A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ÉS A METRÓ

Az előadások a következő témára: "A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ÉS A METRÓ"— Előadás másolata:

1 A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ÉS A METRÓ
Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet < ELTE Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Humánökológia szakirány; Város, közlekedés, társadalom Budapest, 2012 április 24.

2 A múlt órán: Áruszállítás és logisztika
Fleischer T (2007) Logisztika – trendek és mítoszok. Közlekedéstudományi Szemle 57. évf. 2. szám pp (ill. a kurzus honlapján) A központi fekvés mítosza A tranzit mítosza A megállított áru mítosza A magunkhoz ragadható folyosó mítosza Intermodalitás – egy szlogen mítosza A logisztikára épülő térségfejlesztés mítosza A 13+1 nyerő intermodális logisztikai központ mítosza

3 City-logisztika: a probléma
egyedi termék egyedi kultúra egyedi igény tömegtermék tömegkultúra tömegigény racionálisan szervezett, egyedi igényeket kielégíteni képes szolgáltatás EGYÉNI TÖMEGES INTELLIGENS ÁRU szétaprózott szállítások, ‘last mile’ szervezett áruszállítás egyedi igényeknek megfelelő szerve-zett áruszállítás (HF ) SZEMÉLY egyéni közlekedés tömeg-közlekedés egyéni igényeket figyelembe vevő társas közlekedés

4 Urban freight transport and city logistics http://www. eu-portal

5 A logisztikai szemlélet csapdája
Intermodális központ, áruelosztó stb. Érvényesítendők-e ugyanezek az elvek a személyforgalomban? COM(2007) 551 végleges ZÖLD KÖNYV A városi mobilitás új kultúrája felé. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA, Brüsszel, (előterjesztő: a Bizottság) {SEC(2007) 1209}

6 Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési terve
BKRFT S-Bahn BKRFT A közgyűlés által 2001-ben elfogadott BKRFT a kilencvenes évek folyamán alakult ki, hosszas előkészületekkel, széleskörű konzultációkkal. A közösségi közlekedési filozófiájának központi és szent eleme volt a 4-es metró, és az összes utasáramlási elvet ez a szempont határozta meg. A közösségi közlekedés technokrata merevséggel másolta az áruelosztó központok logisztikai elvét, kényszeres átszállásra késztető nagy intermodális csomópontokat alakítva ki a metróvégállomásokon. (Korábbi minta az Örs vezér tér, vagy a Köki) „Nagyforgalmú átszálló kapcsolatok fejlesztése” Gyakorlatilag a metró vonalakra történő ráhordást, az utasfeltöltést biztosító tervezés. Az utas számára nem az a kedvező, ha egy „mindent tudó” óriási csomóponton választhat 22 továbbvezető irányból, -- hanem az átszállásmentes, vagy kevés, de egyszerű átszállással megoldható utazás. COM(2007) 551 végleges ZÖLD KÖNYV A városi mobilitás új kultúrája felé. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA, Brüsszel, (előterjesztő: a Bizottság) {SEC(2007) 1209}

7 Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési terve
Ács Balázs - István György: Átjárhatóság és intermodalitás a 4-es metró tervének tükrében „az átjárhatóság az átszállások számának csökkentésére való törekvést jelenti, az intermodalitás pedig az átszállások kényelmetlenségének csökkentését.” Rámutatnak, hogy a BKRFT intermodális csomópontokon elsősorban az egyéni közlekedésről a metróra való átszállást (funkciójában P + R parkolókat) propagál, és háttérbe szorul a kollektív közlekedési eszközök közötti kényelmes átszállás kifejlesztése, a különböző eszközök átjárhatósága (interoperabilitás) pedig igazán fel sem merül. Itt a logisztikai elvek követése a közösségi közlekedésben kifejezetten hibás irányt alapoz meg. S-Bahn koncepció. A 11 elővárosi vasútvonal bekapcsolása a főváros belső közlekedésébe, átjárhatóság földrajzi értelemben. COM(2007) 551 végleges ZÖLD KÖNYV A városi mobilitás új kultúrája felé. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA, Brüsszel, (előterjesztő: a Bizottság) {SEC(2007) 1209}

