Lisztérzékenység.

Az előadások a következő témára: "Lisztérzékenység."— Előadás másolata:

1 Lisztérzékenység

2 Coelikália A lisztérzékenység orvosi neve coeliakia, melynek oka a lisztben található fehérjékkel szembeni túlérzékenység. Témaválasztásom okai: Környezetemben, ismeretségi körömben előfordul (osztálytárs, rokonság, házunkban) Gyermekkorban kialakuló betegségről: Samuel Gee 1888 Felnőtt korban kialakulóról: Hess-Thysen 1932 számolt be először

3 A betegség előfordulása
Korábban gyermekkori betegségnek tartották, valójában bármely életkorban jelentkezhet. Japán, „Fekete Afrika”: ismeretlen Európában gyakori: Az un. jéghegy elmélet alapján az összes lehetséges eset 12%-a kimutatható és felismert coelikália Svédországban 1:256, É-Írországban 1:152, Magyarországon gyermekeknél 1:85! A betegek 70%-a nő. Feltűnően gyakori az előfordulás egypetéjű ikreknél és cukorbeteg gyerekeknél Ha a szülő beteg, a gyermekei körében a kialakulás esélye kb. 32%

4 A betegség oka(i) Alapvetően örökletes betegség, de kialakulásában környezeti tényezők is szerepet játszanak, melyek közül a legfontosabb, hogy a táplálékkal glutén, pontosabban annak alkoholban oldódó formája a GLIADIN kerül a szervezetbe, amely antigén-antitest immunválaszt vált ki a vékonybélben az arra érzékenyeknél.

5 Mi a glutén? A búza, árpa, rozs, zab magjában található gliadinból és gluteninből álló fehérjekeverék. Ez teszi a lisztet ragadóssá, a tésztát összeállóvá.

6 Mi a gliadin? A gabonafehérje gluténfrakciójának alkohololdékony komponensei aminosavból álló polipeptid.

7 Nem allergia! Hanem autoimmun betegség. De az allergiához hasonlóan immunválaszt vált ki a szervezetben. Az immunreakció következtében a bélbolyhok elpusztulnak, csökken a felszívó felület, romlik a tápanyagok felszívódása, bekövetkezik a malabsorptio (emésztési-felszívódási zavar). A beteg alultáplált, vitamin és ásványianyag hiányban szenved és ezek miatt egy sor más betegség alakulhat ki nála.

8 Az autoimmun folyamatról
A folyamat csak nagyvonalakban ismert. A gliadin egy emésztőenzim hatására kettéhasad Kisebbik része a 33 aminosavból álló 33Mer , jelentős szerpet játszik a coelikália kialakulásában (epitopjai antigénként viselkednek): Transzglutamináz enzimhez kötődve megváltoztatják annak szerkezetét és tulajdonságát. Stabil, hálózatos szerkezetű, összetett fehérje saját fehérjéből és gliadinból áll, melyet az immunrendszer saját, de hibás alkatrészként(antigénként) kezelve igyekszik elpusztítani.

9 Kérdések, újabb felfedezések
Miért indul be az immunválasz a gluténnal való találkozást követően szinte azonnal, vagy csak jóval később? Lehetséges válasz: A bélbolyhok áteresztőbbé vállnak a glutén számára Valószínű ebben több tényező együttes hatása játszik szerepet: kémiai, mechanikai ingrek, gyulladások, fertőzések. Újabb felfedezések: A betegek 90%-nál kimutatható a bélből, székletből kimutatható egy adenovírus, amely szerkezete a gliadinéhoz hasonló. Vagyis a betegek előzőleg adenovírus 12-es fertőzésen estek át. Az immunrendszer a gliadin-sajátfehérje komplexet kórókózónak tekinti.

10 Kérdések, újabb felfedezések
A betegeknél kimutatható a szöveti transzglutamináz enzim elleni antitest és az antigén prezentáció egy meghatározott speciális emberi leukocita antigének termelődésén alapuló típusa. Az európai emberek 30%-ra jell ez az antigénprezentáció, ami nem kóros, de a coelikália kialakulásának egyik feltétele. Ha a kóros folyamat elindult, az egész életen át megmarad. Csak a gluténmentes diéta segíthet!

11 A betegség tünetei Gyermekkori tünetek 14 hónapos-5 éves korig jelentkeznek: Étvágytalanság, gyakori hányás Pókhas kialakulása Széklet bűzös, csomós zsíros állagú, mennyisége sok Bőr alatti zsírszövet kevés, végtagok vékonyak Fejlődésben visszamaradnak Vitaminhiány és ennek következtében kialakuló betegségek Vérszegénység Kedvetlenek, nyűgösek, ingerlékenyek, nehéz a figyelmüket lekötni, kimerültek.

