Vizsgafelkészítő 3..

Vizsgafelkészítő 3.

Halláskárosult beteg/kliens/hozzátartozó érkezik az Ön munkahelyére
Halláskárosult beteg/kliens/hozzátartozó érkezik az Ön munkahelyére. Beszélje meg munkatársaival az alkalmazandó kommunikációs stratégiát! A tervezés során az alábbi szempontokra térjen ki: kommunikációt akadályozó tényezők, kommunikációt elősegítő eszközök, a megváltozott képességű beteggel való foglalkozás jellemzői, kommunikációs technikák alkalmazása halláskárosult betegnél

Kommunikációt akadályozó tényezők: - kommunikációs zajok - munka és időhiány kényszerítő hatása - státuszbeli különbségek - informális kommunikáció - személyes bizalom - helyzeti kontextus - szavak és szemantika (eleven)

Kommunikációt segítő eszközök: - telefon, telefax, írógép, számítógép, másológép, tábla, flip-chart: olyan tábla, amelyhez jegyzettömb is tartozik, magnetofon, diktafon, fényképezőgép, diavetítő, filmvetítő, videó, projektor

Kommunikáció idős betegekkel
Gyengülő érzékszervi működés, mozgáskorlátozottság, csökkent érzékelés megakadályozza az üzenetek megértését Ismernünk kell a korral járó testi, lelki és szociális változásokat Teremtsünk nyugodt környezetet Ne váltogassuk a témát, legyen idő a beszélgetésre Hallgatás, rövid, lényegre törő mondatok alkalmazása Ha nem értjük mit mond, mondjuk meg neki, próbáljunk segíteni Család bevonása Kulturális különbségek

Nagyothallók Nagyothallók még képesek segédeszköz használatával a környezetükben lévő hangok és zajok érzékelésére, például hallókészülékek, indukciós hurok, stb. segítségével. Velük kapcsolatban a verbális kommunikáció esetében a visszajelzés igénye nagyon fontos rákérdezés, ismétlés formájában. Nagyothallók egy része képes a telefonhasználatra, de ennél a tevékenységnél is adódhatnak problémák. Mivel az ép hallású emberek általában úgy gondolják, hogy megemelt hanggal vagy erős hangerővel –kiabálással- megkönnyítik a telefonbeszélgetést a hallássérült részére. Ebben az esetben hangtorzulás, visszhang-jelenség jöhet létre, amit a nagyothalló nem képes értelemszerűen felfogni és észlelni. Helyes megoldás ilyenkor az lenne, ha a hívó fél normál hangerővel, de tagoltan és a szavakat lassan kiejtve kommunikálna telefonon keresztül.

Kommunikáció csökkent hallású egyénnel
Győződjék meg, tiszta-e hallókészülék, megfelelően van-e behelyezve és működik-e az eleme. Állítsa be a hallókészülék hangerejét kellemes szintre. Beszéljen lassan és tisztán tagoltan. Egyszerű mondatokat használjon. Álljon szembe a beteggel, hogy az tudjon szájról olvasni. Beszéd közben megfelelően artikuláljon. Beszéljen a beteg jobbik füle irányában. Csökkentse a háttérzajt.

Siketek nagyon minimálisan vagy egyáltalán nem képesek az auditív jellegű ingerek érzékelésére. Emiatt a siketeket zajokkal teli világunkban a csend öleli körül. A siketség nincs összefüggésben a szellemi képességgel. A siketség eredetét tekintve lényeges tényezőnek számít, hogy az érintett személy élete melyik szakaszában veszítette el hallását. Ha a hallássérült a beszédkészség elsajátítása után veszítette el hallásképességét, akkor a halláskárosodás nagyon nagy vesztességként jelenik meg. Viszont a beszéde érthető, tiszta maradhat azután is, és a hangokra, zörejekre is jól emlékszik. Más a helyzet a veleszületett vagy csecsemőkorban szerzett siketségben szenvedő személynél, hiszen ő soha nem ismerheti meg a hangokat, zajokat, és nem emlékezhet azokra. A siketek ezen csoportja a hangképzést csak speciális, gyógypedagógiai módszerrel tudja megtanulni. A hangkiejtésük, beszédük így is gyakran artikulálatlan és hibás, mert nem képesek visszahallás útján kontrollálni a saját hangképzésüket.

Kommunikációs formák siketeknél
Beszéd és arcmimika – nem hallja a beszédet, ne hajoljunk közel Szájról olvasás – rövid mondatok, fárasztó Jelnyelv Írás

Ismerőse tanácsot kér Öntől
Ismerőse tanácsot kér Öntől. Három éves kisfia már egy éve szobatiszta volt, de az utóbbi időben gyakran bepisil éjszaka. Elmondása szerint a szülők éppen válófélben vannak, az édesapa bántalmazásai miatt gyakran menekülniük kell otthonról. Az anya nem tudja eldönteni, hogy orvoshoz kell-e vinnie gyermekét. Adjon tanácsot az anyának! A beszélgetés során az alábbi szempontokra térjen ki: családon belüli erőszak gyakorisága, megnyilvánulási formái, a bántalmazó személyisége, figyelmeztető jelek, regresszió jellemzői a gyermek fejlődésében

Családon belüli erőszak
fogalma alatt azokat az eseteket értjük, amikor az egyik családtag, házastárs-élettárs vagy ex-partner kísérletet tesz vagy meg is valósít olyan magatartásokat, amelyekkel a másik fél (családtag, élettárs stb.) fölött hatalmat - testi, anyagi vagy jogi dominanciát - tud gyakorolni. Az erőszakot tágan kell értelmezni: beletartozhat verekedés, szidalmazás, súlyos testi sértés, életveszélyes fenyegetés stb. A családon belüli erőszak egyik eleme, hogy a bántalmazott és a bántalmazó mindig ismerik egymást, leggyakrabban a család vagy intim viszony köti-kötötte össze őket. Másik eleme az erőszakos magatartás vagy annak előkészülete-kísérlete a bántalmazó részéről.

Erőszak Bármely erőszakos cselekmény, amely az erőfölény kifejezésére és egy másik személy irányítására szolgál Jellemzője a ciklikusság (elsősorban pszichés tényező – mivel nem lehet pontosan tudni, mikor következik be) Gyakoriság, ismétlődés Hatása évek múlva jelentkezhet (felmérés a bántalmazottakra vonatkozóan /nők/)

Az erőszak fajtái Szóbeli erőszak: Ha valaki (rendszerint a férfi) lekicsinyli, sértegeti a nőt, vagy gúnyolódik vele, ha nevetség tárgyává teszi (például külseje, vallása vagy faji hovatartozása miatt), bántalmazással, veréssel fenyegeti párját, ha azzal fenyegetőzik, hogy elviszi a gyerekeket, vagy hogy öngyilkosságot követ el.

Érzelmi zsarolás: Letagad lényeges dolgokat, elzárkózik a nőtől, kizárja őt gondolataiból, érzéseiből, ugyanakkor a nőt ellenőrzés alatt tartja, végletesen féltékenykedik, a nő önbizalmát módszeresen lerombolja, önálló döntéseit rendszeresen megkérdőjelezi, vagy nem veszi figyelembe. Mindenért a nőt okolja, még a saját agressziója miatt is. Megfélemlítően viselkedik: tör-zúz, megrongálja a nő értéktárgyait, csapkod, fegyverrel rettegésben tartja, félelmet keltően viselkedik (dühödten néz, üvölt), támadóan faggatózik, életveszélyesen vezet. Elszigeteli a nőt: megszabja, hogy a nő mit, és mit nem csinálhat, kivel találkozhat, kivel beszélhet, hová mehet, mit vehet föl, nem engedi, hogy másokkal barátkozzon, a családjával beszéljen, munkát vállaljon, pénzt tartson magánál.

