Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A tevékenységalapú költségkalkuláció (Activity-Based Costing)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A tevékenységalapú költségkalkuláció (Activity-Based Costing)"— Előadás másolata:

1 A tevékenységalapú költségkalkuláció (Activity-Based Costing)
Nem a költségek okozzák a tevékenységeket, hanem a tevékenységek okozzák a költségeket. Készítette: Kovalik Andrea Budapest, május 1.

2 Mi az a tevékenységen alapuló költségszámítás (ABC)?
A CIMA (The Chartered Institute of Management Accountants – Okleveles Vezetői Könyvvizsgálók Intézete) szerint az ABC hivatalos definíciója a következő (1991): a költségeknek költségegységekhez való hozzárendelésre a közvetett tevékenységekből (rendelés, beindítás, minőségbiztosítás) származó előnyök alapján.

3 A tevékenységen alapuló költségszámítás…
… arra keresi a választ, hogy mi okozza a közvetett kiadásokat, vagyis az általános költségeket; … megpróbálja azonosítani az általános költségek felmerüléséért felelős tevékenységeket, majd költségokozók alkalmazásával (erőforrás és - tevékenységalapú költségokozók) költséghelyekhez és költségviselőkhöz kapcsolni őket; … célja a reális, pontos termékönköltség meghatározása; … olyan eljárás, amely arra ösztönzi a vezetőséget, hogy összpontosítson az erőforrások iránti igények okozóira és szüntesse meg a fölös erőforrásokat; …pénzügyi és nem pénzügyi adatokat gyűjt egy vállalkozás tevékenységéről és a tevékenységen alapuló vezetés révén információkat nyújt a hatékony költségmenedzsmenthez; … a hagyományos teljes önköltségszámításnál pontosabb módszer az általános költségek kezelésére;

4 A tevékenységalapú költségkalkuláció működése
R. Cooper, 1989.

5 A tevékenységek Az ABC rendszerben a tevékenységek jelentik a költségközpontokat. A műveletek azon halmazai, amelyekhez tartozó általános költségeket, azonos vetítési alap mellett rendeljük a termékekhez. Azon erőforrásköltségek, amelyek több erőforrásköltség-csoporthoz is kapcsolódnak, megfelelő tevékenységköltség-okozók alkalmazásával fel kell osztani. A tevékenységen alapuló költségszámítás szerint a tevékenységek okozzák a költségeket, és a költségviselők teremtik meg az ezen tevékenységek iránti igényt.

6 Az erőforrásköltségek
A költségek, amelyekkel foglalkozunk, közvetett költségek, mivel a közvetlen költségek közvetlenül a költségalanyra (pl. a termékre v. a szolgáltatásra) terhelhetők. Az erőforrás-költségek magukban foglalhatják pl. az épületek biztosítási díját, a béreket és fizetéseket, az épületek bérleti díjait stb. A szervezet erőforrásainak költségeit (amelyek funkcionálisan jól elkülöníthetők), a tevékenységekre erőforrás-alapú költségokozók segítségével vezetik át. Az erőforrásköltség-okozók a tevékenységköltség-viselők által felhasznált erőforrások mérését kísérlik meg.

7 A tevékenységköltségek
Tevékenységköltség-viselők: Hirdetés Továbbítás Kezelés Vizsgálat Vásárlás Fogadás (javak befelé) Beindítás Raktárak Tevékenységköltség-okozók: az eladások értéke minden területen a továbbítási bizonylatok száma az anyagkezelési alkalmak száma a vizsgálatok száma a vásárlási megrendelések száma a javak fogadási bizonylatainak száma a beindítások száma a raktári kibocsátási bizonylatok száma A tevékenységköltség-okozók a költségviselő által igénybe vett tevékenységeket próbálják mérni. A cél, hogy azon általános költségeket terheljék a költségviselőre, amit valóban felhasznál. A tevékenységcsoportok költségeinek költségalanyokhoz rendelése tevékenység (költség-) okozókon keresztül. Leslie Chadwick: Vezetői számvitel. Budapest, 1999., 96.o.

8 Az ABC előnyei - hátrányai
Előnyök a hagyományos pénzügyi számviteli rendszerrel együtt működik; nem szakítja meg a már létező pénzügyi számviteli rendszert; segítségével lehető válik a pontosabb költségadatok előállítása; a tevékenységalapú menedzsment (ABM) által integrált adatok használata fejleszti a számvitel és a nem pénzügyi területen dolgozó menedzserek közötti kapcsolatot; a pontosabb költségadatok előállításával számos vállalati folyamathoz nyújt segítséget : pl. alkalmas az operatív kontroll támogatására, a termékköltségek nyomon követésére, pontos mérésére is; a felhasznált erőforrások költségét mérik, tehát csak azt rendelik a termékhez, erőforráshoz, amelyek a valós felhasználást tükrözik; Hátrányok a költséginformációk önmagukban nem vezetnek a termelés v. a profit fejlődéséhez; a vállalat fő tevékenységeinek túlzott részletezettséggel való lebontása meglehetősen idő-és költségigényes; az erőforrás-alapú költségokozók meghatározása nem mindig nyilvánvaló és gyakran túl időigényes és költséges; ha kizárólag múltbeli adatokból indul ki a költségbecslés akkor egyrészt pontatlanabb a becslés, másrészt az értékteremtő folyamat során a kihasználatlan kapacitásokat sem veszi figyelembe; az ABC rendszer indokolatlan bevezetése súlyos költség- és időfelhasználás terhét róhatja a szervezetre; Az ABC rendszer lehetőségeinek túlértékelése kudarcokhoz vezethet;

9 Összefoglaló megállapítások
Az ABC nem csodaszer. A tevékenységen alapuló költségszámítás iránya jó, de még nem jelenti azt, hogy ez a végső módszer, hiszen a jobb módszerek után folytatott keresés továbbra is ösztönzi a gondolkodást, a vitát és a kutatást. Az ABC folyamatos értékelésére és a megfelelő időpontban való korszerűsítésére folyamatosan gondolni kell.


Letölteni ppt "A tevékenységalapú költségkalkuláció (Activity-Based Costing)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések