MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Személyügyi szakközgazdász képzés

Az előadások a következő témára: "MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Személyügyi szakközgazdász képzés"— Előadás másolata:

1 MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Személyügyi szakközgazdász képzés
Munkaerő-piaci kutatások és foglalkoztatáspolitikai eszközök Fazekas Károly igazgató MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Személyügyi szakközgazdász képzés Műhelyszeminárium Budapest, április 20.

2 Előadásvázlat Bemutatkozás Közgazdaságtudomány és szakpolitika
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Előadásvázlat Bemutatkozás Közgazdaságtudomány és szakpolitika Empirikus közgazdasági kutatások eredményeinek felhasználása szakpolitikai döntésekben Munkatudományi adatbank 5.Példák a foglalkoztatáspolitika számára fontos empirikus kutatásokra 6.Hogyan lehet a kutatási eredményből szakpolitikai reformprogram – Oktatási Kerekasztal 7.Foglalkoztatáspolitikai előretekintés

3 1. Bemutatkozás MTA KTI MPB – MAT Oktatás MTA Munkatudományi Bizottság
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet 1. Bemutatkozás MTA KTI MPB – MAT Oktatás MTA Munkatudományi Bizottság Sziráki munkatudományi konferenciák Munkaerő-piaci Tükör, Labour Market Yearbook Budapesti munka-gazdaságtani füzetek Adatbank FSZH, KSH, APEH, OEP ……. (OAB) OKA_MTA Oktatási Munkacsoport Értékelések, hatásvizsgálatok (PL NFÜ) TÁMOP – Munkaerő-piaci előrejelzés EEO, EGGE, WB Olvasónapló

4 MTA Közgazdaságtudományi Intézet
A múlt A jelen és a közeljövő válságkezelési feladatainak megoldása során mennyiben támaszkodhatunk korábbi tapasztalatainkra? Két személyes emlék a távoli múltból: 1985: Mit láttunk a jövőből? : Mit hozott a múlt?

5 MTA Közgazdaságtudományi Intézet
1985 Köllő-Fazekas: Elbocsátások, munkanélküliség állami gondoskodás Valóság 85/11. szám „Megfelelő gazdasági kényszer esetén a vállalatok tömegesen szabadulnának meg azoktól az alkalmazottaktól akiknek foglalkoztatására szociális és egyéb nem gazdasági megfontolásokból ma még hajlandók. … helyzetük aligha rendezhető ha sorsukat munkaerő-piaci automatizmusokra, korlátozott hatáskörű tanácsi gondoskodásra, átképzési tanfolyamokra, s nem alaposan átgondolt, valószínűleg igen költséges foglalkoztatási és segélyezési programokra bízzuk.”

6 MTA Közgazdaságtudományi Intézet
„A veszélyeztetett rétegek sokfélesége az eszközök sokféleségét követeli: az átképzési segélytől a részmunkaidős foglalkoztatásig , a közmunkáktól a munkanélküli segélyig, a szociális foglalkoztatástól a munkakörmegosztásig, az egyes elbocsátottak vállalati továbbfoglalkoztatásának nyílt költségvetési támogatásától a kisvállalkozás bátorításáig, a falusi ipartelepítésig”

7 Munkaerő-piaci Bizottság
MTA Közgazdaságtudományi Intézet Munkaerő-piaci Bizottság Foglalkoztatási törvény megalkotása Munkaerő-piaci intézményrendszer létrehozása A három oldal képviselői abból, a mai szemmel kétségtelenül abszurdnak tűnő feltételezésből indultak ki, hogy az asztal túloldalán ülők talán eltérő érdekeket, eltérő nézőpontokat képviselnek de a cél közös: Ki kell építeni és működtetni kell a tömeges munkanélküliség kezelésére alkalmas munkaerő-piaci intézményrendszert.

8 MTA Közgazdaságtudományi Intézet
A jelen és a közelmúlt Munkatudományi kutatások és a gyakorlat Mit adhat a kutatás a gyakorlat számára? Három példa: minimálbéremelés , iskolázottsági expanzió és iskolai szegregáció

9 A minimálbéremelés esete
MTA Közgazdaságtudományi Intézet A minimálbéremelés esete : Két éven belül közel duplájára emelkedett a minimálbér. Jelentős horderejű intézkedés, előzetes hatásvizsgálatok nélkül. Utólagos hatásvizsgálatok. A nemzetközi tapasztalatok utólagos elemzése.

10 A kutatás megállapításai:
MTA Közgazdaságtudományi Intézet A kutatás megállapításai: A foglalkoztatás 2001-ben letért a korábbi pályáról. Ha a trend folytatódott volna, akkor a foglalkoztatásnak 2001 folyamán a 0,2 százalékos csökkenés helyett további 2,8 százalékkal növekednie kellett volna. Az 5-20 főt alkalmazó kisvállalati szféra 328 ezer munkahelyéből a évi drasztikus minimálbér-emelés következtében 11 ezer állás szűnt meg, zömében épp azokban a kistérségekben, amelyek amúgy is szűkében voltak a munkahelyeknek.

11 MTA Közgazdaságtudományi Intézet
A minimálbér-emelés hatására nem növekedett, hanem csökkent a foglalkoztatás, és csökkent az elhelyezkedés esélye, különösen az elmaradott régiókban. A pozitív hatást eredményező piaci feltételeknél erősebbnek bizonyultak a negatív keresleti reakciók, az elmaradott régiók munkapiacai nem „különlegesek”, vagy ha azok, akkor inkább a valamivel erősebb keresleti reakció különböztette meg őket a fejlettebb térségektől.

12 MTA Közgazdaságtudományi Intézet
Az egymáshoz hasonló fajlagos regionális hatások azt is jelentik, hogy az erősebb bérsokk miatt az elmaradott régiók amúgy is alacsony foglalkoztatási szintjére különösen kártékony befolyást gyakorolt a minimálbér-emelés. Hiba lenne azt állítani, hogy a gazdasági egyensúly 2001–2003 közötti romlásáért a minimálbér emelése lenne egyedül felelős, de hogy része van benne, az tagadhatatlan.

