, ajándékozás Fúziók, vállalatok szétválása, átalakulások Hitelek felvétele, és/vagy emelése, hitelbiztosítékok A szállítók és/vagy vevők bonitásának megállapítása Biztosítási szerződések megkötése Szanálási intézkedések, felszámolások stb. Szabó József (2003): Vállalatok, vállalkozások gazdaságtana. Egyetemi jegyzet. Universitas KHT, Győr.

219 A vállalatértékelés célja
Eszköz-alapú (dologi) vállalatértékelés Finanszírozási céllal, a hitelezők informálására A potenciális vevőkkel folytatandó tárgyalások előkészítésére Üzleti értékelés Potenciális pénzügyi befektetők (portfólió-befektetők) részére Potenciális szakmai (stratégiai) befektetők informálására Közforgalomra szánt részvények árának meghatározására Sajáttőke értékének meghatározására USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

220 A cégérték három fő típusa
Könyvszerinti érték Méltányos piaci érték Felszámolási érték USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

221 Eszköz-alapú (dologi) vállalatértékelés
Finanszírozási céllal, hitelezőkkel és potenciális vevőkkel történő tárgyalások előkészítéséhez Költségalapú megközelítés Közvetlen értékesítési összehasonlítás Bevétel-alapú dologi értékelés Sajáttőke értékének meghatározásához A sajáttőke értéke nem egyenlő az alaptőkével, részvénytőkével vagy a részvény kereskedelmi értékével A sajáttőke értékét a cégérték és a folyó kötelezettségek különbsége alapján határozhatjuk meg USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

222 Közforgalomra szánt részvények árának meghatározása
Üzleti értékelés Potenciális pénzügyi vagy szakmai befektetőkkel történő tárgyalások előkészítése Közforgalomra szánt részvények árának meghatározása Diszkontált (leszámítolt) cash-flow (DCF) módszer Eszköz-alapú történő üzleti értékelés Piaci összehasonlításon alapuló üzleti értékelés Az értékelés követelményei Független szakemberek Kellő piacismeret és tapasztalat Szabványos módszerek alkalmazása Az értékelés hitelessége, hitelesítése USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

223 Az eszközérték és üzleti érték kapcsolata
100 400 200 300 ( - ) ÜZLETI ÉRTÉK A VÁLLALAT ÉRTÉKE A D C B ) Veszteséges üzletmenet = kényszerfelszámolás veszélye ) Az üzlet egyenesbe jött, de még mindig veszíthet. Megoldás = szabályszerű felszámolás ) Az üzlet normális nyereségre tesz szert. Az immateriális javak és tárgyi eszközök gazdasági avulása minimális ) Az üzlet rendkívül nyereséges. A tárgyi eszközök és immateriális javak a használati értéket mutatják. A bevételi többletek az üzleti értékben tükröződnek ESZKÖZÖK ÉS A NYERESÉGES VÁLLALKOZÁS PÓTLÁSI KÖLTSÉGEI MŰKÖDÉS ÜZLETI ÉRTÉKEN FOLYTONOS HASZNÁLATBAN LÉVŐ ÁLLÓESZKÖZÖK ÉRTÉKE IMMATERIÁLIS JAVAK ÉRTÉKE ÁLLÓESZKÖZÖK SZABÁLYSZERŰ FELSZÁMOLÁSI ÉRTÉKE ÁLLÓESZKÖZÖK KÉNYSZERFELSZÁMOLÁSI ÉRTÉKE ÁLLÓESZKÖZÖK KISELEJTEZÉSI ÉRTÉKE Smith és Parr nyomán, USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

224 Vezetői beszámoló Segíti a vezetést a döntések megtervezésében
Segíti a vezetést a vállalkozás irányításában/ ellenőrzésében Segíti a vezetést az eredmények felmérésében Termeléstervezés A leghatékonyabb nyersanyag- felhasználás Termékösszetevők készítésének vagy vásárlásának megtervezése A raktárkészlet megfelelő szinten tartása Az anyag, vagy munka- erőpazarlás elkerülése A kiadások költségveté- sen belül tartása, és a tervek kivitelezésének biztosítása Az egyes részlegek költségelemzése A termelőmunkás hatékonyságának mérése A részlegvezetők teljesítményének mérése USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

