ÜGYVÉDI KEZDEMÉNYEZÉSRE KÉSZÍTETT

Az előadások a következő témára: "ÜGYVÉDI KEZDEMÉNYEZÉSRE KÉSZÍTETT"— Előadás másolata:

1 ÜGYVÉDI KEZDEMÉNYEZÉSRE KÉSZÍTETT
SZEMELVÉNYEK AZ IGAZSÁGÜGYI PSZICHIÁTRIÁBÓL * ÜGYVÉDI KEZDEMÉNYEZÉSRE KÉSZÍTETT IGAZSÁGÜGYI PSZICHIÁTRIAI SZAKVÉLEMÉNYEK SZAKMAI ÉS ETIKAI KÉRDÉSEK, ESETISMERTETÉSEK

2 jogi szakokleveles orvos Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézet
DR. SZABÓ FERENC igazságügyi pszichiáter szakértő pszichiáter szakorvos az igazságügyi elmeorvostan szakorvosa jogi szakokleveles orvos Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézet Győri Intézete

3 KI AZ IGAZSÁGÜGYI PSZICHIÁTER SZAKÉRTŐ? szakvéleménnyel segíti
az, aki igazságügyi pszichiáter szakértői tevékenységre jogosult (az igazságügyi szakértői működésről szóló 31/2008. (XII.31.) IRM rendelet) az igazságügyi pszichiáter szakértői tevékenység végzésére feljogosított személy (az igazságügyi pszichiáter szakértő) (az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény) az, aki a tudomány eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel segíti a tényállás megállapítását, a szakkérdés eldöntését. [az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 1. § (1)]

4 Mi a módja az igazságügyi szakértővé válásnak?
Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság - kérelemre, - az igazságügyi szakértői névjegyzékbe, az igazságügyért felelős miniszter rendeletében szereplő szakterületre történő felvétel útján, engedélyezi az igazságügyi szakértői tevékenységet annak a természetes személynek, aki a feltételeknek (…) megfelel. Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételét követően az igazságügyi szakértő köteles részt venni a rendszeres jogi oktatáson, jogi vizsgát tenni, és részt venni a szakértői tevékenysége gyakorlásához szükséges rendszeres szakmai továbbképzésen. (az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló évi XLVII. törvény)

5 Ki adhat pszichiáter szakértői véleményt?
Az igazságügyi pszichiátriai területén működő szakértőnek rendelkeznie kell igazságügyi elmeorvostan képesítéssel. (az igazságügyi szakértői működésről szóló31/2008. (XII.31.) IRM rendelet) Eset: Kábítószerrel visszaélés bűntette miatt folyamatban lévő büntető ügyben a terheltről megállapítottuk, hogy nem szenved kábítószer-függőségben (szenvedélybetegségben). Ugyanabban az eljárásban, ügyvéd megbízására is készült szakértői vélemény, amiben orvos szakértő és pszichiáter szakorvos azt állapította meg, hogy a terhelt „szpíd-függő”. Később vélemény-kiegészítés készült, de azt már csak az orvos szakértő készítette, és abban az állt, hogy a terhelt cselekménye kábítószer-függőségével összefüggésben van, mert kábítószer-függősége miatt pénzre volt szüksége. Nyilatkozat készítését rendelte el a bíróság, amiben kifejtettük kifogásainkat: nem igazságügyi pszichiáter szakértő adott szakvéleményt; a vélemény szabálytalan, a véleményben tett szakértői megállapítás megalapozatlan, nincs ráutaló tünetekkel megindokolva a diagnózis. A véleményt csak mindkét szakértő, együtt módosíthatja, egészítheti ki.

6 A névjegyzékbe vétel iránti kérelmet az igazságügyi és rendészeti miniszterhez kell benyújtani.
Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vételről az igazságügyi és rendészeti miniszter dönt. A névjegyzéket az igazságügyi és rendészeti miniszter vezeti.

7 Mely feltételeknek kell megfelelnie a kérelmezőnek?
legyen büntetlen előéletű, ne álljon az igazságügyi szakértői vagy a szakterületének megfelelő tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a kérelmében megjelölt szakterületen az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához meghatározott képesítéssel, a képesítés megszerzésétől számított legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezzen, legyen tagja a szakterületén működő szakmai kamarának, ha a tevékenység folytatásához a kötelező kamarai tagságot jogszabály előírja, vállaljon arra kötelezettséget, hogy a hatósági kirendelésnek - a jogszabályban meghatározott eseteket kivéve - eleget tesz, rendelkezzen választójoggal, a névjegyzékbe való felvételét követően legyen tagja a lakóhelye szerint illetékes területi igazságügyi szakértői kamarának (az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló évi XLVII. törvény) 7

8 az igazságügyi elmeorvostan szakképesítés?
Hogyan szerezhető meg az igazságügyi elmeorvostan szakképesítés? az igazságügyi elmeorvostan szakképesítés az általános orvosi oklevéllel és pszichiáter szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvosok számára megszerezhető ráépített szakképesítés. Feltételek: Szakképzési idő: 36 hónap Szakképzési időn belül végzendő: 36 hó igazságügyi pszichiátriai tevékenység akkreditált oktatóhelyen, 50 önálló szakvélemény elkészítése, igazságügyi pszichiátria tanfolyam (A szakorvos, szakfogorvos, szakgyógyszerész és klinikai szakpszichológus szakképesítés megszerzéséről szóló 66/1999. (XII. 25.) EüM rendelet)

9 IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉGNEK?
MIT NEVEZÜNK IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉGNEK? „Igazságügyi szakértői tevékenységnek kell tekinteni minden, az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006.(II.27.) számú IM rendeletben (továbbiakban: Rendelet) meghatározott szakterületekkel összefüggésben, bármely jogcímen, igazságügyi szakértőként folytatott eljárást, amely szakvélemény – szóban, vagy írásban – adására irányul, így különösen a szakvélemény elkészítéséhez szükséges információgyűjtéssel kapcsolatos eljárási cselekmények (szemle), a szakvélemény kialakítása, annak szóban vagy írásban történő bármely kiegészítése, függetlenül attól, hogy a szakvélemény tartalma, megállapítása változik-e.” (a MISZK Etikai Kódexe)

10 Mi az igazságügyi pszichiáter szakértő feladata?
Az igazságügyi pszichiáter szakértő feladata, hogy a bíróság, a közjegyző, az ügyészség, a rendőrség és a jogszabályban meghatározott más hatóság (a továbbiakban együtt: hatóság) kirendelése vagy megbízás alapján, a tudomány eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel segítse a tényállás megállapítását, a szakkérdés eldöntését. (az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló évi XLVII. törvény)

11 Kirendelés vagy megbízás? Melyik fontosabb?
Igazságügyi pszichiáter szakértő az lehet, aki kötelezettséget vállal arra, hogy a hatósági kirendelésnek eleget tesz. Az igazságügyi pszichiáter szakértő köteles eljárni a hatóság kirendelése alapján. Az igazságügyi pszichiáter szakértő megbízás alapján is adhat szakvéleményt, ha ez a kirendelő hatóságoktól származó feladatainak ellátását nem akadályozza és azzal nem összeférhetetlen. (az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló évi XLVII. törvény)

12 Ki alkalmazhat büntető eljárásban igazságügyi pszichiáter szakértőt
és mi célból? Ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértőt kell alkalmazni. Pszichiáter szakértő alkalmazása kötelező, ha a) a bizonyítandó tény, illetőleg az eldöntendő kérdés személy kóros elmeállapota, illetőleg kábítószer-függősége, b) a bizonyítandó tény, illetőleg az eldöntendő kérdés kényszergyógykezelés szükségessége (stb.). Pszichiáter szakértőt a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság alkalmazhat. Pszichiáter szakértő alkalmazása kirendeléssel történik. (a Büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény)

13 A büntethetőséget kizárja
a) a gyermekkor, b) a kóros elmeállapot, c) a kényszer és a fenyegetés, d) a tévedés, e) f) a jogos védelem, g) a végszükség, h) a magánindítvány hiánya, i) a törvényben meghatározott egyéb ok. (A Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény) 13

14 A büntetés korlátlanul enyhíthető
Nem büntethető aki a cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában – így különösen elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban vagy személyiségzavarban - követi el, amely képtelenné teszi a cselekmény következményeinek felismerésére vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. A büntetés korlátlanul enyhíthető ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a cselekmény következményeinek felismerésében vagy abban, hogy (A Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény) 14

15 a büntető eljárásban adott szakértői vélemények?
Miben térhetnek el a büntető eljárásban adott szakértői vélemények? (a) A pszichiáter szakértő megállapítás arra vonatkozik, hogy a vizsgált személynél, a terheltnél a cselekmény idején illetve a vizsgálat idején fennáll (fennállt) vagy sem az elmeműködés kóros állapota, ha igen: mi az (mi volt az) és milyen tünetekből lehet rá következtetni ez az állapota hogyan befolyásolta abban, hogy a cselekmény következményeit felismerje, és hogy a felismerésének megfelelően cselekedjék, szükséges-e kényszergyógyítás vagy sem. (b) A pszichiáter szakértő megállapítás arra vonatkozik, hogy a vizsgált személynél, a terheltnél) megállapítható vagy sem a cselekmény idejére vagy a hatóság által megnevezett időben kábítószer-függőség (szenvedélybetegség). (c) A pszichiáter szakértő megállapítás arra vonatkozik, hogy milyen a vizsgált személy (a sértett) nemi élettel kapcsolatos (helyes) akaratképződése. 15

