Prezentáció: Juhász Mária

Az előadások a következő témára: "Prezentáció: Juhász Mária"— Előadás másolata:

1 Prezentáció: Juhász Mária
Vidékfejlesztés Szerkesztő: Bálint János Juhász Mária Nagy Géza 2007. Prezentáció: Juhász Mária HEFOP 3.3.1–P /1.0

2 Miről lesz szó ? Vidék, vidékiség, vidékfejlesztés fogalomköre
A vidékfejlesztési menedzsment alapjai Gazdaság és piac Ember és munka Környezet és természet Marketing és kereskedelem A közösség és a vidékfejlesztési intézmény-rendszer helyi elemei Esettanulmányok HEFOP 3.3.1–P /1.0

3 Miről lesz szó ? Vidék, vidékiség, vidékfejlesztés fogalomköre
A vidékfejlesztési menedzsment alapjai Gazdaság és piac Ember és munka Környezet és természet Marketing és kereskedelem A közösség és a vidékfejlesztési intézmény-rendszer helyi elemei Esettanulmányok HEFOP 3.3.1–P /1.0

4 Vidék, vidékiség, vidékfejlesztés fogalomköre
A szakmai érdeklődést kiváltó vidéki sajátosságok Vidékfejlesztés a területi fejlődésben − történeti visszatekintés A fogalmak értelmezésének megközelítési módjai A fogalmak értelmezésének mai helyzete A fogalmak köznyelvi értelmezése A fogalmak szakmai-tudományos értelmezése Ajánlások a vidék, vidékiség, vidékfejlesztés szakmai-tudományos tartalmának meghatározá-sához HEFOP 3.3.1–P /1.0

5 A szakmai érdeklődést kiváltó vidéki sajátosságok
A vidéki területekről írt hazai tanulmányok általában a negatív jelenségeket hangsúlyozzák: Pangó a vidék gazdasága, tartósak a negatív össztársa-dalmi folyamatok A vidék gazdaságában még ma is meghatározó mező-gazdaság tartós válságban van Nem indult még be kellően a vidéki gazdaság diverzifi-kációja Kimerülőben vannak a felemelkedés helyi forrásai és lehetőségei HEFOP 3.3.1–P /1.0

6 A vidékfejlesztési politika kapcsolatrendszere
Forrás: Fehér A., 1998a HEFOP 3.3.1–P /1.0

7 A vidékfejlesztési programok jellegzetes területei
Forrás: Kulcsár, 1999 HEFOP 3.3.1–P /1.0

8 Egy új magyar vidékstratégia lehetséges tényezői
Forrás: Csatári, 2004. HEFOP 3.3.1–P /1.0

9 A vidék nem lehet azonos az agrárgazdasággal, mert sokkal több annál.
A vidék nem jelentheti csak az elmaradottságot, mert tudjuk, hogy Európában vannak csodálatosan fejlett vidéki területek. Nem csak a városnak lehet vidéke, mivel tudjuk, hogy hazánkban, különösen Trianon után, számos vidéki település elvesztette városi kapcsolódását. A vidék által determinált „vidékiségnek” nem lehet méret-küszöböket adni. Nem csak egy település, de annak egy része is lehet vidéki, ha meghatározó jellemzői a vidékhez teszik hasonlóvá (pl. városszél is lehet vidéki megjelenésű, lakói élhetnek vidékinek mondott életmódot). HEFOP 3.3.1–P /1.0

10 az a falvakat és kisvárosokat magábafoglaló és körülvevő térség,
A vidék az a falvakat és kisvárosokat magábafoglaló és körülvevő térség, amelyben a fő foglalkoztató ma még a mező-gazdaság és az erdészet, viszonylag csekély az ipar jelentősége, az is elsősorban kézművesség, alacsony a népsűrűség, sok a szabad terület. Az Európa Tanács dokumentuma (European Charter for Rural Areas) HEFOP 3.3.1–P /1.0

11 Miről lesz szó ? Vidék, vidékiség, vidékfejlesztés fogalomköre
A vidékfejlesztési menedzsment alapjai Gazdaság és piac Ember és munka Környezet és természet Marketing és kereskedelem A közösség és a vidékfejlesztési intézmény-rendszer helyi elemei Esettanulmányok HEFOP 3.3.1–P /1.0

12 Globalitás, regionalitás és lokalitás a vidékfejlesztésben
Invazív növények (és állatok), elvaduló táj Globálisan kezelendő problémák Globális klímaváltozás Természetkárosítás, környezetszennyezés erőforrás-takarékos gazdálkodás megújuló erőforrások használata környezetbarát technológiák alkalmazása a gazdasági tevékenységek során környezeti elemek (pl. levegő, víz, talaj) szennyezésének csökkentése, megszüntetése a természeti állapot megóvása, helyreállítása, a biológiai sokféleség megőrzése HEFOP 3.3.1–P /1.0

13 Globalitás, regionalitás és lokalitás a vidékfejlesztésben
A régiók kialakulásának útja Radács E. (2006) alapján HEFOP 3.3.1–P /1.0

14 Regionalitás az Európai Unióban
A statisztikai szintek mérete az Európai Unióban Szint Lakosságszám – minimum Lakosságszám – maximum NUTS1 3 millió 7 millió NUTS2 800 ezer NUTS3 150 ezer HEFOP 3.3.1–P /1.0

15 NUTS1-es (makro) régiók az Európai Unió 25 tagállamában (2005)
Forrás: HEFOP 3.3.1–P /1.0

16 Az Európai Unió 27 tagállamának NUTS2 régiói
Forrás: HEFOP 3.3.1–P /1.0

17 Magyarország nagyrégiói (NUTS1)
Forrás: HEFOP 3.3.1–P /1.0

18 Magyarország hét régiója (NUTS2)
Forrás: HEFOP 3.3.1–P /1.0

19 A magyarországi megyék (NUTS3) és a kistérségek (LAU1)
Forrás: HEFOP 3.3.1–P /1.0

20 Globalitás, regionalitás és lokalitás a vidékfejlesztésben
A globalitás és lokalitás viszonya Think globally, act locally! HEFOP 3.3.1–P /1.0

21 A regionális fejlődés, versenyképesség
Életminőség Életszínvonal Foglalkoz-tatottság Munka- termelé-kenység Kutatás-fejlesztés Infrastruk-túra és hu-mántőke Külföldi befekte-tések Kis- és középvállal-kozások Intézményi és társadal-mi tőke Gazdasági Innovációs Regionális A munkaerő szerkezet kultúra elérhetőség felkészültsége Társadalmi Döntési A környezet A régió társadalmi szerkezet központok minősége kohéziója Regionális, térségi és városi jövedelem sikerességi faktorok alap- tényezők kategóriák CÉL Forrás: Lengyel I. (2000), Lengyel I. (2003) HEFOP 3.3.1–P /1.0

22 A térségi versenyképesség tényezői
A hagyományos erőforrások természet tőke technika ember mellett a sikerhez szükséges tényezők kommunikáció változás és változtatás készsége és képessége döntés idő és időzítés együttműködés szerencse pozitív visszacsatolás tudásipar innováció a fentiek komplex összhangja (Hoványi G. (1997) HEFOP 3.3.1–P /1.0

23 Innováció a vidékfejlesztésben
Információ (térség felmérése) Ötlet (invenció) Cselekvési terv A projekt kidolgozása Megvalósulás Fenntarthatóvá válás INNOVÁCIÓ Visszacsatolás HEFOP 3.3.1–P /1.0

24 A multifunkcionális mezőgazdaság és a vidékfejlesztés (1)
A hagyományos mezőgazdaság három oldala Vidéki élet Élelmiszertermelő funkciók Erőforrások Hagyományos mezőgazdaság Forrás: van der Ploeg et al, 2002 HEFOP 3.3.1–P /1.0

25 A multifunkcionális mezőgazdaság és a vidékfejlesztés (2)
A multifunkcionális mezőgazdaság modellje Újraalapozás Erőforrások Vidéki élet Élelmiszer-termelés Szélesítés Mélyítés Hagyományos mezőgazdaság Speciális minőségű termékek Öko-, biogazdaságok Helyi és regionális piacok Agroturizmus Energianövények Alapszolgáltatások fenntartása Új szolgáltatások Forrás: van der Ploeg et al, 2002 HEFOP 3.3.1–P /1.0

26 A multifunkcionális mezőgazdaság és a vidékfejlesztés (3)
A mezőgazdasági termelési folyamat új hangsúlyai Újra keretezés (reframe) Non-food termelési funkció Élelmiszertermelési funkció Vidéki élet HEFOP 3.3.1–P /1.0