Tényleges fizikai sérülés, vagy ezzel történő fenyegetés:
A nőt lökdösi, megüti, megpofozza, fojtogatja, a haját húzza, ököllel veri, belerúg, megharapja, rázza, megégeti, fegyverrel (például késsel) fenyegeti vagy bántja. A nő legalapvetőbb jogait megtagadja, mozgásszabadságát, elemi igényeit korlátozza: nem engedi meg, hogy a nőnek tőle független magánélete is legyen, bezárja, kizárja, megkötözi, éhezteti vagy szomjaztatja, nem engedi tisztálkodni, elrejti a szükséges gyógyszereit, vagy nem ad rájuk pénzt.

Nemi erőszak vagy szexuális bántalmazás:
Nemi erőszak vagy szexuális bántalmazás: Olyan szexuális tevékenységre kényszeríti a nőt, amit az nem akar, a szexszel fájdalmat okoz neki, vagy megalázza; megerőszakolja, vagy intim testrészeit bántalmazza, kényszeríti, hogy másokkal közösüljön. Meggátolja, hogy a nő fogamzásgátló szert, eszközt vagy módszert használjon.

Anyagi függőségben tartás:
Nem engedi, hogy a nő dolgozni járjon, vagy legyen saját pénze, illetve ha van, azt elviszi, és saját belátása szerint ad csak belőle, Közös néven levő céggel (Bt., Kft.) zsarolja. Minden kiadást, amire a nő kér pénzt, megkérdőjelez, miközben ő szabadon rendelkezik a pénzzel.

A bántalmazó személyiségjegyei
Mások problémáira közömbösek Korlátolt gondolkodásúak Az állatokkal és a gyermekekkel szemben gyakran kegyetlenek Hiperérzékenyek Féltékenyek Bűnösséget ébresztenek áldozatukban Bagatellizálják az erőszakot Tárgyiasítják a nőket ill. a férfiakat Erőszakosak, durvák a szexben Gyakran fenyegetnek erőszak alkalmazásával Áldozatként tüntetik fel magukat önigazolásként Gyűlöletet keltenek áldozatukkal szemben Emberi kapcsolat megvonással zsarolnak Megvalósíthatatlan elvárásaik vannak Beszédük durva, bántó, gyakoriak a hisztériás kitörések

Figyelmeztető jelek, okok lehetnek:
A családtag túlzott féltékenysége és a partner birtoklási vágya A partner alulértékelése Erős hit a tradicionális nemi szerepekben Robbanékony természet Előző kapcsolatban előforduló erőszakos cselekmények Állatok bántalmazása Gyakori alkohol vagy „drog” fogyasztás

Fontos, szempont lenne, hogy a veszekedések ne a gyerek előtt történjenek,hiszen súlyos következménnyel jár a személyiségfejlődésében,ilyen pl. a regresszió

Regresszió: viaszesés egy már elért szintről egy alacsonyabbra, egy funkcióban vagy az egészszemélyiségben jelentkezhet Regresszió jelei: Életkori fejlettségéhez képest visszalép A traumák a pszichoszomatikus tünetek kiváltását kezdeményezik figyelemzavar Érdeklődés hiánya Lustaság Vagy éppen hiperaktivitás Éjszakai ágybavizelés Fejfájás Hasfájás Fulladás Sírás Hányinger és hányás Testsúly változás: vagy csökkenés vagy növekedés Alvászavar

Barátja tegnap jött haza a kórházból
Barátja tegnap jött haza a kórházból. A zárójelentésében nem tudja értelmezni az alábbi kifejezést: Diabetes mellitus. Magyarázza el a szó jelentését és a kórfolyamat lényegét! A tájékoztatás során térjen ki a következőkre: a szakkifejezés magyar megfelelője, a betegség lényege, a kórkép tünetei, terápiás lehetőségek, szövődmények, életmódbeli tanácsok

A szakkifejezés magyar megfelelője:
A cukorbetegség magyarul "mézédes átfolyás"-t jelent a görög "διαβήτης" = "átmenet, átfolyás" és a latin "mellitus" = "mézédes" szavak összetételéből) a szervezet anyagcseréjének krónikus megbetegedése. Az elnevezés az egyik főtünetre, a cukor vizelettel való fokozott kiválasztására és a megemelkedett vizeletmennyiségre utal. A középkorban a vizelet megkóstolása jelentette a diagnózist.

A betegség lényege: A cukorbetegség a szénhidrát anyagcsere károsodását jelenti. Két különböző típusú cukorbetegséget különböztetünk meg. Az egyik az 1-es típusú cukorbetegség (régi néven: insulin függő), a másik a 2-es típusú cukorbetegség (régi néven: nem insulin függő). A cukorbetegek kb. 90%-a a 2-es típusú cukorbetegek csoportjába tartozik. Az 1-es típus esetében insulin hiányról beszélünk, a 2-es típus esetében részleges insulin hiány és/vagy insulin hatás csökkenés tapasztalható.

A betegség lényege: a hasnyálmirigy által termelt inzulin elégtelensége vagy hiánya.
Az inzulin juttatja be a sejtbe a cukrot, ha nincs inzulin, akkor magas vércukorszint a vérben és a vizeltben is cukor jelenik meg. Mivel az inzulinhiány zavart okoz, ezért a szövetekben nem használódik fel a cukorà magas vércukorszintà a máj nem tud raktároznià cukor jelenik meg a vizeletben Összetett anyagcsere-zavar, melyben fehérje-szénhidrát és zsír-anyagcsere zavar jön létre

Tünetei: vércukorszint nő (hyperglikémia) a beteg sokat eszik, sok folyadékot fogyaszt vizeletben cukor jelenik meg ( glükozuria) polyuria bőrviszketés, fertőzésekre való hajlam acidosis elhúzódó sebgyógyulás aceton a vizeletben álandó szomjúságérzet időnként tapasztal zsibbadás hirtelen fogyás, ami más okkal nem magyarázható

1-es típusú cukorbetegségre hajlamosító tényezők
Részben genetikai, részben környezeti tényezőkre vezethető vissza. Kialakulhat 6 hónapos kor alatt csecsemőknek adott tehéntej miatt. Bizonyos terhesség alatti vírusinfekciók szerepe is bizonyítottnak tekinthető. Terhesség is kiváltó tényező lehet. 1-es típusú cukorbetegség kezelése Egyrészt nagyon fontos a megfelelő, szakember által javasolt diétás étrend betartása. Ez azért szükséges, mert az alkalmazott insulinkészítmények hatástartama hosszabb, mint a táplálékból felszívódó szénhidrátok vércukor emelő hatása. Nem megfelelő diéta esetén alacsony vércukor szint úgynevezett hypoglykémia léphet fel, ami súlyos eszméletvesztéshez vezethet. Ma már a gyors hatású insulin készítmények alkalmazásával könnyebb kivédeni ezeket az eseményeket.A terápia másik része a hiányzó insulin pótlására irányul, különböző hatástartamú insulinkészítmények alkalmazásával.

