Törzsanyag 3. ELŐADÁS Dr. Hornyacsek Júlia.

Az előadások a következő témára: "Törzsanyag 3. ELŐADÁS Dr. Hornyacsek Júlia."— Előadás másolata:

1 Törzsanyag 3. ELŐADÁS Dr. Hornyacsek Júlia

2 Használati útmutató Az előadás anyaga a hazai és nemzetközi
nyomtatott és elektronikus irodalom, valamint a hatályos jogszabályok alapján készült. A források és a kiegészítő információk a diákon vagy a diák alatti jegyzet rovatban találhatóak, amely a nézet/jegyzetoldal menüpontra kattintva érhető el. Az itt található kérdések megválaszolásával tudja eldönteni, hogy mennyire értette meg az anyagot, továbbhaladhat-e vagy ismételnie kell. Minden jog fenntartva.

3 3. III. Téma A védelem nemzeti komplex rendszere
Motivációs kérdés: Mikor érzi magát biztonságban?!

4 Fő kérdések 3.1 A védelmünk érdekében végrehajtandó feladatcsoportok,
az azok végrehajtására létrehozott rendszer 3.2 A védelem nemzeti komplex rendszerének szervezet- és intézményelemei A katasztrófavédelem helye ebben 3.3 A végrehajtási csatorna: a védelmi igazgatás 3.4. Minősített helyzetek: Különleges jogrend

5 végrehajtandó feladatcsoportok, és az azok végrehajtására létrehozott
3.1. altéma A védelmünk érdekében végrehajtandó feladatcsoportok, és az azok végrehajtására létrehozott rendszer Idézze fel, milyen kihívások hatnak az ország biztonságára! 5

6 Mitől függ Magyarország és az állampolgárok biztonsága?
Ismétlés Emlékeztető kérdés: Mitől függ Magyarország és az állampolgárok biztonsága? Az Európai Közösségek Bizottsága „a biztonság fogalmát nem korlátozza az államterület biztonságára vagy meghatározott rendszerek biztonságára, hanem beleérti magának az államnak és lakosainak külső és belső biztonságát. A fogalom ennek megfelelően az emberi biztonságra irányul (mentesség a nélkülözéstől és félelemtől, az önálló cselekvés szabadsága), azaz az állampolgár – és ezáltal az állam biztonságát kiegészítő – biztonságát állítja középpontba.”[1] [1] Koncepció a biztonsági ágazat reformjának európai közösségi támogatására Brüsszel, COM(2006) 253 végleges {SEC(2006) 658} 5.old

7 Magyarország biztonsága és védelme
az ország geopolitikai helyzetének az ország veszélyeztetettségének az ország védelmi képességének a szövetségi rendszer erejének Idézze fel az ország geopolitikai helyzetéből adódó előnyöket, hátrányokat! FÜGGVÉNYE 7 7

8 ALAPVETŐ KÉRDÉS: IGEN Melyek ezek?
Igaz-e, hogy a kockázatok, fenyegetések, kihívások megelőzésére, kivédésére, következményeik felszámolására megoldására több feladatcsoport is létezik? Melyek ezek? IGEN

9 Milyen főbb feladatok jelentkeznek a komplex védelmi rendszerben?
MIT KELL TENNI? Milyen főbb feladatok jelentkeznek a komplex védelmi rendszerben?