225 A hasznos vezetői információ jellemzői
Következetes Az időbeli és a részlegek/üzleti egységek közötti összehasonlítást tegye lehetővé Megfelelő Meg kell felelnie annak a célnak, amire készült Költséghatékony Az információ előállítása ne kerüljön többe, mint a belőle származó előny Tárgyilagos Ne legyen benne semmilyen részrehajlás Megfelelően irányított A műveletért felelős személyhez kell eljutnia Tömör Áttekinthető, szükségtelen tételeket nem tartalmaz Pontos A felhasználónak biztosnak kellene lennie abban, hogy az információ nem tartalmaz hibákat vagy kihagyásokat Megfelelően időzített Időben kell elkészüljön ahhoz, hogy a döntéshozatalban felhasználható lehessen USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

226 A teljesítménymérés adatforrásai
Eredeti kutatások Vevői visszajelzés Telefonos felmérés Közvélemény kutatás Tanácsadó cégek Benchmarking Belső adatforrások Könyvtári adatbázisok Belső elemzések Belső kiadványok Külső adatforrások Szakmai társaságok Iparági kiadványok Iparági jelentések Szakipari kiadványok Általános üzleti kiadványok Szakfolyóiratok Szemináriumok Ipari adatfeldolgozó cégek Ipari szakemberek Kereskedők Egyetemek forrásai Vállalati megfigyelők/elemzők Hirdetések Hírlevelek USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

227 A vezetői értékelés fő mutatói
Fő mutatószámok a menedzsment számára: Az általános működési teljesítmény elemzéséhez: Bruttó nyereség Profitráta Az általános jövedelmezőség elemzéséhez: Eszközmegtérülés A források felhasználásának elemzéséhez Eszközforgalom Készletforgalom Napi kintlévőségek USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

228 A tulajdonosi, hitelezői értékelés fő mutatói
Fő mutatószámok a tulajdonos számára A teljes jövedelmezőség elemzéséhez: A teljes tiszta vagyon hozama A közös tőke hozama Fő mutatószámok a hitelezők számára A hitelképesség elemzéséhez: Forgóeszközfedezeti mutató Likviditási gyorsráta A pénzügyi helyzet elemzéséhez Adósság és aktívák aránya Adósság és tőkésítés aránya Adósság és befektetett tőke aránya Az adósságtörlesztési képesség elemzése: Kamatfedezet Egyéb terhek fedezete USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

229 Cégteljesítmény-mutatók Matula Miklós „Ariadné” modelljében
Cégmutatók szerepe Az ortogonalitás elve = egymással okozati kapcs-ban nem álló mutatók képezzék a cégteljesítmény értékelésének alapját Ajánlott mutatószám-rendszer Vállalati sikermutató S = Nyereségtömeg/Cégvagyon elméleti kamathozama Nyereségtömeget alakító tényezők = üzemi és pzü eredmény Sikermutatót alakító tényezők Piaci hatékonyság és elméleti kamathozam viszonya Likviditási hatékonyság és elméleti kamathozam viszonya Vevőállomány kamatvesztesége Léthorizont-mutató Az a belátható időtartam, ameddig a belátható bevételek és likviditási tartalékok fedezik a belátható kiadásokat Forrás: Matula Miklós: Dinamikus számvitel és stratégiai vezetés. Nemzeti Tkk. Bp o.

230 Az Ariadné modell ajánlott mutatói
Leképezési mutatók Megoszlási mutatók Transzformációs mutatók Aránymutatók Összegző mutatók Átlagmutatók = tematikus, hónapsoros, intervallumos átlagok Eloszlási mutatók = spektrális eloszlás, cégsoros eloszlás Változásmutatók Trendmutatók = időszaki, idősoros szelektív és állapottrendek Generatív mutatók Hagyományos mutatók Piaci, jövedelmezőségi, hatékonysági mutatók Vagyonstruktúra-mutatók Likviditási, finanszírozási, világbanki mutatók Függvénymutatók Forrás: Matula Miklós: Dinamikus számvitel és stratégiai vezetés. Nemzeti Tkk. Bp o.

