? ly-j Állatok Összállította: www. logoprofil.hu.

Az előadások a következő témára: "? ly-j Állatok Összállította: www. logoprofil.hu."— Előadás másolata:

1 ? ly-j Állatok Összállította: www. logoprofil.hu

2 ? var ú ly j

3 ? harká ly j

4 ? só om ly j

5 ? hé a ly j

6 ? sirá ly j

7 ? gó a ly j

8 ? ma om ly j

9 ? seregé ly j

10 ? bor ú ly j

11 ? uh ly j

12 ? mo ly j

13 ? la hár ly j

14 ? bögö ly j

15 ? papagá ly j

16 ? ka mán ly j

17 ? sza kó ly j

18 ? karva ly j

19 ? biva ly j

20 ? aguár ly j

21 ? kese ű ly j

22 ? bago ly j

23 ? für ly j

24 ? cobo ly j

25 ? pu ka ly j

26 ? rá a ly j

27 ? egesmedve ly j

28 ? ö v ly j

29 ? fogo ly j

30 ? fa d ly j

31 ? ávorszarvas ly j

32 Gratulálok Ügyes vagy!

33 Varjú Nagysága kb. 45 cm, szárny fesztávolsága cm, súlya g. Az egész madár koromfekete. A nemek hasonlóak. Sokan csak téli vendégként érkeznek, általában október 14.-e és 17.-e között jelennek meg. Intelligens madarak, és a papagájokhoz hasonlóan képesek hangokat, emberi beszédet utánozni. A szántásokban a magok megevésével károkat okoz, de a különböző bogarak, férgek elfogyasztásával hasznot is hajtanak a mezőgazdaságnak. Nagy csapatokban portyázik.

34 Harkály A harkályok színezetük nyomán más csoportoknál jobban osztályozhatók, ezért beszélhetünk fekete-, zöld-, tarkaharkályokról stb. Egyetlen harkályfajnak sincsen kék tolla; a tollak nem is csillogók, csak az egynémely tekintetben eltérő. A harkályok általában kúszó életmódot folytatnak, ezért nevezik őket „kúszó madarak”-nak. A harkály csúszva kúszik, mindkét lábával egyszerre ugrik feljebb, oldalt, avagy vízszintesen is, anélkül, hogy csőrével segítene ebben magának.

35 Sólyom Az Antarktiszt kivéve, minden földrészen megtalálható. 48 centiméteres. Zsákmányára zuhanó repüléssel veti rá magát, ilyenkor km/óra sebességre is felgyorsulhat. Egy szempillantással az ütközés előtt a zuhanást hírtelen lefékezi, majd hátsó lábujján lévő borotvaéles karmát áldozatába mélyeszti. Hegyes szárnyú, gyors, vadászatra idomítható ragadozó madár.

36 Héja A karvalyhoz hasonló színezetű, de annál jóval nagyobb és zömökebb. A hím szárnyának fesztávolsága kb. 100 cm, a tojóé kb. 120 cm. Lába rövid és vaskos, lábujjai erősek, hosszú, sarló alakú karmokkal. Élőhelye: eredetileg az erdők ragadozó madara, de parkszerű tájakon is megtelepszik, ahol helyenként erdősített felületek is találhatók.

37 Sirály A sirály-félék körülbelül 110 fajra oszlanak, melyek a föld minden részén megtalálhatók és leginkább a tengereket élénkítik. A parttól csak kevés faj távolodik el messzire, befelé a szárazföld felé: és ha ezt meg is teszik, csakhamar visszatérnek a vízhez, úgyhogy a sirályok valódi parti madaraknak tekinthetők. Egyes fajok azonban a belvizeken települnek meg, s ott költenek. Többnyire költöző madarak. A sirályok kedvenc táplálékát szinte kivétel nélkül a halak szolgáltatják.

38 Gólya A gázlómadarak közé tartozó gólyafélék családjának egyetlen neme, melynek két faja nálunk is tenyészik. A fehér gólya piszkos fehér színű, elsőrendű evezőtollai, nagy felső szárny- és hosszú válltollai feketék, csőre és lábai vörösek. A fekete gólya, barnásfekete, zöldes és bíborfénnyel alsó mell-, has- és combtollai fehérek; csőre és lábai fiatalkorban zöldek, öregkorban vörösek. Mindkettő vándormadár, hozzánk tavasszal jön és ősszel elvándorol. Békákkal, kígyókkal és halakkal táplálkoznak.

39 Majom Az emberszabású majmok a főemlősök rendjén belül az emberszerűek öregcsaládját alkotják, a Hominina öregnem (az ember és a kihalt Australopithecina-fajok) kivételével. Az emberszabású majmok az ember legközelebbi rokonai. Az emberszabású majmok közé tartoznak a gibbonok, az orángutánok, a gorillák, a bonobók és a csimpánzok.

