Az Intézet, a Pedagógiai Szeminárium második korszaka

Az előadások a következő témára: "Az Intézet, a Pedagógiai Szeminárium második korszaka"— Előadás másolata:

1 Az Intézet, a Pedagógiai Szeminárium második korszaka
Csillag Ferenc Budapest, szeptember 20.

2 Mottóként „Nincs még egy szakma, amelyet szinte minden korban olyan erősen meghatározott volna az adott politikai, hatalmi konstelláció, mint a pedagógiát.” Nahalka István „A kultúra azért különlegesen szép terméke az emberi viselkedésnek, mert egyedi és megismételhetetlen. Minden igaz közösség egyszeri jelenség. (...) A kultúra éppen úgy egyedi, mint az emberi személyiség.” Csányi Vilmos

3 Alapvetés Csak az lehetett, ill. lehet sikeres, eredményes vezető az Intézet élén, akinek módja, lehetősége volt/van a fenntartóval, a kinevezővel való együttműködésre! Azaz készek az össz-játékra.

4 Időszak Személy 1912 – 1918. Weszely Ödön 1918 – 1934. Ozorai Frigyes
1934 – 1943. Haltenberger Mihály 1943 – 1950. Stolmár László 1950 – 1951. Bízó Gyula 1951 – 1957. Lőrincz László 1957 – 1966. Kovács József

5 Időszak Személy 1966 – 1990. Kaján László 1990 – 1992.
dr. Kóczián Béláné (mb.) 1992 – 1997. Szebenyi Péter 1997 – 1997. dr. Knausz Imre 1997 – 2001. dr. Pála Károly 2001 – 2003. Bencze Lajos 2004 – 2007. Minczér Ágnes Katalin 2007. – 2007. dr. Majoros Anna (mb.) Sárik Zoltán

6 Az Intézet II. korszaka „Az útkeresés”
Stolmár László (1894 – 1976.): 1943-ban veszi át az irányítást, szétzilált helyzetben (a Pedagógiai Szemináriumhoz három évtizedes kapcsolat fűzi; tanító (1918-tól), majd természetismeret és biológia tanár, laboratórium vezető, igazgatóhelyettes, majd 1935-től igazgató,) Elődjéről a következőket írja: „Haltenbergerrel a szeminárium nem nyert sokat. Nem ért a pedagógusok nyelvén, és kicsit önfejű. Sok összetűzésem van vele, de mind a hatóság, mind a testület nekem ad igazat.”

7 1944 őszétől egyetlen tanfolyam sem indult el.
ben tanító-továbbképzést indít be a főváros külső kerületeiben (új fogalom: „kihelyezett tanfolyam”). A háború miatt a jól előkészített programok csak részben, ill. egyáltalán nem valósultak meg. 1944 őszétől egyetlen tanfolyam sem indult el. A Neveléslélektani Intézetben eredményes munka folyt; megmaradt a „A községi népiskolák növendékeinek szociális életkörülményei” című kiadásra előkészített nagy gyűjtemény.

8 Új név, új feladatok: „Székesfővárosi Neveléstudományi Intézet”.
1945. január 24-én beindulnak a napközis foglalkozások, január utolsó napjaiban a tanítást elsőként a fővárosban meg is kezdték. A munkatársak a napi munka mellett rom eltakarító munkálatokban is részt vettek. Új név, új feladatok: „Székesfővárosi Neveléstudományi Intézet”.

9 - Továbbra is előadások vezetését vállalja az Intézetben.
1948-ban kezd a visszavonulás gondolatával foglalkozni, ‘50-ben teheti ezt meg. Joggal állapíthatjuk meg, hogy az ő társadalmi aktivitása tulajdonképpen passzivitás volt. Belevitték mozgalmakba, nehezen hagyta magát, de ha már belesodródott, akkor jó lélekkel csinálta, amíg jó lélekkel csinálhatta. Azután nem pörölt, hanem félreállt. - Továbbra is előadások vezetését vállalja az Intézetben. A kortársak véleménye Stolmárról: Stolmár László (…) vitathatatlanul pedagógiai zseni volt. Van ilyen egyáltalán? Matematikai zseni, nyelvzseni vagy zenei géniusz köztudomásúan létezik, de létezik-e valóban pedagógiai lángelme is? Létezik, létezett, mert Stolmár László kétségtelenül az volt. (Kontra György) Mi pedig kimondhatjuk: iskolateremtő volt.

