Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Miért és hogyan vált euroszkeptikussá Magyarország?

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Miért és hogyan vált euroszkeptikussá Magyarország?"— Előadás másolata:

1 Miért és hogyan vált euroszkeptikussá Magyarország?
Tények és percepciók Martin József Péter Budapesti Corvinus Egyetem Republikon Intézet konferenciája Budapest, december 6.

2 Tartalom A kontextus: euroszkepszis az EU-ban
Rövid elméleti háttér: miért fontos a közvélemény támogatása A magyar euroszkepticizmus komplexitása, okai és következményei Összegző megállapítások

3 Az EU (uniós) megítélése történelmi mélyponton van
Nézzük akkor, hogy a számok tükrében hogyan fest mindez *akik számára az EU megítélése nagyon vagy inkább pozitív Forrás: Eurobarometer,

4 Nemcsak a „periféria”, hanem a „centrum” is euroszkeptikus
*akik számára az EU megítélése nagyon vagy inkább pozitív Forrás: Eurobarometer,

5 Euroszkepszis, percepció, társadalomtudományok
Intézményi közgazdaságtan (D. North) Az emberi fejlődést a társadalmi és gazdasági szereplők percepciója irányítja, a döntések ezek alapján születnek Az intézményi változás egy olyan folyamat, amelynek során a szereplők a döntésük következményeire vonatkozó percepcióik alapján cselekszenek A percepció a szereplők (döntéshozók) mentális konstrukciója, hiedelmei Állandó interakció áll fenn az intézmények és a percepciók között IK: első kettő és utolsó kettő + mia percepció

6 A közvélemény szerepe az EU-integrációs elméletekben
Az EU-integrációt sokáig az elitek által vezérelt folyamatnak tartották; szupranacionális szint megerősödött – a közvéleménynek csak „támogató” funkció jut Maastricht után viszont poszt-funkcionalizmus: megengedő konszenzus helyett korlátozó „disszenzus” (Hooghe and Marks, 2008, Carubba, 2001) – a közvélemény önálló „szereplővé” válik az integrációs folyamatban „Euroclash” (Fligstein, 2008): elitek és az integrációban érdekeltek vs. a lakosság a többi része Demokratikus és legitimációs deficit, szuverenitáselmétek (Follesdal-Hix, 2007 kontra Moravcsik, 2000) Eurobarometer A közvélemény véleménye az EU-ról Az EU-tagság jó /rossz dolog, pozitív /negatív kép az EU-ról, intézményekbe vetett bizalom

7 Mitől függ, hogy a közvélemény támogatja-e az EU-t?
Egyéni szinten Iskolázottság, jövedelmi helyzet, életkor, foglalkozás és identitás Makroszinten – különböző megközelítések Instrumentalista /utilitarista: költség-haszon elemzés Identitás Van-e európai démosz? „Political cueing”: közelítések (proxik) szükségesek, mert komplex, nehezen érthető folyamat Gazdasági, politikai helyzetről alkotott vélemény kivetítése Az elit percepciója Elit és a közvélemény percepciója nem (feltétlenül) esik egybe Az EU jövője nagy részben a tagállami elitek percepciójától függ (Lengyel-Ilonszki, 2010)

8 A válság nyomán hódít az euroszkepticizmus
A politika főáramában és a közvéleményben egyaránt, a centrumban és periférián Kemény vagy puha euroszkepszis ideologikus vs. haszonelvű megfontolások (Szcerbiak-Taggart) Kétdimenziós modell: értékelvű vs. utilitarista viszonyulás az EU-hoz – EU-ellenes, EU-szkeptikus, EU-pragmatikus, Eurorajongó (Kopeczky, Mudde) Miért lényeges? Veszélyezteti a válságkezelést, a gazdasági fejlődést, a politikai integrációt Periférián és válság miatt: puha

9 Az EU megítélése Magyarországon: tavalyi mélypont
Sovány vigasz, h az EU hozzánk romlott Forrás: Eurobarometer,

10 A magyar lakosság viszonyulása az EU-hoz
Forrás: Eurobarometer ( ), Medián, saját számítások

11 A magyar euroszkepszis komplexitása
Negatív attitűdök Az EU-ról alkotott kép történelmi mélyponton van A lakosság harmada ellenségnek tartja az EU-t („szabadságharcot vívna az EU ellen” – Medián) Pozitív attitűdök A tagságot a lakosság közel kétharmada támogatja Az uniós intézményekben jobban bíznak, mint a hazaiakban A válság és az EU-ellenes politikai retorika dacára nőtt a európai identitást magukénak vallók száma *A többség nem akar kilépni, de elégedetlen *Polarizálódó EU-kép Tlérjünk át MO-ra

12 Magyarországon mitől függ az EU-ról formált vélemény?
Identitás? Ellentétes mozgás a megítéléssel Tisztán haszonelvű megfontolások? Magyarország a második az 1 főre jutó támogatásokat illetően Állami beruházások 97 %-a EU-s támogatásból Válság? Igen, de már a válság előtt is csökkent az unió támogatottsága Politika? EU-ellenes kormányzati retorika? Az elit és a társadalom EU-fásultsága? Gazdaság? A gazdasági helyzet megítélése? Vajon ezektől függ. Nem, kivéve a proxikat, azt bontjuk ki a következőn

13 2010-11 óta kormányzati szintre emelt euroszkepszis
Politikai euroszkepticizmus „szabadságharc” „nem leszünk gyarmat” Az EU nem viszonyítási pont, hanem ellenfél vagy ellenség EU-szkepszis a gazdaságpolitikában változó mértékű Nyugat-, kapitalizmus-, globalizáció-ellenesség „keleti szél” Szimbolikus: EU-s zászlók hiánya De: a tagság megkérdőjelezése nélkül!