16 Esetbemutatás (1) Lopás bűntette miatt indított büntető ügyben 2008-ban vizsgáltuk az akkor 40 éves vádlottat. Cselekménye: A Fejér megyében lakó vádlott Hajdúszoboszlón egy családi házba besurrant, pénzt és ékszereket lopott; amikor a sértett tetten érte és igyekezett visszatartani, pólóját és cipőjét hátrahagyva személygépkocsival elmenekült. Korábban, más eljárásokban ismételten elvégeztük pszichiáter szakértői vizsgálatát és más szakértők is vizsgálták ugyanazon és más ügyekben. a/1) Pszichiáter szakértői vélemény készült, lopás miatt indult eljárásban: Alacsony intellektusú, de kóros mértékben nem fogyatékos, aki képes volt a cselekmény következményeit felismerni; állapota a büntethetőséget nem befolyásolja. a/2) Pszichiáter szakértői véleményt készítettünk ugyanebben az ügyben: Személyiségzavara nem tette képtelenné arra és nem korlátozta abban, hogy cselekménye következményeit felismerje, és hogy e felismerésének megfelelően cselekedjék. Személyiségzavara a kihallgatás idején jogainak érvényesítésében nem korlátozta őt. Nem állapítható meg nála klausztrofóbia. Vizsgálata során elmondta, hogy amikor Hollandiában élt, kezelték pszichiátriai osztályon, mert nem tud aludni zárt ajtónál, Magyarországon is kezelték több város pszichiátriai osztályán; amikor rosszul érzi magát, megveri az asszonyt, hogy megnyugodjon. (Cselekmény: egy tér sarkán pénzváltásra kérte a sértetteket, amikor az egyik sértett a pénztárcájából pénzt akart kivenni, a benne lévő pénzt ki akarta kapni a tárcából, csakhogy ebben a sértett és a segítségére siető rendőr megakadályozta.) 16

17 (2) b) Orvos szakértői vélemény készült ügyvédi megbízásra, orvosi adatok alapján: Kiújuló jobb oldali légmell, elhízás, mentális retardáció, tüdőtágulat, idült hörgő gyulladás, mellhártya összenövés, klausztrofóbia miatt hagyományos zárkában történő elhelyezése csak jelentős kockázattal foganatosítható. …büntetéselviselési képessége jelentős mértékben beszűkült. c) Pszichiáter szakértői véleményt adtunk zsarolás bűntette és más bűncselekmények miatt indult eljárásban: Személyiségzavara nem tette képtelenné arra és nem korlátozta abban, hogy a cselekmények következményeit felismerje, és hogy e felismerésének megfelelően cselekedjék. (Cselekmény: személygépkocsival a sértett által vezetett személygépkocsi elé kanyarodott, majd rövid távolság megtétele után váratlanul lefékezett és a sértett gépkocsijának tolatott. A sértett autójához ment, hangoskodott, fenyegetőzött, hogy a sértettet és családját megöli, ha a sértett nem téríti meg a kárát. A fenyegetés hatására a sértett 10 ezer Ft-ot adott át és egy kötelezvényt írt alá. Néhány héttel később ismét felkereste és pénzt követelt. Másik ügye: egy családi házba a nyitott ajtón bement, pénz után kutatott, majd 11 ezer Ft-ot ellopott. Kifelé menet a sértettel összetalálkozott és futva ill. gépkocsijával elmenekült. Egy másik házba is bemászott az ablakon keresztül, és egymillió forintot és ékszereket lopott.) d) Pszichiátriai osztályon kezelték bipoláris affektív zavar, mániás epizód, pszichotikus tünetek kórjelzéssel. Pszichiáter kezelőorvosa utalta be oda azzal, hogy hipomániás kritikavesztés, diszfória, szerteágazó szomatizációs panaszok nem javulnak a kezelésre. Felvételi lelet: Ingerlékeny, kissé agitált, nehezen működik együtt, figyelme kissé csapongó, gondolkodása meggyorsult, nagyzásos tartalmakkal, paranoid elemekkel; kritikátlan, felhangolt; emlékezeti és intellektuális funkciók átlagosak. Kezelésében nem volt együttműködő, az intézetet önkényesen elhagyta.

18 (3) e) Orvos szakértői és pszichiáter szakértői vélemény ügyvédi megbízásra: Hangulati ingadozásokkal jellemezhető elmebetegségben szenved, emiatt rendőrségi fogdában vagy büntetésvégrehajtási intézetben való elhelyezése nem lehetséges. Beszámíthatóságáról: a szakértők előbb úgy foglalnak állást, hogy a beszámíthatóságról csak akkor lehetne nyilatkozni, ha a büntető eljárás valamennyi dokumentációja rendelkezésükre állna; utóbb úgy nyilatkoznak, hogy ha nem is hiányzott, de korlátozott volt a beszámíthatósága. f) Az IMEI-ben enyhe depressziós epizód, remisszióban lévő bipoláris affektív zavar kórjelzéssel kezelték. Felvételi lelet: Tiszta tudat, kielégítő tájékozottság, figyelme felkelthető, problémáiról nehezebben terelhető el, ezekre fixál, felfogása megnehezült, gondolkodása meglassult, szegényes, hangulata esékeny, elsírja magát, suicid szándékot nem hangoztat, indulatosság nem tapasztalható, a vizsgálattal együttműködik, hallucinációra utaló tünet nem észlelhető, doxazma nem explorálható, állandó panasza a kórteremben folyamatos világítás. Pszichológiai lelet (Rorschach-teszt): A mentális kontroll laza; realitásérzéke labilis; én-központú, indulatvezérelt, hiszteroid, infantilis személy, ezért lemondásra, késleltetésre képtelen; viselkedése sztereotip, alkalmazkodó, problémamegoldó készsége gyenge; tolerancia szintje nagyon alacsony, indulatai könnyen gerjednek, agresszió-kezelése elégtelen, ; tartós konfliktushelyzetben regresszív készenléte aktiválódik. g) Pszichiáter szakértői véleményt terjesztettünk elő lopás vétsége és közokirat hamisítás vétsége miatt folytatott eljárásban: Személyiségzavara nem korlátozta cselekménye következményeinek felismerésében. (Cselekmény: a sértett figyelmét elterelve behatoltak a sértett házába és onnan pénzt loptak, a helyszínről gépkocsival távoztak, amit ő vezetett. Amikor a gépkocsit a cselekmény elkövetése után a rendőrség ellenőrzés alá kívánt vonni, a jelzés ellenére nem állt meg, hanem a megengedett sebességnél gyorsabban haladt, a rendőrautót megpróbálta leszorítani az útról. Később olyan személyi igazolvánnyal próbálta igazolni magát, amely nem az övé volt, viszont az eredeti fénykép helyébe az ő fényképe volt behelyezve.)

19 (4) Az aktuális szakértői vizsgálatakor azonnal szemrehányást tesz, hogy a korábbi ügyében általunk előterjesztett szakértői vélemény miatt elítélték négy évre. Azt ismételgeti, hogy neki egyáltalán nem tetszik, hogy a szakértő miatt ítélték őt el, céloz rá, hogy ezt ő nem hagyja annyiba. Nagy tudású pesti főorvosokat emleget, akik bezzeg tudják, hogy neki milyen betegsége van! Közli, hogy például az egyik intézményben, illetve amikor az megszűnt, egy pszichiátriai rendelésen is megállapították, hogy neki bipoláris affektív betegsége van, méghozzá mániás fázis. Még azt is megállapították róla, hogy klausztrofóbiában szenved, és nem lehet őt tartani börtönben. Sokszor van halálfélelme, úgy érzi, megfullad, olyankor meg elkapja egy idegroham és összevész a családdal. A bezártság miatt feszült, ideges, veszekedős és agresszív, elcsavargott. Öngyilkossági kísérlete miatt még az IMEI-be is bekerült. Autóbalesetben nyakcsigolya repedése volt; a jogosítványát Budapesten szerezte, de már elvették, mert sok balesete volt, például piros lámpánál elütött egy biciklistát. Azt mondja, a klausztrofóbia azért nem zavarja vezetés közben, mert egy autón van négy ablak, azokat le lehet húzni, és ha lehúzza, akkor már nem érzi a klausztrofóbiát. A cselekményéről így számolt be: Azért ment éppen Hajdúszoboszlóra, mert Hajdúszoboszló üdülőváros. Hogy az imént arra panaszkodott, hogy szegény, ja a szegénység… de egy kis benzinre és szendvicsre azért van pénze… Nem is emlékszik erre az egészre, még azzal sincs tisztában, hogy elkövette-e a bűncselekményt vagy sem. Különben is, amikor az eset történt, akkor ő éppen abban a kórházban volt! Csak sajnálatos módon elhagyta a kórházat engedély nélkül. De az is lehet, hogy egy másik kórházban volt, amire már sajnos nem emlékszik, és ezért nem tudja megnevezni. Csak akár itt volt, akár ott, engedély nélkül elszökött és három napig kóborolt az utcán, ez viszont tény, mert erre jól emlékszik. Aztán közben elkövethette talán ezt a lopást …

