Társadalmi mobilitás és vándorlás, város és falu

Az előadások a következő témára: "Társadalmi mobilitás és vándorlás, város és falu"— Előadás másolata:

1 Társadalmi mobilitás és vándorlás, város és falu
- Szociológia -

2 Alapfogalmak 1. Társadalmi mobilitás: egyének vagy családok társadalmi helyzetének megváltozása Vertikális mobilitás: elmozdulás a társadalmi hierarchiában ↑ vagy ↓ Horizontális mobilitás Nemzedékek közötti / intergenerációs mobilitás Nemzedéken belüli / intragenerációs / karriermobilitás Házassági mobilitás Kérdés, hogyan határozzuk meg a társadalmi helyzetet és hány kategóriával dolgozunk? Nyitott és zárt társadalom - Szociológia -

3 Alapfogalmak 2. Vándorlás / migráció: olyan lakóhelyváltozás, amely településhatár átlépésével jár Ingázás Nemzetközi vándorlás Vándorlási egyenleg - Szociológia -

4 Módszerek ISA (International Sociological Association) paradigma:
mobilitási kereszttáblák elemzése kilépési és belépési mobilitási arányszámok összes mobilak aránya strukturális mobilitás cirkuláris mobilitás Stratifikációs paradigma, útelemzés Loglineáris paradigma (esélyegyenlőségi hányadosok) - Szociológia -

5 Egy kitalált példa (ISA-paradigma)
FIÚ 1. szellemi 2. munkás 3. paraszt össz. 490 200 30 720 770 2160 300 3230 440 2540 3070 6050 1700 4900 3400 10000 Összes mobilak aránya: – ( ) = 4280 /42,8%/ Strukturális mobilitás: 26,5% apák fiúk különbség Cirkuláris mobilitás: 42,8 - 26,5 = 16,3% - Szociológia -

6 Elméletek: Mitől függ a társadalmi mobilitás?
A társadalmi rendszerek hatása a mobilitásra Kasztrendszer Rabszolgatartó rendszer Rendi társadalom Polgári társadalom: mobilitás jogi korlátai eltűnnek Államszocializmus: a hivatalos ideológia egyenlő mobilitási esélyekről beszél „Az amerikai álom”: mítosz ?! Posztindusztriális társadalmak: nő-e a társadalom nyitottsága? (→ tudás, műveltség szerepe) A strukturális tényezők hatása a mobilitásra Ha nincs gazdasági fejlődés, a társadalmi-foglalkoztatási struktúra változatlan marad → lefelé irányuló mobilitás lesz gyakoribb Iparosodás → felfelé történő mobilitásra esély - Szociológia -

7 A vándorlással kapcsolatos elméletek
Az ember mint vándorló lény A vándorlás mindig szelektív „Alávándorlás” és „fölévándorlás” A belső vándorlás átmenetének elmélete: Premodern társadalmak: csekély, cirkuláris vándorlás Korai átmeneti társadalmak: falvak  városok, gyéren lakott határterületek Késő átmeneti társadalmak: erősödik a cirkuláris vándorlás Fejlett ipari társadalmak: csökken a falvakból városokba irányuló és megnő a városok közötti vándorlás Posztindusztriális társadalmak: lecsökken a cirkulációs vándorlás is - Szociológia -

8 A társadalmi mobilitás tendenciái Magyarországon
A rendszerváltás után intenzív mobilitási periódus A legtöbben lefelé és felfelé irányuló sátusváltást is átéltek A teljes mobilitási arányszám csökkent, a cirkuláris mobilitás nem csökkent A vezetők, értelmiségiek, hivatalnokok és a vállalkozók újratermelése erősödött A vállalkozók legnagyobb részének szülei szakmunkások és betanított munkások - Szociológia -

9 A migráció tendenciái Nemzetközi tendenciák: Magyarország:
Az 1960-as évektől Európa nem kibocsátó, hanem befogadó lett Külföldiek aránya a legmagasabb: Svájc, Németo., Ausztria, Belgium Legtöbb külföldi: Németo., Egyesült Királyság, Franciao. Jellegzetes migrációs csatornák Magyarország: fő települt külföldre között Főként Németo.-ba és Ausztriába Viszonylag alacsony kivándorlási hajlandóság Az országba irányuló fő forrásai a szomszédos államokban élő magyarok Bevándorlók motivációi: etnikai, gazdasági, karrier- és családegyesítő migránsok - Szociológia -

10 Város és falu - Szociológia -

11 Alapfogalmak Város és falu – közigazgatási rang szerint? Lakosságszám szerint? (1) Város = bizonyos központi funkciókat lát el (2) Város = heterogén lakosság, személytelenebb emberi kapcsolatok, gyakoribb a deviáns viselkedés Agglomeráció Tanya / külterületi lakott hely Urbanizáció: városodás és városiasodás Szuburbanizáció Szegregáció Slum Invázió, szukcesszió, filtráció - Szociológia -

12 Elméletek Meddig folytatódhat a városodás?
„megapoliszokban” élünk majd vagy dezurbanizáció? A falusi és a városi életmód közti különbség Város: személytelen kapcsolatok  falu: személyes kapcsolatok Nagyváros: változatosság, szabadság, tolerancia, de felszínesség, közömbösség Városökológiai elméletek (chicagói iskola): Koncentrikus körök elmélete (1) városközpont – üzleti övezet (2) átmeneti övezet – slum (3) jobb helyzetű munkások bérházai (4) munkások családi házai (5) új bárházak (6) ingázók lakásai, „szuburbia” Szektorok elmélete Több városmag elmélete Regionális különbségek (centrum – félperiféria – periféria) - Szociológia -

13 Magyarország települései
- Szociológia -

14 A városok száma Magyarországon, 1900-2008
- Szociológia -

15 Hazai tendenciák Késleltetett városfejlődés
Lakáshoz jutás / lakásprivatizáció Régió – megye – kistérség – település A rendszerváltás után jelentősen megnőttek a regionális egyenlőtlenségek Budapest: Jelentős népességcsökkenés Homogenizálódó lakótelepek Alacsony státusú lakosság koncentrálódása a bérházas övezet külső részein Városrehabilitáció (Belső-Ferencváros) Szuburbanizáció: a lakosság, a munkahelyek és a szolgáltatások kiköltözése párhuzamosan zajlik Kiköltözők: felső középosztály, alsó középo. (jobb lakáskörülmények), aki nem tudja fenntartani bp.-i lakását Infrastruktúra hiányosságai  jelentős visszaáramlás - Szociológia -

16 Népesedés, népesség - Szociológia -

17 Alapfogalmak Demográfia: a népességszámmal és a népesedési folyamatokkal foglalkozó tudomány Termékenység: a szülőképes korú női népességre (vagy egyes részeire) jutó szülések száma Halandóság: a halálozások különféle mutatói (pl. születéskor várható átlagos élettartam) Reprodukció: a népesség „újratermelődése” Morbiditás: betegségek előfordulásának gyakorisága - Szociológia -

18 Módszerek Adatforrások: népszámlálások, népmozgalmi statisztikák, reprezentatív kérdőíves felvételek Mutatók (2004): Nyers élveszületési arányszám, ezer főre: 9,5 Általános termékenységi arányszám, ezer éves nőre: 38,3 Teljes termékenységi arányszám, ezer nőre: 1,29 Nyers reprodukciós együttható: 0,635 Tiszta reprodukciós együttható: 0,626 Nyers halálozási arányszám, ezer főre: 13,1 Természetes népességfogyás, ezer főre: -3,5 Születéskor várható élettartam: 68,3 (férfiak); 76,5 (nők) - Szociológia -

19 Elméletek 1. Robert Malthus (1902): szükségszerű halandósági katasztrófák Első demográfiai átmenet elmélete: halandóság javulása és az azt követő termékenység-csökkenés (5 szakasz) Második demográfiai átmenet elmélete: értékváltozások (individualizáció, nemi szerepek, fogyasztási igények) ↓ alacsony termékenység, házasságon kívüli születések, válás, élettársi kapcsolat terjedése, öregedő népesség - Szociológia -

20 Elméletek 2. Termékenység közgazdasági elméletei: a döntés egy tartós fogyasztási cikk beszerzéséhez hasonló Termékenység szociológiai elméletei: a családok a környezet értékeit és viselkedési normáit követik A társadalmi tényezők szerepe a halandóságban, egészségi állapotban: egészségkárosító környezet, életmód, szegénység vagy más társadalmi hátrány - Szociológia -