10 A védelmünk érdekében végrehajtandó feladatcsoportok
A fegyveres védelem feladatainak csoportja A fegyveres védelem feladatainak csoportja A polgári védekezés feladatainak csoportja A feladatcsoportok egymással összefüggnek! Az ország fegyveres védelme Az ország fegyveres védelme Kat. jelleg. válságok kezelése Kat. jelleg. válságok kezelése Kat. elleni védekezés A feladatcsoportok egymással összefüggnek! Nem kat. jell.váls. kezelése Polgári veszély- helyzeti tervezés Milyen két fő feladatcsoportot ismerünk, amelyeket a védelmünk érdekében el kell látni? Polgári/katasztrófavédelmi védelmi feladatok és tevékenységek (A lakosság és az anyagi javak védelmét célzó feladatok) 10

11 nemzeti komplex rendszere
ALAPVETŐ KÉRDÉS: Létezik e hazánkban olyan rendszer, védelmi képesség, amely integrálja a védelmi feladatokat, a védelmi szervezeteket, és képes az ország erőforrásait, védelmi potenciálját, hatékonyan mozgósítani, működtetni? IGEN A védelem nemzeti komplex rendszere Hogyan kell kialakítani?

12 az adott ország veszélyeztetettsége, valamint biztonságpolitikai
A védelmi rendszer kialakítását elsősorban az adott ország veszélyeztetettsége, valamint biztonságpolitikai és védelmi célkitűzései határozzák meg. Az ország területének védelmén túl, nyújtson biztonságot az állampolgárainak is, tartalmazzon erre garanciákat, továbbá biztosítson megfelelő feltételeket a lakosság életének és anyagi javainak megóvásához. Mi határozza meg a védelmi rendszerünk kialakítását? Ehhez meg kell határozni a rendszer elemeit azok rendeltetését, és létre kell hozni a végrehajtó szerveket.

13 A védelem nemzeti komplex rendszerének elemei és azok rendeltetése
Az állam- és a közigazgatás működtetése A védelmi igényeket elfogadó társadalom A védelemre felkészült Állam- és közigazgatási szervezet Az ország védelmi célú erőforrásainak biztosítása A védelemben résztvevő egyéb szervek A védelmi szervek felkészítése, alkalmazásuk biztosítása A fegyveres erő A védelmi igényeket kielégíteni képes gazdaság Milyen elemei és az elemeknek milyen funkciói vannak a nemzeti komplex védelmi rendszernek? Az állampolgárok életének és az anyagi javaknak a védelme A lakosság és az anyagi javak védelmét biztosító Polgári védelem/ katasztrófavédelem Hozzájárulás a NATO feladatokhoz

14 ALAPVETŐ KÉRDÉS!! Igaz e, hogy a védelem nemzeti komplex rendszere minden kihívásra választ ad, és a védelmi szféra minden ága beletartozik? Törvények, jogszabályok rögzítik: a kötelezettségeket, a feladatokat, a szerveket, szervezeteket, a jog- és hatásköröket, az irányítás, a végrehajtás és az együttműködés rendjét. IGEN! 14 14

15 3.2. altéma 3.2 A védelem nemzeti komplex rendszerének
szervezet- és intézmény-elemei. A végrehajtási csatorna: a védelmi igazgatás 15

16 katonai rendvédelmi katasztrófák gazdasági
Hazánk a különböző kihívásokra, adekvát választ adó védelmi szervezeteket működtet kihívások katonai rendvédelmi katasztrófák gazdasági Értelmezze az ábrát. válaszok Magyar Honvédség Rendvédelmi szervek Katasztrófa- védelmi rendszer Pénzügyi és gazdasági szervezetek rendszere 16

17 Civil elemek Kormányzat A védelem nemzeti komplex rendszere
szervezet- és intézmény-elemeinek csoportosítása Civil elemek Fegyveres és hivatásos elemek Katonai védelem Rendvédelem Magyar Honvédség Rendvédelem szervei (Rendőrség, Vám- és Pü.ő. Bv. stb.) Katved. hiv. szervei Védelmi Igazg. országos, területi, helyi elemei Köteles polgári védelmi szervezetek Nemzet- gazdaság stratégiai erőforrások Kormányzat ( Védelmi Igazgatás .) OGY, KE, HT, Korm A védelmi rendszer szervezet-és intézmény-elemei milyen két fő területre csoportosíthatóak? Az ábra forrásául Dr. Kuti Ferenc-Kladek András c. előadása szolgált, Magyar Közigazgatási Intézet Oktatási és Módszertani Igazgatóság , amelyben megjelölte a 4 fő területet: katonai védelem, gazdasági védelem, polgári védelem, rendvédelem Magyar Közigazgatási Intézet Oktatási és Módszertani Igazgatóság 2006. Szeptember Közigazgatási szakvizsga-előadás dia Min., Orsz. hat.sz.,VB-ok Gazdasági Köteles polgári védelem védelem Forrás a jegyzetben 17