231 A pénzügyi cégminősítés főbb tényezői
A cég életképességének és fejlődőképességének aktuális mutatói A pénzügyi egyensúly mutatói és időfüggvényei, A cég pénzellátottságának jellemzői, Az eladósodottság mérőszámai, Hitelképesség és számszerű garanciái A pénzügyi helyzetet hosszú távon befolyásoló tényezők A kínálkozó innovációs alternatívák finanszírozási igénye, Az önfinanszírozó kapacitás fejlesztésre fordítható hányada, Az innováció idegen finanszírozási alternatívái, forrásai és feltételei. Varsányi Judit-Virág Miklós: Cégstratégiák piaci, pénzügyi megalapozása. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1997.

232 A pénzügyi teljesítmény modellezése
Ha az eszközmegtérülést (ROA) vesszük fő mérőszámként, akkor a DuPont modellt az alábbi egyenlet kiterjesztésével állíthatjuk fel: ROA = Nettó profit Eszközök = Értékesítés x (Értékesítés - Összköltség - Adók) (Forgóeszközök + Állóeszközök + Egyéb eszközök) Ez az egyenlet továbbfejthető a következő oldalon felvázolt modell elkészítéséhez. A baloldali inputok a mérlegből és a bevételi kimutatásból kerültek a modellbe, vagy a vezetés feltételezéseit, elképzeléseit tükrözik a vállalat jövőbeni működésének alternatíváiról Minden más tételt a modell fenti egyenlete alapján kell kalkulálni USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

233 A DuPont modell vázlata
} Nem anyagi jellegü állóeszközök Állóeszközök (Egyenlet = Tételek összesen) Anyagi jellegü Hosszú távú beruházások Értékesítésböl származó bevételek } Eszközök összesen (Egyenlet = Álló + forgóeszközök) Eszközforgalom } (Egyenlet = Értékesítésböl származó bevételek/Eszközök) } Forgóeszközök (Egyenlet = Tételek összesen ) Tőkemódosítások Készletek Kintlévőségek Rövidtávú beruházások Készpénz + halasztott költségek } Összköltség (Egyenlet = Tételek összesen) Közvetlen anyagköltségek Bérek, fizetések Amortizáció Finanszírozási költségek Egyéb költségek } Eszközmegtérülés (Egyenlet = Eszközforgalom x Profitráta) } Profitráta (Egyenlet = Nettó bevétel/Értekesítésböl származó bevételek) Nettó bevétel (Egyenlet = Értekesítésböl származó bevételek - Összköltség) } Értékesítés bevételei } Értékesítés bevételei USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

234 A Balanced Scorecard rendszere
A BSC a cégteljesítmény szintetikus értékelésének több szempontú eszköze Piaci, vevőköri nézőpont Részarány, stabilitás, árpozíció, vevők megtartása, új vevők megszerzése Vevőjövedelmezőség, vevőelégedettség, lojalitás Gazdasági-pénzügyi nézőpont Forgalom, költségek, hozzáadott érték Jövedelmezőség, termelékenység, tőkemegtérülés Működési nézőpont Vezetők kvalitása, vezetési stílus, döntésminőség Irányíthatóság, rugalmasság, likviditás Cégtanulási, fejlődési nézőpont Munkatársak elégedettsége, termelékenység, lojalitás Strukturális és stratégiai nézőpont Tevékenységek versenyképessége, fejlesztések eredményessége stb. A modell hasznosítása Kaplan-Norton: Balanced Scorecard. KJK-IFUA, Bp o.

235 BSC indíték = verseny az információs korszakban
Törekvés az erőforrások hatékonyabb elosztására Pénzügyi alapú ellenőrzési rendszerek sikere, majd kudarca Korábbi alapfeltevések elavulása Új versenykövetelmény: a nem anyagi javak hatékonyabb hasznosítása Szellemi erőforrások kínálta új lehetőségek Előnyösebb fogyasztói kapcsolatok Meglévő lojalitás fenntartása, kihasználása, erősítése Új fogyasztói szegmentek megcélzása, eredményes kiszolgálása Célszegmentek igényeihez illeszkedő innovatív termékek, szolgáltatások bevezetése Egyedi, kiváló termékek kialakítása olcsón, rövid átfutással Az alkalmazottak képességeinek maximális hasznosítása az üzleti folyamatok, minőség és reagálási idő érdekében Modern IT, adatbázisok és rendszerek kiépítése Kaplan-Norton: Balanced Scorecard. KJK-IFUA, Bp o.

