Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

BB Biblia-kör.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "BB Biblia-kör."— Előadás másolata:

1 BB Biblia-kör

2 1. alkalom

3 A keresztvetés Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.
Észak, dél, kelet, nyugat irányba mozgatjuk a jobb karunkat. A nyugati (latin, római) és a keleti (görög, ortodox) egyházban van csak. A hitünkről teszünk ez által tanúságot.

4 Miről tanulunk az idén??? Először (ma) a Szentírásról általánosságban.
Jövő héttől pedig Szent Márk evangéliumát tanulmányozzuk.

5 Biblia és / vagy Szentírás?
Mi a különbség a két könyv között? SEMMI!

6 Biblia és / vagy Szentírás?
A Biblia a görög biblosz (βίβλος) szóból származik, ami annyit jelent, mint könyvek. A Szentírás pedig magyar szó. Utal Istenre – a könyv szerzőjére – aki szent.

7 Biblia két fő része Ószövetség. Újszövetség.
Régies nyelven Ó- és Újtestamentum.

8 Mit jelent a testamentum szó?
Végrendelet. Isten rendelkezése az ember számára, hogy mit és hogyan kell tennie ebben a világban.

9 A Szentírás sugalmazottsága
Mit jelent az a szó, hogy sugallat, sugallni valamit? Mit jelent, hogy Isten sugalmazta a Bibliát? Azt, hogy Isten hatott a szerzők gondolataira, szívére és azt fogalmazták meg, amit Ő közölni kívánt.

10 Mihez hasonlítsuk a Bibliát?

11 A Szentírás keletkezése
Szájhagyomány. Később írott módon.

12 Tóra tekercs

13 A legrégebbi Szentírások

14 Qumrán

15 Qumrán

16 Qumrán

17 Qumrán

18 Qumrán

19 Qumrán

20 Qumrán

21 Sínai kódex

22 Sínai kódex IV. században keletkezett Egyiptomban.
A görög nyelvű szöveg az Újszövetséget hiánytalanul, az Ószövetséget részben tartalmazza. A kódex 43 pergamenlapból álló részletét 1859-ben találta meg Constanin von Tischendorf német kutató a Sínai-hegyi Szent Katalin kolostor égetésre szánt papírjai között.

23 Már olvasható a www.codex-sinaiticus.net oldalon

24 Vatikáni kódex

25 Vatikáni kódex IV. században keletkezett.
A görög nyelvű szöveg, mely tartalmazza az Újszövetséget és az Ószövetséget. 1536 számozott oldal, azaz 768 lap. Pergamenre írták.

26 Mi az a pergamen? A pergamen (magyarul hártya) az ókor óta az írás rögzítésére használt cserzetlen, szőrtelenített állati bőrből készült fehérített, vékonyított, általában kétoldalas írásra alkalmas lap. Az elnevezés valószínűleg az ókori görög város, Pergamon (ma Bergama, Törökország) nevéből származik. A hagyomány szerint itt készítettek először pergament a Kr. e 2. században.

27 Hogyan készül a pergamen?
A megfelelő minőségű bőr kiválasztása. Az adott állat gyapjának vagy szőrének színe befolyásolta a végtermék színét. A pergamen készítéséhez a lenyúzott állati (borjú-, juh-, kecske-, esetenként ló-, nyúl-) bőrt először meszes fürdőben áztatták (melegebb éghajlatú országokban egyszerűen kiterítették a napra), majd a megpuhult szőrzetet és húst lehúzták a bőrről.

28 Ahol csak lehetséges volt, ott a bőr külső rétegét (szőroldal) is eltávolították. Ebben a fázisban vált az irhából tulajdonképpeni pergamen. A megtisztított irhát ezután még két napig tiszta vízben áztatták, hogy kimosódjon belőle a mész, ezt követően feszítették csak ki a bőrt egy arra alkalmas kereten. A száraz, hártyavékony kész pergament leemelték a kertről, hogy összegöngyöljék és/vagy raktározásra, eladásra bocsássák.

29 Hogyan írtak a pergamenre?
A pergament habkővel lecsiszolták, ami elősegítette, hogy a tinta mélyen behatoljon a rostokba. A sima felület és a fehér szín elérése érdekében krétával kifehérítették vagy mészből, lisztből, tejből és tojásfehérjéből álló keveréket dörzsöltek a bőrbe. Mindezek után méretre vágták.

30 Neovulgata 1979-ben jelent meg
Neovulgata ben jelent meg. Ez a Katolikus Egyház hivatalos Bibliája.

31 Vizsolyi Biblia

32 Károli Gáspár szobra Göncön.

33 Károli Gáspár Biblia fordítása
1590-ben jelent meg. 2412 oldalon kb. 800 példányban másfél év alatt készült el. Súlya kb. 6 kg. 52 fennmaradt példányról tudunk, közülük 24 országhatárainkon kívül van. Egy eredeti példány látható a vizsolyi templomban is.

34 Károli Gáspár így ír erről a munkáról:
„Istennek nevét segítségül híván, minek utána hozzá kezdettem volna egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nékem a fordításban segítségül voltak, meg nem szűntem addig, míg nem véghöz vittem a Bibliának egészben való megfordítását ...”

35 Vizsolyi ref. templom Két periódusban épült:

36 14. szd. eleje. 12. szd vége – 13. szd. elej.

37 Vizsolyi ref. Templom ablakai

38 Vizsolyi ref. Templom ablakai

39 Vizsolyi ref. Templom belseje

40 Vizsolyi ref. Templom szentéje

41 Káldi György kat. bibliafordítása 1605-1607.

42 A Szentírás szerkezete, felosztása
Könyvek. Fejezetbeosztás. Versbeosztás.

43 Szentírásmagyarázat Ki az, aki hitelesen magyarázza a Szentírást?
Hogyan olvassuk és értelmezzük otthon a Szentírást?

44 Befejezés Keressük ki a Szentírásból a 63 (62) zsoltárt és imádságképpen olvassuk el!


Letölteni ppt "BB Biblia-kör."

Hasonló előadás


Google Hirdetések