A kérdőívezéssel kapcsolatos legfontosabb ismeretek

Az előadások a következő témára: "A kérdőívezéssel kapcsolatos legfontosabb ismeretek"— Előadás másolata:

1 A kérdőívezéssel kapcsolatos legfontosabb ismeretek
Ön mit gondol? A kérdőívezéssel kapcsolatos legfontosabb ismeretek Béres Zoltán Tantárgyháló Műhely, Szabadka 2014. II. 22.

2 Ön mit gondol?

3 Ők mit gondoltak?

4 A hipotézis nem mindig elég…
…hanem adatgyűjtésre van szükség

5 Az adat útja ?

6 A kérdőíves felmérés Előnyei -- nem kell jelen lennünk -- a papír időtálló -- megőrzi a névtelenséget -- nem eszközigényes -- olcsó Hátrányai -- kevesen küldik vissza -- komolytalan válaszadók -- tárolási nehézségek

7 Mit is akarok csinálni? -- Fontos-e az emberek (egy részének) a megkérdezése? -- Elérhetők-e az adatok más forrásból? -- Mit várok a kérdőívezéstől? -- Kiket is akarok megkérdezni? -- Van-e időm és pénzem egy kérdőívezésre? -- Meg van-e a szükséges tudásom egy kérdőívezéshez?

8 Az adat útja – munkafázisok
I. Mit is várok a kérdőívezéstől? II. A célcsoport III. A kérdőívezés módjai IV. A kérdőív összeállítása V. A kérdőívezés megszervezése VI. Kódolás VIII. Adatfeldolgozás, statisztikai mutatók IX. Következtetés, tanulmány

9 I. Mit várok a kérdőívezéstől?
-- a szakirodalom idevágó részének az áttanulmányozása -- hipotézisek (tudományos feltételezések) fölállítása -- nyitottság a kérdőíves felmérés eredményeinek elfogadására -- hogyan hat a megkérdezettek életére a kérdőívezés? (adatvédelem)

10 II. A célcsoport -- egészen pontosan kiknek a véleményére vagyok kíváncsi? (alapsokaság = n) -- van-e lehetőségem mindenkit megkérdezni? (minta = k) -- mi van akkor, ha n > k? 20 korong van és ebből 5 kék, ez 25%-a. Mi van ha csak 11-et vizsgálhatok meg (k=11)?

11 II. A reprezentatív minta
-- 20-ból (n) megvizsgálok 12-őt (k) 11-ből 5 kék 45% 11-ből 2 kék 18% reprezentatív minta

12 II. A reprezentatív minta
Jó és rossz példák. Tanulság: A mintának a számunkra fontos tulajdonságok szerint olyan összetételűnek kell lennie, mint az alapsokaságnak. Gondolkodjunk közösen: Hogyan állítsuk össze a mintát, ha az fiatalok olvasási szokásait szeretnénk kutatni?

13 III. A kérdőívezés módjai
A két szélsőség: A megkérdezettet teljesen magára hagyom a kérdőív kitöltésével. Egy személy (kérdezőbiztos) teszi föl a kérdéseket a megkérdezettnek. Előnyök és hátrányok: intimitás, félreértett kérdések vagy utasítások, elkallódó kérdőívek, takarékosság, befolyásolás…

14 III. A kérdezőbiztos Javaslat: mindenképpen legyen valaki „beavatott” jelen a kérdőívek kitöltésénél, de ezt a személyt jól föl kell készíteni: -- ne legyen tolakodó, de ne legyen passzív sem -- értse a kérdéseket, de ne magyarázza túl -- egy megadott protokoll szerint viselkedjen, öltözzön, stb. Mindenképpen olyan valaki legyen, akiben megbízhatunk.

15 III. Az intimitás biztosítása
Dobj föl egy pénzérmét, és ha fejet dobtál, válaszolj igennel, ha pedig írást, akkor válaszolj őszintén: Fogyasztottál-e alkoholt az iskolában ebben a tanévben? Eredmény: 55 igen, 45 nem (k = 100). 50  45-en valóban nem, és a maradék 5 igen F 10%-a fogyasztott Í 50  50 igen válasz

16 IV. A kérdőív összeállítása
Követelmények a kérdőívvel szemben: -- ne legyen túl hosszú -- áttekinthető legyen -- egyértelmű mondatokat tartalmazzon -- vegye figyelembe a megkérdezettek műveltségi szintjét, nyelvhasználatát,… -- ne tegezzük le az ismeretleneket

17 IV. A bevezető - 1 A bevezetőnek szinte mindig tartalmaznia kell a következőket: -- megszólítás -- ki az, aki kérdőívez? -- mi a célja a kérdőívezésnek? -- motiválás -- névtelen-e?

