Alternatív gyógyászat

Az előadások a következő témára: "Alternatív gyógyászat"— Előadás másolata:

1 Alternatív gyógyászat
Tudomány, tudományellenesség, áltudomány – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

2 Alternatív gyógymód és tudomány
Az orvosi társadalmat tekintve, az két fő részre oszlik, sebészekre és belgyógyászokra. A sebészek méltóak a legmagasabb elismerésre, akik megmentik a balesetben szenvedőket, szíveket, vagy más szerveket tudnak átültetni, vagy éppen egy begyulladt vakbelet operálnak ki. Lényegileg látják és tudják, hogy mit csinálnak. Ezzel szemben a belgyógyászok se nem látják, se nem tudják, amit tesznek. Ha egy beteg bejön hozzájuk, azt megvizsgálják és azonnal kezelni kezdik gyógyszerekkel. De sosem keresik a betegség okát, így nem tudhatják, hogy a páciens pillanatnyilag gyógyítható állapotban van-e, vagy sem. Ez a helyzet áll fent, ha a betegség földsugárzásnak a következménye, amikor a beteg ágya Hartman-sávok vagy vízerek felett van. Ebben az esetben semmiféle orvosi kezelés nem tud segíteni, mivel a beteg minden éjszaka pusztító sugárzásnak van kitéve. Amivel tisztában kell lenni, hogy az orvosoknak betegekre van szükségük ahhoz, hogy megéljenek. Tehát nem kereshetik a betegség okozóját, mivel a földsugárzás az emberek 70%-át sújtja, ahol az orvosi kezelés helyett a beteg ágyát kellene sugárzásmentes helyre tenni, és az magától meggyógyulna. Ez azt jelentené, hogy a belgyógyászok mintegy 50%-a elveszítené a betegeiket és mehetnének használt autókat eladni, ami képtelenség lenne. … Az egyedüli logikus megoldás, ha valaki megbetegszik, hogy elmegy a táltos rendelőbe. Tudomány, tudományellenesség, áltudomány – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 2

3 Ez mi volt??? Példa egy meggyőzési kísérletre
Az előző szöveg egy táltoshonlapról származik (honlap még aktív, az oldal eltűnt) Ilyen és hasonló meggyőzési kísérletekkel nap, mint nap találkozunk Tv-reklámok, plakátok, szórólapok…. Óriási küzdelem folyik az állampolgárok és egészségbiztosítók pénzéért Az egészség kérdése mindenkit érint szemben pl. az asztrológiával, kreácionizmussal, parapszichológiával  Az egészségügy hatalmas üzlet Tudomány, tudományellenesség, áltudomány – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 3

4 Az egészségügy anyagi oldalról
Állami támogatás Egészségbiztosítási Alap költségvetése pl: 2010-ben a központi költségvetési hozzájárulás: 617,3 milliárd forint; a gyógyszertámogatás: 357,2 milliárd forint További milliárdok… Gyógyhatású készítmények és orvosi segédeszközök nagyon gyorsan növekvő szegmens Sport, fitness és wellness fontos, hogy itt sem ismert egy csomó hatásmechanizmus, kockázat. Mennyi mozgás egészséges? (futók megfázásai, mozgásszervi panaszok stb.) Biomedicina által nem támogatott hagyományok pl. pi-víz, reinkarnációs hipnózis, antropozófiai orvoslás, homeopátia, távol-keleti gyógymódok (ayurvéda, aromaterápia, herbalizmus stb.), írisz-diagnosztika, kineziológia, holisztikus reflexológia, vitaminterápiák… Tudomány, tudományellenesség, áltudomány – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 4

5 Miért nem egyszerű a döntés?
Miért nem egyszerű döntés, hogy milyen gyógymódot válasszunk? Melyik orvosnak higgyünk? Miért különbözhetnek annyira orvosi vélemények? Vagy ha egyeznek a diagnózisban, hogyan térhetnek el a gyógymódot illetően? Nincsenek objektív válaszok az orvoslásban? A hétköznapi ember nem azzal a tudománnyal találkozik a gyógyászat terén, mint Amit láttatnak vele – pl. a fizikaórán. Ez általában a kész tudomány, ahol a diák a tudás szigorú rendben, biztos alapokra épülő tornyának első emeleteit pillantja meg – tehát ez biztosan így van egészen a csúcsig… Ami látszik a tudományból: technológiai fejlődés kérdéses, hogy ennek mi köze a tudományhoz (19 vagy 18 centért készít egy fejlődő országbeli egy mobiltelefont?) Tudomány, tudományellenesség, áltudomány – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 5