27 A vidék funkciói (Vidéki Térségek Európai Kartája)
Gazdasági (termelési) funkció mező- és erdőgazdálkodás, halászat, a megújuló természeti erőforrások fenntartható hasznosítása, a falusi turizmus, üdülés, rekreáció, vidéki térségekben működő termelő és szolgáltató szervezetek működése. Ökológiai funkció az egészséges élet természetes alapjainak védelme (föld, víz, levegő), a tájak sokszínűségének, a tájjellegnek a megőrzése, a biológiai sokszínűség (biodiverzitás), az erdő és más élőhelyek megóvása, általában az ökológiai rendszerek védelme. Társadalmi (közösségi) és kulturális funkció az évszázadok során a vidéki életformához szorosan kapcsolódó közösségi és kulturális értékek megtartása, a falusi közösségekben megtestesülő értékek megőrzése. HEFOP 3.3.1–P /1.0

28 A komplex vidékfejlesztés - multifunkcionális mezőgazdaság
gazdaság - fenntarthatóság, növekedés, fejlődés, munka - foglalkoztatás, racionalitás, hasznosság, környezet - védelem, gazdálkodás, természet, tudásgazdaság - tanulás, holtig, tacit, e-társadalom, kultúra - életmód, hagyomány, örökség, érték, társadalom - együttműködés, szolidaritás, közösség. Forrás: Bálint et al., 2000 HEFOP 3.3.1–P /1.0

29 A multifunkcionális mezőgazdaság pozitív externáliái
Pozitív externáliák Vidék Életképes vidék Munkalehetőség A kedvezőtlen irányú migráció megszűnése Turizmus fellendülése Környezet Biológiai diverzitás Szép kilátás Talajvédelem Természetes élőhelyek megóvása A tájkép megőrzése Allergén invazív gyomok visszaszorítása Természeti örökség megóvása Épített környezet védelme Társadalom Kulturális örökség megőrzése Hagyományőrzés Vidék-város egyensúlya Egészséges társadalom Tudásgazdaság A közösségek, a hagyományos együttműködési formák megmaradása, vagy újraszerveződése. Élelmiszer Éhezés megszüntetése Minőségi élelmiszer Élelmiszerellátás biztonsága Önellátás HEFOP 3.3.1–P /1.0

30 Fenntarthatóság és vidékfejlesztés
Az erőforrásigény által támasztott kihívások az agrárgazdaságban HEFOP 3.3.1–P /1.0

31 A vidéki Magyarország A települések száma, a népesség aránya
Forrás: KSH Helységnévtár 2003, alapján saját szerkesztés HEFOP 3.3.1–P /1.0

32 A vidéki Magyarország A településkategóriák lakossági aránya az össznépességből Forrás: KSH Helységnévtár 2003, alapján saját szerkesztés HEFOP 3.3.1–P /1.0

33 A kistérségek rendszere
statisztikai kistérségek önkormányzati kistérségi társulások többcélú kistérségi társulások LEADER+ kistérségi társulás, akciócsoport HEFOP 3.3.1–P /1.0

34 A régiók fejlettségbeli különbsége
A megyék közötti különbség (%) az egy főre eső GDP-ben mérve, 2004 205,3 115,6 54,1 61,1 56,0 76,1 73,3 64,7 77,3 68,3 89,0 112,3 98,1 100,9 91,1 68,5 74,2 70,5 78,4 54,1 – 59,9 % 2 60,0 – 78,6 % 11 78,7 – 99,9 % 3 100,0 – 109,9 % 1 110,0 – 115, 6 % Budapest (205 %) Jelmagyarázat: az országos átlag %-ában vidéki átlag: 78,7 % Forrás: KSH (2006) HEFOP 3.3.1–P /1.0

35 A kistérségek fejlettségének összehasonlítása
Gazdasági-társadalmi jellegű mutatók: a külföldi érdekeltségű vállalkozások külföldi saját tőkéje egy lakosra, a személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy lakosra, a személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem (változása) egy lakosra, a működő gazdasági szervezetek ezer lakosra jutó száma, a működő gazdasági szervezetek száma (változása) a munkanélküliek aránya, a vándorlási különbözet ezer lakosra jutó száma (változása), a távbeszélő-főállomások ezer lakosra jutó száma, a személygépkocsik száma ezer lakosra. HEFOP 3.3.1–P /1.0

36 Fejlettségi térségtípusok
Fejlettségi térségtípusok (a gazdasági-társadalmi jellegű mutatók alapján) a dinamikusan fejlődő térségekben a mutatók zöme több mint 10%-kal meghaladja az átlagértéket, a fejlődő térségek mutatói zömmel a vidéki átlag felett vannak, de az eltérés mértéke nem haladja meg a 10%-ot, a felzárkózó térségekben a gazdasági-társadalmi mutatók értéke többségében közelíti a vidéki átlagot, s a növekedés jeleit is mutatják, a stagnáló térségek azok, ahol a vidéki átlagtól való elmaradás a jelzőszámok zöménél eléri, illetve közelíti a 10%-ot, a lemaradó térségek esetében a jelzőszámok zöménél a vidéki átlagtól való elmaradás minimum 15%. HEFOP 3.3.1–P /1.0

37 A magyarországi kistérségek helyzete
Forrás: Faluvégi A. (2004), HEFOP 3.3.1–P /1.0

38 A területfejlesztés kedvezményezett térségei
(64/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletet) társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek a (rendeletben közölt) mutatórendszer alapján kialakított komplex mutató az országos átlaggal azonos vagy attól elmaradt; ipari szerkezetátalakítás térségei, amelyekben az iparban foglalkoztatottak aránya 1990-ben meghaladta az országos átlag másfélszeresét, az iparban foglalkoztatottak arányának csökkenése között, valamint a munkanélküliség december 20-án az országos átlagot meghaladta; vidékfejlesztési térségek, amelyekben a terület népességének kevesebb, mint 50%-a él 120 fő/km2-nél magasabb népsűrűségű településen, az évi népszámláláskor az országos vidéki átlagot meghaladó volt a mezőgazdasági foglalkoztatottság aránya, HEFOP 3.3.1–P /1.0

39 A fejlesztés szempontjából kedvezményezett kistérségek
vidékfejlesztés + elmaradott vidékfejlesztés társadalmi - gazdasági szempontból elmaradott ipari szerkezetátalakítás + elmaradott ipari szerkezetátalakítás átmenetileg kedvezményezett Forrás: 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet alapján saját szerkesztés HEFOP 3.3.1–P /1.0

40 Az elmaradott térség ismérvei
az utak, a közlekedés, a távközlés és az Internet fejletlensége, a víz, csatorna, gáz, elektromos hálózat és közművei fejletlensége, az ipar hiánya, megszűnése vagy hanyatlása, a mezőgazdaság hanyatlása, műveletlen földek, a legjobban képzett fiatalok elköltözése, az aktív foglalkoztatottak alacsony aránya, a munkanélküliség fokozódása, kevés munkahely, a lakosság létbizonytalanságának növekedése, növekvő elszigeteltség és a szociális szolgáltatások hiánya, környezeti és természeti károk, a táj leromlása, az épületek és építmények rossz állapota, pusztulása, a lakosság rossz egészségi állapota a kulturális örökség elvesztése, a társadalmi mobilitás hiánya, a közösségek, a hagyományos együttműködési formák felbomlása . (Bálint J. et al. 2000): HEFOP 3.3.1–P /1.0

41 A területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű kistérségek
Forrás: 64/2004. (IV. 15.) Korm. Rendelet alapján saját szerkesztés HEFOP 3.3.1–P /1.0

42 A térség- és vidékfejlesztés legfőbb céljai
a tartalmas élet és az értelmes munka lehetősége az infrastruktúra fejlesztése; a terület népességeltartó és -megtartó képessége a vidéki térségek vonzóvá tétele lakó- munka- és üdülőhelyeként; a táj és a természet ökológiai értékeinek felmérése, megőrzése, a biodiverzitás megtartása; a hatékony és mégis környezetkímélő, fenntartható mezőgazdaság ökológiai és biogazdálkodás; és piaci viszonyainak fejlesztése, a helyi innovációs képességek, az ipar, a kis és középvállalkozások, a kézművesség támogatása; a népművészet, a hagyományok és a kulturális örökség (újraélesz-tése) ápolása, az együttműködés, a közösségek és a civil társadalom fejlesztése Bálint J, 1998 HEFOP 3.3.1–P /1.0