8 A Budapesti Regionális Gyorsvasúti Rendszer koncepciója FŐMTERV-KÖZLEKEDÉS Konzorcium október hó A Budapesti Regionális Gyorsvasúti Rendszer koncepciója FŐMTERV-KÖZLEKEDÉS Konzorcium október hó

9 A Budapesti Regionális Gyorsvasúti Rendszer koncepciója FŐMTERV-KÖZLEKEDÉS Konzorcium október hó A Budapesti Regionális Gyorsvasúti Rendszer koncepciója FŐMTERV-KÖZLEKEDÉS Konzorcium október hó

10 A Budapesti Regionális Gyorsvasúti Rendszer koncepciója FŐMTERV-KÖZLEKEDÉS Konzorcium október hó A Budapesti Regionális Gyorsvasúti Rendszer koncepciója FŐMTERV-KÖZLEKEDÉS Konzorcium október hó

11 A Budapesti Regionális Gyorsvasúti Rendszer koncepciója FŐMTERV-KÖZLEKEDÉS Konzorcium október hó A Budapesti Regionális Gyorsvasúti Rendszer koncepciója FŐMTERV-KÖZLEKEDÉS Konzorcium október hó

12 Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési terve Távlati koncepció és a 2020-ig javasolt fejlesztés terve. FKT URB konzorcium december. Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési terve Távlati koncepció és a 2020-ig javasolt fejlesztés terve. FKT URB konzorcium december

13 Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési terve Távlati koncepció és a 2020-ig javasolt fejlesztés terve. FKT URB konzorcium december Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési terve Távlati koncepció és a 2020-ig javasolt fejlesztés terve. FKT URB konzorcium december.

14 A city-logisztikáról – Összefoglaló
A probléma: szervezetten megoldani a diszperz városi szállításokat Uniós city-logisztika tanulmányok városkörnyéki áruelosztó központok majd az intermodális teherforgalmi központok (parkok, fuvar-falvak) kialakítását javasolják A valóságban ritkán vált be a séma: nincsenek típus-megoldások: a tapasztalatokból lehet (kell) tanulni, de minden város egyedi megoldásokat igényel. Teherfuvarozási logisztikáról szóló cselekvési terv 2007 (1/6 akció a városi teherforgalom); ill. A városi mobilitás új kultúrája felé 2007 (integrációk) Budapest 2001-es közlekedési rendszerfejlesztésének terve átvette az elosztó központok elvét, és a közösségi közlekedésben hasonló intermodális csomópontokra (kényszerátszállást jelentő végállomásokra) alapozta a struktúráját. Fordulat: S-Bahn Budapest közlekedési rendszerének évi fejlesztési terve, bár tartalmazza a S-Bahn koncepciót, az új logisztikai elvet nem tette struktúrája alapjává „Teherforgalmi stratégia” elv- és távlathiányos

15 A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ÉS A METRÓ
Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet < ELTE Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Humánökológia szakirány; Város, közlekedés, társadalom Budapest, 2012 április 24.

16 Tömegközlekedés? Az utastájékoztatás Egy kis történelem Tarifa, kisszakasz Metróépítés, ráhordás Baross tér, Moszkva tér Végállomás „előbb az 56-oson, aztán a 63-ason, aztán honnan-tudnám-hová a mit-tudom-én-hányason” Benjámin László: A Vadaskerti úttól a Kálvin térig [részlet]

17 Tömegközlekedés? Az utastájékoztatás Egy kis történelem Tarifa, kisszakasz Metróépítés, ráhordás Baross tér, Moszkva tér Végállomás TÖMEGKÖZLEKEDÉS ? Eddig: a korábbi prioritások visszafordításáról és a tömegközlekedés előnyben részesítéséről volt szó „A tömegközlekedés jó - az egyéni közlekedés rossz ?” Minél tömegesebb annál jobb ? Tömegfogyasztás, tömegkultúra, tömegtermék - tömegközlekedés Kollektív? Közösségi? Közforgalmú? Az általános elveket a közforgalmú közlekedésre is alkalmazni kell: elkerülni a túlzott centralizációt, a kényszerkapcsolatokat, a sebezhető hierarchiát; - többszintes rendszer: (gyors-, hagyományos, hívható)

18 Az első omnibusz Párizsban 1820-ban jelent meg.
Tömegközlekedés? Az utastájékoztatás Egy kis történelem Tarifa, kisszakasz Metróépítés, ráhordás Baross tér, Moszkva tér Végállomás Az első omnibusz Párizsban 1820-ban jelent meg.