18 a védelem nemzeti komplex rendszerében meghatározó szerepet tölt be ?
Igaz-e, hogy a katasztrófavédelem a védelem nemzeti komplex rendszerében meghatározó szerepet tölt be ? Igazolja példákkal, hogy a katasztrófák gyakran kialakulnak, és nagy nemzetgazdasági károkat okoznak! Igaz! A veszélyeztető tényezők között kiemelt szerepük és jelentőségük van a katasztrófáknak.

19 2. 1. 5. 3. 4. A nemzeti védelmi rendszer elemei:
Hol és hogyan helyezkedett el a katasztrófavédelem rendszere korábban a nemzeti komplex védelmi rendszerben? 2. 1. A nemzeti védelmi rendszer elemei: 1. Katonai védelem 2. Rend- védelem 3. Gazdasági Köteles polgári Rendvédelmi és egyéb védelmi szervek Nem állami tűzoltóságok A HM és a Magyar Honvédség Katonai alakulatai, szervezetei B, állami tűzoltóság A) HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELEM:OKF, Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok, FPVI. 5. OGY, KE, HT, Korm. B, Hivatásos helyi polgári védelemi szerv Min., Orsz. hat.sz., Véd biz-ok A gazdaság működőképességét biztosító szervek, szervezetek C, Polgári védelmi kötelezettségen polgári védelemi alapuló szervezetek 3. 4. A katasztrófavédelem alapvető szervezeti elemei voltak: A) + B) + C) 19

20 2. 1. 5. 3. 4. A nemzeti védelmi rendszer elemei:
Hol és hogyan helyezkedik el a katasztrófavédelem jelenleg a nemzeti komplex védelmi rendszerben? 2. A nemzeti védelmi rendszer elemei: 1. Katonai védelem 2. Rend- védelem (KV) 3. Gazdasági védelem Köteles polgári Rendvédelmi és egyéb védelmi szervek 1. A HM és a Magyar Honvédség Katonai alakulatai, szervezetei Állami Tű. A) HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELEM:OKF, Megyei, fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságok 5. Katasztrófavédelmi kirendeltségek OGY, KE, HT, Korm. Min., Orsz. hat.sz., Véd biz-ok Hivatásos Pv. Értelmezze az ábrát! A gazdaság működőképességét biztosító szervek, szervezetek B) Polgári védelmi kötelezettségen polgári védelemi alapuló szervezetek 3. 4. A katasztrófavédelem alapvető szervezeti elemei: A) + B) 20

21 Mi történne ellenkező esetben?
ALAPVETŐ KÉRDÉS: Igaz-e, hogy a nemzeti komplex védelem szervezet- és intézményelemei egy egységes rendszert (halmazt) alkotnak? Mi történne ellenkező esetben? IGEN

22 RENDSZER!!! Azokban az országokban,
ahol a védelmi szféra elemei nem alkotnak egységes rendszert, nem tekintik egyaránt fontosnak, egyenrangúnak egymást: Nem sikeres a megelőzés Romlik a hatékonyság a védekezés során Nő a ráfordítás Nem aktiválható a védelmi potenciál Zavarok keletkeznek az együttműködésben Identitászavar alakul ki a védelmi szféra munkatársaiban Pályaelhagyás, belterjesség, Jelentős károk az anyagi javakban és az emberi életben Jelentős társadalmi, gazdasági veszteségek RENDSZER!!! Mi történne, ha a védelem elemi nem alkotnának egymással összefüggő rendszert?