13 Az oktatási expanzió - egyre erősebb aggodalmak:
MTA Közgazdaságtudományi Intézet Az oktatási expanzió - egyre erősebb aggodalmak: Az oktatás kibocsátása nem felel meg a munkaerő-piaci kereslet mennyiségének és összetételének. Rendelkezik-e Magyarország viszonylag képzett munkaerővel, vagy sem? Milyen okokra vezethető vissza az oktatási expanzió? Milyen munkaerő-piaci következményei vannak az oktatási részvétel növekedésének? Hogyan változott az oktatásból a munkaerőpiacra történő átmenet, az oktatás és munkaerőpiac kapcsolata az elmúlt évtizedben?

14 MTA Közgazdaságtudományi Intézet
Néhány eredmény: Az iskolázott fiatal munkaerő kínálatának jelentős növekedése a gazdaság átalakulását követte A hazai iskolarendszer (és foglalkoztatáspolitika) valódi nagy gondja nem a túlzott iskolai expanzió, hanem az alul levők krónikus iskolázatlansága. Az alacsony iskolai végzettségű rétegek folyamatos újratermelődése jelentős mértékben a magyar alapfokú iskolarendszer kudarca és a szegregált oktatás drámai terjedése a rendszerváltást követő években

15 Mi a valódi oka a problémáknak?
Személyes bűnök? Kormányzási hibák? Rendszerhibák? Pl: Iskolakörzetek, iskola-finanszírozás, esélyegyenlőség, oktatási minőség kapcsolata (Kertesi G.:Rendszerhibák - Miért nincs összhangban a közoktatás intézményrendszere a szabad iskolaválasztással?

16 Mit kaphat a kutatás a gyakorlattól?
MTA Közgazdaságtudományi Intézet Mit kaphat a kutatás a gyakorlattól? Releváns fontos kérdéseket Információt Igényt a kutatási eredmények hasznosítására Visszajelzéseket, kontrolt, lehetőséget a közös munkára

17 MTA Közgazdaságtudományi Intézet
Mit hoz a jövő? A foglalkoztatási szolgálat modernizálása a munkaügyi kutatások szemszögéből Munkaerő-piaci információk, elemzési rutinok Munkaerő-piaci előrejelzés készítésére alkalmas adatbázisok és módszertani apparátus A foglalkoztatáspolitikai intézkedések, intézmények hatásvizsgálataira alkalmas információk, módszerek, szakemberek

18 MTA Közgazdaságtudományi Intézet
A siker feltételei: A kitűzött céloknak jobban megfelelő „finomra hangolt” foglalkoztatáspolitika, a kitűzött célok elérésére képes foglalkoztatási szolgálat kialakításához a pénzen túl megfelelően rendezett, elemzésekre alkalmas információk, de mindenek előtt a bonyolult, a kormányzat több területét érintő összefüggések elemzésére képes szakemberek szükségesek.

19 2. Közgazdaságtudomány és szakpolitika
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2. Közgazdaságtudomány és szakpolitika

20 A szakpolitikával foglalkozó közgazdász a közvélemény szemében:
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet A szakpolitikával foglalkozó közgazdász a közvélemény szemében: •Olyan szakma képviselője, aki „a pénzzel” foglalkozik. •Ha egy alrendszer –pl. az munkapiac, oktatás –specialistája, akkor vagy azzal foglalkozik, hogyan lehet: a) több pénz bevonnia rendszerbe, vagy b) [pl. ktgv-i egyensúlytalanságok esetén] pénzt kivonnia rendszerből. Vagyis: költségvetési szakember, a PM képviselője vagy az OKM vagy az SZMM kijáró embere

21 MI SEM NAGYOBB FÉLREÉRTÉS ENNÉL!
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet MI SEM NAGYOBB FÉLREÉRTÉS ENNÉL!

22 A közgazdász valódi feladata
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet A közgazdász valódi feladata Hatékonyan működő intézményes mechanizmusok tervezése

23 MTA Közgazdaságtudományi Intézet
Mit jelent ez? MTA Közgazdaságtudományi Intézet Az emberi viselkedést befolyásoló ösztönzők működésének megértését Költségek és hasznok összemérését A jogrend működésével (jogosultságok és felelősségek elosztásával) járó következmények feltárását A hatásmechanizmusok tisztázását: okok és okozatok láncolatának feltárását Hatások és nem szándékolt mellékkövetkezmények erősségének mérését Mindezekre támaszkodva: alternatív intézményes megoldások kidolgozását

24 Itt és most Globális pénzügyi gazdasági válság
Csökkenő GDP - növekvő munkanélküliség Költségvetési szigorítások – a közoktatási kiadások csökkentése Rövidtávú válságkezelés – a kilábalás mikéntjére vonatkozó víziók hiánya Fel akarunk zárkózni, hogyan, hová, mivel? Intézményi reformok szükségessége

25 Preferenciák Alappreferenciák Instrumentális preferenciák
Eszközrendszerek – miben segit a közgazdasági elemzés? Példa: Az oktatás minőségének hatása a gazdaság növekedésére

26

27 A növekedés forrásai Külső erőforrások bevonása
A termelékenység növekedése Technikai fejlődés A munkaerő minőségének növekedése Innováció Hogyan lehetséges trendváltás, a gazdasági növekedés tartós, fenntartható felgyorsítása? Reális cél-e Magyarország számára a kovergencia a világ legfejlettebb országaihoz?

28 Tanulságok Voltak országok amelyek képesek voltak a gazdasági növekedés tartós felgyorsítására Ezek jelentős részben az oktatás minőségének javításával érték el a trendváltást

29 A gazdasági növekedés és az oktatás minőségének kapcsolata
Van e tényekkel igazolható hatása a közoktatás fejlesztésének a gazdaság teljesítményére? HISZEN Hiszen a hatás nagyrészt a gazdaság intézményeinek minőségétől függ.

30 Tényeken alapuló empirikus kutatási eredmények Oktatás -> gazdasági teljesítmény
Az oktatás minősége erős hatással van a jövedelmek nagyságára (J.Mincer (1970, 1974), - egyéni és társadalmi hozamok. Az oktatás minősége erős, robosztus hatással van a gazdasági növekedésre Az oktatási hátrányok a fejlődő országokban nagyobbak mint azt korábban hittük.

31 Oktatás - > Növekedés Hatásmechanizmusok
Mikro: az oktatás növeli az emberi tőke nagyságát ezen keresztül emeli a termelékenységet gyorsítja a gazdaság növekedését. Az oktatás növeli a gazdaság innovációs kapacitását így gyorsítja a gazdaság növekedéséét Az oktatás ösztönzi az új eljárások, információk adaptálásához szükséges új ismeretek terjedését

32 De! INTÉZMÉNYI FELTÉTELEK
Járadékvadászok vagy vállalkozók Mérnökök vagy jogászok

33 Miképpen növelhető az oktatási rendszer minősége?
Többet költsünk rá? Növeljük az iskolázottság szintjét? Növeljük a tanulók tudássszintjét Alakitsuk át az iskola által átadott tudás szerkezetét?

34

35 Az oktatás minőségének hatása a gazdaság versenyképességére
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Az oktatás minőségének hatása a gazdaság versenyképességére Az oktatási rendszer teljesítménye meghatározó hatással van a gazdaság versenyképességére. De! A gazdaság sikerére NEM az oktatás expanziója hanem az oktatás minőségének javítása van hatással! Hanushek and Kimko: 31 ország, az oktatás minőségének figyelembe vétele az egy főre eső GDP megmagyarázott varianciáját 33%-ról 73 %-ra emelte.

36 Az iskolázottság mértékének hatása a gazdasági növekedésre
MTA Közgazdaságtudományi Intézet Az iskolázottság mértékének hatása a gazdasági növekedésre MTA Közgazdaságtudományi Intézet

37 Az iskolázottság minőségének hatása a gazdasági növekedésre
MTA Közgazdaságtudományi Intézet Az iskolázottság minőségének hatása a gazdasági növekedésre MTA Közgazdaságtudományi Intézet

38 A minőségi oktatás költségei és hozamai az Egyesült Államokban
MTA Közgazdaságtudományi Intézet A minőségi oktatás költségei és hozamai az Egyesült Államokban MTA Közgazdaságtudományi Intézet

39 MTA Közgazdaságtudományi Intézet
Az oktatás minősége ÖNMAGÁBAN természetesen nem magyarázza meg teljes mértékben az országok közötti különbségeket. A hatás nagymértékben függ az adott ország gazdasági társadalmi intézményeinek minőségétől. Az intézmények nagymértékben befolyásolják hogy a termelésbe fektetett teljesítményeknek, vagy az újraelosztásban elért sikeres érdekérvényesítő képességnek van nagyobb jövedelmezősége egy társadalomban. A hatékony intézmények felerősítik a jó minőségű oktatás pozitív hatásait!

40 MTA Közgazdaságtudományi Intézet
3. Empirikus közgazdasági kutatások eredményeinek felhasználása szakpolitikai döntésekben

41 Gary Coop: Analysis of Economic Data, John Wiley &Sons, Ltd. 2005.
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Ajánlott irodalom: Schmidt, Ch. M.Policy Evaluation and Economic Policy Advice. IZA DP No (letölthető az IZA honlapjáról. Gary Coop: Analysis of Economic Data, John Wiley &Sons, Ltd Munkaerőpiaci Tükör 2000 – Közelkép fejezetetek, MTA KTI Budapest. Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek: MTA KTI Adatbank – finomelemzés

42 MTA Közgazdaságtudományi Intézet
Milyen szerepe van az empirikus közgazdaságtudományi kutatásoknak szakpolitikai döntések előkészítésében és értékelésében?

43 Kína: Hatalmas fejlődés az elmúlt öt évben.
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet USA: Jelentős kormányzati igény, kifinomult, módszertanilag megalapozott kutatásokon alapuló tanácsadásra Németország: tisztázatlan kérdések (adatok megbízhatósága, társadalmi kisérletek indokoltsága stb.) Közép-Kelet Európa: Nincs komoly igény módszertanilag megalapozott szakpolitikai tanácsadásra, tudáshiány mind a megrendelői mind a szolgáltatói oldalon, az adatokhoz való hozzáférés tisztázatlansága. Kína: Hatalmas fejlődés az elmúlt öt évben. (Pl: CinaEconomist cikkei. Letölthető: Cinaeconomist.com

44 Új elem: Az oksági kapcsolatok feltárása
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Miközben rendkívül gyorsan növekszik az empirikus közgazdaságtudományi kutatások potenciálja annak kihasználatlansága jelentős versenyhátrányt jelent az adott ország számára! Hagyományos feladat: közgazdasági, társadalmi jelenségek leiró elemzése, közgazdasági események megbízható előrejelzése Új elem: Az oksági kapcsolatok feltárása Mi a mozgatóereje a változásnak? A vizsgált közgazdasági problémák egyre bonyolultabbak, egyre nyitottabb, kölcsönös függésben lévő piacok, felgyorsuló termelési ciklusok, felgyorsuló tudástermelés, gyors demográfiai és társadalmi változások.

45 Egyre bonyolultabb a a globalizálódó gazdasági környezet
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Miért fontos, hogy megfelelő adatbázisokon, a szigorú szakmai kritériumoknak megfelelő módszertani apparátussal korrekt elméleti keretbe helyezve folyjanak ilyen kutatások? Egyre bonyolultabb a a globalizálódó gazdasági környezet Fokozódó nyomás a költségvetési fegyelem erősítésére Egy normálisan működő gazdaságban a politikusok egyre inkább rákényszerülnek arra, hogy ne csupán elvont, teoretikus fejtegetéseken alapuló tanácsokra hanem megfelelő adatok alapján, kvantitatív elemzéseken nyugvó rigorózus értékelésekre támaszkodjanak M. Barber példa

46 MTA Közgazdaságtudományi Intézet
M. Barber példa Ajánlott irodalom: Michael Barber: Introduction to Deliver, Tony Blair, Public Services, and the Challange of Achieving Targets (John Adams – presidential files and archives to the White house, 7 packages – egy heti termés)

47 MTA Közgazdaságtudományi Intézet
A kínálat változása: A korábbi megosztottság az adatokat szolgáltató hivatalok, statisztikai intézetek, a közgazdasági kutatásokat folytató kutatóintézetek és a szakpolitikusok között csökkent. A kínálat egyre inkább képes a szakpolitikai számára releváns elemzéseket készíteni. Jelentősen javult a magán tanácsadó cégek elemzési kapacitása. KÖVETKEZMÉNY: növekvő verseny a kínálati piacon