20 (5) Lelki vizsgálat: Felfogása, megértése felszínes; viselkedése a konvencionálistól eltér, a helyzetet igyekszik teátrálisan, erőszakosan, követelőzve, vádaskodva az irányítása alatt tartani. Kérdésekre általánosságokat mond, vagy a kérdéstől függetlenül mondja vádjait, panaszait, kifogásait, követeléseit; általában mellébeszél. Szűklátókörű, önző, öntörvényű, a szocializáltsága hiányos. Emlékezete nehezen tárható fel rejtőzködése miatt. Ismeretanyaga alacsony színvonalú, szűk terjedelmű. Gondolkodása vontatott, terjengős, a gondolatmenetek oldalláncosan elágaznak. Sok az ismétlés, a sztereotípia, sablon. Lényeglátása, az összefüggések felismerése, az ítéletalkotás szubjektív beállítottságú. Élményfeldolgozásban érzékenység, túlértékelés működik. Kóros tartalom (téveszme) nem tárható fel. Érzékcsalódásra utaló viselkedésjegy nem észlelhető. Szélsőséges hangulati megnyilvánulás nem figyelhető meg; hangulata, indulatai labilisak. Gyenge a frusztráció tűrése, akadályoztatás esetén könnyen augmentálódik; lobbanékony, türelmetlen, erőszakos, az indulatait akarata érvényesítésére használja. Önző, szubjektív beállítottságú; a saját álláspontját erőlteti, az elvárásokkal keveset törődik. Erkölcsi értékérzelmei fejletlenek. Személyisége alacsony színvonalú, diszharmonikus. Alkalmazkodása problémás, öntörvényű. Pszichológiai lelet (Rorschach és Szondi teszt alapján): Próbálja irányítani a helyzetet, visszakérdez, rejtőzködik, lavírozik, akadékoskodik, nem veszi komolyan a tesztvizsgálati helyzetet. Igyekszik a számára jobbnak imponáló gyengébb színvonalat mutatni. Alacsony színvonalú, gátolt, infantilis személyiség. Megtapad a részletekben. Hajlamos lehet a regresszív viselkedésre. Teljesítményhelyzetben megtorpan, nehezen képes összeszedni magát, teljesítőképessége csökkent.

21 (6) Szakértői vélemény a) Személyiségzavarban szenved, ami nem tette képtelenné arra és nem korlátozta abban, hogy cselekménye következményeit felismerje, és hogy e felismerésének megfelelően cselekedjék. b) A pszichiátriai kezelésre korábban okot adó pszichiátriai zavar (bipoláris affektív zavar mániás fázisa pszichózissal) vizsgálatakor nem áll fenn, és ilyen betegsége utaló, kórjelző tünetek hiányában a cselekmény idejére sem állapítható meg. Kórjelző tünetek hiánya miatt nem állapítható meg nála klausztrofóbia sem. c) Nem állapítható meg nála olyan pszichiátriai betegség, amely a fogva tartás, illetve letöltendő börtönbüntetés esetén, a BV-Intézet szokásos feltételei között életét veszélyeztető helyzetet idézne elő, vagy amit olyan körülmények között ne lehetne kezelni. d) Személyiségzavara sem képezi akadályát fogva tartásának. e) Az általa hivatkozott specifikus, helyzethez kötötten jelentkező pszichés zavar (klausztrofóbia) - arra utaló tünetek (pl. túlzott mértékű félelem vagy szorongás, pánikroham, ami bezártság helyzetébe kerülve kialakul, vagy amit bezártság előre látható bekövetkezése vált ki, illetve az olyan helyzetbe kerülés lehetőségét elkerülő magatartás stb.) hiánya miatt - nem állapítható meg nála. f) A fogva tartás során esetleg kialakuló pszichés reakció, pszichiátriai zavar vagy kóros állapot megfelelő szakorvosi ellátása az olyan helyzetre vonatkozó jogszabály útmutatása szerint történhet.

22 (7) Lopás bűntette és más bűncselekmények miatt indított büntető ügyben 2011-ben ismét vizsgáltuk: Cselekmények: behatolt a plébánia épületébe és onnan pénzt lopott; egy házba a sértett segítő szándékát kihasználva bejutott, és a sértett táskájából egy pénztárcát lopott el; a sértett házába úgy jutott be, hogy magát energiaellenőrnek adta ki, a sértettől pénzt kért és kapott az ellenőrzésért; társával később visszatért, a ház ajtajának zárját kinyitva a házba bejutottak és a sértett zakójából pénzt loptak; autóval hajtottak egy településre, egy háznál a gázszolgáltató alkalmazottjának adta ki magát és így bejutott a házba, ahol nyugdíj visszatérítést ígérve rávette a sértettet, hogy az mutassa meg neki a nyugdíjszelvényét, ezt követően vizet kért, és a sértett segítő szándékát kihasználva a sértett távollétében, de úgy, hogy közben a sértett nehezen mozgó férje a helyiségben maradt, pénzt vett ki a szekrényből és távozott; egy társával azzal jelent meg egy településen a sértettnél, hogy a gázár-támogatás feltételeit szeretné felmérni, a házba így bejutva amíg a sértett egy másik helyiségben tartózkodott, pénzt és ékszereket lopott el; társával egy másik településen a nyitott kapun bementek, és a beteg, ágyban fekvő sértettnek azt állították, a gázművektől jöttek, a számlák rendezése érdekében - a szekrényből pénzt lopott el; egy másik településen a sértett házába bementek, az áramszolgáltató alkalmazottainak adták ki magukat, pénzt loptak; amikor elfogták, a testvére adatait tartalmazó, de az ő fényképével ellátott személyi igazolványt találtak nála.

23 (8) Vizsgálatakor a válaszadás helyett jobbára nem tudom-mal felel, tagadó válaszokat ad, mellébeszél; azt mondja, hogy még sosem volt szakértői vizsgálata, ugyanakkor ismerős orvosokat, szakértőket emleget. Az IMEI-be gyakran viszik, mert nehezen viseli a bezártságot. A cselekményeiről így beszél: Miért zavarta volna, hogy paptól lop, vagy olyan embertől, akitől vizet kért és kapott. Azért hivatkozott az áramszolgáltatóra, mert dolgozott az ÉDÁSZ-nál és volt igazolványa. Hogy hogyan jutott eszébe, hogy ezeket megtegye? Hát… dolgozni azért kell, nem igaz? – kérdezi. Amikor az egyik asszony beteg férje jelenlétében loptak, az meg se szólalt, mikor elvette a pénzt, mondja mosolyogva. A személyi igazolványt a testvére adataival ő csináltatta. A vizsgálat lelete a korábbival lényegében megegyezett, személyiségzavart állapítottunk meg ismét. Az IMEI-ben folytatott kezelés adatai jelentettek új orvosi információt: Panaszkodós, mérsékelt hangulati nyomottsággal, aggodalmaskodással, szorongással; véleményük: Bipolaris affektív zavar jelenleg depresszió. Kontroll vizsgálatkor arra panaszkodott, hogy nagyon rosszul van, mert a szakértők mást mondtak, mint amit szeretett volna… Vélemény bipoláris affektív zavar, jelenleg kompenzált. Kontroll: A gyógyszerre és a bírósági tárgyalásra panaszkodik. Vélemény: Bipolaris affektív zavar közepes mértékű depresszív állapot. Kontroll: Tele van panaszokkal, elkeseredett, lehangolt, panaszkodós, vádaskodós. Vélemény: Bipolaris affektív zavar depressziós állapot. Kontroll: Tiszta tudat, pszichotikus tünete nincs, kissé disztímiás, anxiózus. Vélemény: Bipolaris affektív zavar depressziós állapot, jelenleg remisszióban. Kontroll: tiszta tudat, pszichotikus tünet nincs, a hangulata és közérzete normális. Vélemény: Bipolaris affectiv zavar depressziós állapot gyógyszer nélkül. Kontroll: elégedetlenkedik a börtönbeli elhelyezése miatt, a gyógyszerelés miatt, közli: konditermet szeretne használni. Lelet: kórjelző mértékű hangulati ingadozás nem volt, disztímiás, mérsékelten szorong, kifejezett a betegségelőnyök kihasználására való törekvés, elmekóros tünete nincs.

24 Hogyan kerülhet ügyvédi megbízásra
a büntető eljárásba a pszichiáter szakértő? (1) a) A terhelt és a védő a nyomozás során indítványozhatja más szakértő kirendelését. A kirendelésről az ügyész határoz. b) A terhelt és a védő közölheti az ügyésszel, illetőleg a bírósággal, hogy szakvéleményt kíván készíttetni, és benyújtani. (a Büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény 111. és 112. §-a)

25 Hogyan kerülhet ügyvédi megbízásra
a büntető eljárásba a pszichiáter szakértő? (2) A terhelt vagy a védő által szakvélemény készítésére felkért személy (…) szakértőként való bevonásáról a bíróság, illetőleg az ügyész határoz. a) A felkért szakértő - e minőségének elismerése után - önállóan szakértői vizsgálatot végezhet, a bírósági eljárásban a bíróság, illetőleg az ügyész által kirendelt szakértővel azonos jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik. (…) b) Ha a bíróság vagy az ügyész a felkért személy bevonását megtagadja, az elkészített vélemény az okiratra vonatkozó szabályok szerint használható fel. (a Büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény 111., 112. §)

26 Kirendelés (1) – megbízás (2)
(1.1) hatóság→szakértő kirendelése→szakértő és szakértői vélemény (1.2) ügyvéd→indítvány másik szakértő kirendelésére→hatóság→szakértő kirendelése→szakértő és szakértői vélemény (2.1) ügyvéd→a hatóságot tájékoztatja, hogy szakértőt bízott meg→hatóság határoz: elismeri a szakértő szakértői minőségét→megbízás→szakértő és szakértői vélemény (2.2) ügyvéd→a hatóságot tájékoztatja, hogy szakértőt megbízott meg→hatóság határoz: nem ismeri el a szakértő szakértői minőségét→megbízás→szakértő: tanúként meghallgatva; szakértői vélemény: okiratra vonatkozó szabályok szerint felhasználva (a Büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény 111., 112. §)

