A szerzői jog Takács Béla 2006.

Az előadások a következő témára: "A szerzői jog Takács Béla 2006."— Előadás másolata:

1 A szerzői jog Takács Béla 2006

2 Felhasznált irodalom Bednay Dezső: Gazdasági és üzleti jog
LSI Oktatóközpont Budapest 2002.

3 Szellemi alkotások jogvédelme
A szellemi alkotásokat jogvédelem szempontjából két fő csoportra osztjuk: a szerzői jog és az iparjogvédelem területére. Az iparjogvédelem sajátossága, hogy a védett alkotás egy külön eljárás (pl. szabadalmaztatás) kap védelmet.

4 Mi tartozik az iparjogvédelem körébe?
A szabadalmi védettség Védjegyoltalom Ipari minta oltalma Használati minta oltalma Származás és eredet-megjelölés oltalma A mikroelektronikai chipek topográfiájának védelme

5 A szerzői jog tárgya A szellemi alkotás, ami a szerző személyéhez kötődő jogosultságokat elismeri és védi. A szerzői jogvédelem abszolút és negatív tartalmú kötelezettséget állító jogviszony. A szerzői jogvédelem a polgári jogba tartozik. (PTK. 1999LXXVI. törv.)

6 Mi tartozik a szerzői jogvédelem alá? 1.
Az irodalom , a tudomány és a művészet minden alkotása: Az irodalmi mű, színmű Nyilvánosan tartott beszéd A zenemű Balett és más táncos színpadi mű A rádió és televíziójáték A film és más audiovizuális mű

7 Mi tartozik a szerzői jogvédelem alá? 2.
Rajz, festés, szobrászat Fotóművészeti alkotás Iparművészeti alkotás A számítógépi programalkotás a hozzátartozó dokumentációval A szoftverre, a szerzői jog szabályai irányadóak, de a törvények ezektől eltérő szabályokat is megfogalmaznak.

8 Mi az a szomszédjog? A szerzői jog kiterjed az előadóművészek, a hang-, televízió- és filmfelvétel előállítók munkájának védelmére is. Az ő védelmüknél honosodott meg a szomszédjog kifejezés. A szomszédjog védelmi ideje a mű(sor) forgalomba hozatalától számítva 50 évig tart.

9 Hogy szerzi meg a szerző a szerzői jogot?
A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilletik a szerzői jogok, és nem függ semmilyen eljárás lefolytatásától, nyilvántartásba vételtől. (Eltérés az iparjogvédelemtől, miszerint a találmányok csak a Szabadalmi Hivatal lefolytatott eljárásaként válnak védetté!)

10 Mi tartozik a szerzői jogokba? 1.
Személyhez fűződő jogok A mű nyilvánosságrahozatalának joga A név feltűntetéséhez való jog A szerzői minőség elismeréséhez való jog A mű integritásához való jog, azaz a változtatás tilalmához való jog

11 Mi tartozik a szerzői jogokba? 2.
Vagyoni jogok A mű anyagi és nem anyagi formában való felhasználására. Minden egyes felhasználás engedélyezése. Az anyagi formában azt jelenti, hogy a művet sokszorosítják, terjesztik, stb. A nem anyagi forma pl. az előadás, átírás.

12 Mi az a felhasználási szerződés?
A szerző a felhasználási szerződésben engedélyt ad a művének felhasználására, a felhasználó pedig ennek fejében köteles díjat fizetni. A felhasználási szerződést a felek szabadon állapítják meg. Amennyiben a felhasználó engedély használja a művet, a törvényben meghatározott joghátrányok alkalmazhatók vele szemben!

13 A szerzői jog időbeli hatálya
A szerzői jogok a szerző életében, és halálától számított hetven éven keresztül élveznek védelmet. A védelmi idő elteltével a felhasználó díjfizetés nélkül jogosult a felhasználásra, mert a mű közkinccsé vált. Mikor halt meg Petőfi Sándor? (1849-ben) És József Attila? (1937-ben)

14 A szerzői jog korlátjai
A szabad felhasználás esetei Idézés Oktatási célú felhasználás Magán célú másolás A művek szabad előadása A közös jogkezelés területe Magyarországon az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület végzi.

15 Érdekesség, no comment Csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon! Kérdés: zárt ülésen elmondott beszédet ki hozhat nyilvánosságra?

16 Az idézés Csak annyiban megengedett, és díjtalan amennyiben nem károsítja a szerző jogos érdekeit. Az eredetihez híven, indokolt méretű terjedelemben szabad csak idézni, a szerző és forrás megjelölésével.

17 Oktatási célú felhasználás
A nyilvánosságra hozott irodalmi, zenei mű részleteit szabad iskolai oktatásra, illetve tudományos ismeretterjesztésre felhasználni, amennyiben a szerzőt és a forrást megjelöljük. Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása, amely az idézést meghaladja.

18 Magáncélú másolás A magáncélra bárki készíthet a műről másolatot, ha az jövedelemszerzést vagy jövedelemfokozást közvetve sem szolgálja. Szabad felhasználásnak minősül egy könyv egy részletének fénymásolása. De egy könyv teljes, vagy egy folyóirat egészének lemásolása magán célra is csak kézzel, vagy írógéppel másolható! Szoftverre, adattárra, építészeti alkotásra a fentiek nem vonatkoznak!

19 Mi az a reprográfiai díj
A magáncélú másolás miatt kiesett szerzői jogi bevételek pótlására vezették be az említett díjat. Az üres kép- és hanghordozók (kazetták, CD-lemezek) árába beépítették a szerzői jogi díjak egy részét!

20 Művek szabad előadása Ha az előadás jövedelemszerzés vagy fokozás célját nem szolgálja, felhasználhatók a művek díjtalanul, de csak műkedvelő művészeti csoportoknál, iskolai előadásokon, ünnepélyeken, iskolai oktatás céljára, magánhasználatra és alkalomszerűen tartott zártkörű összejövetelen.

21 A közös jogkezelés A szerzői jogok és szomszédjogok gyakorlását nem lehet mindig egyedi szerződésekkel biztosítani, mert például sokan használják. (Egy slágert több rádióadó, együttes vagy énekes is előadhatja) Hazánkban a közös jogkezelést az ARTISJUS végzi. A törvény megszabja, hogy országosan csak egy-egy szervezet képviselheti a művészek szerzői jogait.