19 A Shillibeer-féle első omnibusz Londonban 1829-ben.
Tömegközlekedés? Az utastájékoztatás Egy kis történelem Tarifa, kisszakasz Metróépítés, ráhordás Baross tér, Moszkva tér Végállomás A Shillibeer-féle első omnibusz Londonban 1829-ben.

20 Tömegközlekedés? Az utastájékoztatás Egy kis történelem Tarifa, kisszakasz Metróépítés, ráhordás Baross tér, Moszkva tér Végállomás Lóvasút Londonban 1870 körül.

21 ESZKÖZ-TÖRTÉNET Omnibusz 1820 Párizs (1829 London) 1832 Buda
Tömegközlekedés? Az utastájékoztatás Egy kis történelem Tarifa, kisszakasz Metróépítés, ráhordás Baross tér, Moszkva tér Végállomás ESZKÖZ-TÖRTÉNET Omnibusz Párizs (1829 London) Buda Lóvasút N.Y (1861 London) Pest Villamos Richmond (1901 London) Pest Földalatti London (1905-ig gőz) Budapest Trolibusz Bradford (1931 London*) Budapest (* 1901 kísérlet) Autóbusz *London 1835-ig nincs megálló1921 Budapest (*villamos üzemű, 1898 benzin) ( is)

22 Az első villamos a Nyugati pályaudvari végállomásán.
Tömegközlekedés? Az utastájékoztatás Egy kis történelem Tarifa, kisszakasz Metróépítés, ráhordás Baross tér, Moszkva tér Végállomás Az első villamos a Nyugati pályaudvari végállomásán.

23 Tujázás az első világháború idején.
Tömegközlekedés? Az utastájékoztatás Egy kis történelem Tarifa, kisszakasz Metróépítés, ráhordás Baross tér, Moszkva tér Végállomás Tujázás az első világháború idején.

24 Tömegközlekedés? Az utastájékoztatás Egy kis történelem Tarifa, kisszakasz Metróépítés, ráhordás Baross tér, Moszkva tér Végállomás „A peronján álltak százan, S én, miként ha volna lázam, Elvonultan, elvadultan Magamat közéjük fúrtam.” Gábor Andor: A villamos [részlet] 1915. „Ha az ember a kora reggeli órákban vagy a déli órákban nagyobb forgalmú utcákon jár, méhrajhoz hasonló embertömegeket lát szállani, és csak ha közelebb ér, akkor látja azt, hogy az egy villamos.” Pálffy József interpellációja a főváros törvényhatósági bizottságának október 7-i ülésén. [In: A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada II. köt től 1985-ig. BKV 1987.]

25 Tömegközlekedés? Az utastájékoztatás Egy kis történelem Tarifa, kisszakasz Metróépítés, ráhordás Baross tér, Moszkva tér Végállomás

26 Tömegközlekedés? Az utastájékoztatás Egy kis történelem Tarifa, kisszakasz Metróépítés, ráhordás Baross tér, Moszkva tér Végállomás VÁLLALAT -TÖRTÉNET 1887 – 1923 Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BVVT) és Budapesti Városi Vasút (BVV) Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. (BESZKÁRT) sínek középre, 1941-től jobbra hajts Fővárosi Villamosvasút (FVV) és Fővárosi Autóbuszüzem (FAÜ) csak vonaljegy, kalauz nélkül Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) 1970 Metro

27 Állandó és változó költségek fedezése
Tömegközlekedés? Az utastájékoztatás Egy kis történelem Tarifa, kisszakasz Metróépítés, ráhordás Baross tér, Moszkva tér Végállomás Költség Utasmennyiség Állandó és változó költségek fedezése

28 Állandó és változó költségek fedezése
Tömegközlekedés? Az utastájékoztatás Egy kis történelem Tarifa, kisszakasz Metróépítés, ráhordás Baross tér, Moszkva tér Végállomás Költség Utasmennyiség Állandó és változó költségek fedezése

