Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Petőfi Sándor (1823-1849).

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Petőfi Sándor (1823-1849)."— Előadás másolata:

1 Petőfi Sándor ( )

2 Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc végnapjainak egyik tragikus eseménye, hogy július 31-én Segesvár mellett felmorzsolódott az erdélyi hadsereg. Ebben a csatában tűnt el Bem József segédtisztje, Petőfi Sándor honvédőrnagy, a forradalom és szabadságharc akkor 26 éves költője is.

3 Jelentősége (I.) Neve a magyar köztudatban egyet jelent a költővel
Az es forradalom meghatározó alakja Kísérletező költő: számos új műfajt és témát teremt, honosít meg a magyar irodalomban (forradalmi látomásvers, tájlíra, hitvesi és családi költészet, vígeposz, elbeszélő költemény)

4 Jelentősége (II.) Stílusforradalom: a romantikával párhuzamosan Petőfi és Arany költészetében: népies-realisztikus stílus megteremtése (a népies szófordulatok a beszélt nyelvhez igazodnak Törekszik az egyszerűségre, természetességre Önéletrajzi költő ( mint Goethe): életének mozzanataiból versek születnek

5 Pályakép 1823-1839 (gyermekkor)
Petrovics Sándor(Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, majd 9 iskola, édesapja igyekszik minél színvonalasabb iskolát találni. Gvadányi, Csokonai, Vörösmarty versein nő fel. Utolsó iskolája Selmecbánya, közben a dunai árvíz elviszi a családi házat, apja vállalkozásai csődbe jutnak, Petőfi félévkor bukásra áll, apja kitagadja)

6 Vándorévek (a kamasz Petőfi)
16 éves, gyalog vág neki a világnak. Színházi mindenes Pesten (Nemzeti Színházban)házitanító Ostffyasszonyfán, életkorát letagadva katonának áll Sopronban, de leszerelik. Folytatja vándorútját: Dunántúl, pápai kollégium (barátság Jókaival) Pest, Kecskemét, bejárja az Alföldet, Komárom

7 Irodalmi sikerek, megélhetés
1842. A borozó (első irodalmi siker. Borvers!) „Bor taníta húrjaimra Csalni nyájas éneket; Bor taníta elfeledni, Csalfa lyányok, titeket. Egykor majd borocska mellől A halál ha űzni jő: Még egy korty – s nevetve dűlök Jégöledbe, temető!”

8 Hazámban című versét már Petőfi néven írja alá
„Midőn az ősi háznak küszöbén A búcsu tördelt hangját rebegém; S a jó anyának áldó végszavát A szellők már régen széthordozák. Azóta hosszu évsor született, És hosszu évsor veszte életet, S a változó szerencse szekerén A nagyvilágot összejártam én.”

9 Pozsony: Országgyűlési Tudósítások másolásából próbál megélni.
Újra Pest, színészet. 1843 Megbetegszik. Debrecen. Lemásolja addigi költeményeit és Pestre gyalogol (Tokaj-Miskolc-Eger) Pest: Pesti Divatlap segédszerkesztője

10 Pesti Divatlap Nem Burda. Társas élet, szépirodalom, divatképek. Kultúra és szórakozás egy helyen. Főszerkesztő Vahot Imre.

11 Hogyan épül fel Petőfi image-a/e?
Petőfi már ismert költő, amikor a Pesti Divatlapnál segédszerkesztő lesz Vahot felismeri a tehetséget és a korigényt kiszolgálva „teremt” egy Petőfi-képet: A költőt nemzeti viseletben járatja, magyarosíttatja a nevét, és elterjeszti róla a „természetes, műveletlen zseni” imázst. Avagy egy méltán nemzeti ikon „születése”

12 Petőfi attilája

13 1843. Első kötetének kiadása: Versek
1845. telén megjelenik a János vitéz (Vörösmarty biztatására) Két hónap Dunavecsén, családja körében 1845 tavasza Felvidék: Úti jegyzetek