48 MTA Közgazdaságtudományi Intézet
A hagyományos munkamegosztás: Statisztikai Hivatal: Adat gyűjtés, terjesztés. Kutatóintézetek: leíró elemzések, előrejelzések Egyetemek: közgazdasági alapkutatások Új munkamegosztás: Szoros együttműködés. A jó szakpolitikai tanácsadás feltételezi a korrekt , megalapozott közgazdasági alapkutatásokat. Új szereplők: egyetemi kutatók (pénzügyi kényszer), magán tanácsadó cégek (intellektuális háttér)

49 Három nagyon fontos előfeltétel:
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Három nagyon fontos előfeltétel: Hozzáférés átfogó mikro adatbázisokhoz Nagy és komplex adatbázisok kezelésére alkalmas számítástechnikai infrastruktúra A közgazdaságtudományi kutatások egyre inkább empirikus elemzések irányában fejlődtek

50 Jelentősebb kutatási kapacitások a munkagazdaságtan területén:
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Jelentősebb kutatási kapacitások a munkagazdaságtan területén: MTA KTI Munkaerő-piaci és oktatás-gazdaságtani Kutatások MNB PM Corvinus Emberi Erősforrások KSH TÁRKI CEU Labour Project

51 Az folyamatok pontos és részletes leírására
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet A Közgazdaságtudományi kutatások a szakpolitikusok számára 3 területen érdekesek: Az folyamatok pontos és részletes leírására A folyamatok előrejelzésére Az oksági kapcsolatok feltárása

52 MTA Közgazdaságtudományi Intézet
Melyek azok a legfontosabb problémák melyekre a megrendelőnek figyelni kell? Jó kérdések megfogalmazása Hozzáférés a megfelelő adatbázisokhoz A valódi oksági összefüggések pontos feltárása, a mérni kívánt hatás elkülönítése más hatásoktól Az alkalmazott közgazdaságtan hatalmas fejlődésen ment keresztül, ebben a fejlődésben a munkagazdaságtan kezdeményező és meghatározó szerepet játszott.

53 Hogyan szervezzük meg a szakpolitikai tanácsadást?
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Hogyan szervezzük meg a szakpolitikai tanácsadást? A közgazdasági kutatás legyen: Független – az MTA előnye (Pl. Németország: Leibnitz Association intézetei) színvonalas nemzetközi publikáció, nemzetközi megmérettetés az akadémiai publikáció és a szakpolitikai tanácsadás egyenrangú megbecsülése az egyetemek képezzék ki a kormányzati szakemberek új generációját, akik képesek alkotó együttműködésre a kutatókkal

54 Egészségügy, oktatás, környezet,
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet A munka-gazdaságtani elemzési apparátus új és új területeket hódit meg: Egészségügy, oktatás, környezet, Minden olyan terület rigorózus, módszertanilag korrekt közgazdasági elemzés tárgya ahol a kormányzat beavatkozik a piac működésébe azzal az ígérettel hogy megjavítja annak, működését, csökkenti a nemkívánatos hatásokat.

55 Az MTA KTI empirikus kutatásai ebből az alapállásból indulnak.
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Az MTA KTI empirikus kutatásai ebből az alapállásból indulnak. A tények feltárása, az oksági összefüggések kimutatása vagy azok hiányának igazolása a cél, még akkor is, ha a kutatási eredmények NEM mindig igazolják a politikusok előfeltételezéseit.

56 4. Adatbank http://adatbank.mtakti.hu/
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet 4. Adatbank

57 Az adatbank fejlesztés legfontosabb feladatai
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Az adatbank fejlesztés legfontosabb feladatai Az MTA KTI Adatbankja azzal a céllal jött létre, hogy támogassa az empirikus, azon belül is a mikroszintű adatokat használó kutatásokat. Az adatokat oly módon alakítotjuk át, konszolidáljuk, hogy az érdeklődő kutató hosszú hónapok, esetenként évek befektetése nélkül tudjon dolgozni velük. A kutatással szakmaszerűen foglalkozók támogatása mellett ambíciónk az is, hogy az igen finom és részletes adatokkal elérhető eredmények olyanok számára is elérhetővé váljanak, akiknek ideje nem engedi meg, hogy aprólékos elemzésbe kezdjenek. Számukra fejlesztettük ki az on-line elérés különféle formáit.

58 Az adatbank szolgáltatásai
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Az adatbank szolgáltatásai Mikroszintű adatbázisok összegyűjtése, dokumentálása Adatbázisok tisztítása, harmonizálása Panelek építése Adatbázisok összekapcsolása Indikátorok számítása Elemzési rutinok elkészítése Idősorok

59 MTA Közgazdaságtudományi Intézet
Adatbázisok FH Bértarifa-felvételek (vállalati adatokkal kiegészítve) 1986, 1989, T-STAR (adó- és munkanélküliségi adatokkal kiegészítve) KSH Munkaerő-felvételek KSH Háztartási költségvetési felvételek Munkanélküliségi adatbázis Volán-menetrendi adatbázis 1993, 2005 Egyedi adatfelvételek EU LFS

60 A harmonizált adatbázis-rendszernek köszönhetően:
Idősorok és paraméter-idősorok állíthatók elő Az adatfelvételek kibővíthetők más adatbázisokból származó adatokkal, valamint új, a felvételekben nem szereplő, de az elemi adataikból létrehozható változókkal Panelek kialakításával különböző időbeni történések (elhelyezkedés, állásvesztés, nyugdíjbavonulás, és a többi) válnak elemezhetővé Az egyik adatbázisban megfigyelt összefüggések alapján becslés adható a vizsgált változó értékére egy másik adatbázisban

61 Hozzáférés a mikro-adatokhoz
(a) Az adat az adatgazdáké. A KSH, az FH és az Eurostat az adatokat a KTI-nek kizárólagos felhasználásra adták/adják át. (b) Az adatok tisztítását, kiegészítését és harmononizálását végző számítógépes programok a megíróik szellemi tulajdonát és az Adatbank fenntartóinak (KTI és a projekt-finanszírozók) tárgyi tulajdonát képezik (c) A hozzáadott értékből azok részesedjenek, akik az Adatbank fenntartásában közvetlenül vagy közvetve – munkával vagy erőforrások biztosításával – részt vettek

62 Without data, you are just another person with an opinion
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Without data, you are just another person with an opinion

63 MTA Közgazdaságtudományi Intézet
5. Példa a foglalkoztatáspolitika számára fontos empirikus kutatások és a szakpolitikai döntések kapcsolatára Foglalkoztatás és oktatáspolitika