29 Állandó és változó költségek fedezése
Tömegközlekedés? Az utastájékoztatás Egy kis történelem Tarifa, kisszakasz Metróépítés, ráhordás Baross tér, Moszkva tér Végállomás Költség Utasmennyiség Állandó és változó költségek fedezése

30 Menetdíj megállapítása
Tömegközlekedés? Az utastájékoztatás Egy kis történelem Tarifa, kisszakasz Metróépítés, ráhordás Baross tér, Moszkva tér Végállomás Forint Menetdíj Költség Távolság Menetdíj megállapítása

31 Kisszakasz: megközelítően a távolsággal arányos menetdíj
Tömegközlekedés? Az utastájékoztatás Egy kis történelem Tarifa, kisszakasz Metróépítés, ráhordás Baross tér, Moszkva tér Végállomás Forint Menetdíj Költség Távolság Kisszakasz: megközelítően a távolsággal arányos menetdíj

32 Tömegközlekedés? Az utastájékoztatás Egy kis történelem Tarifa, kisszakasz Metróépítés, ráhordás Baross tér, Moszkva tér Végállomás

33 Tömegközlekedés? Az utastájékoztatás Egy kis történelem Tarifa, kisszakasz Metróépítés, ráhordás Baross tér, Moszkva tér Végállomás KISSZAKASZ A jogos sikert követően a „kisszakaszos gondolkodás” sajnálatos módon átterjed a hálózattervezésre is, az alábbi elvek meghirdetésével: „1. Minden útvonalon lehetőleg egy, mindenesetre [ ] kevés számú viszonylat közlekedjék. 2. A viszonylatok útvonala a helyes kocsiadagolás és [ ] egyenletes forgalom biztosítása érdekében lehetőleg rövid legyen. 3. Ahol egy viszonylat végállomással bír, vagyis visszafordul, ott valamennyi, vele közös útvonalon haladó viszonylat is megforduljon.” Forrás: Patz Sándor BSZKRT forgalmi igazgató „Menetrendi javaslat”-a 1934 évre. [In: A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada II. köt től 1985-ig. BKV 1987]

34 Tömegközlekedés? Az utastájékoztatás Egy kis történelem Tarifa, kisszakasz Metróépítés, ráhordás Baross tér, Moszkva tér Végállomás A villamosvágányok kialakítása a Nyugatinál a Nagykörút forgalmának folyamatossá tétele után (1941) Forrás:

35 Az.EMKÉnél a második világhábozú után
Tömegközlekedés? Az utastájékoztatás Egy kis történelem Tarifa, kisszakasz Metróépítés, ráhordás Baross tér, Moszkva tér Végállomás „A Nemzeti táján Jobbra-balra járja Összevissza járja Mind a maga útját A rengeteg ember A rengeteg árva” Szép Ernő: A rendőr [részlet] Az.EMKÉnél a második világhábozú után

36 UTASTÁJÉKOZTATÁS Tömegközlekedés? Az utastájékoztatás
Egy kis történelem Tarifa, kisszakasz Metróépítés, ráhordás Baross tér, Moszkva tér Végállomás UTASTÁJÉKOZTATÁS

37 Tömegközlekedés? Az utastájékoztatás Egy kis történelem Tarifa, kisszakasz Metróépítés, ráhordás Baross tér, Moszkva tér Végállomás

38 Tömegközlekedés? Az utastájékoztatás Egy kis történelem Tarifa, kisszakasz Metróépítés, ráhordás Baross tér, Moszkva tér Végállomás

39 Tömegközlekedés? Az utastájékoztatás Egy kis történelem Tarifa, kisszakasz Metróépítés, ráhordás Baross tér, Moszkva tér Végállomás

40 Tömegközlekedés? Az utastájékoztatás Egy kis történelem Tarifa, kisszakasz Metróépítés, ráhordás Baross tér, Moszkva tér Végállomás

41 Tömegközlekedés? Az utastájékoztatás Egy kis történelem Tarifa, kisszakasz Metróépítés, ráhordás Baross tér, Moszkva tér Végállomás

42 Tömegközlekedés? Az utastájékoztatás Egy kis történelem Tarifa, kisszakasz Metróépítés, ráhordás Baross tér, Moszkva tér Végállomás

