„Tükörben a világ” Környezetpolitika és fenntarthatóság

Az előadások a következő témára: "„Tükörben a világ” Környezetpolitika és fenntarthatóság"— Előadás másolata:

1 „Tükörben a világ” Környezetpolitika és fenntarthatóság
2010. október 20., Pécs Dr. Gergely Erzsébet Vidékfejlesztési Minisztérium

2 ? „A mi jövőnk, a mi választásunk” EU 6. Környezetvédelmi Program ( )

3 „A mi jövőnk, a mi választásunk”


4 Az évezred kihívása „Úgy tékozoltuk bolygónk természeti kincseit, a levegőt és a vizet, mintha nem lenne holnap, s így már nem is lesz” (Kurt Vonnegut, 2006) „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” Dennis Hayes, a „Föld Napja” kezdeményezője (1970) Húsz évvel később Dennis Hayes és társai az ökológiai válság jeleit látva – a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, az üvegházhatást, a veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést, a savas esőt, az ózonlyukakat stb. – felhívták a figyelmet a közös felelősségre, s indítványozták, hogy az 1990-es évek a környezet évtizede legyen. „Kedves Barátom! Levelemben arra szeretnélek kérni, hogy április 22-én vegyél részt azon a megmozduláson, amelyet közös munkával az évszázad legjelentősebb környezetvédelmi eseményévé tehetünk. Húsz évvel ezelőtt az első Föld napja kezdeményezője én voltam április 22-én 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban – és az ország határain túl is – fontos változásokat eredményezett: az USA-ban szigorú törvényeket hoztak a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre. Sajnos ma, 1989-ben megállapíthatjuk, hogy a természetet romboló erők sokkal gyorsabbak nálunk. A bioszféra a pusztulás szélére jutott. Ideje komolyan venni az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagok terjeszkedését, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést, az olajkatasztrófákat, a savas esőt, az óceán szennyezettségét és a környezeti válság egyéb megnyilvánulásait. Az ökológiai válság mellett – a termonukleáris háborút kivéve – a Földünkre leselkedő minden egyéb veszély eltörpül. Legjobb tudósaink szerint élet és halál kérdésében a következő évtized mondja ki a döntő szót. Egyetlen nap tehát nem elég. A Föld napja a környezet évtizedeként indítja el az 1990-es éveket.

5 Természeti kockázatok Etna, Olaszorzság - 2004

6 Új kihívások - Szökőár 2004 december

7 Katrina Hurrikán 2005 augusztus

8 Mire van szüksége egy emberi lénynek?
Tudás Túlélés Választás Alkotás Identitás Pihenés Biztonság Szeretet Álom Részvétel

9 Talaj lefedettség forrás: U.S. Department of the Interior

10 AZ EMBERISÉG EGY FŐRE ESŐ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMA ÉS BIOKAPACITÁS, 1961-2001 (forrás: WWF)
AZ EMBERISÉG EGY FŐRE ESŐ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMA ÉS A BIOKAPACITÁS, Globális hektár Biokapacitás Ökológiai lábnyom

11 Túlköltekeztünk: augusztus 21-én átléptük a természet idei évre biztosított „költségvetését”
… azaz az emberiség igénye az ökológiai szolgáltatások iránt meghaladta azt a mértéket, melyet ebben az évben a természet nyújtani képes; … azaz az év végéig hátralévő időszakban az emberiség a tevékenységeihez szükséges ökológiai erőforrásait a természeti tőke feléléséből fedezi és már nem annak kamataiból él, mely állapot hosszú távon is fenntartható lenne; … azaz jelenleg majdnem egy év és hat hónapra van szükséges a földi ökoszisztémának, hogy előállítsa/megújítsa azon erőforrásokat, melyeket az emberiség egy év alatt elfogyaszt. (A Global Footprint Network az Ökológiai Túllövés Napja alkalmából megjelent sajtóközleménye alapján) … 2006-os adatok szerint az elérhető biológiailag produktív terület bolygónkon 1,8 ha/fő (nem számolva az egyéb vadon élő fajok területigényével!), míg az egy főre eső átlagos ökológiai lábnyom 2,6 globális ha/fő. A deficit, melyet évről-évre már nem a megújulásból, hanem a tőke felélésével biztosítunk, 0,8 ha/fő (a rendelkezésre álló újratermelt mennyiség közel 50%-a!).