64 A foglalkoztatási szint emelése és a közoktatás megújítása
MTA Közgazdaságtudományi Intézet A foglalkoztatási szint emelése és a közoktatás megújítása

65 MTA Közgazdaságtudományi Intézet

66 MTA Közgazdaságtudományi Intézet
Magyarországon az európai átlagnál 10 százalékkal alacsonyabb foglalkoztatás! Miért baj ez? Nagyon kevesen dolgoznak, nagyon kevesen fizetik meg a közterheket, nagyon sokan szorulnak rá szociális transzferekre, magasak az adóterhek Sokan vannak a képzetlenek, ezek nem kapnak munkát A munkahely hiánya szegénységet jelent, a családi iskolai hátrányok újratermelődését Az iskola nem tudja pótolni a családis iskolázottsági hátrányokat Hatalmas egyénis, társadalmi, gazdasági veszteségek keletkeznek

67 Jöve-delmek elrej-tése
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet A magyar adórendszer csapdája Alacsony foglal-koz-tatott-ság Szűk adó-alap Az alacsony foglalkoztatottság miatt szűk az adóalap Magyarországon nemzetközi össze-hasonlításban igen alacsony a bejelentett foglalkoztatottság szintje Elegendő állami bevétel eléréséhez magasabb adórátákat kell kivetni a nemzetközi össze-hasonlításhoz képest Jöve-delmek elrej-tése Magas adórá-ták A magas adóráták a valós jövedelmek elrejtésére ösztönöznek Forrás: Holtzer Péter

68 Foglalkoztatási ráták iskolázottság szerint az OECD
országokban (25-64 évesek, 2003) (OECD: Kelet-Közép Európa nélkül. Tartomány = átlag +- egy szórásegységnyi sáv) % 90 % 90 Mo: 83 % 79 % 74 % Mo: 72 % 70 67 % 65 % 50 49 % Mo: 37 % 30 KÖZÉPFOK FELSŐFOK ALAPFOK

69 Az alacsony iskolázottságú népesség helyzete
MTA Közgazdaságtudományi Intézet Az alacsony iskolázottságú népesség helyzete Nem „roma-probléma” (az is, de alapjában nem az) Arányuk ma 30% Az oktatási expanzió sokat javított De arányuk még tíz év múlva is 25% lesz Ok: nagyon magas középiskolai lemorzsolódás!

70 Ábramagyarázat, alulról felfelé: 0-8 osztály, szakiskola, érettségi, diploma

71 A szakiskolát végzettek helyzete
MTA Közgazdaságtudományi Intézet A szakiskolát végzettek helyzete Nem csak az általános iskolát végzettek helyzete rossz Szakiskolát végzettek: alacsony bérek, rossz állások Mindkét csoport ugyanazzal a problémával küszködik: Az alapkészségek hiánya ! Az iskola nem készíti fel az általános iskolát és szakiskolát végzetteket a munkavállalásra!

72 Az alapkészségek jelentősége
MTA Közgazdaságtudományi Intézet Az alapkészségek jelentősége Miért fontos a munkapiacon? A megfelelő alapkészségek megléte az munkapiaci követelményekhez való alkalmazkodás, folyamatos tanulás feltétele!

73 1998. évi nemzetközi felnőtt írásbeliség-vizsgálat
MTA Közgazdaságtudományi Intézet 1998. évi nemzetközi felnőtt írásbeliség-vizsgálat 16-32 évesek 70 %-a igen rossz szövegértésű: (1,2)-es szintű egy 5 fokozatú skálán. Nyugat-Európában: 45 % Az érettségivel nem rendelkezők között ez az arány 85 % !

74 Iskolarendszerünk évről évre reprodukálja ezeket a hátrányokat
MTA Közgazdaságtudományi Intézet Iskolarendszerünk évről évre reprodukálja ezeket a hátrányokat 2003. évi PISA vizsgálat (15 éves iskolás fiatalok): A magyar fiatalok teljesítménye átlag alatti: 29 OECD ország közül helyen vagyunk olvasás-szövegértésben, ill. matematikai-logikai készségekben  versenyképességünket ássa alá A mai fiatalok %-a soha nem tanul meg értő módon olvasni  állástalanság, társadalmi egyenlőtlenség

75 Lemaradásunk a tanulás világában:
MTA Közgazdaságtudományi Intézet Lemaradásunk a tanulás világában: aláássa az ország versenyképességét, az új technológiák adaptálhatóságát mivel együtt jár a társadalmi egyenlőtlenségek felerősödésével, aláássa a társadalmi szolidaritást mivel hozzájárul a szegénység masszív újra- termelődéséhez, óriási jóléti terheket ró a társadalomra (adóterheket a költségvetésre)

76 További súlyos következmények
MTA Közgazdaságtudományi Intézet További súlyos következmények Egészségi állapotban, várható élettartamban megnyilvánuló növekvő egyenlőtlenségek Az iskolázatlanság újratermelődése a tartósan állástalan, szegény családokban

77 Férfiak 30 éves korban várható élettartama Magyaror-
szágon iskolai végzettség szerint (5éves mozgó átlagok) év Diploma 48 46 Középfok 44 42 Országos 40 38 8 osztály 36 34 32 0-7 osztály 1988 2000 1990 1992 1994 1996 1998 2002 Forrás: Kovács K. –Hablicsek L. (2006)

78 A szülők 10 évnyi tartós állástalansága
MTA Közgazdaságtudományi Intézet A szülők 10 évnyi tartós állástalansága 20 %-kal rontja a gyerek középiskolai továbbtanulási esélyeit. Kertesi-Kézdi: A rendszerváltás mostohagyermekei (2006)

79 Miben kellene leggyorsabban előre lépni?
MTA Közgazdaságtudományi Intézet Miben kellene leggyorsabban előre lépni? A kisgyerekkori hátrányok ellensúlyozása Minden tanulót eljuttatni az alapvető készségek elvárható szintjére (tananyag, infrastruktúra) Szakképzés: nagyobb hangsúlyt a hiányzó alapkészségek pótlására A lemorzsolódás csökkentése, következményeinek enyhítése

80 Miben kellene gyorsan előre lépni?
MTA Közgazdaságtudományi Intézet Miben kellene gyorsan előre lépni? Tanárképzés fejlesztése Átfogó tanulói és iskolai értékelési rendszer kiépítése Intézményes feltételek és finanszírozás átgondolása

81 Lehet-e tenni a szegénység ellen a (széles értelemben vett) közoktatásban? IGEN lehet jól átgondolt, gondosan kivitelezett több évig tartó reformok, fejlesztéssek sorozatával!