6 Orvoslás és tudománykép
A biomedicina tudományos kísérleti eredmények alapján ismeri meg az emberi testet betegségek valódi okait feltárva igyekszik megtalálni a gyógymódot ezért is más társadalmi jogok és kötelezettségek vontakoznak rá, mint más medicinákra DE: sok esetben nem kész, hanem készülő tudomány viták a nyilvánosság előtt az orvosok nem értenek mindig egyet hatalmi harcok, bizonytalanság, a készülő tudomány plasztikussága pár éve azt mondták, hogy ne vajat egyek, hanem margarint – most meg azt, hogy ne margarint, hanem vajat Vagyis a medicina és a gyógyítás gyakorlata azért is különösen fontos, mert nagyban hozzájárul ahhoz, hogy milyen a tudományképe az emberek többségének! Tudomány, tudományellenesség, áltudomány – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 6

7 A téma szűkítése – HKO A biomedicina mint készülő tudomány
nem csak saját hagyományán belül alakul, hanem más hagyományokkal is kapcsolatba kerül, amelyek harcolnak azért, hogy elfogadott medicinává váljanak Egy esettanulmány: a „paradigmatikusan” különböző Hagyományos Kínai Orvoslás (HKO) más testkép, emberkép, betegségkép, diagnosztika ugyanakkor a képzése ugyanolyan „szigorú”, meg lehet pl. bukni évszázadok óta működik, stabil hagyomány, de nem merev – folyamatosan van lehetőség újítani az elmélet keretein belül Számos jól fejlett diagnosztikai és terápiás technika pulzus, nyelv, arcdiagnosztika gyógynövénykoktélok akupunktúra és moxibuszció dietetika, mozgáskultúrák (yoga, TaiJi, QiGong) kevés intruzív technika (8. században még szívműtét Tibetben) Tudomány, tudományellenesség, áltudomány – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 7

8 A hagyományos kínai testmodell és gyógyászat
Az akupunktúra Tudomány, tudományellenesség, áltudomány – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 8

9 Tartalom I. Testmodell II. Akupunktúra III. Esettanulmány
I/1. Filozófiai alapok I/2. Hasonlóság más kultúrákkal II. Akupunktúra II/1. Történeti források Kínában II/2. Kínai gyógyászat Nyugaton II/3. Kínai gyógyászat az USÁ-ban III. Esettanulmány Nyugati kísérlet az akupunktúra megértésére Tudomány, tudományellenesség, áltudomány – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 9

10 I. A testmodell radikálisan más testmodell, mint a nyugati biomedicina testmodellje qi – mint szervező energia, mely a meridiánokban áramlik Egészség: szabad és akadálymentes qi-áramlás meridiánok (csatornák) összefüggő hálózat meridánonként megfelelő szervek. Ezek a szervek, ha névre meg is felelnek a nyugati elnevezéseknek (kivéve pl. szívburok), több funkciójuk van azoknál pl. külső megnyilvánulások (szív/arcszín; tüdő/szőrzet); anatómiai szervrendszer (szív/erek; tüdő/bőr); klimatikus energia, ami hat rájuk (szív/hőség; tüdő/szárazság) … Tudomány, tudományellenesség, áltudomány – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 10

11 I/1. Filozófiai háttér Yin-yang Az 5 elem tana
Yin: hold, nőies, hideg, stagnálás, befelé, lefelé… Yang: nap, férfias, meleg, mozgás, kifelé, felfelé… egyik sem létezhet a másik nélkül; mindkettő magába foglalja a másikat ha egyensúlyban vannak, természet harmonikusan működik a qi-nek is yin-yang egyensúly szükséges az egészséghez Az 5 elem tana dinamikus körforgás, ahogy a természeti folyamatok lezajlanak Fa Tűz Föld Fém Víz irány kelet dél közép nyugat észak klíma szél hőség nedvesség szárazság hideg évszak tavasz nyár nyárutó ősz tél szerv máj, epe szív, vékonybél lép, gyomor tüdő, vastagbél vese, h.hólyag testnedv könny izzadság nyál takony vizelet érzelmek indulatok öröm aggódás bánat félelem Tudomány, tudományellenesség, áltudomány – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 11

12 Harmónia a természettel
Természetet és az emberi testet ugyanazok az elvek irányítják Emberi test egyensúlyának helyreállítása Akupunktúra Moxibúció Gyógynövények Masszázs Torna QiKong Tudomány, tudományellenesség, áltudomány – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 12

13 I/2. Összevetve keleti testmodellekkel
Talán nem is annyira egyedi a HKO testmodellje Máshol is hasonló elemek India: energiacsatorna, prána, Nap-Hold…. Tudomány, tudományellenesség, áltudomány – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 13

14 Összevetve nyugati testmodellekkel
A hagyományos kínai testmodell sokban hasonlít az európai kultúra mára letűnt testmodellje Galénosz és az ókori eredetű négy testnedv elmélete (humorológia) A testnedvek tisztaságán és arányain alapuló egészség- és betegségkép lásd: vérmes, epés, kolerikus, melankolikus, flegmatikus alkat… Aristotle's Compleat (sic) Master Piece: In Three parts: Displaying the Secrets of Nature in the Generation of Man ... To Which is Added, a Treasure of Health; or, The Family Physician ... Anatomical Man, Les Très Riches Heures du duc de Berry. Musée Condé, Chantilly, 15th century. Tudomány, tudományellenesség, áltudomány – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 14