27 A szakértő kezdeményezheti a kirendelés alól történő felmentését, ha a kirendelő a szakértő kérésére nem biztosítja a szakértő által megjelölt, a szakértői tevékenység ellátásához szükséges adatokat, felvilágosítást, iratokat és vizsgálati tárgyakat, és e nélkül a kirendelés nem teljesíthető. Eset: Büntető eljárásban megyei bíróság kérte a vádlott szakértői vizsgálatát, és a kirendelésben közölte, hogy a vádlottat ugyanebben az eljárásban, ugyanezen feladatot kapva már vizsgálták szakértők, az általuk készített szakértői vélemény azonban a vádlott ügyvédje kérésére nem bocsátja rendelkezésünkre. Ismételt kérésünket a bíró ismételten elutasította és büntetéssel fenyegetett. Ekkor elvégeztük a vizsgálatot és a véleményben azt írtuk, hogy sajnos csak bizonytalan és nem kellően megalapozott véleményt készíthettünk, mert a bíróság a kért orvosi dokumentumot nem adta át tanulmányozásra. (Az igazságügyi szakértői működésről szóló 31/2008. (XII. 31.) IRM rendelet)

28 Ki alkalmazhat igazságügyi pszichiáter szakértőt
a polgári peres eljárásban? Ha a perben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik, a bíróság szakértőt rendel ki. A bíróság a szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőt, szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaságot, szakértői intézményt, vagy külön jogszabályban meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet rendelhet ki szakértőként. Más szakértő csak ezek hiányában, kivételesen alkalmazható. (A Polgári Perrendtartásról szóló évi III. tv.)

29 Perben a szakértőt a bíróság rendeli ki
ha a felek a szakértőt illetően megállapodtak, akkor azt, akiben megállapodtak, ha nem állapodtak meg, akkor a bíróság dönt a szakértő személyéről. A bíróság a fél kérelmére a kirendelt szakértő helyett más szakértőt rendelhet ki. (a Polgári Perrendtartásról szóló évi III. törvény)

30 A bíróság azt akarja tudni, hogy
a személy alkalmas-e arra a biológiai adottságainál fogva, hogy saját elhatározásából jogokat szerezzen, kötelezettségeket vállaljon, részese legyen a polgári jogi viszonyoknak. A pszichiáter szakértő feladata annak felmérése és bemutatása, hogy milyen a személy szellemi érettsége, szellemi épsége, a mindennapi életvitelben való jártassága, mentes-e olyan pszichiátriai betegségektől, kóros elmeműködéstől (ami veleszületett szellemi fogyatkozásból vagy később bekövetkezett pszichés betegségből fakad), amik a akadályozzák vagy érdekei ellen befolyásolják abban, hogy helyesen, ésszerűen mérlegeljen, számba vegyen következményeket, válasszon, döntsön, határozzon, felelős magatartást tanúsítson. Az ügyek viteléhez való belátási képességet nevezzük cselekvőképességnek.

31 Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett nagykorúak jognyilatkozatai
A korlátozó gondnokság lehet teljes vagy részleges. Ügycsoportok, amelyek tekintetében a bíróság korlátozhatja a gondnokság alá helyezett személy egyébként teljes cselekvőképességét: 1. társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli ellátás igénylése, illetve az azzal, valamint a munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyból származó jövedelem 50 %-át meghaladó jövedelemmel való rendelkezés; 2. ingó és ingatlan vagyonnal kapcsolatos rendelkezési jog; 3. családjogi jognyilatkozatok megtétele a) a házassági vagyonjoggal kapcsolatos jognyilatkozat, b) a származás megállapításával kapcsolatos nyilatkozat megtétele, c) a gyermeke nevének meghatározása és annak megváltoztatása, d) a gyermekének örökbefogadásához való hozzájárulás; 4. tartási kötelezettséggel kapcsolatos vagyoni döntés meghozatala; 5. a lakásbérlettel kapcsolatos jognyilatkozat megtétele 6. örökösödési ügyek; 7. bentlakásos szociális intézetben történő elhelyezéssel kapcsolatos jognyilatkozatok; 8. az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása; 9. tartózkodási hely meghatározása (ország elhagyása is).

32 A korlátozottan cselekvőképes személy a gondnoka közreműködése nélkül is
tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre a jogszabály feljogosítja (személyes jellegű nyilatkozatok), megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket (bolti vásárlás), rendelkezik a munkaviszonyból, munkaviszony jellegű jogviszonyból, társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli ellátásból származó jövedelme 50%-ával; annak erejéig kötelezettséget is vállalhat, megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez (ajándékozás).

33 Cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy, a cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis. A cselekvőképtelen személy maga is megkötheti azokat a csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek a mindennapi életben tömegesen fordulnak elő, és különösebb megfontolást nem igényelnek. A cselekvőképtelenséget érintő gondnokság alá helyezés nélküli cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis. (egészségügyi ellátás!)

34 Miben térhetnek el peres eljárásban a szakértői vélemények?
(a) A pszichiáter szakértő megállapítás arra vonatkozik, hogy a vizsgált személynél fennáll-e az elmeműködés olyan kóros állapota ami az ügyei viteléhez szükséges belátási képességét szakértőileg értékelhető mértékben (tartósan nagymértékben, időszakonként visszatérően nagymértékben) csökkenti, esetleg ami miatt a belátási képessége hiányzik, állapota lehetővé teszi-e azt, hogy tárgyaláson megjelenjen és ott meghallgassák, mikor lesz szükség felülvizsgálatra. (b) A pszichiáter szakértő megállapítás arra vonatkozik, hogy a vizsgált személynél a bíróság által megjelölt időben (végrendelkezéskor, szerződéskötéskor) fennállott-e az elmeműködés olyan kóros állapota, ami az ügyei viteléhez szükséges belátási képességét szakértőileg értékelhető mértékben (tartósan nagymértékben, időszakonként visszatérően nagymértékben) csökkenthette, esetleg emiatt a belátási képessége hiányzott, a szakértői megállapításnak milyen a valószínűsége.

35 Eset: Gondnokság alá helyezés iránt indított perben 2008-ban vizsgáltam az akkor 80 éves alperest.
(1) Vizsgálat: Elmondta, hogy valahányszor a lányáék nyaralni mentek, őt mindig bedugták a pszichiátriára, mert a lánya el tudta azt intézni. Meg azt is, hogy az ő számlájára menjen a nyugdíja! Elment a rendőrségre, és feljelentette a lányát, hogy a nevét odahamisította a papírra. Megkért egy nőt itt a szomszéd utcából, hogy vegye fel helyette a nyugdíját, nehogy a lánya kezébe jusson. Ez a nő, akinek a neve nem jut most az eszébe, azt mondta, hogy az még jobb lenne, ha a pénz egyből őhozzá menne, mert akkor a lánya biztosan nem tudná elvenni tőle. Nagyon kedvesen segített neki mindenben, még a levelet is megírta, neki aztán már csak alá kellett írnia. Nem tud róla, hogy azt az autót ő vette volna ennek a hölgynek. „Tizenegy éve nem volt már pénzem, mert a lányom nem adott! El kellett adnom a cigányoknak az aranygyűrűimet meg az arany nyakláncaimat, hogy egy kis pénzem legyen!” Elmeséli, hogy bement a belvárosba, megszólított idős férfiakat és azoktól kért 100 forintot, mert még zsemlére se volt neki pénze! Hát éppenséggel most sincs neki pénze, mert amit megkapott, azt összerakta és elvitte ehhez az asszonyhoz, hogy az vigyázzon a pénzre. Lelki vizsgálat: Bőbeszédű, meglopatásos, megkárosításos tartalmait spontán előadja, semmiféle racionális kontrollal nem illeti azokat, hozzátartozóját vádolja. Egyszerre tapasztalható szélsőséges, gyerekes bizalom idegennel szemben, és ellenségesség, bizalmatlan, gyanakvó attitűd hozzátartozóval szemben. Ismeretanyaga elszegényedő. Realitáskontrollja csökkent, egyes vonatkozásokban torzult. Gondolkodása fellazult, terjengős, oldalláncosan elágazó. Meglopatásos, megkárosításos tartalmú túlértékelések, téveszmék spontán feltárulnak. Erősen szubjektív beállítottságú; lényeglátása, ítéletalkotása torzult, kóros tartalmak által befolyásolt. Paranoid készenlét és munkamód megfigyelhető. Érzékcsalódás nincs. Enyhén ingerlékeny, türelmetlen, labilis. Gyenge tartású, nagyon könnyen befolyásolható, sodorható. Időnkénti kóros tartalmainak, ötleteinek mérlegelés nélkül engedelmeskedik, következményekkel nem számol megfelelően. Személyisége diszharmonikus, torzult, leépült. Alkalmazkodásban környezete segítségére, gondoskodására szorul.

36 (2) Orvosi adatok: Kórház pszichiátriai osztályán és szakrendelésén kezelték évek óta; tíz éve szellemi hanyatlása, öt éve érzelmi és hangulati labilitás, nyomottság, aggódás, szorongás, körülményes gondolkodás, merev lelki mechanizmusok, mikromán gondolatok miatt. Kórisme: depresszió, skizofrénia, tartós személyiségváltozás ben három alkalommal került pszichiátriai osztályra: először mérgeztetéses tartalmakat, gyanúkat adott elő: azt vette észre, valaki belopózott a lakrészébe és ellopta a gyógyszereit. Következő alkalommal mentő szállította be; előzőleg rendőrségen jelentkezett „meglopatásos, mérgeztetéses tartalmakkal”, „vitt magával egy egész táska zoknit, ezzel látta igazoltnak sérelmeit”. Ingerült, izgatott, beszűkült volt. Kórisme: Paranoid schizophrenia. Harmadszor is mentő szállítja be, nyugtalan, kiabál, lányát szidalmazza, mert a vejével együtt kihúzták a fogát és most folyik belőle a homok, összejátszanak ellene az orvossal. Kórisme: paranoid psychosis. Pszichiáter szakértői vélemény 2007-ben, gondnokság alá helyezés iránt indult eljárásban. Az eljárt szakértő azt állapította meg, hogy az alperest „évek óta kezelgetik szélsőséges hangulatingadozásokkal kísért hasadásos elmezavar, élethelyzeti lehangoltságok, beilleszkedési zavarok, hypochondriás panaszok miatt”. Betegsége ellenére „nevezett rendelkezik az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel, gondnokság alá helyezése elmeorvosi szempontból indokolatlan”. Pszichiátriai kezelése az e szakértői vizsgálat utáni időben is folytatódott súlyos meglopatásos és mérgeztetéses téveszmék, súlyos affektív tünetek, szellemi hanyatlás miatt. Megfigyelték, hogy évek óta egyáltalán nem tud a pénzzel bánni, oktalanul vásárolgatott szükségtelen, használhatatlan holmikat; izolálódott, olykor a hozzátartozókkal szemben rendkívül ellenséges, aminek hátterében a mérgeztetéses doxazmák állnak; ilyen időszakokban a családon kívül keres segítséget, és mivel könnyen befolyásolható, előfordult már, hogy idegeneknek juttatta a nyugdíját. Kórisme: Paranoid schizophrenia, Recurrens depressio.

37 Szakértői véleményünk:
(3) Szakértői véleményünk: Szervi idegrendszeri károsodás talaján kialakult kóros lelki tünetegyüttesben, elbutulásban, személyiségzavarban és idült, téveszmeképzéssel járó elmebetegségben szenved. Fellazult tudatintegritás, felszínes megértés, torzult realitáskontroll, a viselkedését alapvetően befolyásoló, egyidejűleg működő (hozzátartozókkal szembeni) ellenséges, bizalmatlan attitűd és (idegenekkel szembeni) szélsőséges bizalom, meglopatással, megkárosítással kapcsolatos és mérgeztetéses téveszmék, túlértékelések, a megfelelő intellektuális kontrollt nélkülöző döntések, torzult ítélőképesség, olykor szélsőséges befolyásolhatóság, alkalmazkodási problémák jellemzik. Pszichés állapota, szellemi fogyatkozás miatt az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan, teljes mértékben hiányzik. „A jelen eljárásban korábban előterjesztett szakértői vélemény megállapításait – mivel az eljárt szakértő nem méltányolta megfelelően az alperes betegségeit, azoknak a mindennapokban érvényesülő hatását, és így nem vonta le a megfelelő, szakmailag helyes következtetést – nem fogadjuk el.”

38 Szakértő a közigazgatási eljárásban?
Az eljáró hatóság rendel ki szakértőt, de a szakértő személyére az ügyfél is tehet javaslatot. Az ügyfél kérelmére a kirendelt szakértőn kívül (indokolt esetben) a hatóság igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult más szakértőt is kirendelhet. Az ügyfél által felkért szakértő véleménye bizonyítékként használható fel akkor is, ha a szakértőt a hatóság nem rendeli ki. (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. Törvény)

39 ETIKAI KÓDEX A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara azzal a céllal alkotta meg az igazságügyi szakértők Etikai Kódexét, hogy ezzel biztosítsa, hogy az igazságügyi szakértők a feladataikat legjobb szakmai tudásukkal, feddhetetlen emberi tisztességgel, az igazságügyi szakértői tevekénység iránti közbizalom erősítésével, a szakértői kamara szakmai es társadalmi tekintélyéhez illő méltósággal végezzék. Ennek érdekében az Etikai Kódex magatartási normákat, elvárásokat fogalmaz meg. Hatálya kiterjed minden igazságügyi szakértő tevékenységére, függetlenül attól, hogy hatósági kirendelés vagy megbízás alapján jár el.

40 mi is az igazságügyi szakértői tevékenység?
Még egyszer: mi is az igazságügyi szakértői tevékenység? Igazságügyi szakértői tevékenység az igazságügyi szakértő által folytatott minden eljárás, ami szakvélemény adására irányul

41 Mivel követhető el etikai vétség?
Azzal, hogy az igazságügyi szakértő vétkesen (szándékosan vagy gondatlanul) megszegi az igazságügyi szakértői tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban vagy az kamara alapszabályában meghatározott kötelezettségét, az etikai kódexben foglalt magatartási szabályokat, sőt akkor is, ha szakértői tevékenységén kívüli vétkes magatartásával a szakértői kar tekintélyét csorbítja.

42 Mik a szakértői tevékenység megkezdését megelőző magatartási szabályok?
A szakértő köteles eljárni kirendelés alapján. Köteles három napon belül írásban közölni a kirendelő hatósággal, ha a személyére nézve kizáró ok áll fenn ha a feltett kérdések megválaszolásában nem kompetens ha a szakértői tevékenység ellátásában fontos ok akadályozza ha társszakértő igénybevétele szükséges ha nem tudja tartania megadott határidőt A szakértő megbízás alapján csak akkor járhat el, ha azzal a kirendelő hatóságoktól származó feladatainak határidőre történő ellátását nem akadályozza ha azzal nem összeférhetetlen.

43 esetén a szakértő az ügyben nem járhat el,
Összeférhetetlenség esetén a szakértő az ügyben nem járhat el, köteles a kirendelést, illetőleg a megbízást visszautasítani, ha a kirendelés vagy megbízás ellátása során válik összeférhetetlenné, ezt a körülményt köteles kirendelőjével, megbízójával haladéktalanul közölni, és a kirendelés vagy megbízás teljesítését a továbbiakban megtagadni, (természetesen úgy, hogy kirendelőjét vagy megbízóját a legkisebb hátrány érje).

44 Mikor beszélünk összeférhetetlenségről büntető eljárásban?
Akkor, ha a szakértő az ügyben mint terhelt, védő, továbbá mint sértett, feljelentő vagy mint ezek képviselője vesz, vagy vett részt, valamint ezek hozzátartozója, ha intézmény vagy gazdasági társaság szakértője, és a vezetőjével szemben áll fenn ez, vagy a gazdasági társasága már eljárt ugyanabban az ügyben, az ügyben eljáró bíró, ügyész vagy nyomozó hatóság hozzátartozója, az ügyben tanúként vesz, vagy vett részt, ha az ügyben szaktanácsadóként vették igénybe, Akkor, ha a szakértőtől elfogulatlan szakvélemény adása egyéb okból nem várható.

45 Eset-1: A vádlottat ismételten vizsgáltuk különböző büntető eljárásokban, a szakértői vélemények tartalmával minden esetben elégedetlen volt, a tárgyalásokon kritikátlan stílusban kifogásolta a szakvéleményeket, a szakértőket pocskondiázta, sértegette. Amikor egy újabb ügyben ismét elrendelték a szakértői vizsgálatát, a kirendeléshez mellékelték azt a levelét, amiben a kirendelt szakértők személyét sértő hangnemben kifogásolta. Arra hivatkozva, hogy elfogulatlan szakértői véleményt nem tudnánk adni, kértük a kirendelés visszavonását; ez meg is történt. Eset-2: Másik esetben a büntető ügy tárgyalásán a vádlott a szakértői véleményről és a szakértőkről nyilatkozott sértő hangnemben; a bíró kérdést tett fel, hogy tisztázza: a szakértők elfogulatlanul tudnak-e nyilatkozni ezek után.

46 Mikor beszélünk összeférhetetlenségről polgári peres eljárásban?
Akkor, ha a szakértő a perben jogosított vagy kötelezett személy olyan, aki a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli akinek jogaira vagy kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet hozzátartozója olyan személynek, akire ezek vonatkoznak Akkor, ha a szakértőtől tárgyilagos szakvélemény adása egyéb okból nem várható.

47 ha a kirendelés vagy megbízás
Mi a teendő, ha a kirendelés vagy megbízás szakterületen kívüli területre vonatkozik? Az ilyen kirendelést vagy megbízást a szakértő köteles visszautasítani, köteles megtagadni a szakértői vélemény adását.

48 Eset: Gondnokság alá helyezés iránt folyamatban lévő perben adtam pszichiáter szakértői véleményt az alperes ügyei viteléhez szükséges belátási képességéről. Tárgyalásra idéztek, mert ügyvédi megbízás alapján másik szakértő is adott - az enyémmel ellentétes tartalommal - pszichiáter szakértői véleményt az alperes belátási képességéről. Javasoltam, hogy a bíróság ellenőrizze a szakértő kompetenciáját. Kiderült (amit egyébként tudtam), hogy a másik szakértő nem pszichiáter szakértő, hanem orvos szakértő. Közölte, hogy kompetensnek tartja magát abban, hogy pszichiáter szakértői véleményt adjon, mert hiszen annak idején az egyetemen pszichiátriából is szakvizsgázott, büntető ügyekben pszichiáter mellett társszakértőként működik, továbbá az orvosi egyetemen igazságügyi orvostant oktat.