43 A területfejlesztés és a vidékfejlesztés összehasonlítása
Jellemzők Területfejlesztés Vidékfejlesztés Lépték Jellemzően nagyléptékű (ország, régió, megye) Jellemzően kisléptékű (kistérség, táj) Jelleg Fentről lefele irányuló Alulról felfelé irányuló Tartalom Nagytérségi közlekedési és egyéb infrastruktúra-hálózatok, nagy volumenű beruházások stb. Helyi erőforrások aktivizálásával a helyi adottságok hasznosítása (struktúraváltás, minőségi termékek, infrastruktúra, kulturális örökség, népességmegtartás feltételei) Társadalmi hatás Elsősorban közvetett módon érvényesül, csak közép-, illetve hosszú távon Elsősorban közvetlen módon hat az emberekre és már rövidtávon belül is Állami szerepválla-lás Döntő, meghatározó Orientáló, kezdeményező, támogató Finanszíro-zás Társfinanszírozás, de döntően állami centralizált közpénzekből Társfinanszírozás, de döntően helyi saját, illetve decentralizált állami forrásokból Megvalósítás eszköze Program Megvalósítás alapfeltételei Központi döntés Partnerség Forrás: Jávor (1999) HEFOP 3.3.1–P /1.0

44 A vidéki térségeket összetartó erő, kohézió
földrajzi viszonyok, elzárt területek, azonos természeti formák, etnikai, származási, nemzeti, nyelvi azonosság vagy hasonlóság, foglalkozási, termelőkörzeti azonosság vagy hasonlóság, vallási, világnézeti, etikai azonosság vagy hasonlóság, életszínvonal, szegénység vagy az azon alapuló politika. fejlődéstörténet, pionírok, kondenzációs mag, felvirágzás, hanyatlás, véletlenek, kaotikus állapotok, agglomerációs előnyök, pozitív visszacsatolás, közös sors (Szondi Lipót nyomán, sorsanalízis), közös döntések és választások Bálint, 1998 HEFOP 3.3.1–P /1.0

45 A hálózatokból való kimaradás jelentős mértékben befolyásolja a vidék fejlődési esélyeit
a globális hálózatok részei helyi, regionális hálózatok a hálózatokból kimaradt, elmaradott térségek Forrás: Enyedi Gy. (2004) HEFOP 3.3.1–P /1.0

46 Vidékpolitika – strukturális politika
A Római szerződés 39. cikkelye: „A közös mezőgazdasági politika célja, hogy a műszaki haladás fokozásával, a mezőgazdasági ter-melés ésszerűsítésével, különösen a munkaerő lehető legjobb felhasználásával a mezőgazdaság termelékeny-ségét növelje, a mezőgazdasági népességnek megfelelő életszínvona-lat biztosítson, elsősorban a mezőgazdaságban élők egy főre jutó jövedelmének növelésével, stabilizálja a piacot, biztosítsa az ellátást, gondoskodjék a fogyasztóknak megfelelő ár ellenében történő ellátásáról.” HEFOP 3.3.1–P /1.0

47 Az EU agrárpolitikája és a vidékfejlesztés
A mezőgazdasági termelés támogatásától a vidék-fejlesztésig A CAP és reformjai A vidékfejlesztési politika mint a CAP második pillére HEFOP 3.3.1–P /1.0

48 Forrás: Buckwell Report, 1998
A CAP-tól a Forrás: Buckwell Report, 1998 HEFOP 3.3.1–P /1.0

49 The Cork Declaration: A living countryside
The European Conference on Rural Development: Ireland 7th to 9th November 1996 A Cork-i Nyilatkozat szerint az Európai Unió eddigi agrár- és vidékfejlesztési politikája is felülvizsgálatra szorul, de az újonnan csatlakozó országok miatt mindenképpen korszerűsíteni kell: Rural preference – a vidékfejlesztés prioritása – a vidékfejlesztési politikának le kell válta-nia vagy magába kell foglalnia az agrárpolitikát Integrated approach – integrált megközelítés – nem a hagyományos gazdasági és társa-dalmi szektorok szerint Diversification – a térségek sokszínűségének megőrzése mellett a fejlesztési módszerek változatossága Sustainability – fenntarthatóság – A kiváltott térségi fejlődésnek fenntarthatónak kell lennie, a helyi akcióknál figyelembe kell venni a globális hatásokat Subsidiarity – szubszidiaritás, a lakossági részvétel, az alulról-felfelé megközelítés és a szolidaritás Simplification – a bürokrácia csökkentése, a rugalmasság egyidejű fokozása mellett Programming – koherens és átlátható térségfejlesztési programok, a támogatási forrásokat térségenként egyetlen átfogó programba kell foglalni. Finance – a finanszírozás több-csatornásságának szinergikus hatásainak kihasználása, a kisvállalkozások hátrányainak kiküszöbölése Management – a helyi igazgatás és az önálló kezdeményezések hatékonyságának növelése technikai segítségnyújtással, oktatással és képzéssel, jobb kommunikációval, a kutatási eredmények és tapasztalatok átadásával valamint a nemzetközi hálózatokba való bekapcso-lódással Evaluation and Research – monitoring, utólagos értékelés és hasznossági elemzés (hiszen Európa polgárait be kell vonni a döntésekbe) HEFOP 3.3.1–P /1.0

50 Az EU vidékfejlesztési politikája 2007-2013
három fő szakpolitikai célra összpontosít: a mezőgazdaság és az erdészet versenyképes-ségének javítása; a termőföld-hasznosítás támogatása és a kör-nyezet minőségének javítása, valamint az életminőség javítása és a gazdasági tevé-kenység diverzifikálásának ösztönzése. HEFOP 3.3.1–P /1.0

51 Az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának felépítése 2007-2013
Forrás: HEFOP 3.3.1–P /1.0

52 A LEADER programok alappillérei
innovatív jelleg LEADER területalapú megközelítés (összefüggő terület) hálózatépítés (hazai és nemzetközi szinten) alulról építkező megközelítés (bottom up) integrált megközelítés (kapcsolat a tevékenységek között) önálló pénzügyi felelősség (helyi irányítás és finanszírozás) háromoldalú partnerség (egyén, szervezetek és a közszféra) Forrás: HEFOP 3.3.1–P /1.0

53 LEADER-rendszerű megközelítés
bevonja a helyi lakosságot és közösséget a tervezési és a fejlesztési folyamatokba , az alulról jövő (bottom up) kezdeményezésre építi a fej-lesztést, térségi alapú, multi-szektorális, integrált stratégiát készít, erre alapozza a fejlesztést, a helyi gazdasági potenciál egészének hasznosítására törekszik, innovatív megoldásokat keres illetve támogat, a közös érdekeltség felismerésével és megvalósításával megteremti és erősíti a helyi partnerséget, élő kapcsolatrendszert és együttműködést alakít ki – egymástól talán távol eső – vidéki térségek között a tapasztalatcsere céljából. HEFOP 3.3.1–P /1.0

54 Az EU vidékfejlesztési politikája 2007-2013 között (1)
Célkitűzések meghatározása EU Stratégia Nemzeti stratégia Vidékfejlesztési programok tengely: Verseny-képesség intézkedések Emberi erőforrások Szakképzési és információs tevékenységek Fiatal gazdák Korkedvezményes nyugdíj Tanácsadási szolgáltatások igénybevétele Gazdaságvezetési, helyettesítési és gazdálkodási, valamint erdő­gazdálkodási tanács­adási szolgáltatások Anyagi tőke: Termelő gazdaságba/erdészetbe történő befektetések feldolgozási/értékesítései együttműködés az innováció érdekében Mezőgazdasági/erdészeti infrastruktúra Mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítása Mezőgazdasági termelés és termékek minősége: Előírások betartásának ideiglenes támogatása Élelmiszerminőségi ösztönző rendszer Élelmiszerek minőségének előmozdítása Átmeneti intézkedések: Félig önellátó gazdálkodás Termelői csoportok megszervezése finanszírozási arány minimum 10% EU társfinanszírozás maximum 50-75% területi alkalmazás minden vidéki terület * = az első társfinanszírozási ráta a felzárkózó régiók kivételével az összes régióra vonatkozik, a második társfinanszírozási ráta a felzárkózó régiókra alkalmazandó HEFOP 3.3.1–P /1.0

55 Az EU vidékfejlesztési politikája 2007-2013 között (2)
Célkitűzések meghatározása EU Stratégia Nemzeti stratégia Vidékfejlesztési programok 2. tengely: Föld-hasz-nálat intézkedések Mezőgazdasági földterületek fenntartható használata: Hátrányos helyzetű hegyvidéki területek Egyéb hátrányos helyzetű területek Natura 2000 mezőgazdasági területek Agrár-környezetvédelem és állatjóllét (kötelező) Nem termelő beruházások támogatása Erdőterületek fenntartható használata: Agrár-erdészeti rendszerek Natura 2000 erdőterületek Erdészeti-környezetvédelmi tevékenységek Erdészeti termelési potenciál helyreállítása Kiindulás (mezőgazd.) Kölcsönös megfeleltetés finanszírozási arány minimum 25% EU társfinanszírozás* maximum 55/80% területi alkalmazás minden vidéki terület * = az első társfinanszírozási ráta a felzárkózó régiók kivételével az összes régióra vonatkozik, a második társfinanszírozási ráta a felzárkózó régiókra alkalmazandó Forrás: HEFOP 3.3.1–P /1.0