2-es típusú cukorbetegségre hajlamosító tényezők
Itt is fontos tényező a genetikai meghatározottság. A környezeti tényezőknek szintén nagy jelentősége van. A rendszeres fizikai tevékenység hiánya szintén hajlamosító tényező lehet. Az étrend elsősorban akkor káros ha elhízást okoz. Önmagában a szénhidrát fogyasztásnak nincs köze a cukorbetegség kialakulásához. Telített zsírok bőséges fogyasztása szerepet játszhat a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában.Terhesség is kiváltó ok lehet. Végül pedig az életkornak is szerepe van a kialakulásában. A cukorbetegek 50%-a 65 év feletti korosztályhoz tartozik

2-es típusú cukorbetegség kezelése
Ebben az esetben is nagyon fontos a szakember által felállított diétás étrend betartása. Gyógyszeres kezelés szükséges, ha a diéta és életmódbeli változtatások ellenére nem sikerül rendezni a szénhidrát anyagcserét. Ez történhet szájon át adható vércukorcsökkentő gyógyszerek alkalmazásával illetve, ha ez sem elegendő, akkor kiegészítő insulin terápia, illetve hagyományos és intenzív insulin terápia szükséges.

Cukorbetegség krónikus szövődményei:
érrendszeri elváltozások erek elmeszesedése, agyi keringési zavarok, szívinfarktus alsó végtag artériáinak szűkületeà gangraena hajszálerek elváltozása, látásromlás, veseelégtelenségek idegrendszeri tünetek az idegek gyulladása miatt, érzéskiesés súlyos fertőzéses eredetű betegségek, például furunculus, tuberculosis alakulhat ki stroke vesebetegség vakság, szürke hályog, látásromlás Megelőzés: célzott szűrővizsgálatok: éhgyomri vércukor vizsgálat sűrűbb ellenőrzés azoknak, akik a rizikócsoportba tartoznak, pl. magas vérnyomás betegek, túlsúlyos egyének, akiknek a családjában van cukorbeteg

A cukorbetegség megelőzésének lehetőségei
Jelenleg az orvostudomány nem ismer olyan megelőzési módszert, amely hatékonyan, biztonságosan és mellékhatástól mentesen biztosítaná az 1-es típusú cukorbetegség megelőzését. Ugyanakkor csökkent szénhidrát tolerancia stádiumában lévő túlsúlyos egyéneknél bizonyítottan csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását a rendszeres fizikai aktivitás, diéta és bizonyos vércukorcsökkentő gyógyszerek alkalmazása. Nem cukorbeteg, de magas vérnyomásbetegségben szenvedő, magas koleszterinszintű egyénekben bizonyos vérnyomáscsökkentő kezelés valamint koleszterinszint csökkentő terápia bizonyítottan csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A 2-es típusú cukorbetegség megelőzése érdekében mindenképpen ajánlott az egészséges étrend és a rendszeres fizikai aktivitás fenntartása.

Egy beteg és a hozzátartozói a látogatás során méltatlankodnak az ellátás és a beteg kezelését illetően. A vita egyre jobban elhatalmasodik, amikor a jogaikkal kapcsolatosan más betegeket is maguk mellé próbálnak állítani. Mit tesz ilyenkor? Kezelje és oldja meg a helyzetet, használjon ki minden lehetőséget! A feladat megoldása során térjen ki a következőkre: - az értő figyelem, empátia szerepe a szakmai munka során - egészségügyi törvény, betegjogok és kötelezettségek - a betegjog érvényesítése - egészségügyi szolgálatokra, szolgáltatókra vonatkozó jogszabályok

Az értő empátia szerepe a szakmai munka során
Empátia: a személyiség olyan képessége, amelynek segítségével a másik emberrel való közvetlen kommunikációs kapcsolat során bele tudja élni magát a másik lelkiállapotába, így megérez és megért a másikban olyan emóciókat, indítékokat és törekvéseket, amelyeket az szavakban nem fejez ki

megértés, megérzés fő eszköze, saját személyiségében felidéződnek mások érzelmei, a személyiség a másikba vetíti önmagát Beleélés, élmény feldolgozása, értelmezés feltétele a társas helyzet és a közvetlen kommunikáció a másik ember sokféle hangulati állapota érthető meg vele lényege a kommunikáció, igazi tere a párbeszéd nem verbális kommunikáció és a metakommunikáció felfogásának és tudatosításának kifinomult és alkalmazott képessége minden ember képes rá, ám ez különböző mértékben jelenik meg gyermekkorban nagy a képesség az empátiára, majd ez folyamatosan csökken

Empátia szintjei képesség mások érzéseinek átélésére,
másik lelkiállapotának átgondolása, felfogása, promotív (elősegítő) kommunikációs szint, képesség az ellentmondások felfedezésére, megsejtésére, lelki folyamatok, érzelmi állapotok megértése, lelki folyamatok megnyilvánulásaiból következtetni a másik kulturális közegére.

Empátiát befolyásoló tényezők
öröklődés, genetikus adottságok, nem a személyes neveltetésből adódó egyéni különbségek a képességekben személyes korábbi tapasztalatok a személy pillanatnyi hangulata az adott helyzet, szituáció

Empátiát fejlesztő hatások
jó családi neveltetés, szülők empátiás viselkedése szoros, érzelmileg telített emberi kapcsolatok problémák, krízisek, konfliktusok olyan munkakör, amiben emberekkel kell foglalkozni különleges összezártság, egymásra utaltság betegség, fogyatékosság, testi hiba nagy élettapasztalat érintkezés idegen kultúrákkal

Értő figyelem nyitottság a beteg problémáira, legyünk szakmailag felkészültek, megértés, türelem egyet nem érzést, ne nyilvánítsuk ki, mert ezzel értékítéletet mondunk betegről, ha azonban elkerülhetetlen, tapintatosság szükséges, hogy a probléma megoldására a beteg számára optimális rávezetést nyújtsunk

Egészségügyi Törvény 1997 év CLIV törvény szabályozza az egészségügyet
· meghatározza az egészséget befolyásoló feltétel és eszközrendszert · az egészségügyi ellátás alapelveit, · a betegek jogait és kötelezettségeit · előírja az egészségügyi szolgáltatókra vonatkozó jogszabályokat · meghatározza az egészségügyi ellátások rendszerét, működési elveit · a szakmai követelményeket (képzést, továbbképzést) · a szolgáltatások minőségének biztosítását

Ismernie, alkalmaznia, teljesítenie kell az egészségügyi szolgáltatást nyújtó és az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő személynek is.

Betegjogok és kötelezettségek
Betegjog mindazon jogosultságok összessége, melyek az egészségügyi ellátás során az azt igénybevevő személyt megilletik, függetlenül attól, hogy az ellátást igénybe vevő személy betegsége miatt vagy más okból kerül kapcsolatba az egészségügyi ellátással (pl. szűrő vizsgálatok). Alkotmányunk az egészséghez való jogot, mint alkotmányos jogot deklarálja, míg az egészségügyi ellátáshoz való jogszabályozása a hatályos Egészségügyi Törvényben valósul meg. Nyilvánvaló, hogy az utóbbi szűkebb területet érint, de részletes kifejtést tartalmaz.