49 Mik a követendő magatartási szabályok a szakértői tevékenység során?
Mi a helyzet a titoktartással? A szakértőt a szakértői tevékenysége során tudomására jutott adatok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. Ez a kötelezettsége a szakértői tevékenység befejezését követően is megmarad. A titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat a kirendelő és a megbízó (illetve - eljárásában - a kamara Etikai Bizottságának elnöke) Amennyiben a szakértő észleli, hogy a kirendelés vagy a megbízás jogszabálysértő, köteles erről a kirendelőt vagy megbízót tájékoztatni, a kirendelést vagy megbízást elutasítani.

50 Eleget tenni a hatósági kirendelésnek
eleget tenni az igazságügyi alkalmazottakra vonatkozó előírásoknak titkot tartani Levél a kirendelő bíróságnak: Gondnokság alá helyezés iránt folyamatban lévő perben az alperes pszichiáter szakértői vizsgálatának elvégzésére, szakértői vélemény előterjesztésére közvetlenül személyemet rendelte ki. Noha az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló évi XLVII. törvény szerint köteles vagyok eljárni a hatóság kirendelése alapján, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló évi LXVIII. törvény szerint a feladatot csak munkáltatóm előzetes engedélyével végezhetem el, és a főigazgatói rendelkezés szerint az ilyen esetben a személyesen kapott kirendelést az ISZKI Intézetébe be kell adnom, hogy azt ott iktathassák. Figyelemmel a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvényre és a személyes adatok és az egészségügyi adatok kezeléséről és védelméről szóló évi XLVII. törvényre Kérem, engedélyezze, hogy a kirendelést Intézetünkbe iktatás céljából beadjam. Természetesen ezt követően a szakértői feladatot elvégzem.

51 Mik a követendő magatartási szabályok a szakértői tevékenység során?
Hogyan vehetők figyelembe a felek érdekei? A szakértő a szakértői tevékenységét a tevékenységgel érintett felek érdekeitől függetlenül, pártatlanul köteles végezni, köteles tárgyilagosan eljárni. Ha a szakértőt a tevékenységével érintett felek bármilyen módon befolyásolják, vagy befolyásolni igyekeznek, erről köteles a kirendelőt vagy a megbízót tájékoztatni. Ha a kirendelő vagy a megbízó próbálná befolyásolni, úgy a kirendelést vagy megbízást köteles visszautasítani a kirendelő hatóság felettes szervét illetve – bírósági kirendelés esetén - a bíróság elnökét értesíteni bűncselekmény gyanúja esetén feljelentést tenni.

52 Mik a követendő magatartási szabályok a szakértői tevékenység során?
Hang- vagy képfelvétel készíthető-e a szakértői vizsgálat során? Hang- vagy képfelvétel kizárólag a szakértői megállapítások dokumentálásához szükséges tények rögzítése céljából, az érintett felek személyiségi jogainak tiszteletben tartásával, és hozzájárulásukkal készíthető. (Személyiségi jogot nem érintő felvétel-készítéshez hozzájárulás nem szükséges.)

53 Mik a követendő magatartási szabályok a szakértői tevékenység során?
Mi a rendelkezésre állás? A szakértő köteles haladéktalanul válaszolni vagy megfelelő módon intézkedni kirendelője vagy megbízója megkeresésére.

54 Mik a követendő magatartási szabályok
a szakértői vélemény adása során? Mi a szakmai alap? A szakértő a szakvéleménye készítése során köteles a szükséges mértékben alkalmazni az adott szakterületre vonatkozó és a tudomány aktuális állásának megfelelő módszereket, eljárásokat, a szakirodalom, a szakmai állásfoglalások, iránymutatások, módszertani levelek stb. tudásanyagát.

55 Az Egészségügyi Minisztérium módszertani levele
21. sz. módszertani levél Az Egészségügyi Minisztérium módszertani levele a kábítószer függőség véleményezéséről (Igazságügyi Orvostani és Orvosszakértői Szakmai Kollégium és az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet) Részlet: „A kábítószer függőség (drogfüggőség, dependencia syndroma) meghatározását az Egészségügyi Világszervezet Betegségek Nemzetközi Osztályozása 10. revíziója (BNO-10) a következőképpen adja meg: Viselkedési, kognitív és fiziológiai jelenségek meghatározott együttese, amelyik ismételt használatot követően alakulhat ki. A következők jellemzik: erős vágy a gyógyszer bevételére, a használatának a kontrollálási nehézsége, a káros következmények ellenére a szedés folytatása, a drog szedésének az előnyben részesítése más aktivitásokkal szemben, és hiányérzet, megnövekedett tolerancia, valamint néha fizikai megvonási tünetek.”

56 (visszaélés kábítószerrel)
Kommentár a Btk §-ához (visszaélés kábítószerrel) „…6. Minősített esetek: - üzletszerűség; - bűnszövetség; - kábítószerfüggő személy felhasználásával történő elkövetés; jelentős mennyiségű kábítószerre történő elkövetés. A kábítószerfüggő személy felhasználásával való elkövetés értelmezése a bírói gyakorlatra vár. A minősítéshez ugyanis az szükséges, hogy az elkövető tudatában legyen az általa a bűncselekmény valamelyik elkövetői magatartásába (…) bevont személy szenvedélybetegségével, ami egyébként tipikusan szakértői kérdés.”

57 Eset: Kábítószerrel visszaélés bűntette és más bűncselekmény miatt indított bűnügyben vizsgáltuk a 34 éves vádlottat Cselekménye: segítséget nyújtott társainak, tanácsokkal látta el őket, hogyan termesszenek kendert; marihuanát használt. Vizsgálatakor elmondta, hogy fiatal korában próbált LSD-t, extázit, szpídet, de évek óta már csak kendert használ, és hát mi a függőség, ha nem ez? 2006-ban pszichiáterhez fordult, hogy segítsen leszokni a kábítószerről, de hiába; egy ideje egy másik pszichiáterhez is jár, aki neki adott igazat, vagyis hogy szerinte is kábítószer-függő. Nem igaz, hogy ötletekkel látta volna el azokat a személyeket. Azt mondja, hogy amikor belevágott a saját kertje létrehozásába, akkor még nem ismerte a vonatkozó törvényeket. Hollandiában lakott hosszú éveken keresztül, hozzászokott a jó minőségű kenderhez, ezért ésszerűnek tartotta, hogy a vásárlás helyett termesszen magának. Amikor Egyiptomban élt és búvároktató volt, akkor is csak kendert szívott; sajnos ott inkább az ópiumnak van kultúrája, nem a kannabisznak. A kendertől lehiggadt, tudott olvasni, koncentrálni, képes volt megmaradni egy helyben. Vizsgálati lelet: Fizikális vizsgálattal kóros tünetet nem lehetett kimutatni nála fizikális vizsgálattal. Lelki vizsgálat: Semmiféle kóros pszichés tünetet nem lehetett nála észlelni; enyhén feszült, ingerlékeny, érdekvezérelt, az erkölcsi értékérzelmek kevésbé hatékonyak. Orvosi és egyéb adatok: A vizeletéből kábítószer fogyasztására utaló vegyületet (morfin és THC) mutattak ki. Szakértői vizsgálat történt ugyanebben az eljárásban; megállapítás: nem szenved az elmeműködés olyan kóros állapotában, ami korlátozhatta volna cselekménye következményeinek felismerésében, és nem szenved kábítószer-függőségben, csupán alkalmi illetve rendszeres kábítószer-fogyasztó. Pszichiátriai szakrendelésen készült vélemény: Közepes depressziós epizód. Szaktanácsadói (addiktológiai) vélemény ügyvédi megkeresésre: Marihuanára vonatkozóan kábítószer-függő volt. Drogambulancián készült vélemény: Drogok és pszichoaktív anyagok okozta dependencia szindróma, Dependens személyiségzavar, Kevert szorongásos és depressziós zavar. Véleményünk: Nem szenved kábítószer-függőségben (szenvedélybetegségben).