56 Az EU vidékfejlesztési politikája 2007-2013 között (3)
Célkitűzések meghatározása EU Stratégia Nemzeti stratégia Vidékfejlesztési programok 3. tengely: Széle-sebb körű vidék-fejlesz-tés intézkedések Életminőség: A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások (kialakítás és infra­struktúra) Falvak felújítása és fejlesztése A vidéki örökség megőrzése és korszerűsítése Gazdasági diverzifikáció: Nem mezőgazdasági tevékenységekké történő diverzifikálás Mikrovállalkozások támogatása Turisztikai tevékenységek elősegítése Képzés, készségek elsajátítása és ösztönzése Képzés és tájékoztatás Készségek elsajátítása, ösztönzés és végrehajtás finanszírozási arány minimum 10% EU társfinanszírozás* maximum50/75% területi alkalmazás minden vidéki terület * = az első társfinanszírozási ráta a felzárkózó régiók kivételével az összes régióra vonatkozik, a második társfinanszírozási ráta a felzárkózó régiókra alkalmazandó Forrás: HEFOP 3.3.1–P /1.0

57 Az EU vidékfejlesztési politikája 2007-2013 között (4)
Célkitűzések meghatározása EU Stratégia Nemzeti stratégia Vidékfejlesztési programok LEADER tengely végrehajtás LEADER megközelítés a kiválasztott területeken a 3 tematikus tengely által lefedett témakörökben finanszírozási arány minimum 5% (az új tagállamokban 2,5%) EU társfinanszírozás* maximum 55/80% területi alkalmazás minden vidéki terület, kiválasztott területek * = az első társfinanszírozási ráta a felzárkózó régiók kivételével az összes régióra vonatkozik, a második társfinanszírozási ráta a felzárkózó régiókra alkalmazandó Forrás: HEFOP 3.3.1–P /1.0

58 Az EU regionális politikájának alapelvei
Szubszidiaritás és decentralizáció döntések és végrehajtás „Lapítsd le a piramist !” magasabb szintű szerv nem intézkedhet nő a helyi szintek felelőssége nő a helyi források aktivizálódása Partnerség folyamatos együttműködés vertikális integráció (EU, ország, terület-régió, település) horizontális integráció elsődleges kedvezményezett: régió Programozás nem támogatnak különálló, egyéni projekteket, (azaz egy-egy létesítményt, egy-egy akciót) csak a régiók, tagállamok és a Bizottság által közösen kidolgozott több éves regionális fejlesztési programokat. . Koncentráció és addicionalitás a Közösségi pénzforrások kiegészítése nemzeti hozzájárulással . HEFOP 3.3.1–P /1.0

59 A strukturális források és azok működési elvei
Strukturális Alapok Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Európai Szociális Alap (ESZA) Kohéziós Alap HEFOP 3.3.1–P /1.0

60 A tagállamok régióinak fejlettsége 2003
Forrás: HEFOP 3.3.1–P /1.0

61 A Strukturális Alapok támogatására jogosult területek 2007-2013
Forrás: HEFOP 3.3.1–P /1.0

62 Az Európai Unió strukturális politikájának jellemzői 2007-2013 (1)
Forrás: HEFOP 3.3.1–P /1.0

63 Az Európai Unió strukturális politikájának jellemzői 2007-2013 (2)
Forrás: HEFOP 3.3.1–P /1.0

64 Az Európai Unió strukturális politikájának jellemzői 2007-2013 (3)
Forrás: HEFOP 3.3.1–P /1.0

65 Vidékfejlesztési politika Magyarországon
A kezdetek PHARE ISPA SAPARD VFC TFC Széchenyi Terv HEFOP 3.3.1–P /1.0

66 Vidékfejlesztés 2004-2006 Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT)
Hosszú távú cél Az életminőség javítása Az EU jövedelmi szintjének közelítése és a regionális különbségek csökkentése A versenyképesség növelése Gazdasági verseny-képesség OP Humán erőforrások fejlesztése OP Agrár- és Vidékfejlesztési OP AVOP Regionális Fejlesztés ROP Környezetvédel-mi és Infrastruktúra OP Versenyképe-sebb termelőszektor Növekvő foglalkoztatás és az emberi erőforrások Jobb infrastruktúra – tisztább környezet Erősebb regionális és helyi potenciál Prioritá-sok Operatív Programok (az NFT célterületei) Specifikus Célok Az NFT-k hosszú távú célja (2013-ig) A foglalkozta-tottság növelése és a humán tőke fejlesztése Jobb minőségű környezet és kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés elősegítése Forrás: Miniszterelnöki Hivatal, 2004 HEFOP 3.3.1–P /1.0

67 Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program prioritásai 2004-2006
versenyképes alapanyag-termelés meg-alapozása a mezőgazdaságban, az élelmiszer-feldolgozás modernizálása, a vidéki térségek fejlesztése, valamint a technikai segítségnyújtás. HEFOP 3.3.1–P /1.0

68 Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program intézkedései 2004-2006
Mezőgazdasági üzemek beruházásai Akvakultúra és halászat fejlesztése Fiatal gazdák támogatása Szakképzés Mezőgazdasági termékek feldolgozása Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek fejlesztése Mezőgazdasághoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése Falumegújítás LEADER+ Technikai segítségnyújtás HEFOP 3.3.1–P /1.0

69 A magyarországi LEADER+ program globális céljai
vidéki élet- és munkalehetőségek javítása, a vidéki jólét növelése, életképes vidéki közösségek kialakítása, az együttműködési képesség és szervezettség javítása, új, fenntartható jövedelemszerzési lehetőségek teremtése, munkahelyteremtés és -megőrzés ( HEFOP 3.3.1–P /1.0

70 LEADER+ Helyi Akciócsoportok Magyarországon (2006)
Forrás: HEFOP 3.3.1–P /1.0

71 Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013) strukturális politika,
Vidékfejlesztés Új Magyarország Fejlesztési Terv ( ) strukturális politika, Konvergencia célkitűzés (6 régió) − ERFA, ESZA, Kohéziós Alap Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv ( ) EMVA HEFOP 3.3.1–P /1.0

72 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv prioritásai és operatív programjai
HEFOP 3.3.1–P /1.0

73 A regionális központok megerősítése − fejlesztési pólusok
HEFOP 3.3.1–P /1.0

74 Az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv vidéki térségekre koncentráló intézkedései
a gazdasági diverzifikáció, az agráriumhoz közvetlenül nem kapcso-lódó gazdaságfejlesztés, a természeti, táji és kulturális értékekben gazdag területeken a helyi értékek és erőforrások fenntartható helyi, térségi kiaknázása a tér-ségfejlesztés, természet- és örökségvédelem valamint a turizmus szoros együttműködése révén; a tanyás térségek revitalizálása, a funkcióváltást és örökségvédel-met megteremtő fejlesztések révén; az aprófalvas térségekben az értékmegőrzés, funkcióváltás és az esélyegyenlőség megteremtése; a nemzeti kisebbségek által lakott vidékies térségek fejlesztésénél a kisebbségek által képviselt sajátos értékek megerősítése és kama-toztatása; a nagyarányú cigány népességgel rendelkező térségek társadalmi-gazdasági integrálása a munkaerő mobilizálásával, a szociális fej-lesztések koncentrálásával, a cigányság hagyományainak, értékei-nek befogadásával. HEFOP 3.3.1–P /1.0

75 Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (1)
HEFOP 3.3.1–P /1.0

76 Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (2)
HEFOP 3.3.1–P /1.0

77 Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Program intézkedéscsoportjai és forrásfelosztása
Forrás: HEFOP 3.3.1–P /1.0

78 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) III
Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) III. intézkedéscsoportjának fejlesztési céljai és forrásai HEFOP 3.3.1–P /1.0

79 A tervezés módszertana
Adatgyűjtés STEP elemzés SWOT elemzés A kistérség érintettjeinek vizsgálata Problémafa-Célfa Logikai keretmátrix Szűk keresztmetszetek A fejlesztés célfüggvényei, strukturált problémakezelés HEFOP 3.3.1–P /1.0

