Általános szociológia Bernáth Krisztina

Az előadások a következő témára: "Általános szociológia Bernáth Krisztina"— Előadás másolata:

1 Általános szociológia Bernáth Krisztina
Szegénység Általános szociológia Bernáth Krisztina

2 Egyenlőtlenség Anyagi egyenlőtlenség:
a gazdasági erőforrások egyenlőtlen voltára vonatkozik Pl. eltérő jövedelemnagyság, vagyon. Szegénység

3 Egyenlőtlenség Szimbolikus egyenlőtlenség:
kevésbé kitapintható egyenlőtlenségekre vonatkozik Pl. társadalmi státus – egyeseket többre tartanak, jobban értékelnek, mint másokat Vagy hatalom – egyesek nagyobb ellenőrzést gyakorolnak saját élet-lehetőségeikre, mint mások (több választási lehetőségük van az életben, több céljukat ültethetik gyakorlatba) Szegénység

4 Kik a szegények? Többféle szegénység van Kultúrafüggő
Az a szegény, akinek a jövedelme és a fogyasztása nem halad meg egy bizonyos szintet, amit a szakirodalom szegénységi küszöbnek nevez. Szegénység

5 Szegénység az a szituáció, amely során az egyén nem rendelkezik olyan erőforrásokkal, amelyek segítségével a társadalom által decensnek elfogadott életszínvonalat tudjon biztosítani magának (Zamfir-Zamfir, 1995). az élet fenntartásához szükséges anyagi javak hiányával írható le (Szociológia szótár 1998: 517) Szegénység

6 Szegénység abszolút szegénység
rövidtávon társadalmi kirekesztődést jelent, hosszú távon pedig biológiai következményi (alultápláltság, betegségek) is vannak a minimális létfenntartási lehetőségek hiányát jelenti Szegénység

7 Szegénység relatív szegénység
hosszú távú következménye nem annyira biológiai, mint inkább pszichikai, különböző frusztrációkat eredményezhet, az illető egyénnek, családnak vagy csoportnak felborulhat a pszichikai, morális és szocio-kulturális egyensúlya. A relatív szegénységben élők egyre inkább eltávolodnak az illető társadalomban domináns életmódtól (Zamfir, 1995:15) Szegénység

8 Szegénység szubjektív szegénység hátrányos helyzet
az egyének gazdasági állapotukról való kedvezőtlen értelmezése hátrányos helyzet erőforrás nélküliség Szegénység

9 Kockáztatott csoportok
Fiatalok Lakásnélküliek Munkanélküliek Egyszemélyes vállalkozók Mezőgazdaságban dolgozók Egyszülős családok Egy újabb gyerek 50 százalékkal növeli az elszegényedés esélyét Utcagyerekek Romák Szegénység

10 Szegénység-típusok Demográfiai szegénység Etnikai szegénység
Hagyományos/régi szegénység Új szegénység Szegénység

11 Demográfiai szegénység
Az egyén élete során többször is szegénnyé válhat, illetve kiemelkedhet belőle Életciklus – életpálya Biológia és társadalmi életkor Ma: a magasabb presztízs az aktív periódushoz kapcsolódik Gyerekkor, gyerekvállalás, időskor szegényebb, szűkösebb erőforrások Szegénység

12 A családciklus elmélete
Hasonló családi életpályák Házasság – első gyerek születése – az első gyerek csecsemőkora – iskoláskora – második gyerek – a gyerekek elköltözése – a magukra maradt szülők („üres fészek”) az egyén helyzetét strukturális pozíciók határozzák meg: osztály, réteg-hovatartozás Szegénység

13 Az egyéni életút élmélete
Az egyén helyzetét az intézményesedett egyéni életút határozza meg: ez egyéni választások sorozata. A nemenkénti differenciált életutat a foglakoztatási rendszer és az állami (segély)rendszer határozza meg Férfiaknál: aktivitási szakasz előtti, alatti és utáni Nőknél: képzés előtti, alatti, aktivitás, anyaság, „nyugállomány” Kritika: nem teljesen osztály-független, s a szakaszolás problémás, átmeneti szakaszok vannak Váratlan események, nem specifikus életút, munkanélküliség Szegénység

14 Etnikai szegénység A kisebbségek túlreprezentáltak a szegények körében
Romák, feketék, stb. Szegénység

15 Hagyományos és új szegénység
A hagyományos szegénység a modern osztálytársadalomban megjelenő szegénységre jellemző. (Spéder 2002) alacsonyabb iskolai végzettség, a szakképzetlen ipari munka, vagy a mezőgazdaságban való foglalkoztatottság az átlagosnál alacsonyabb jövedelmet biztosított, így generálta a régi szegénységet (a szegények között az előbbi kategóriák felülreprezentáltak voltak). Szegénység