12 A „túlköltekezés” jelei…
… „hitelünket” a jövő generációk finanszírozzák, de már mi is érezzük a végleges degradáció vagy akár összeomlás előtt túlköltekezésünk jeleit: Vizek mennyiségi (aszály, árvizek, belvizek…) és minőségi problémái Elsivatagosodás, talajpusztulás Termelékenységi hozamok csökkenése (szántóföldek, halászat stb.) Fajok egyre gyorsuló ütemű kihalása, élőhelyek pusztulása Globális klímaváltozás Stb…

13 A pazarlásunk nem tartható fenn hosszú távon…
… Ahol már átléptük a biztonságos zónát: Biodiverzitás Nitrogén körforgás Éghajlatváltozás Forrás: A safe operating space for humanity – Planetary boundaries (Bolygónk határai) Nature folyóirat, szeptember 24-i száma To avoid catastrophic environmental change humanity must stay within defined 'planetary boundaries' for a range of essential Earth-system processes, argue Johan Rockström and his co-authors in a Nature Feature. If one boundary is transgressed, then safe levels for other processes could also be under serious risk, they caution.

14 Ki fizeti a révészt? … a „globális fogyasztói réteg” – a Föld lakosságának 27%-a, azaz 1,7 mrd fő – fogyasztja el a világ természeti erőforrásainak több mint 80%-át, … jólétünket a bolygó lakosságának 73%-a, 4,7 mrd ember kárára biztosítjuk: „A Niger-delta lakosai egészségükkel és életformájuk teljes megváltoztatásával fizetnek a kőolaj-kitermelés ökológiai, szociális és politikai következményeiért. A kőolajat mások használják.” „Tuvalu lakosságának… el kell hagyniuk otthonaikat, mert különben a növekvő tengervíz szint – a klímaváltozás következménye – elmosná őket.” Az éghajlatváltozást nem ők idézték elő. … ha minden ember ezen az átlagos szinten fogyasztana 4 Földre lenne szükség az igények kielégítéséhez… …De csak 1 Földünk van!

15 A BIOKAPACITÁS HASZNOSÍTÁSÁNAK MEGOSZLÁSA (forrás: WWF)
A Föld átlagos biokapacitásának több mint háromszorosát használó országok A Föld átlagos biokapacitásának több mint kétszeresét használó országok A Föld átlagos biokapacitásának százalékát használó országok A Föld átlagos biokapacitásának százalékát használó országok A Föld átlagos biokapacitásának kevesebb mint felét használó országok Nincs megfelelő adat

16 Kihívások: víz, élelem, energia
A világon ma 742 millió vidéki és 137 millió városi lakos szűkölködik ivóvízben 2,5 milliárd ember nélkülözi a közegészségügyi higiénia feltételeit 2,8 milliárd ember él vízhiányos területen 1,2 milliárd él vízbőségben 2020-ra 1,4 milliárd nem jut biztonságos ivóvízhez A termőtalajok humuszvesztesége az ipari forradalom előtt: 250 millió tonna/év az elmúlt 50 évben: 760mtonna/év A Mississippi szennyezéstől élettelenné vált zónája: km2 Kockázati tényező: népesedés, éghajlatváltozás, környezetszennyezés Forrás: IWMI

17 Létfeltételek, változó fogyasztási szokások
850 millió ember alultáplált Angliában az elhízás miatti egészségügyi ellátás költsége több mint évi 1 milliárd font 1kg gabona előállításához liter víz kell a húséhoz liter! 3320 liter víz kell 1 l bio-üzemanyaghoz

18 A biológiai sokféleség helyzete a „fejlett” Európában
Európában él a világ veszélyeztetett emlőseinek 42%-a (pld. Ibériai hiúz kedvezőtlen helyzet) kedvezőtlen védelmi helyzetben van a madárvilág 43%-a az édesvízi halak 52%-a veszélyeztetett a kereskedelmi fontosságú halállományok többsége kritikus szint alá csökkent közel 600 növényfajt az IUCN kategóriái alapján kihaltnak, vagy kihalás szélére kerültnek tekinthetünk

