A programtervező informatikus alapképzés helyzete az ELTÉ-n

Az előadások a következő témára: "A programtervező informatikus alapképzés helyzete az ELTÉ-n"— Előadás másolata:

1 A programtervező informatikus alapképzés helyzete az ELTÉ-n
Kozma László Szeged 2009. október 16.

2 A Programtervező alapszak indítása
Az Oktatási Minisztérium engedélyezte a sikeresen zárult MAB-eljárás után, hogy 2005-ben kísérleti jelleggel elindítsuk a Programtervező informatikus alapszakot az ELTE Informatikai Karán is. Az első évfolyamon a tanulmányait 200 fő kezdte meg szeptemberében a képesítési követelményhez illeszkedő ajánlott tantervi háló alapján.

3 Előzmények Az informatika területén az alapképzési, a mesterképzési és az informatika tanári szakok alapítási dokumentumait a társegyetemekkel közösen alakítottuk ki konzorciumi formában. A konzorcium vezetői: Programtervező informatikus alapszak – Debreceni Egyetem Programtervező informatikus mesterszak – ELTE Informatika tanárszak – Szegedi Tudományegyetem

4 Szakirányok az ELTÉ-n Az egységes egyetemi képzés során szerzett tapasztalatok alapján az alapképzésben három úgynevezett kimeneti szakirány közül választhatnak hallgatóink: Modellalkotó informatikus, (A) szakirány Szoftverfejlesztő informatikus, (B) szakirány Szoftveralkalmazó informatikus, (C) szakirány A kimeneti jelző azt jelenti, hogy a hallgatók tanulmányaik folytatása közben rugalmasan változtathatnak szakirányt. Tanulmányaik végén az ekvivalencia relációk alapján dől el, hogy ki milyen szakirányú végzettséget kap. Gyakorlati tapasztalat: általában a C szakirány felé történik mozgás.

5 Az első tantervi háló fő jellemzői
A képesítési követelményeknek megfelelően alakítottuk ki az alapozás, a szakmai törzsanyagok, a választható tananyagok és az egyéb követelmények (diplomadolgozat, stb.) kreditértékeit. Az egy kontakt óra (előadás és gyakorlati foglalkozás) egy kredit elvtől nem tértünk el. Bevezettünk egy Matematikai alapozás című új tantárgyat nulla kredit értékkel a hallgatók matematikai tudásának szintre hozása érdekében.

6 Miért kellett változtatni?
A 2005-ben tanulmányaikat megkezdett programtervező informatikus alapszakos hallgatók teljesítményét két lezárt félév után megvizsgáltuk, s ez a következőkre világított rá: A hallgatók teljesítménye lényegesen nem javult az ötéves, hagyományos egyetemi képzésben részt vevőkéhez képest Összehasonlításra nagyon jó alapot adott az, hogy 2005-ben a hagyományos egyetemi képzésben párhuzamosan az új alapszakkal utoljára elindítottuk a programtervező matematikus egyetemi szakot is szintén 200 fővel. Az okok nagyon összetettek.

7 A várt eredmény elmaradásának okai
A tömegképzés oktatásmódszertana nem alakult ki. A jegyzettámogatást évek óta elektronikus jegyzetek létrehozására fordítjuk, pályázati formában. A hallgatók közül sokan nincsenek tisztában azzal, hogy az egyetemi követelmények lényegesen eltérnek a közoktatásban megszokottól. Végzős hallgató: „két év után jöttem rá, hogy itt teljesíteni kell” A hallgatók nagy tömegei máshogy motiváltak, mint régebben. Meggyőződésem, hogy nem rosszabbak, de számukra kitárult a nagyvilág, csak néhány adalék Az információ korábban elképzelhetetlen mértékben zúdul ránk Az internet áldásaival és veszélyeivel például nem tudunk mit kezdeni. Az utazás a nagyvilágban ma csak anyagiak kérdése. Külföldi ösztöndíjak Erasmus, Ceepus, stb. Nem igyekeznek időre diplomát szerezni – jó hallgatónak lenni.

8 Okok folytatás A közoktatás színvonalának érzékelhető romlása
A tanári szakma presztízsének folyamatos romlása A szülők túlterhelése Újabban a gazdasági helyzet romlása. A beiskolázás magas szintje tavaly a felsőoktatásba jelentkezettek döntő többsége (90 % körül) bekerült a felsőoktatásba, az idén is hasonló az arány. A magam részéről ezt nem tartom bajnak, de ez a tény is azt indukálja, hogy oktatási módszereinken sürgősen változtatni kel

9 Menet közben változtatások
Az első év tapasztalatai alapján (az alapszakos hallgatók több mint fele nem tudott az ajánlott háló szerint haladni) a következőket vezettük be a 2006-ban induló alapszakos hallgatók esetében: Az első éveseket rögzített, max. 20 fős tanulócsoportokba osztottuk be A csoport tagjai minden tárgyat együtt vesznek fel Ezzel a kisebb tanulóközösségek (5-6 fő) kialakulását kívánjuk elősegíteni. A tanulócsoportokhoz úgynevezett mentorokat rendeltünk A mentorok általában felsőbb éves hallgatók A tanulócsoportoknak a tanrendben heti egy úgynevezett mentorórát állítottunk be A mentoróra konzultációs jellegű, bármilyen probléma felvethető