23 A védelmi rendszer minden területén felmerülő kérdés:
Mennyire ismerjük egymás tevékenységét? Ki? Mit? Miből? Hogyan? Mivel? Kinek az irányításával? Milyen az együtt-működés rendje? Azért, hogy a kérdésekre választ kapjunk! Miért van szükség egymás megismerésére? 23 23

24 A hivatásos szakembereknek és védelmi igazgatás vezetőinek
Mely szinteken gondoskodnak a védelmi szféra rendszer-szemléletű kialakításáról? A hivatásos szakembereknek és védelmi igazgatás vezetőinek feladata a rendszer-szemléletet stratégiai taktikai műveleti szinten egyaránt kialakítani és megőrizni.

25 3.3. altéma 3.3 A VÉDELMI IGAZGATÁS 25

26 a védelmi feladatok végrehajtási csatornája,
Védelmi igazgatás: a védelmi feladatok végrehajtási csatornája, megvalósítási útja

27 Mi oldja fel ezt az ellentmondást?
A védelmi feladatok ellátása során kialakulhat olyan helyzet, ami ellentmondásban áll az alkotmányos alapon szerveződő renddel, az önkormányzatok függetlenségével, az állampolgárok alapvető jogainak gyakorlásával, valamint a piacgazdaság szereplőinek törekvéseivel. VÉDELMI IGAZGATÁS Mi oldja fel ezt az ellentmondást?

28 Fogalma „A védelmi igazgatás:
a háborúban vagy rendkívüli időszakban az állam és a közigazgatás működését irányító hierarchikus felépítésű közigazgatási szervezet.” Mi a védelmi igazgatás? 28 28

29 kormányzati-közigazgatási rendszer.”
Fogalma „A védelmi igazgatás az ország civil rendszerének meghatározó eleme, az ország védelmi felkészítését irányító, szervező, koordináló kormányzati-közigazgatási rendszer.” Németh Sándor - Dr. Patyi Sándor: Védelmi felkészítés és az országmozgósítás, Új Honvédségi Szemle, Hadművészet Budapest, 1997/10. szám (részidézet)

30 A védelemi igazgatás célja
a honvédelmi felkészítésben és ország-mozgósításban, az ország háború alatti vagy más rendkívüli időszakok idején való működésének biztosításában részt vevő szervek tevékenységének szervezése, összehangolása, irányítása a rájuk háruló védelmi feladatok hatékony és szakszerű végrehajtása érdekében. Hadtudományi Lexikon Budapest, ISBN X (II. kötet). Hadtudományi lexikon Mi a védelemigazgatás célja? 30 30

31 Ogy. K.e. HT. Kormány KKB., BK. minisztériumok
A védelmi igazgatás elemei I. KORMÁNYZATI Ogy. K.e. HT. Kormány KKB., BK. minisztériumok II. Nem kormányzati Hivatásos védelmi szervek Országos hatáskörű egyéb szervek Védelmi bizottságok (Polgármesterek) 31 31

32 Nincs két rendszer! Az állam- és közigazgatás béke/normál időszaki rendszere látja el rendkívüli időszakban a védelmi feladatok szervezését, irányítását, végrehajtását is.

33 Államigazgatási szervek
Forrás a jegyzetben. Rendvédelmi szervek a) a rendőrség, b)??? d) a büntetés-végrehajtási szervezet, e)a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, f) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok. Önálló szabályozó szerv a) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, b) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Kormányhivatalok a) Központi Statisztikai Hivatal, b)???? c) a Magyar Energia Hivatal, d) az Országos Atomenergia Hivatal, e)Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. f)Nemzeti Adó- és Vámhivatal. 2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról1

34 Államigazgatási szervek
Központi államigazgatási szerv a) a Kormány, b) a kormánybizottság, c) a Miniszterelnökség, d)a minisztérium, e)az autonóm államigazgatási szerv, f)a kormányhivatal, g)a központi hivatal, h)a rendvédelmi szerv és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, i)az önálló szabályozó szervek. Autonóm államigazgatási szervek a)a Közbeszerzési Hatóság, b)az Egyenlő Bánásmód Hatóság, c) a Gazdasági Versenyhivatal, d)Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.

