D I D A K T I K A.

Az előadások a következő témára: "D I D A K T I K A."— Előadás másolata:

1 D I D A K T I K A

2 A didaktika kialakulása, fogalma, tárgya, alapfogalmai
1.tétel A didaktika kialakulása, fogalma, tárgya, alapfogalmai

3 Oktatáselmélet: Didaktika (didaszkein = oktatni)
a tanítással, tanulással kapcsolatos törvényszerűségekkel, alapelvekkel foglalkozik. a különböző életkorokra és tantárgyakra érvényes, ún. általános törvényszerűségeket, alapelveket foglalja magába figyelembe veszi, hogy a tanulás és a tanítás eltérő módon és formában valósul meg az egyes életkorok esetén, de a különböző tantárgyak esetén is, a különböző módszerek, eljárások közös vonásainak a feltárására törekszik.

4 A didaktika kialakulásának előzménye
Őskor  utánzás  iniciáció Ókor iskolarendszer kialakulása Platon: Az akarat az értelemben gyökerezik. Arisztotelész: Az általános műveltség fogalmát megállapította. Középkor: skollasztika  tekintélyelvűség

5 Újkor: Bacon  semmi sincs az értelemben, ami előzetesen ne lett volna az érzékekben Comenius  Didaktica Magna Locke  utilitarizmus Rousseau  hasznos az, ami gyermek testi és szellemi fejlődésének javára válik Herbart  nevelés és az oktatás szoros kapcsolatban állt részletes metodikai elméletet kidolgozása

6 Magyarországi képviselők
Kármán Mór, Fináczy Ernő  hivatalos didaktika Nagy László  gyermektanulmány  reformpedagógia Kiss Árpád  mérés, értékelés Napjainkban  Ballér Endre, Veszprémi László, Falus Iván, Báthory Zoltán.

7 DIDAKTIKAI ALAPELVEK Olyan általános követelmények, irányelvek, amelyek a tanítási-tanulási folyamat legfontosabb törvényszerűségeit tükrözik; az iskolai oktatás tapasztalataiból leszűrt általánosítások, amelyek következetes érvényesítése tovább növeli a tanítás-tanulás hatékonyságát.

8

9

10

11

12

13

14

15 A konkrét és az absztrakt egységének elve
Az érzékelhetőből kiindulva jutunk el az absztraktig - A fizikai valóság ismeretében absztrakt elvonatkoztatásokat kell tenni. Pl: fogalomalkotás, általánosítás, szabályok felállítása

16

17 A szemléletesség elve segíti a megtanulandó ismeret (fogalom, törvény stb.) megértését, megmozgatja a reális képzeletet az érzéki észlelést kell működésbe hozni szemléletesen (majdhogynem megjelenítő módon) elbeszélni, mesélni, magyarázni

18 A tanulás fogalma, értelmezése
2.tétel A tanulás fogalma, értelmezése

19 Tanulásnak tekintendő az elméleti és gyakorlati ismeretek, a jártasságok és készségek elsajátítása, a képességek kialakulása, a meghatározott viszonyulások, az érzelmi és akarati tulajdonságok fejlődése, és a magatartás tanulása.

20 Brunner: a gyerek háromféleképpen tanul: - cselekvési tanulás (aktív fokozat) - képek segítségével való tanulás (ikonikus ) - fogalmi, gondolati tanulás

21 Skinner: a tanulásnak háromféle módja van: - cselekvés útján - tapasztalás által - próba-szerencse alapon

22 A tanulás típusai  Perceptuális:
- az első jelzőrendszerbeli információkat tanuljuk meg (pl. színek, hangok, ízek, illatok)  Pszichomotoros - a mozgási élmények alapján alakul ki (pl. írástechnika, sorkövető olvasás, mozgás)

23  Verbális: - szavakkal, értelmi-gondolati műveletekkel való tanulás - pszichofiziológiai alapja az asszociáció  Szociális - társas kapcsolatok kialakítása, empátia

24 Tanulási stílusok: auditív: hallás után
vizuális: látás alapján – az emberek többsége ilyen mozgásos: a cselekvés játszik szerepet (a memorizálást mozgásokkal követi) társas egyéni (magányosan, csendben) impulzív (előbb beszél, aztán gondolkodik) reflexív (előbb gondolkodik, aztán beszél)

25 Tanulási módszerek, elvek
 A gyakorlás, ismétlés (a frekvencia) törvénye - Ismétlés a tudás anyja - fontos a beiktatott szünetek jelentősége  A „túltanulás” negatív hatása - a tanulásnak van egy értelmes, optimális és gazdaságos időtartama

26  Az aktivitás és aktivizálás elve
- akarat, erőfeszítés, aktív részvétel ↓ eredményes tanulás „Hallom és elfelejtem, Látom és emlékszem rá, Csinálom és megtanulom.” (kínai mondás)

27  Motiválás és megerősítés
- azon indítékok együttese, melyek ráveszik a tanulót a tanulásra - a kisiskolásoknál az érzelem kerül előtérbe - célját tekintve: - valami kívánatos elérése - valami kellemetlen elkerülése

