Jared Diamond: Miért élvezet a szex? Az emberi szexualitás evolúciója

Az előadások a következő témára: "Jared Diamond: Miért élvezet a szex? Az emberi szexualitás evolúciója"— Előadás másolata:

1 Jared Diamond: Miért élvezet a szex? Az emberi szexualitás evolúciója

2 A legelképesztőbb szexuális életű állat
A világ 30 millió más állatfajának mércéje szerint az emberi szexualitás „rendellenes”: Az emberi társadalmakban a férfiak és a nők nagy része hosszú távú kapcsolatban él (házasság – egyfajta szerződés) A pár tagja viszonylag gyakran élnek szexuális életet főként vagy kizárólag egymással

3 A szexuális közösség mellett az utódok nevelése végett is fontos ez a társulás
A páralkotás (vagy háremtartás) ellenére nem élnek elkülönülten a többi pártól területüket védelmezve (mint pl. gibbonok), hanem osztoznak a közös territóriumon

4 A házastársak elvonultan szeretkeznek, nem pedig más emberek jelenlétében
Az emberi ovuláció rejtetten történik jelek nélkül, se a szexpartner, se a nő nem észleli, míg az állatok jelezhetnek: Vizuálisan (pl. vagina körüli részek élénkvörössé válnak) Hangok hallatásával Valamilyen jellegzetes szag kibocsátásával

5 A közösülések nagy része fogamzásra alkalmatlan időszakban történik, tehát főként az örömszerzést szolgálja, nem a megtermékenyítést – rajtunk kívül csak néhány faj van, akikre ez szintén jellemző, pl. bonobók és delfinek

6 Minden nő éves kora körül átesik a menopauzán, s így megszűnik a fogamzóképessége – míg a vadon élő állatoknál nincs ilyen: vagy halálukig termékenyek, vagy pedig a kor előrehaladtával fokozatosan csökken a termékenységük

7 Példák más állatok szexuális szokásaira és szociális rendszereire
Egyes madár-, béka- és halfajoknál az apa az utódok egyedüli gondviselője Némely rovar- és pókfajták nősténye közvetlenül párosodás után felfalja a hímet (szexuális kannibalizmus) Pl. fekete özvegy MIÉRT??

8 „Big-Bang”: robbanásszerű szaporodás: az ivarérett egyedek életük egyetlen szaporodási időszakát követően elpusztulnak pl. lazacok, polipok „lek” vagy „aréna”: tradicionális helyszínen a hímek fenntartanak egy-egy őrhelyet, versengenek az odalátogató nőstényekért, párosodnak, majd a nőstények távoznak, és egyedül nevelik az utódot. Pl. néhány madár, béka, hal rovar

9 Vessük össze magunkat rokonainkkal!
Csimpánz (genetikai anyaguk 1,6%-ban tér el a miénktől) és bonobó – csoportosan élnek Gorilla (2,3%) – hárem Orángután (3,6%) – magányosan élnek, a hím nem nyújt apai támogatást

10 A nemek harca Kivételesek vagyunk abban a tekintetben, hogy a szülők többnyire együtt maradnak a párzás után, és mindketten részt vesznek a gyereknevelésben

11 A szülői hozzájárulás nem azonos mértékű, sőt a legtöbb a legtöbb társadalomban, ill. családban nagyon is egyenlőtlen De az apa hozzájárulását olyan természetesnek tekintjük, hogy még törvényeinkben is rögzítettük pl. gyermektartás

12 Egyes fajoknál a hím vállal nagyobb hozzájárulást:
Pettyes billegetőcankó - tojások kiköltése, fiókák nevelése Egyes halfajok (csikóhal), kétéltűek (bábavarangy) a szájukban egy erre a célra képződött tokban vagy a hátukon tartják az ikráikat

13 Dilemma: hogy viselkedjenek párosodás után?
Hagyják magára az ivadékkezdeményt, és lássanak újabb megtermékenyített pete létrehozásához? A szex átmeneti felfüggesztése javítja az utód életben maradási feltételeit? Ha pl. 10:1 az esélye az életben maradásra, és a gondozásra szánt idő alatt 1000 új pete létrehozása… Mindkét/melyik szülő nyújtson gondoskodást?

