Közgazdaságtan alapjai

Az előadások a következő témára: "Közgazdaságtan alapjai"— Előadás másolata:

1 Közgazdaságtan alapjai
Mikroökonómia Makroökonómia

2 Vígh László Elérhetőség: Honlap: vighlaszlo.com BME Q ép. II. em. A217. sz. Fogadóórák: kedd és csütörtök 12-14

3 Általános információk
Tananyag: Hóka Sándorné-Gelegonya Judit: Közgazdaságtan alapjai, + az előadások anyaga Számonkérés: - 1 zh-dolgozat eredményes megírása (40 %) mikroökonómiából, amely a vizsgán való részvételre jogosít. - akinek ez az 1. zh nem sikerül, pót-zh-t írhat a szorgalmi időszak utolsó- utolsó előtti hetében, ill. ha ez sem sikerül a vizsgaidőszakban az első vizsgaalkalommal pót-pót- zh-t írhat - + lehetőség a megajánlott jegy: aki az 1. zh-n megszerezte az aláírást makroökonómiából írhat még egy zh-t a szorgalmi időszak utolsó- utolsó előtti hetében és ennek a 2. zh-nak és az 1. zh-nak az átlaga alapján kaphat jegyet.

4 Elmélettörténeti áttekintés
Mikro-makro Közgazdaságtan-Politikai gazdaságtan Egymásnak lényegileg ellentmondó irányzatok Árutermelés kiteljesedése

5 Merkantilizmus

6 Jean Baptiste Colbert (1619-1683)

7 A XVI-XVIII. -ra jellemző elég heterogén irányzat
A XVI-XVIII.-ra jellemző elég heterogén irányzat. Igazi hazája Franciaország XIV. Lajos-feudális abszolutizmusa, ill. ahol legfejlettebb formája, mint gazdaságpolitika érvényesül Spanyolországban és Hollandiában is megjelenik Angliában is vannak jelentős képviselői, ráadásul ott mint gazdaságpolitika sikeresnek bizonyult… A kereskedő tőke ideológiája (mercator= kereskedő). Művelőinek jelentős része maga is kereskedő.

8 Politikai gazdaságtan
A tudományt amit művelnek Politikai gazdaságtannak nevezik (Montchretien 1613 vagy 1615), mivel szerintük a gazdasági folyamatokat az állam szabályozza A gazdasági törvények az állami törvények Megjelenik az önálló gazdaságtudomány! Az árutermelés fejlődésével függ össze, már átfogó, nemzetgazdasági kérdésekkel, a pénz- és áruforgalom kérdéseivel foglalkozik.

9 Főbb jellemzői 1. A gazdagságot a pénzzel= arany ( metallizmus – Stafford) azonosítja, másképpen az Érték= pénz, a közönséges áruk, csak ha pénzre cserélődnek. 2. A többlet, a profit forrása a kereskedelem: olcsón venni és drágán eladni, ez a kereskedő tőke logikája= elidegenítésből eredő profit. Vagyis a profit a forgalomból származik. Azonban a kérdést nemzetgazdasági szinten vetik fel. A belső kereskedelemből nem származhat nyereség az egész nemzet számára, amit az egyik nyer, a másik elveszíti.

10 A korai időszak A külkereskedelem révén gazdagodhat egy nemzet. Ebből jön az aktív külkereskedelmi mérlegre való törekvés, vagyis több árut kivinni, mint behozni, hiszen a gazdagság nem az áru, hanem csak a pénz. A korai időszakban ez gyakorlatilag abszolút módon, a csak eladni és semmit sem vásárolni módon értelmezték. Ezt elsősorban a váltóárfolyam szabályozásával kívánták elérni, hogy az arany befelé áramoljon, illetve vámokkal. A legkorábbi időszak: aranyat behozni (Spanyolország – gyarmatosítás)

11 A későbbi szakaszban Már a hazai ipar fejlesztése a cél, elsősorban a manufaktúrák támogatása révén, hogy legyen mit eladni. Felismerték, hogy a külkermérleg aktívuma a hazai ipar fejlettségétől függ. Az elidegenítésből eredő profit koncepciójának megfelelően a termelési költséget meghaladó árra törekedtek, ill. mivel a hazai árut nem tekintették költségnek a többlet szükségképpen a külker aktívumban jelentkezett. Törekedni kell ezért a költségek leszorítására, munkabérek csökkentése, ill. a termelékenység növelésére.

