Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az erdőtüzek és az időjárás

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az erdőtüzek és az időjárás"— Előadás másolata:

1 Az erdőtüzek és az időjárás
Németh Ákos Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Elemző Osztály

2 A vegetációtüzek keletkezésének okai

3 A vegetációtüzek keletkezésének okai
Természetes okok Villámcsapás (csak az USA-ban évente erdőtűz keletkezik villámcsapás miatt!) Vulkáni működés (pl. Hawaii, Java, Borneo) Emberi okok Eldobott cigarettacsikkek, eldobott üvegek Hátrahagyott, vagy megfelelően el nem oltott tábortüzek Őrizetlenül hagyott gaz-, vagy tarlóégetés Traktorokból, és más (munka)gépekből „kipattanó” szikra Katonai tevékenység Játék a tűzzel (gyerekek) Szándékos gyújtogatás

4 MAGYARORSZÁGON AZ ERDŐTÜZEK 98%-A EMBERI TEVÉKENYSÉG KÖVETKEZMÉNYE!
De a kockázatot bizonyos meteorológiai feltételek jelentősen változtathatják.

5 A tűz fejlődését, későbbi viselkedését befolyásoló tényezők
A növényzet (tüzelőanyag) sajátosságai Domborzati viszonyok Időjárási viszonyok „TŰZHÁROMSZÖG”

6 Az időjárás hatása a vegetációtüzekre

7 Az időjárás hatása a vegetációtüzekre
Befolyásolja a tűz keletkezését Befolyásolja az oltás technológiáját (pl. légi tűzoltás) Meghatározza az erdőtűz-szezon idejét és hosszát „Új” tudományterület: tűz-meteorológia, tűz-klimatológia FONTOS (lenne): Speciális időjárásjelentés az oltásban résztvevők számára Az oltás vezetője ennek ismeretében meghatározhatja a tűz terjedésének sebességét és irányát, gondoskodhat a tűz oltásában résztvevők biztonságáról és dönthet az alkalmazott oltási taktikáról 7

8 Az erdőtüzeket befolyásoló meteorológiai elemek
A szél sebessége és iránya A levegő hőmérséklete Relatív páratartalom Csapadék mennyisége

9 Szélsebesség és szélirány
Az erdőtűzre gyakorolt együttes hatását tekintve a legfontosabb meteorológiai elem. Befolyásolja (csökkenti) az éghető anyag nedvességtartalmát Befolyásolja (növeli) a tűz oxigénellátását Meghatározza a terjedés sebességét és irányát A szélsebesség növekedésével a terjedési sebesség is nő (nem lineáris a kapcsolat!) Viharos szélben a tűz intenzíven és kiszámíthatatlanul terjed A tűz következtében kialakuló feláramlás magával ragadja a parazsat; ez erős szélben messzire eljuthat (ugráló tűz) 9

10 Szélsebesség és szélirány
A már „lefeketített”, de még izzó parazsat újra lángra lobbanthatja Igen intenzív égésnél felléphet a tűzvihar, esetleg tűztornádó. (A forró levegő, a füst és az égéstermékek olyan erős feláramlása következik be, ami a környező levegő körkörös irányú, viharos erősségű oldaláramlását idézi elő)

11 Szélsebesség és szélirány
Forrás: National Geographic 11

12 Szélsebesség és szélirány
A már „lefeketített”, de még izzó parazsat újra lángra lobbanthatja Igen intenzív égésnél felléphet a tűzvihar, esetleg tűztornádó. (A forró levegő, a füst és az égéstermékek olyan erős feláramlása következik be, ami a környező levegő körkörös irányú, viharos erősségű oldaláramlását idézi elő) Mivel a legfontosabb elemről van szó, fontos az oltásban résztvevők számára a pillanatnyi szélsebesség és szélirány ismerete. Mobil mérőeszközök (kézi anemométer, mobil meteorológiai állomás) Becslés (Beaufort-féle tapasztalati szélskála) 12