10 „Első ami meghatott, hogy a gyerekek egyáltalán nem voltak elfogultak
„Első ami meghatott, hogy a gyerekek egyáltalán nem voltak elfogultak. Nem hozta őket zavarba, hogy száz és száz tanító van mögöttük. Olyan fesztelenül és megszokottan ültek le középen, mintha a négy fal volna körülöttük.” „A gyerekek úgy figyelnek, olyan kíváncsiak, és minden pillanatban belekotyognak. S a tanító minden megnyilvánulásuknak örül. Együtt dolgozik a gyermekekkel.” (Móricz Zsigmond: Mintatanítás – 1931.)

11 Álljon itt Stolmár pedagógiai hitvallása: „Az ismereteket nem tanítani kell, hanem szerezni, a tanár és a diák közös munkája közben. Ne felejtsük azonban, hogy ez a munka és tevékenykedés még mindig nem végső célja tanításunknak, hanem csak felbecsülhetetlen eszköze. A végső cél a személyiség sokoldalú fejlődése.”

12 Új igazgató – új név Bízó Gyula, aki Stolmárt váltja.
Vezetése alatt a tanfolyami képzések beindulnak, statisztikák igazolják, hogy szükség és igény van a továbbképzésekre. Intézeti munkája torzóban marad. Érdekes személyiség, hű „katona”. Székesfővárosi Neveléstudományi Intézet Országos Nevelés-tudományi Intézet Fővárosi Pedagógiai Intézet (1950-től)

13 Egy új tanév újabb igazgató
Hogyan kerül egy igazgató az intézmény élére? Egy különös történet. Lőrincz László, az intézmény élén 1951 – ’57. Ismét egy új név: BUPTI

14 Vezetői elképzelések, feladatok:
Épületfejlesztés. Jól képzett, hiteles tanári kar alkalmazása. Pedagógus továbbképzések bővítése. (A statisztikai adatok visszaigazolják a terv sikerét.) 1957-ben igazgatói feladatiról leköszön, de 1962-ig a helyettesi munkát ellátta.

15 ... de ki is legyen az új vezető?
Egyeztetés, vélemény kikérés után – éppen Lőrincz László jóváhagyásával – nevezik ki az új igazgatót; Kovács Józsefet. A vezetői munkájának értéke: Harmonikus kapcsolat a fenntartóval.

16 A kívülről jött ember, Kovács József
Előélete: tanár, igazgató, minisztériumi hivatalnok, szakszervezeti tisztségviselő, követ. (A kor tipikus karrieríve.) Gyakorlatilag rossz helyzetben vette át az Intézetet, koncepcióváltás következett be. Nem ismerte el a korabeli oktatásirányítás az ilyen jellegű intézményeket, azaz főiskolákhoz kívánta csatolni. Költözés következett be. (Baross utca – Rigó utca sarok). Lényeges létszámcsökkentés következett be. Területenként 1–1 munkatárs.

17 A ‘60-as évek eleje Az új tantervek előkészítésének időszaka. Cél: a pedagógusok szemlé-letformálása. Intenzív általános szakmai-pedagógiai a tantervek feldol-gozásához a szakmai továbbképzés új formáival próbálkoztak. Visszaáll a gyakorló iskolával a korábban jól működő kapcsolat.

18 Tevékenységének értékelése
1966-ban az új felsőoktatási törvény elfogadásakor kerül Nyíregyházára, ahol a Bessenyei György Tanárképző Főiskola megalapítója és igazgatója lesz. Az Intézetben eltöltött idő értékelése: Következetes volt, mert a hagyományokra épített, elismerte a munkatársak szakmai tudását. Maximálisan eleget tett az intézmény szemben támasztott politikai, oktatásirányí-tási elvárásoknak. Vezetői stílusa: távolságtartó.

19 ... és az a híres év

20 Köszönöm a figyelmüket.