80 Adatgyűjtési technikák egy kvalitatív-kvantitatív skálán
Meg-figyelés Részt-vevő meg-figyelés Struktu-rálatlan interjú Struktu-rált interjú Kérdőív Másod-lagos adat-elemzés Kvalitatív Kvantitatív HEFOP 3.3.1–P /1.0

81 Információ- és adatforrások és -típusok
Szekunder információk, adatok Primer információk, adatok feldolgozott információk verbális, nyomtatott, elektronikus Információ- és adatgyűjtés Külső adat- és információforrások Kvali- tatív Kvanti- tatív Belső adat- és információforrások eredeti információk HEFOP 3.3.1–P /1.0

82 Mentális térkép HEFOP 3.3.1–P /1.0

83 STE(E)P vagy PE(E)ST analízis
S social társadalmi tényezők T technological műszaki fejlettség E economical gazdasági tényezők (E) environmental környezeti tényezők P political politikai tényezők oktatás (Education) és ezen keresztül az emberi erőforrás, jogi környezet (Legal) külön tényezőként való figyelembevétele HEFOP 3.3.1–P /1.0

84 Social (társadalmi tényezők)
demográfiai helyzet életmód és annak változása a társadalmi rétegek helyzete esélyegyenlőség (kisebbségek, nők, hátrányos helyzet) a társadalom által preferált értékek, azok változása, életstílus, társadalmi, szociális felelősségvállalás munkakultúra stb. Technological (technológia tényezők) a tudományos- technikai fejlődés konkrét hatásai a csúcstechnika megjelenése és hatásai biotechnika, biotechnológia, GM informatika, számítástechnika stb. HEFOP 3.3.1–P /1.0

85 Economical (gazdasági tényezők)
konjunktúra, recesszió hatásai kormányzati gazdaságpolitika hatásai infláció árfolyamváltozások kamatváltozások adópolitika változása munkanélküliség stb. Enviromental (környezeti tényezők): környezetvédelmi követelmények, hatások éghajlatváltozásból fakadó hatások környezeti felelősségvállalás állat-és növény-egészségügyi követelmények élelmiszerbiztonság kérdései stb. HEFOP 3.3.1–P /1.0

86 Political (politikai tényezők)
gazdaságpolitika kiszámíthatósága, stabilitása jogszabályalkotás adópolitika állami szerepvállalás érdekcsoportok, ~érvényesítés külkapcsolatok (súlypont, irány, hatás) stb. HEFOP 3.3.1–P /1.0

87 W weaknesses gyengeségek, O opportunities lehetőségek,
SWOT-analízis S strengths erősségek, W weaknesses gyengeségek, O opportunities lehetőségek, T threats fenyegetések HEFOP 3.3.1–P /1.0

88 Weaknesses — Gyengeségek
Strengths — Erősségek A terület kiemelkedően magas hányada alkalmas mezőgaz-dasági termelésre Kedvező termőhelyi adott-ságok és gazdag hagyomá-nyok a táj-jellegű, egyedi minőségű termékek előáll-tásához Gazdag természeti- és épített környezet, jellegzetes kulturál-is örökség Nagy múltú és megőrzött kézműipar Több célú, jól működő mező-gazdasági termelés Az ott élők tennivágyása Kiváló együttműködési készség Stb. Weaknesses — Gyengeségek Mezőgazdaság alacsony jövedel-mezősége és a tőkehiány Termékek minősége nem egyen-letes Elavult, elhasználódott eszköz-állomány Kisméretű gazdaságok Korszerűtlen termelési módok Öregedő, kedvezőtlen korössze-tételű népesség Hiányzó vagy alacsony színvonalú alapszolgáltatások, elmaradott infrastruktúra Hiányzó vállalkozókészség Stb. HEFOP 3.3.1–P /1.0

89 Threats — Fenyegetések Opportunities — Lehetőségek
Nem versenyképes hazai termékek Regionálisan is megjelenő piacvesztés Szigorodó előírások miatti költség­növekedés Vidéki, természeti-, kulturális örökségek és az életminőség további romlása (leszakadó térségek) Fokozódó elvándorlás Hagyományok és helyi ismeretek eltűnése Stb. Opportunities — Lehetőségek Növekvő fizetőképes kereslet Termelési integrációk (szövetkezetek, egyéb szerveződések) Falusi, egészség- ökoturizmus népszerűsödése Szakpolitika, támogatások kihasználása Stb. HEFOP 3.3.1–P /1.0

90 A STE(E)P és a SWOT-analízis összefüggése, szerepük a stratégia-alkotásban
HEFOP 3.3.1–P /1.0

91 A kistérség érintettjeinek vizsgálata
Külső érintettek — természeti környezet — intézményrendszer — társadalmi csoportok Belső érintettek — tulajdonosok — menedzsment — munkavállalók Közvetlenül érintettek — szállítók — vevők — versenytársak — alvállalkozók — a belső érintettek társadalmi kör-nyezete HEFOP 3.3.1–P /1.0

92 Egy elmaradott kistérség lehetséges problémafája
Az elmaradott vidék nem vonzó a lakosság, a turisták és a befektetők számára Elmaradott kistérség Hiányzó vagy alacsony színvonalú helyi gazdaság Pusztuló képet mutató vidék A vidéki lakosság rossz életminősége Hiányos turisztikai felkészültség és szolgáltatások Alacsony a vidék természeti és kulturális örökségeinek kihasználtsága Kihasználatlanok a fejlesztésekben rejlő gazdasági lehetőségek A mezőgazdasági termelés alacsony jövedelmezősége Alacsony színvonalú a helyi, minőségi termékek előállítása, marketingje Kiépítetlen értékesítési csatornák Gyenge a vidéki közösség önszervező-összetartó ereje Nagyarányú munkanélküliség Rossz demográfiai szerkezet, elvándorlás Alternatív jövedelemszerzési lehetőségek hiánya Partnerség hiánya, egymástól elszigetelt kezdeményezések okozat ok HEFOP 3.3.1–P /1.0

93 A kistérség fejlesztésének célfája
A lakosság, a turisták és a befektetők számára egyaránt vonzó, fejlődőképes vidék A vidéki térség fejlesztése a jövedelemszerzési lehetőségek bővítése révén Agrártevékenységek diverzifikációja Minőségi mezőgazdasági termékek marketingje Kézműipari tevékenység fejlesztése Idegenforgalom fejlesztése Falusi szálláshelyek bővítése és szolgáltatásainak fejlesztése A falusi turizmushoz kapcsolódó egyéb termékek, szolgáltatások fejlesztése, marketing A falusi vendéglátók oktatása A helyi gazdaság fejlesztése Épített és természeti környezet megőrzése, ésszerű kihasználása Vidéki lakosság életminőségének javítása Alternatív jövedelemszerzés lehetőségének megteremtése eredmény feltétel HEFOP 3.3.1–P /1.0

94 Logikai keretmátrix beavatkozási logika feltételezések
indikátorok és forrásaik HEFOP 3.3.1–P /1.0

95 A falusi turizmus fejlesztésének logikai keretmátrixa
A beavatkozás területei Projektleírás Objektíven igazolható eredményességi mutatók Az ellenőrzés forrásai és eszközei Feltételezések és kockázatok (Külső tényezők) Általános (hosszú távú, átfogó) célok A falu gazdag szellemi-, kulturális-, épített-és természeti értékeinek kihasználása, megőrzése Alternatív bevételi forrás a vállalkozónak Munkahelyteremtés Hatás indikátorok A faluban létrehozott új munkahelyek számának növekedése A falu megújítása A helyi vidékfejlesztési program megvalósítá­sával támogatott helyi akciócsoport Statisztikák, bevallások, kérdőívek Projekt konkrét célkitűzései Falusi turizmus elindítása Helyi vendéglátók összefogása, közös programlehetőségek Cél indikátorok Vendégéjszakák számának növekedése Faluba látogató vendégek számának növekedése Falusi vendéglátó számlatömbje felmérések, megkérdezések Igény a falusi turizmusra az adott térségben Várt eredmények Falusi szálláshely megnyitása Internet honlap elindítása Falusi vendéglátói ismeretekkel rendelkező aktív lakosság Eredmény (output) indikátorok Működő szálláshely Reklám eredményességi mutatók Oktatásban részvett személyek száma Épület használatba-vételi engedélye Felmérések Kurzus napló/jelenléti ív Minimális falusi vendéglátói ismeretek Tevékenységek Szálláshely kialakítása Szálláshely népszerűsítése (marketing tevékenység) Falusi vendéglátó tanfolyamok szervezése Eszközök Épület átalakítás eszközei Vendéglátás berendezései Reklám anyagok, hirdetés, internetes honlap Oktatási helyszín, eszközök Jelentések, építési napló Alkalmas meglévő épület a projekt megvalósításához Előfeltételek A lakosság hajlandó-sága az idegen-forgalom elfoga-dására, támogatására HEFOP 3.3.1–P /1.0