82 A hátrányos helyzetű gyerekek sokasága behozhatatlan lemaradással kezdi az iskolát
A hátrányok mérséklése az iskolát megelőző életévekben

83 Sok tanuló nem sajátítja el a munka-vállaláshoz szükséges alapvető készségeket: írás-olvasás, számolás, az ezekre épülő munkahelyi és szociális jártasságok Tanárok, tananyag, infrastruktúra

84 A szakiskolai képzés továbbra is (sőt …) szűk gyakorlati képzést nyújt, nem fejleszti az alkalmazkodóképességben kulcsszerepet játszó alapkészségeket Elvi irányváltás, tanárok, tananyag, infrastruktúra

85 Nagymértékű lemorzsolódás
Tananyag, a lemorzsolódottak segítése az ÁFSZ, a szociális szolgálatok és az iskolák együttműködésével

86 Nincs érdemi visszajelzés az iskolák minőségéről és a tanulók haladásáról
Átfogó visszajelzési-értékelési rendszer

87 Az intézményi feltételek számos ponton gátolják a jobb minőségű és egyenlőbb oktatási rendszer felé tett lépéseket A felügyelet, a munkáltatói, fenntartói és vezetői jogok ésszerű kialakítása (a kétharmados törvények adta határokon belül?)

88 James J. Heckman MTA Közgazdaságtudományi Intézet
2000-ben kapta meg a Nobel Díjat:olyan mikroökonometriai elméleteket, a gyakorlatban is alkalmazható módszereket dolgozott ki, amelyeket az egyének és háztartások viselkedését felmérő statisztikák készítésénél használnak a közgazdaságtudományban és más társadalomtudományokban. a munkapiac, bérek, jóléti rendszerek, a oktatás közgazdasági elemzése A Chicagoi egyetem közgazdaságtan tanszék professzora Tagja a CED „Invest in Kids” munkacsoportjának

89 James Heckman (Nobel díj: 2000)
MTA Közgazdaságtudományi Intézet James Heckman (Nobel díj: 2000) „Kevés olyan társadalompolitikai kezdeményezést ismerünk, amelyről elmondhatnánk, hogy nemcsak a méltányosságot és a társadalmi igazságosságot segíti elő, de a gazdaság és a társadalom működésének hatékonyságát is előmozdítja. A hátrányos helyzetű gyermekek oktatására irányuló programok ilyen kezdeményezéseknek tekinthetők.”

90 MTA Közgazdaságtudományi Intézet
Heckman gondolatkísérlete: (1) rögzítsük az élethossziglani ET beruházások jelenértékét, (2) változtassuk a beruházások időbeli pályáját,(3) elemezzük a következményeket

91 Artur Rolnick A Mineapolisi Szövetségi Jegybank kutatási igazgatója
MTA Közgazdaságtudományi Intézet Artur Rolnick A Mineapolisi Szövetségi Jegybank kutatási igazgatója Szakterület: infláció, munka-nélküliség, gazdasági ciklusok, nemzetközi fejlesztési programok pénzügyei Tagja az USA Jegybanktanácsának (Federal Open Market Committee - FOMC) Tagja az „Invest in Kids Working Group”-nak

92 MTA Közgazdaságtudományi Intézet
E. Rolnick: A közgazdasági elemzések azt mutatják, hogy a koragyermekkori oktatási beruházások hozama kiemelkedően magas. Ha az első öt évben a gyermek megkapja a megfelelő segítséget a fejlődéshez ez meghatározó egész életében. Ha nem, nagy az esélye a lemorzsolódásnak, a szociális függőség kialakulásának és a bűnözésnek. Az állam NEM finanszírozza megfelelően e kora gyermekkori fejlesztési programokat miközben ezek hozama sokszorosan meghaladja a többi állami fejlesztési program pl autópálya építés, vállalkozástámogatás, felsőoktatás-fejlesztés hozamait.

93 MTA Közgazdaságtudományi Intézet

94 MTA Közgazdaságtudományi Intézet
A terápia fő irányai (1) A kora gyermekkori készségfejlesztés intézményeinek kiépítése, korai monitoring rendszer megteremtése A tanárképzés színvonalának emelése (MA-szintű képzőhelyek kisebb számával, minőségi garanciákkal) Tudományos alapú tananyag-fejlesztés, kipróbálás Mérés – értékelés – elszámoltathatóság. Gondos tervezés => Ne ismételjünk pl. a NCLB kezdeti hibáit! Következetes iskolai szegregáció ellenes politika, megfelelő jogi, pedagógiai és ösztönzési eszközökkel Szakképzés: hátrány az alapkészségek elmaradásából adódik. Szakismereti tárgyak a évfolyamon?? Felnőttképzés: lemaradás az érettségi alattiak képzé-si arányában. Rájuk kell összpontosítani! Alapkészsé-gek hiányát orvosolni: olvasás-szövegértést főként!

95 A terápia fő irányai (2): közalkalmazotti
MTA Közgazdaságtudományi Intézet A terápia fő irányai (2): közalkalmazotti létszám,finanszírozás, intézményi rendszer Közalkalmazotti létszámcsökkentés nem fűnyíróel-ven. Van ahol létszámnövelés szükséges: védőnő, bölcsődei gondozó, óvónő, fejlesztő pedagógus Szegény iskolakörzetek pótlólagos normatív támoga-tása vagy ha nem tartható fenn, összevonása (a képzés minősége miatt, nem a kisiskolák „gazdaság- talansága” miatt) Ösztönző bérelemek (mérés-értékeléshez kötve) Szegény iskolák (sok HHH) számára célhoz kötött többletforrások: hiányszakmák (pl.nyelvtanár) extra díjazására, ill. a nehezebb pedagógusi munka ellen-tételezésére (kiegyenlítő bér). Pályázati rendszer - elszámoltathatóság.