13 A hőmérséklet jelentősen befolyásolja az erdőtűz életciklusát.
A hőmérséklet napi menetét követi a tűz intenzitása is Napközben az égés intenzitása növekszik, éjszaka csökken Éjszaka a koronatűz gyengül, vagy megszűnik → A tűz terjedési sebessége csökken Az oltási feltételek (elvileg) éjszaka jobbak → A gyakorlatban azonban a korlátozott látás, az emiatt fellépő balesetveszély, a légi eszközök alkalmazásának lehetetlensége, a tűzoltók pihentetésének szükségessége az oltási feltételeket nehezíti… A hosszantartó magas hőmérséklet hozzájárul a biomassza kiszáradásához, tehát fokozza a gyulladás kockázatát A levegő hőmérséklete közvetve befolyásolja a tűzoltók munkáját 13

14 Különösen kiterjedt erdőtüzek esetén van jelentős szerepe.
Relatív páratartalom Különösen kiterjedt erdőtüzek esetén van jelentős szerepe. Befolyásolja a tűz intenzitását és terjedési sebességét A falevelek kondenzációs magvakként viselkednek A nedves felület a terjedő tűz nagyobb hőenergiáját emészti fel, így csökkentve az intenzitást és a terjedési sebességet A relatív nedvesség napi menetét követi a tűz intenzitása is A relatív nedvesség napi menete ellentétes a hőmérséklet napi menetével (napközben szárazabb a levegő, mint éjszaka; a rel. nedvesség maximuma napkelte környékén van, minimumát a délutáni órákban éri el) Ez is hozzájárul az intenzitás éjszakai csökkenéséhez A 30%-os relatív páratartalom általában kritikus pont… Ha a rel. páratartalom 30% felett van, az tűz még kezelhető; 30% alatti páratartalom esetén igen nehéz kontrollálni a tüzeket! 14

15 Csapadék Leginkább a csapadékmentes időszak hossza befolyásolja a vegetációtüzek kialakulását. A biomassza csapadékhiány miatti kiszáradása fokozza a tűz kipattanásának kockázatát Minél hosszabb idő telik el csapadék nélkül, annál nagyobb a kockázat. Hosszantartó szárazság idején gyakoribb a koronatűz Ilyenkor a lombkorona is viszonylag száraz → alacsonyabb a gyulladási hőmérséklete A lehulló jelentősebb csapadék a felszín alatti (pl. tőzeg-) tűz esetén esélyt ad az oltásra 15

16 Az időjárás hatásainak változása
Az egyes meteorológiai feltételek napi és évszakos változása közvetlenül befolyásolja a vegetációtűz kockázatát Napi változások A legtöbb meteorológiai elemnek napi menete van Akkor a legnagyobb a tűz-kockázat, amikor a szélsebesség nagy, a relatív nedvesség alacsony, a hőmérséklet magas A vegetációtűz kipattanásának kockázata általában és óra között a legnagyobb („fire day”), 2.00 és 6.00 óra között a legkisebb Évszakos változások A mérsékelt övben minden évszak más és más módon befolyásolja a tűzkockázatot (lásd: erdőtűz szezon) A téli hónapok kivételével bármely évszakban keletkezhet tűz A forró égövi erdőkben csak a száraz évszakban fordulhat elő 16

17 Fokozottan erdőtűzveszélyes időszakok Magyarországon
Február vége – április közepe A hóolvadás után közvetlenül, a kizöldülés előtt Okok: felügyelet nélkül hagyott rét- és tarlóégetések Veszélyeztetett állományok: lombos (tölgy és cser) telepítések és felújítások Nyár – ősz eleje Forró, csapadékmentes időszakban A kiszáradt erdei avar és tűlevélréteg gyullad meg; fenyves állományokban gyorsan kialakul a koronatűz Okok: eldobott cigarettacsikkek, tűzgyújtási tilalom ellenére gyújtott tábortüzek, őrizetlenül hagyott gazégetés, stb. Veszélyeztetett állományok: erdei és fekete fenyves; idősebb lombos fák

18 500 tűzesetben 4.400 ha erdő égett le!
Erdőtűz-statisztika, (forrás: MgSZH Központ Erdészeti Igazgatóság) Tűzesetek száma 2007-ben több, mint vegetációtűzhöz vonultak ki a tűzoltók! 500 tűzesetben ha erdő égett le! TŰZGYÚJTÁSI TILALOM Leégett terület nagysága [ha]