12 A betegség tünetei Felnőttkori tünetek 20-50, de leggyakrabban éves kor között jelentkeznek: Legjellemzőbb tünet az elhúzódó vagy ismétlődő hasmenés vagy székrekedés. A széklet nagy tömegű és zsíros, a beteg puffadásra panaszkodik.Nem mindig alakul ki. A felszívódási zavar miatt másodlagos tünetek alakulnak ki, ezek sokkal gyakoribbak, így a beteg nem gyanakszik coelokáliára. Ezek a következők: aftás szájnyálkahárta rendellenességek

13 A betegség tünetei Pszichés zavarok: kimerültség, zavartság, depresszió(nem egy esetben öngyilkossággal végződik) Mozgásszervi panaszok: izomgyengeség, arthritis

14 A betegség tünetei Csontproblémák, fájdalmak(zsírban oldódó vitaminok hiánya miatt): osteopenia, osteoporosis, osteomalachia, Kóros fogyás Véralvadási zavarok Májenzim, transzamináz, alkalikus foszfatáz enzimek szintjének emekedése Másodlagos laktóz érzékenység Izomgörcsök Neurológiai és mozgáskoordinációs zavarok(ataxia) Fokozott fogékonyság a fertőzésekre Gyomor, nyombélfekély

15 A betegség tünetei Száraz berepedezett bőr (főleg vashiányos vérszegénység miatt) Nők nehezen esnek teherbe, nagyobb a vetélés kockázata, férfiaknál alacsony spermaszám A betegek 5%-nál kialakul a dermatitis herpetifomis nevű bőrbetegség

16 Egyéb, nem ennek a betegségnek tünetei
Pajzsmirigy működés zavara Inzulinfüggő diabétesz Májon belüli epeútgyulladás Rosszindulatú béldaganatok Vékonybél falában kifejlődő T-sejtes limfómák Autoimmun betegségek A fenti betegségek kialakulása sokkal gyakoribb kezeletlen, későn diagnosztizált betegeknél.

17 Vizsgálatok, diagnózis felállítása
Szerológiai, coelikália specifikus ellenanyag vizsgálat: . A betegségre jellemző ellenanyagok minden coeliákiás vérében megtalálhatók (T-sejtes autoimmun-reakció). Vérszérumban lévő gliadin-ellenes, endomysium-ellenes és a transzglutamináz-ellenes, IgA vagy IgG típusú antitestek (tTG) kimutatásával történik . Az endomysium kötőszöveti fehérje, ami a vékonybél finom izomrostjait veszi körül. Az ellenük termelődő antitestek kimutatását a vékonybélből nyert szövetmintán is elvégezhetik.

18 Vizsgálatok, diagnózis felállítása
Vékonybél biopszia: A bélbolyhok állapotát endoszkópos szövetmintavétellel vizsgálják, amit általános vagy helyi érzéstelenítésben végeznek. A beteg nyálkahártya lelapult, a bolyhok rövidek, a normálisnál szélesebbek, vagy hiányoznak.

19 A betegség kezelése Sajnos nem gyógyitható
A betegség kezelése a gluténmentes diéta szigorú betartása. Az étrendből el kell hagyni minden olyan ételt, amely búzát, árpát, zabot vagy rozst tartalmaz. Búzaliszt helyett rizs-, kukorica-, sárgaborsó- és szójalisztet, burgonya- és kukoricakeményítő használható. A garantáltan gluténmentes élelmiszerek csomagolásán szöveggel (pl. gluténmentes, gliadinmentes, lisztérzékenyek is fogyaszthatják) vagy grafikusan (áthúzott búzakalász) jelölik a gluténmentességet.

20 Fontos hogy lisztes, illetve glutén-tartalmú ételeket akkor sem szabad fogyasztani, ha azokban csak nyomokban található meg a cöliákiások számára toxikus gliadin! A helyesen betartott diéta nem okozza egyetlen tápanyag hiányát sem. A cöliákiás betegnek egész életében tartani kell a gluténmentes diétát, mert a nem diétázóknál azonnal visszatérnek a tünetek!!! A diétázó gyerek egészséges társaihoz hasonlóan fejlődik. A diétától eltekintve minden beteg teljes életet élhet, fontos, hogy ne tekintse magát betegnek.

21 Köszönöm a figyelmet!