35 A védelmi igazgatás szintjei
I. Központi II. Területi III. Helyi 35 35

36 A védelmi igazgatás központi, kormányzati irányítási szintje

37 A védelmi igazgatás központi szintjén békeidőszaki irányítási jogkörrel az Országgyűlés a Köztársasági Elnök, a Kormány, és a szakterületeknek megfelelő illetékes miniszterek állnak. Munkájukat bizottságok segítik. Háborús időszak esetén (kihirdetett rendkívüli állapotban) a központi irányítási jogköröket - a felsorolt szervek hatáskörének részbeni vagy teljes átruházásával ‑ a Honvédelmi Tanács gyakorolja.

38 Országgyűlés Magyarország legfelsőbb népképviseleti szerve
Alaptörvény Állam/ogy/ 1. cikk h) határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről i) Különleges jogrendet érintő döntéseket hoz Alaptv. 48.cikk 1.) kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre; szükségállapotot hirdet ki. Alaptörvény j) Dönt a Magyar Honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erők magyarországi, vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról 38 38

39 Köztársasági elnök Magyarország államfője a köztársasági elnök,
Alaptörvény 9. cikk Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. AT. (2) A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka. Hvtv. Szerint a miniszterelnök előterjesztésére jóváhagyja az ország fegyveres védelmének tervét 39 39

40 Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején Mo. honvédelmének
Hv. Tv. A Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején Mo. honvédelmének és a Honvédségnek legfelsőbb irányítója. A Honvédelmi Tanács hatásköre Hv.tv 61. § (1) A Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején a Magyar Köztársaság honvédelmének és a Honvédségnek legfelsőbb irányítója. (2) A Honvédelmi Tanács irányítja a) a Honvédség és az ország fegyveres védelmében részt vevő szervek védelmi tevékenységét, b) a védelmi igazgatás működését, c) az ország erőforrásainak védelmi célú felhasználását és a védelem anyagi szükségleteinek kielégítését, d) a közrend, a közbiztonság és a belső rend védelmét, e) a lakosság támadófegyverek hatása elleni védelmét, valamint a következmények felszámolását. (3) A Honvédelmi Tanács az Alkotmányban meghatározott feladatain túl c) gondoskodik a nemzetközi szerződésen alapuló szövetségi kötelezettségvállalásból eredő feladatok ellátásáról, d) feloszlatja az Alkotmánnyal vagy a Honvédelmi Tanács rendeletével ellentétesen működő önkormányzati képviselő-testületet, e) meghatározza a közigazgatás területszervezésének rendkívüli rendszerét, f) közkegyelmet gyakorol. (4) A (3) bekezdésben meghatározottakon kívül a Honvédelmi Tanács hatáskörébe tartoznak mindazok a jogok, amelyek gyakorlásában az Országgyűlés akadályoztatva van Elnöke a köztársasági elnök, tagjai: ogy. elnöke, az ogy. csoportok vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek Tanácskozási joggal: Honvéd Vezérkar főnöke (Alaptörvény 49. cikk) 40 40