15 II. Az akupunktúra Csatornák Akupontok 12 ősi csatorna
A 12 holdhónap és a nap 24 órájának kétórás ciklusai a kínai testmodellben összekapcsolhatók a 12 szervvel és 12 csatornával A csatornák és a szervek az öt elem és két alapelv (yin és yang) alapján is rendszerezhetők némi kavarodást okoz, hogy ilyenkor már nem 12, hanem 10 fő szerv van, a szívburok és a hármas melegítő nem szerepel ezen a listán Akupontok Sokféle szúrási technika Alkat, kor, napszak, meridiánrégió, évszak, egyéb tünetek mind-mind befolyásolják, hogy mi és hogyan van szúrva Régi szövegek szerinti az aktív akupontok száma 365 ma már 1000 felett Tudomány, tudományellenesség, áltudomány – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 15

16 Nem csak embereknek Állatok gyógyítására is alkalmazható gyógymód 16
Tudomány, tudományellenesség, áltudomány – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 16

17 II/1. Az akupunktúra történetéről
Első írásos emlék: A Sárga Császár belső könyve Dátuma bizonytalan: ~Kr.e. 200 A Qiről nem tesz említést – bár sok hasonlóról igen színekről, időjárásról, ciklusokról… A qi a Kr.e. 2 századtól jelenik meg az írásos emlékekben A mikro- és makrokozmosz közötti kozmológiai párhuzam sem jelenik meg Pl. akupontok – év napjai Ez csak Kr. u. 3 sz. környékén tűnik fel Széles körű elfogadás csak a Tang-dinasztia ( ) idején The "Nine Needles" described in the Yellow Emperor's Inner Classsic, as illustrated in the Zhen Jiu Da Cheng (1602) Tudomány, tudományellenesség, áltudomány – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 17

18 Az akupunktúra fejlődése
Csatornákat leíró elméleti rendszer nem merev 268-ban első „kanonizálása” a fő csatornáknak De későbbi századok során sok új pont és kollaterális csatorna A jelenlegi reprezentációk korábbi kulturális reprezentációkra épülnek David V. Tansley, Subtle Body - Essence and Shadow, (1977, Art and Imagination Series, Thames and Hudson, London) Tudomány, tudományellenesség, áltudomány – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 18

19 II/2. És mi a helyzet Nyugaton?
Már középkorban születtek beszámolók Nyugaton a keleti orvoslásról Több forrásból ferences szerzetesek kereskedők, mint pl. Marco Polo A HKO elképzelései nem voltak nagyon eltérőek a korabeli galénoszi orvoslás fogalmaitól de már ekkor, a reneszánsz korában a fejletlenség jelének tekintették az anatómiai ismeretek szegényességét, ami a boncolási gyakorlat hiányából származott A koraújkorban is hasonló források Szerzetesek: Matteo Ricci ( ) és más jezsuita misszionáriusok számos fontos kínai szöveget fordítottak le, amelyek a pulzusterápiát, az ötelem-tant és a qi fogalmát ismertették Kereskedők információ gyógynövények, ginzeng, kámfor, gyömbér, tea szállítása Tudomány, tudományellenesség, áltudomány – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 19

20 Akupunktúra a 17. századtól Nyugaton
A 17. sz. második felétől egyre rendszeresebb beszámolók a moxibuszcióról és az akupunktúráról az európai könyvtárakba és boltokba több száz kínai kézirat érkezik a korabeli európai felfogást még mindig nem látták alapvetően különbözőnek a kínai qi fogalomtól 1683: Willem ten Rhijne első alapos tanulmány az akupunktúráról 1737: A jezsuita rend kivonul Kínából az egyik legfontosabb intellektuális kapcsolat megszűnik a Távol-Kelettel A tud. forradalom és a felvilágosodás hatására Európában a kínai tudományt általában visszamaradottnak tartják Ehhez hozzájárul Kína fokozódó és közel 200 évig tartó elszigetelődése mind kulturálisan, mind gazdaságilag Tudomány, tudományellenesség, áltudomány – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 20

21 Újabb kapcsolatfelvétel
A 19. sz.-ban ismét megnő az úti beszámolók száma, egyre pontosabb fordítások készülnek A sajtó és egyre több orvos foglalkozik – ám főleg a korábbi jezsuita anyagok alapján – a keleti gyógymódokkal A gyógynövények, a moxa és akupunktúra a kínai gyógyítás elfogadott elemei lesznek a nyugat szemében Viszont az ezek mögött meghúzódó ember- és kozmoszkép (a qi, a yin-yang fogalmai) továbbra is babonaságnak és egy lassan hanyatló civilizáció tévedésének tűnt Számos országban komoly támogatást nyer az akupunktúra Ez a támogató orvosoknak köszönhető Pl. Franciaországban támogatta az akupunktúrát René T.H. Laennec ( ), a sztetoszkóp feltalálója Pierre Bretonneau ( ), a tífusz első leírója Jules-Germain Cloquet ( ), a kor egyik vezető anatómusa, aki maga is gyakorló akupunktőr volt Tudomány, tudományellenesség, áltudomány – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 21