43 Tömegközlekedés? Az utastájékoztatás Egy kis történelem Tarifa, kisszakasz Metróépítés, ráhordás Baross tér, Moszkva tér Végállomás

44 Tömegközlekedés? Az utastájékoztatás Egy kis történelem Tarifa, kisszakasz Metróépítés, ráhordás Baross tér, Moszkva tér Végállomás

45 Tömegközlekedés? Az utastájékoztatás Egy kis történelem Tarifa, kisszakasz Metróépítés, ráhordás Baross tér, Moszkva tér Végállomás

46 METRO 1970 1950-től építés, majd leállás.
Tömegközlekedés? Az utastájékoztatás Egy kis történelem Tarifa, kisszakasz Metróépítés, ráhordás Baross tér, Moszkva tér Végállomás METRO 1970 1950-től építés, majd leállás. „Felszín mentesítése a tömegközlekedéstől” A hálózat szétszabdalása, „Ráhordó járatok”.

47 Tömegközlekedés? Az utastájékoztatás Egy kis történelem Tarifa, kisszakasz Metróépítés, ráhordás Baross tér, Moszkva tér Végállomás

48 Tömegközlekedés? Az utastájékoztatás Egy kis történelem Tarifa, kisszakasz Metróépítés, ráhordás Baross tér, Moszkva tér Végállomás

49 Tömegközlekedés? Az utastájékoztatás Egy kis történelem Tarifa, kisszakasz Metróépítés, ráhordás Baross tér, Moszkva tér Végállomás

50 ÁLLATORVOSI LOVAK Örs vezér tér Baross tér Moszkva tér
Tömegközlekedés? Az utastájékoztatás Egy kis történelem Tarifa, kisszakasz Metróépítés, ráhordás Baross tér, Moszkva tér Végállomás ÁLLATORVOSI LOVAK Örs vezér tér Baross tér Moszkva tér Közös probléma: Az üzemi szempontok dominanciája, az utas érdekeinek háttérbe szorítása.

51 Baross tér Tömegközlekedés? Az utastájékoztatás Metróépítés, ráhordás
Egy kis történelem Tarifa, kisszakasz Metróépítés, ráhordás Baross tér, Moszkva tér Végállomás Baross tér

52 „Moszkva tér” (=Széll Kálmán tér)
Tömegközlekedés? Az utastájékoztatás Egy kis történelem Tarifa, kisszakasz Metróépítés, ráhordás Baross tér, Moszkva tér Végállomás „Moszkva tér” (=Széll Kálmán tér)

53 Moszkva tér Tömegközlekedés? Az utastájékoztatás Metróépítés, ráhordás
Egy kis történelem Tarifa, kisszakasz Metróépítés, ráhordás Baross tér, Moszkva tér Végállomás Moszkva tér

54 Moszkva tér Tömegközlekedés? Az utastájékoztatás Metróépítés, ráhordás
Egy kis történelem Tarifa, kisszakasz Metróépítés, ráhordás Baross tér, Moszkva tér Végállomás Moszkva tér

55 Tömegközlekedés? Az utastájékoztatás Egy kis történelem Tarifa, kisszakasz Metróépítés, ráhordás Baross tér, Moszkva tér Végállomás VÉGÁLLOMÁS Nem általában a közforgalmú közlekedés, hanem a korszerű, minőségi közforgalmú közlekedés megteremtése a cél. „Tömeges” helyett intelligens, az utasokat jól kiszolgáló, minőségi közforgalmú közlekedésre van szükség. Ez nem olcsó, nem is az olcsóságával kell versenyeznie az autóval, hanem a szolgáltatás minőségével. A fenntartható város lehetősége az ellehetetlenülő egyéni közlekedéssel szemben. A város és a városkörnyék közös ellátása: közlekedési szövetség. Ez nem a közlekedési vállalatok megállapodása, hanem a megrendelők, a szolgáltatók és az utasok érdekképviseletén alapuló irányító szervezet.

56 A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ÉS A METRÓ
Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Intézet < KÖSZÖNÖM A FIGYELMET ! ELTE Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Humánökológia szakirány Város, közlekedés, társadalom Budapest, 2012 április 24.