12 Bukásának okai Maga az abszolutizmus, az udvar és a bürokrácia eltartása A mezőgazdaság kizsigerelése, nyomott gabonaárak az ipar érdekében, számos mesterséges korlátozás monopóliumok. A túlszabályozás az ipar és a kereskedelem esetében is, ill. állami gyámkodás. Law hitelmanipulációjának bukása Franciaországban radikális átmenet, szemben Angliával, ahol a mezőgazdaság is tőkés módon fejlődött. Ennek következtében a klasszikus gazdaságtan a merkantilizmus kritikájaként jött létre. Előzmény Boisguillebert, majd a fiziokraták.

13 Fiziokrácia François Quesnay

14 François Quesnay 1694. június 4. – Versailles,1774. december 16.) a fiziokratizmus megteremtője. Eredetileg Madame de Pompadour és XV.Lajos orvosa. Harveynek a vérkeringés orvostudományi felfedezése nyomán alkotta meg a gazdasági élet "vérkeringését" modellező művét a "Tableau économique"-t, a Gazdasági táblázatot.

15 A fiziokraták szemben a merkantilistákkal a gazdaságot önszabályozó rendszernek tekintették
A gazdaságban is, akár a természetben objektív törvények hatnak, amelyeket nem lehet voluntarista módon megszegni, mert spontán módon, hosszabb távon úgy is érvényesülnek „a gazdaság természetes rendje”, a gazdasági szabadság eszméje, vagyis a szabad konkurencia követelése. Az állami beavatkozás nem szükséges

16 A gazdaság természetes rendje
A politikai gazdaságtan legyen olyan, mint a természettudomány. Nem szabad a gazdasági ágak közötti helyes arányokat mesterségesen eltorzítani. Ha egyes ágazatokat elnyomnak, akkor azok nem tudnak vásárolni, így a többi ágazat sem tud értékesíteni. E mögött az a pozitív állítás húzódik meg, hogy a különböző ágazatok együtt fejlődnek, kölcsönösen piacot biztosítva egymás számára. (pozitív és negatív multiplikátor) Az áralakulás nem önkényes, hanem maguk gazdasági erők alakítják ki, ha nem sértjük meg a gazdasági szabadságot.

17 Nem a külkereskedelemre, hanem a belső piacra koncentráltak, a nemzeti munkamegosztás kifejlődésére. Tagadták általában, hogy a többlet a forgalomból származna és hangoztatták, hogy a külkereskedelem esetében sem jön létre többlet. Az aktív külkermérleg csak annyit jelent, hogy az ország több árut vitt ki, mint amennyit behozott. A nemzet tehát nem lett gazdagabb, mert a többletkivitel egyenértékű a többlet pénzzel, ami beáramlott.

18 A többlettermék magyarázata
A többlet nem származhat a forgalomból, akkor csak a termelésből jöhet. A kérdést úgy tették fel, hogy hogyan lehetséges a termelési költségeket meghaladó ár? Ezt azonban csak a mezőgazdaság esetében tudták kimutatni. A termelési költség a felhasznált anyag, a munkabér és a tőkés jövedelme, ami szerintük szintén munkabér. Az utóbbi kettő feloldható fogyasztási cikkekre, elsősorban gabonára. Az input és az output a mezőgazdaságban naturálisan megegyezik. Mivel a mezőgazdaságban az anyagok is döntően gabonából állnak. A többlet naturálisan megragadható, mint többletgabona. Ez az ún. „tiszta termék”.

