A minőség fogalma A minőségügy története

Az előadások a következő témára: "A minőség fogalma A minőségügy története"— Előadás másolata:

1 A minőség fogalma A minőségügy története

2 „Ne féljünk nagyot lépni, ha ez tűnik szükségesnek
„Ne féljünk nagyot lépni, ha ez tűnik szükségesnek. Két kicsi ugrással nem jutunk át a szakadékon.” (David Lloyd George)

3 Mi a minőség ? Transzcendens megközelítés
A minőség az, ami kiálta a próbát. Vagyis a minőséget nem lehet definiálni, azt az ember csak akkor ismeri fel, ha látja.

4 Mi a minőség? Termék alapú megközelítés
A minőség meghatározott tulajdonság jelenlétén vagy hiányán alapszik. Ha valamely tulajdonság kívánatos, akkor e definició szerint az illető tulajdonság nagyobb mennyiségű jelenléte esetén a termék vagy a szolgáltatás igen jó minőségű.

5 Mi a minőség ? Termelés alapú megközelítés
Minőség az, amit a gyártó az adott eszközeivel, az adott környezetben elő tud állítani, feltéve, ha a termék megfelel az előre meghatározott kritériumoknak vagy specifikációnak. Ha nem sikerül megfelelni, az a minőség hiányát jelenti.

6 Mi a minőség ? Felhasználó alapú megközelítés
A minőség azt jelenti, hogy képesek vagyunk a vevők igényeit, elvárásait vagy szükségleteit kielégíteni.

7 Mi a minőség ? Érték alapú megközelítés
A minőség azt jelenti, hogy meghatározott tulajdonságú terméket kínálunk a fogyasztónak elfogadható költséggel vagy áron.

8 Mi a minőség ? Szabvány alapú megközelítés
A minőség a termék azon tulajdonsága, hogy megfelel-e a vonatkozó szabvány követelményeinek.

9 A minőség fogalma a szolgáltatásban
Nem kézzelfoghatóak A szolgáltatások nem tárgyiasulnak. Nem láthatók, ízlelhetők, tapinthatók mielőtt igénybe veszik azokat. Azonnal fogyaszthatók A keletkezésük pillanatában a szolgáltatásokat igénybe veszik, ellentétben egy adott termékkel, amit legyártanak, készleteznek, később eladják és még később fogyasztják. Nehezen kiszámíthatók A szolgáltatás függ a szolgáltató személytől, a helytől, az adott pillanattól, a szolgáltató személyzet teljesítményétől, a pillanatnyi idegi, fizikai állapotuktól. Ugyanazt ugyanúgy reprodukálni lehetetlen. Elválaszthatatlanság A szolgáltatás fogyasztásában a szolgáltató és az ügyfél is részt vesz személyes jelenlétével.

10 Minőségügy története vázlatosan I.
Már az őskori ember is egyre tökéletesebb eszközök, szerszámok előállítására törekedett. Hammurabi Törvénykönyve „ Ha az orvos nagyobb operációt végez egy nemesemberen, bronzból készült szikével és a nemesember halálát okozza, vagy ha a szemüreg műtétje során a látás vagy a szem elvesztése a következmény; vágassék le az orvos egyik karja. Egyiptomi Halál Könyve a fáraók eltemetésének dokumentált rendszere volt, a szertartás végrehajtásának módját, eszközeit is leírta. (Szabvány teljesítését a főfelügyelő jelével igazolták) 1140-ben fémjelzés rendszere – arany és ezüst tárgyak minőségi igazolására Kínában a császári udvarban felhasznált minden anyagot meg kellett jelölni, hogy a készítőt egyértelműen azonosítani lehessen. Tulajdonképpen ez tekinthető a mai védjegy ősének.