41 Kormány Alaptv. 51/1) A megelőző védelmi helyzetben, jogrendtől eltérő intézkedéseket vezethet be. Alaptv. 52/1) Váratlan támadás esetén arányos választ ad. Alaptv. 53./1) Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, ipari szerencsétlenség illetőleg következményeinek az elhárítása veszélyhelyzetet hirdet ki és megteszi a szükséges intézkedéseket; Kat 5. § A Kormány a katasztrófavédelem megszervezése és irányítása érdekében: a) megszervezi a katasztrófák elleni védekezés irányítását és a végrehajtás összehangolását, a tervezés kormányszintű feladatainak végrehajtását, a katasztrófák következményeinek felszámolására való felkészülés, a megelőzés és a végrehajtás feladatainak tárcák közötti koordinációját, e koordináció érdekében létrehozza a Kormányzati Koordinációs Bizottságot, meghatározza annak - e törvényben foglalt feladat- és hatásköre figyelembevételével - eljárási szabályait, jóváhagyja szervezeti és működési rendjét, b) meghatározza a Kormány tagjainak és a védekezésben érintett állami szerveknek a katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatait, c) megköti a katasztrófákkal kapcsolatos kölcsönös tájékoztatásra és segítségnyújtásra, valamint a megelőzés területén történő együttműködésre irányuló nemzetközi egyezményeket, d) összehangolja a katasztrófavédelemmel összefüggő oktatási, képzési, tudományos kutatási és műszaki fejlesztési tevékenységet, e) létrehozza az országos katasztrófavédelmi információs rendszert, f) kihirdetésre előkészíti a veszélyhelyzetben bevezetésre kerülő, az egyes törvények rendelkezéseitől eltérő rendeletek tervezeteit, és megküldi azokat a végrehajtásért felelős személyeknek és szervezeteknek, g) az éves költségvetésben javasolja a hazai és a nemzetközi segítségnyújtásra fordítható előirányzat mértékét, h) kialakítja a nemzetközi segítségnyújtásban történő magyar részvétel rendszerét. 41 41

42 A kormányzati intézmények védelmi munkáját segítő bizottságok, kabinetek
29. § (1) A Kormány a hatáskörébe tartozó jelentős, több minisztérium feladatkörét érintő feladatok összehangolt megoldásának irányítására kormánybizottságokat hozhat létre. (2010. évi XLIII. törvény) Honvédelmi és Rendészeti Bizottság Nemzetbiztonsági Bizottság A Katasztrófavédelmi Kormányzati Koordinációs Bizottság Forrás: évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról § (1) 42 42

43 Honvédelmi és Rendészeti Bizottság
„A Honvédelmi és Rendészeti Bizottság az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező, ügydöntő és a honvédelemmel, rendészettel összefüggő kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve. Működésében az Alkotmányban és más törvényekben, a Házszabályban, továbbá az Országgyűlés egyéb határozataiban megállapított hatáskörét gyakorolja.” Forrás: Dr. Kocsis Máté letöltés:

44 Nemzetbiztonsági Bizottság
feladata A Kormány nemzetbiztonsággal kapcsolatos feladatainak összehangolása, az állam és közbiztonság védelmével összefüggő döntéseinek előkészítése, valamint a kormányzati intézkedést igénylő aktuális kérdések megvitatása és megoldásuk elősegítése. 44 44

45 Katasztrófavédelmi Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB)
„A Kormány a katasztrófavédelemmel összefüggő döntéseinek előkészítése és a védekezéssel kapcsolatos feladatok ágazati összehangolása és irányítása érdekében kormányzati koordinációs szervet működtet. A KKB elnöke a miniszterelnök, elnök-helyettese a belügyminiszter, tagjai a miniszterek.” A KKB Tudományos Tanácsot, operatív tevékenységének támogatása érdekében operatív munkaszerveként Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központot működtet. 1515/2011. (XII. 29.) kormányhatározat szabályozza A kormányzati koordinációs szerv részletes feladatairól a Katasztrófavédelmi Koordinációs Kormánybizottság létrehozásáról, valamint szervezeti és működési rendjének meghatározásáról szóló 1515/2011. (XII. 29.) kormányhatározat rendelkezik. Forrás: Dr. Mógor – Bonnyai - Rácz: AZ ÚJ KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYOZÁS, 2011. BM OKF 16. old., 1515/2011. (XII. 29.) kormányhatározat