40 Seregély Igen leleményes és alkalmazkodó  madár, szinte minden ehető táplálékot elfogyaszt.  Alkalmazkodása következtében  az elmúlt százötven évben elterjedési területe  és állományai megnagyobbodtak, miközben más madarak komoly  veszteségeket szenvedtek el.

41 Borjú Fiatal szarvasmarha, illetve más nagyobb (páros ujjú kérődző) állat kicsinye.

42 Juh A hazai juhfajták őse a vad arkal juh, melyet ükapáink gyapjáért, húsáért és tejhasznáért tartottak. Manapság is alapvetően haszonállatként tartják számon, bár egyre terjed hobbiállatként való tartása. A juh kérődző állat és szinte a füvön is megél - ezért lett a gyengébb legelők első számú hasznosítója. Természetes körülmények között is könnyen szaporodik. Féléves korára ivaréretté válik, azonban tenyészéretté csak hónapokkal később, amikor végső tömegének 75 százalékát elérte.

43 Moly 5-8 mm hosszú rovar, kiterjesztett szárnytávolsága mm. Feje borzas. Mindkét szárnya hosszúkás, keskeny, kihegyezett. Az első szárny teljesen rajzolatmentes, világos, kissé csillogó, selymes, vagy áttetsző-szalmasárga színű. A hátsó szárny fehéres, hosszú pillákkal. A lárva teljes fejlődése elérése után a lakócsövön belül bebábozódik. A 7-8 mm nagyságú, sárgás báb sötét, háborítatlan helyeken, hosszabb ideig tárolt anyagokban, kárpitozott bútorok mélyedéseiben, szőnyegek és szekrények alatt lelhető fel. Teljes fejlődési időtartama szobahőmérsékleten 2-3 hónap. A molylepke a helyiségekben májustól kezdve egész napon át repül. Évente általában két nemzedéke van, de jó meleg, központi fűtéses helyeken 4 is lehet. A háztartások egyik leggyakoribb textil- és szőrmekártevője.

44 Lajhár Fán élő, kizárólag levelekkel táplálkozó állatok. Napi órát alszanak, és amikor ébren vannak, jellegzetes testtartással, fejjel lefelé haladnak az ágakon, kb. 400 métert téve meg óránként. A földön – ahova egyébként nagyon ritkán másznak le, hetente talán egyszer, akkor is 250 méter per órás sebességgel kúsznak. Testhőmérsékletük szokatlanul alacsony az emlősök körében (30-34 °C)

45 A böglyök fájdalmas csípéseket okozó zömök, nagy termetű legyek.
Hazánkban közel 50 faj fordul elő, de az embert csak egyes fajok, pl. esőthozó pőcsik, vagy a nagy bögöly támadják meg. A lakásba nem repülnek be, főleg a szabadban vízparton, erdőszélen, legelőkön csípik meg a munkától izzadó, vagy fürdőző embert. Csak a nőstények szívnak vért. Széles testű, vaskos legyek. Rovarlárvát pusztító, rabló életmódot folytató lárváik nyirkos, mocsaras rét iszapjában, igen lassan, 2-4 év alatt fejlődnek. Elsősorban nedves erdőkben, réteken, legelőkön, folyóparton élnek. Különösen a háziállatokat károsítják, de nedves, párás, meleg, eső előtti időben szabadban az embert is megtámadják. Csípésük fájdalmas, vérzik, megduzzad és igen gyakran elgennyed.

46 Papagáj Színes tollazatú, kampós csőrű, rikácsoló hangú madár. A papagáj elnevezés az arab babbagá szóból származik Így kerülhetett az arab kereskedők közvetítésével a madárral együtt az elnevezés is Európa számos nyelvébe, így az olaszba (papagallo), görögbe (papagasz), németbe (Papagei) és a magyarba is.

47 Kajmán A krokodillal rokon Amerika forró égövi tájain élő ragadozó hüllő. Hazája Dél-Amerika tropikus öve az Andoktól keletre, különösen Brazília északi része s itt minden nagyobb édesvízben előfordul, mégpedig mindig nagy számban.

48 Rend: Énekesmadár-alakúak Varjúfélék családja.
Szajkó vagy mátyásmadár Rend: Énekesmadár-alakúak Varjúfélék családja. Eurázsia és Észak-Afrika erdővel borított területein fordul elő. Hazánkban mindenfelé gyakori, ahol bükk vagy tölgy található. Állandó, illetve kóborló madár.