14 Úti jegyzetek Nem tudom, meddig mehettünk, meddig nem, mikor e rémítő kiáltás hatott füleimbe: – Megállj! A szekér rögtön megállott, ajtaja fölpattant, s előttem egy szilaj tekintetű ifjú termett, ki pisztolyt szegezve mellemnek rivallt rám: – Meghalsz! – Kegyelem! – jajdultam föl, reszketve, akadozva folytattam: csak életemnek irgalmazz, örömest od’adom erszényemet… bár tartalmastul sem ér sokkal többet, mintha egészen üres volna: hisz én magyar költő vagyok… segédszerkesztő voltam a Pesti Divatlapnál… aztán még eljöttömkor adósságot is fizettem… Tóth Gáspárnak tartoztam egy atilla s nadrág árával… a verseim nem igen kelnek, mind amellett, hogy szörnyen dicsérik… láthatod hát, hogy nem lehet sok pénzem… de szívesen átadom, amim van, csak  életemet ne bántsd!… – – Ilyeneket habartam össze-vissza, mint afféle megijedt ember, míg a lélekzetből ki nem fogytam; a megtámadó ifjú ezt felelte hideg vérrel: – Nekem nem kell hitvány erszényed… nekem életed kell, ármányos életed! Tudd meg, hogy  én azoknak az ifjú lángelméknek egyike vagyok, kik verseket  küldenek a Pesti Divatlapba, s akiket te galádul kizártál az irodalomból… mert értésünkre esett, hogy az új nevek versei a te kezeden mentek keresztül. Én magam küldtem be hozzátok vagy százötven költeményt, s te mind halálra itélted… ezért te is meghalsz! A pisztoly durrant, én meghaltam, és… fölébredtem. Megvallom, hogy ez az álom egész utamon ijesztgetett. Hátha beteljesedik, gondoltam, aggódva, mert nincs dühösebb nép a megbukott poétáknál.

15 A férfi Petőfi 1846 ősze: Nagykároly, megyebál. Szendrey Júlia
1847. Házasság, Toldi megjelenése, barátság Arannyal Forradalmi hangulat „világforradalom” vágya 1848. március 15. Petőfi napja (Nemzeti dal, 12 pont, Királyellenesség, radikális politikai nézetek)

16 Radikalizmusa miatt fokozatosan kiszorul a közéletből: júniusban megbukik a szabadszállási követválasztáson Szabadságharc: katonának áll Bem seregében 1849. július 31. Segesvári ütközet Halálának hírét a nemzet nem fogadja el. Legendák születnek szibériai száműzetésről, visszatérésről

17 „Mondhatjátok az édesanyának, hogy legkedvesebb fia valahol messze meghalt. Nem hiszi el. S ha eszével nagy sokára beletörődik is, szívében az első ellenkező hírre, a legképtelenebbre is fölébred a remény…” llyés Gyula írja Petőfi-könyvében

18 Indulása a népies költészet jegyében
Népies dal, népies helyzetdalok A folklórgyűjtés korigény (Kölcsey, Herder, Erdélyi JÁnos), Akadméia, Kisfaludy Társaság támogatja a népdalgyűjtést) Miben újít Petőfi? Nem a frazeológiát (szóhasználatot) veszi át, hanem világnézetet, ritmust, szerkezetet. Sok Petőfi vers folklorizálódott.(Műdal-népdal kölcsönhatása)

19 A korai versekben még nincs politikai színezete, csak esztétikai
Tiltakozás a korabeli „almanach-lírával” szemben Almanach-líra házi feladat: mi a szó eredeti jelentése, miért negatív értelmű?

20 Epikája 1844. János vitéz: az első korszak összegzője
(Népi hős, juhászbojtárból tündérkirály, mesei elemek, L. Csongor és Tünde hatása) A romantika alapkérdései. Kiteljesedés csak becsület útján, a boldogság a szerelem megtalálásával)

21 A helység kalapácsa műfaj, forrás, fogadtatás
Petőfi definíciója szerint hősköltemény, valójában komikus eposz Műfaji előzmény: Csokonai: Dorottya A hősi eposzi minták parodisztikusan (szófordulatok, stílus) A komikum forrása: fenséges témához illő eposzi kelléktárat rendel a kicsinyes tárgyhoz A klasszicizmus és a romantika túlzott pátoszát gúnyolja (talán Vörösmartyt is)