14 Társadalom: ignorancia, külső eszköz
Az EU nem önálló téma a magyar közgondolkodásban: főleg a belpolitikán keresztül jelenik meg Az EU külső entitásként, civilizátorként vagy bűnbakként szerepel a közbeszédben Az elit inkább az EU gazdasági dimenziójára fogékony mint a politikaira: „pénzadó automatának” és a versenyképesség eszközének tekinti

15 Nyomós politikai és társadalmi okok – de mi még?
Miért nő a csatlakozás óta a kiábrándultság? Van-e együttjárás a gazdasági helyzet (megítélése) és az EU-s megítélés között? Ha van, akkor kivetítik a gazdaságról alkotott véleményt az EU-s attitűdre (proxiként használják a gazdasági helyzetet) Két ország példáján: Magyarország és Lengyelország

16 Az EU megítélése

17 A gazdasági helyzet megítélése
Forrás: Eurobarometer,

18 Az EU és a gazdasági helyzet megítélése közötti összefüggés
Magyarország Lengyelország 0,66 0,92 0,61 -0,08 0,7 0,01 0,74 Magyarországon a csatlakozástól 2011-ig erősen korrelál a gazdaságról alkotott kép és az EU-ról formált vélemény 2010 után megszűnik ez az összefüggés Lengyelországban végig korreláció van a két attitűd között. Közép-Európában öt országot és két időpontot (2011 és 2013) figyelembe véve van összefüggés (közepes erősségű) a két viszonyulás között Lengyelországban (és Szlovéniában) működik a leginkább az összefüggés, illetve Magyarországon 2011-ben A skála két végpontja: Lengyelország, illetve Szlovénia és Magyarország (2011) Lengyelországban a gazdaságról alkotott pozitív kép megmutatkozik az EU-ról alkotott pozitív attitűdben Magyarországon (2011) a negatív gazdasági negatív uniós attitűdöt eredményez

19 Gyors lengyel és lassú magyar konvergencia
Forrás: Eurostat

20 Növekedési szakadék a két ország között 2005-től
Forrás: Eurostat

21 A válság előtt prudens fiskális politika Lengyelországban
Forrás: Eurostat

22 Magyarország és Lengyelország: EU-politikai paradoxon
Gazdaságpolitika Sokáig pragmatikus gazdaságpolitika (Győrffy, 2012), az EU keleti sikerállama EU-politika 2007-ig: erősen EU-ellenes kormányzás (Kaczynski-ikrek) Utána: EU-barát kormány (Tusk) Az EU megítélése Tartósan jó Meglepő módon már a Kaczynski-kormány alatt is : EU-politikai paradoxon (ez a gazdasági helyzetre és annak megítélésére vezethető vissza) MAGYARORSZÁG Gazdaságpolitika Az elmúlt bő tíz év: a bizalmatlanság által katalizált ördögi körök rendszere (Muraközy, 2012), éllovasból sereghajtó EU-politika 2010-ig a kikacsintások (gázvezeték-vita) ellenére jobbára EU-párti politikai deklarációk 2010 után feszült EU-magyar viszony Az EU megítélése Tartósan rossz

23 Az euroszkepticizmus következményei Magyarországon
EU-politikai következmények: a közös politikákkal szembeni távolságtartás Euró Plusz, Bankunió Belső következmények Táplálja a közvéleményben az EU-ellenes reflexeket Konzerválja/erősíti a kapitalizmus, tőke-, verseny és piacellenességet Konzerválja/erősíti a külföldellenességet Pedig: az euró és Európa szétesésére nem érdemes apellálni Magyarország az egyik legnagyobb haszonélvezője az EU-nak Magyarország az EU nélkül kétszer csődbe ment volna (2008 és 2011), stb.

24 Összegzés – tágabb perspektívában
Mélyponton az EU megítélése Magyarországon és az unióban is Az EU átlaga, a centrum és a periféria is „hozzánk romlott” A közvélemény fontos tényezővé vált – „nélküle” nem fog menni a válságkezelés és az integráció mélyítése sem A magyar euroszkepszisnek politikai és gazdaságpolitikai okai egyaránt vannak Az EU-politikai paradoxon Közép-Európában még akkor is lehet EU-párti a közvélemény, ha vadul EU-ellenes a kormány, feltéve, ha tartósan sikeres a gazdaságpolitika A növekvő euroszkepticizmus távolítja Magyarországot Európától és a világgazdaság főáramától Köszönöm a figyelmet.


Letölteni ppt "Miért és hogyan vált euroszkeptikussá Magyarország?"

Hasonló előadás


Google Hirdetések