Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Mérési eredmények Neveltség - mérés

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Mérési eredmények Neveltség - mérés"— Előadás másolata:

1 Mérési eredmények Neveltség - mérés
Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola – Budaörs Lénárd Sándor Rapos Nóra

2 Mire jó a neveltség mérése?
Eredményesség és hatékonyság Pedagógiai hozzáadott érték Intézmények összevetése

3 A neveltség mérésének problémái
Az intézmények sajátosságai - PP Az intézmények választott értékeinek operacionalizálása nevelési koncepció nevelési – oktatási célok tevékenységek értékelési szempontok A mérőeszköz használhatósága

4 Lehetséges modell- lehetőség modell
Az iskolával egyeztetett szempontok: Szocializáció – iskolához való viszony Természeti-, társadalmi-, tárgyi értékek védelme, Segítségnyújtás, karitativitás Művelődéshez való viszony, tanulás Egészséges életmód

5 1. Szocializáció – iskolához való viszony:
Tanórán kívüli tevékenységkínálat és használata Tanórán kívüli foglalkozások Iskolai versenyek Az iskola közélete A diákok jogismerete A diákönkormányzat Az iskolához való viszony - iskolakép

6 Tanórán / iskolán kívüli foglalkozások
A diákok közel 60%-a nem nevezett meg olyan tanórán kívüli tevékenységeket, melyeket rendszeresen végezne, ami javulást jelent. Elsősorban a tanórához nem köthető rendszeres iskolai elfoglaltságok említése nőtt, főleg 7.a.-ban (54%) és a 8.a.-ban (73%), de nőtt a végzős évfolyamokban is (12.o., 13.o.) A javulás ellenére, továbbra is általánosnak tekinthető, hogy a tanulmányi területen sikertelenebb fiatalok kevéssé találnak sikerélményt nyújtó egyéb elfoglaltságot az iskolában. A diákok minden vizsgált osztályból egyaránt nagy számban vesznek részt iskolán kívüli képzésben. Nem tantárgyhoz kötődő különórákon a legtöbben a hetedik és a nyolcadikosok közül vesznek részt, míg tantárgyakhoz kötődő különórákon a végzős diákok. A diákok közel 40% nem vesz igénybe iskolán kívüli különórát!!! Csökkent az iskolai versenyen való aktivitás (50%-ra), ezek többsége tantárgyakhoz kötődő vetélkedő volt (a sportversenyek a leggyakoribbak) Lehetőség a csapatversenyre

7 Az iskolai közélet A jogok ismerete a középiskolában. A diákok 80% továbbra sem adott jó választ, vagy azt írta le, hogy ő valójában nem ismeri a jogait. Leggyakoribbak a következők: részvétel iskolai programokon, (szakkör, sportkör, versenyen), iskolai szolgáltatások igénybevétele (büfé, könyvtár, számítógép), segítségkérés, érdekvédelem. A diákok fele nincs tisztában az EGYOSZ működésével, és leginkább a rendezvények szervezésében találják eredményesnek ezt a szervezetet. Azok a diákok, akik agilis szereplői, a szervezetnek, nem tudják munkájukat elég széles körben terjeszteni, diáktársaikat meggyőzően képviselni. Hatékonyan működik az EGYOSZ –ban

8 Mit kellene változtatni? (EGYOSZ)
A diákok 75%-a nem válaszolt, míg 2% szerint működik jól! A diákok érdekeinek jobb képviselete: „A gyakorlatban nem történik meg a diákok jogainak képviselése. Tanárok-gyerekek közötti viszonyt ők tehetnék közvetlenebbé. Sajnos csak a saját problémákkal foglalkoznak.” A kapcsolattartás: „Nem tudom, hogy évközben mit csinálnak, nem elég publikus a munkájuk. Nem nagyon hallok róluk, csak mikor megszavaztatják magukat. Kedveltebbé kéne magukat tenni, többet tudjunk mi is a működéséről.” Tisztviselő választás: „Csak a híre nagy, mert szavazáskor nagyon kevesen szavaznak. Le kéne cserélni az elnököket, és a jobban hozzáértők tevékenykedhetnének. Szervezeti átalakítás kell! Túl nagy a belterjesség (egy jelölt van).” Konkrét javaslatok: „A névtelen ötletek feladása lehetséges kéne, hogy legyen. Az év végén tanársorrend legyen. A tanároknak is el kéne fogadni az EGYOSZ jogait.”

9 Iskolához való viszony - iskolakép
Mit gondoltál az iskoláról, amikor ide jelentkeztél? Változott-e a véleménye? A vélemények még stabilabbak, a válaszolók 56% - nak (42%) nem változott a megítélése intézményéről, 18% szerint javult (17 %), illetve romlott 11% (17%) a benyomása. Mit szeretsz leginkább? iskolai hagyományok – közösségi élet – pedagógusok

10 2. Segítségnyújtás - karitativitás
A segítő tevékenység vélt és valós megjelenése Esélyegyenlőség, társadalmi csoportok Kortársak felé irányuló segítő tevékenység Az iskola által kínált lehetőségek, minta közvetítés Tevékenységkínálat Mintaközvetítés

11 Esélyegyenlőség, társadalmi csoportok
Fogalommagyarázat (esélyegyenlőség): diákok válaszaiból nagyon érett és nyitott gondolkodásmód olvasható ki, Az utóbbi két évben 15% nőtt a releváns válaszok száma. Ki szorul segítségre? egyes társadalmi csoportok megítélésében kevés eltérés mutatható ki, kivétel a romák, az ő esetükben nagy a megosztottság. a javulást elsősorban a belépő osztályok véleménye okozza! Indoklás - miért nem? 40%- nem indokolt 10% előítéletes választ adott Leginkább a romákkal szemben

12 Kortársak felé irányuló segítő tevékenység
továbbra is leginkább tanulmányi területen szoktak eredményesen segítséget nyújtani diákok 22% valamelyik tantárgyi területen számítana több segítségre nőtt a nem válaszolók száma alsóbb évfolyamokon több visszajelzést várnak, míg a felsősök esetében egyre többen jelzik, hogy nincs szükségük segítségre

13 Iskola által kínált lehetőségek (tevékenység, minta)
Nőtt a mintát adó támogató iskolai tevékenységek száma és többen szeretnének bekapcsolódni ilyenbe a tanulók.

