Verbális kommunikáció

Az előadások a következő témára: "Verbális kommunikáció"— Előadás másolata:

1 Verbális kommunikáció
A kommunikáció Verbális kommunikáció A társalgás művészete

2 A társalgás művészete Hogyan tegyünk fel olyan kérdéseket, amelyek előmozdítják a beszélgetést? Hogyan hallgassunk másokat, hogy népszerűek és sikeresek legyünk? Hogyan tartsuk fenn a beszélgetést? Hogyan osztogassunk őszinte bókokat és dicséreteket? Hogyan adjuk mások tudtára, kik vagyunk?

3 1. Hogyan tegyünk fel olyan kérdéseket, amelyek előmozdítják a beszélgetést?
Mindenki tesz fel kérdéseket, de kevesen tudják, hogyan kell ezeket oly módon feltenni, hogy hatékonyan előmozdítsák a beszélgetést. Kétféle kérdést tehetünk fel: konkrét dologra vonatkozó, zárt kérdést és többféleképpen megválaszolható, nyitott kérdést.

4 1. Hogyan tegyünk fel olyan kérdéseket, amelyek előmozdítják a beszélgetést?
Zárt kérdés: egy-két szavas válaszokat igényelnek (Maga hova valósi? Szokott kocogni?) Előnye: rábírják az embereket, hogy áruljanak el magukról meghatározott tényeket Hátránya: folyamatos használatuk unalmassá teszi a beszélgetést és feszengő csöndekhez vezethet

5 1. Hogyan tegyünk fel olyan kérdéseket, amelyek előmozdítják a beszélgetést?
Nyitott kérdések: néhány szónál hosszabb válaszra ösztönöznek, magyarázatokat és részletes ismertetést igényelnek Ha fenn kívánjuk tartani a beszélgetést és érdekesebbé és elmélyültebbé szeretnénk tenni, akkor a zárt kérdést nyitott kérdésnek kell követnie.

6 1. Hogyan tegyünk fel olyan kérdéseket, amelyek előmozdítják a beszélgetést?
A zárt és a nyitott kérdések többnyire más szavakkal kezdődnek. Zárt: Van? Szokott? Ki? Mikor? Hol? Melyik? Nyitott: Hogyan? Miért? Miképpen? Meséljen nekem… Mindkettő: Mi?

7 1. Hogyan tegyünk fel olyan kérdéseket, amelyek előmozdítják a beszélgetést?
Ha alkalmunk van jó előre felkészülni néhány kérdéssel, alighanem könnyebb dolgunk lesz, mintha kizárólag arra a képességünkre támaszkodunk, hogy a pillanat ihletében is ki tudunk találni jó kérdéseket.

8 1. Hogyan tegyünk fel olyan kérdéseket, amelyek előmozdítják a beszélgetést?
Született ügynök, született tárgyaló vagy társasági ember nem létezik. Ezek mind olyan emberek, akik elsajátították a kérdések memorizálásának és feltevésének technikáját.

9 2. Hogyan hallgassunk másokat, hogy népszerűek és sikeresek legyünk?
Amikor aktív hallgatóvá válunk, bókolunk a másiknak, anélkül, hogy egy szót is szólnánk. Az aktív figyelés azért kiemelkedően fontos módja a reagálásnak, mert arra biztatja a másikat, hogy csak beszéljen tovább.

10 2. Hogyan hallgassunk másokat, hogy népszerűek és sikeresek legyünk?
„Azt szokták mondani, hogy amit mondanak, annak a felét halljuk, ebből a felére figyelünk és annak a felére emlékszünk.” Hajlamosak vagyunk azt hallani, amit hallani akarunk és azt látni, amit látni akarunk.

11 2. Hogyan hallgassunk másokat, hogy népszerűek és sikeresek legyünk?
Az aktív figyelés fenntartja a beszélgetést. Meglepve fogunk rájönni, hogy mikor nem önmagunkra, hanem a beszélgető-partnereinkre koncentrálunk, sokkal könnyebben jutnak eszünkbe olyan dolgok, amelyekről beszélhetünk.

12 3. Hogyan tartsuk fenn a beszélgetést?
Ha feszülten figyelünk, hallani fogjuk, amint az emberek olyasféle információkat pottyantanak el, aminek a segítségével továbbléphetünk a beszélgetésben. Önként szolgáltatott információk

13 3. Hogyan tartsuk fenn a beszélgetést?
„Maga pompásan táncol, Gloria! Sok táncórát vett már?” „Nem – ez az első órám itt, de mikor Angliában éltem, minden este elmentem táncolni.” „Hello Péter! Ősidők óta nem láttalak!” „Hát, igen, beteg volt a gyerek és többet kellett otthon lennem.”

14 3. Hogyan tartsuk fenn a beszélgetést?
Hogy felhasználhassuk az önként nyújtott információt, fűzzünk hozzá megjegyzést vagy tegyünk fel kérdést vele kapcsolatban. Mint rendesen, a nyitott kérdések mozdítják elő legjobban a részletes választ.

15 3. Hogyan tartsuk fenn a beszélgetést?
„De, szépen lesültél Bill!” „Kösz, Glen! Kempingeztem a hétvégén.” „Még sose voltam kempingezni. Mit szeretsz benne a legjobban?”