22 II/3. És mi a helyzet az USÁ-ban?
Az USA-ban az akupunktúrát a 20. sz.-ig csak ázsiai bevándorlók űzték illegálisan szemben a francia, német, angol területekkel, ahol már éve ismerték és gyakorolták Akupunktúra 1971-től kerül reflektorfénybe 1971 júliusában a New York Times ismert rovatvezetője és alelnöke, James Reston Pekingben vakbélműtéten esik át A műtét utáni éjszaka komoly alhasi fájdalmai vannak, amit a kórház akupunktőre a jobb könyökébe, illetve a térdei alá szúrt tűkkel szüntet meg Kínában 1958 és 1970 között műtét során alkalmazták az akupunktúrás érzéstelenítést A New York Times azonban pár nappal Reston műtétje után már címlapján számol be az esetről Nixon 1971 szeptemberében Kínába látogat egy sor neves orvos tart vele, hogy meggyőződjenek az akupunktúra hasznosságáról Tudomány, tudományellenesség, áltudomány – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 22

23 Egy siker történet Az Amerikai Orvosi Szövetség delegációja nyilatkozatában további vizsgálatokat és komoly figyelmet kért az ügynek 1972-től az akupunktúra kezelési költségei orvosi kiadásnak számítottak, megszervezték a tűk minőségének biztosítását megalakult a Kínai Orvoslás Amerikai Társasága szakmai folyóirat indult 1974-ben végeztek az első, akupunktúrát használó aneszteziológusok 1971 és 1976 között megnégyszereződött az akupunktúrával foglalkozó dolgozatok száma, 1974-re a tudományos publikációk ötöde az USÁ-ból származott, 1975-ben pedig a körülbelül 1200 szakcikk fele angol nyelvű volt Tudomány, tudományellenesség, áltudomány – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 23

24 Elfogadásból elutasítás: a kontroll formái
De hivatalos elfogadás ellenére egy 1972-es felmérés alapján az orvosok 41%-a további kutatások igénye nélkül veti el az akupunktúrát A vizsgálatok során az akupunktúra kínai elméletét leegyszerűsítették, és megpróbálták a már létező nyugati fogalmi keretbe kényszeríteni A hetvenes években szinte csak az akut fájdalomcsillapítást vizsgálták preventív alkalmazás, krónikus fájdalmak enyhítése nem jelent meg Komplex emberkép helyett leegyszerűsített modell (így viszont csökken a kezelések hatékonysága…) A magyarázathoz reziduális kategóriák: pszichoszomatika, operáns kondicionálás, placebohatás Jelenség kezelése, mint „pszichogenikus” (pszichés eredetű) Az amerikai orvosok kulturális autoritást szereztek az idegen technika fölött, elfogadtatták a közvéleménnyel, hogy ők hivatottak vizsgálni és ítéletet mondani az akupunktúráról – ami semmiképpen sem tekinthető magától értetődőnek! Tudomány, tudományellenesség, áltudomány – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 24

25 Társadalmi kontroll A biomedicina a társadalmi kontrollt is igyekezett szerezni Az Amerikai Orvosi Társaság (AMA) 1974-es rendelkezése szerint az akupunktúra kísérleti fázisban lévő orvosi technika (ők tették azzá), így gyakorlata megfelelően képzett orvos közvetlen felügyelete alatt és felelősségvállalásával történhet Vagyis egy Kínában képzett akupunktőr diplomáját nem fogadták el, hiszen más képzést kapott, mint az amerikai orvos. Az évtizedek óta gyakorolt technikákat csak olyan amerikai orvos jelenlétében alkalmazhatta, akinek jó eséllyel halvány elképzelése sem volt arról, hogy mit csinál a kollégája (ez azóta lassan megváltozik) Amerikai orvosképzés szakágankénti felosztásához igazították az akupunktúra amerikai képzését A holisztikus világképet teljesen feldarabolták. Ez nagyban hozzájárult a hatékonyság csökkenéséhez Tudomány, tudományellenesség, áltudomány – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 25