18 IV. A bevezető - 2 -- mi lesz az adatok sorsa? -- bizalommegnyerő mondatok -- a kérdőív komolyságát erősítő mondatok -- valami elérhetőség egyéb információkért -- buzdító jókívánság

19 IV. A bevezető - 3 Két példa. Gondolkodjunk közösen: Írj egy bevezetőszöveget egy kis közvélemény-kutatáshoz, amelyben a nyolcadikosokat megkérdezed, milyen zenét szeretnének a bankettre!

20 IV. A kérdőív A kérdőív további részében is adjunk pontos utasításokat: -- Kérjük, karikázza be a megfelelő választ! -- Írja be a település nevét is! -- Jelöljön X-szel a megfelelő oszlopban! -- Nevezze meg őket a kedveltség sorrendjében! -- Több válasz is lehetséges! -- Kérjem, értékelje 1-től 5-ig a következő… -- Majd ugorj a 21. kérdésre!) …

21 IV. A kérdőív Gyakori szófordulatok a kérdések elején: -- milyen nyelven van… -- milyen rendszerességgel… -- kérjük, sorolja fel… -- ön szerint az alábbi témáknak… -- hogyan jellemezné… -- próbált-e már… …

22 IV. A kérdések első csoportja
A kérdések egyik csoportja az identifikációs (azonosító) kérdések, amelyek segítségével a megkérdezett – a kutatás szempontjából fontos – paraméterei azonosíthatók. Itt szoktak rákérdezni a következőkre: nem, kor, iskolai végzettség, foglalkozás, lakhely, családi állapot, … Ez a rész vagy a kérdőív elején, vagy a kérdőív végén van.

23 IV. A kérdőív kérdéstípusai
Zárt kérdések: Olyan kérdések, amelyekben a felkínált válaszok közül lehet választani egyet vagy többet. Nyílt kérdések: Olyan kérdések, amelyeknél a válaszadó saját maga fogalmazza meg a gondolatait.

24 IV. A kérdéstípusokról A zárt típusú kérdések könnyebben földolgozhatók, de „belefojtják” a megkérdezettbe a szót. Következtetés: célszerű sok zárt kérdést föltenni és csak néhány nyíltat.

25 V. A kérdőívezés megszervezése
Mielőtt egy kérdőívet sokszorosítanánk, próbáljuk ki „élesben”. -- sokszorosítás -- kérdezőbiztosok kiképzése -- engedélyek beszerzése -- terjesztés / begyűjtés

26 VI. Kódolás -- minden kérdőívnek legyen egy egyedi azonosítója -- a keret elkészítése -- a kódolók kiképezése -- az adatbázis összerakása -- vezessünk munkanaplót

27 VIII. Adatföldolgozás -- adatbázis-tisztítás -- gyakoriságok kimutatása kördiagram – az egésznek mekkora része oszlopdiagram – összehasonlítás -- keresztezések Célszerű erre gyártott adatbázis-kezelő programot használni, de ha más nincs, megteszi az Excel is

28 VIII. Statisztika Gyakoriság: egy adat hányszor fordul elő a mintában (m) Relatív gyakoriság: egy adat hányszor fordul elő a mintában a minta nagyságához képest Kiszámolása: n / m Átlag: a számadatok (számtani) középértéke, azaz: a számadatok összege / n Terjedelem: a legnagyobb és a legkisebb számadat különbsége

29 VIII. Statisztika „Csak annak a statisztikának hiszek, amit én hamisítottam.” (W.Churchill) A statisztikai adatok értelmezésénél legyünk nagyon óvatosak. Íme két történet: -- szerkesztőleváltás -- „ajándékba háború” -- Magyar Zsolt statisztikai csalafintaságai

30 IX. Tanulmány Összefoglaló jellegű mű, amelyben megmutatjuk statisztikai adatokkal alátámasztva, hogy kezdeti feltételezéseink igazolódtak-e vagy sem. Minden megállapításunkat táblázattal vagy grafikonnal támasszuk alá, szövegesen pedig magyarázzuk el. Példa: Vajdasági Magyar Civil Stratégia a 24. oldaltól

31 IX.+1. Köszönöm a figyelmet.
Béres Zoltán A bemutató itt elérhető (az Előadásaim menüpontban)

32