16 Szegénység Új szegénység
A munkapiacról való kirekedtek – mert emberi tőkéjükre és tudásokra nincsen kereslet a munkapiacon – hamar elszegényednek, és esélyük sincsen a visszatérésre, vagyis tartós szegénységbe kerülnek. Pl. Zsíl Völgy-i bányászok, a nehéziparban foglalkoztatott alacsonyan képzett munkások, a még soha nem dolgozott alacsonyan képzett fiatalok, elsőgenerációs városiak Szegénység

17 A szegénység kultúrája
A szegénység állapot: társadalmi tény Logikailag két oka lehet: külső, társadalmi, társadalmi struktúra változásai, természeti csapás, háború belső, személyes, egyéni Szegénység

18 Magyarázatok strukturalista és behaviorsta – modell
Oscar Lewis: Sanchez gyermekei a szegény családok mindennapi viselkedési mintái eltérnek a mainstream társadalom patternjeitől és egy sajátos, kulturális mintát, képez. A kultúra fogalma felöleli az eltérő értékeket, normákat, viselkedéseket, elvárásokat, és nyelvi kódokat, szabadidős tevékenységeket, aspirációkat, a pénzhez és a munkához való viszonyt is. Szegénység

19 A szegénység kultúrája
A szegénység nem csak rossz életkörülményeket hoz létre (jelent), hanem egy sajátos, a szegényekre jellemző kultúrát is. Adott helyzetet, állapotot nem strukturális, hanem a csoportra jellemző viselkedéssel magyaráz, amiben a viselkedés a központi kategória. A szegények más kulturális mintával rendelkeznek, nem reagálnak megfelelően a környezeti kihívásokra. A szegénység kultúrája akadály a felfele való mobilitásban Gyakran összekapcsolódik az etnicitással Szegénység

20 A szegénység társadalmi funkciói
Herbert J. Gans: The Poor Pay All, Social Policy, 1971 létük garantálja, hogy a társadalomban a „piszkos munkát” is valaki elvégzi alacsony bérért dolgoznak, a középosztály és a felső osztálynak nem kell ezekkel a nem kívánatos munkákkal foglalkoznia, ezzel szabadidőhöz jutnak, amit társadalmi tevékenységekre tudnak fordítani (alapítványok, egyesületek) egy sor új munkahelyet teremt, amit jobban megfizetnek, s ez jövedelemforrást jelent a középosztály számára: szociális munkások, segélyszervezetek, rendőrök, akiknek a tevékenysége szorosan kötődik a szegényekhez. Szegénység

21 A szegénység társadalmi funkciói
megvásárolnak olyan termékeket, amiket mások már használtak, vagy olyan romlandó élelmiszereket, amit mások már nem vásárolnak meg, ők jelentik a klientúrát a kevésbé sikeres orvosok, ügyvédek, tanárok számára. deviánsakként vannak feltüntetve a mainstream társadalomban, s ezzel mintegy legitimálják a fennálló rendet Szegénység

22 A szegénység társadalmi funkciói
ők jelentik a „kibúvót” a gazdagabbak számára az egyes szabadidős tevékenységeket illetően. kulturális forrást is jelentenek a középosztály számára. Pl. szegénységről való énekelés, a szegények köréből kikerülő zenei irányzatok - blues, hip-hop, stb. Szegénység

23 A szegénység társadalmi funkciói
garantálják a többiek számára a társadalmi státust: végső soron valaki kell legyen a társadalom legalján is. vonatkoztatási csoportként is működnek: hozzájuk lehet mérni a többség státusát. segítik a közvetlenül felettük elhelyezkedők felfele való társadalmi mobilitását. megerősítik a gazdagokat hitükben, hogy „megéri napestig dolgozni”. Szegénység

24 A szegénység társadalmi funkciói
mivel erőtlenek társadalmilag, általában ők azok, akik a társadalmi változások költségeit elviselik ők mennek el háborúba, mert egyébként nem lenne, ahol dolgozni, ők lesznek a vesztesei a társadalmi átmenetnek a kelet-európai országokban, stb. stabilizálják a politikai spektrumot. Mivel politikailag passzívak, teret engednek a közép és felsőosztálynak, hogy politizáljon, s döntéseket a saját érdekeivel összhangban hozza meg. A reprezentatív demokrácia nem is tenné lehetővé, hogy mindenki aktív legyen, a szegények pedig az „önkéntes” passzívak. a meritokratikus rendszerben ők azok, akikre rá lehet mondani, hogy deviánsak, és a szabad versenyben nem alkalmasak. Szegénység

25 Bibliográfia Andorka Rudolf, Spéder Zsolt, 1994: A szegénység Magyarországon. In.: Andorka, Kolosi, Vukovich, szerk., Társadalmi Riport Budapest: TÁRKI. Sik Endre, Tóth István György, 1997: Az ajtók záródnak!? Spéder Zsolt, 1996: Ikertestvérek.- A szegénység arcai a mai Magyarországon. Századvég 1996/ősz p Herbert J. Gans: The Poor Pay All, Social Policy, 1971 Szegénység