26 Merre mutat a jövő? Mind a nyugati, mind a keleti orvosláson belül számtalan áramlat, tradíció – valójában sokkal gazdagabb és ellentmondásosabb a kép, mint amilyennek hinnénk Kínán belül hatalmas változások – új HKO betegségtipológia (hasonló a nyugatihoz) Déli és Északi iskolák – más betegségosztályozás, különböző hozzáállás a modernizáláshoz és a standardizáláshoz PhD-hallgatók (farmakológiai esettanulmányok) és tanítványok (receptírási hagyomány) Nagyon félrevezető azt hinni, hogy két (vagy több) rivalizáló hagyomány van: a Nyugati és a Keleti A történelem meg tudja mutatni, hogy nem nyilvánvalóak az olyan kijelentések, mint „nem lehet kétféle medicina, ortodox és alternatív” Valójában a tudomány is más, mint gyakran hisszük – az orvoslás fejlődésében is látszanak a különös hibridizációk Ennek bemutatása következik egy konkrét esettanulmányon keresztül Tudomány, tudományellenesség, áltudomány – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 26

27 III. Kezdjük a végénél: az eredmények
Tudományos cikk egy elfogadott tudományos folyóiratban, amely az akupontok hatását vizsgálja agykérgi régiók fMRI vizsgálatával Zang Hee Cho (Irvine, CA) az USA Tudományos Akadémiájának tagja, 40 éve képalkotó eljárásokkal foglalkozó professzor Hye-Jung Lee – koreai Kyunghee Egyetem, Meridianológia tsz. For 40 years Cho has contributed to the field of medical imaging; he has won several distinguished awards and has become a member of the highly respected US National Academy of Science. After this experiment, he also became one of the most famous figures in the field of complementary and alternative medicine worldwide. Cho et al ban az USA Tudományos Akadémiájának lapjában (PNAS) olyan kísérletekről számolt be, ahol az akupontok hatására agyban aktiválódó területeket vizsgáltak funkcionális magrezonanciára alapuló képalkotó eljárással (fMRI). A kontroll az akupontoktól 2-5 cm-re található pontok ingerlése volt. Az eredmények a releváns kérgi területekről pozitívak voltak és az akupunktúra hatékonyságát mutatták. A különleges a kutatásban az volt, hogy ismert akupunktőrök és elismert kutatóorvosok közösen dolgoztak. Ezek az eredmények tovább erősítik azt a nézetet, amelyet a hetvenes évektől egyre nagyobb számú empirikus munka is alátámaszt, miszerint a számunkra idegen és irracionális elemekkel teli kínai testmodell valamilyen módon mégis tud olyan tapasztalatokat szintetizálni és rendszerezni, amelyre jelenlegi biomedicinánk egyelőre képtelen. Van bármilyen relevanciája az ilyen jelenségeknek arra nézve, hogy mi modell és valóság viszonya? Más szavakkal: a tudományos gyakorlatok vizsgálatának van-e jelentősége a tudományfilozófia számára? Igen, méghozzá több szempontból is. Egyrészt az ilyen jellegű munkák alapján válaszokat fogalmazhatunk meg már létező tudományfilozófiai kérdésekre. Másrészt azonban újfajta kérdéseket is feltehetünk, amelyek a tudomány megismerésével kapcsolatban mást tartanak és láttatnak fontosnak, mint a hagyományos tudományfilozófiai vizsgálódások (esetleg a logikai pozitivizmus hagyományéhoz hűen másokat értelmetlennek tekinthetünk). A már lassan felnőttkorba lépő „social turn” (Bloor, Latour) és „practical turn” (Hacking) számos olyan szempontot mutatott fel, amely radikálisan átértelmezte a modell és valóság kapcsolatához kötődő izgalmasnak tekintett kérdések körét. Ahogy a poszthumanista (ehhez lásd pl. Pickering) orvosantropológiai modellekkel dolgozó Jongyoung Kim feltárta (2005, 2006 SSM), a gyakorlatot és modellek különös keveredése jellemezte Cho és kutatócsoportjának munkáját: olyan instrumentalista és opportunista hozzáállás, amely képes volt a modern képalkotó eljárások technikáit a több ezer éves Sárga Császár Belső Orvosságos könyvéhez és a résztvevők yin-yang alkatához kapcsolni. Ahogy a modern tudomány vizsgálatához egyre kifinomultabb eszközök jelennek meg a tudomány-tanulmányok eszköztárában (Sheid, 2002), úgy néz ki, hogy az értelmes (vagy legalábbis izgalmas) kérdések köre is kezd megváltozni. És bár az előadás a gyanúsnak tartott alternatív medicina modelljeitől indul, egyik célja annak megmutatása, hogy még a fizikán belül is sokkal kuszább, opportunistább és izgalmasabb a modellek felhasználása a tudományos gyakorlatok vizsgálatát elemző kutató számára, mint azt a klasszikus tudományfilozófiák (és filozófusok) sejtették. Ezt figyelembe véve a valóság és modell kapcsolatáról is más képet kaphatunk, amely inkább van összhangban a harmadik évezred tudástermelésével, mint az elmúlt két millennium filozófiai tudáseszményével. A kérdés, hogy ez valójában mekkora veszteség… Tudomány, tudományellenesség, áltudomány – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 27