14 Melyik szülő neveli az utódját?
Három egymással összefüggő tényező: Befektetés az utódba Egyéb kedvező lehetőségek, melyek lezárulnak az utód további gondozásával A bizonyosság az apa- vagy az anyaságban

15 1. Befektetés az utódba A legtöbb állat petéje nagyobb, mint a spermium, a petének tápanyagot és anyagcserével kapcsolatos mechanizmust is tárolnia kell

16 A pete megtermékenyítése lehet
külső – halak, kétéltűek: legtöbb esetben a nőstény és a hím egyidejűleg bocsátja ki az ikrákat és a spermát, így megtermékenyítés után vagy önmagukra utalva lebegnek, vagy az egyik szülő gondoskodik róluk belső – egy ideig a nőstényben marad az embrió, majd fejlődését az anya testén kívül, tojásban folytatja pl. kacsacsőrű emlős vagy az anyában növekszik tovább

17 A belső megtermékenyítés tehát további befektetésre kötelezi az anyát:
tápanyagok vagy kalcium a tojáshéjhoz terhességhez szükséges idő Így az anyának sokkal nagyobb a befektetése, ennek eredményeképpen nem tud kibújni a gondoskodás kötelezettségei alól A nőstény emlősök szoptatnak, a nőstény aligátor őrzi a tojásokat, a nőtény piton költ…

18 2. Egyéb lehetőségek Belső megtermékenyítésnél a nőstény terhes lesz, szülésig vagy tojásrakásig neki kell a magzat gondját viselni, ha emlős, akkor a szoptatás ideje alatt is, ekkor fölösleges párosodnia, mivel pillanatnyilag úgysem lehet több utódja. Míg a hímek készen állnak a következőre, hogy újabb utódoknak adhassa át a génjeit...

19 A több férj sem segíti hozzá a nőt ahhoz, hogy több utódot szülhessen
De még a fogamzásgátlástól és szopotatástól tartózkodó anyák sem szülnek általában egy tucat gyereknél többet Rekord gyerekek számában: 19. sz-i moszkvai asszony sorozatosan hármas ikreket szült, így 69 gyereknek adott életet A több férj sem segíti hozzá a nőt ahhoz, hogy több utódot szülhessen Csak Tibetben van poliandria, és ott is a földbirtoklás miatt Poligíniában viszont valóban rengeteg gyereket tud nemzeni egy férfi A rekordot itt egy marokkói szultán tartja, Vérszomjas Iszmáil, aki 700 fiút, és számolatlan, de feltehetően hasonló számú lányt nemzett.

20 3. Bizonyosság a szülőségben
A belső megtermékenyítésű nőstényeknek nincs miért kételkedniük az anyaságot illetően Nem így a hímek: Vajon párosodott mással is, amíg nem volt mellette? Vajon melyikük spermiuma termékenyítette meg? Inkább odébbállnak és újabb nőstényt keresnek, az utódgondozás terhét a nőstényre hagyva

21 Három esetben nem hagyják el az utódot/a nőstényt a hímek:
Külső megtermékenyítés A hím gondjaiba veszi a petéket, még mielőtt más megtermékenyítené Felcserélt nemi szerepű poliandria Pl. Wilson víztaposóknál A hímeknél nagyobb nőstények versengenek egymással egy-egy hímekből álló hárem megszerzéséért, a nőstény mindegyik hímnek lerak egy fészekalja tojást, a hímek pedig kiköltik és nevelik a fiatalokat

22 Belső megtermékenyítés, de egy szülő nem, vagy csak nehezen tudja felnevelni az utódot – a másik szülőre is szükség van az élelemszerzéshez. Ez nemcsak ránk, emberekre jellemző, hanem általában az észak-amerikai és európai madárfajokra, valamint emlősök közül pl. a gibbonokra Ezek a hímek igyekeznek megtermé- kenyíteni más hímek nőstényeit, hogy aztán a megcsalt hím tudtán kívül gondoskodjon a csábító utódjáról…