16 3. Hogyan tartsuk fenn a beszélgetést?
Önként nyújtott információt jelentenek olyasmik is, mint mások ruházata, külső megjelenése, viselkedése és lakóhelye. Mindezeket fel lehet használni a beszélgetés kiindulópontjául. „Észrevettem, hogy karatés trikót visel. Szokott karatézni?”

17 3. Hogyan tartsuk fenn a beszélgetést?
Az önként nyújtott információk megfigyelése értékes készség, érdekessé és változatossá tehetjük vele a beszélgetést, de ami a legfontosabb: fenntarthatjuk a folyamatosságát.

18 4. Hogyan osztogassunk őszinte bókokat és dicséreteket?
Csodálatunk kifejezésének legáltalánosabb módja a direkt pozitív kijelentés. Ön remek tanár! Milyen jó a frizurája! Nagyon tetszik a cipője!

19 4. Hogyan osztogassunk őszinte bókokat és dicséreteket?
Az efféle bókok két eljárással tökéletesíthetők: „Mit miért technika” „Mondjuk ki a beszélgetőpartner nevét”

20 4. Hogyan osztogassunk őszinte bókokat és dicséreteket?
„Mit miért technika” A legtöbb ember, aki bókolni próbál, kudarcot vall vele, mert csak azt mondja meg a másiknak, hogy mi tetszik neki, de azt nem, hogy miért tetszik. A bók hatása az őszinteségen múlik.

21 4. Hogyan osztogassunk őszinte bókokat és dicséreteket?
A „Ön remek tanár” így tökéletesíthető: „Ön remek tanár, mert odajön hozzánk és mindnyájunkra személy szerint odafigyel!” A „milyen jó a frizurája” így tökéletesíthető: „Tetszik nekem a frizurája, mert kiemeli a szemét!” A „nagyon tetszik a cipője” így változhat: „Azért jó a cipője, mert jól illik az öltönyéhez.”

22 4. Hogyan osztogassunk őszinte bókokat és dicséreteket?
„Mondjuk ki a beszélgetőpartner nevét” Platón és Szókratész kora óta közismert, hogy a legtöbb ember a saját nevét tekinti a világ legszebb dallamának és sokkal jobban odafigyel azokra a mondatokra, amelyekben elhangzik neve.

23 4. Hogyan osztogassunk őszinte bókokat és dicséreteket?
„Alan, Ön remek tanár, mert odajön hozzánk és mindnyájunkra személy szerint odafigyel!” „Sue, magának nagyon jó a frizurája, mert gyönyörűen kiemeli a szemét!” „John, nagyon jó a cipője, mert pompásan illik az öltönyéhez!”

24 4. Hogyan osztogassunk őszinte bókokat és dicséreteket?
A kutatások végérvényesen bebizonyították, hogy ha valakit nevén szólítanak, az aktívabban részt vesz a beszélgetésben, de ami még fontosabb: feszülten figyelni fog a nevét követő kijelentésre, hogy lássa, hogyan vonatkozik az rá.

25 4. Hogyan osztogassunk őszinte bókokat és dicséreteket?
Összefoglalva, hogyan tegyük hihetővé őszinte bókjainkat? Mit miért technika alkalmazása A másik nevének említése (friss ismerőseinket eleinte csak néha-néha szólítsuk a nevükön) Mosoly Lassan növeljük dicséreteink gyakoriságát Ne viszonozzuk a másoktól kapott bókokat ugyanazzal (Tetszik a zakód, Fred! Nekem is a tiéd!)

26 5. Hogyan adjuk mások tudtára, kik vagyunk?
Négy olyan szint van, amelyeken a kommunikáció általában áthalad: a klisék, a tények, a vélemények és az érzések szintje.

27 5. Hogyan adjuk mások tudtára, kik vagyunk?
Klisék vagy közhelyek Amikor két ember találkozik, szinte mindig azzal kezdik, hogy kliséket váltanak egymással. Ezeknek a szertartásos beszélgetésnyitásoknak nem célja az információcsere. Pl: Helló! Hogy van? De, jó, hogy látlak! Örülök, hogy találkoztunk!

28 5. Hogyan adjuk mások tudtára, kik vagyunk?
Tények Ki-ki megpróbálja felderíteni, van-e elég közös alap, amire érdemes lenne kapcsolatot építeni. „Mondd csak, szeretsz teniszezni? Vagyunk itt egypáran, akik minden héten játszunk.” „Nem, a tenisz nem érdekel. Te szoktál kocogni?”

29 5. Hogyan adjuk mások tudtára, kik vagyunk?
Vélemények A vélemények mélyebb betekintést adnak a személyiségbe, mint a tények vagy a klisék. Ha valaki szeretné megismerni, milyenek is vagyunk valójában, sokkal közelebb kerül ehhez, ha megismeri a nézeteinket a politikáról, a pénzről és a szerelemről.

30 5. Hogyan adjuk mások tudtára, kik vagyunk?
Érzések A történetekre való emocionális reakcióinkat fejezik ki. Ha nem tárjuk fel az érzéseinket, az emberek elkezdenek hidegnek és sekélyesnek tekinteni bennünket és úgy érzik, nem fontos számunkra, hogy megismerjük őket.