19 Csak a mezőgazdaság produktív
A többi ágazat csak átalakítja a nyersanyagot. A manufaktúrában a munkás nem szaporítja az anyagot, csak megváltoztatja a formáját. Ezzel szemben a mezőgazdaságban a munkás által elfogyasztott anyag tömeg kisebb, mint amit megtermel. Ebből az következik, hogy a többi jövedelem, a kerekedőké, vagy a vállalkozóké az költség „A nemzet használatára szolgáló kézműves és iparcikkek csakis a költekezés tárgyát nem pedig a jövedelem forrását képezik…. Nem kell itt összetéveszteni a nemzet tiszta hozadékát, avagy jövedelmét a kereskedők a kézműves vállalkozók nyereségével, ez a nemzetet illetően a költségek sorába tehető.” (Quesnay)

20 Quesnay gazdasági táblázata
A társadalmat három osztályra osztotta: a termelők osztálya, amely a mezőgazdaságban dolgozókat foglalja magában; a földesurak osztálya, amely magában foglalja a földesurakon kívül a papságot, a nemességet, a királyi udvartartást és a hivatalnokokat is; a terméketlen osztály, ahová az ipari bérmunkások, kézművesek és az ipari tőkések tartoznak. Hogyan áramlanak köztük a javak

21 Klasszikus angol politikai gazdaságtan
Adam Smith ( ): Nemzetek gazdagsága (1776) David Ricardo ( ): A politikai gazdaságtan és az adózás alapelvei (1817)

22 Adam Smith ( ) Skót morálfilozófus, a glasgowi, később az oxfordi egyetemeken tanult. Az erkölcsi érzelmek elmélete (The Theory of Moral Sentiments) (1759) Rendszerbe foglalta az elméletet, következetes terminológiát alakított ki, megalkotta a közgazdaságtudomány, mint önálló tudományos paradigmát. „nemzetek gazdagságáról szóló vizsgálódás”, „államférfi vagy törvényhozó feladatairól szóló tudományág” Szemlélete rokon a fiziokratákéval, DE: az érték(többlet) forrása szerinte nem a mezőgazdaság, hanem a MUNKA. A gazdasági növekedés motorja szerinte a produktív munka mennyisége (népesség), illetve a munka hatékonysága (munkamegosztás), valamint a tőkefelhalmozás (új dolgozók bevonása a termelésbe)

23 A láthatatlan kéz A piaci erők szabad játéka biztosítja a gazdasági jólétet, vagyis a felvilágosult önérdek a közjót eredményezi. Az eredendően önző egyének (gazdasági szereplők) mindegyike csak saját érdekét követi, de ennek az eredménye a sok ellentétes érdek ellenére egy makrogazdasági optimum, amely mindenképpen nagyobb annál, mintha mindenki a társadalom érdekében tevékenykedne. Míg a fiziokratáknál a természetes rend megvalósítója a feudális uralkodó, aki megvalósítja így az ész birodalmát, Smithnél már az önérdeküket követő egyének szabad cselekvése eleve korlátozza a voluntarista gazdasági beavatkozást, modern kifejezéssel az állami beavatkozás a gazdaság működésébe, nem csak nem szükséges, hanem nem is lehetséges, vagy legalább is korlátozott.

24 „Azzal tehát, hogy minden egyén tőle telhetően igyekszik tőkéjét a hazai tevékenység fenntartására használni, és ezt a tevékenységet úgy irányítani, hogy termelése a lehető legnagyobb értékű legyen, szükségszerűen azon dolgozik, hogy a társadalom évi jövedelme a lehető legnagyobb legyen, bár általában nem a közösség érdekét akarja előmozdítani és nem is tudja, mennyire mozdítja azt elő… Ebben is, mint sok más esetben, láthatatlan kéz vezeti őt egy cél felé, melyet ő nem is keresett. A társadalomnak pedig nem is éppen baj, hogy ő ezt a célt nem ismeri. Azzal, hogy ő saját érdekét követi, gyakran a társadalomét eredményesebben mozdítja elő, mint ha annak előmozdítása lett volna valóságos célja. Soha sem láttam még, hogy sok jót okoztak volna azok, akik úgy mutatták, hogy a közösség javáért ügyködnek.”

25 „kevés dolog szükséges ahhoz, hogy egy állam a jólét legmagasabb fokára jusson a legmélyebb barbárságból, csupán béke, könnyű adók és elfogadható igazságszolgáltatás; minden egyebet magával hoz a dolgok természetes menete” vagy „Minden kormányzat, amely megzavarja … a természetes menetet, vagy amely megpróbálja feltartóztatni a társadalom haladását egy bizonyos ponton, természetellenes és önmaga érdekében kényszerűen elnyomó és tirannikus.”

26 A munkamegosztás A termelékenység fejlődésének fő formája Az önzésre vezeti vissza Önzés → cserére való hajlam → munkamegosztás → termelékenység növekedése → gazdasági növekedés A specializáció eredményezi a termelékenység növekedését

27 Munkaérték elmélet Arra keresi a választ, hogy az áruk csereviszonyaiban a mi szabályozza azokat a mennyiségi arányokat, amelyben az áruk egymásra és a pénzre, mint értékmérőre cserélődnek „Az ÉRTÉK szónak, ezt jó meg kell jegyeznünk, két különböző értelme van: hol egy bizonyos tárgy hasznosságát fejezi ki, hol pedig a tárgy birtoklásával járó azt a képességet, hogy érte más árukat lehet vásárolni.” (77. o.) Az előbbit Smith használati értéknek az utóbbit csereértéknek nevezi. Ezek után a csereérték kapcsán arra keresi a választ, hogy azt mi szabályozza, élesen elhatárolódva attól, hogy a csereérték alakulásában a hasznosságnak, azaz a használati értéknek bármilyen szerepe lenne. Ez a híres értékparadoxon, amellyel a hasznossági felfogás korai képviselői, mint például Say nem tudtak megbirkózni. Csak az 1870-es évek marginális forradalma oldja ezt fel, a csökkenő határhaszon, Gossen első törvénye révén.

28 Munkaérték elmélet „A legnagyobb használati értékkel bíró dolgoknak gyakran csekély vagy éppenséggel semmi a csereértéke, viszont a legnagyobb csereértékű dolgoknak sokszor nincs vagy csak kevés a használati értéke”

29 Munkaérték elmélet Az áruk értékét az előállításukhoz szükséges munka határozza meg Természetesen nem csak a javak előállítására fordított közvetlen munka határozza meg az áruk értékét, hanem az is, amelyet azoknak az eszközöknek, anyagoknak stb. az előállítására fordítottunk, amelyek szükségesek a munka kifejtéséhez. Ezt Smith még kevésbé, Ricardo és Marx viszont már kifejezetten hangsúlyozza. „hogy milyen munkamennyiséget vehetünk, cserélhetünk vagy vonhatunk a magunk rendelkezési körébe valamely jószág ellenében, még kizárólag az szabja meg, hogy általában milyen munkamennyiséget fordítottunk az illető jószág előállítására.” ”

30 Második értékmeghatározás
Smith azonban az érték munkával való meghatározását csak a társadalom korai kezdetleges állapotára tartja érvényesnek (ez az első értékmeghatározása) Mikor azonban egyesek kezén tőke halmozódik fel, „egyesek ezt nyomban arra használják, hogy szorgalmas embereket dolgoztassanak, akiket nyersanyagokkal és fogyasztási cikkekkel látnak el csak azért, hogy munkatermékük, illetve annak az eladása révén, amivel a munka a nyersanyagok értékét megnöveli, profitra tegyenek szert. … az tehát, amivel a munkások az anyag értékét növelik, ebben az esetben két részre oszlik: az egyik fedezi a munkások bérét, a másik a munkáltató profitját”. Az első meghatározás tehát csak a saját munkán alapuló árutermelésre érvényes

31 Értéktöbblet elmélet Valójában a második értékmeghatározás nem más, mint az értéktöbblet elmélet A profitot és a földjáradékot Smith a munkás meg nem fizetett munkájának tekinti A profit nem a Felügyeleti munka bére – a tőke nagyságával arányos A kamat csak leszármaztatott jövedelem (döntően levonás a profitból)

32 A neoklasszikus irányzat
Marginalista forradalom A pszichológiai, szubjektív irányzat a közgazdaságtanban

33 Miért volt szükség új elméletre?
A klasszikus iskola válsága Kikezdték elméletileg = a ricardoi rendszer ellentmondásai (Mill) ↔ a munkaérték elmélet „kellemetlenné” vált

34 Knut Wicksell „A szocialisták (főleg Rodbertus, de még inkább Marx) kezében az értékelmélet a fennálló rend elleni rettenetes fegyverré vált … hogy a munka a gazdagság egyedüli forrása, ez éppolyan veszélyes, mint amennyire téves tannak látszik, mivel szerencsétlenül fogódzót nyújt azoknak, akik minden tulajdont úgy ábrázolnának, mint ami a dolgozó osztályokat illeti meg, és a mások által kapott részesedést mint rablást vagy csalást velük szemben. Az új … csereérték-elméletnek ezért nemcsak absztrakt elméleti jelentősége volt, hanem elsőrendű gyakorlati és társadalmi érdekké vált; …”