96 A mérőszámokkal szemben támasztott követelmények
SMART – kritériumrendszer: specifikusak (Specific), tehát arról szolgáltassanak információt, amihez rendeljük őket, mérhetőek (Measurable), tehát olyan összehasonlítható információkat nyújtsanak, amelyekkel egy korábbi állapothoz képest elért eredményt szemléltetni tudunk, elérhetőek (Available), adott legyen az információ hozzá-férésének a lehetősége, releváns (Relevant), tehát hordozzon lényeges és hasz-nos információkat, meghatározott időhöz kötött (Time-bound) legyenek. HEFOP 3.3.1–P /1.0

97 Szűk keresztmetszetek
Minden gazdasági és társadalmi folyamat eredményes-ségét szűk keresztmetszeteik határozzák meg Mindazok a tevékenységek (operációk), amelyek a szűk keresztmetszeteket tágítják, hatékonyak és a folyamatok eredményességét fokozzák. Azok a tevékenységek, amelyek nem befolyásolják, csak kárba veszett időt, pénzt és fáradságot jelentenek Szűk keresztmetszetek lehetnek: a szervezetet csak a tehetetlen-ség mozgatja, a célok, feladatok nem világosak, nem esnek egybe a közösségi és egyéni célok, az együttműködési készség hiá-nya, a helybéliek és a „jöttmentek” kon-fliktusai. csökkenő pénzügyi források, a kölcsönös (üzleti) bizalom és tisztelet hiánya, csekély kockázatvállalási hajlam, sok a múltra emlékezés, kevés a jövőkép, problémának látjuk az új lehetősé-geket, HEFOP 3.3.1–P /1.0

98 Strukturált problémamegoldás
Ok-okozati összefüggés A hagyományos kapcsolat feloldása hajlamosító tényezők, közvetlen kiváltó okok, párhuzamos jelenségek. HEFOP 3.3.1–P /1.0

99 A fejlesztés célfüggvényei, strukturált problémakezelés
Gazdaságosság Hatékonyság Eredményesség Összehangolt termékpálya A beruházások és befektetések Jövőorientáltság Humán erőforrás Környezettudatosság Szociális felelősség-vállalás, esélyegyenlőség Fenntarthatóság Tanuló környezet HEFOP 3.3.1–P /1.0

100 Miről lesz szó ? Vidék, vidékiség, vidékfejlesztés fogalomköre
A vidékfejlesztési menedzsment alapjai Gazdaság és piac Ember és munka Környezet és természet Marketing és kereskedelem A közösség és a vidékfejlesztési intézmény-rendszer helyi elemei Esettanulmányok HEFOP 3.3.1–P /1.0

101 A vidék energiája − a szántóföld, mint energiaforrás
Helyzetkép Alternatív megoldások a biomassza égetése fahulladék energiaerdő energiafű energianád bioetanol-előállítás üzleti modell(ek) HEFOP 3.3.1–P /1.0

102 Miről lesz szó ? Vidék, vidékiség, vidékfejlesztés fogalomköre
A vidékfejlesztési menedzsment alapjai Gazdaság és piac Ember és munka Környezet és természet Marketing és kereskedelem A közösség és a vidékfejlesztési intézmény-rendszer helyi elemei Esettanulmányok HEFOP 3.3.1–P /1.0

103 Az egyenlőtlenség okai, tényezői
Az ember egészségi állapota, jövedelmi helyzete, származása, oktatása, neme, munkája, szokásai, közlekedési lehetőségek és más infrastrukturális javak, információ hiánya, érdekképviselet hiánya, stb, a sor még folytatható. HEFOP 3.3.1–P /1.0

104 Esélyegyenlőség — esélyegyenlőtlenség
Előítélet Sztereotípia (Negatív) diszkrimináció Szegregáció HEFOP 3.3.1–P /1.0

105 Társadalmi egyenlőtlenségek
A társadalmi státusz megszerzésének modellje Az egyenlő esélyek megteremtése képesség származás teljesítmény (képzettség + motiváció) társadalmi státusz szerencse Forrás: Kolosi T. (2007) ábrája nyomán HEFOP 3.3.1–P /1.0

106 Területi egyenlőtlenségek és okai
Andorka Rudolf (2001): centrum-periféria nyugat-kelet depressziós válságtérségek társadalmi mutatók alapján a kistérségek legrosszabb helyzetű harmadába tartozó térség gazdasági mutatók alapján a kistérségek legrosszabb helyzetű harmadába tartozó térség a gyorsforgalmi úttól és a megyeszékhely-től egyaránt távol (min. 30 km) eső területek Forrás: 96/2005. (XII. 25.) OGY határozat HEFOP 3.3.1–P /1.0

107 Szegénység a szegénységből fakadó egyenlőtlenség okai, kockázati tényezői: a szociológia által „kemény változók”-nak nevezett ténye-zők – iskolai végzettség, településtípus, jövedelem stb, tartós munkanélküliség, alacsony nettó keresetek, nem megfelelő, nem kielégítő szociális juttatások, (csonka)családforma (gyermekét egyedül nevelő szülő), meg nem felelés a munkahelyek betöltésére vonatkozó feltételeknek (jogosítvány, nyelvvizsga, internet…), kapcsolatok hiánya, információhiány, rossz egészségügyi állapot, tartós betegség. HEFOP 3.3.1–P /1.0

108 Nemzetiségek 190,0 15,6 3,0 3,8 5,1 5,6 8,0 62,1 17,7 Forrás: évi népszámlálási adatok, KSH, 2002 in. Figyelő, 2007/7. alapján saját szerkesztés * egyéb = bolgár, görög, örmény, ruszin HEFOP 3.3.1–P /1.0

109 A cigány lakosság aránya a megye teljes népességében (2003)
Forrás: Kemény I.- Janky B. – Lengyel G. (2004) alapján saját szerkesztés Baranya 28.900 (7,1 %) Fejér 17.800 (3,7 %) Komárom-Esztergom 3.500 (1,1)%) Győr-Moson-Sopron (2,7 %) Vas 7.500 (1,8 %) Veszprém 15.800 4,2 %) Somogy 29.600 (8,8 %) Zala 13.300 (4,5 %) Heves 52.000 (16,0 %) Borsod-Abaúj-Zemplén 99.300 (13,3 %) Szabolcs-Szatmár-Bereg (6,6 %) Hajdú-Bihar 31.300 (5,7 %) Békés (10,9 %) Pest 20.400 1,9 % Bács-Kiskun 11.500 (2,0 %) Csongrád Tolna 11.900 (4,8 %) Nógrád (14,2 %) Budapest 60.000 (3,5 %) Jász-Nagykun-Szolnok (6,1 %) 1,0 – 1,9 % 2,0 – 4,9 % 5,0 – 10,9 % 11,0 – 16,0 % HEFOP 3.3.1–P /1.0

110 Oktatási egyenlőtlenség
A 8 általános osztályt el nem végzettek aránya a 15 éves és idősebb népesség körében (2001) Forrás: TEIR Népszámlálás 2001, alapján saját szerkesztés 15,1% – 20,0% 6,1% – 10,0% 20,0% felett 10,1% – 15,0% 6,0% alatt HEFOP 3.3.1–P /1.0

111 Foglalkoztatási egyenlőtlenségek
A foglalkoztatottak aránya a népességen belül % (gazdasági aktivitás) (2001) Forrás: KSH Népszámlálási adatok, Területi adatok, 2001,TEIR alapján saját szerkesztés 25,1 – 30,0% 35,1 – 40,0% 40,0% felett 20,0 – 25,0% 30,1 – 35,0% HEFOP 3.3.1–P /1.0

112 Nemi egyenlőtlenségek
A nők és a férfiak munkához jutási esélyegyenlőségével egyetértők aránya iskolai végzettség szerint 2000 Forrás: TÁRKI- Omnibusz 2000/3. Miniszterelnöki Hivatal HEFOP 3.3.1–P /1.0

113 Az esélyegyenlőség intézményrendszere
Egyenlő Bánásmód Hatóság Országos Esélyegyenlőségi Hálózat Élhetőbb Faluért Program Cserehát Program GYŐR BATTONYA Esélyek Háza láncolat HEFOP 3.3.1–P /1.0