19 Magyarország ökológiai lábnyoma (forrás: WWF)
Összesített ökológiai lábnyom (globális hektár/fő): 3,5 Összesített energia lábnyom (globális hektár/fő): 2,0 CO2 (globális hektár/fő): ,67 Beépített terület (globális hektár/fő): 0,17 Összes biokapacitás (globális hektár/fő): 2,4 Ökológiai deficit (globális hektár/fő): 1,1 Ökológiai lábnyom százalékos változása ( ): -10% Biokapacitás százalékos változása ( ): % Fejlődés index: ,84

20 Élelmiszerek és környezeti terhük
…

21 Élelmiszerek környezetterhelése életciklus elemzés alapján
…

22 Élelmiszerek ökológiai lábnyoma
…

23 Élelmiszerek szén-lábnyoma
…

24 Élelmiszerek víz-lábnyoma
…

25 Természeti alapok / Területhasználat
Év Mezőgazdasági terület, ezer ha Növény- termesztés Állat- tenyésztés Mezőgazdasági termék Termékek felvásárlási indexe bruttó termelésének indexe 1960 = 100 1960 7 141,1 100 2008 5 789,7 182 117 160 132

26

27 Nyugdíjban, járadékban és nyugdíjszerű ellátásban részesültek népességen belüli aránya, % (2010. január)

28

29

30

31

32

33

34

35

36

37 A fenntartható fejlődés
A fenntartható fejlődés a társadalmi haladás – méltányos életkörülmények, szociális jólét – elérése, megtartása érdekében a gazdasági fejlődés biztosítását és a környezeti feltételek megőrzését jelenti. A méltányos életkörülmények, a megfelelő életminőség, jólét biztosítását kifejező célkitűzés mindenkire – a jövő nemzedékekre is – vonatkozik. A fenntartható fejlődés tehát elismeri és céljának tekinti az egymást követő nemzedékek megfelelő életminőséghez való egyenlő jogának biztosítását.

38 Miért van szükség fenntartható fejlődésre?
„A fenntartható fejlődés nem állandósított harmónia, hanem inkább folyamatos változás, melynek során az erőforrások használata, a beruházások célja, a technológiai fejlődés irányzata és az intézményi változások összhangban vannak mind a jelen, mind a jövő igényeivel” (Brundtland jelentés)

39 A megoldás rajtunk is múlik…
… számos technológia és megoldás - mellyel a problémák orvosolhatók - már létezik Ökológiai szempontú adóreform – fosszilis energiahordozók támogatásának eltörlése Életciklus alapú árszabás Okos várostervezés Környezetbarát és racionalizált mobilitás Energiahatékony lakhatás … … a legalapvetőbb azonban a hozzáállásunk Ökologikusabb értékrend Átgondolt fogyasztás Igények helyett szükségletek

40 CÉL: a fenntartható fejlődés elősegítése
Útkeresés Észak – Dél párbeszéde Fejlett országok „történelmi felelőssége” – EU kezdeményező szerepe a problémák megoldásában Fejlődők lehetőségeinek elismerése + donorpolitika megfelelő fejlődési pályára állásuk érdekében Átmeneti gazdaságú (rendszerváltó) országok sajátos helyzete Ad hoc jellegű probléma-megoldástól a hosszútávú, átfogó gondolkodás és cselekvés felé CÉL: a fenntartható fejlődés elősegítése