11 Minőségügy története vázlatosan II.
Ókori Rómában közel 100 szabványt ismertek, melyeket a termékek minőségének ellenőrzésére használtak. Középkorban a manufaktúrák elterjedésével, és működésének következményeképpen rájöttek, hogy az egyes munkafázisokat különválasztva jobb eredményt érhetnek el. Így alakultak ki a céhek, amelyek Európában egyértelműen meghatározták a termék minőségét. Előre meghatározták és rögzítették az alapanyagok minőségét, a gyártási technológiát, valamint állandóan ellenőrizték, hogy a késztermék minősége megfelel-e az általuk vállalt garancia-feltételeknek. Egy céhnek csak az lehetett tagja, aki ezeket a nagyon szigorú minőségi követelményeket maximálisan teljesíteni tudta. Florence Nightingale – diagnózisspecifikus halálozási index (outcome teljesítmény) Semmelweis Ignác – anyai halálozás 18%→1%

12 Minőségügy története vázlatosan III.
A minőségellenőrzés első, korai szakasza a modern gyáripar kialakulásával kezdődött. A nagyüzemi termelés fenntarthatóságának érdekében szinte tökéletesre fejlesztették a munkamegosztást. A minőségellenőrzést külön személy végezte ,a művezető. Feladatai közé tartozott egy adott munkafázis elvégzésének, az előírt darabszám teljesítésének, és a dolgozók ellenőrzése. A késztermék ellenőrzését szúrópróbaszerűen végezték, így kikerülhettek a piacra hibás, selejt termékek is. Taylor önálló minőségellenőrzési szervezetet hozott létre, amely független a termeléstől, és az ellenőrzési feladatokat önálló minőségellenőrök látják el. Hiányossága volt, hogy elsődleges célja a késztermék minőségének ellenőrzése,a hibát vétő dolgozó egyértelmű meghatározhatósága, és nem a hiba idejekorán történő felismerése,annak korrigálása, kijavítása. A 20. század elején az volt a jellemző, hogy a hibát vétő dolgozót megbüntették, elbocsátották.

13 Minőségügy története vázlatosan IV.
Előrelépés csak a század közepén történt, amikor a késztermék ellenőrzése mellett megjelent a gyártásközi ellenőrzés is. Megelőzték a sorozatos selejtgyártást, kisebb költségbe került a hibás darab kijavítása. Ekkor már nem a hibát vétő megbüntetése volt a cél, hanem a hiba forrásának feltárása, helyesbítő intézkedéssel a folyamat módosítása. Társadalmi igény merült fel a minőségellenőrzés önálló megjelenésére. Ellenőrző intézetet hoztak létre, melyeknek feladata a gyártótól független minőségellenőrzés, a minőség tanúsítása. Annak elkerülése érdekében, hogy a különféle tanúsítványok azonos értékkel rendelkezzenek szükséges volt szabványok létrehozására.

14 Minőségügy története vázlatosan V.
A szabványosítás a hadiiparban indult el. Az első próbálkozások Amerikában történtek, sikeresek voltak. A mai napig érvényben lévő szabványok: - MIL-Q a minőségirányítási rendszerelőírást, - MIL-I szabvány - ellenőrzési rendszer követelményit határozta meg. Az AQAP szabványok (AQAP-1, AQAP-4, AQAP-9) katonai jellegűek voltak. (AQAP: Allied Quality Assurance Application; Szövetségi Minőségbiztosítási Kiadvány). 1979-ben jelent a BS 5750 szabvány első kiadása, amely erősen támaszkodott korábbi szabványokra. Három részből állt, amelyből az első rész a minőségügyi, a második és a harmadik rész pedig az ellenőrzési rendszer előírásait tartalmazta.

15 Minőségügy története vázlatosan VI.
A katonai szabványok mellett szükség volt egy nemzetközi minőségügyi szabvány kidolgozására. Ezt a feladatot az ISO (International Organization for Standardization; Nemzetközi Szabványosítási Szervezet) vállalta magára. Az ISO 1947-ben kezdete meg működését. Történetének legsikeresebb szabványsorozata az ISO 9000-es. A minőség folyamatszabályozásával kapcsolatos szabványok kidolgozását 1983-ban kezdeményezte az ISO. Az ISO 9000-es szabványcsalád első öt tagját 1987-ben léptették életbe.