A hatályos Egészségügyről szóló Törvény az Amszterdami Nyilatkozat szellemében készült el, és ennek megfelelően eurokonform. Az Egészségügyről szóló Törvény számos esetben - különösen a gyógykezelés és betegjogok területén – általános megfogalmazást tartalmaz. A törvény ezáltal lehetőséget biztosít a szakmai szabályok, a szakmai követelmények érvényre juttatásához. Ezek a tudomány mindenkori állását tükrözı és bizonyítékokon alapuló orvoslás szabályain, ezek hiányában a módszertani útmutatókban közzétett szabályokon, szakmai irányelvek vagy módszertani útmutatók hiányában a széles körben elfogadott, szakirodalomban közzétett követelményeken alapulnak. Szabályozásra került a gyakorlásának feltétele is. Részletesen rögzíti a betegek és az egészségügyben dolgozók jogait, kötelezettségeit.

Nagyon fontos, hogy az egészségügyi ellátás során, ha az igénybevevő személy bármilyen, őt érintő kérdésben bizonytalan, valamit nem ért, feltétlenül kérdezze meg kezelőorvosát. Az Egészségügyi Törvényben rögzített betegjogok az ember autonómiájának elismerését, a gyógykezelés alatti jogok érvényesítését, ezáltal az orvos-beteg közötti kapcsolat őszintébbé, bizalmasabbá tételét is szolgálják.

Betegjogok A betegjogok minden embert megilletnek. Minden betegcsoportra egyaránt vonatkoznak. Speciális szabályozást csupán a pszichés működés zavarában szenvedőkre dolgoztak ki. Ennek magyarázata, hogy ezek a betegek az átlagosnál is sokkal védtelenebbek. Ugyancsak speciális szabályozás alá esnek a fertőző betegségben szenvedők is, hiszen betegségük fertőző szakaszában akár járvány kialakulását okozhatják. Ennek ismeretében közegészségügyi okokból átmeneti jelleggel - de csak a szükséges ideig és mértékben – a fertőző beteg szabadságában korlátozható, sőt vannak esetek, amikor ezt korlátozni is kell. Garanciális jogszabályok védik a beteget az esetleges jogsérelmektől.

1997. évi CLIV. törvény 9 betegjogot nevesít:
1. Egészségügyi ellátáshoz való jog 2. Emberi méltósághoz való jog 3. Kapcsolattartás joga 4. Intézmény elhagyásának joga 5. Tájékoztatáshoz való jog 6. Önrendelkezéshez való jog 7. Ellátás visszautasításának joga 8. Egészségügyi dokumentáció megismerésének joga 9. Orvosi titoktartáshoz való jog

I. Az egészségügyi ellátáshoz való jog
A betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez. Megfelelő ellátás (eü. szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtartásával történik, pl. várólistára helyezni) Folyamatos …………… Megkülönböztetés nélküli …………………

II. Az emberi méltósághoz való jog
emberi méltóság tiszteletben tartása szükséges beavatkozások elvégzése, intimitás! a betegjogok csak a törvényben meghatározott mértékben és módon korlátozhatók korlátozó módszerek rögzítése az egészségügyi dokumentációban várakoztatás megalapozott okból lehetséges

III. A kapcsolattartási jogok
tájékoztatás a látogatási rendről telefonos vagy személyes tájékoztatás? kiskorú felügyelete szülő nő /vajúdás

IV. Az Intézmény elhagyásának joga
beteg részéről távozási szándék bejelentése / áp.dok. cselekvőképtelen beteg / törvényes képviselő tudtával, beleegyezésével orvos részéről elbocsátás esetén előzőleg /24 órával / tájékoztatni kell a beteget

V. A tájékoztatáshoz való jog
A tájékoztatást meghatározza a beteg életkora, iskolázottsága, intelligenciája, állapota, illetve a beavatkozás sürgőssége , valamint az adott ország kulturális szokásai. Felvilágosításon alapuló beleegyezés felvilágosítás tényének rögzítése írásban (elutasítás esetén is) megfelelő légkörben, beavatkozások előnyei, hátrányai (kompetencia)

WHO szerinti 3-as modell a tájékoztatásban
Eltitkolás: ha a beteg nem akarja tudni, hogy mi a baja (a beteg lemondhat a tájékoztatási jogról) Teljeskörű tájékoztatás: mindenféle információt a beteg tudomására hoznak. Egyénre szabott tájékoztatás: előkészítik és megteremtik a tájékoztatáshoz szükséges legoptimálisabb környezetet, a teljes tájékoztatás során ügyel a fokozatosságra, az etikus magatartásra.

Az egészségügyről szóló1997. évi CLIV. törvény alapján:
A betegnek joga van arra, hogy részletes tájékoztatást kapjon: a) egészségi állapotáról, beleértve ennek orvosi megítélését is, b) a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról, c) a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól, d) a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól, e) döntési jogáról a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében, f) a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről, g) az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről, h) a további ellátásokról, valamint i) a javasolt életmódról. A cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes betegnek is joga van a korának és pszichés állapotának megfelelő tájékoztatáshoz

VI. Az önrendelkezéshez való jog
A beteg szabadon dönthet, hogy kívánja-e az egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, vagy melyeket utasít vissza, Önrendelkezési jog a tájékozott beleegyezés joga is (nyilatkozattétel, 2 tanú, ha …………..

VII. Az ellátás visszautasításának joga
Kivéve, ha az ellátás elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné. Életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg súlyos betegségben szenved, gyógyíthatatlan, ami miatt rövid időn belül - megfelelő egészségügyi ellátás mellett is – bekövetkezne halála.

VIII. Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga
A beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatait, illetve joga van ahhoz, hogy egészségügyi adatairól tájékoztatást kérjen.

IX. Az orvosi titoktartáshoz való jog
Jogi megfogalmazás szerint: Minden olyan tény titok (magán titok, egészségügyi titok, politikai titok…), melynek megőrzéséhez egy közösség vagy az egyén méltányolható érdeke fűződik. Titok tehát, az ami.: érdeket véd- pl. eü. adatot nem szolgáltat ki.. , emberi méltóságot véd, integritást biztosít, bizalmat erősít, halott iránti kegyelet.

X. A beteg jogainak érvényesítése
Az Intézmény köteles a beteget - egészségi állapotától függően - a felvételekor, illetőleg az ellátás előtt tájékoztatni a betegjogokról, azok érvényesítésének lehetőségeiről, illetve a gyógyintézet házirendjéről. E rendelkezés megfelelően alkalmazandó az önrendelkezési jog gyakorlására jogosult egyéb személy vonatkozásában is. A beteg panaszainak kivizsgálása: A beteg jogosult az egészségügyi ellátással kapcsolatban az egészségügyi Intézménynél, illetve fenntartójánál panaszt tenni. A panasz kivizsgálásának részletes szabályait az Intézmény belső szabályzatban rögzíti. A betegjogi képviselő (a betegjogi képviselőhöz való fordulás joga minden beteget megillet)

XI. A betegek kötelezettségei
1. A beteg az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor köteles tiszteletben tartani az erre vonatkozó jogszabályokat és intézményi rendet. 2. A beteg - amennyiben ezt egészségi állapota lehetővé teszi - köteles az ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozókkal képességei és ismeretei szerint együttműködni.