22 A kritikusok részéről megbotránkozás fogadta: alantas nyelvi formák, a falusi életkép epikus tárggyá emelése miatt Eszközei: karikírozás, ellentétezés Karikírozás: a minta (hősi eposz) jellemző vonásainak felnagyítása és tömörítése (eposzi kellékek), utánozza az eposzok emelkedett stílusát, szerkezetét Ellentétezés: a téma meghökkentő megváltoztatása (nem hősi ütközet, hanem kocsmai verekedés)

23 Az eposzi kellékek mint a karikírozás eszközei
A múzsa segítségül hívása (invokáció) Szeretnek az istenek engem, Rémítő módra szeretnek: Megajándékoztanak ők Olly ritka tüdővel, 5 Melly a csatavészek Világrendítő dúlakodásit Illendőn elkurjantani képes, Nem ihletet, hőst kér „rettentő” tehetségéhez     

24 •    A téma megjelölése (prepozíció) „csatavészek világrengető dúlakodása” = kocsmai verekedés
•    In medias res A helység kalapácsa (főhős) elalszik a templomban, szabadulásának terve és végrehajtásával indul  Állandó jelzők (epitheton ornans) Beszélő nevek (külső-belső tulajdonságok) Szélestenyerű Fejenagy, Bagarja, a béke barátja, lágyszívű kántor, Vitéz Cspü Plakó, Szemérmetes Erzsók, Amazontermészetű Márta, •    A seregszemle (enumeráció) Falusi szereplők felvonultatása: Vitérz Csepü Palkó, a tiszteletes két pej csikajának jókedvű abrakolója, •    Csoda, isteni közbeavatkozás (Deus ex machina)   •  Nem istenek avatkoznak bele az események menetébe, hanem Bagarja, a béke barátja, Amazontermészetű Márta

25  Epikus homéroszi hasonlatok
Általában a falusi élet hétköznapjaiból meríti, ezeket olyan hosszan fejti ki, mint a hősi eposzok szerzői „A szerelem lesz sarkantyúm, hozzád rohanok, mint a malacok gazdasszonyaikhoz, ha kukoricát csörgetnek”(2. ének) •    Hexameteres versforma

26 Petőfi ars poéticájának alakulása 1844-1847-ig
A TERMÉSZET VADVIRÁGA Dardanus-féle kritikusaimhoz Mit ugattok, mit haraptok Engemet, hitvány ebek! Torkotokba, hogy megfúltok, Oly kemény koncot vetek. Nyirbáljatok üvegházak Satnya sarjadékain; A korláttalan természet Vadvirága vagyok én. Nem verték belém tanítók Bottal a költészetet, Iskolai szabályoknak Lelkem sosem engedett. Támaszkodjék szabályokra, Ki szabadban félve mén. A korláttalan természet Vadvirága vagyok én. Nem virítok számotokra, Árva finnyás kóficok! Kiknek gyönge, kényes, romlott Gyomra mindjárt háborog; Van azért, ki ép izléssel Üdvezelve jön elém. A korláttalan természet Vadvirága vagyok én. Hát azért nekem örökre Szépen békét hagyjatok; Ugysem sok gyümölcsü munka: Falra borsót hánynotok. S kedvetek ha jön kötődni, Ugy kapkodjatok felém: A természetnek tövíses Vadvirága vagyok én. (Pest, december.) Milyen szókép jelenik meg, milyen képzettársításokkal? Mi ennek az ars poeticának a kulcsgondolata? Hogyan kapcsolhatjuk A helység kalapácsánban képviselt esztétikai ízléséhez?