23 Mivel a férfiak nem lehetnek biztosak apaságuk felől, biz
Mivel a férfiak nem lehetnek biztosak apaságuk felől, biz. társadalmakban különféle gyakorlatok vannak ennek növelésére: Magas menyasszony-váltság – igazoltan szűz „árúért” Házasságtörési törvények A nők állandó kísérete vagy tényleges bezárása Női körülmetélés (klitoridektómia) – a szex iránti érdeklődést hívatott csökkenteni… A nő nagy szeméremajkainak csaknem teljes összevarrása a férj távollétében (infibuláció)

24 Az örömszerzést szolgáló szex evolúciója
Az állatok többféleképpen jelzik, amikor peteérésük van Pl. a páviánnak megduzzad és élénkvörösre színeződik a vaginája

25 Mi, emberek a kisebbséghez tartozunk, amiért nem észleljük ezt.
Ennek következménye, hogy az év, a hónap, a nap bármely szakában szeretkezünk. Ezzel ellentétben pl. a pávián a teljes szexuális absztinencia után az ivarzási időszakban akár 100 alkalommal is közösül

26 Miért? – Mert élvezzük. Pedig: Energia- és időigényes Veszélyes:
„Az ölelésbe fonódott párokat könnyen meglepheti és megölheti egy ragadozó vagy ellenség”… Idősebb egyének nem bírják már ezt a terhelést, III. Napóleon, és Nelson Rockefeller is szex közben halt meg Harcok a nőstényért Kockázatos lehet a házasságon kívüli szex is

27 Miért fejlődött ki a rejtett ovuláció?
Többféle elmélet – mindegyik híven tükrözi szerzőjének nemét Prostitúció-elmélet: a nők úgy fejlődetek, hogy szexuális kegyeikkel kereskedve megkapják a húsadományt a hímnemű vadászoktól „Felszarvazással a jobb génekért” elmélet: a balszerencsés barlanglakó asszony, akit hasznavehetetlen férjnek adott a törzse, a folyamatos fogékonyságával tudta vonzani a jobb génállományú szomszédos barlanglakót 

28 Az anti-fogamzásgátlási elmélet: a barlanglakó nők tudatában voltak a szülés fájdalmasságának, és kockázatának, sőt ovulációjuk napjának is, ezt úgy használták fel, hogy aznap kerüljék a szexet. De ők így kevésbé szaporodtak, nem örökítették át a génjeiket, így olyan nők népesítették be a világot, akik nem tudják felismerni peteérésük idejét.

29 „Otthon a papa” elmélet (Alexander & Noonan)
A rejtett peteérés a monogámia elősegítése végett alakult ki, mert otthonmaradásra kényszeríti a férfit, hogy bizonyos lehessen az apasága felől A „sok apa” elmélet (Hrdy) A nő számos szexpartnerhez juthasson, így minél több férfit tarthasson bizonytalanságban apaságát illetően, minél többen higgyék azt, hogy a gyerek a sajátjuk, s ne történjen gyerekgyilkosság

30 Sillén-Tullberg & Møller svéd biológusok tanulmánya a főemlősök szexuális szokásairól
1. lépés: 68 főemlős esetében osztályozták az ovuláció látható jeleit: 32 nincs jele pl. cerkóf, selyemmajom, orángután 18 gyenge jel pl. gorilla 18 feltűnő jel pl. pávián, csimpánz

31 2. lépés: Ugyanezt a 68 fajt párosodási rendszerük szerint is osztályozták
11 faj monogám pl. selyemmajom, gibbon, emberek 23 nőstény háremek pl. gorilla, emberek 34 promiszkuitás pl. cerkóf, bonobó, csimpánz

32 3. lépés: összevetik az előbbieket Monogám Poligám Promiszk.
Rejtett ov. 10 12 Gyenge ov. 1 7 Feltűnő ov. 4 14 A legtöbb monogám faj rejtett ovulációjú („otthon a papa”?), de a rejtett ov. nem jelzi előre a monogámiát A legtöbb erősen hirdetett ovulációjú faj promiszkuitásban él, a promiszkuitás viszont nem szavatolja a hirdetést

33 4. lépés: jelenleg élő főemlősök családfájának tanulmányozása
Először a rejtett ovuláció jött létre egy promiszkuitást űző vagy háremtartó fajnál („sok apa” elm.) Aztán a már kialakult rejtett ovulációval a fajok átváltottak a monogámiára („otthon a papa” elm.)