28 A feltett kérdés Akupont-agy-szerv/izmok háromszög akupont-agy oldalának vizsgálata, amely addig teljesen ismeretlen Akupunktúra során mérhető agyi aktivitás- változás mérése Alapvetően a modern tudomány nyelvén íródott, de a klasszikus Sárga Császár Belső Orvosságos könyvében leírt pontokat teszteli Cáfolható hipotézist állít fel Ugyanakkor furcsamód nem egyértelműen rendeli alá a klasszikus kínai orvoslási modellt a nyugati (bio)medicinának Tudomány, tudományellenesség, áltudomány – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 28

29 A kísérlet Vizsgálat: a lábon található akupontok ingerlése és fMRI vizsgálat + kontroll kísérlet BL (VA 8-VA 1)– hólyagmeridián akupontjainak látáshoz kapcsolódó, elérhető pontjai (a többi jórészt háton ill. fej/nyak régióban) Tudomány, tudományellenesség, áltudomány – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 29

30 Az eredmények A szúrt akupont által kiváltott agyi aktivitás mintázat összevetése vizuális ingerek által kiváltott mintázatokkal (+kontrol kísérlet) Tudomány, tudományellenesség, áltudomány – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 30

31 Az eredmények értékelése
A modell azonban nem tudja teljesen a nyugati fogalmakkal értelmezni a hatást Az adatok feldolgozásához alapvetőnek bizonyult egy nem világos (redukált) dichotómia, a yin/yang kifejezések használata Annak értelmezésére, hogy az akupont ingerlés hatására a vizuális ingernek megfelelő, vagy azzal ellentétes volt a jel erősség változása Tudomány, tudományellenesség, áltudomány – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 31

32 Milyen út vezetett az eredményekig?
Dr. Zang-Hee Cho 60 évesen hegyet mászik, elesik, másnap Szöulból LA-be repül A háta megfájdul, mozdulni alig tud – de csak családja kérésére megy el a helyi akupunktőrhöz – meglepi az eredményesség Kutatóév , Szöul: Soon-Cheol Chung, doktorandusz elkezdi Cho irányítása alatt a kísérleteket tervezni Kezdetben koreai kézakupunktúra pontok és vizuális stimuláció (Ogawa) vizsgálata: kis botokkal szurkálják egymást Kim (2006) a laborjegyzőkönyvek alapján megállapítja, hogy fogalmuk sem volt az akupunktúráról 1997 feb 20- az első kísérletek sikertelenek Fontos, hogy Cho folytatja a kutatást, mert 1) tudósként nem hiszi, hogy egy sikertelen kísérlettel sok értelmeset lehet mondani a világról, 2) „tudja”, hogy itt van valami Egyszerre ragaszkodik tudományához (hogy jó kutatóként megtalálja az értelmezést) és a jelenség valódiságához. Egyértelműen a nyugati tudomány irányából közelít (és reméli a sikert) At that time, Dr. Zang-Hee Cho was a 60-yearold professor at the University of California at Irvine. Cho frequently visited South Korea to see relatives and close friends and to collaborate on research with Korean scientists. In addition to his faculty position at the University of California, he had also accepted a professorship at the Korean Advanced Institute of Science and Technology (KAIST). When he visited Korea in 1992, he climbed Do-Bong Mountain in Seoul for a picnic with friends the day before he left for California, but he wore unsuitable shoes for walking up the mountain. Descending the mountain, he took a false step and tumbled down a hiking trail. He described his falling as ‘‘a flight, like a big jump down the mountain’’ (Dold, 1998, p. 59). He did not feel any trouble that day, but after a 12-hour-flight from Seoul to Los Angeles the next day, he could not stand up from his airplane seat. He felt severe back pain and could barely move at home. When his family suggested acupuncture for his back pain, he first scoffed at this idea; as an educated person he did not believe in acupuncture. However, he reluctantly tried acupuncture in a local acupuncture clinic. Much to his surprise, he felt the pain melting away. This transformational experience made him reconsider the validity of acupuncture. Cho’s curiosity about acupuncture led him to conduct an experiment during a sabbatical year between 1996 and 1997 in South Korea, where East Asian medicines were popular and scientific research on traditional medicine was gaining momentum. Soon-Cheol Chung, Cho’s graduate student, designed an experiment on acupuncture under Cho’s direction and funding. Cho’s team needed deeper knowledge of acupuncture and asked Hye- Jung Lee’s team to collaborate in the experiment. Lee’s team included two doctoral students of the Department of Meridianology, Kyunghee University, where Lee occupied the position of chair. The two graduate students played significant roles in locating experimental subjects and practicing acupuncture on them. Cho also asked Dr. Byung-Il Min, who possesses professional knowledge in both neuroscience and acupuncture, to join the project. Min is a rare person who majored in biomedicine and East Asian medicines; his dual background was especially helpful for the fMRI experiment on acupuncture. The research group thus finally consisted of heterogeneous professionals who mutually educated each other in the process of the experimentation. In the following section, I will explore the knowledge and skills the experiment requires in order to reach a deeper understanding of the experiment. The laboratory notebook that Cho’s team kept clearly indicated that they were totally ignorant of acupuncture, even of scientific research on acupuncture. The notebook contained several questions about acupuncture: ‘‘Does biomedicine certify the meaning of acupuncture point and meridians? Have western international journals ever published on acupuncture? Are there any explanations of the relationship between acupuncture and the brain?’’ Tudomány, tudományellenesség, áltudomány – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 32