16 Minőségügy története vázlatosan VII.
Az 1987-ben megjelent ISO 9000-es nemzetközi szabványsorozatot 1994-ben, majd 2000-ben módosították, hogy segítsék az értelmezést, és jobban hangsúlyozzák a minőségbiztosítás megelőző vonásait. 1994-ben az ISO 9001 szabvány követelményeit vette alapul az AIAG (Észak Amerikai Autógyártók Szakmai Testülete), amikor létrehozta az amerikai autógyártásra vonatkozó egységes minőségügyi szabványt, a QS 9000:1998 szabványt.

17 Minőségügy története vázlatosan VIII.
A korábbi ISO 9000:1994 szabványsorozat számos tagból állt (ISO 9001; 9002; 9003), melyeknek különböző volt az alkalmazási területe. - ISO 9003 csak a végellenőrzéssel foglalkozott, - ISO 9002 ezeken túl felölelte a gyártás teljes menetét, - ISO 9001 pedig kiterjed a tervezés és a fejlesztés szakaszára is. Az 1994-es kiadású szabványok december 15-ig voltak érvényben. Kézenfekvőnek látszott ezeket a szabványokat egy szabvánnyal kell helyettesíteni (ISO 9001:2000 szabvány), melynek alkalmazási területe a vállalat jellegétől függően szűkíthető.

18 A MINŐSÉG MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MEGKÖZELÍTÉSE
1900 előtt Mesteremberek kora: minden darabot ő maga megvizsgál; a hibást keresi meg, és nem az okot. A termelés és az ellenőrzés nem válik szét. A század első fele Művezetői ellenőrzés, MEO. Szétválik a termelés és a minőség-ellenőrzés. Megtalálni a bűnöst és megbüntetni. A század második fele Statisztikai minőség-ellenőrzés, majd statisztikai folyamatszabályozás (SPC). Meg kell keresni az okot, hogy a folyamatot vissza tudjuk hozni a határok közé. A század utolsó harmada Teljes körű minőségszabályozás, TQC Japánban. Teljes körű minőségirányítás TQM.

19 A MINŐSÉG ÉRTELMEZÉSÉNEK FEJLŐDÉSE
Megfelelés a vállalati kultúrának, a társadalmi és környezeti elvárásoknak, a társadalmi méretű tanulásnak Megfelelés a vevők látens igényeinek 2000 után 1990 Megfelelés a költségeknek, a vevők jelenlegi igényeinek 1980 Használatra való alkalmasság 1970 Megfelelés a szabványoknak 1960

20 A minőségmenedzsment fejlődésének fontosabb szakaszai és jellemzői
Minőség-ellenőrzés Minőségszabályozás Minőségbiztosítás Total Quality Management

21 A MINŐSÉG MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FEJLŐDÉSE
TQM elveken alapuló integrált irányítási rendszer Az önértékelés, benchmarking, reengenring stb. módszerek Integrált irányítási rendszer ISO 9000 ISO 14000 ISO xxx Környezet-központú irányítás Teljes körű minőség-irányítás (TQM) Önértékelés Minőség- irányítás Minőség-szabályozás Minőség-ellenőrzés

22 Minőségellenőrzés Elsődleges cél Hiba megállapítása
A minőség elérésének útja Minőségi problémák megállapítása A tevékenység hangsúlya Homogén termék Módszerek Szabványosítás, mérés Minőségügyi szakemberek és a szervezet célja Ellenőrzés, számítások elvégzése, minősítés Felelősség a minőségért Minőségellenőrzési részleg Minőség megközelítése, orientáció Minőség „ellenőrzése”

23 Minőségszabályozás Elsődleges cél Ellenőrzés és szabályozás
A minőség elérésének útja Minőségi problémák megállapítása A tevékenység hangsúlya Homogén termék kevesebb ellenőrzés mellett Módszerek Statisztikai eszközök Minőségügyi szakemberek és a szervezet célja Hibaelhárítás és statisztikai módszerek Felelősség a minőségért Termelő és egyéb részlegek Minőség megközelítése, orientáció Minőség „szabályozása”

24 Minőségbiztosítás Elsődleges cél A minőség elérésének útja
Összehangolás A minőség elérésének útja Minőségi problémák megállapítása A tevékenység hangsúlya Hibamegelőzés Módszerek Minőségprojektek és rendszerek Minőségügyi szakemberek és a szervezet célja Min. tervezés, min. programok, minőségügyi rendszer értékelése Felelősség a minőségért Minden részleg Minőség megközelítése, orientáció Minőségi rendszer felépítése és működtetése