35 A marginalista forradalom jelentősége
Az értékparadoxon feloldása Határelemzés – „a maximalizálás elméletének részletes kifejtése” Versengő erőforrások leghatékonyabb elosztása alternatív célok között → optimumban a határértékek kiegyenlítődnek – széles körben alkalmazható elv

36 A marginalista forradalom jelentősége
A tökéletes verseny a kiadások és az erőforrások optimális elosztásához és maximális termeléshez vezet Érték = tökéletes versenypiaci ár egy objektív, összeadható mértékegység Egyszerű alapfeltevések, vonzó, új analitikus technika → az első világháború előtti fél évszázadban az akadémikus közgazdászok dominanciája

37 Az értékprobléma újraformulázása
Abszolút belső érték nincs Jevons: érték = viszony; értékelmélet→csereelmélet „Az érték teljes mértékben a hasznosságtól függ” A keresleti oldal a meghatározó

38 Az értékprobléma újraformulázása
Marshall a szintetizáló – ollóhasonlat Több annál: D és S teljes függősége – a használati és csereérték teljesen integrált rendszere Fogyasztói hasznosságmaximalizálás → a kereslet határhaszon elemzésen alapuló elmélete Termelői profitmaximalizálás → a termelés határtermelékenységen alapuló elmélete Árak és mennyiségek kölcsönönös függősége (keresleti és kínálati görbe metszéspontja) (Walras)

39 A hatékony kereslet elmélete
John Maynard Keynes A hatékony kereslet elmélete

40 Jómódú és befolyásos értelmiségi családban született
Jómódú és befolyásos értelmiségi családban született. Apja, John Neville Keynes maga is jelentős elméleti közgazdász, míg anyja, Florence Ada Brown remek író, szociális reformer, egyben Cambridge első női polgármestere volt. Keynes Anglia legjobb iskoláiban tanulhatott: előbb Etonban, majd a cambridge-i King's College-ben. Tanárai között találjuk Alfred Marshallt és Arthur Cecil Pigout. Disszertációját valószínűség-számításból írta, közben közszolgálati vizsgát is tett. 1908-ig az India Office-nál dolgozott, majd visszatért Cambridge-be től 1919-ig a kincstár alkalmazottja volt, így juthatott ki szakértőként a Versailles-i békekonferenciára. Az itt kötött békeszerződéseket – pontosabban a bennük foglalt, a háború veszteseit sújtó szankciókat – gazdasági és politikai szempontból is elfogadhatatlannak tartotta; idő előtt hazatért, és A béke gazdasági következményei (The Economic Consequences of the Peace, 1919) című művében kifejtette véleményét: a Németországra kirótt óriási jóvátétel csak arra jó, hogy tönkretegye az ország gazdaságát, ezáltal pedig egész Európát gyengítse.

41 Fő műve Az 1936-ban íródott A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete (The General Theory of Employment, Interest and Money) A klasszikus és neoklasszikus közgazdászok a gazdaságnak csak egy speciális, egyensúlyi állapotát írták le, amit aztán megpróbáltak a való életre is alkalmazni, sikertelenül. Keynes leírja az „általános esetet” – nem teljes foglalkoztatás melletti egyensűly A klasszikus elmélet "az alkalmazott erőforrások adott mennyiségének a különböző felhasználási lehetőségek közötti megoszlásával és azokkal a feltételekkel foglalkozik, amelyek - feltételezve, hogy alkalmazzék az erőforrásoknak ezt a mennyiségét - meghatározzák egymáshoz viszonyított jövedelmüket és termékeik egymáshoz viszonyított értékeit." (Keynes [1965] 22. o.) Röviden "az elosztásnak a teljes foglalkoztatás állapotára vonatkoztatott elméletét". (Keynes [1965] 34. o.)