33 Kísérleti eszközök változása
Kapcsolatok keresés Hye-Jung Lee-vel (Department of Meridianology, Kyunghee University) és két doktoranduszával (továbbá Dr. Byung-Il Min-nel, aki neurológus és akupunktőr) Létrejön egy hibrid kutatócsoport: radiológusok és akupunktőrök – közös projekt (mindkét csoport saját céljai + közös érdek a siker) 1997 márc-ápr. – közös „oktatás” és kísérlettervezés A kísérlet változik Visszatérés modern kézakupunktúra pontokról a Sárga Császár Belső Orvosságos könyvében leírt pontokhoz Profi akupunktőr használata Megfelelő pont / tű használata Nincs eredmény (a siker érdekében csökken a „nyugati” kutatócsoport monopolhelyzete, egyre több „keleti” elem) On 20 February 1997, Cho’s team conducted the first fMRI experiment using Korean hand acupuncture (KHA). Chung, Cho’s graduate student, stimulated an acupoint on the hand not with a needle but with a small sharp wooden stick, but did not get any signals on the Brodmann’s area. During March and April of 1997, both teams met and introduced each other’s fields. This reciprocal education also influenced the design of the experiment because the more the researchers knew each other, the more they were able to avoid mistakes. For example, Chung realized that Korean hand acupuncture had only recently developed, and many acupuncturists did not regard it as an orthodox and legitimate method of acupuncture therapy. Instead, the traditional doctors suggested the classical acupuncture originally formulated in The Yellow Emperor’s Classic of Internal Medicine. At the same time, this mutual education contributed to forging trust between the two types of professionals. It accelerated their mutual understanding and made them a single research unit. Based upon his experience, Chung reported that trust between researchers and strong belief in the experiment are very important because an experiment is more likely to fail if it lacks high psychological expectations and concentration.6 After the initial failure in February 1997, the next experiment was conducted on 16 April The experiment followed three steps. First, a light implemented in the MRI machine stimulated a subject and received signals from a target slice of the brain. These signals created an image of the activated area in the brain. Second, a professional acupuncture practitioner stimulated a non-acupoint outside of the bladder meridian so that the researcher could discern whether a specific acupoint had pseudo-effects or not. Third, vision-related acupoints of the bladder meridian were stimulated to compare their impact on the brain with those of light-stimulation and non-acupoint stimulation. Choosing acupoints for the experiment was contingent on the material structure of the MRI. The vision-related acupoints on the bladder meridian are distributed around three main areas: eyes and head, the back, and toes and feet (Rho, 1991, pp. 258–261). Because the head and body of a subject enter the enclosed MRI machine, an acupuncture practitioner cannot place a needle in the first two areas. This limitation caused Cho’s team to select acupoints around the toes and feet, the most distant area from the eye. Tudomány, tudományellenesség, áltudomány – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 33

34 Kísérleti csoport változása
Chung vett részt a kísérletben – Park döfi Rohadt hangos a gép – hat az agyműködésre – füldugó Chung nem szokta meg az akupunktúrát – fájdalmak hatására mozog kicsit: rossz kép Másnap Park fekszik a gépbe és egy másik akupunktőr szúrja (már a személyek sem „nyugatiak”) „megvan” a korreláció „Pilot” után valódi kísérlet: 12 egyetemi diák vizsgálata Szignifikáns korreláció de megjelenik a különös yin/yang felosztás is Chung became an experimental subject himself, and Jong-Bae Park, an acupuncturist, practiced needle acupuncture on his toe (BL 67: the 67th acupoint on the bladder meridian). The research team failed to draw a relevant image. First, when the MRI was operating, the activation of superconductive magnet and radio frequency amplifiers produced massive noise. In order to reduce the noise artifact, as it influenced the subject’s brain function, the research team made a suitable earplug. Second and more importantly, Chung reported that the pain from the needle caused him to move when the acupuncture was practiced. During the MRI scanning, a subject or patient should not move because several images must be produced from an identical location of the brain over the experimental course of time. The research team discussed how to remove the motion artifact and concluded that the experimental subjects needed to get used to having acupuncture treatment. On the next day, Jong-Bae Park, the acupuncturist who had previous experience with acupuncture treatment, became an experimental subject, and Hi-Joon Park, another acupuncture practitioner participating in the project, placed a needle in his toe (BL 67). To their surprise, the research team got the same image as when they did light-stimulation on the eyes. From this preliminary study, Cho’s team decided that experiment volunteers should be recruited from a population with no fear of acupuncture and accustomed to receiving acupuncture treatment. For this purpose, Lee’s team took advantage of their social network by asking students at the Oriental Medical College in Kyunghee University to participate in the project voluntarily. For the main experiment, a total of 12 college students took part in the project. The researchers repeated the experiment described above, but they placed needles in BL 66, BL 65, and BL 60 as well as BL 67, in order to determine whether other vision-related acupoints were related to the brain correspondence of Brodmann’s area. Cho’s team calculated the signal intensity change before and after the acupuncture treatment and compared it with the signal change caused by visual stimulation. The experimental results showed that the acupuncture stimulation produced the same activation in the Brodmann’s vision area (Fig. 3). Applying statistics to the change of signal, the research team concluded that there is a significant correspondence between a vision-related acupoint and a Brodmann’s vision area. Tudomány, tudományellenesség, áltudomány – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 34