41 Az Európai Uniós tagsággal összefüggő környezetpolitikai keretek
Az EU környezetpolitika irányait meghatározó stratégiák és programok: 6. Környezetvédelmi Akcióprogram (tematikus akcióprogramok és stratégiák) Cardiff-i folyamat a környezeti szempontok horizontális integrációjáért (1998) Lisszaboni Stratégia -versenyképesség, társadalmi kohézió, környezeti szempontok (2000) Fenntartható Fejlődési Stratégia -környezeti, társadalmi gazdasági dimenzió egysége (2002) Since 1973, when the Community established its first Environmental Action Programme – environmental issues became more and more important elements of the EU policy. The first action programme was followed by five subsequent programmes (the 6th AP covers the period of ). The 6th Action Programme includes seven thematic strategies on pesticides, air quality, the sustainable use of natural resources (resources), waste prevention and recycling, the marine environment, soil and the urban environment. The thematic strategies complement the other main environment policy priorities - water, climate change, biodiversity and environment and health - and together, they form the main pillars of environment policy under the 6th Environmental Action Programme. The dynamic development of the environmental policy can be highlighted by further milestones, such as: In 1998 the Cardiff Initiative included a call for the integration of environmental aspects into key sectoral policies. It was commenced by the European Council. The Lisbon Strategy in 2000 stated the aim of making the EU ‘the most dynamic and competitive knowledge-based economy in the world capable of sustainable economic growth with more and better jobs and greater social cohesion, and respect for the environment’ by 2010. The European Commission prepared a proposal for a long-term EU strategy on sustainable development for the Gothenburg European Council in June It contains a number of proposals for how the European Union can improve its policy making to make it more coherent and focused on the long term, as well as a number of specific headline objectives and the measures needed to achieve them.

42 EU Környezetpolitika 1972-től kezdődően (ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencia), összesen 6 környezetvédelmi program Általános alapelvek kialakítása (pl. megelőzés, szennyező fizet, társadalmi részvétel, szubszidiaritás Ad hoc jellegű problémamegoldástól egyre inkább a hosszú távú globális tervezésig jut el Gazdasági és szociális szempontokat is figyelembe vevő “Fenntartható Fejlődési Stratégia”

43 Hatodik Környezetvédelmi Akcióprogram (2001-2010)
Négy nagy területre összpontosít: Éghajlatváltozás (eszközei: Közös megvalósítás, emisszió-kereskedelem, tiszta fejlesztési mechanizmus) Természetvédelem és biodiverzitás (főleg élőhelyek védelme, természetvédelmi területek bővítése) Környezet és egészség Természeti erőforrások és hulladék

44 Hatodik Környezetvédelmi Akcióprogram (2001-2010)
Négy nagy területre összpontosít: Éghajlatváltozás (eszközei: Közös megvalósítás, emisszió-kereskedelem, tiszta fejlesztési mechanizmus) Természetvédelem és biodiverzitás (főleg élőhelyek védelme, természetvédelmi területek bővítése) Környezet és egészség Természeti erőforrások és hulladék

45 Az Európai Unió környezeti szabályozórendszere
Az EU szakpolitikái közül az egyik leginkább szabályozott terület (a klasszikus „belső piaci” jogalkotás folyó ügyeinek %-a). A környezetvédelmi acquis több mint 300 jogszabályt foglal magában (irányelvek, rendeletek, illetve határozatok) Az Európai Unió környezeti szabályozórendszerének főbb jellemzői A környezetvédelem az Európai Unió szakpolitikái közül mind terjedelmét, mind mélységét tekintve az egyik leginkább szabályozott terület (a klasszikus gazdasági unió magját jelentő „belső piaci” jogalkotás folyó ügyeinek % át teszi ki). A környezetvédelmi acquis több mint 300 jogszabályt foglal magában, melyet jelentős részben – az alapjogszabályok túlnyomó többségét – irányelvek, kisebb számban rendeletek, illetve a végrehajtás technikai szabályait megállapító határozatok alkotnak.

46 Törvények – milyen hosszú?
Forrás: KÖVET A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2003. november 21.) a pisztrángok vírusos vérfertőzése (VHS) és a pisztrángfélék fertőző vérképzőszervi elhalása (IHN) nevű halbetegségek közül egy vagy több tekintetében mentes övezetek és mentes halgazdaságok jegyzékének létrehozásáról szóló 2002/308/EK határozat I. és II. mellékletének módosításáról

47 A hazai környezetpolitika lehetőségei és válaszai
… életminőségünk megvalósításához a gazdaság az eszközöket, a természet pedig az alapokat, kereteket biztosítja … a környezetpolitika életminőségünk tartós fejlődésének érdekében a természet alapjait igyekszik megőrizni, a megőrzés eszközeit biztosítani … a környezetpolitika eszköztára a globális szinttől egészen a helyi szintig terjed Nemzetközi egyezmények Regionális, két- és többoldalú megállapodások Speciálisan az Európai Unió joganyaga Hazai környezeti szabályozás Területi szintű szabályozás

48 A Nemzeti Környezetvédelmi Program
… törvényi alapja a a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény … hatévente megújítandó … az Országgyűlés fogadja el … a környezetvédelmi tervezés alapja … a környezetügy átfogó tervezési rendszere, középtávú keretprogramja … megadja a hazai környezetpolitika stratégiai keretét és célkitűzéseit … egységes rendszerbe foglalja a környezeti célokat, azok végrehajtását, nyomon követését

49 Az NKP helye, szerepe a hazai tervezés erőterében
KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia TÁRSADALOMPOLITIKA KÖRNYEZETPOLITIKA (és kapcsolódó ágazati politikák) GAZDASÁG- ÉS INNOVÁCIÓPOLITIKA Konvergencia program III. Nemzeti Környezetvédelmi Program Magyar Információs Társadalom Stratégia NKP-III Tematikus Akcióprogramjai (TAP-ok) Európa-politikai stratégia Zöld Óvoda, Ökoiskola, Erdei Óvoda és (Erdei) Iskola Program 1. A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia Magyarország Energiapolitikája Magyar Közlekedéspolitika Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és Programok 2. Éghajlatváltozás Emberi erőforrás- fejlesztés stratégiai fejlesztési koncepciója Magyarország Nemzeti Energia- hatékonysági Cselekvési Terve a növekedésért és a foglalkoztatásért Nemzeti akcióprogram Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia Levegőminőség stratégia Levegőtisztaság-védelmi Program Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája 3. Környezet és egészség Országos Ivóvízminőség-javító Program Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram (NPP része) Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program Magyarország Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Programja (NPP része) Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programja 4. Települési környezetminőség Foglalkoztatási Nemzeti Akcióterv Stratégiai zajtérképre alapozott Intézkedési terv A biológiai sokféleség megőrzésének stratégiája Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NKP-III. része) Nemzeti Biztonsági Stratégia A Természetvédelem Vadászati Koncepciója 5. A biológiai sokféleség megőr- zése, természet- és tájvédelem ~ Erdészeti Koncepciója ~ Ökoturisztikai Koncepciója Népegészségügyi Program (NPP) Nemzeti Nemzeti Parki Igazgatóságok Fejlesztési Tervei Középtávú tudomány-, technológia- és innovációpolitikai stratégia 6. Fenntartható terület- és földhasználat Nemzeti Erdőprogram Nemzeti Erdőtelepítési Program Nitrát Akcióprogram A VKI végrehajtásának Magyar Stratégiai Dokumentuma Ivóvízbázis-védelmi Program 7. Vizeink védelme és fenntartható használata Nemzeti Aszály Stratégia Népesedési Nemzeti Program Országos Hulladékgazdálkodási Terv 8. Hulladékgazdálkodás A települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája Országos Környezeti Kármentesítési Program Vásárhelyi Terv Továbbfejl. Belvíz Program Hegy- és dombvidéki tározók építési és rekonstrukciós programja 9. Környezetbiztonság Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia FEJLESZTÉSPOLITIKA Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Új Magyarország Fejlesztési Terv (és OP-k) Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és Program Európai Területi Együttműködés OP-jai TERÜLETPOLITIKA Országos Területfejlesztési Koncepció Országos Területrendezési Terv

50 NKP-I-II-III jellemzői
Jelentős politikai támogatottság Rendszerváltás utáni „látlelet és leltár” a problémákról és a teendőkről Környezeti elem/rendszer központú A végrehajtás nem igazán intézményesült, gyenge költségvetési kapcsolat NKP-II ( ) Folyamatosság + felkészülés az EU-csatlakozásra Tematikus akcióprogramok Hatékonyabb intézményesülés Továbbra is gyenge ráhatás a költségvetésre, nagyobb, de korlátozott befolyás a fejlesztéspolitikára NKP-III ( ) Közép- és hosszabb távú célok megfogalmazása, különös tekintettel a fenntarthatóság környezeti feltételeire Szubszidiaritás és a decentralizáció erősítése Intézkedések, feladatok, felelősök konkrétabb megfogalmazása EU-források környezet- és költséghatékony felhasználása

51 A 2009-2014 közötti időszakra szóló III
A közötti időszakra szóló III. Nemzeti Környezetvédelmi Program … átfogó célrendszere: A települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése Természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése A fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése … tematikus akcióprogramjai: A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése Éghajlatváltozás Környezet és egészség Települési környezetminőség A biológiai sokféleség megőrzése, természet- és tájvédelem Fenntartható terület- és földhasználat Vizeink védelme és fenntartható használata Hulladékgazdálkodás Környezetbiztonság

52 Települések szerepe Közigazgatási határukkal az ország egész területét lefedik Hatáskörük komplex (mindhárom pillérre van hatáskörük (ts-körny-gazd)) De: közösségek hiánya-elidegenedés, szolidaritás hiánya; önkéntes szerepvállalást a „munka világa” nehezíti; szubszidiaritás problémái Lakó, közösségi-kulturális és munkatér szétválása Azonosságok és különbözőségek településtípusonként

53 Jobb életminőség Jellegzetes városi problémák I.
Európa lakosságának 80%-a városokban él. Magyarországon ez az arány 65% Szennyezett levegő Csökkent az ólom és a kén-dioxid terhelés, de továbbra is nagy probléma: NOx, PM, felszínközeli ózon. Európa összlakosságának 45%-a olyan városokban él, ahol a PM koncentráció meghaladja az egészségügyi határértéket; 30%-a, ahol az ózonkoncentráció magasabb, mint ami egészségügyi okból javasolható (évente napon határérték túllépés) Az 1 milliónál nagyobb városok naponta mintegy 25,000 tonna szén-dioxidot bocsátanak ki (becslés szerint a kibocsátott CO2 externális költsége EUR tonnánként) Egészségügyi következmények: a légszennyezés Európában évente ezer lakos időelőtti halálához vezethet (fő ok: közlekedési eredetű légszennyezés). Az ózon szmog évente 20 000 ember halálában játszik szerepet az EU-ban Éves szinten a légszennyezés által okozott egészségi károk költségvonzata milliárd EUR között van. Nagy forgalom, torlódások - A forgalomba kerülő gépkocsik száma Európában évente eléri a 3 milliót (az elmúlt 30 évben 300%-os növekedés; Közép- és Kelet-Európában fajlagosan kb. fele annyi a gépkocsi, de számuk itt is dinamikusan nő ( között 61%-kal); emellett nő a gépkocsival bonyolított utak száma és a megtett távolság – különösen a szuburbanizáció következtében – között becslések szerint 40%-kal - A főként a városi területekre jellemző nagy forgalom és a torlódások okozta károk becsült költsége meghaladja az EU GDP 0.5% -át; ha ez a trend folytatódik, ez elérheti a GDP 1%-át

54 Jellegzetes városi problémák II.
Zaj és rezgés - A városi főútvonalakon a zaj nappal elérheti a 70-80, éjjel a dB(A) szintet - A repülőterek környezetében a zajterhelés további növekedése várható - Az EU 15 tagállamában a lakosság 40%-át (160 millió fő) éri főként közlekedési eredetű, 55 dB(A) feletti zajterhelés - További 20% 65 dB(A) feletti zajterhelésnek kitett, amely már különböző megbetegedésekhez vezethet Silány esztétikai és nem megfelelő műszaki minőségű, költséges üzemeltetésű épített környezet (város – és utcakép, építmény, beltéri környezetminőség) Az új tagállamokban a városi lakosok mintegy 40%-a nem megfelelő állapotú lakótelepeken lakik - A lakások 3/5-e fenntartási, energiahatékonysági, környezet-egészségügyi okból felújítást igényel - A városok energiafelhasználásának mintegy fele fordítódik fűtésre, hűtésre, melegvíz-előállításra és az épületek elektromos energia ellátására A városok túlzott terjeszkedése - Kevés zöldterület és – felület, biológiailag aktív felületek, természetes- és természetközeli élőhelyek és ezáltal a biológiai sokféleség csökkenése, fokozódó erőforrás igénybevétel és környezetterhelés - Az elmúlt 20 évben Európa népességének 2,5% -os növekedése mellett a beépített területek nagysága 11% -kal nőtt - Az elmúlt évtizedben éves szinten 0,6%-kal növekedett a városi területek aránya - A szuburbán területek tömegközlekedésének költsége csaknem 2,5-szerese a tömör szerkezetű városi területekéhez képest között Budapest lakossága pl. 35 000 fővel, egy hazai középváros népességével csökkent. Ez a létszám az agglomerációban okozott jelentős és hirtelen igénynövekedést és terhelést