58 Eset: A 18. életévét be nem töltött személy felhasználásával elkövetett visszaélés kábítószerrel bűntette miatt indított bűnügyben 2008-ban vizsgáltuk az akkor 37 éves vádlottat. Cselekmény: 2004-ben fiatalkorú lányokkal ismerkedett, motelbe vagy hotelbe vitte őket, kábítószert adott nekik illetve együtt használtak kábítószert (kokaint), és a kábítószer hatása alatt álló lányokkal közösült; mindebbe másokat is bevont. Vizsgálatakor elmondta, hogy 1999-ben volt egy koponyatöréssel járó közlekedési balesete; azóta pokoli fejfájásai vannak. Más panasza nincs ben az osztrák határon nem állt meg autóval, de aztán visszament, és akkor kiszedték a kocsiból, és mivel dühkitörése volt, bevitték a grazi pszichiátriai osztályra, 3 napig volt ott, pedig nem is bántott senkit, csak rúgott feléjük. Egyébként nem állt pszichiátriai kezelés alatt. Általában viszkizni szokott ben kokaint használt: felszívta az orrába, és az volt a legjobb hatása a kokainnak, hogy megszűnt a fejfájása. Régebben vendéglátó ipari, újabban építő ipari vállalkozásai vannak. Korábban volt garázdaság, kábítószerrel visszaélés, csalás miatt folytattak ellene eljárást. Cselekményéről mondja: Olyan nőkről volt szó, akik pénzért vagy kábítószerért kínálták magukat. Amikor azok a bulik voltak, hát nemcsak lányok voltak ott, hanem fiúk is, és használtak kábítószert. Lelki vizsgálat: konvencionális viselkedés, megfelelő tájékozódás, szűklátókörűség, felszínes, szubjektív beállítottság, átlagos értelmi színvonal, kissé lassú, rugalmatlan gondolkodás, sablonos tartalom, énes szempontok az ítéletalkotásban; kóros tartalom (téveszme) nem tárható fel, érzékcsalódásra utaló viselkedésjegy nincs; érzékenység, ingerlékenység, lobbanékonyság, alacsony küszöbű frusztrációtűrés, gyenge impulzus-kontroll, önző, öntörvényű beállítódás; fejletlen empátia és erkölcsi értékérzelmek, érdekvezéreltség. Pszichiáter szakértő ügyvédi megbízásra szakvéleményt adott: Lelet: Tiszta tudat, jó felfogás, figyelem mérsékelten tompa, gondolkodás meglassult, enyhe önvádlás, mikromániás gondolatok, labilis indulati élet. Hivatkozik a Grazban, 2004-ben, ittasság miatt történt kijózanításra. Véleménye: Igen valószínű, hogy nála ún. körülírt traumás behatásra létrejött szervi agyi bántalom alakult ki annak ellenére, hogy az elszenvedett közlekedési baleset során nem következett be az agyállomány sérülése, de az erőbehatás a homloklebeny elülső-alsó részeihez olyan közel helyezkedett el, hogy az ottani agyi képletek károsodását eredményezhette. (…) Tudott dolog az, hogy akkor is létrejöhetnek a központi idegrendszer (adott esetben a nagyagy) károsodásai, ha az erőbehatáskor közvetlen agyi sérülések nem mutatkoztak, és csak később, más magatartásbeli, gondolkozásbeli, affectiv-indulati életbeli megváltozások utalhatnak az agyi károsodásra. Az említett kórállapot pszichiátriai szempontból kóros elmeállapotnak felel meg. (…) A vádbeli időszakban és jelenleg is kóros elmeállapotban lehetett (…) ez kihatott a cselekvőképességére, és esetleg akadályozhatta is őt a büntetőeljárás során a megfelelő védekezésben. Véleményünk: Személyiségzavara nem korlátozta a vádlottat a cselekménye következményeinek felismerésében. A pszichiáter szakértő által feltételezett kóros elmeállapotnak semmi jelét nem lehetett nála észlelni.

59 Eset: Kábítószerrel visszaélés bűntette miatt indított büntető ügyben,
2010-ben vizsgáltuk az akkor 26 éves személyt. Cselekmény: 2005-ben két hónapig egy kábítószert értékesítő személyt fuvarozott, amikor társát elfogták, ő foglalkozott a kábítószer beszerzésével és értékesítésével 2006-ban, fél éven keresztül. Vizsgálatakor a következőket mondta: Pénzügyi főiskolán tanult, előbb nappalin, később távoktatáson, azonban a tanulást hanyagolta, többek között azért, mert akkor volt sofőrje egy kábítószer kereskedőnek, amiért hetente fizetést kapott. Ketamint használt napi rendszerességgel, port szippantott; azért használta, mert attól pár órára kikapcsolt; a ketamin használata idején csípős-szúrós volt néha a vizelete, ezért egy-egy hetet kihagyott; a használatával akkor hagyott fel, amikor megtudta, hogy rendőrség foglalkozik vele. Kokaint alkalmanként használt, kendert csak egyszer-egyszer szívott. A társa letartóztatása után azért foglalkozott kereskedéssel, mert nem volt olcsó a ketamin. Fizikális vizsgálattal kóros tünetet nem lehetett kimutatni. Lelki vizsgálat: A frusztrációt nehezen viseli, lobbanékony, könnyen opponál; megfelelően tájékozódik; ismeretanyaga átlagos; gondolkodása rendezett, átlagos színvonalú; kóros tartalom, érzékcsalódás nincs; az erkölcsi értékérzelmek kevésbé hatékonyak nála, a felelősségvállalást igyekszik elhárítani; alkalmazkodásban diszkrét érdekvezéreltség, bűntudattal kísért megoldások jelentkeznek. Orvosi és egyéb adatok: Vizeletéből kábítószer fogyasztására utaló vegyületet nem mutattak ki (májusban). Kórház sürgősségi belgyógyászati és klinikai toxikológiai osztályára beszállították „akut megvonás és vizeletürítési nehézségek miatt”. Vizeletéből kábítószer fogyasztására utaló vegyületet nem mutattak ki (szeptemberben). Szakértői vélemény hatósági kirendelésre: alkalmi kábítószer-fogyasztó, nem szenved kóros kábítószer-függőségben; nem szenved az elmeműködés olyan kóros állapotában, ami korlátozta volna cselekménye következményeinek felismerésében. Kórház addiktológiai gondozójában hat hónapos drog-elvonó kezelésre jelentkezik; kórisme: drogokkal és pszichoaktív szerekkel kapcsolatos dependencia szindróma; panaszmentes, a vizsgálati lelete negatív. Szakértői vélemény hatósági kirendelésre: alkalmi kábítószer-fogyasztó; „kábítószer függőségi kezdeti tünetek akut megvonás formájában kerülnek megállapításra nála”, „súlyosabb kábítószer-függőség nála nem állapítható meg a kérdéses időszak vonatkozásában”, aktuális vizsgálatkor kábítószer-függőség nem állapítható meg nála. Nem szenvedett az elmeműködés olyan kóros állapotában, ami korlátozta volna cselekménye következményeinek felismerésében. Szakértői vélemény ügyvédi felkérésre: Lelet: indolens attitűd, érzelmi színtelenség, lazán integrált gondolkodás, önkontrollt gyengítő hisztrionikus fegyelmezetlenséggel, paranoid élményszínezet. Vélemény: Nem szenved az elmeműködés olyan kóros állapotában, ami korlátozta volna cselekménye következményeinek felismerésében ben kábítószerfüggővé vált, mely 2007-ig, letartóztatásáig tarthatott, dependencia szindróma alakult ki, a testi tüneteken túl az elmeállapotban részletezett viselkedési, kognitív és élettani tünetekkel, pszichés funkcióiban addiktív jellegű személyiségváltozással. Addiktológus (ügyvédi felkérésre) tanúvallomása: Azért minősítette kábítószer-függőnek, mert ketamint és kokaint is használt, a kábítószer-függő időszak egy évig tartott. Addiktológus (a másik) tanúvallomása: problémás droghasználó; ez nem mindig jelenti a függőség megjelenését. Szakértői véleményünk: nem szenved az elmeműködés olyan kóros állapotéban, ami korlátozta volna cselekménye következményeinek felismerésében; nem állapítható meg nála kábítószer-függőség (szenvedélybetegség) sem a vizsgálat idejére, sem a hatóság által meghatározott időszakra.

60 Eset: Gondnokság alá helyezés iránt indított perben 2008-ban vizsgáltuk az akkor 69 éves alperest.
(1) Előzmény: Az alperes apartmant használt egy nyugdíjas házban, aminek üzemeltetője ellen több okból pert indított, a perben bizonyos általa megnevezett szabálytalanságokat feltártak, illetve a szerződés létrehozása iránti pert megnyerte; az üzemeltető gondnokság alá helyezési eljárást kezdeményezett. Az alperest pszichiátriai osztályon kezelték. Az eljárás során pszichiáter szakértői vizsgálata történt; ezzel kapcsolatban az alperes kifogást emelt. Vizsgálat: Közgazdasági szakközépiskolát, közgazdasági egyetemet végzett, később pénzügyi, közgazdasági, gazdálkodási és földügyi szakvizsgát is tett; esti egyetemen óraadó tanár volt. Szívműtétéig üzleteket működtetett. Egy idősek otthonában vásárolt magának egy garzont, odakerülése előtt számos vizsgálaton esett át, aminek része volt a pszichiátriai vizsgálat is, semmi problémát nem találtak nála. Beköltözése után kiderült, hogy messze nem azt nyújtja az otthon, mint amit ígértek. Amikor ezzel kapcsolatban szót emelt és kompenzációt kért, elutasították, sőt, nem kötötték meg vele a korábbi előszerződést, így viszont elveszíthette volna szinte a teljes befizetett összeget. Amikor megtudta, hogy őutána is kap az otthon vezetősége állami támogatást. Tiltakozott, mert nem akart részt venni a csalásban, és követelte, hogy az utána felvett pénzt küldjék vissza, a rá vonatkozó, tudomása nélkül készített papírokat semmisítsék meg. Bírósághoz fordult, a bíróság neki adott igazat, a bíró biztatta, tegyen feljelentést. De miután megnyerte a pereket, nincs is szándékában feljelentést tenni, bár a bíró szerint öt tételben megsértették őt. Ez után egy beutalót mutatott az otthon vezetője, amit az orvos úgy állított ki, hogy vele nem is beszélt előtte; látva a beutalót, beült a mentőbe minden ellenállás nélkül, így került pszichiátriai osztályra, ahonnan azonnal vissza is küldték. Akkor az igazgató megint elintézte, hogy vizsgálat nélkül beutalják, és megint bevitték a pszichiátriai osztályra. Bekerült, megvizsgálták, megint hazaküldték. Most már nincs semmilyen pere ezekkel, az addigi pereket megnyerte, részéről lezáródott az egész. Ott lakik az otthonban, fizeti a havi díjat, a vezetőséggel a kapcsolata korrekt lett, J. bácsi lett belőle, köszönnek egymásnak, beszélgetnek, nem pereskednek…