A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS FESZÜLTSÉGPONTOK
Lényeges probléma, hogy a törvényi szabályozás adott esetben nem megfelelően érvényesül, sérülnek a betegjogok és ez előtérbe helyezi a specifikus betegérdekek (pl. a lehető legrövidebb időn belüli helyes diagnózishoz jutás) érvényesülésének kérdéseit is. A problémák kiküszöbölése céljából fontos lenne megerősíteni a betegjogi képviseletet és fejleszteni kellene a betegjogi képviselők rendszerét, valamint fokozni a betegjogi képviselői rendszer civil kontrollját, és erősíteni az egészségügyi szolgáltatóktól való függetlenségüket.

Egészségügyi szolgálatokra, szolgáltatókra vonatkozó jogszabályok
Működési elvek: Progresszivitás elve: az ellátórendszer minden szintjének megvannak a feladatai, melyek hierarchikusan szerveződnek. Az alapellátás, szakellátás és kórház feladatai eltérőek, egymásra épülnek. Területi elv: az eü. ellátó szervezet adott területen kötelező feladatellátó.

Területen kívül csak akkor vállalhat feladatot, ha képes ellátni.
Definitív ellátás elve: Az ellátás minden szintjén a befejezettségre kell törekedni. Csak azokat az eseteket kell szakellátásba küldeni, ahol az alapellátás már nem tud továbblépni. Szabad orvosválasztás elve: Az alapellátásban a beteg megválaszthatja a háziorvost.

A szolgáltatórendszer felépítése, alapellátás
Alapellátás: (WHO szerinti definíció) minden olyan ellátási forma, amelyhez a lakosság közvetlenül, beutaló nélkül fordul. (háziorvos, gyermekorvos, foglalkozás eü., anya, gyermek, ifjúság egészségügy, bőrgyógyászat, szemészet, nőgyógyászat, fogászat, traumatológia, orr-fül-gége). Lakóhelyen kell biztosítani.

Cél: prevenció (szűrések, védőoltások), egészségi állapot figyelemmel kísérése,felvilágosítás, egészségnevelés, gyógykezelés, gondozás, rehabilitáció, szakorvoshoz irányítás,fekvőbetegek otthonukban történő ellátása. A háziorvos önálló vállalkozó, lakos, aki nem tartozik mentességi körbe, az ellátás térítésmentes, TAJ kártya alapján. A betegek 50%-a idős.

Hosszú távon helyettesítésre van szükség egy másik osztályon
Hosszú távon helyettesítésre van szükség egy másik osztályon. Önt helyezik át megbízott osztályvezetőnek. Ezen az osztályon ahová került, komoly tradíciók vannak, bizonyos régi megszokások alapján zajlik a munka, ami eltér a korábban Ön által már ismert és alkalmazott szakmai protokolloktól. Tájékoztassa erről új munkatársait és érje el, hogy a szakmai szabályok pontos betartása szerint végezzék munkájukat! A tájékoztatás során térjen ki az alábbiakra: - szakmai protokollok - az egészségügyi dolgozók intézményen belüli hierarchiája - munkakörök, munkakörökkel kapcsolatos elvárások - személyes attitűdök

A szakmai protokoll definíciója: az aktuálisan végzett meghatározott egészségügyi ellátás, kezelés, beavatkozás, a beteg menedzsment elvégzéséhez szükséges események és tevékenységek rendszerezett listája, a szakmai irányelvek és módszertani levelek ajánlásainak figyelembevételével.

1.3. Ápolási szakmai protokoll általános szerkezeti felépítése
Betegség/betegségcsoport neve A protokoll készítője I. Diagnózis 1. Anamnézis 1.1. Ápolási anamnézis 1.2. Fizioterápiás anamnézis 1.3. Táplálkozási anamnézis 2. Fizikális vizsgálatok 2.1. Fizikális állapot felmérése 2.2. Mozgásállapot felmérése 2.3. Tápláltsági állapot felmérése

3. Diagnosztikai vizsgálatok 3. 1
3. Diagnosztikai vizsgálatok 3.1. Szakdolgozók által végezhető diagnosztikai vizsgálatok 4. Diagnosztikai algoritmusok 4.1. Ápolási diagnózisok 4.2. Funkcionális diagnózis 4.3. Táplálkozás zavarok diagnosztikája 5. Ellátás tervezése 5.1. Ápolási terv 5.2. Gyógytorna – fizioterápia kezelési terv 5.3. Táplálásterápiás terv

III. Kezelés 1. Szakdolgozói tevékenységek 1
III. Kezelés 1. Szakdolgozói tevékenységek 1.1 Ápolási tevékenység, beavatkozások, műveletek 1.2. Fizioterápiás műtéti előkészítés, utókezelés 1.3. Diéta alkalmazása orvosi rendelés szerint 2. Fizikai aktivitás 2.1. Ápolási tevékenység 2.2. Gyógytorna, fizioterápia 2.3. Táplálkozásterápia 3. Betegoktatás 3.1. Betegtájékozatás és edukáció szakdolgozói kompetencia szerint 4. Kiegészítő/alternatív gyógyszeres kezelés 4.1. Diéta-gyógyszer interakció, táplálék kiegészítők, gyógyteák, gyógynövények

IV. Rehabilitáció 1. Rehabilitáció 1.1. Korai rehabilitációs terv 1.2. Gyógytorna-fizioterápia 1.3. Táplálkozásterápia V. Gondozás 1. Rendszeres ellenőrzés és a szükséges korrekciók elvégzése 2. Megelőzés 2.1. Ápolási tevékenység, beavatkozások, műveletek 2.2. Gyógytorna-fizioterápia 2.3. Táplálkozásterápia 2.4. Szakdolgozói kompetencia szerint egészségnevelés és egészségfejlesztés 3. Lehetséges szövődmények 3.1. Kockázati diagnózisra épített ápolási terv 3.2. Gyógytorna-fizioterápiai kezelési terv 4. Szövődmények kezelése 4.1. Ápolási tevékenység

4. 2. Gyógytorna, fizioterápia 4. 3. Táplálkozásterápia 5
4.2. Gyógytorna, fizioterápia 4.3. Táplálkozásterápia 5. Betegoktatás 5.1. Betegtájékoztatás és edukáció szakdolgozói kompetencia szerint 6. Kezelés várható időtartama/prognózis 6.1. Ápolási terv/cél várható időtartama 6.2. Gyógytorna-fizoterápiai terv/cél várható időtartama 7. Otthoni szakápolás 7.1. Ápolási tevékenység, beavatkozások, műveletek 7.2. Gyógytorna, fizioterápia 7.3. Táplálkozásterápia 7.4. Beszéd és foglalkozásterápia 7.5. Szakdolgozói kompetencia szerint egészségnevelés és egészségfejlesztés 8. Az ellátás/ápolás megfelelőségének indikátorai 8.1. Szakmai munka eredményességének mutatói A szakmai protokoll érvényessége: év-hó-nap Az adott szakmára értelmezhető elemek figyelembevételével! (Szerkesztés: Rövid, tagolt, felsorolásszerű, algoritmuson alapuló)

Egészségügyi dolgozók
Egészségügyi szolgáltatás nyújtására szakképesítéssel rendelkező személyek összessége, beleértve az orvosokat, fogorvosokat, gyógyszerészeket, egyéb felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkező diplomásokat (klinikai pszichológus, diplomás nővér), egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyeket (nővérek, szakápolók), az egészségügyi tevékenységben részt vevő, egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező személyeket, oklevéllel rendelkező természetgyógyászokat.