21 Hazai tendenciák 1981-től többen halnak meg, mint ahányan születnek
A halandóság folyamatos javulása az évi nagy kolerajárvány után indult meg 1966 után a halandóság javulása megtorpant, a férfiaknál visszaesett (főleg éves korban) 1890 körül indult meg a termékenység csökkenése A második világháború után elmaradt a „baby boom” (kivéve 1954) Már az 1935 körül született nőknek sem született annyi gyermeke, ami az egyszerű reprodukciót biztosítaná Általános a kétgyermekes családideál A termékenység csökkenése az 1960-as évek vége felé megállt (népesedéspolitika) - Szociológia -

22 A teljes termékenységi arányszám alakulása
- Szociológia -

23 A magyar lakosság életkori megoszlásának időbeli alakulása (1870-2001)
- Szociológia -

24 Mi várható? (előreszámítás 2050-re)
Teljes termékenységi arányszám: 1,3  1,6 Születéskor várható élettartam: 76,6 év (férfiak); 82,6 év (nők) Vándorlási egyenleg: évi fős többlet Lakosság: fő 20 évesnél fiatalabbak aránya: 23,6%  18,7% 60 évesnél idősebbek aránya: 20,1%  33,6% - Szociológia -

25 Kiemelt demográfiai csoportok
Nők, gyermekek, fiatalok, idősek - Szociológia -

26 A nemekkel kapcsolatos elméletek
Nemi szerepek: társadalmi elvárás a két nem tagjaitól Nemi identitás: melyik nemhez tartozónak tekinti valaki magát Nemek közti különbségek okai: Biológiai, genetikai háttér  a különbségek szükségszerűek (sex) Pszichológiai, szociológiai háttér, gyermekkori szocializáció  a különbségek nem szükségszerűek (gender) A férfiak és a nők közötti munkamegosztás: Funkcionalisták: a nemek közti munkamegosztás és az eltérő szerepek előnyösek a társadalmak számára (de egyre kevésbé szükségszerűek) Instrumentális és expresszív szerep biztosítása Konfliktuselmélet: férfiak elnyomják a nőket, a történelem legsúlyosabb egyenlőtlensége - Szociológia -

27 A nők és férfiak közötti különbségek Magyarországon
A nők nem a rendszerváltás vesztesei: a munkanélküliség inkább a férfiakat sújtja, a szegénység azonos mértékű 15-64 évesek foglalkoztatottsága: 62,9% (férfiak); 49,8% (nők) Nők között több a szellemi foglalkozású, a kereskedelemben és a szolgáltató szektorban dolgozó, de kevesebb a szakmunkás és a vezető A nők átlagkeresete alacsonyabb (87%-a a férfiakénak) A nők 15-20%-as több időt töltenek munkával (háztartási munka) - Szociológia -

28 Az egyén életciklusának szakaszai
Csecsemőkor: 0-1 éves kor Kisgyermekkor: kb éves kor Serdülőkor: kb /16 éves kor nemi érettség, középiskolába lépés Ifjúság: iskolai tanulmányok befejezéséig, kereső munkavállalásig, családalapításig Posztadoleszcencia: jogilag felnőtt, gyermeki státuszban Felnőttkor Időskor: 60 vagy 65 év fölöttiek, nyugdíjkorhatár felettiek fiatal öregek”: még alig csökkent az aktivitás, testi erő, szellemi képességek birtokában „idős öregek”: 70 vagy 75 év fölöttiek - Szociológia -

29 A posztadoleszcens életszakasz
Leválási dimenziók Függőség Önállóság Jogi értelemben vett leválás Kiskorúság (korlátozott üzletkötési képesség) Nagykorúság (korlátok nélküli üz-letkötési lehetőség, törvényileg büntet-hető cselekedetek) Közös fedél alól történő leválás Szülőkkel közös háztartás Önálló háztartás, saját lakás Anyagi-pénzügyi leválás Anyagi rászorultság Pénzügyi önállóság Önálló döntést eredményező leválás Szülői ellenőrzés alatt történő döntéshozatal Önmeghatározás, önkontroll különösen a partnerválasztás terén Öntudatosulás Fiatalok Felnőttek Vaskovics L. (2000): A posztadoleszcencia szociológiai elmélete. Szoc. Szemle, 20 (4), 3-20. - Szociológia -