25 Totál Quality Management
Elsődleges cél Stratégiai befolyásolás A minőség elérésének útja Állandó versenyképes helyzet biztosítása A tevékenység hangsúlya Piaci és fogyasztói igények Módszerek Stratégiai tervezés, célok rendszerbe foglalása Minőségügyi szakemberek és a szervezet célja Oktatás, tréning, célok rendszerbe foglalása Felelősség a minőségért Vezetés és valamennyi alkalmazott Minőség megközelítése, orientáció Minőségi vezetési rendszer

26 Minőségügyi alapfogalmak
Minőség (quality ) A termék vagy a szolgáltatás olyan tulajdonságainak és jellemzőinek az összessége, amelyek hatással vannak a terméknek vagy a szolgáltatásnak arra a képességére, hogy kifejezett vagy elvárható igényeket kielégítsen. (ISO) Az elvárható igények tartalmazhatják :a használhatóság, biztonság, rendelkezésre állás, megbízhatóság, karbantarthatóság, gazdaságosság és a környezetvédelem szempontjait.

27 Minőségügyi alapfogalmak
Termék : ( ISO 9000:2000) Tevékenység vagy folyamatok eredménye. Lehet : - szolgáltatás (pl. eü. ellátás, gondozás) - tárgyi eszköz (pl. járóbot, tolókocsi ) - feldolgozott anyag( pl. vérkészítmények) - szoftver ( pl. számítógépes program ) vagy ezek kombinációja

28 Minőségügyi alapfogalmak
Minőségügyi folyamat Olyan egymással kölcsönös kapcsolatban lévő erőforrások (munkatársak, pénzügyi források, eszközök, berendezések, módszerek, eljárások ) és tevékenysé-gek, amelyek a bemeneteket kimenetekké, eredményekké alakítják át.

29 Minőségügyi alapfogalmak
Eljárás Valamely tevékenység elvégzésének előírt módja (sok esetben az eljárást dokumentálják, „írásos eljárás”, „dokumentált eljárás” Szolgáltatás A szállító és a vevő közötti érintkezési területen végzett tevékenységek és a szállító belső tevékenységei által nyújtott eredmény, amely a vevők igényeinek kielégí-tését szolgálja.

30 Minőségügyi alapfogalmak
Vevő Az, akinek a szállító a „terméket” rendelkezésre bocsájtja. A vevő szinonímái : a megrendelő, a fogyasztó, az ügyfél, a szolgáltatást igénybevevő. Megrendelő Szerződéses vevő, szokás „második ügyfélnek nevezni” Minőségi követelmények Az egység jellemzőire vonatkozó igények kifejezése vagy átalakítása mennyiségileg (vagy minőségileg) meghatározott követelmények összességére, hogy lehetővé váljon megvalósítása és vizsgálata

31 Minőségügyi alapfogalmak
A társadalom követelményei Olyan kötelezettségek, amelyek törvényekből, rende-letekből, szabályzatokból,törvénykönyvekből, jogszabályokból és egyéb megfontolásból adódnak Megbízhatóság Gyűjtőfogalom, amelyet a használhatóság és az azt befolyásoló tényezők, azaz a hibamentesség, a karbantarthatóság és a karbantartás leírására használnak. Megfelelőség Az előírt követelmények teljesülése.

32 Minőségügyi alapfogalmak
Önellenőrzés Az elvégzett munka ellenőrzése a munkát végző személy által, előírt szabályok szerint. Igazoló ellenőrzés Vizsgálattal való megerősítés, továbbá objektív bizonyítékok nyújtása annak, hogy az előírt követelmények teljesűlnek.

33 Minőségügyi alapfogalmak
Minőségügyi rendszer (quality system ) Minőségirányítás megvalósításához szükséges szervezeti felépítés, felelősségi körök, eljárások, folyamatok és erőforrások összessége.

34 Minőségügyi alapfogalmak
Minőségbiztosítás ( quality assurance ) Tervezett és rendszeres intézkedések, melyekkel megteremtik a megfelelő bizalmat az iránt, hogy a termék vagy a szolgáltatása megadott minőségi követelményeket kielégíti.