42 Dinamika A neoklasszikus elméletben a kamatlábnak, ahogyan a többi árváltozónak is allokációs funkciója van; adott, teljes foglalkoztatást feltételező jövedelem esetén szabályozza a fogyasztás felhalmozás arányát. Az elmélet lényegileg statikus jellegéből következik, hogy adott készletek elosztásával foglalkozik, szemben Keynessel, aki, saját szavaival „azoknak az erőknek a vizsgálatát helyezi előtérbe, amelyek az összes termelés és az összes foglalkoztatás nagyságának változásait határozzák meg". (Keynes [1965] 10.o.)

43 A Say-törvény kritikája
Keynes a Say-törvényre összpontosította kritikáját. Felismerte, hogy az ortodox elmélet jóllehet formálisan pénzgazdaságról beszél, valójában naturálgazdaságban gondolkodik. Say lényegében azt feltételezi, hogy a gazdasági döntésekben a pénz nem játszik aktív szerepet, puszta technikai eszköz a csere lebonyolítására. Ez abban jelentkezik, hogy a pénzt mindenki maradéktalanul elkölti –tranzakciós felfogás

44 A Say-törvény kritikája
"A modern gondolkodást még mindig átitatja az a nézet, hogy az a emberek egy vagy más módon, de mindenképpen elköltik a pénzüket - ami másképpen azt is jelenti, mutat rá Keynes - hogy a termelés költségeit összességükben mindig fedezik a kereslet által lehetővé tett eladási bevételek, ez azért tűnik hihetőnek, mert nehéz megkülönböztetni egy másik hasonlónak látszó kétségbevonhatatlan tételtől, mely szerint a termelés szereplőinek összes jövedelme szükségképpen egyenlő a termelés értékével". (Keynes [1965] o.)

45 Say-törvény kritika és elégtelen kereslet
Keynes szerint a kapitalizmus pénzgazdaság és nem egyszerű cseregazdaság, amelyben a pénz a gazdagság általános formája, és önálló törekvés tárgya. Ezért, ha valaki eladja áruját, az érte kapott pénzt nem feltétlenül igyekszik elkölteni. Ha viszont valaki nem vásárol, ennek következtében mások nem tudnak eladni, így kevesebbet képesek ők is vásárolni stb.(negatív multiplikátor) Ez a piacok általános beszűkülését eredményezi, így szükségszerű olyan helyzetek kialakulása, amikor a „kereslet zömmel a pénz felé irányul”, vagyis a többség csak eladni akar, anélkül, hogy vásárolna. Ez az összes kereslet elégtelenségét eredményezi, a kínálattal szemben.

46 Pénzgazdaság "Akkor sem szabadulhatnánk meg a pénztől, ha eltörölnénk az aranyat, az ezüstöt és a törvényes fizetési eszközöket. Bármely tartós vagyontárgy szert tehet pénztulajdonságokra, okot adhat tehát a pénzt használó gazdaság jellegzetes problémáinak a felmerülésére."( Keynes [1965] 319.o.) Vö. Say „a pénz értéke is romlandó”

47 Keynes gazdaságpolitikai javaslata:
A hiányzó magánkeresletet állami kereslettel kell pótolni. A költségvetésből kell, akár deficit árán is állami beruházásokat megvalósítani, mert azok képesek magasabb jövedelmet és ezen keresztül foglalkoztatást biztosítani. Egy keresleti többlet, amelyet az állam betáplál a gazdaságba, ráadásul saját nagyságánál lényegesen nagyobb jövedelemnövekedést generál tovagyűrűző hatása révén, (pozitív multiplikátor hatás)

48 Visszatérés a klassikusokhoz
Monetarizmus Visszatérés a klassikusokhoz

49 Visszatérés a neoklasszikus tanokhoz
A pénzkereslet elmélete A keynesi keresletösztönzés inflációt eredményez – stagfláció A munkanélküliség természetes rátája A keynesi gazdaságpolitika hosszú távon hatástalan, rövidtávon károkat okoz Megoldás.: privatizáció, dereguláció, liberalizáció A globalizáció elméleti alátámasztása

50 Az újklasszikus iskola
A monetarizmus radikális szárnya?

51 A makroökönómia mikroalapokra helyezése
A piacok megtisztulásának előfeltételezése Racionális várakozások Az állami beavatkozás rövid távon is hatástalan (tehetetlenségi tétel)