28 A sikeres iskolai tanulás
Carrol-féle modell Belső faktor: - kitartás a tanulásban - tanulási képesség - a megértés képessége Külső faktor: - a tanulási alkalom - a tanítás minősége Tanulásra fordított idő ___________________________ = 1 Tanuláshoz szükséges idő

29 Bloom elmélete  A tanuló jellemzői - előzetes tudás (kognitív jelleg)
- motiváció (affektív jelleg)  Tanulási eredmény - teljesítmény - tanulási gyorsaság - motiváció

30 Az oktatás tartalma, az iskolai tudás
3. tétel Az oktatás tartalma, az iskolai tudás

31 A tanítás tartalma összetett műveltségtartalom
A tudás különböző szintű elemei: Ismeret: A tények és a belőlük leszűrt általánosítások egysége:  Jártasság: Új feladatok, problémák megoldása az elsajátított ismeretek alkotó (kombinatív) felhasználása útján.  Készség: A tudatos tevékenység automatizált komponense. Ezen a fokon tudunk legkevesebb energiával, leggazdaságosabban tevékenykedni.  Képesség: Az egyén pszichikus tulajdonsága, valamilyen tevékenység, gyakorlása révén fejlődik ki és a tevékenység végzésében nyilvánul meg.

32 ↓ Az oktatás feladata az állandósult tudáselemek átadása
Általános műveltség   a tudomány fejlődése ↓ Az oktatás feladata az állandósult tudáselemek átadása ↓ Kreatív gondolkodásmód kialakítása

33 Célrendszer Az oktatás a nevelés része, ezért az oktatási cél megegyezik a nevelési céllal A cél operacionalizálása CÉL Feladat Követelmény

34 Az iskolai tudás Tudás:
 Ismeretek logikai összegfüggéseken alapuló rendszere.  Műveletek: az ismeretek felhasználása a tevékenységben, az alkalmazásban.

35 Tartóssági kritériumok
 Felvett tudás: - mit értett meg a tanuló, azonnali visszacsatolás  Rögzített tudás: - gyakorlással, tanulással a háttérmemóriában rögzített, felidézhető, de hosszabb időtartam után elfelejtődik (1-2 év) Állandósult tudás: - bármikor reprodukálható, aktivizálható

36 Bloom taxonómiája A taxonómia olyan osztályozási rendszer, amelyben pl. az értelmi fejlődés, a gondolkodás szintjeit hiearchikus, egymás fölé rendelt elvek határozzák meg.

37 Affektív (érzelmi) tanulással összefüggő követelmények:
befogadás válaszadás értékek kialakítása az értékrendszer belső, jellemképző erővé alakítása (világnézet)

38 Pszichomotoros (mozgásos) követelmények:
utánzás manipulálás artikuláció automatizálás

39 Kognitív (értelmi) tanulással összefüggő követelmények:
ismeret megértés } általában középiskolai szint alkalmazás analízis szintézis } inkább felsőfokú szint értékelés

40 Képzés Az a tevékenység, mely során az elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazása révén meghatározott jártasságok és készségek alakulnak ki, ennek nyomán fejlődnek a képességek.

41 Képzés Materális: minél több tudnivaló elsajátíttatása, mert a képességek ennek nyomán automatikusan fejlődnek Formális (alaki): a képességek fejlesztését a gondolkodás formális fejlesztésével lehet elérni, hiszen az ismeretek jelentős része hamar elavul

42 A tanterv fogalma, fajtái
4. tétel A tanterv fogalma, fajtái

43 fogalma: pedagógiai dokumentum, az oktatásirányítás eszköze, az oktatás tartalmának, feldolgozásának koncepciója

44 Melanchton Fülöp  a tananyagszabályozás első lépései
Jezsuiták  Ratio Studiórum Mária Terézia  Ratió Educationis

45 Szillabusz(1770 – 1950) Tantárgyakra, évekre előírt tartalom.( Sorrend nincs meghatározva, célok csak körvonalazva). A módszerekben a pedagógus felelőssége, önállósága a hangsúlyos. Többféle tankönyv

46 Központosított, „adagoló” tanterv(1950 – 1980)
Tantárgyakra, évekre, témákra előírt tartalom. Célok, módszerek központi meghatározása 1978-as nevelési-oktatási tanterv  Egy tankönyv

47 Központi kerettanterv, és helyi tanterv(1990 - )
Művelődési területenként (tantárgyanként) előírt tartalom  A tanítási anyagot nem osztja fel évekre, témákra Tankönyv- és programpiac

48 NAT, kerettanterv, helyi tanterv (1998 - )
Tantárgyakra lebontott művelődési területek évfolyamokra előírt követelmény integrált tárgyak lehetősége Többféle tankönyv, eszköz

49 Tantervtípusok:

50 tartalom egységessége alapján:
egységes (minden tanulónak ugyanaz) differenciált (értelmi képességek szerint)  minimális kompetencia rugalmas (helyi körülményekhez igazodik) Alaptanterv (core curriculum) moduláris (komplex tanulási-tanítási egységek)

51 tantervi szabályozás Európában:
kontinentális tanterv: központi irányelvek, központi tartalom mellett létezik az autonómia – központi előírás alapján önmaguk készítenek tantervet, eszközöket. (Svájc, Németország, Észak-Európa, Ausztria, Franciaország)

52 angolszász típus: alap- és kerettanterv – az elsajátítandó anyag 75%-át az alapkövetelmények határozzák meg, 25%-ban a helyi körülményekhez igazodik. (Anglia, Hollandia, Dánia)

53 kelet-európai: minden iskolára kötelező tanterv, egy tankönyv, központi irányítás

54 Felgyorsult a közoktatás tartalmi-szervezeti megújulása
1985. Oktatási törvény ↓ Felgyorsult a közoktatás tartalmi-szervezeti megújulása Megkezdődik a NAT kidolgozása 1995. október 5.

55 A NAT MŰVELTSÉGI TERÜLETEI
1.Anyanyelv és irodalom (magyar nyelv és irodalom; kisebbségi nyelv és irodalom) 2. Élő idegen nyelv 3. Matematika 4. Ember és társadalom: társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, emberismeret; történelem 5. Ember és természet: természetismeret; fizika; kémia; biológia és egészségtan

56 6. Földünk és környezetünk
7. Művészetek: ének-zene; tánc, dráma; vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret 8. Informatika: számítástechnika, könyvtárhasználat 9. Életvitel és gyakorlati ismeretek: technika; háztartástan és gazdálkodás; pályaorientáció 10.Testnevelés és sport

57 NATHT Helyi tanterv: - az adott iskolának a teljes képzési ciklusra szóló terve, a pedagógiai program része.

58 A helyi tanterv tartalmazza
a NAT-ban meglévő művelődési területekből az egyes évfolyamokon milyen tárgyakat tartanak óraszámok: tantárgyanként, évfolyamonként az adott tárgy főbb témakörei, követelmények ellenőrzési, értékelési formák (pl. osztályozás, vagy szöveges értékelés) magasabb osztályba lépés követelményei differenciálás módja tankönyvek, eszközök meghatározása rögzítik az egyes évfolyamok tantárgyi programját

59 Óvodai nevelés országos alapprogramja 1996. szeptember 1.

60 ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI
Játék játék - szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat Vers, mese az anyanyelvi nevelésnek fontos eszközei a mondókák, dúdolók, versek Ének, zene, énekes játék A környezet hangjainak megfigyelése, az éneklés, a zenélés felkeltik a gyermekek zenei érdeklődését, formálják zenei ízlésüket.

61 Rajzolás, mintázás, kézi munka
A kézi munka különböző fajtái, a műalkotásokkal való ismerkedés fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének Mozgás A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását a testi képességeket mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség.

62 A külső világ tevékeny megismerése
A gyermek tapasztalatokat szerez a közvetlen és tágabb természeti-emberi-tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól Munka jellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés fontos eszköze a munka és munka jellegű játékos tevékenység (az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak, naposi munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás stb.).

63 5. tétel Az oktatás folyamata

64 Folyamat: az órák egymás utáni, egymással összefonódó rendje DE! Magába foglalja a megelőző órát, az iskolai és az otthoni tanulást

65 Nagy Sándor az oktatási folyamatról
Ismeretszerzés Alkalmazás Rendszerezés Rögzítés Ellenőrzés Értékelés A fő didaktikai feladatok rendszere

66 Az oktatási folyamat mikrostruktúrája
A figyelem felkeltés Az érdeklődés felkeltése Az előzetes ismeretek felidézése Az új ismeretek biztosítása Elemzés Következtetés, szabályalkotás stb. Rendszerezés, rögzítés Alkalmazás Ellenőrzés, mérés, értékelés

67 Az oktatási folyamat pszichológiai, ismeretelméleti megközelítése
Struktúraelmélet Cselekvés útján (enaktív) Képek, vázlatok segítségével (ikonikus) Jelképek, vagy logikai ítéletek sorozatával (szimbolikus)

68 Programozott oktatás A tananyag logikus szakaszokra bontása A program sorozatokra, szekvenciákra oszlik A szekvencia lépésekre tagolódik A folyamat: ingerválaszmegerősítés

69 Fogalomalkotás A fogalom olyan gondolatforma, amely általánosítások, absztrakciók eredményeképpen jön létre A szavak segítségével a gondolkodás elvont síkra emelkedik.

70 Az új ismeret hatékony közvetítése
Ismeretszerzés: információk, adatok, tények, algoritmusok, konkrét és absztrakt fogalmak, összefüggések, alkalmazás: jártasságok készségek képességek kialakítása Az új ismeretek elsajátítása a viselkedés megváltozását is jelenti.

71 Az ismeretelsajátítás és alkalmazás folyamatának szervezése
Tudományosság Motiválás (figyelem ébrentartása, személyes relevancia, konfidencia, elégedettség érzése) Aktivizálás Érthetőség Fokozatosság Rendszeresség Szemléletesség Tartósság Differenciálás Visszacsatolás Megerősítés

72 6. tétel Az oktatás módszerei

73 A módszer fogalma Oktatási módszerek az oktatási folyamatnak állandó, ismétlődő összetevői, a pedagógus és a tanuló tevékenységének részei, amelyek különböző célok érdekében kerülnek alkalmazásra.

74 előadás Olyan monologikus szóbeli közlési módszer, amely egy téma logikus, részletes, hosszabb ideig tartó kifejtésére szolgál Szerkezete bevezetés kifejtés összegzés

75 magyarázat Olyan monologikus tanári közlési módszer, amellyel törvényszerű összefüggések, szabályok, tételek, megértését segítjük elő Fajtái: értelmező leíró okfeltáró

76 elbeszélés Olyan monologikus szóbeli közlés, amely egy jelenség, esemény, személy, tárgy szemléletes bemutatására szolgál Elsősorban az érzékszervekkel felfogható tulajdonságokat közöljük Érzelemgazdag módszer a gyerek átéli az eseményeket

77 Tanulók kiselőadásai Olyan monologikus módszer, amikor a szóbeli közlés nem a tanártól, hanem a tanulótól származik Felsőbb osztályokban, bizonyos tárgyaknál alkalmazható

78 megbeszélés Dialogikus szóbeli közlési módszer, amikor a tanulók a pedagógus kérdéseire válaszolva dolgozzák fel a tananyagot - állandó kontaktus rendszeres visszajelzés a tanuló önállóan jön rá a megoldásra

79 Vita Dialogikus szóbeli közlési módszer, mely célja az ismeretek elsajátítása, a gondolkodás és a kommunikációs készségek fejlesztése Jellemzői: - a diákok nagyfokú önállósága - a pedagógus a háttérből irányít - az interakciót a tanulók kezdeményezik - értékelés: egyetértek, vagy nem értek egyet

80 Szemléltetés A tanulmányozandó tárgyak, jelenségek bemutatása, elemzése A szó és a szemléletesség kapcsolata: - a ped. irányítja a megfigyelést - a megfigyelésre alapozva összefüggések feltárása - a szóbeli közlés megerősítése

81 A PROJEKTMÓDSZER CÉLJA
sajátos tanulási egység, technika, a megismerés fő forrásává az önálló és csoportos tapasztalást teszi. a tanulók egy-egy problémának a lehető legtöbb összefüggését és kapcsolódási pontját is felfedjék.

82 A projekt gyakorlata A projekt tervezése – hálóterv
A projekt megvalósítása -ráhangolódás, előkészítés, konkrét tervezés, dokumentálás, feldolgozás A projekt eredményeinek bemutatása – prezentáció, produktum bemutatása A projekt zárása – értékelés: produktum, tanulás folyamata, társas kapcsolatok alakulása

83 Projektmódszer A tanárok és diákok közös tevékenységére építő módszer, amely a megismerési feladatot projektek sorozataként szervezi meg A projekt olyan komplex feladat, melynek középpontjában egy gyakorlati természetű probléma áll (pl. hajómakett)

84 Kooperatív oktatási módszer
Kis csoportokban végzett tevékenységen alapul, segíti az együttműködést

85 A kooperatív tanulás fogalma
tanulók párban v. 4-6 fős csoportokban végzett tevékenysége együttműködve oldanak meg közös problémát, kutatnak közös témát hoznak létre új gondolatokat a tanuló aktív gondolkodással alkot együttműködéssel jut új ismeretekhez kommunikációban diák-diák közti interakció

86 Fejlesztési szintek kooperatív tanulás
Kritikai gondolkodás fejlesztése ↓ problémamegoldás, információkezelés, döntéshozás másokkal együtt többet érhetnek el mint egyedül egymás munkájának jóindulatú kritikusai Kommunikációs képességek fejlődése: kérdezés, előadás, vita, figyelem, értékelés Felkészültebbek – önálló élethosszig tartó tanulásra

87 Szimuláció, szerepjáték
A szimuláció során a valóság bizonyos elemeit elvonatkoztatjuk, így a diákok azzal kapcsolatba léphetnek fajtái: - gép-ember (repülőgép szimulátor) - ember-ember (mikrotanítás)

88 Szerepjátéknál a diák más szerepét veszi fel
Életközelbe hozza az időben, térben távoli embereket, eseményeket, néezeteket (pl, Kossuth-Széchenyi, gyáriparos-környezetvédő)

89 A módszerek kiválasztása
Függ: - tananyag tartalmától - a diákok tulajdonsága ( életkori sajátosságok, értelmi képességek, aktuális hangulat)

90 Az oktatás eszközei, tárgyi feltételei

91 Taneszköz: az oktatás folyamatában felhasználható, az oktatás céljának elérését segítő tárgy

92 A taneszközök története
1. Azok a tárgyak, amelyek bemutatása nem igényel semmi segédeszközt ( tárgyak, makettek, képek) 2. Előállításuk gépekkel történt, de önmaguk közvetítik az információt ( könyvek, nyomdai termékek) 3. Az információhordozók előállításához és közvetítéséhez gépi berendezésre van szükség ( hangfelvétel, filmek) 4. A taneszközök a tanulás irányítását is képesek ellátni (oktatógépek, programozott tankönyvek) 5. videórendszerek, internet

93 Pedagógiai Lexikon szerint
Háromdimenziós taneszközök (szemléltetőeszközök, makettek) Nyomtatott taneszközök ( tankönyvek Oktatástechnikai anyagok (szoftver) és eszközök (hardver)

94 Taneszközök jegyzéke Taneszközjegyzék az ajánlott taneszközökről (XIX. sz.) NAT után három dokumentum készült - funkcionális taneszközlista (taneszköz igény) - taneszközjegyzék (forgalomban lévő taneszközökről) - tankönyvjegyzék

95 A taneszköz jellemzője
Dokumentumszerűség ( lehetővé teszi egy tárgy vagy jelenség megörökítését, felidézhetőségét) Manipulálhatóság ( események valóságos idő- és térbeli viszonyainak megváltoztatása pl. visszaidézhető, megváltoztatható) Sokszorozhatóság ( filmek, hanganyag)

96 Taneszközök a tanítási órán
Tankönyv: Információátadó Gyakoroltató Feladatokat tartalmaz Munkáltató Önálló munkát segíti A jó tankönyv motiváló hatású, megbízható ismereteket közvetít, a diákok tanulási tevékenységét segíti

97 Auditív eszközök - tartalmi és tanulásirányító információk - új ismeretek nyújtása - beszédfejlesztés - idegen nyelv tanulása - archív felvételek - saját felvételek készítése

98 Vizuális eszközök - szemléltetést segítik - áttekinthetőség (írásvetítő, projektor) - változások bemutatása (területi változások) - képrögzítés, visszajátszás (dia)

99 Audiovizuális eszközök
- teljessé teszik a valóság megismerését - változások bemutatása (kinyíló virág, háború) - a múlt felelevenítése - a jövő elképzeltetése - esztétikai élmények nyújtása - problémák felvetése (konfliktus bemutatása) - oktatófilmek - rögzítés, visszajátszás

100 Taneszközök kiválasztását befolyásolja
Tanulók jellemzői Az óra célja Követelmény Tartalom Feladatok Gazdaságosság Lehetőség

101 Az oktatás szervezeti keretei és formái
8. tétel Az oktatás szervezeti keretei és formái

102 osztály Az osztály a tanítás-tanulás társas közege Ültetés rendje
(1777, 1806) elöl a jók, XX. sz. egészségügyi szempontok Osztályfőnökség (1849 Entwurf középiskola, 1945 általános iskola)

103 Az osztályba sorolás szempontjai
Comenius  életkor alapján Reformpedagógia  heterogén életkorú csoportok 1945 után életkor alapján többféle korrekciós megoldással Teljesítmény alapján a legfontosabb tantárgyakban (nívócsoportok) Teljesítmény alapján részcsoportok (osztálybontás) Képességek alapján (homogenitás értelmi képesség szerint) Tanulási, magatartási problémákkal küzdő diákok

104 Koedukáció az osztályban
XIX. század végén USÁ-ból Reformpedagógia természetesnek tartotta DE! EU. és Magyarországban csak kényszerből Mo-on 1960-as évektől általános Kutatók szerint formális egyenlőség Homogén osztályokban jobb teljesítmény

105 Szervezeti formák Tanítási óra
Időtartama: 1890-ben Poroszország 50 perces 1911-es rendelet 45 perc Reformpedagógiák szerint egyedi beosztás Rituálék a tanítási órán Csengetés Egyházi iskolák  imával kezdenek 1950-es évek  jókedvű közös ének Órakezdés  jelentés felállás

106 Órarend A tanítási órák heti vagy ciklusos rendjének kialakítása
Intenzív szellemi munka 2-3. munkanap 9-11-ig Homogén gátlás (hasonló tartalmú órák egymásutánisága) Fizikai megterhelés után ne legyen finomabb mozgást igénylő foglalkozás Tantárgyak arányos heti elosztása

107 Óratípusok Új ismeretet feldolgozó óra Alkalmazó (feladatmegoldó óra)
Készségfejlesztő Gyakorló Munkáltató Kísérletező Rendszerező – ismétlő óra Összefoglaló Komplex gyakorló Ellenőrző- értékelő óra

108 A tanítási óra menete Óratípus Függ:
Az óra szerepe a tanítási folyamatban Az adott osztály sajátosságai Rendelkezésre álló eszközrendszer

109 Az oktatás munkaformái
9. tétel Az oktatás munkaformái

110 A frontális munka A diákok tanulási tevékenysége egy időben, azonos ütemben folyik a közös oktatási cél érdekében Jellemzői: Magas tanulólétszám a meghatározó Pedagógus irányításával közös anyagfeldolgozás Osztályközösség együttes motiválása

111 pozitívuma A tananyag leggyorsabb átadása A tömegoktatás a legolcsóbb
Nagy osztálylétszámnál jól használható Módot ad a pedagógusnak önmaga kiteljesedésére A pedagógus is így tanult, ezért jól ismeri A társak előtti szereplés

112 negatívuma Csak azok a diákok vesznek részt, akik tudnak és akarnak
Nem biztosítja az egyéni tempót Különbözik: a diákok érdekeltsége előzetes tudása a tanulási folyamatban való részvétel intenzitása tanulási teljesítmény

113 Csoportmunka A diákok (3-6 fő) közösen tevékenykednek egy feladat megoldása érdekében Alkalmazható: Új anyag feldolgozása Az alkalmazás, gyakorlás érdekében A rögzítést elősegítésére Rendszerezésre

114 A csoport kialakítása Csoportot létrehozhat: Kialakulhat: Tanár Diákok
mechanikusan (ülésrend szerint) diákok képessége szerint (homogén, heterogén)

115 A csoportmunka szakaszai
Hangulati előkészítés frontálisan A csoportfeladatok kiosztása (ugyanaz, különböző) Az idő meghatározása A munka (a pedagógus indirekt irányításával) A csoportok beszámolója frontális munkaformában Szóbeli értékelés

116 A csoportmunka hatása A diákok megtanulják:
a munkamegosztást egymás segítését az idővel való gazdálkodást új módszereket másoktól a vitatkozást Átalakul az osztály társas kapcsolatrendszere A pedagógus új oldaláról ismerheti meg diákjait

117 A páros munkaforma Két tanuló működik együtt egy feladat megoldása érdekében Két változat. hasonló képességű tanulók  páros munka ( a megoldás esélye belátható) különböző képességű tanulók  tanulópár (esetleges kölcsönös segítség)

118 A páros munka tényezői:
Együttműködési tapasztalat Egymás kiegészítése Szociális és tanulási tapasztalat Pedagógus ösztönző segítése

119 Egyéni munka A diákok önállóan megoldandó egyéni feladatot kapnak
Munkaszervezési módozatok: Ugyanazok a feladatok  a képességeik szerint oldják meg a diákok ( a jobbak többet) Minden diák egyénre szabott feladatot kap Diákokat képességeik szerint csoportokra bontják és a csoportok kapnak egyforma feladatot

120 Egyéni munka a gyakorlatban
Az egyéni munkára alkalmas feladatok meghatározása A szükséges segítség biztosítása Értékelés Az elakadás okai: Nem megfelelő feladat Rossz értelmezés A diák megerősítést vár Gyengül a motiváció

121 A tanítás-tanulási munkában a munkaszervezési módok szimultán, párhuzamos alkalmazása a legcélravezetőbb

122 Ellenőrzés és értékelés a pedagógiában
10. tétel Ellenőrzés és értékelés a pedagógiában

123 Ellenőrzés az a tanári tevékenység, amely kiváltja és felfogja a tanulók megnyilvánulásainak valamennyi területéről érkező információkat Az értékelés a tanulók képességeiről, tudásáról szerzett tájékozódás alapján történő visszajelzés, amely megállapít, megerősít, besorol

124 Az ellenőrzés és értékelés a pedagógiai munka szerves része
A pedagógus rendszeresen tájékozódik: a diákok teljesítményéről magatartásáról ezekre reagálva véleményt fogalmaz meg megerősíti a kívánatost, a jót korrigálja a hibát önellenőrzés, önértékelés révén minél eredményesebb teljesítményre buzdít

125 A tanulási eredmények értékelése
Diagnosztikus (helyzetfeltárás) Pedagógiai beavatkozások előtt A diákok milyen feltételekkel kezdik az adott szakaszt Melyek azok a területek, amelyeken lemaradtak Kialakítható az egyénre, csoportra szabott oktatási stratégia

126 Formatív: (fejlesztés-formálás
Folyamat közbeni irányítás Nem minősítés, hanem a jó megerősítése, a hiba kijavítása Feltárja mit tud a gyerek, mit nem

127 Szummatív: (minősítő)
Nevelési-oktatási szakasz záróaktusa Célja a záró minősítés A tanulót teljesítmény alapján minősítjük Szelektív funkciót tölt be (pl. bukás) Cél  objektív, hiteles, megbízható adatok

128 Az értékelés folyamata
A célok megfogalmazása (követelmények kialakítása) Ellenőrzés Megfigyelés Szóbeli felelet Írásbeli Információk értelmezése Mennyiségi értelmezés  osztályzat, pontok Minőségi  szöveges, metakommunikatív

129 Mérés Tudást, képességet, attitűdöt stb. számszerűsítünk, így lehetővé válik az objektív összehasonlítás A mérőeszközön rögzített skálát hozzámérjük a megvizsgált tulajdonsághoz Eszköze: teszt Tudást Intelligencia Kognitív kompetenciát Képességeket mérő tesztek

130 Méréssel kapcsolatos követelmény
Objektivitás Kizárni a szubjektivitást Tanár viselkedése, metakommunikációja Érvényesség (validitás) Azt mérjük-e, amit mérni akarunk? Megbízhatóság (reliabilitás) Egy tulajdonság ismételt mérése ugyanolyan eredményű lesz

131 A teljesítménymérés Normára orientált
Globális becslés: a pedagógus az összbenyomását egy osztályzatban fejezi ki Pontérték felállítása: a pontok a feladategységek megoldásából adódnak Hátrányai: „Önmegvalósító jóslat” Nem tárja fel mely célt érte el, melyeket nem A jó osztályzatból sem derül ki, hogy elérte-e a célt?

132 Kritérium orientált A teljesítményt egy előre meghatározott kritérium alapján mérik A kérdés, hogy a tanuló bizonyos célokat elért vagy sem? Objektív mérce

133 A tanítási-tanulási folyamat tervezése
11. tétel A tanítási-tanulási folyamat tervezése

134 Az improvizáció csak a zenében honos „szervezési” forma.
A tervezetlen, rögtönzött tanóra csapongó, eredménytelen. A tervezésre, előkészítésre szánt idő többszörösen megtérül. A tanórán a jól szervezett, egyenletes terhelés a leghatékonyabb!

135 KINEK? MIT? HOGYAN? tanítsunk
A tervezés során megválaszolandó három fő kérdés: KINEK? MIT? HOGYAN? tanítsunk

136 A tanítás-tanulási folyamat tervezésének céljai
• A nevelési-oktatási célok megvalósításának előkészítése, a módszerek, a szervezeti keretek, a szükséges eszközök, stb. kidolgozása révén. • A nevelés-oktatás hatékonyságának növelése, vagyis a diákok tudás- és neveltségi szintjének fejlesztése.

137 A tervezést jelentősen befolyásolja:
• A képzés, az iskola-óvoda, a tantárgy, a cél- és követelményrendszere • A pedagógus személyisége, feladatairól, diákjairól alkotott elképzelése, koncepciója, módszertani ismeretei

138 A tanítás-tanulási folyamat tervezésének szintjei
Az egész tanévre vonatkozó átfogó terv Szükség esetén rugalmasan változtatható a tanulói sajátosságok függvényében Megjelennek a didaktikai feladatok, az óraszám lebontása, a nevelési-oktatási célok, a szükséges eszközök

139 Tematikus terv A nagyobb tananyag-egységek (6-12 tanóra) részletesebb kidolgozása A didaktikai feladatok beépítése a tananyagba, a tananyag órákra való lebontása, a módszerek, eszközök meghatározása

140 A tematikus tervezés feladatai
Fogalmi és logikai elemzés Új fogalmak, összefüggések megjelölése Pszichológiai elemzés Megtervezni a motiválást, a differenciálást Nevelési szempontú elemzés Személyiségfejlesztés, magatartásformálás Didaktikai elemzés Az oktatás stratégiájának meghatározása

141 Az óra tervezése Az óra célkitűzése – az óra típusa
Tananyag logikai lépésekben való megtervezése Faladatok, kérdések kidolgozása Tevékenységformák, szervezési formák, módszerek, eszközök meghatározása Ellenőrzés, értékelés kigondolása Házi feladat meghatározása

142 Az óra mozzanatai Az óra megszervezése
Kapcsolatok a már elsajátított anyaggal Házi feladat ellenőrzése Bevezető beszélgetés Figyelem felkeltése Érdeklődés megragadása A téma bejelentése – Célok ismertetése Tanulási tevékenység irányítása Rögzítés, rendszerezés Otthoni egyéni feladat kijelölése Értékelés

143 A szemléltetés tervezése Időbeosztás tervezése Feladatok összeállítása
Mindig egy konkrét csoportra/osztályra tervezzünk

144 A gyerek tevékenységének tervezése
A gyermeki tevékenység megtervezése során a pedagógus felidézve a csoport/osztály tagjait, tipikus kérdéseiket, a gyerekek jellegzetes, egyéni gondolkodásmódját. A tanulókhoz igazított tevékenységtervezés elősegíti az órára való érzelmi ráhangolódást

145 A tanítási – tanulási stratégiák
12. tétel A tanítási – tanulási stratégiák

146 Az oktatási stratégia olyan tevékenységi rendszerek megválasztása, amely a feladat
optimális megoldását eredményezik. az egyes módszerek, taneszközök, tanulásszervezési formák, értékelési eljárások komplex, sajátos logikai egységet alkotnak

147 A) Célközpontú stratégiák
Információ tanítása bemutatás segítségével Lényege: kapcsolatot teremtsünk a meglévő és a kialakítandó struktúra között A tanár: - motivál - strukturáló elvek (feltárja az ismereteket) - tananyag logikus közlése - a gondolkodás elősegítése

148 Fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés segítségével
A fogalmakat ismertetőjegyeik alapján csoportosítjuk Direkt bemutatás tanár definiálja a fogalmat Fogalomelsajátítás példák – ellenpéldák elemzése

149 Készségtanítás direkt oktatás segítségével
A célokat elemeire bontjuk A diákot végigvezetni az elsajátítás menetén Határozott, de nem autokratív tanári irányítás

150 Szociális és tanulási készségek tanítása kooperatív tanulás segítségével
Az iskolában meg kell teremteni a társadalmi életre való felkészülés feltételeit. (Dewey) Az előítéletek felszámolása (Allport) Kölcsönös függőség motiváció a közös cél elérésére

151 Gondolkodás fejlesztése felfedezéses tanulás segítségével
A tanulók maguk konstruálják gondolati rendszereiket (Brunner) A pedagógus nem készen nyújtja az ismereteket felfedező tevékenység

152 B) Szabályozáselméleti stratégiák
Nyílt oktatás A tanulóban rejtőző képességek kifejlesztése (Frőbel) Individualizált tanulási lehetőségek A tanuló aktív felfedező tevékenysége

153 Adaptív oktatás Minden gyerek különböző A tanítás a gyerekek képességéhez igazodjon Egymástól eltérő tanítási eljárások

154 Programozott oktatás Lineáris programozás (Skinner)  a tananyag kis lépésekre bontása –> egyéni ütem folyamatos megerősítés Elágazásos program (Crowder)  a tanuló feleletétől függ a követező feladat

155 Az optimális elsajátítás stratégiája
a született adottságok különbözőek  különböző időkeret Csak akkor térjünk új anyagra, ha a megelőzőt optimális szinten megtanítottuk

156 Az utolsó következik!!!!!!!!

157 A kompetencia alapú oktatás és a nemzetközi vizsgálatok
13. tétel A kompetencia alapú oktatás és a nemzetközi vizsgálatok

158 A kompetencia a pszichikus képződmények olyan rendszere, amely felöleli az egyénnek egy adott területre vonatkozó ismereteit, motívumait, gyakorlati készségeit, s ezáltal lehetővé teszi az eredményes tevékenységet.

159 A kompetencia ismeretek képességek egységében jelenik meg attitűdök

160 A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen.

161 Anyanyelvi kommunikáció
A kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóbeli és írásbeli formában történő kifejezésének és értelmezésének képessége.

162 Idegen nyelvi kommunikáció
A gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő megértésének, kifejezésének és értelmezésének képessége az anyanyelvtől különböző nyelven.

163 Matematikai kompetencia
A legalapvetőbb szinten az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok és a törtek használatának képességét foglalja magában fejben és írásban végzett számítások során, különféle mindennapi problémák megoldása céljából.

164 Természettudományi és technológiai kompetenciák
Azon ismereteknek használatára való képesség, amelyekkel a természettudományok a természeti világot magyarázzák. A technológiai kompetencia ennek a tudásnak az alkalmazása a természeti környezet átalakításában.

165 Digitális kompetencia
Az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatára való képesség a munkában, a szabadidőben és a kommunikációban.

166 A hatékony tanulás Az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek otthon, a munkahelyen, az oktatásban történő alkalmazásának képessége.

167 Személyközi, interkulturális és szociális kompetenciák
Nélkülözhetetlenek a hatékony személyes és csoportos érintkezésben mind a köz-, mind a magánélet területén

168 Állampolgári kompetenciák
Azoknak a kompetenciáknak a halmazaként írhatók le, amelyek az egyén számára lehetővé teszik az állampolgári szerepvállalást.

169 Vállalkozói kompetencia
A változás kiváltására való törekvés, másrészt a külső tényezők által kiváltott újítások támogatásának a képessége.

170 Kulturális kompetencia
A gondolatok, élmények és érzések különféle módon – többek között zene, tánc, irodalom – történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában

171 Mérések 1968. csatlakozás az IEA-hoz ↓
Nemzetközi összehasonlítások lehetősége 1991-ig kilenc felmérés volt

172 Az olvasástanítás 1970-es évek óta a legneuralgikusabb pont
olvasásértés Mo. az IEA átlag alatt ↓ Módszertani változások javaslata -Hazai vizsgálatok olvasástesztek a) meghatározott szavak, mondatok megértése b) szöveg információiból következtetések levonása Az olvasástanítás 1970-es évek óta a legneuralgikusabb pont

173 matematika Áttérés a komplex matematika tanítására ↓
1980-ban az IEA átlag fölött (5. hely)

174 természettudomány Jelentős oktatási reform
Tantárgy-pedagógiai innováció ↓ Jóval az IEA átlag fölött Diákolimpiákon kiváló eredmények matematika, fizika, kémia tantárgyakból DE! oktatásra fordított összeg csökkenése gyors teljesítménycsökkenés

175 PISA felmérés Olyan rendszeresen közölhető és megbízható mutatókat akarnak nyerni, melyek a felmérés nemzetközi összehasonlító jellegéből fakadóan a részt vevő országok mindegyikében érvényesek a közoktatási rendszert rövidesen elhagyó fiatalokra.

176 mérőeszközök Kilenc tesztfüzettel mérték a diákok olvasási-szövegértési képességét, matematikai és természettudományos műveltségét; továbbá szociokulturális hátterüket, iskolai környezetüket

177 A PISA az OECD (Organization for Economic Cooperation and Development) megbízásából készülő monitorozó jellegű felméréssorozat - Az oktatás minősége, a 15 éves tanulók tudása az ország jövőbeni társadalmának és gazdaságának Indikátora - A PISA nem tantervi tartalmakat mér, hanem alkalmazásképes tudást

178 2006. Természettudomány Forrás: Ostorics László:
A PISA nemzetközi tanulói képességmérés bemutatása, eredményei

179

180 Szövegértés 2006. Forrás: Ostorics László:
A PISA nemzetközi tanulói képességmérés bemutatása, eredményei

181

182 Matematika 2006. Forrás: Ostorics László:
A PISA nemzetközi tanulói képességmérés bemutatása, eredményei

183

184 Forrás: Ostorics László:
A három mérési terület OECD-átlaghoz viszonyított eredményei országonként 2006. Forrás: Ostorics László: A PISA nemzetközi tanulói képességmérés bemutatása, eredményei

185

186 Szövegértés 2009. Forrás: PISA 2009 összefoglaló jelentés
Oktatási Hivatal Budapest 2010

187

188 Matematika 2009. Forrás: PISA 2009 összefoglaló jelentés
Oktatási Hivatal Budapest 2010

189

190 Természettudomány 2009. Forrás: PISA 2009 összefoglaló jelentés
Oktatási Hivatal Budapest 2010

191

192 A hetvenes-nyolcvanas években azt vizsgálták, hogy a tanulók mennyire teljesítették a tantervi követelményeket. A PISA vizsgálatok elsajátított tudás alkalmazását vizsgálták

193 Sikeres felkészülést!