35 Minőségügyi alapfogalmak
Minőségbiztosítási ciklus Deming ciklus : P-D-C-A P = Plan – Tervezz D = Do Csináld C = Check – Ellenőrizd A = Act - Cselekedj

36 Minőségügyi alapfogalmak
Minőségirányítás: Összehangolt tevékenységek egy szervezet vezetésére és szabályozására a minőséggel kapcsolatban. Magába foglalja: a minőségpolitika és a minőségcélok kialakítását, a minőségtervezést, a minőségszabályozást, a minőségbiztosítást és a minőségfejlesztést.

37 Minőségügyi alapfogalmak
Minőségpolitika (quality policy ) : Egy szervezetnek a minőségre vonatkozó, a felső vezetés által hivatalosan megfogalmazott és kinyilvánított általános szándékai és irányvonala.

38 Minőségügyi alapfogalmak
Minőségtervezés célok kitűzése, erőforrás biztosítása minőségirányítás része minőségcélok kitűzése működési folyamatok meghatározása erőforrások meghatározása

39 Minőségügyi alapfogalmak
Minőségfejlesztés : (quality improvement ) A minőségirányításnak az a része , amely a minőségi követelmények teljesítésére vonatkozó képesség növelésére összpontosít. Tevékenységek, folyamatok hatásosságának és hatékonyságának növelése.

40 Minőségügyi alapfogalmak
Vezetőségi átvizsgálás A felső vezetőség hivatalos értékelése a minőségügyi rendszer állapotáról és megfelelőségéről a minőség-politikát és a célkitűzéseket illetően. Jövőkép A szervezet ideál képét megfogalmazó nyilatkozat, amely összegzi, hogy milyen szervezetté szeretne az válni. Küldetés A szolgáltatás létrejöttének a célja. Milyen okok indokolják a szolgáltatás létrejöttét, működését.

41 Minőségügyi alapfogalmak
Minőségügyi felülvizsgálat (quality audit ) Rendszeres és független vizsgálat annak meghatározására , hogy a minőségügyi tevékenységek, és ezek eredményei megfelelnek-e a tervezett intézkedéseknek. Az intézkedéseket hatékonyan bevezették –e, valamint az intézkedések alkalmasak-e a célok elérésére.

42 Minőségügyi alapfogalmak
Minőségügyi felülvizsgáló ( quality auditor ) Olyan személy , aki megfelelő képzettséggel rendelkezik a minőségügyi felülvizsgálat végrehajtásához.

43 Minőségügyi alapfogalmak
Akkreditálás: Olyan eljárás, amellyel egy erre felhatalmazott szerv elismeri, hogy egy szervezet vagy személy alkalmas a meghatározott feltétételek szerint a feladat elvégzésére.

44 Minőségügyi alapfogalmak
Objektív bizonyíték: Olyan mennyiségi vagy minőségi információ, amely megfigyelésen , mérésen vagy vizsgálaton alapszik, és amelyet igazolni lehet. Eltérés : (nem megfelelőség ) követelmény nem teljesülése

45 Kiemelkedő szakemberek a minőségügy fejlesztésében
Walter A. Shewhart Statisztikai elveken nyugvó minőség-ellenőrzési rendszerek kialakítása. Ellenőrző kártyák rendszere a minőség-menedzsment területén. Mintavételes minőségszabályozási eljárások. PDCA ciklus alapjainak kidolgozása. W.Edwards Deming A vezetés felelősségének bizonyítása Statisztikai minőségszabályozás megalapozója

46 Kiemelkedő szakemberek a minőségügy fejlesztésében
Joseph E. Juran „Juran – trilogia” : minőségtervezés, minőség- ellenőrzés, minőségfejlesztés. Projekteamok kialakítása Philip B. Crosby Minőségdefinició, minőségügyi rendszer, „nulla hiba”, minőségköltségek. Armand V. Feigenbaum Teljeskörű minőségszabályozás (TQC) : nem születhet jó minőség, ha a terméket rosszul tervezték, nem a megfelelő módon és piacon hozták forgalomba, és nem volt megfelelő a vevővel való bánásmód