Egészségügyi dolgozók intézményen belüli hierarchiája (osztályos)
Ápolási Igazgató Főigazgató Gazdasági Igazgató Ápolási Igazgató helyettes Orvosigazgató Pénzügy Osztályvezető ápoló Igazgató helyettes (2) Műszak Osztályvezető helyettes ápoló Osztályvezető főorvos Logisztika Okleveles ápoló Osztályvezető helyettes főorvos Ellátás… Diplomás ápoló Főorvos Ápoló (többféle) Adjunktus Ápolási asszisztens Szakorvos Általános orvos Rezidens

Szakrendelési hierarchia
Ápolási igazgató Ápolási igazgató helyettes (2) Osztályvezető főnővér Vezető asszisztens Vezető helyettes asszisztens Szakasszisztens

Munkaköri leírás: a dolgozó/ munkavállaló kötelezettségeit tartalmazza
heti hány óra munka milyen időbeosztásba feladatok személyes attitűdök: kedves, türelmes empatikus, jó kommunikációs készség, kötelességtudó, megértő, jó szaktudás, udvarias, tisztelettudó, figyelmes, jó konfliktuskezelő, stressztűrő, kudarctűrő, rugalmas, titoktartó, jó megfigyelő, humánus

Asszisztens feladatköre, munkaköri leírása:
- az orvosi feladatkör, melyben az asszisztens a betegek gondozásában, vizsgálatában és kezelésében működik közre. Az orvosi kivizsgálás keretében egyszerűbb laborvizsgálatokkal is megbízzák; - az orvosi rendelő ügyeinek intézése és rendben tartása, amelyhez hozzátartozik az irodai munkák lebonyolítása és a szervezői munka, mely lehetővé teszi a rendelői hétköznapok akadálytalan lefolyását.

a betegek gondozása az orvosi rendelőben a kezelés előtt, alatt és után,
a betegek vizsgálatában, kezelésében és a műtéteknél való közreműködés, a fekvőbetegek otthoni látogatása és ápolása orvosi műszerek, eszközök és készülékek használata és rendben tartása, labormunkák elvégzése, a rendelői ügyek lebonyolítása, az adminisztráció és az elszámolások elvégzése

Minden nemű munkakörben elvárható, hogy mindenki a legmegfelelőbben lássa el a munkáját, ha nézeteltérés van egy kollegával akkor igyekezzünk azt minél előbb megoldani, ha másként nem megy vezető bevonása, másik műszak.

Vezető személyi jellemzői: életkor, képzettség, szakmai és gyakorlati tapasztalatok, nyelvtudás, de ezek mellett fontos szerepe van a pszichológiai képességeknek, tulajdonságoknak és magatartásbeli jellemzőknek. Vezetői feladatok: a munkatársak között megfelelő légkör kialakítása, munkájuk felügyelete, koordinálása,oktatásuk megszervezése,egyéb egészségügyi intézményekkel kapcsolattartás Kapcsolatteremtés: Az ember társas lény. Szüksége van a többi ember társára. Fontos, hogy munkahelyén is megfelelő légkör legyen, hogy a munkavállaló szívesen járjon dolgozni. A munkatársak között csapatépítő programokkal alakíthatunk ki szorosabb, jobb viszonyt. A csapatépítés történhet pl.:közös kirándulással,közös színházlátogatással…

A munkahely életében fontos szerepe van a kommunikációnak
A munkahely életében fontos szerepe van a kommunikációnak. A dolgozónak megfelelő kommunikációs képességgel kell rendelkeznie, hiszen a betegekkel is kapcsolatot kell teremtenie. A személyes kapcsolatteremtés legegyszerűbb, legkézenfekvőbb, legvéletlenszerűbb formája a személyes bemutatás, bemutatkozás. A dolgozó fontos, hogy megfelelő hangnemben beszéljen a klienssel, hiszen általa az egész egészségügyi intézményről véleményt alakíthat ki a páciens. A jó munkavállaló mindig kedves, empátiás képességgel rendelkezik, segítőkész a páciens felé. Ahogy minden területen úgy az egészségügyben is fontos feladat a dolgozó oktatása. A vezető feladata az oktatás megszervezése számukra. Az oktatás célja: jelenlegi tudásuk bővítése, frissítése a még hatékonyabb munka érdekében. El kell érni a vezető számára, hogy a dolgozók ne kényszernek érezzék a továbbképzésen való részvételt. Az egészségügyi szakmát, az ápolást csak szívvel lélekkel lehet végezni. Aki lelkiismerettel végzi az ápolást annak az is fontos, hogy megfelelően felkészült legyen az új technikával, fejlesztésekkel.

Új kolléga érkezett munkahelyére
Új kolléga érkezett munkahelyére. Az Ön feladata, hogy tájékoztassa az alkalmazott minőségbiztosítási rendszerről. Tartsa meg a tájékoztatást! A tájékoztatás során térjen ki az alábbiakra: - szakmai protokollok - minőségbiztosítást segítő dokumentumok, azok szerepe, dokumentációja - adatgyűjtés és kezelés fontossága, módja

A szakmai protokoll definíciója: az aktuálisan végzett meghatározott egészségügyi ellátás, kezelés, beavatkozás, a beteg menedzsment elvégzéséhez szükséges események és tevékenységek rendszerezett listája, a szakmai irányelvek és módszertani levelek ajánlásainak figyelembevételével.

1.3. Ápolási szakmai protokoll általános szerkezeti felépítése
Betegség/betegségcsoport neve A protokoll készítője I. Diagnózis 1. Anamnézis 1.1. Ápolási anamnézis 1.2. Fizioterápiás anamnézis 1.3. Táplálkozási anamnézis 2. Fizikális vizsgálatok 2.1. Fizikális állapot felmérése 2.2. Mozgásállapot felmérése 2.3. Tápláltsági állapot felmérése

3. Diagnosztikai vizsgálatok 3. 1
3. Diagnosztikai vizsgálatok 3.1. Szakdolgozók által végezhető diagnosztikai vizsgálatok 4. Diagnosztikai algoritmusok 4.1. Ápolási diagnózisok 4.2. Funkcionális diagnózis 4.3. Táplálkozás zavarok diagnosztikája 5. Ellátás tervezése 5.1. Ápolási terv 5.2. Gyógytorna – fizioterápia kezelési terv 5.3. Táplálásterápiás terv

III. Kezelés 1. Szakdolgozói tevékenységek 1
III. Kezelés 1. Szakdolgozói tevékenységek 1.1 Ápolási tevékenység, beavatkozások, műveletek 1.2. Fizioterápiás műtéti előkészítés, utókezelés 1.3. Diéta alkalmazása orvosi rendelés szerint 2. Fizikai aktivitás 2.1. Ápolási tevékenység 2.2. Gyógytorna, fizioterápia 2.3. Táplálkozásterápia 3. Betegoktatás 3.1. Betegtájékozatás és edukáció szakdolgozói kompetencia szerint 4. Kiegészítő/alternatív gyógyszeres kezelés 4.1. Diéta-gyógyszer interakció, táplálék kiegészítők, gyógyteák, gyógynövények

IV. Rehabilitáció 1. Rehabilitáció 1.1. Korai rehabilitációs terv 1.2. Gyógytorna-fizioterápia 1.3. Táplálkozásterápia V. Gondozás 1. Rendszeres ellenőrzés és a szükséges korrekciók elvégzése 2. Megelőzés 2.1. Ápolási tevékenység, beavatkozások, műveletek 2.2. Gyógytorna-fizioterápia 2.3. Táplálkozásterápia 2.4. Szakdolgozói kompetencia szerint egészségnevelés és egészségfejlesztés 3. Lehetséges szövődmények 3.1. Kockázati diagnózisra épített ápolási terv 3.2. Gyógytorna-fizioterápiai kezelési terv 4. Szövődmények kezelése 4.1. Ápolási tevékenység