27 Petőfi Sándor (Pest, 1846. április 24–30.)
Sors, nyiss nekem tért... Sors, nyiss nekem tért, hadd tehessek  Az emberiségért valamit!  Ne hamvadjon ki haszon nélkûl e  Nemes láng, amely ugy hevit.  Láng van szivemben, égbül-eredt láng,  Fölforraló minden csepp vért;  Minden sziv-ütésem egy imádság  A világ boldogságaért.  Oh vajha nemcsak üres beszéddel,  De tettel mondhatnám el ezt!  Legyen bár tettemért a díj egy  Uj Golgotán egy új kereszt!  Meghalni az emberiség javáért,  Mily boldog, milyen szép halál!  Szebb s boldogitóbb egy hasztalan élet  Minden kéjmámorainál.  Mondd, sors, oh mondd ki, hogy így halok meg,  Ily szentül!... s én elkészitem  Saját kezemmel azon keresztfát,  Amelyre fölfeszíttetem. Petőfi Sándor (Pest, április 24–30.) Mit jelentenek a versben a láng, a Golgota, a keresztfa szavak? Mi ennek az ars poeticának a kulcsgondolata?

28 A XIX. SZÁZAD KÖLTŐI (1847) Ne fogjon senki könnyelműen A húrok pengetésihez! Nagy munkát vállal az magára, Ki most kezébe lantot vesz. Ha nem tudsz mást, mint eldalolni Saját fájdalmad s örömed: Nincs rád szüksége a világnak, S azért a szent fát félretedd. Pusztában bujdosunk, mint hajdan Népével Mózes bujdosott, S követte, melyet isten külde Vezérül, a lángoszlopot. Ujabb időkben isten ilyen Lángoszlopoknak rendelé A költőket, hogy ők vezessék A népet Kánaán felé Mi a költői alkotás metaforája? Milyen vallásos, bibliai utalások szerepelnek ebben a szövegszakaszban? Milyen Petőfi költészetéből már ismert motívumokkal találkozunk?

29 Előre hát mind, aki költő, A néppel tűzön-vízen át
Előre hát mind, aki költő, A néppel tűzön-vízen át! Átok reá, ki elhajítja Kezéből a nép zászlaját, Átok reá, ki gyávaságból Vagy lomhaságból elmarad, Hogy, míg a nép küzd, fárad, izzad, Pihenjen ő árnyék alatt! Vannak hamis próféták, akik Azt hirdetik nagy gonoszan, Hogy már megállhatunk, mert itten Az ígéretnek földe van. Hazugság, szemtelen hazugság, Mit milliók cáfolnak meg, Kik nap hevében, éhen-szomjan, Kétségbeesve tengenek. Melyik költői magatartást marasztalja el Petőfi? Milyen bibliai párhuzammal érvel?

30 Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyaránt vehet, Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet, Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán: Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, Mert itt van már a Kánaán! És addig? addig nincs megnyugvás, Addig folyvást küszködni kell. – Talán az élet, munkáinkért, Nem fog fizetni semmivel, De a halál majd szemeinket Szelíd, lágy csókkal zárja be, S virágkötéllel, selyempárnán Bocsát le a föld mélyibe. Mit jelenthet a felvilágosodás és a francia forradalom eszméin nevelkedett Petőfi számára a „Kánaán”? Milyen utópiát fogalmaz meg? Milyen már ismert reformkori gondolattal találkozunk itt? Mi a próféta-költő jutalma?

31 Összegzés Mi a közös a három ars poética gondolati világában?
Képi párhuzamaiban? Hogyan lehetne 1-1 idézettel felelni a 3 versből arra a kérdésre, hogy mi a költő?

32 Forradalmi látomásköltészet

33

34 A témakör megjelenésének előzményei Petőfi költészetében
1844. év sikerei után ‘45-ben kísérlet eddigi témaköreinek kibővítésére: szerelmi költészet. Múzsáinak (l.életrajz!!!) szentelt két ciklus: Cipruslombok, Szerelem gyöngyei nem hoznak elismerést. Személyes és költői válság, művészi elégedetlenség. Pesszimizmusát felerősítik olvasmányai: Heine, Byron, történelmi tanulmányok 1845 november-46 március: Felhők ciklus (66 epigramma, átmenet szembefordulás a népköltészettel, romantika stílushatása)

35 1846 tavasza: gyógyulás Levél Várady Antalhoz „A szép természet megváltoztatott, Beteg kedélyek e hű orvosa, Beteg valék én ott tinálatok A pesti utcák holt, hideg kövén, Hosszú, sötét árnyként vonult utánam A csüggedés, az életunalom. - Ujjászülettem!... a falusi lég, a Sötét erdőnknek zúgó lombjai, Lombok felett a csattogó madár, A fák alatt a hallgatag virágok” „(…)De hinni kezdem, hogy dicső napoknak Érjük maholnap fényes hajnalát, Midőn a népek mind fölemelik A föld porába gázolt fejöket, S végigmennydörgik a föld kerekén: "Legyünk rabokból ismét emberek!" Ez nagyszerü, de véres kor leszen, És úgy is illik, hogy véres legyen!... Már vizözön volt, most egy vérözön kell, Hogy megtisztuljon a világ a szennytől, Amely fölötte meggyülekezék; Egy vérözön kell! és ha az lefolyt majd, A megmosdott föld tiszta szép leend, És lakni fognak emberek fölötte, Hasonlitók az isten képihez.”

36 Hitvesi költészet A téma újszerűsége A korábbi magyar irodalom szerelmi lírája nem hitvesi költészet! (Balassi, Csokonai, Kölcsey, Vörösmarty) A szerelmi tematika Petőfi költészetében Pályája elején népies ihletettség: A szerelem, a szerelem... (1843) A szerelem sötét verem; Beleestem, benne vagyok, Nem láthatok, nem hallhatok. Szerelem gyöngyei, Cipruslombok Szendrey Júliához írt versek (Júlia versek) A Júlia szerelem története a versek tükrében: szeptember, nagykárolyi megyebál, nehézségek, félreértések, január: Reszket a bokor mert…,(„…ha már nem szeretsz, úgy az isten áldjon meg, ha még szeretsz, úgy ezerszer áldjon meg”) Válasz „Ezerszer”1847 szeptember, házasságkötés, nászút Koltón (28 vers)

37 Szeptember végén Mézeshetek Koltón, Teleki Sándor gróf kastélyában
"Apám azt mondta, hogy én boldogtalan leszek Sándor mellett. Asszonynak még nem adatott olyan boldogság, mint amit én éreztem, mikor együtt voltunk Sándorommal. Királynője voltam, imádott engem és én imádtam őt. Mi voltunk a legboldogabb emberpár a világon s ha a végzet közbe nem szól, ma is azok volnánk."

38 Szeptember végén 1. versszak
A közvetlen tájszemlélet (téli világ) képei Denotatív jelentés: Konnotatív jelentés: A közvetlen tájszemlélet (nyári világ) természeti képei

39 Szeptember végén 2-3. versszak
„Elhull a virág” Milyen képzettársításokat kapcsol ehhez a képhez? Milyen félelmeket fogalmaz meg? Hogyan változik meg a képi világ ebben a verszakban

40 Szeptember végén Ellentétek (természeti képekben, érzések kifejezésében) Párhuzamok Verselése vitatott Daktilusos (nem szabályos) – uu Anapesztus: uu-

41 Minek nevezzelek Minek nevezzelek, Ha a merengés alkonyában Szép szemeidnek esti-csillagát Bámulva nézik szemeim, Mikéntha most látnák először... E csillagot, Amelynek mindenik sugára A szerelemnek egy patakja, Mely lelkem tengerébe foly - Minek nevezzelek? Minek nevezzelek, Ha rám röpíted Tekinteted, Ezt a szelíd galambot, Amelynek minden tolla A békeség egy olajága, S amelynek érintése oly jó! Mert lágyabb a selyemnél S a bölcső vánkosánál - Minek nevezzelek? Minek nevezzelek, Ha megzendűlnek hagjaid, E hangok, melyeket ha hallanának, A száraz téli fák, Zöld lombokat bocsátanának Azt gondolván, Hogy itt már a tavasz, Az ő régen várt megváltójok, Mert énekel a csalogány - Minek nevezzelek?