30 A fiatalok helyzete Magyarországon
Gazdasági nehézségek jobban sújtják őket, mint az idősebbeket Közép- és felsőfokon képzettek számának korlátozása, majd expanzió A munkaerőpiac átrendeződése rájuk hatott a leginkább Rosszabb karrieresélyek, mint a szülők generációjában Magas munkanélküliség Atipikus foglalkoztatási formák Alacsony kezdő jövedelem Lakáshoz jutás problémája  gyakori, hogy sokáig a szülőkkel élnek - Szociológia -

31 A nyugdíjasok helyzete
Fejlett társadalmak elöregedése: halandóság javulása, születéskor várható átlagos élettartam növekedése, alacsony születésszám Generációk közti szolidaritás szükségessége Kirovó-felosztó nyugdíjrendszer problémája  tőkefedezeti nyugdíjrendszer? Mo.: hárompilléres, vegyes nyugdíjrendszer („túlságosan sokaknak és korán”) Viszonylag jó anyagi helyzet, de egy részük jövedelme igen alacsony, sokaké romlik Testi-lelki egészségi problémák Elmagányosodás Gyakori jövedelemszerző munka (jövedelem, integráció) - Szociológia -

32 Gazdaság - Szociológia -

33 A közgazdaságtan és a gazdaságszociológia viszonya
Mindkettőnek a gazdaság a tárgya  nézeteltérések Eltérő emberkép A két tudomány nézőpontját többen próbálták egyesíteni pl. Adam Smith, Marx, Weber, Schumpeter, Polányi Károly Gazdasági szakszociológiák: Munkaszociológia Ipari és agrárszociológia Üzemszociológia Háztartás-szociológia Szervezetszociológia - Szociológia -

34 Alapfogalmak 1. Informális gazdaság: többnyire kis mértékű gazdasági tevékenységek, melyen nem jelennek meg a nemzetijövedelem-számításokban, de növelik a társadalom jólétét Második gazdaság: jövedelemkiegészítő céllal végzett legális melléktevékenység ( as évek, Mo.) Szürke gazdaság: nem kifejezetten tiltott, de nem adózó gazdasági tevékenységek, melyek növelik a jólétet Fekete gazdaság: kifejezetten illegális, a jólétet nem növelő haszonszerző tevékenységek - Szociológia -

35 Alapfogalmak 2. Szervezet: emberek nagyobb csoportja, többé-kevésbé személytelen kapcsolatokra épül, konkrét cél megvalósítására hozzák létre Struktúrája van Munkamegosztás Pontosan meghatározott hierarchikus viszonyok Formális  informális szervezetek Intézmény: az emberi tevékenységek bizonyos területére vonatkozó normák és értékek együttese Bürokrácia: olyan szervezet, amelyben az ügyintézés pontosan meghatározott szabályok szerint történik - Szociológia -

36 Elméletek 1. A gazdasági élet szereplőinek motivációi
Homo eoconomicus: individualista, önérdek vezérli Homo sociologicus: közösségi ember, normák vezérlik Weber: célracionális, értékracionális, indulati-érzelmi és tradicionalis cselekvés megkülönböztetése Jelenleg két irányzat: Racionalitással magyarázni a nem gazdasági viselkedést Gazdaságban is a nem racionálist keresni „Homo socio-oeconomicus” (Lindberg): az egyén racionálisan választ, de csak ha ezzel nem sért normákat és értékeket - Szociológia -

37 Elméletek 2. Polányi Károly: Kornai János:
gazdasági mechanizmusok: reciprocitás, redisztribúció, piac a gazdaság társadalmi beágyazottsága (A gazdasági tevékenységet milyen mértékben közvetítik személyes kapcsolatok hálózatai? A gazdasági mennyire elkülönült szféra?)  társadalmi beágyazottság kognitív, kulturális és politikai aspektusai Kornai János: a szocialista tervgazdálkodásban szükségszerű az áruk, a munkaerő és a tőke hiánya a piaci gazdálkodás feltétele a termelőeszközök magántulajdona „Menedzserek forradalma”: nagyvállalatokban ők hozzák a döntéseket, céljuk a vállalat méretének és befolyásának növelése  kapitalizmus megváltozott (?) - Szociológia -

38 Elméletek 3. – A bürokrácia
Weber: modern fejlődés egyik jellemzője a szervezetek fokozódó bürokratizálódása Jellemzői: Szakismereteken alapuló munkamegosztás Egyértelmű uralmi hierarchia Előrelépés pontos szabályok szerint Ügyek intézése pontos szabályok szerint Ügyintézésről írásos dokumentumok készülnek Teljes munkaidő és kereset Személytelen kapcsolatok Hátrányai: Növekedésre törekszik Maga a működés lesz a célja Hierarchiában mindenki addig jut, ahol már nem tud megfelelni a feladatának Oligarchizálódási tendencia Merevség - Szociológia -