49 Karvaly A héjához hasonló, galamb nagyságú,palaszürke tollazatú ragadozó madár. A karvaly legszívesebben fenyvesekben fészkel a sűrűben, 4-5 méter magasban; de fészket is foglal a varjaktól. A fészekalja négy-öt, ritkán hat, nagy néha hét tojásból áll, a tojás meszesfehér, vagy zöldes, agyagos szeplővel. Európában általánosan elterjedt, Magyarországon inkább a fenyvesek és az alföldi erdők madara.

50 Bivaly Hátrafelé görbülő szarvú, a szarvasmarhával rokon, általában kisebb színű kérődző állat. Eredeti hazája Elő- és Hátsó India. Hazánkban a nedves, tőzeges legelőkkel rendelkező gazdaságok (Somogy, Zala m.) tenyésztették. Igavonó ereje 50%-al nagyobb, mint a szarvasmarháé. Nálunk pár száz darab van belőle, jelentősebb állományai Erdélyben találhatók meg.

51 Jaguár A macskafélék egyik nagy számban élő faja. Elsősorban Amerika melegebb éghajlatú régióiban él. Közeli rokonságban áll az Óvilágban élő oroszlánnal, tigrissel és leopárddal, és ez az Amerikában élő legerősebb és legnagyobb macskaféle. A jaguárnak van a macskafélék között a legerősebb és a ragadozók között a második legerősebb állkapcsa. (Méretéhez viszonyítva) A jaguár elterjedési területe Dél- és Közép-Amerika esőerdeitől Mexikó mocsaras és sivatagos területeiig terjed, ám ritkábban a hegyekben is feltűnhetnek.

52 Keselyű A dögkeselyű a sólyomalakúak rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó nem egyetlen faja. Dél-Európában, Ázsia nagy részén és Afrikában fészkel. A sivatagtól, sztyeppéken keresztül a trópusi esőerdőkig szinte minden övezeten előfordul. Emberi települések közelében is felbukkan. Többségében dögevő, de a hulladékokat is megeszi. Egyik kedvence a strucctojás, ám csőre gyenge a feltöréséhez, ezért keres egy megfelelő követ és addig dobálja, amíg a tojás el nem törik. Fákra vagy sziklákra rakja gallyakból készült fészkét.

53 Bagoly A bagolyalakúak főleg éjszaka aktív ragadozómadarak. A zsákmányállatokon meglepetésszerűem ütnek rajta. Kitűnő hallásuk és látásuk van, az infravörös tartományt is érzékelik. Mély fülkagylóik aszimmetrikusan helyezkednek el, hatékonyabbá téve a térhallást. A szemük körül kör vagy szív alakú arcfátyol látható, ami valójában rövid, végükön behajló tollakból áll. Méretüket tekintve akadnak veréb és sas nagyságú fajok is. Étrendjükben minden megtalálható a rovaroktól kezdve a madarakon keresztül a kisméretű emlősökig. Egyes fajok halásznak is. A zsákmányt egészben nyelik le, az emészthetetlen részeket később felöklendezik. Fészket nem építenek, vagy elhagyott fészkeket vagy faüregeket használnak. A tojók rendszerint nagyobbak a hímeknél.

54 Fürj A madarak osztályának tyúkalakúak rendjébe és a fácánfélék családjába tartozó faj. Európában és Ázsiában költ. Sík- és dombvidéki mezőgazdasági területeken él. A telet Dél-Európában, illetve Észak-Afrikában tölti. Kisebb társaságokban a földön futva és rövid távolságra repülve szokott vonulni. Tápláléka: rovarok, magvak, bogyók és zsenge hajtások.

55 Coboly A ragadozó emlős állatok közé tartozó menyétfélék családjának egyik faja, mely 58 cm. hosszúra nő és farka 17 cm. hosszú. Feje kúp forma, lábai hosszúak, fülei, talpai nagyok. Bundájának színe igen változó, majd sárgásbarna, majd sötétbarna, néha kékesbe játszó füstbarna. Szőre tömötten áll, selyemfinom. Hazája Szibéria és Közép-Ázsia, de itt száma nagy mértékben csökkent a nagyban való vadászat miatt. jelenleg csupán Szibéria keleti tartományainak hegyei között tenyészik tömegesebben.

56 Pulyka A pulyka őse a vadpulyka ma is megtalálható Észak- és Közép-Amerikában. Háziasítása időszámításunk szerint 1000 körül indulhatott meg Amerikában. Európába feltehetően a spanyol hódítók hozták, 1519-tõl írásos bizonyítékok erről tanúskodnak. Hazánkban a bronz és réz színű változata tekinthető régi magyar fajtának. Edzett, ellenálló, elsősorban rovarevő. Táplálékát kora tavasztól késő őszig természetes legelőkön is megszerzi.