46 A KKB tagjai: az agrárpolitikáért, az államháztartásért, a bányászati ügyekért, az egészségügyért, az elektronikus hírközlésért, az energiapolitikáért, az élelmiszerlánc-felügyeletért, a gazdaságpolitikáért, a határrendészetért, a honvédelemért, az idegenrendészetért és menekültügyért, az iparügyekért, a kereskedelemért, a kormányzati tevékenység összehangolásáért, a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért, a környezetvédelemért, a közlekedésért, a külpolitikáért, az oktatásért, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért, a rendészetért, a településfejlesztésért és településrendezésért, a természetvédelemért, a vízügyi igazgatási szervek irányításáért, valamint a vízgazdálkodásért felelős miniszterek. 1515/2011. (XII. 30.) Korm. határozat a Katasztrófavédelmi Koordinációs Kormánybizottság létrehozásáról, valamint szervezeti és működési rendjének meghatározásáról

47 A KKB ülésén állandó jelleggel, tanácskozási joggal részt vesz
a) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója, b) az országos rendőrfőkapitány, c) a Honvéd Vezérkar főnöke, d) a KKB Tudományos Tanácsának elnöke, e) a KKB Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központjának vezetője, f) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve KKB adminisztratív feladatait ellátó szervezeti egységének vezetője. 17. A KKB NVK vezetőjének szakmai helyettese minden esetben annak a központi államigazgatási szervnek az állományába tartozó, a szakmai feladatok ellátásáért felelős vezető beosztású személy, melynek az adott katasztrófatípus kezelése, elhárítása a jogszabályban meghatározott alapvető feladatait, felelősségi körét elsődlegesen érinti. Ennek megfelelően a KKB NVK vezetőjének szakmai helyettese 1515/2011. (XII. 30.) Korm. határozat a Katasztrófavédelmi Koordinációs Kormánybizottság létrehozásáról, valamint szervezeti és működési rendjének meghatározásáról 17.§

48 A KKB munkaszervei

49 Tudományos Tanács KKB TT A KKB TT a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatban tudományos és tudományszervezési tevékenységet folytat. Ügyrendjét a BM OKF főigazgatójának javaslatára a KKB hagyja jóvá. A KKB TT tagjai a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által felkért személyek. A nukleáris veszélyhelyzetek jelentőségére tekintettel a KKB TT nukleárisbaleset-elhárítási műszaki tudományos szekciót is működtet.

50 Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési
Központ (NVK) A KKB, operatív tevékenységének támogatása érdekében operatív munkaszerveként NVK-t működtet. A KKB NVK a katasztrófák elleni védekezésben részt vevő központi államigazgatási szervek, illetve a BM OKF állományából a KKB elnöke, a KKB tagjai, valamint a BM OKF főigazgatója által kijelölt a) szakemberekkel, b) meghívott szakértőkkel látja el a feladatát. 1515/2011. (XII. 30.) Korm. határozat a Katasztrófavédelmi Koordinációs Kormánybizottság létrehozásáról, valamint szervezeti és működési rendjének meghatározásáról 11-13§

51 A védelmi igazgatás területi irányítási szintjei

52 A védelmi igazgatás területi szintje
A védelmi igazgatás területi szerveinek kialakítását, valamint a jog- és hatáskörét, feladatát a honvédelmi törvény szabályozza. Normál időszakban a megyei (fővárosi) védelmi bizottságok ‑ mint területi szervek ‑, a centrális irányítású területi szervek és a regionális hadkiegészítő parancsnokságok kapnak meghatározó szerepet.

53 Hogyan folyik a tevékenység?
A normál közigazgatás körülményei között az állami irányítás a területi szinten alapvetően normatív eszközökkel, a megyei önkormányzatok, megyei védelmi bizottságok decentralizált tevékenysége útján érvényesül.