55 Jellegzetes városi problémák III.
Környezetbiztonság javítása (felkészülés a klímaváltozás hatásainak csökkentésére; rendkívüli időjárási helyzetek – árvíz, felhőszakadás, hőhullámok esetére; alkalmazkodási technikák) A nyarán bekövetkezett rendkívüli forróság következtében 20 000-el több ember halt meg Európában mint más években, és a WHO szerint az évszázad közepére megsokszorozódhat a forróság miatti halálozások száma Sérülékeny csoportok kiemelt védelme (pl. gyermekek, idősek)

56 Települési tőke típusai I.

57 Települési tőke típusai II. NAGYVÁROSI TELEPÜLÉS

58 Települési tőke típusai III. FALUSI TELEPÜLÉS
Húsz évvel később Dennis Hayes és társai az ökológiai válság jeleit látva – a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, az üvegházhatást, a veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést, a savas esőt, az ózonlyukakat stb. – felhívták a figyelmet a közös felelősségre, s indítványozták, hogy az 1990-es évek a környezet évtizede legyen. „Kedves Barátom! Levelemben arra szeretnélek kérni, hogy április 22-én vegyél részt azon a megmozduláson, amelyet közös munkával az évszázad legjelentősebb környezetvédelmi eseményévé tehetünk. Húsz évvel ezelőtt az első Föld napja kezdeményezője én voltam április 22-én 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban – és az ország határain túl is – fontos változásokat eredményezett: az USA-ban szigorú törvényeket hoztak a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre. Sajnos ma, 1989-ben megállapíthatjuk, hogy a természetet romboló erők sokkal gyorsabbak nálunk. A bioszféra a pusztulás szélére jutott. Ideje komolyan venni az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagok terjeszkedését, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést, az olajkatasztrófákat, a savas esőt, az óceán szennyezettségét és a környezeti válság egyéb megnyilvánulásait. Az ökológiai válság mellett – a termonukleáris háborút kivéve – a Földünkre leselkedő minden egyéb veszély eltörpül. Legjobb tudósaink szerint élet és halál kérdésében a következő évtized mondja ki a döntő szót. Egyetlen nap tehát nem elég. A Föld napja a környezet évtizedeként indítja el az 1990-es éveket.

59 A légszennyezőanyag-kibocsátás és a GDP szétválása
Forrás: KSH, KvVM

60 Fogyasztási spirál: gépkocsi szám, villamosenergia igény és a plaza építés trendjei
Forrás: KSH

61 Az áruszállítás volumene
Forrás: KSH

62 Ember – természet – környezet „Tájalakítás”, területhasználat: Tolnai Sárköz

63 Ember – természet – környezet „Tájalakítás”, területhasználat: Tolnai Sárköz

64 Kapcsolódó problémák és kezelésük Kapos lehetőségterv

65 A lehetőségterv keretei

66 Partnerek a stratégiához

67 Alternatív stratégiák

68 Továbblépés A problémák kiváltó okának kezelése (csővégi megoldások helyett) Kölcsönhatások figyelembe vétele (pl. társadalmi, gazdasági, környezeti problémák, intézkedések között) Kölcsönös hasznú intézkedések, szinergiák feltárása A problémamegoldás és az értékvédelem egysége A térségi, várostérségi szemlélet erősítése Programozás A tervek monitoring rendszerének kialakítása, a “folyamatos tervezés” módszereinek alkalmazása Legjobb gyakorlat széleskörű elterjesztése