39 Elméletek 4. Társadalmi és kulturális erőforrások:
Megkönnyíthetik a célok elérését (pl. bizonytalanság csökkentése, szervezeten belüli konfliktus az új tulajdonosnak kedvez a privatizáció során) Bourdieu-i tőkefogalom: gazdasági, kulturális, társadalmi és szimbolikus tőke; közöttük konvertálás lehetséges Fukuyama: társ. tőke = emberek közti kooperációt segítő, „mozgósított” informális társadalmi normák és értékek Bizalom Információs társadalom és globalizáció: Középpontjában az információ és a tudás Digitális szakadék Nemzetközi információs hálózatok, nemzetközi pénzpiacok, transznacionális vállalatok  nemzetállami szintű ellenőrzés - Szociológia -

40 Magyarországi helyzet 1.
Üzem- és munkaszociológiai vizsgálatok: Sztálini korszak, 1960-as évekig: lelkesítő propaganda, kényszerítő eszközök ellenére sem volt megfelelő a munkateljesítmény 1968-as gazdasági mechanizmus reformja: anyagi ösztönzés, „feszes” munkanormák  időnkénti teljesítmény-visszatartás, munkások informális csoportjai Belső ellentétek: fiatalok  idősek, kulcsmunkások  szakképzetlenek A munkások legalább olyan intenzíven dolgoztak az üzemekben, mint nyugaton Munkahely biztonsága (munkaerőhiány) de a bér bizonytalansága (garantált minimum nélküli darabbér) - Szociológia -

41 Magyarországi helyzet 2.
A vállalatok és a kormány közötti alku: „puha költségvetési korlát” (Kornai)  a vezetés nem a nyereség maximalizálására törekszik, hanem a kormányzattal szembeni előnyös alkupozícióra A nyereséget elsősorban a pénzügyi újrafelosztás és az állami szektor árai határozták meg Kialakulóban volt egy szűk és zárt (multipozicionális) gazdasági elit A második gazdaság: 1980-as években már ösztönözték Először mg.-ban, majd az iparban és a szolgáltatásokban is Ált. alacsony óránkénti jövedelem, de nagy időráfordítás Legalább a családi jövedelmek 1/5-e (1987) 1980-as évek közepéig csökkentette a jövedelmi egyenlőtlenségeket Vállalati gazdasági munkaközösségek - Szociológia -

42 Magyarországi helyzet 3.
A magánvállalkozók: 1980-as évek végén ¼ lett volna szívesen vállalkozó, 90-es évek elején 2/5, majd újra ¼ Elutasítás okai áthelyezőttek a személyes rátermettség helyett az objektív körülményekre Vállalkozói hajlandóság magasabb: fiatal felnőttek, férfiak, szakmunkások Belsőleg tagolt vállalkozói osztály Az új gazdasági elit = akik az üzleti életben és a gazdaságpolitikában a nemzetgazdaságot befolyásoló fontos döntéseket hozzák Cserélődés már a 80-as évek végén megindult 1993-ban a menedzserek ¾-e 1988-ben is az volt - Szociológia -

43 Magyarországi helyzet 4.
Munkaerő-piaci folyamatok: Ezredfordulóra kettősség: viszonylag alacsony regisztrált munkanélküliség (Mo.: 5-6%, EU-átlag: 7-8%), nagyon alacsony foglalkoztatottság (Mo.: 51%, EU-átlag: 60%) Átlag feletti munkanélküliség: fiatal felnőttek, képzetlenek, községben lakók, cigányok, ÉK-i országrészben lakók Inaktívvá válás mint menekülési útvonal Legnagyobb probléma: reményvesztett munkanélküliek, rokkantnyugdíjasok, korkedvezményes nyugdíjasok, szürke- és feketegazdaságban dolgozók Új jelenség: pályakezdő munkanélküliség Nagy regionális egyenlőtlenségek Rejtett gazdaság mértéke a GDP-hez képest: 1989 – 25,3% 1993 – 33,1% 1998 – 20,8% 1996 óta nő az adózási és a szerződéses fegyelem - Szociológia -