35 Szemléletmód-változás
„Hibrid” kutatás: végül „nyugati” kísérlet és publikáció – de a nyugati módszerekbe vetett hit hatására addig dolgoznak a kísérleten, míg elválaszthatatlanul beépül egy csomó „keleti” elem Mégis mi a különös? Egy népi gyógymód is lehet hatásos, és vizsgálható tudományosan: a jelenségeket a modern tudomány nyelvén újra tudjuk írni és így is gyarapszik a tudásunk… De itt tolerancia nem csak a fogalmi keretben jelentkezik, hanem a kiértékeléskor is megjelenik Chung became an experimental subject himself, and Jong-Bae Park, an acupuncturist, practiced needle acupuncture on his toe (BL 67: the 67th acupoint on the bladder meridian). The research team failed to draw a relevant image. First, when the MRI was operating, the activation of superconductive magnet and radio frequency amplifiers produced massive noise. In order to reduce the noise artifact, as it influenced the subject’s brain function, the research team made a suitable earplug. Second and more importantly, Chung reported that the pain from the needle caused him to move when the acupuncture was practiced. During the MRI scanning, a subject or patient should not move because several images must be produced from an identical location of the brain over the experimental course of time. The research team discussed how to remove the motion artifact and concluded that the experimental subjects needed to get used to having acupuncture treatment. On the next day, Jong-Bae Park, the acupuncturist who had previous experience with acupuncture treatment, became an experimental subject, and Hi-Joon Park, another acupuncture practitioner participating in the project, placed a needle in his toe (BL 67). To their surprise, the research team got the same image as when they did light-stimulation on the eyes. From this preliminary study, Cho’s team decided that experiment volunteers should be recruited from a population with no fear of acupuncture and accustomed to receiving acupuncture treatment. For this purpose, Lee’s team took advantage of their social network by asking students at the Oriental Medical College in Kyunghee University to participate in the project voluntarily. For the main experiment, a total of 12 college students took part in the project. The researchers repeated the experiment described above, but they placed needles in BL 66, BL 65, and BL 60 as well as BL 67, in order to determine whether other vision-related acupoints were related to the brain correspondence of Brodmann’s area. Cho’s team calculated the signal intensity change before and after the acupuncture treatment and compared it with the signal change caused by visual stimulation. The experimental results showed that the acupuncture stimulation produced the same activation in the Brodmann’s vision area (Fig. 3). Applying statistics to the change of signal, the research team concluded that there is a significant correspondence between a vision-related acupoint and a Brodmann’s vision area. Tudomány, tudományellenesség, áltudomány – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 35

36 Lásd még Harry Collins - Trevor Pinch: Dr. Gólem - útmutató az orvostudományhoz . Kim, J Hybrid Modernity: The Sceintific Construction of Korean Medicine in a Global Age. PhD értekezés, University of Illinois Urbana-Champaign. Kim, J Mangling Acupuncture with functional MRI. Social Science and Medicine. Kutrovátz, Gábor, Láng, Benedek és Zemplén, Gábor A tudomány határai. Budapest: Typotex. Kutrovátz, Gábor és Zemplén, Gábor Á A tudomány heterogenitása és a naturalizmus. Magyar Filozófiai Szemle (1): Scheid, V Chinese Medicine in Contemporary China: Plurality and Synthesis. Durham, NC: Duke University Press Unschuld, Paul U Medicine in China. Historical artefacts and images. Munich: Prestel WHO standard akupunktúra nómenklatúrája: Zemplén, Gábor Á Távol-Keleti orvoslás és a tudomány-tanulmányok poszthumanista fordulata. In Határmunkálatok a tudományban, szerk. Kutrovátz, Gábor, Láng, Benedek és Zemplén, Gábor. Budapest: L'Harmattan. Images: thnx to Imi. Tudomány, tudományellenesség, áltudomány – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 36

37 Tudomány, tudományellenesség, áltudomány – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
37