96 MTA Közgazdaságtudományi Intézet
6. Hogyan lehet a kutatási eredményből szakpolitika? Az Oktatási Kerekasztal tapasztalatai

97 Az OKA célja Tisztázni kívánja azokat a problémákat, amelyek közoktatási rendszer működését jellemzik egészen a kora gyermekkortól a munkavállalásig. Arra törekszik, hogy minél szélesebb szakértői kör bevonásával, minden prekoncepciótól függetlenül, szigorúan a feltárt tények elemzésére támaszkodjon munkája során. A különböző érintett csoportok véleményének meghallgatása és érdekeinek azonosítása mellett hazai tapasztalatok, valamint a szakirodalom és külföldi tapasztalatok alapján a közoktatás megújítására vonatkozó javaslatokat fogalmaz meg a döntéshozók (országgyűlés, kormány) számára.

98 OKA – Zöld könyv prioritások
tanári szakma társadalmi presztízsét és a tanári kar minőségét javító intézkedések meghozatala a megtanító iskola elterjesztése a behozhatatlan induló lemaradások megelőzése az oktatás fejlesztése megfelelő visszacsatolások alapján

99 Feladatok Eséllyel kezdeni az iskolát, a kisgyermekkori hátrányok kompenzálása Minden tanulót eljuttatni az alapvető készségek elvárható szintjére Irányváltást a szakképzésben Megállítani a középiskolai lemorzsolódás trendjét, következményeit enyhíteni Minőségileg megújítani a tanárképzést Átfogó tanulói és iskolai értékelési rendszert kell kialakítani Intézményes feltételek és finanszírozás átgondolása

100 Beavatkozási területek
•Kora gyermekkori nevelés (0–7 évesek) •Kisiskoláskori fejlesztés (6–10 évesek) •A közoktatás második szakasza, érettségi •Esélyegyenlőség, deszegregáció •Sajátos nevelési igényű tanulók •Szakképzés, középiskolai lemorzsolódottak képzése •Oktatástudomány fejlesztése, tananyag •Mérés-értékelés-elszámoltathatóság •Tanárképzés, továbbképzés •Iskola intézményrendszere, finanszírozása

101 ban az OKA hazai és külföldi kutatók, pedagógusok valamint az államigazgatás képviselőinek bevonásával 17 vitaülésen, hazai és nemzetközi konferenciákon, tájékoztatókon vitatta meg a témákat, áttekintette a hazai oktatási gyakorlatot, a viták tanulságai alapján decemberében elkészítette az oktatás fejlesztésére vonatkozó javaslatcsomag első változatát, az OKA munkaterve szerint májusában készíti el a javaslatcsomag végső változatát tartalmazó Zöld Könyvet. 2009-ben elkészítettük a kötet angol változatát Honlap:

102 Időtáv Első eredmények: 10-15 év.
A rövid távú intézkedésekre mindig a program egészére történő hivatkozással kerüljön sor. Az oktatást érintő döntéseknél mindig elemezzék azok kihatását a program egészére. A javasolt lépések több főhatóság (OKM, EüM, SZMM, ÖTM, PM, IH, NFÜ), érdekképviseletek, civil szervezetek, együttműködését feltételezik.

103 Zöld Könyv a közoktatás megújításáról
2008. április végén az OKA megvitatja a kéziratot 2008. május végére elkészül a szerkesztett, tördelt, nyomdakész változat 2008. júniusában az OKA által szervezett szakmai konferencia 2008. augusztusában Nevelésügyi Kongresszus 2008. szeptember/október nemzetközi szakmai konferencia

104 Költségek, források, fenntarthatóság
Rövid távú fejlesztések: UMFT Rövid távon a folyó többletkiadások finanszírozhatók célzott és ellenőrzött támogatásokkal A hosszú távú fenntarthatóság biztosításához alapvető intézményi és finanszírozási átalakításokat tartunk szükségesnek Az önkormányzati rendszer átalakítása nélkül nem látunk reális esélyt arra, hogy a program fontos elemei tartósan fenntarthatóak legyenek

105 Hol szükséges a foglalkoztatáspolitika felülvizsgálata?
a minimálbérre vonatkozó szabályozás a minimális járulékalapra és a kapcsolódó, egyedileg elbírált kedvezményekre vonatkozó szabályozás a foglalkoztatási szubvenciók rendszere „Utak a munkához” elveit követő program a gyermektámogatási rendszer átalakítását , az anyák munkavállalásának megkönnyítése helyi jóléti rendszer átalakításra átképzések helyi válsághelyzetek feloldása a szakképzés színvonalának javítása

106 A közoktatás megújítása több kormányzati cikluson átívelő, nemzeti konszenzust igénylő feladat, amelyet csak gondos előkészítés után, a szükséges előfeltételek megteremtésével, az intézkedések hatásainak szakszerű kiértékelésével lehet végrehajtani!

107 Mit lehet tudni az uj kormány foglalkoztatáspolitikájáról?
SZÁRNY ÉS TEHER Ajánlás a nevelés-oktatás rendszerének újjáépítésére és a korrupció megfékezésére

108 7. Foglalkoztatáspolitikai előre tekintés
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet 7. Foglalkoztatáspolitikai előre tekintés

109 MTA Közgazdaságtudományi Intézet
Az iskolából a munkába való átmenetet az érettségivel nem rendelkezők esetében indokolt támogatni. Ugyanakkor a közoktatás-ban illetve a szakképzésben olyan reformokra van szükség, melyek segítenek megelőzni, hogy az oktatásból tömegesen kerüljenek ki eleve rossz elhelyezkedési esélyekkel rendelkező fiatalok.

110 MTA Közgazdaságtudományi Intézet
(2) Többéves programot javaslunk a gyermekneveléssel járó kimaradás idejének rövidítésére. Az átállást többéves programként célszerű meghirdetni, oly módon, hogy a támogatás időtartamának 2 évre csökkentésére például 6 év alatt, a gyermekintézmények férőhelyeinek jelentős bővítésével párhuzamosan – és a havonta folyósított összeg arányos növelésével - kerüljön sor.

111 MTA Közgazdaságtudományi Intézet
(3) Javasoljuk a korhatár előtti nyugdíjbavonulás büntetésének szigorítását, a foglalkozási kedvezmények felülvizsgálatát és szűkítését, a rokkantnyugdíjkérelmek elbírálásában a bevált külföldi megoldások átvételét.

