- jó szerencse semmi más???

Az előadások a következő témára: "- jó szerencse semmi más???"— Előadás másolata:

1 - jó szerencse semmi más???
A tehetség-talentum - jó szerencse semmi más??? Prof. Dr. Czeizel Endre

2 A tehetség-talentum fogalma
1. Kivételesség (ritka) 2. Összetett (struktúra) 3. Komplex eredet (mind genetikai, mind külső hatások)

3 A népesség értelmi képességének Gauss-féle normális eloszlása

4 A szellemi képességek négy faktoros modellje

5 A humán genetika és kreatológia alaptörvénye
P = G  E P = „produkció”= teljesítmény = képesség G = genetikai komponens = adottság E = „edukáció” = tanultság Tehetség = kivételes adottság Talentum = kivételes képesség Géniusz = egészen kivételes képességű személyiség

6 A 2x4 faktoros talentum modell
Általános értelmi adottság Speciális mentális adottságok Kreativitási Motivációs Kortárs csoportok Család Iskola Társadalom A 2x4 faktoros talentum modell

7 Külső hatások Család - kialakulása - anyatej - szülők életkora
- első gyerek - egyke - csonka család

8 Az idegsejt-hálózat kialakulása

9 Külső hatások Család - kialakulása - anyatej - szülők életkora
- első gyerek - egyke - csonka család

10 Miért veszélyeztetettek az egykék?
Elkényeztetettek A szocializálódásuk hiányos Általános értelmi képességük kibontakozása gátolt Szenvedélybetegségek gyakoribbak Gyakrabban betegek testi bajok: magas vérnyomás, allergia lelki bajok: depresszió, öngyilkosság

11 Külső hatások b) Iskola
Esélyegyenlőség ( kisegítő iskola – tehetségesek iskolája ?) Az iskola hatása ( 10% javulás – 50% romlás) Pedagógusi küldetés ( általános értelmesség, speciális mentális képességek, kreativitás, motiváció) Wigner Jenő – Michelangelo

12 Külső hatások c) Kortársak
A tizenévesek „leválása” szüleikről (önállóság) Erős vágy a társak elismerésének kivívására Személyiségük éretlensége – kiegyensúlyozatlansága Választási kényszerek

13 Külső hatások d) Társadalmi körülmények
A „megfelelő ember a megfelelő pozícióba” Az „ítélethozók” és a „jelet hagyni akarók” A vezetők kontraszelektáltsága A Hamilton-féle törvény

14 IGAZ-E, HOGY A KIVÉTELES TEHETSÉGEK (POTENCIÁLIS GÉNIUSZOK) MINDIG KÉPESEK KÜLÖNLEGES ADOTTSÁGAIK VALÓRA VÁLTÁSÁRA?

15 A kivételes képességű emberek és a magyar „géniuszok” nemi aránya az 1700 és 1900 között Magyarországon születettekben Minta Férfi Nő Együtt Szám % Magyar Életrajzi Lexikon 9 165 413 4,3 9 578 „Géniusz” 174 3 1,7 177 Jászai Mari Kaffka Margit Lesznai Anna

16 A nők férfiakétól elmaradó szellemi teljesítményének okai
1. Női szerep: 11 gyermek és feleség 2. Férfi agresszivitás-dominancia („sovinizmus”) Apafiné Bethlen Kata ( ) Czobel Mónika ( ) 3. Az adottságok genetikai eltérése?

17 A férfi és női népesség általános értelmi szintjét jelző értékek eloszlása

18 Az ember kromoszómái

19 Magyarázat A nőkben lappangó szokatlan (hibás vagy kiváló) gének a fiaikban megjelennek A kb génünk közül mintegy a központi idegrendszer működésével kapcsolatos Az általános értelmiségi „adottság” hátterében mintegy gén áll Ebből az X nemikromoszómában mintegy 200 van, tehát 20%, pedig az összes génnek csak 4%-a található meg e kromoszómában

20 Következmény Az értelmi fogyatékosok között 30%-os fiú/férfi többlet
A kivételes értelmi képességűek közötti férfi többlet? Az értelmi fogyatékos és géniusz férfiak többletéért elsősorban az anyai gének felelősek

21 Speciális mentális képességek nemi eltérése
Verbalitás – beszéd kezdete teljesítmény oka Térbeli tájékozódás – matematika (zeneszerzés) Agyanatómiai magyarázat „Esélyegyenlőség”

22 Kreativitás Globális gondolkodás (férfi) Részlet érzékenység (nő)
Racionalitás – emocionalitás Agresszivitás – közösségi érzés

23 Motiváció Általános – középiskola Főiskola – egyetem A lányok jobbak
A fiúk jobbak (?)

24 Tanulság A két nem szellemi adottságai némileg (mennyiségileg) különböznek, ez nem jelent jelentős (minőségi) eltérést a képességekben A nők szellemi adottságaiban még különösen óriási tartalékok vannak

25 Tanulság De azért: „... mi férfiak férfiak maradjunk
és nők a nők – szabadok, kedvesek, s mind ember” (József Attila)

26 A MÚLT SZÁZADBAN VILÁGRA JÖTT MAGYAR GÉNIUSZOK SZÜLETÉSI ÉVE TÍZÉVES BONTÁSBAN
Évtized Géniuszok száma Tízéves átlag 14,1

27 Az 1700 és 1900 közötti 200 évben született géniuszok nemzeti származása
Sorrend Ország Becsült lakosságszám millióban Géniuszok száma Arányuk 1 millió lakosra 1. Ausztria 6,4 22 3,44 2. Svájc 3,3 11 3,33 3. Franciaország 39,0 107 2,74 4. Norvégia 2,6 7 2,69 5. Anglia 32,5 71 2,18 6. Írország 4,5 9 2,00 7. Svédország 5,9 1,86 8. Skócia 8 1,78 9. Németország 56,4 95 1,68 10. Dánia 3,2 4 1,25 11. Olaszország 37 1,14 12. USA 76,2 51 0,67 13. Finnország 2 0,61 14. Belgium 6,7 3 0,45 15. Spanyolország 18,6 0,43 16-17. Hollandia 5,2 0,38 Magyarország 7,9 18. Oroszország 103,0 27 0,26 19. Csehszlovákia 13,6 0,22 20. Lengyelország 30,0 6 0,20

28 A MAGYAR GÉNIUSZ VESZTESÉG MÉRTÉKE
A potenciális férfi géniuszok mintegy 90 %-a veszhetett el. A potenciális női géniuszok kb. 99 %-a nem volt képes kivételes szellemi adottságait valóra váltani.

29 A GÉNIUSZ-VESZTESÉG OKAI
Történelmi körülmények Gazdasági helyzet Pedagógiai felkészületlenség Társadalmi intolerancia Géniuszok önpusztítása

30 Ralph. W. EMERSON ( ): „A nemzetek nagyságát az határozza meg, hogy mennyi géniuszt adtak a világnak, és milyen tiszteletben részesítették őket.”

31 Az igazi kérdés: ÉRDEMES-E MAGYARNAK LENNI?
KI A MAGYAR? MI A MAGYAR? Az igazi kérdés: ÉRDEMES-E MAGYARNAK LENNI?