4. 2. Gyógytorna, fizioterápia 4. 3. Táplálkozásterápia 5
4.2. Gyógytorna, fizioterápia 4.3. Táplálkozásterápia 5. Betegoktatás 5.1. Betegtájékoztatás és edukáció szakdolgozói kompetencia szerint 6. Kezelés várható időtartama/prognózis 6.1. Ápolási terv/cél várható időtartama 6.2. Gyógytorna-fizoterápiai terv/cél várható időtartama 7. Otthoni szakápolás 7.1. Ápolási tevékenység, beavatkozások, műveletek 7.2. Gyógytorna, fizioterápia 7.3. Táplálkozásterápia 7.4. Beszéd és foglalkozásterápia 7.5. Szakdolgozói kompetencia szerint egészségnevelés és egészségfejlesztés 8. Az ellátás/ápolás megfelelőségének indikátorai 8.1. Szakmai munka eredményességének mutatói A szakmai protokoll érvényessége: év-hó-nap Az adott szakmára értelmezhető elemek figyelembevételével! (Szerkesztés: Rövid, tagolt, felsorolásszerű, algoritmuson alapuló)

Az egészségügyi dokumentáció alapjai
DOKUMENTÁCIÓ: Valamely tárgykörre vonatkozó időszerű igényeket kielégítő dokumentumok gyűjtése. Az új Egészségügyi törvény már szabályozza. Az egészségügyi dokumentáció fogalma a törvény szerint: " egészségügyi dokumentáció: az egészségügyi szolgáltatás során az egészségügyi dolgozó tudomására jutó, a beteg kezelésével kapcsolatos egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat, függetlenül annak hordozójától vagy formájától," Időszerű pl: törzskarton, betegbiztosítási igazolvány

1.Társadalombiztosítás, egészségügyi finanszírozás ügyvitele:
Egészségügyi intézetekben a betegellátás szakmai adatainak kezelése. Pl. betegkarton, kórlap intézmények gazdálkodásával kapcsolatos dokumentáció A cél, hogy az egészségügy működésének minden pontján el kell számolni arról a betegről, aki az egészségüggyel kapcsolatba került és beszámolni arról, amit a betegség megelőzése, gyógyítása, rehabilitációja kapcsán anyagként, eszközként felhasználtunk. Elszámolás:- a szakmai adatokkal a társadalombiztosítás felé, - beszámolni a gazdasági ügyvitel során. Ezek a feladatok az egészségügyi ellátás szerves részei.

A beteg ember vizsgálati adatai, a gyógykezelést tartalmazó feljegyzések, kórtörténetek, háziorvosi, szakorvosi rendelők kartondokumentációi, a gondozóintézetek nyilvántartásai, egymásnak küldött értesítései éppúgy szolgálják a gyógyítást, mint a gyógyszerek. A dokumentáció pontossága, kulturáltsága nemcsak formai jellemzője, hanem tartalmi meghatározója is a betegellátásnak. Az egészségügyi dokumentációt nemcsak közvetlenül az egészségügyi ellátásban, hanem az egészségügy egész területén felhasználják: szervezés, tudományos kutatómunka céljából

Az egészségügyi dokumentáció készítésének célja :
beteg ellátásának, egészségi állapotának nyomon követése, finanszírozási okból készített dokumentáció, gazdálkodási célból készített dokumentáció, segíti a munkaszervezést, tudományos kutatómunka alapjaként szolgálhat, jogi vita esetén perdöntő bizonyíték lehet. Egészségügyi dokumentáció megőrzési ideje 5-30 év!

Az egészségügyi dokumentációban fel kell tüntetni :
a beteg személyazonosító adatait, cselekvőképes beteg esetén az értesítendő személy, kiskorú, illetve gondnokság alatt álló beteg esetében a törvényes képviselő nevét, lakcímét, elérhetőségét,

a kórelőzménynek, kórtörténetnek tartalmaznia kell:
az első vizsgálat eredményét, a diagnózist és a gyógykezelési tervet megalapozó vizsgálati eredményeket, a vizsgálatok elvégzésének időpontját, az ellátást indokoló betegség megnevezését, a kialakulásának alapjául szolgáló betegséget, a kísérőbetegségeket és szövődményeket, egyéb, az ellátást közvetlenül nem indokoló betegség, illetve a kockázati tényezők megnevezését az elvégzett beavatkozások idejét és azok eredményét,

a gyógyszeres és egyéb terápiát, annak eredményét,
a beteg gyógyszer-túlérzékenységére vonatkozó adatokat, a bejegyzést tévő egészségügyi dolgozó nevét és a bejegyzés időpontját, a betegnek, illetőleg tájékoztatásra jogosult más személynek nyújtott tájékoztatás tartalmának rögzítését, a beleegyezés [15. § (3) bekezdés], illetve visszautasítás ( §) tényét, valamint ezek időpontját és minden olyan egyéb adatot és tényt, amely a beteg gyógyulására befolyással lehet.

Meg kell őrizni a dokumentációban :
Az egyes vizsgálatokról készült leleteket, a gyógykezelés és a konzílium során keletkezett iratokat, az ápolási dokumentációt, a képalkotó diagnosztikus eljárások felvételeit, valamint a beteg testéből kivett szövetmintákat. Több résztevékenységből álló, összefüggő ellátási folyamat végén vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást követően írásbeli összefoglaló jelentést (zárójelentést) kell készíteni, és - a 14. § (1) bekezdésében foglalt eset kivételével - azt a betegnek át kell adni.

Frissen végzett kollégájával a munkaviszony létesítésére vonatkozó szabályokról beszélgetnek. Mondja el neki az ezzel kapcsolatos tudnivalókat az alábbiak figyelembe vételével: A munka világára vonatkozó szabályozások A kinevezési okmány tartalma A keletkezett jogviszony és megszűnése Egészségügyi tevékenység egyéni egészségügyi vállalkozóként és társas vállalkozás tagjaként

Újdonságok 2012. A munkaszerződésben már nem lesz kötelező megjelölni a munkavégzés helyét, így a szerződésben csak a munkavállaló alapbérét és munkakörét kell rögzíteni. A munkavállaló a jövőben nem folytathat olyan magatartást, amely a munkáltató helytelen megítéléséhez vezet, és ebben a körben a véleménynyilvánítási szabadság is korlátozható. A gyermekek után járó pótszabadság igénybevételére mindkét szülő jogosult. Az előző kódexben nem szerepelt, az új törvénykönyv ugyanakkor gyakorlatilag intézményesíti munkajogi szempontból a hálapénzt azzal, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást nem fogadhat el.

A védett korra vonatkozó szabályozás úgy változik, hogy miközben a védelmi időszak továbbra is az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt év, a munkáltató a munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát felmondással csak akkor szüntetheti meg, ha az lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetve olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Teljesen új elem a törvénykönyvben az úgynevezett munkavállalói biztosíték. E szerint a felek megállapodása alapján annak a munkavállalónak, aki "munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít", a munkáltató számára biztosítékot kell fizetnie, amely nem lehet több egyhavi alapbérénél. Az új Munka törvénykönyve bevezet több, rugalmas munkaviszonytípust, így a behívás alapján történő munkavégzést, a munkakörmegosztást, valamint a többmunkáltatós munkaviszonyt.