114 Esélyegyenlőség az esélyegyenlőséget mindenki számára meg kell teremteni (nem csak a nőknek), valamilyen szempontból mindannyian kisebbségiek vagyunk (értelmiségi, vidéki), sokszor halmozódnak a szempontok (pl. vidéki, határontúli, cigány, értelmiségi, nő), a kicsinység is hátrányos helyzet (nemzeti kisebbség, kis-vállalat, méretgazdaságosság), az esélyegyenlőségért tenni önzésből is lehet, nem szüksé-ges az altruizmus, hosszú távon belátható az önérdek, magunkért, a többségért is tegyük, a másság, a sokszínűség a fejlődés kimeríthetetlen forrása, gyakran a jöttmentek, a kirekesztettek, az innovátorok az új eszmék hordozói. HEFOP 3.3.1–P /1.0

115 Miről lesz szó ? Vidék, vidékiség, vidékfejlesztés fogalomköre
A vidékfejlesztési menedzsment alapjai Gazdaság és piac Ember és munka Környezet és természet Marketing és kereskedelem A közösség és a vidékfejlesztési intézmény-rendszer helyi elemei Esettanulmányok HEFOP 3.3.1–P /1.0

116 Természetvédelem, ökológiai folyosók, zöldutak (1)
Természetvédelem kezdetei, kialakulása Nemzetközi egyezmények Riói Egyezmény a biológiai sokféleség megőrzéséről Washingtoni Egyezmény (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora, CITES) a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről Bonni Egyezmény a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről Berni Egyezmény az európai, vadon élő állat- és növényfajok valamint a természetes élőhelyek védelméről (Convention on the Conservation of European Wildlife and Natural Habitats – Bern Convention) Ramsari Egyezmény a vizes élőhelyek, madárvonulási útvonalak védel-méről Párizsi egyezmény a világ kiemelkedő kulturális és természeti öröksé-gének védelméről (World Heritage Convention) New York-i keretegyezmény az éghajlatváltozásról és annak Kiotói jegy-zőkönyve az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogásáról (ENSZ) Cartagenai jegyzőkönyv a biológiai biztonságról HEFOP 3.3.1–P /1.0

117 Természetvédelem, ökológiai folyosók, zöldutak (2)
Az Európai Unió természetvédelme Európai Uniós természetvédelmi jogszabályok 338/97/EK rendelet Madárvédelmi irányelv (79/409/EGK) Élőhelyvédelmi irányelv (92/43/EGK) – A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelme Natura 2000, az Európai Unió ökológiai hálózata Magyarország és a természetvédelem A természetvédelem és a mezőgazdaság A magyarországi természetvédelem rendszere Nemzeti Ökológiai Hálózat Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) Rendszere Ökológiai folyosók, zöldutak Natura 2000 Magyarországon HEFOP 3.3.1–P /1.0

118 Környezetgazdálkodás — környezetpolitika
Európai Közösség környezetvédelmének alapelvei a környezetvédelmi szempontok integrálásának elve a káros környezeti hatások megelőzésének elve elővigyázatosság és maximális védelem elve szubszidiaritás elve a „szennyező fizet”-elv az állami felelősség- és kötelezettségvállalás elve a nemzetközi együttműködés elve a távlati gondolkodás elve a környezetvédelem tervszerű alakításának elve Az Európai Unió környezetvédelmi akcióprogramjai HEFOP 3.3.1–P /1.0

119 A klímaváltozás hatásai Magyarországon
A klímaváltozás jelei A VAHAVA projekt A klímaváltozással kapcsolatos nemzetközi és hazai állásfoglalások Éghajlati tendenciák Magyarországon A klímaváltozás hatása a vidékre HEFOP 3.3.1–P /1.0

120 Miről lesz szó ? Vidék, vidékiség, vidékfejlesztés fogalomköre
A vidékfejlesztési menedzsment alapjai Gazdaság és piac Ember és munka Környezet és természet Marketing és kereskedelem A közösség és a vidékfejlesztési intézmény-rendszer helyi elemei Esettanulmányok HEFOP 3.3.1–P /1.0

121 Ökológiai gazdálkodás, biotermékek piacai
Az Európai Unió egyes tagállamainak biotermesztése 2003-ban HEFOP 3.3.1–P /1.0

122 A biogazdálkodás terjedése Magyarországon
Forrás: Biokontroll Hungária, 2006. HEFOP 3.3.1–P /1.0

123 Az ellenőrzött területek hasznosítás szerinti megoszlása 2005-ben
Forrás: Biokontroll Hungária, éves jelentés, 2006 HEFOP 3.3.1–P /1.0

124 Régió-, térség- és településmarketing
A termék Az eladó(k), a régió-, térségi- és település-marketing megvalósítói A célcsoport(ok), vevő(k) Marketingmódszerek és alkalmazásuk Környezet- és szituációelemzés A célrendszer megfogalmazása A kínálati mix elemei A kommunikációs eszközrendszer alkalmazá-sa a területi marketingben Ellenőrzési rendszer, visszacsatolás, kontrolling HEFOP 3.3.1–P /1.0

125 Vidéki turizmus, falusi turizmus
A vidéki turizmus formáinak közös jellemzője, hogy vidéki környezetben, vidéki jellegű fogadókapacitással, sokszor az ott élő családok, a vidéki közösség saját erőforrásainak haszno­sításával, a vidékre jellemző szolgáltatásokat nyújtó tevékenység, turisztikai termék. HEFOP 3.3.1–P /1.0

126 A vidéki turizmus néhány válfaja
hagyományörző falusi turizmus agroturizmus kézműves turizmus gasztroturizmus (tájjellegű ételek) kulturális turizmus (néprajzi hagyományok) örökség-turizmus „csendes” turizmus (pihenés, üdülés) egészségvédő falusi turizmus ökoturizmus, szelíd, zöldturizmus környezetbarát turizmus sportturizmus gasztroturizmus az egészségkárosodás megelőzését szolgáló kínálat szakmai turizmus élmény- és kaland- turizmus a vallási turizmus HEFOP 3.3.1–P /1.0

127 Fogyasztói szokások változása
homogén piac tömegtermék, egyenletes (közepes) minőség bővülő piac minőségi bővítés fölfelé homokóra sokszínűség, szegmentáció, pozícionálás HEFOP 3.3.1–P /1.0

128 A vidék termékeinek közvetlen értékesítése
Home-shopping Mezőgazdasági termelők Nagykereskedők Kiskereskedők Fogyasztók Direkt- marke-ting Paraszt piacok Virtuális HEFOP 3.3.1–P /1.0

129 Miről lesz szó ? Vidék, vidékiség, vidékfejlesztés fogalomköre
A vidékfejlesztési menedzsment alapjai Gazdaság és piac Ember és munka Környezet és természet Marketing és kereskedelem A közösség és a vidékfejlesztési intézmény-rendszer helyi elemei Esettanulmányok HEFOP 3.3.1–P /1.0

130 A falugondnokság, falugondnoki szolgálat
A falugondnoki szolgálat kialakulása A falugondnoki szolgáltatás A falugondnoki szolgáltatás célja A falugondnok, tanyagondnok A falugondnok feladatköre A falugondnoki rendszer struktúrája, szereplői HEFOP 3.3.1–P /1.0

131 A falugondnok, tanyagondnok
Forrás: HEFOP 3.3.1–P /1.0

132 A falugondnok feladatköre
Szociális alapszolgáltatások: egyes szociális alapellátási feladatok biztosítása, egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása (gyógyszerkiváltás, orvosi rendelésre szállítás stb.), óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek intézménybe történő szállítása, egyéb gyermekszállítás (szakköri foglalkozás, úszás, nyelvoktatás, rendezvények stb.), a helyi szociális szükségletek, egyéb szolgáltatási igények, információk közvetítése az önkormányzat és a lakosság között. Egyéb szolgáltatási feladatok : művelődés, sport, szabadidős tevékenység szervezése, segítése (színház, kirándulás, helyi rendezvények, könyvtári kölcsönzés stb.), lakossági szolgáltatások (bevásárlóutak szervezése, háztartási gépek javításának intézése, táp-, és terménybeszerzés, különféle ügyintézés stb.), közreműködés az önkormányzati feladatok megoldásában (árubeszerzés önkormányzati intézmények részére, közhasznú munkások irányítása, tájékoztatás, információközvetítés), az egyéni és az önkormányzati hivatalos ügyek intézésének segítése. HEFOP 3.3.1–P /1.0

133 Forrás: www.tanyagondnok.hu
HEFOP 3.3.1–P /1.0

134 Teleházak *= egy amerikai közösségi képzés emblémája –
Internetes kereskedelem e-biznisz Távtanulás, e-learning FALUGONDNOK Távmunka, e-work, telework e-könyv e-önkormányzat Internet-bank, e-bank Közösségfejlesztés* Online rádió- és TV adások *= egy amerikai közösségi képzés emblémája – forrása: HEFOP 3.3.1–P /1.0