47 ERŐFORRÁSOK BIZTOSÍTÁSA MÉRÉS, ELEMZÉS, FEJLESZTÉS
VEZETÉS FELELŐSSÉGE ERŐFORRÁSOK BIZTOSÍTÁSA termék/szolg. előállítása V E V Ő elvárások BEMENET Folyamatok V E V Ő elégedettség KIMENET A P C D MÉRÉS, ELEMZÉS, FEJLESZTÉS

48 A minőségirányítási rendszer folyamatainak kapcsolatai

49 Minőségirányítás alapelvei 1.
Vevőközpontúság A szervezetek vevőiktől függenek, ezért ismerniük kell jelen és jövőbeli vevőik szükségleteit, teljesíteniük kell a vevők követelményeit, és igyekezniük kell felülmúlni a vevők elvárásait.

50 Minőségirányítás alapelvei 2.
Vezetés A vezetők gondoskodnak a szervezet céljainak és igazgatásának egységéről. Olyan belső környezetet hozzanak létre és tartsanak fenn, amelyben a munkatársak teljes mértékig részt vesznek a szervezet céljainak elérésében.

51 Minőségirányítás alapelvei 3.
A munkatársak bevonása A szervezet lényegét minden szinten az emberek jelentik, és az ő teljes mértékű bevonásuk teszi lehetővé képességeik kihasználását a szervezet javára.

52 Minőségirányítás alapelvei 4.
Folyamatszemléletű megközelítés A kívánt eredményt hatékonyabban lehet elérni, ha a tevékenységeket és a velük kapcsolatos erőforrásokat folyamatként irányítják.

53 Minőségirányítás alapelvei 5.
Rendszerszemlélet az irányításban Az egymással összefüggő folyamatok rendszerként való azonosítása, megértése és irányítása hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet eredményesen és hatékonyan érje el céljait.

54 Minőségirányítás alapelvei 6.
Folyamatos fejlesztés A szervezet működésének átfogó, folyamatos fejlesztése legyen a szervezet állandó célja.

55 Minőségirányítás alapelvei 7.
Tényeken alapuló döntéshozatal Az eredményes döntések az adatok és egyéb információ elemzésén alapulnak.

56 Minőségirányítás alapelvei 8.
Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a (be)szállítókkal A szervezet és (be)szállítói kölcsönösen függnek egymástól, és egy kölcsönösen előnyös kapcsolat fokozza mindkettejük értékteremtő képességét.

57 A megvalósítás legfontosabb feltételei:
A felső vezetés egyértelmű elkötelezettsége. Az alkalmazottak teljes körének bevonása.

58 A megvalósítás lépései
Előkészítés A minőségirányítási rendszer dokumentumainak elkészítése és beillesztése a folyamatokba. A dokumentumoknak megfelelő működés megkezdése. A minőségirányítási rendszer előauditja Tanúsító audit

59 Alapelvek „Írd le, amit csinálsz és csináld úgy!”
„A fő szabály: a józan ész.” „A minőségügy nem a fegyelmezés és jutalmazás eszköze.” „Örülünk minden hibának.” „A mindenséggel mérd magad.” „Senki sem maradhat ki.” „A papírfelhasználás nem növekedhet!”

60 A minőségügyi célok … meghatározása és kihirdetése a felső vezetőség feladata. megszervezése, segítségnyújtás a végrehajtásban a min. vezető feladata. végrehajtása a szervezet összes munkatársára vonatkozik. támogassák a szervezet céljait! segítsék a kitűzött minőségpolitika megvalósulását! irányuljanak a MIR rendszerben aktuálisan meglévő legnagyobb hiányosságok kiküszöbölésére! teljesülése legyen mérhető (vagy maguk a célok, vagy a hozzájuk kapcsolódó intézkedések által)!