42 Minek nevezzelek, Ha ajkaimhoz ér Ajkadnak lángoló rubintköve, S a csók tüzében összeolvad lelkünk, Mint hajnaltól a nappal és az éj, S eltűn előlem a világ, Eltűn előlem az idő, S minden rejtélyes üdvességeit Árasztja rám az örökkévalóság - Minek nevezzelek? Minek nevezzelek? Boldogságomnak édesanyja, Egy égberontott képzelet Tündérleánya, Legvakmerőbb reményimet Megszégyenítő ragyogó valóság, Lelkemnek egyedűli De egy világnál többet érő kincse, Édes szép ifju hitvesem, Minek nevezzelek? Pest, január

43 Politika és költészet 1848-49-ben írt versek
1848 január, itáliai forradalom Olaszország Március 15. forradalom, Nemzeti dal Feltámadott a tenger Királyellenes, köztársasági államforma mellett agitáló versek (A királyokhoz, A király és a hóhér, Respublica) Költő-apostol szerep megvalósulása

44 Az apostol (megírási háttér, történet)
1848. augusztus: Jelasics már Pestet fenyegeti - ekkor kezdi el művének írását Petőfi szeptember: Zugligetre utazik feleségével - ekkor fejezi be 1848 nyara: - támadások érik a költőt radikális nézeteiért - szabadszállási képviselőválasztás kudarca -- elülnek az európai forradalmak- története (Horvát János) "Hőse, Szilveszter, a költő szócsöve, király- és pap-gyűlöletét könyvben írja meg; emiatt börtönbe kerül, majd hosszú fogság után kiszabadulván, a királyra lő, miért vérpadra kerül.„

45 Szerkezet (1-4.,5-14.,14-19.,20.ének) In medias res 1-4. ének: Egy padlásszoba nyomorában él Szilveszter a családjával 5-14. Szilveszter életútja (retrospektív) romantikus regények motívumai: kitett és megtalált gyermek, hányatott gyerekkor szegénység, kényszerből lop tanulmányozza a világtörténetet Párhuzam a költő életével 16 éves, öntudatra ébred, ráébred arra, mi a feladata a világban (szölőszem hasonlat A nép helyett kell cselekednie

46 14-19. ének: Szilveszter jelene
Közjegyző, népszerűség, (támadja a pap és a földesúr), elkergetik, a nagyúr lánya vele megy, gyermekei születnek. nyomor könyvet ír király és egyháztagadó eszméiről, elítélik, elfogják Börtön (soha többé nem látja a családját) 10 börtön után szabadul, magánélete széthullik. Csalódás. Radikalizálódás. Merényletre készül akirály ellen. Nem sikerül, lefejezik. 20. ének

47 Vénült, kihalt a szolganemzedék, Uj nemzedék jött, mely apáit Arcpirulással emlité s azoknál Jobb akart lenni és az is lett, Mert csak akarni kell!... Fölkelt az új hős nemzedék, S mit örökségben hagytak rá apái, Leverte rabbilincseit, S kezéről, akik ezt szerezték, Azoknak sírhalmára dobta, Hogy a csörgésre fölriadjanak, s ott A földben is szégyeljék magokat!... S megemlékeztek a győzelmesek Ama szentekrül és nagyokrul, akik A szolgaságban szabadok valának, És hirdették az ígét, S díjok halál lett, Csúfos halál!... Megemlékeztek a győzők ezekről, S a diadalnak örömébe szőtték Szent neveiket koszorú gyanánt, S elvitték volna őket a Dicsőség templomába, De hol keressék, hol lelik meg őket? Rég elhamvadtak a bitófa mellett! Pest, június-szeptember

48 Az apostol (műfaji kérdések)
elbeszélő költemény - epikus jelleg: jelenetezés, történetszövés (Szilveszter személyes kálváriájának leírása) - lírai jelleg: időmértékes verselés, belső monológok, a hős lelki, érzelmi és eszmei rugóinak, motiváló erőinek bemutatása - elfogult, empatikus narrátor (E/3.) narráció: patetikus és ironikus is egyben (pátosz => a hősről szólva; irónia => az értetlen, "ördögi" külvilágról szólva)

49 „A költő eszméinek szótára”
Értelmezés „A költő eszméinek szótára” Boldogság, szabadság, Isten, pap, lázadás, király


Letölteni ppt "Petőfi Sándor (1823-1849)."

Hasonló előadás


Google Hirdetések