Szerepel az is a júliussal hatályba lépett törvénykönyvben, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum (szakmunkás-minimálbér) összegét és hatályát - a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (NGTT) folytatott konzultációt követően - a kormány állapítja meg. Újdonság az is, hogy a kabinet a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű minimálbért állapíthat meg.

Mostantól csak a többműszakos munkarendben, illetve a készenléti munkarendben foglalkoztatottaknak jár a vasárnapi pótlék (változatlanul az alapbér fele), míg a munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállaló százszázalékos bérpótlékot kap. Jelentős változás a délutáni, illetve éjszakai műszakpótlék átalakulása: műszakpótlék (30 százalékos) júliustól az este 18 és reggel 6 óra között végzett munkáért jár. 15 százalékos éjszakai pótlékot kap az a - műszakpótlékra nem jogosult - munkavállaló, aki ugyancsak este 6 és reggel 6 között dolgozik.

A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négy havi távolléti díjának összegét. Eddig legfeljebb másfél havi átlagkereset, kollektív szerződésben maximum hat havi átlagkereset volt a kártérítés lehetséges mértéke. Az átlagkereset intézménye nem szerepel az új Mt.-ben, helyette a távolléti díjat vezették be, amelybe azonban nem minden bérelem tartozik bele.

Bevezetik a kötetlen munkarendet, amely akkor alkalmazható, ha a munkáltató heti átlagban legalább a napi munkaidő fele beosztásának jogát - a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel - írásban átengedi a munkavállalónak.

Kinevezési okmány tartalma
Kérem, hogy_________________________________________________munkahelyre, ___________________________________________________________________név –20_____év_____________hó_______napjától - határozatlan időre, - 20____év_____________hó_______napig terjedő határozott időre az alkalmazási okmányt elkészíteni sziveskedjenek. Munkakör:_________________________________________________________________ Beosztás:_______________________________Időtartama___________________________ Besorolás: Fizetési osztály:_______________Fizetési fokozat:________________________ Heti/havi óraszám:_______/________ Műszak: 1 műszak 2 műszak 3 műszak 4 folytonos Havi illetmény: Garantált ill.: ________________________ Minimálbér kül: ________________________ Garantált bérmin.kül:_______________________ Alapilletmény: ________________________ Egyéb pótlékok: Pótlék név, összeg: ________________________ ________________________ Havi illetmény összesen: ________________________

Nevezett alkalmazására________________________________________nevű dolgozó
- eltávozása, - _____________________________________________________miatti távolléte miatt kerül sor. Megjegyzés:____________________________________________________________ Kód Megnevezés Költséghely, Forrás: ____________________ _______________________ Főkeret/keret: ____________________ _______________________ Szervezet: ____________________ _______________________ Szakfeladat: ____________________ _______________________ Debrecen,…………év………………….hó …….nap ……………………………………. Munkáltatói jogkört gyakorló Munkaügyi ügyintéző tölti ki: Törzsszám______________FEOR szám:______________ Munkaköri csoport:______ ………………………………. ……………………………………. Pénzügyi ellenjegyző Munkaügyi ügyintéző

Hogyan léphet ki munkahelyéről a munkavállaló?
Ha úgy dönt a munkavállaló, hogy elhagyja jelenlegi munkahelyét, akkor az alábbiakat választhatja: Lemondás: csak határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony szüntethető meg így, de az bármikor. A lemondási idő 2 hónap, melynek egy részére vagy egészére a közalkalmazott mentesíthető a munkavégzés alól. Közös megegyezés: kétoldalú írásbeli megállapodás a munkáltató és a közalkalmazott között. A leírtakat be kell tartania mindkét félnek. Áthelyezés: háromoldalú megállapodás a jelenlegi, a következő munkáltató és a munkavállaló között. Az áthelyezés során meg kell állapodni új munkakörében, munkahelyében, illetményében és az áthelyezés időpontjában. Az áthelyezést megelőző közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt új munkáltatójánál töltötte volna el. Rendkívüli lemondás: Ha a munkáltató bizonyíthatóan szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte közalkalmazotti munkáltatói kötelezettségét (pl. bér ki nem fizetése), valamint olyan magatartást tanúsít, amely a jogviszonyt lehetetlenné teszi (megalázó hangnemben adott minősíthetetlen utasítások, sértegetés stb.). Rendkívüli lemondás esetén a munkáltató a közalkalmazott részére annyi időre járó átlagkeresetét köteles kifizetni, amennyi felmentése esetén járna, és végkielégítés is fizetendő, illetve esetlegesen kártérítés.

Mikor léphet ki munkahelyéről a munkavállaló?
Határozatlan idejű kinevezés esetén: bármikor lemondhat. Lemondás esetén 2 hónapos lemondási idővel a kollektív szerződés szabályai szerint. Határozott idejű kinevezés esetén nem mondhat le. Az csak közös megegyezéssel szüntethető meg.

A munkáltató szándéka szerint
Nagyon érzékeny élethelyzet az, amelyben a munkavállaló állását veszélyeztetik. Természetes dolog, hogy ilyenkor idegesen reagál, és határozatlanná válik. Ráadásul a munkáltató néha annyira nincs tekintettel a munkavállaló érzéseire, hogy azonnali döntést kér vagy próbál kierőszakolni. De nem kell azonnal dönteni! Mit tegyen a munkavállaló? Kérjen írásbeli indoklást. A felmentésen csak azt jelezze, hogy átvette. Mindenképpen kérjen egy példányt a felmentésből. Kérjen gondolkodási időt. Próbálja meg kideríteni a VALÓDI okot. Nézzen utána a jogszabályokban a járandóságainak. Ha a felmentés indoklásával nem ért egyet, egyeztetést kezdeményezhet, illetve bírósághoz fordulhat.

Mit ne tegyen a munkavállaló?
Ne fogadja el azonnal a munkáltatói döntést. Ne írjon alá semmit elolvasás nélkül. Ne írjon alá semmit, legfeljebb ÁTVETTEM megjegyzéssel. A közalkalmazottat jogszerűen nem olyan könnyű „elbocsátani”. A munkáltatójának meg kell indokolnia írásban az elbocsátás okát. A munkáltató kizárólag tevékenység-megszűnésre, önkormányzati határozattal megalapozott feladatváltozásra, alkalmatlanságra vagy nyugdíjazásra való hivatkozással mentheti fel a közalkalmazottat. A feladatváltozásból adódó átszervezés bizonyításra szorul, és nem könnyű munkavállalónként megindokolni az elbocsátást. A munkáltatónak bizonyítania kell, hogy nincs a munkavállaló végzettségének megfelelő munkakör. Ha van, de a munkavállaló azt nem fogadja el, akkor elbocsátható.

Munkahelyén betegjogi képviselő tevékenykedik
Munkahelyén betegjogi képviselő tevékenykedik. Magyarázza el új kollégájának a betegjogi képviselő tevékenységének lényegét! Magyarázata során az alábbiakra térjen ki: A betegek jogai és kötelezettségei A betegjogi képviselő működése A betegjogi képviselő feladatai a betegjogok védelmében A betegjogi képviselő tevékenységével kapcsolatos jogi és etikai szabályok