236 A vevői nézőpont szerepe
Piaci szegmentek, fogyasztók azonosítása Célpiacok versenyviszonyainak felmérése Fogyasztói lojalitás növelése = piacmegtartás, piacbővítés Fogyasztói elégedettségi index, lojalitás jellege, mértéke Megnyert és megtartott fogyasztók száma Fogyasztói csoportok jövedelmezősége Piaci részesedés, adott szegment részesedése az összfogyasztásból stb. Példák vevői BSC-mutatókra Megrendelések visszaigazolása elektronikus úton, a megrendelés napján Vevőreklamációk kezelésének egyszerűsítése, gyorsítása Termékmódosítás egy kulcsvevő megváltozott igényeinek megfelelően Vegyitermék hatóanyag-tartalmának emelése áremelés nélkül Gyártott termelőberendezés működőképességének javítása Kaplan-Norton: Balanced Scorecard. KJK-IFUA, Bp o.

237 A pénzügyi nézőpont szerepe
Múltbeli események gazdasági következményeinek mérése A stratégia felülvizsgálata a jövedelmezőség szemszögéből Működőtőke hozama, hozzáadott érték Árbevétel, készpénzteremtő képesség stb.) Példák pénzügyi BSC-mutatókra Részványárfolyam megkétszereződése adott időszak során Befektetett tőke 40%-os növekedése Árbevétel 50%-os emelkedése A mai vevők keresletnövekedését 30%-kal meghaladó forgalomnövekedés Kaplan-Norton: Balanced Scorecard. KJK-IFUA, Bp o.

238 A működési nézőpont szerepe
Értékképzés a célpiac megnyeréséhez, megtartásához Megfelelés a tulajdonos pénzügyi elvárásainak Értéklánc-elemek összehangolása a piaccal és egymással Innovációs folyamat = tervezés, fejlesztés Ellátási lánc = marketing, előállítás, értékesítés, utógondozás Értéklánc-szakaszok hosszának szerepe a teljesítményben Pl. hosszú innováció, szabadalmi védettség, gyors értékesítés Példák működési BSC-mutatókra Termelési költségek csökkentése ésszerű anyagmozgatással Rendelésteljesítések átfutási idejének 30%-os csökkentése Szűk termelési keresztmetszet feloldása Hibaarány csökkentése Termékfejlesztési ciklus lerövidítése Minőségfejlesztés új anyagvizsgáló eljárással Hibás termékek szakszerű javítása Alkalmazottak képességfejlesztése Kaplan-Norton: Balanced Scorecard. KJK-IFUA, Bp o.

239 A tanulási és fejlődési nézőpont szerepe
Stratégiai források (emberek, rendszerek, eljárások) azonosítása A jelen és a jövő forrásainak megkülönböztetése A jövőben szükséges források meghatározása, megteremtése Az átfogó és egyedi értékteremtő képesség fokozása! Példák a tanulási mutatókra Alkalmazottak továbbképzése = adott tudásszint elérése Információs rendszerek jobb használhatósága Új termék, szolgáltatás kifejlesztése Új munkamódszerek elsajátítása Új berendezés üzembeállítása határidő előtt 2 hónappal, stb. Kaplan-Norton: Balanced Scorecard. KJK-IFUA, Bp o.

240 Befektetések BSC-alapon
Befektetés a továbbképzésbe Alkalmazotti képességek, képzettség, elégedettség Fluktuációs ráta alakulása Üzletspecifikus képességek Befektetés az információtechnológiába IT alkalmassága valós idejű, pontos, lényeges informálásra (vevőkről, működésről) Szervezeti eljárások és működés javítása Szervezet alkalmassága a kritikus vevők megtartására Sikertényezők és az érdekeltségi rendszer összhangja Vállalati döntések mechanizmusának minősége éles versenyben, stb. Kaplan-Norton: Balanced Scorecard. KJK-IFUA, Bp o.

241 Köszönöm a figyelmet!