Az egészségügyi rendszer Az egészségügy "piac" sajátosságai

Az előadások a következő témára: "Az egészségügyi rendszer Az egészségügy "piac" sajátosságai"— Előadás másolata:

1 Az egészségügyi rendszer Az egészségügy "piac" sajátosságai

2 Az egészségi állapotot meghatározó külső tényezők
GDP/capita a társadalmi egyenlőtlenségek mértéke társadalmi minták, elvárások környezeti káros hatások mértéke az egészségügyi ellátás hozzáférésének egyenletessége (equity, a rendszer igazságossága) az egészségügyi ellátás fejlettsége, minősége

3 Az egészségügyi kapacitás és a születéskor várható élettartam változása Magyarországon
1970 1975 1980 1985 1990 évek 80 100 120 140 160 180 64 65 66 67 68 69 bázisév 1970 = 100% növekedés %-ban születéskor várható átlagos élettartam orvosok száma eü. szakdolgozók sz. orvosi körzetek száma ambuláns forgalom (fő/év) kórházi ágyszám 100 ágyra jutó orvosszám sz. várható átl. élettart. férfi Kincses Gyula 1994 NM GYÓGYINFOK

4 Járóbeteg szakellátás alapszintű kórházi ellátás Kistérség, város
Speciális kórház = régionális, országos „Teljes körű” kórházi ellátás megye Járóbeteg szakellátás alapszintű kórházi ellátás Kistérség, város Alapellátás = lakókörnyezet (háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvos)

5 80-20 szabály Az esetek 80%-át a betegségek 20%-a okozza 80 20

6 Ellátási szintek Országos Regionális Megyei Kistérségi Helyi

7 12000 kórházi orvos 4600 szakorvos 6800 háziorvos

8 Klinika, országos intézet
Minisztérium Országos Egészségbiztosítási Pénztár ÁNTSZ Ellátórendszer Klinika, országos intézet kórház, szak-kórház rendelő intézet háziorvos mentőszolgálat gyógyszertár Vérellátó

9 BEVÉTEL JÁRULÉK ADÓ Állami egészségügy Biztosítási rendszer

10 Kockázatközösség és teherelosztás
JÁRULÉK Egyenlő Jövedelemfüggő (szolidaritási elv) várható igénybevétel (kockázati elv)

11 A forrásbővítés lehetőségei
SOK vagy KEVÉS A forrásbővítés lehetőségei Járulék emelés Állami intervenció Co-payment Magántőke Forrásteremtés

12 % Forrás:M. Schneider Gesundheitssysteme im internationalen Vergleich, OECH adatbázis. 1994 és 1998 közötti adatok alapján

13 fogyasztás-ösztönzés Fogyasztás korlátozás
Egészségügy és piac ÁR Kínálat Kereslet Verseny, fogyasztás-ösztönzés Szabad választás Szabad tőkemozgás Fogyasztás korlátozás Igénybevételi kényszer Ellátási kötelezettség

14 Piac Egészségügy Szabad választás Igénybevételi kényszer
Ha nem most, majd máskor Ha nem tőle, majd mástól Ha nem ezt, majd mást Sürgősségi ellátás Személyhez-intézményhez kötött ellátás Nem helyettesíthető gyógymód

15 Piac Egészségügy Fogyasztás-ösztönzés Ellátási kötelezettség térben,
időben, tevékenységben Ne legyenek területi egyenlőtlenségek Ne legyen ellátatlan betegség Nem halasztható az igények kielégítése

16 Piac Egészségügy Szabad tőkemozgás Fogyasztás-korlátozás
Cél a piac bővítése Szabad reklám Kiadások kézbentartása (cost-containment) Reklámok korlátozása

17 Piac Kereslet Kínálat

18 Egészségügy Kereslet Kínálat

19 Piac ÁR ÁRU

20 Egészségügy ÁR ÁRU ?

21 Piac ÁRU Vesz Elad Pénz

22 Egészségügy Járulék Térítés  Ár Ellátás Finanszíroz Igénybe vesz
Szolgáltat Ellátás

23 Egészségügy Járulék Térítés Ellátás Finanszíroz Igénybe vesz
Szolgáltat Ellátás

24 Költség+átlagos haszon
Térítés  Ár Jogszabály által meghatározott Nem a kínálat-kereslet alakítja Nem követi a költségeket Költség+átlagos haszon ÁR Kínálat Kereslet

25 Finanszírozás Szubjektív Objektív

26 Objektív finanszírozás ? Fix (bázis) Teljesítmény Feladat Kapacitás

27 Ipari szolgáltatás, javítás
Modellek: Szálloda, vendéglő Ipari szolgáltatás, javítás Teljesítmény nem értelmezhető a garancia nem azonos a szolgáltatási felelőség

28 Az egészségügyi fogyasztás dimenziói
k a p a c i t á s s z ü k s é g- l e t i g é n y f o g y a s z t á s kereslet Az ábra az egészségügyi fogyasztás lépéseinek egymáshoz való viszonyát ábrázolja. Látható, hogy a szükségleteknek csak egy része jelentkezik igényként, de az igények egy része mögött nem áll valós szükséglet. Ennek oka egyrészt a szükségletek pontatlan megítélhetőségében és a betegek mentalitásának különbözőségében (szélsőséges esetben: hipochondria) rejlik, másrészt maguk az ellátók is képesek az igényt generálni, mert a beteg nem tudja megítélni, hogy valóban szüksége van-e a vizsgálatok, kezelések. Az igényből - megfelelő fizetőképesség esetén lesz kereslet. Az, hogy az igényből milyen fokban lesz kereslet, az a közfinanszírozás arányától és a co-payment mértékétől és területeitől függ. Logikus, hogy a kereslet sohasem haladhatja meg az igényeket. A kínálatot az egészségügyi intézmények kapacitása jelenti, és ahol a két terület találkozik, ott jön létre a fogyasztás. szükséglet kapacitás igény fogyasztás kereslet Kincses Gyula 1994 NM GYÓGYINFOK