54 A védelmi igazgatás helyi irányítási szintje

55 A védelmi feladatok települési, helyi szintű végrehajtásának irányítása: a helyi védelmi igazgatási szerv, a helyi védelmi bizottság, a centrális irányítású helyi szervek, valamint a polgármester és a jegyző jog- és hatáskörébe tartozik.

56 A védelmi igazgatás békeidőszaki rendszere
Országgyűlés Köztársasági Elnök Honvédelmi és Rendészeti B. Alkotmány- bíróság Ügyészségek Bíróságok K o r m á n y Nemzet-biztonsági Kabinet KKB Minisztériumok Honvédelmi Minisztérium Nemzetgazdasági Minisztérium Belügy- Minisztérium KIM Véd. Tevék. Koordináló szerv Védelmi Hivatal Véd. Tev. Koord. szerv Véd. Tev. Koord. szerv Véd. Tev Koord. szerv Országos hatáskörű szervek Parancs- nokságok Védelemben résztvevő orsz. szervek OKF ORFK Orsz. Műsor szórók Védelembe bevont közig szervek Regionális Hadkieg. PK. Megyei védelmi bizottságok Védelembe bevont megyei szervek Megyei Kat.véd-i Igazgatóságok Megyei R. Kap-gok Körzeti stúdiók Közv. Irány. Együttműk. Szakmai ir. Helyi véd bizottságok Katvédelmi kirendeltségek Rendőr Kapitányságok POLGÁRMESTER A védelemben résztvevő gazdasági szervezetek MH csapatai POLGÁRMESTER Rendőr őrsök Helyi Műsor szórók Önkormányzati szervek Pv-i szervezetek

57 ÖSSZEGZÉS 1. A nemzeti komplex védelmi rendszer szervezeti és intézményrendszere fegyveres és civil szervezeti elemekre osztható. A védelem feladatrendszerébe a fegyveres védelem és a polgári védekezés feladatai sorolhatóak. Ezen belül további feladat-alrendszerek vannak. A katasztrófavédelem is fontos alkotóeleme ennek a rendszernek.

58 ÖSSZEGZÉS 2. A nemzeti komplex védelmi rendszer elemei:
1. a védelemre felkészült és működőképes államszervezet 2. a szükségleteket kielégíteni képes gazdaság 3. a lakosság védelmét szolgáló polgári védelmi/katasztrófavédelmi szervek és szervezetek 4. a katonai védelmet ellátni képes fegyveres erő, 5. a védelmi igényeket elfogadó és felkészült társadalom 58 58

59 A védelmi rendszer funkciói az alábbiak:
ÖSSZEGZÉS 3. A védelmi rendszer funkciói az alábbiak: A fegyveres erő, a rendvédelmi szervek felkészítése az állam- és közigazgatás működtetése hozzájárulás a kollektív védelemhez a nemzetgazdaság védelmi célú erőforrásainak biztosítása az állampolgárok vagyon- és létbiztonságának megvalósítása a közjavak védelme. 59 59

60 ÖSSZEGZÉS 4. A védelmi igazgatás az ország civil rendszerének meghatározó eleme, az ország védelmi felkészítését irányító, szervező, koordináló kormányzati-közigazgatási rendszer. A védelmi feladatokat rendkívüli időszakban is a normál/béke időszakban működő állam- és közigazgatás látja el. 60 60

61 ÖSSZEGZÉS 5. A minősített időszakok, különleges jogrend biztosítják azt, hogy bizonyos rendkívüli esetekben is lehessen, az ország lakossága biztonságának érdekében, alkotmányos módon intézkedni, korlátozni az állampolgári jogokat, rendkívüli intézkedéseket hozni. Öt alapvető eset van, amikor a rendkívüli jogrend lép életbe. xxx

62 Köszönöm a figyelmet!