10 A változtatások eredménye
A menet közbeni korrekciók áttörő eredménnyel nem jártak: A 2005-ben indult programtervező informatikus alapszakon 200 főből Az ajánlott tantervi háló szerint végzett 10 % A későbbiekben % szerezhet diplomát

11 Változtatások a 2008-ban induló évfolyam esetében
2007 őszén létrehoztunk egy három professzorból álló munkacsoportot azért, hogy tegyenek le javaslatot a programtervező informatikus alapszak ajánlott tantervi hálójának megújítására, amelynek fő szempontjai a következők voltak: A képesítési követelménnyel összhangban kell maradni A képzés gyakorlati vonatkozásait erősíteni kell Fel kell adni az 1 óra 1 kredit elvet és ezzel párhuzamosan csökkenteni kell a félévenkénti számonkérések számát Közös alapozási szakasz után a szakirányok közötti különbséget karakteresebbé kell tenni. A bizottság által kidolgozott javaslatot az kar vezető testülete és oktatási bizottsága tantervi hálóvá formálta és a kari tanács elé terjesztette, amely azt elfogadta, és 2008 szeptemberében már az új háló szerint indult meg az oktatás a programtervező informatikus alapszakon.

12 A 2008 szeptemberétől érvényes ajánlott tantervi háló főbb jellemzői
Egy kontakt óra egy kreditpontnál többet ér a hallgatóknak Kontakt óra/ kredit arányai félévenként. Jelölések * szabadon választható kreditek ** szakdolgozati kreditek Modellalkotó szakirány 25/27, 23/26+2*, 25/30+2* , 27/33, 23/26+5**, 7/9+5*+15** Szoftverfejlesztő szakirány 25/27, 24/28, 24/30 24/28+4*, 24/28+5**, 8/10+5*+15** Szoftveralkalmazó szakirány 25/27, 21/24+4*, 25/30, 24/32, 23/28+5**, 8/10+5*+15**

13 A tantervi háló főbb jellemzői folytatás
Nincs nullakredites óra A matematikai alapozás sikeres elvégzéséért is kapnak egy kreditet a hallgatók. Az első félév anyaga lényegesen könnyebben elvégezhető a hallgatók számára, a legfontosabb változások a tantárgyak tekintetében: Az analízis 1 tantárgy csak a második félévben kezdődik A programozási módszertan alapjai 1 tantárgy helyett egy sokkal konkrétabb ismereteket közlő programozási alapismeretek tantárgyat tartalmaz az ajánlott háló az első félévben. A programozási környezet tantárgy helyett számítógépes alapismeretek tantárgyat kell teljesíteni.

14 További változtatások
Az Oktatási Minisztérium a programtervező informatikus képzést gyakorlatigényes képzésnek minősítette át. Ennek következtében Előírjuk a diploma feltételének a hathetes összefüggő szakmai gyakorlatot a nálunk regisztrált ipari partnereknél. Az ipari partnerek kifejezett kérésére lehetővé tesszük a kooperatív félévet az alapképzés második felében. A kooperatív félévet elismerjük szakmai gyakorlatnak. 2008 decemberében létrehoztuk a kar Társadalmi Tanácsát, amelynek tagjai neves szakemberek és volt diákjaink.

15 Változások a számonkérésben
Az eddigi számonkérési formákat bővítettük: K előadás lezárása kollokviummal GY gyakorlati órák lezárása érdemjeggyel X előadás és gyakorlat egy érdemjeggyel zárul – ez a lényegesen új elem a leckekönyvben az előadás és a gyakorlat egy tárgyként jelenik meg és félévközi számonkérés van (vizsgajegy = gyakorlati jegy). Az ilyen tárgyak esetében felére csökken a leckekönyvben megjelenő érdemjegyek száma HFE háromfokozatú értékelés

16 A programtervező informatikus alapszak tanári szakirányai
Az informatika tanárképzést az alapszakon két további szakirányon készítjük elő T1 szakirány matematika minorral Tantervi hálója a szoftveralkalmazó szakirány hálójának része a szakmai tartalmat tekintve Matematikai minor ismeretek Pedagógia és pszichológia ismeretek a törvényben előírt módon T2 szakirány nem matematika minorral Önálló tantervi háló Kis létszám – kiscsoportos elitképzés A legdrágább képzési formánk

17 Programtervező informatikus alapszak az esti tagozaton
2005-ben 8 félév tanulmányi idővel indítottuk a képzést esti tagozaton. Hamar népszerűvé vált, amelynek okai A törvényben előírt minimumnál magasabb óraszám A piac által magasan jegyzett diploma Heti kétszer óráig jelent elfoglaltságot. Gond azzal van, hogy az új törvényi rendelkezés szerint a képzési idő nem lehet hosszabb 6 félévnél Átalakítjuk az ajánlott tantervet 6 félévesre Ez heti háromszor jelent óráig elfoglaltságot a hallgatóknak

18 Kitekintés Programtervező informatikus mesterszak
2008 szeptemberében indult az első évfolyam nappali és esti tagozaton. Az ajánlott tantervi hálóban az alapképzésben szerzett tapasztalatokat igyekeztünk hasznosítani Kreditek hozzárendelése Szakmai tartalmak gyakorlati részének erősítése Számonkérések módja Az informatikai ipar kifejezett kérésére kooperatív képzési forma bevezetése mesterszakon is.

19 Köszönöm a figyelmet!