61 KÜLDETÉS A Kórház az ország legnagyobb gyógyító intézménye. A szívsebészet kivételével minden szakellátást biztosít páciensei részére. A színvonalas ellátás érdekében folyamatosan tanulmányozza a megye morbiditási és mortalitási adatait és az ellátás kapacitását az így keletkezett szükségletekhez igazítja. A Kórház a hozzá forduló páciensek gyógykezelése érdekében az egészség megőrzése és helyreállítása – mint fő feladat – mellett kimagasló szerepet vállal a megelőzésben, a szűrő és népegészségügyi programok végrehajtásában, és nem utolsó sorban az oktatásban. A gyógyítás, megelőzés, rehabilitáció, gondozás és az oktatás mellett jelentős tudományos- és kutatómunka növeli az intézmény működésének szakmai színvonalát és valamennyi munkatárs szakmai felkészültségét. Küldetésünk: a lakosság egészségi állapotának megőrzése, az egészségkárosodás megelőzése, a gyógyítás-, gondozás-, rehabilitáció magas szinten végzése. Mindezt igényes szakmai munkával, kellő megértéssel, empátiával és a jó gyakorlat továbbadásával végezzük.

62 Az óvoda küldetése „Követelek tőled, mert szeretlek”
Mi az Óvoda dolgozói küldetésünknek tekintjük, hogy a gyermekek egyéni képességét, személyiségét tiszteletben tartva, boldog gyermekkort biztosítva neveljünk, minden gyermeket optimális fejlettségi szintre juttassunk. Célunk, a környezeti változások figyelembe vételével, innovatív nevelőtestületünk révén úgy fejleszteni szolgáltatásainkat, hogy minden partnerünk elégedett legyen. -A szülők biztonságban tudják gyermekeinket. -Az óvodában minden a gyermek érdekében történjen. -Hivatástudattal, megalapozott tudással rendelkező nevelőtestület, gyermekszerető alkalmazotti közösség garantálja, hogy érzelmileg gazdag, környezetet szerető, nyitott, aktívan együttműködő gyermekeket neveljünk. -Nyugodt, családias légkörben, mozgás és a játék elsődlegességét hangsúlyozva, vonzó, változatos tevékenységrendszerben, gyermekközpontú szemlélettel felkészíteni óvodásainkat a változó környezetben való biztonságos eligazodásra, a kulturált viselkedésre.

63 Minőségpolitikai nyilatkozat
A Kórház vezetése és valamennyi dolgozója szolgáltatásaival a megye lakosságának egészségügyi ellátását biztosítja. Tevékenysége során figyelembe veszi: valamennyi érdekelt fél szükségleteit, a tervezés és fejlesztés során a szükségletből adódó jogos igényeket, a szakmai működés során az orvostudomány mindenkori állását és bizonyított eredményeit, a környezetszennyezés megelőzését, a környezetterhelés csökkentését, a munkahelyi egészségvédelem és biztonság kockázati jellegét és mértékét,

64 Mindezek érdekében: a betegek és munkatársak elégedettségét a lehetőségeken belül javítjuk, a minőség-, a környezet-, a munkahelyi egészségvédelem és biztonságirányítási rendszereket folyamatosan fejlesztjük, kimagasló szakmai ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkező munkatársakat alkalmazunk, és azokat megbecsüljük, a munkatársak számára a biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítjuk, törekszünk a színvonalas és minőségi betegellátásra, eredményeinket folyamatosan elemezzük, értékeljük,

65 a kórház működését megfelelő mutatók alapján ellenőrizzük,
elkötelezettséget vállalunk a jogszabályi, etikai és szakmai követelmények betartására, megtervezzük a minőségi-, környezeti-, munkahelyi egészségvédelem és biztonsági rövid- közép –és hosszú távú célokat, programokat, az intézet működését igyekszünk az Európai Uniós normákhoz igazítani.

66 Az Integrált Minőségpolitika meghatározásával a Kórház küldetés nyilatkozatának, jövőképének, stratégiai és minőségcéljainak megvalósítását követjük és gondoskodunk annak széleskörű tudatosításáról. Sikerünk egyben a betegeink, partnereink és munkatársaink személyes boldogulásának is a záloga.

67 Eredmények Rend Információ Minőség tudat Vevői megelégedettség
Marketing, arculat Biztosabb válasz a kihívásokra

68 Ez lenne a csapatmunka?!

69 A CSAPATMUNKA LÉNYEGE Több ember Együttes Akarata Messzebbre visz