Hatodik előadás.

Az előadások a következő témára: "Hatodik előadás."— Előadás másolata:

1 Hatodik előadás

2 A gondolkodás

3 Fogalma: A legmagasabb szintű megismerési folyamat, közvetett megismerési forma, mely a fogalomrendszerre és a beszédre épülve összefüggések megértését, problémahelyzetek megoldását teszi lehetővé a gondolkodási műveletek felhasználásával.

4 Jellemzői: A gondolkodás nem igényli a közvetlen tapasztalást, a képi megjelenítést, így az érzékileg nem adottra is kitágítja a megismerés határait. Például: végtelen fogalma, a fény terjedési sebessége, devalválódás stb. Elképzelhetetlen, de átgondolható.

5 közvetve tárja fel mindazt, ami érzékileg nincs, vagy nem is lehet adva

6 összevethetővé teszi a viszonyokat, így tárja fel a közvetlen érzéklet számára megragadhatatlan tulajdonságokat

7 értelmezhetővé teszi az érzéklet számára megragadhatatlan oksági kapcsolatokat

8 a gondolkodás bár elszakad a közvetlen tapasztalattól, kialakulásának forrása mégis a cselekvéshez kötött tapasztalás a cselekvés a gondolkodás első megjelenési formája valamennyi gondolkodási művelet először, mint gyakorlati művelet, mint cselekvés jön létre később azonban megelőzve a cselekvést annak szervezője, szabályozója lesz

9 a gondolkodás képződménye a fogalom, ami megjeleníthető a II
a gondolkodás képződménye a fogalom, ami megjeleníthető a II. jelzőrendszer felhasználásával a fogalom a dolgok lényege a fogalom nyelvi kifejezése a szó

10 Az első és második jelzőrendszer összefüggése:
az aktuálisan észlelt autóbusz az autóbusz emlékképe (a 8-as, amivel reggel utaztam) az autóbusz képzete (a busz, ami lehet csuklós, távolsági) az autóbusz fogalma (tömegközlekedési eszköz)

11 A gondolkodás fajtái: asszociatív megértő problémamegoldó

12 Asszociatív gondolkodás
nincs meghatározott célja intuitív formában jön létre eredménye mégis valamilyen következtetés, magyarázat nem minden gondolkodás-kutató tartja valódi gondolkodásnak

13 Megértő gondolkodás a megértés a dolgok lényegének, alapvető összefüggéseinek a feltárása Kelemen szerint: - lényegkiemelés - rendszerbe sorolás - összefüggések feltárása eredménye a fogalom, a dolgok lényege fogalomalkotás menete

14 A fogalom lehet: köznapi tudományos konkrét absztrakt

15 A problémamegoldó gondolkodás
probléma az a helyzet, amelyben bizonyos célt akarunk elérni, de az elérés útja számunkra még rejtve van (pl. zár kinyitása, rejtvény, iskolai feladat)

16 A megértő és problémamegoldó gondolkodás különbsége
a megértés inkább magyarázó jellegű (ismeretszerzés) a problémamegoldás inkább kutató jellegű (alkalmazás)

17 Nyolc aranypénz közül egy biztosan hamis
Nyolc aranypénz közül egy biztosan hamis. Az aranyat könnyebb fémmel pótolták. A hamis pénz kiszűrésére egy érzékeny kétkarú mérleg és két mérési lehetőség áll a rendelkezésére. Oldja meg a problémát!

18 Megoldás: 8 – 2 3 – 3 pénz kerül a mérleg serpenyőibe
ha egyensúlyban marad a mérleg, akkor a maradék két pénz közül az egyik hamis, ha nem, a könnyebb oldalon lévő 3 közül az egyik az a második mérés sémája ugyanez

19 A problémamegoldás folyamata
Fázisok Lénárd Ferenc szerint: ténymegállapítás a probléma módosítása megoldási javaslat kritika mellékes mozzanatok érzelmi elemek feladás, újrakezdés, megoldás

20 Egy kereskedő 30 FT-ért csodanaptárt árul
Egy kereskedő 30 FT-ért csodanaptárt árul. Három gyerek összedobja rá a pénzt, fejenként Ft-ot, és meg-veszik. A kereskedő később rájön, hogy a naptárt máshol 25 Ft-ért árulják, és visszaad az egyik gyereknek 5 Ft-ot. Ő nem tudja igazságosan szétosztani, ezért úgy dönt, hogy vesz 2 Ft-ért egy karamellát, Ft-ot pedig mindenki visszakap. Probléma: 3x9=27+2 Ft-ért karamellát vett, az összesen 29 Ft. Hol van a 30. Ft?

21 Megoldás: A karamellát a 27 Ft-ból vette, tehát nem +2 Ft, hanem –2Ft.
Másképpen: 2x9=27, 27–2=25, vagyis =30 Ft. Gondolja végig, a megoldás során hogyan jelentek meg a fázisok?

22 Fázisok Pólya György szerint:
a feladat megértése tervkészítés a terv végrehajtása a megoldás ellenőrzése

23 Helyettesítse számokkal a betűket úgy, hogy a művelet igaz legyen!
CSAK +OKOS DOLOG

24 Megoldások: Ami nem cserélhető: , 4, 9 és a 0.

25 A problémamegoldás formái
diszkurzív (következtető) intuitív (ötletszerű ráeszmélés) próba – szerencse (gyakorlati cselekvésben kivitelezett problémamegoldás)

26 Sémák gátolják és segítik a problémamegoldást

27 Mert ezt szoktuk meg! beállítódás

28 Oldja meg! Egy mekk kétharmad részéig van kütyüvel és ez háromnegyed azóta, hány azótás a mekk? Ha támaszkodhatunk a mindennapi tapasztalatainkra a feladat egyszerűbbnek tűnik:

29 Egy kanna kétharmad részéig van mézzel és ez háromnegyed liter, hány literes a kanna?

30 A megoldás sémája: kétharmad rész háromnegyed liter
egyharmad rész háromnyolcad liter háromharmad rész kilencnyolcad liter, vagyis a kanna egyegész egynyolcad literes

31 Így már nyilvánvaló: kétharmad rész háromnegyed azóta
egyharmad rész háromnyolcad azóta háromharmad rész kilencnyolcad azóta, vagyis a mekk egy egész egynyolcad azótás

32 Kérdés: mi a mekk? (egy tároló) mi az azóta? (egy mértékegység)
mi a kütyü? (valamilyen anyag)

33 A szöveg bármilyen szimbó-lummal helyettesíthető! (pl. X-szel)
kétharmad X= háromnegyed egyharmad X= háromnyolcad háromharmad X= kilencnyolcad, vagyis:

34 A gondolkodás leggyakoribb műveletei
analízis szintézis absztrahálás általánosítás konkretizálás rendezés analógia

35 A gondolkodás gondolkodási műveletekben valósul meg:
cselekvés szintjén képi szinten konkrét fogalmi szinten absztrakt fogalmi szinten

36 Köszönöm a figyelmüket!