14 Iskola által kínált lehetőségek (minta)

15 3. Társadalmi-, természeti- és tárgyi értékek óvása
Az attitűdök alakulása a kulturális értékek mentén A diákok tevékenységeinek alakulása az értékóvás kapcsán Az iskolai szabályok, mint a társadalmi értékek tartalma a jutalmazás, megerősítés gyakorlata a fegyelmezetlenség tartalma, büntetés, fegyelmezés, szankcionálás iskolai szabályrendszere

16 Attitűdök alakulása a kulturális értékek mentén
Mely iskolai rendezvényeket kedvelsz igazán? Az intézményi kép pozitív, mert van, vannak olyan tevékenységformák, melyek lehetőséget teremtenek a diákoknak, hogy megéljék, részt vegyenek közös programok tervezésben, szervezésben. Az iskolai rendezvények kategóriába sorolt programok a legkedveltebbek. A diákok továbbra is azon ünnepeket kedvelik, amelyek valamilyen részvételi lehetőséget kínáltak számukra. A korábbi méréshez képest különbség látszik az alsóbb és a felsőbb osztályok által inkább kedvelt ünnepségek között. Talán az intézményben is megfontolandó lenne, hogy miképp lehet az egyes korosztályra specializálni egy – egy programsort, vagy épp csak egy – egy korosztályt megszólítani a különböző programokkal. A két évvel korábbi értékekhez képest általában érdekesebbnek látják a diákok a iskolai ünnepeket (4,22 – 3,45), még azokban az osztályokban is, ahol két éve kritikusan nyilatkoztak. A diákok nagy számban jelzik, hogy a műsör közös termék a diákokkal, de az új kérdésünkre adott válasz szerint, ez csak kevés diákot érint közvetlenül.

17 A tanulók tevékenységének alakulása az értékóvás kapcsán
Az önkéntes aktivitás nem túl pozitív, nem vállalkoznának szívesen ilyen jellegű tevékenységekre (időmérleg). Általános pozitív irányú elmozdulás tapasztalható, vagyis egyre több diák tud a felsorolt programokról, s ezzel együtt vélhetőleg egyre többek kapcsolódtak is be azokba.

18 Az iskolai szabályok A dohányzás és az anyagi kár okozása igen kedvező képet mutatott és mutat ma is intézményi szinten, hiszen egyik mutatós sem éri és érte el az 1,7-es értéket.

19 4. Művelődéshez való viszony
A tanulási szokások és tevékenységek A tanulók által hasznosnak vélt információk forrásai

20 A megszerzett információk feldolgozása
Hogyan készülsz a másnapi felelésre? Hogyan tanulnál szívesen az iskolában? Csoportmunka A megszerzett információk feldolgozása

21 5. Egészséges életmód Az egészségi állapotot befolyásoló életmódbeli tényezők közérzet, lelki állapot időfelhasználás alkohol-, drogfogyasztás, dohányzás Környezeti befolyásoló tényezők iskolai légkör tanárokkal való viszony kortársakkal való viszony

22 közérzet, lelki állapot
A tanulók hangulata A lefekvés ideje

23 MAGÁNYOS tevékenységek
időfelhasználás A tanulók szubjektív időmérlege: tanulás (átlagosan 97 percre csökkent 114-ről) számítógépezés (61’) sport (59’) Televízió, zene (51’) Nem jellemező a céltan időtöltés, a diákok többsége nagyon aktív, az adatok az életkorra jellemző sajátosságokat tükröznek. MAGÁNYOS tevékenységek

24 Dohányzás, kávé-, alkohol– és drogfogyasztás
Dohányzás jelen van, de nem jellemző. A kávé- és az alkoholfogyasztás az életkor előrehaladtával nő, de iskolai szinten kicsit csökkent! A kábítószer a felsőbb évfolyamokon megjelent, és iskolai szinten csekély mértékű emelkedés látható.

25 Iskolai légkör A diákok jobban biztonságban érzik magukat, és érdekesebbnek ítélik az iskolát. A egyéni jellemezők egyre markánsabban jelennek meg az olyan általános és talán nem is egyértelműen előremutató dicséretek mellett, mint a szorgalmas, a jó magaviseletű. Tanárokhoz fűződő viszony – érdekli az egyéniségem Kortársakhoz való viszony tovább javult.

26 Összegzés helyett – Hogyan tovább?
Számos ponton kimutatható a fejlődés!!!!! Sok pozitív, megerősítő adat utal az iskola pedagógusainak a kitartó munkájára, de mutatkoznak fejlesztésre váró területek. Fókuszpontok megtalálása, közös célok kialakítása, ezek mentén évfolyamra, osztályra, pedagógusra szabott feladatok meghatározása. A fejlesztés nyomán bekövetkező változásokat regisztrálhatná a következő mérés!

27 Köszönjük a figyelmet!


Letölteni ppt "Mérési eredmények Neveltség - mérés"

Hasonló előadás


Google Hirdetések