135 Teleházak Magyarországon (2007)
Forrás: HEFOP 3.3.1–P /1.0

136 Teleházminimum Szolgáltatási minimum: internet használat biztosítása,
Technikai minimum: internet csatlakozás, telefon fővonal, számítógépes rendszer: 1.500 fő alatti településen minimum: 3 db (minimum Pentium II) hálózatba kötve, fő közötti településen minimum: 5 db (minimum Pentium II) hálózatba kötve, 3.000 fő fölötti településen minimum: 6 db (minimum Pentium II) hálózatba kötve, + szervergép , a szolgáltatások ellátásához szükséges jogtiszta szoftverek, CD író-olvasó, scanner, nyomtató A/4 (fekete-fehér), fax-os telefonkészülék, hirdetőtábla. Működési minimum: a működés civil kontrollja, minimum egy fő képzett alkalmazott, minimum 2 helyiség, mosdó és WC használati lehetőséggel, (min. öt éves szerződés a helyiség használatról), megfelelő bútorzat, nyilvánosan közzétett szolgáltatási és árjegyzék, minimum heti 20 óra nyitvatartás – nyilvánosan meghirdetve. A törzs nyitvatar­tási idő munkanapokon óráig – többi idő a helyi igények szerint), épületbiztosítás, az eszközökre vagyonbiztosítás, közzétett postacím, telefon/fax szám, cím, belső szabályzatok és nyilvántartások a működéshez. Szolgáltatási minimum: internet használat biztosítása, elektronikus levelezés ( cím) biztosítása, számítógép használat biztosítása, számítógépes munkák végzése (szövegszerkesztés, nyomtatás, scannelés, gépelés, szórólap-, plakát-készítés, névjegykártya-készítés), számítógépes játék, faxküldés/fogadás, ügyintézéshez segítségnyújtás és közreműködés, civil szervezetek kiszolgálása, civil központi funkciók, közhasznú tájékoztatás, prospektustár, tájékoztató lapok szolgáltatása, helyi hirdetési és hírközpont, pályázatfigyelés, -írás és pályázati tanácsadás, oktatás és képzések szervezése (nem csak számítógépes). Magyar Teleház Szövetség, HEFOP 3.3.1–P /1.0

137 Távoktatás, távtanulás, e-Learning Távmunka, eMunka, eWork
Felnőttoktatás és népfőiskolák a vidékfejlesztésben HEFOP 3.3.1–P /1.0

138 A távmunkában foglalkoztatottak számának várható alakulása
HEFOP 3.3.1–P /1.0

139 Nemzeti vidéki hálózat, helyi vidékfejlesztési irodák
Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat négy szintből áll: a központi irányítást és koordináció: az ÚMVP megvalósítását Irányító Hatóságon (FVM) belül, annak egyik szervezeti egységeként felállított a központi irányító egység végzi, a hálózat regionális koordinációs egységei, melyek képzés-szervezési és képző feladatokat látnak el, a hálózat kistérségi szintű koordinációs egységei, illetve szakmai támogatók. HEFOP 3.3.1–P /1.0

140 Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat alapfeladatai:
a hálózat működtetéséhez szükséges infrastruktúra kialakítása és működtetésének megszervezése, ütemezése, szabályainak kialakítása, a hálózat irányítására vonatkozó - jogszabályi vagy az Irányító Hatóságon belül meghatározott – rendelkezések, az Európai Vidékfejlesztési Hálózathoz való kapcsolódás módja, az arra vonatkozó szabályok, az Irányító Hatóság, a regionális és a kistérségi koordinációs egységek szerepe és feladatai, a vidékfejlesztés helyes gyakorlatának, hazai és uniós gyakorlati tapasztalatainak (intézkedéscsoportok szerinti és horizontális témakörök szerint elkülönített) összegzése és a hálózat tagjai, valamint az érintett szereplők részére történő átadása, képzési, mentorálási programok készítés a hazai helyi akciócsoportok számára, technikai segítségnyújtás a területek, valamint a nemzetek közötti együttműködések elősegítése terén, a vidékfejlesztési politika értékelése, annak módszertanának, a vidékfejlesztése vonatkozó információk – különös tekintettel a vidékfejlesztési szereplők igényeinek felmérésére – összegyűjtése, elemzése. ( HEFOP 3.3.1–P /1.0

141 Falugazdászok A falugazdászok fő feladatai, a gazdálkodók segítése:
az agrártámogatások igénylésében, a pályázatok elkészítésében, a földalapú támogatások igénylésében, a jogszabályok értelmezésében, a családi gazdaságok kialakításában, a piaci viszonyokkal kapcsolatos információk szolgáltatásával, az elemi károk felmérésében, a beszerző- és értékesítési szervezetek, gépkörök létrehozásában, továbbképzések, szaktanácsadások szervezésében, adózási kérdésekben (APEH ügyek, visszaigénylések), az agrárszakigazgatás segítése azáltal, hogy: folyamatosan tájékoztatja a gazdálkodókat a kormányzati döntésektől, tájékoztatja a szakigazgatást a mezőgazdaság napi helyzetéről (vetés, aratás, állattenyésztés, ár- és belvíz, stb.), részt vesz a térségi, regionális programokban, illetve a megyei fejlesztési programok elkészítésében, végrehajtásában, statisztikai jelentések, havi tájékoztatók, ad hoc kérdőívek kitöltése, igénybe vett támogatások jogszerűségének ellenőrzése, segíti a települési mezőgazdasági bizottság munkáját továbbá: az őstermelői igazolványok kiállítása, érvényesítése és nyilvántartása, a termelők regisztrálása, a földalapú támogatások adminisztrációja. oktatásügy, vizsgáztatás a támogatások igénybevételével kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása stb. HEFOP 3.3.1–P /1.0

142 Falugazdász területi központok*
(*= a központok száma augusztusi állapot szerint 115) Forrás: Komlósi S. (2005) HEFOP 3.3.1–P /1.0

143 Szociális földprogramok
A földprogramok célcsoportjai a halmozottan hátrányos helyzetű, nagy létszámú családok, különböző szociális okok miatt perifériára került családok, kisebbséghez tartozó (főként roma), szociálisan rászoruló családok. HEFOP 3.3.1–P /1.0

144 A szociális földprogramok célkitűzései
különböző fokozatai lehetnek (helyi igények és a megvaló-sítás lehetőségeinek figyelembevételével): a résztvevő családok önellátásának megvalósítása (természetbeli ellátás), az önellátás mellett némi kiegészítő jövedelem elérése, az önellátás és kiegészítő jövedelem mellett a családok gépi szolgáltatáshoz is jutnak (ingyenesen vagy kedvezményes áron) több célú támogatások megvalósítása (az önellátástól, a kiegészítő jövedelem biztosításán át az árutermelésig, illetve az őstermelővé válás elősegítéséig, azaz jelentős pénzbeli jövedelem eléréséig) HEFOP 3.3.1–P /1.0

145 A szociális földprogramok működésének alapelvei
Szociális jelleg Illeszkedés a helyi szociálpolitikához Aktivizálás Egzisztencia-teremtés A helyi sajátosságok érvényesülése: Családi önállóság Szerződéses viszonyok Helyi erőforrások kihasználása Környezetvédelem (Serafin J., 1999): HEFOP 3.3.1–P /1.0

146 A program által nyújtott kedvezmények formái:
Termelést szolgáló juttatás, szolgáltatás: földhasználat, ill. bérlet, szaporítóanyag, kemikália, gépi talajmunkák, az állattartás, növénytermesztés támogatása. Termelésszervezés: gépkölcsönzés, termeltetés, értékesítés szervezése, termény-feldolgozás, tárolás, szállítás, az intenzív termelés vagy a háziipar eszközeinek biztosítása. Résztvevőkre irányuló szolgáltatások: szaktanácsadás, képzések, rendezvények, közösségfejlesztés, önsegítő csoportok, háztartás és életmód-alakítás, termelési és egyéb célú szövetkezés segítése. ( 2005) HEFOP 3.3.1–P /1.0

147 A szociális földprogramokban részvevő megyék és települések (2006)
Forrás: Serafin, 2007 HEFOP 3.3.1–P /1.0

148 Miről lesz szó ? Vidék, vidékiség, vidékfejlesztés fogalomköre
A vidékfejlesztési menedzsment alapjai Gazdaság és piac Ember és munka Környezet és természet Marketing és kereskedelem A közösség és a vidékfejlesztési intézmény-rendszer helyi elemei Esettanulmányok HEFOP 3.3.1–P /1.0

149 Prezentáció: Juhász Mária
Vidékfejlesztés Szerkesztő: Bálint János Juhász Mária Nagy Géza 2007. Prezentáció: Juhász Mária HEFOP 3.3.1–P /1.0