19 Az erdőtüzek száma és az összes leégett terület (1999 – 2007)
forrás: MgSZH Központi Erdészeti Igazgatóság

20 A 2007. évi erdőtűzszezon meteorológiai háttere
Az országos havi átlaghőmérsékletek eltérése a sokévi átlagtól Az országos havi csapadékösszegek a sokévi átlag százalékában

21 Időjárási indexek és tűzkockázati értékelő rendszerek

22 Időjárási indexek Ún. „elsőgenerációs”, időjárás-alapú indexek:
Nesterov-index Angström-index Párolgási-index, Francia-index Baumgartner-index Új német erdő- és gyeptűz-veszélyességi index Aszályossági indexek Keetch-Byrom Aszály Index (KBDI) Palmer-féle Aszályszigorúsági Index (PDSI)

23 Az Angström-féle gyulladási index
Késő tavasztól őszig alkalmazható formula: B = 3,3 - 5f + T/10 Márciusban és áprilisban, amikor hűvös az idő és gyenge a nedvkeringés, a kiszáradó avar és az elhalt fű miatt gyakoriak a gyep- és avartüzek az Angström-féle index egyszerűbb formulával számolható: B = 8,5 - 10f ahol f a relatív nedvesség 14 órakor, T hőmérséklet 14 órakor Ha az index értéke 1,5 alatt → nagyon alacsony tűzveszély 1,5 – 2,5 közötti érték → alacsony tűzveszély 2,5 – 3,5 közötti érték → közepes tűzveszély 3,5 – 4,5 közötti érték → magas tűzveszély 4,5 felett → magas tűzveszély A hazai erdőtűz-esetek 70%-a 4,5 feletti Angström-indexnél következett be!

24 Az Angström-féle gyulladási index Magyarországon (2007. július 22.)

25 Az Angström-féle gyulladási index
Az OMSZ Éghajlati Osztályán (nem operatív módon) használatos Angström-féle gyulladási index egyszerűsége és kevés adatigény miatt jól alkalmazható a meteorológia helyzettől függő erdőtűzveszély meghatározására.

26 Mit tehetünk az erdőtüzek megelőzésének érdekében?
Központi, kormányzati feladatok Miniszteri rendelet „Az erdők tűz elleni védelméről” (felelős: ÖTM; elfogadás előtt) Országos Erdőtűz Adattár vezetése (felelőse MgSZH KEI az OKF-fel együttműködve; óta folyamatos) A megyék erdőtűz-veszélyességi besorolása (MgSZH KEI – OKF együttműködés; 2007-ben elkészült) Felvilágosítás, oktatás, nevelés Az erdőgazdálkodó feladatai Az erdő „tisztán” tartása Kijelölt tűzrakóhely közeléből az éghető anyagok eltávolítása Az erdőbe vezető utak bejáratánál tájékozató táblák elhelyezése 26

27 Mit tehetünk az erdőtüzek megelőzésének érdekében?
A kutatók feladatai Komplex erdőtűz-kockázati értékelő rendszer kifejlesztése, vagy adaptálása Szorosabb együttműködés a különböző (érintett) szakterületek között (jó példa a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet Erdőtűzvédelmi Munkacsoportja) Az éghajlatváltozás erdőtűzveszélyre vonatkozó hatásainak részletes feltárása Mindannyiunk feladatai Nagyobb gondosság az erdőkben és az erdők környékén Vegyük komolyan a figyelmeztetéseket, tiltásokat! Legyünk résen! 27

28 Mit tehetünk az erdőtüzek megelőzésének érdekében?
A meteorológiai adatok és időjárás-előrejelzések a megelőzés és védekezés elengedhetetlen eszközei, a tüzek terjedéséről is nyújthatnak információt. Nagy erdőtüzeknél fontos lenne: Időjárási adatok és időjárás-előrejelzések eljuttatása a tűzoltás-vezetőhöz Helyi, speciális előrejelzések készítése Mobil meteorológiai állomás alkalmazása 28

29 Köszönöm a figyelmet! További információ:


Letölteni ppt "Az erdőtüzek és az időjárás"

Hasonló előadás


Google Hirdetések