61 (2) Szakértői vélemény készült a gondnokság alá helyezési perben. Vizsgálatkor rendkívül gyanakvó, bizalmatlan, kritikátlan, elutasító. Mindvégig paranoid készenlétben van. Érdeklődése minduntalan sérelmeire terelődik. Egyes tényeket túlfűtött indulattal mutat be, szubjektív bizonyítékokkal igyekszik igazolni. Sérelmeire beszűkült. Minden élményét beállítottságának, saját logikájának megfelelően veszi figyelembe, hanyagol vagy alakít. Kissé felgyorsult, részletekbe vesző a gondolkodása, rendszereződést mutató paranoid doxazmák, kóros vonatkoztatások, üldöztetéses túlértékelések spontán felszínre kerülnek. Igazához erősen, megfellebbezhetetlenül ragaszkodik, mások véleményét figyelmen kívül hagyja, azokkal szemben agresszíven reagál. Úgy hiszi, mindenki összefogott ellene, a szakértő is. Korrekcióra nem bírható. Fokozottan önérzetes, érzékeny. A kialakult helyzetben önrészességet nem vállal, kudarcát nem fogadja el, vádaskodik. Fokozottan kveruláns. Vélemény: szenzitív-paranoid személyiségzavar és ennek talaján kialakult perlekedési téboly a peres ügyeivel, hivatalos eljárásokkal kapcsolatos ügyei viteléhez szükséges belátási képességét nagymértékben csökkenti; a jogszabályban megnevezett többi ügycsoportot nem érinti. Kórház pszichiátriai osztályán 2008 januárjában paranoid személyiségzavar, kveruláns dekompenzáció kórjelzéssel kezelték. Felvételére agresszivitás miatt került sor. Az osztályon töltött idő előrehaladtával sérelmei fokozódtak, augmentálódott, a személyzettel szemben is bizalmatlanná vált, őket mások által befolyásoltnak tekintette, beadványokat és feljelentéseket készített. Később fokozatosan megnyugodott. Egy hónappal később paranoid személyiségzavar kórjelzéssel kezelték. Felvételekor nyugodt, együttműködő, sérelmeit taglalja, szenzitív, elhárító attitűd, fokozott egodiastole.

62 (3) Lelki vizsgálat: Élénk, érdeklődését főleg sérelmei kötik le. Konvencionális viselkedése kontrollját sérelmeivel kapcsolatban indulatok lazítják. Fenntartásait, bizalmatlanságát kinyilvánítja. A kérdésekre készséggel, bőbeszédűen válaszol és kérdésektől függetlenül is szívesen beszél konfliktusairól, küzdelmeiről, miközben másokat minősít, elítél, vádol. Realitáskontrollja egyes vonatkozásokban csökkent. Ismeretanyaga átlagos. Gondolkodása enyhén felgyorsult, oldalláncosan elágazó, részletező, de megfelelően irányított. Lényeglátása, az összefüggések felismerése, ítéletalkotás szubjektív. Élményfeldolgozásban érzékenység, fokozott odafigyelés, tapadás, túlértékelés működik. Paranoid beállítottság, kombinációk, értelmezés megfigyelhetők. Fokozott az igazságérzete, igazságkeresése; igazának elismerésére van szüksége. Saját szempontjait fontosnak tartja, másokéval szemben fenntartásai vannak. Érzékeny, ingerlékeny, lobbanékony. Határozott, önérzetes, igaza mellett kiálló személy. Az alkalmazkodása konfliktusos. Véleményünk: Szenzitív-paranoid személyiségzavarban szenved. Szubjektív beállítottságú, bizalmatlan, fokozottan érzékeny, önérzetes, fokozott igazságérzettel és igazságkereséssel bíró személy, akinek élményfeldolgozását és gondolkodását alapvetően paranoid jelleg (tapadás, túlértékelés, sajátos értelmezések, rugalmatlanság stb.) határozza meg. A túlértékelt tartalmakhoz kötődik, azokkal kapcsolatos indulatai könnyen mozgósulnak. Személyiségzavara nem csökkenti szakértőileg értékelhető (nagy-) mértékben a mindennapi ügyei viteléhez szükséges belátási képességét. Az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége megtartott.

63 (4) A szakértői vélemény előterjesztése után a bíróság kérte annak megmagyarázását, hogy az alapja annak a megállapításnak, hogy az alperes személyiségzavara nem csökkenti szakértőileg értékelhető (nagy-) mértékben a belátási képességét. Válasz: Az alperes a személyiségéből (személyiségzavarából) adódóan érzékeny a szabályok megsértésére, a szabálytalanságokra, a normasértésekre, a sérelmekre, a méltánytalanságokra, az igazságtalanságokra stb., amikbe nem törődik bele, hanem igyekszik azokat az általa helyesnek tartott szabályok merev betartásával korrigálni, megszüntetni, orvosolni, akár azon az áron is, hogy környezetével a kapcsolata kedvezőtlenül alakul. Az ezen ügyei viteléhez szükséges belátása éppen a sajátos személyiségtartalmak következtében természetesen csökkent, ami azonban nem ún. nagymértékű csökkenés. Az ügyei viteléhez szükséges belátási képesség ún. nagymértékű csökkenése (esetleg annak hiánya) akkor volna megállapítható esetében, ha döntéseiben szélsőségesen, befolyásolhatatlanul érvényesülnének a helytelen realitáskontroll, a kóros élmények, a tárgyilagosságtól, helyes norma- vagy szabályértelmezéstől független ötletek, és az öncélú és erőszakos, mások szempontjait, érdekeit, tanácsait stb. figyelmen kívül hagyó késztetések, illetve az övével ellentétes álláspontot saját kóros tartalmai hatására nem fogadná el, kompromisszumra nem volna képes stb. Ilyen állapot sajátos személyiségzavara talaján kialakulhat az alperesnél, átmeneti vagy tartós kóros személyiségi reakció vagy paranoid pszichózis formájában, és az az állapot együtt járhat a belátási képesség nagymértékű csökkenésével vagy hiányával. Az általam végzett szakértői vizsgálat idején az alperes nem ilyen állapotban volt, hanem nála az ún. sensitiv-paranoid personopathia kompenzált formája volt észlelhető. Alperes ezen állapota pedig – még ha a környezet számára kellemetlenek is a következményei, és a vele való együttélést nehezíti – az ügyei viteléhez szükséges belátási képességét nem csökkenti nagymértékben.

64 Hogyan viselkedjünk? A szakértő
köteles szakértői tevékenysége során az udvariasság szabályait megtartani. köteles elhatárolódni a tevékenységével érintett felek érzelemnyilvánításaitól. nem tehet olyan nyilatkozatot, nem tanúsíthat olyan magatartást, amivel szakértőtársát, szakértőtársa tekintélyét tartósan és súlyosan sérti.

65 Mik a követendő magatartási szabályok
a szakértői vélemény adása során? Etikátlanság a másik szakértői véleménytől eltérő véleményt adni? A másik szakértő véleményétől eltérő szakértői álláspont önmagában nem ellentétes az etikai követelményekkel. Az eltérő álláspontot megfelelően indokolni kell.

66 Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 9. számú módszertani levele
Az igazságügyi orvos szakértők magatartásáról és felelősségéről

67 a másik szakértői véleménytől eltérő véleményt adni?
Etikátlanság a másik szakértői véleménytől eltérő véleményt adni? nem

68 Gazdagodj igazságos úton!
Ismerd meg magadat! Légy ura lelkednek! Kerüld az igazságtalanságot! Igazul tanúskodj! Keresd a hírt! Dicsérd az erényt! Cselekedj igazságosan! Szeresd barátaidat! Védekezz ellenségeid ellen! Gyűlöld a gőgöt! Beszélj tisztességesen! Könyörülj a segélykérőkön! Valósítsd meg célodat! Légy ura asszonyodnak! Senkit ne nézz le! Tiszteld a felsőbbséget! Hajolj meg az istenség előtt! Ne büszkélkedj erőddel! Gazdagodj igazságos úton!

69

70 Kérdések (egynél több válasz is lehetséges)
(1) Ki alkalmazhat igazságügyi pszichiáter szakértőt, ha a bizonyítandó tény, az eldöntendő szakkérdés egy személy kóros elmeállapota, illetőleg kábítószer-függősége, kényszergyógykezelés szükségessége? (a) bíróság (b) ügyész illetőleg nyomozó hatóság, (c) ügyvéd (d) fentiek mindegyike. (2) Milyen képesítéssel kell rendelkeznie a büntetőeljárásban elmeállapot orvos szakértői vizsgálatát végző szakértőknek? (a) mindkettőnek igazságügyi elmeorvostan képesítéssel kell rendelkeznie, (b) az egyiknek igazságügyi elmeorvostan, a másiknak igazságügyi orvostan vagy igazságügyi elmeorvostan képesítéssel kell rendelkeznie, (c) ha az egyiknek van igazságügyi orvostan képesítése, elegendő, ha a másik pszichiátriai szakvizsgával rendelkezik. (3) Az igazságügyi pszichiáter szakértő köteles a megbízást visszautasítani a következő esetben: (a) ha tőle elfogulatlan szakértői vélemény nem várható (b) ha a feladat a szakterületén kívüli területre tartozik (c) ha a megbízó a szakértői vélemény készítésében bármilyen módon befolyásolja vagy befolyásolni igyekszik.