57 Rája A valódi ráják testének lapos korongja rombuszalakú, az arcorr ékalakúan megnyúlt; a farka, amely a vége felé a két hátúszót és a farokúszó csökevényét viseli, hengeres és vékony, a hasúszót bevágások osztják meg; a bőr kevésbbé érdes, apró tüskékkel van borított és a hímen különösen íváskor a mellúszókon hegyes, nagy tüskék fejlődnek; a fogazat majd lapos, majd hegyes fogakból áll. A családnak mintegy 40 faja van, amelyek az összes tengereben, főleg a mérsékelt égöv alatt élnek, nagyobb számmal az északi, mint a déli féltekén. Egyes fajok, kemény húsuk ellenére is, mégis szerepet játszanak a halászatban.

58 Jegesmedve A ragadozó emlősök rendjének legnagyobb testű képviselője. Teste nyúlánk, feje és arcorra megnyúlt, szakító foga gyengén fejlett, füle rövid, szeme kicsiny, nyaka hosszú, lábai a többi medvénél jóval szélesebbek és hosszabbak, lábszárai rövidek, de vastagok és izmosak, ujjait csaknem hosszúságuk feléig úszóhártya köti össze. A többi medvénél jóval nagyobb; testhossza 2,5-2,8 méter; váll magassága 1,3-1,4 méter, a hím testtömege kg; a nőstény testtömege kg. Bundája tömöttszőrű, a fiatal példányoknál ezüstfehér, az öregeknél sárgás árnyalatú. A jegesmedve elterjedési területe az Északi-sarkvidék jégmezőinek déli része.

59 Ölyv A nappali ragadozók rendjébe, a sólyomfélék családjába tartozó madárnem. Csőre rövid és magas, tövétől görbült, szárnyai aránylag hosszúak, a fark csúcsáig érők, az 5-ik evező tolla a leghosszabb, farka középhosszúságú és levágott, csüdjük a középső ujjnál hosszabb. Az ausztráliai régiót kivéve, az egész földön elterjedtek. Hazánkból 3 faj ismeretes. Hazája Európa, Nyugati-Ázsia és télen Észak-Afrika. Hazánk egyik legközönségesebb kóborló, helyet változtató ragadozója, mely egereket, kígyókat pusztít, de gyakran az apró házi szárnyasokban is tesz kárt. Inkább hasznos, mint káros.

60 Fogoly Az óvilági tyúkok csoportjába és a mezei tyúkok családjába tartozó madárfaj. Zömöktestű, a rövid szárnyban a 3-5. evezőtollak a leghosszabbak, a fark rövid és 18 tollú mely a fedőtollakkal teljesen takart, sarkantyúja nincs. Három faja közül hazánkban a közönséges fogoly él. Háta világosbarna, sötétebb és világosabb foltokkal, pofa és torok rozsdaszínű, a szem körül csupasz, vörös folttal, hasa fehér gesztenyebarna folttal, Hossza 26 cm; szárnyhossza 16 cm; farkhossza 8 cm. Közép-Európában él. A párját és övéit igen szereti. Állandó madár. Eledelét, mely magvakból, férgekből és pondrókból áll, kapargálva keresi. Földön fészkel. Nem jó röpülő.

61 Fajd Az ó-világi tyúkokhoz tartozó madárcsalád. Fejük kicsi, csőrük rövid, tövén vastag és többnyire szélesebb, mint magas. Szárnyaik aránylag rövidek és lekerekítettek, farkuk középhosszúságú és egyenes, lábaik rövidek és izmosak. Az egész világon elterjedt madár. 1. Süketfajd, szép, erős, pulykanagyságú madár, mely kifejlődve gyakran 6-7 kilogrammot is nyom. A hím fölül feketezöld, mellén acélzöld, hasán fehér-fekete foltokkal, torkán fekete tollszakállt visel, szemei körül vörös bibircsekkel; farktollai, mint a kakas-pulykáé, legyezőszerűen szétteríthetők. A nőstény rozsdabarna, fehér, fekete pettyekkel tarkázva. A nőstény valamivel kisebb. Félénk, vad és igen elővigyázatos madár.

62 Jávorszarvas A kérődzők között a szarvasfélék családjába tartozó emlősállat, mintegy 2,9 m. hosszú és 1,9 m. magas; néha 500 kg. súlyú is lesz; színe nyáron feketebarna, télen világosabb, hamuszínnel kevert, agancsai lapátalakúak, de széleik ágasak, néha 30 kg. nehezek is; törzse aránylag rövid, vastag; nyaka erős, kurta; feje hosszú, nagy; szemei fénytelenek; fülei nagyok; lábai magasak és erősek; patái keskenyek, mélyen hasítottak, kötőhártyával összekapcsoltak. Hazája É.-Európa és északkeleti Ázsia. Fák leveleivel, kérgével és rügyeivel táplálkozik. Húsa jóízű, bőrét feldolgozzák.