112 MTA Közgazdaságtudományi Intézet
(3) Többéves programot javaslunk a gyermekneveléssel járó kimaradás idejének rövidítésére. Az átállást többéves programként célszerű meghirdetni, oly módon, hogy a támogatás időtartamának 2 évre csökkentésére például 6 év alatt, a gyermekintézmények férőhelyeinek jelentős bővítésével párhuzamosan – és a havonta folyósított összeg arányos növelésével - kerüljön sor.

113 MTA Közgazdaságtudományi Intézet
(4) A szakképzetlen rétegek munkavállalásának előmozdítására keresleti és kínálati oldali intézkedésekre egyaránt szükség van. Fel kell hagyni a képzetlen munkaerőt mesterségesen megdrágító megoldásokkal (minimálbér és terhei), és indokolt a bértámogatásokat erre a körre korlátozni. Erősíteni kell az állással nem rendelkezők és az ÁFSZ közötti - jelenleg nemzetközi összehasonlításban igen laza – kapcsolatot, ami az ÁFSZ kapacitásainak bővítését illetve átcsoportosítását teszi szükségessé.

114 MTA Közgazdaságtudományi Intézet
(5) A tartósan leszakadt kistérségekben a jelenleginél lényegesen magasabb támogatási ráfordításokra van szükség, ahhoz pedig, hogy az ilyen átfogó válságkezelési programok finanszírozhatók legyenek, a mainál szigorúbb kiritériumok alapján, sokkal szűkebben kell meghatározni a célzott támogatásra szoruló földrajzi egységek körét

115 Foglalkoztatáspolitikai javaslatok
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Foglalkoztatáspolitikai javaslatok

116 MTA Közgazdaságtudományi Intézet
1. A minimálbér-politika átalakítása A minimálbér-átlagbér arány növelésének megakadályozása a képzetlen munkavállalói csoportok foglalkoztatásának védelmében; a minimális járulékalapra és a kapcsolódó, egyedileg elbírált kedvezményekre vonatkozó szabályozás felülvizsgálata, az ehhez szükséges megalapozó kutatások elvégzése.

117 MTA Közgazdaságtudományi Intézet
2. A rossz elhelyezkedési esélyek által motivált rokkantnyugdíjazás visszaszorítása „Utak a munkához” elveit követő program elindítása, a munkaügyi kirendeltségi „személyes tanácsadók” kiképzése, a speciális feladatokat ellátó kirendeltségek kijelölése és felkészítése.

118 3. A gyermekgondozási támogatások átalakítása
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet 3. A gyermekgondozási támogatások átalakítása a gyermek 18 hónapos koráig készpénzes támogatások, azt követően a munkavállalást segítő támogatások (a kisgyerekes anyák részmunkaidős foglalkoztatását és munkába járását segítő szubvenciók a gyermek három éves koráig, a munkáltatót az igazolt hiányzásokért kompenzáló utalvány, az állami és alternatív gyermekintézmények igénybevételét könnyítő egyéni támogatások); a gyermekgondozási támogatásokra irányuló speciális lakossági felvétel lebonyolítása; felvilágosító munka a női foglalkoztatási szint és a magas termékenység összeegyeztethetőségéről.

119 4. A helyi jóléti rendszer átalakítása:
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet 4. A helyi jóléti rendszer átalakítása: előzetes kutatás a rendszeres szociális segély jóléti és foglalkoztatási hatásáról.

120 MTA Közgazdaságtudományi Intézet
5. Az érettségivel nem rendelkezők átképzési részvételi hátrányának csökkentése az érettségivel nem rendelkezők átképzési részvételi hátrányára vonatkozó rendszeres számítások végzése a szolgáltatóktól független adatok ( KSH Munkaerőfelvétel) segítségével; a képzések összetételének rendszeres elemzése a foglalkoztatási szolgálat adatai alapján; az alapfokon végzettek képzési esélyrátájának kétszeresére emelése 2013-ig; a hiányzó alapkészségeket fejlesztő programok részarányának folymatos növelése.

121 MTA Közgazdaságtudományi Intézet
6. Átfogó, kivételes válságkezelési programok a legsúlyosabb helyi válsághelyzetek feloldására: nagyobb léptékű infrastrukturális beruházások és képzési ráfordítások a válságövezetekben; a válságövezetekben a nem központi szerepkörű településekről a saját körzetközponton túli kistérségi központok elérését célzó fejlesztések kiemelt támogatása; a támogatási célterületen az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű településeknek biztosított kedvezmények fenntartása a program végéig, az önkormányzat anyagi helyzetének alakulásától függetlenül.

122 7. A foglalkoztatási szubvenciók rendszerének gyökeres átalakítása
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet 7. A foglalkoztatási szubvenciók rendszerének gyökeres átalakítása a de minimis elvnek a támogatási rendszer egészére történő alkalmazásával a támogatások korlátozása a megváltozott munkaképességűekre, az Utak a munkához program résztvevőire, a kisgyerekes anyákra és a legalacsonyabb bérű (képzetlen) munkavállalói csoportokra; a támogatás összegének és/vagy időtartamának esetenkénti növelése (utazási támogatások, kedvezményes közteherjegy, gyesről visszatérők támogatása) az elhelyezkedést segítő civil szervezetek támogatásának növelése.

123 Köszönöm a figyelmet! MTA Közgazdaságtudományi Intézet

124 Ajánlott irodalom MTA Közgazdaságtudományi Intézet
Fazekas Károly: A magyar foglalkoztatási helyzet jelene és jövője . – In: PÉNZÜGYI SZEMLE 51. évf. 2. sz –207. Fazekas K: A hazai és a külföldi tulajdonú vállalkozások területi koncentrációjának hatása a foglalkoztatás és munkanélküliség területi különbségeire In: A hely és a fej : Munkapiac és regionalitás Magyarországon (Fazekas K szerk.), Bp. MTA Közgazdaságtudományi Intézet, 2005, 47-74 CSAPÓ-FAZEKAS-KERTESI -KÖLLŐ-VARGA:A foglalkoztatás növelése nem lehetséges a közoktatás átfogó megújítása nélkül, ÉS, November 17., 46. szám Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal:Javaslatok az oktatás megújítására, vezetői összefoglaló , 2008 Budapest. Barber,M – Mourshed, M: Mi áll a volág legsikeresebb oktatási rendszereinek hátterében. McKinsey&Company 2007.