Regionális Fejlesztési Holding Zrt.

Az előadások a következő témára: "Regionális Fejlesztési Holding Zrt."— Előadás másolata:

1 Regionális Fejlesztési Holding Zrt.
„Közös ipari park kialakítása a magyar-ukrán határon” című konferencia Nyíregyháza, November Az EU regionális politikája – Milyen feltételekkel lehet a magyar-ukrán határon közös ipari parkot kialakítani Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens Stratégiai Igazgató Regionális Fejlesztési Holding Zrt.

2 Miről szeretnék beszélni?
Mi a trendi az EU regionális politikájában? Mi a szerepe a területi együttműködéseknek az Európai közpolitikában? Hogyan jelenik meg határ menti és a határon átnyúló együttműködések szerepe Magyarország regionális politikájában? Milyen lehetőséget kínál az EU regionális politikája a magyar-ukrán együttműködésekre? Hogyan lehet és milyen előnyökkel a magyar-ukrán határon közös ipari parkot létesíteni?

3 Az Európai Gazdasági Térség

4 Európai fejlődési zónák Fejlődési, kapcsolati tengelyek
modellje Fejlődési, kapcsolati tengelyek Európában

5 Növekedési pólusok Európában
2020-ig Európában a bemutatott növekedési pólusok kialakulása várható, illetve prognosztizálható. Ebben láthatóan Budapest és környéke jelenik Magyarországról ilyenként. Ez a területi versenyképességen múlik.

6 Potenciális metropolis térségek

7 Az európai regionális politika főbb céljai:
az európai régiók közötti fejlettségbeli különbség csökkentése; az egyes tagországok regionális politikájának támogatása és koordinálása az elmaradott és a strukturális problémákkal küzdő térségek felzárkóztatása érdekében; a társadalmi-gazdasági kohézió erősítése; a határon átnyúló / interregionális együttműködések ösztönzése és támogatása.

8 Az Európai Fenntartható Területfejlesztés Tervezési pillérei
Az Európai Fenntartható Területfejlesztési Tervezés (ESDP) három pillér együttes fejlesztését tartja indokoltnak a jövőben: - a gazdaság - a környezet - a közösség fejlesztését.

9 Az Európai Unió strukturális politikájának perspektívája 2007-2013 között
1. Célkitűzés: kohézió 2. Célkitűzés: versenyképesség 3. Célkitűzés: kooperáció INTERREG New Neighbourhood Instrument Jól mutatja ezt a közötti időszak európai strukturális és kohéziós politikájának perspektívája, amelyet az Európai Bizottság Februárjában jelentetett meg.

10 A támogatásban részesülő régiók 2007-2013

11 Magyarország támogatási forrásai 2000-2013 között
Ehhez a jelenlegi számításaink szerint közel 24,6 milliárd EURO addicionális forrással számolhatunk.

12 A határok funkciói a múltban és a jövőben Európában
Történelmileg > a határok akadályok az emberek egymás közötti együttműködésében = fejletlen régiók és térségek Az Európai Uniós perspektívájából > stratégiai területek a globális és regionális gazdaságfejlesztés számára valamint a szektorok és közösségek kooperációját integráló térségek = fejlődő és fejlesztendő térségek

13 A határon átnyúló együttműködések formái az Európai Unióban
Eseti bizottságok a katasztrófa-elhárításra, árvízvédelemre, környezeti károk enyhítésére Hatóságok közötti együttműködés a határ- és vám-ellenőrzésben Önkormányzati fórumok testvérvárosi kapcsolatokra Civil együttműködés a kulturális és média kapcsolatokra Közös gazdasági és kereskedelmi kamarai hálózatok Gazdasági térségek kialakítása EGTC

14 Az Európai Területi Együttműködés célkitűzései I.
Határ menti együttműködések résztvevő területek: NUTS 3 szintű egységek átfogó célok: határon átnyúló gazdasági és szociális kapcsolatok fejlesztése beavatkozási területek: KKV együttműködés, helyi gazdaságfejlesztési kapcsolatok, város- és vidékfejlesztés, emberi erőforrás-fejlesztés, környezetvédelem, megújuló energia, közlekedési és információs együttműködés, vízügyi együttműködés, jogi és közigazgatási együttműködés

15 Az Európai Területi Együttműködés célkitűzései II.
Transznacionális együttműködések résztvevő területek: tagállam teljes területe ( 13 makro-térség) átfogó célok: országok feletti, transznacionális együttműködés az európai térség területi integrációjának elősegítésére beavatkozási területek: transznacionális fejlesztési stratégiák közös kidolgozása, hatékony és fenntartható európai közlekedési hálózat kialakítása, információs társadalomhoz kapcsolódás elősegítése, környezetvédelmi együttműködés, kulturális és természeti erőforrások védelme

16 Az Európai Területi Együttműködés célkitűzései III.
Interregionális együttműködések résztvevő területek: NUTS 2 szintű régiók és regionális, lokális szervezetek átfogó célok: regionális fejlesztés és kohézió stratégiájának fejlesztése Európa teljes területét felölelő együttműködéseken keresztül beavatkozási területek:tapasztalatcsere és a „legjobb gyakorlatok” átadása a területfejlesztés, a városfejlesztés és az önkormányzati adminisztráció területén, valamint ennek támogatása területfejlesztési kutatások és elemzések révén

17 Eurorégiók Magyarországon
Kárpátok Eurorégió Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió West/Nyugat-Pannónia (Hármas Duna-vidék) Eurorégió Kassa-Miskolc Eurorégió Sajó-Rima Eurorégió Neogradiensis Eurorégió Ipoly Eurorégió Duna Eurorégió Vág-Duna-Ipoly Eurorégió Duna-Dráva-Száva Eurorégió Dráva-Mura Eurorégió Bihar-Bihor Eurorégió Ister-Granum Eurorégió

18 Kárpátok Eurorégió

19 ISTER-GRANUM RÉGIÓ

20 Előnyök jogi személyiség!! legteljesebb jogképesség
Ingó és ingatlan vagyont szerezhet és azzal rendelkezhet Személyzetet foglalkoztathat Bíróság előtt eljárhat több tagállam résztvevőinek autonóm testülete, saját költségvetéssel, saját szervezettel, saját szerződő képességgel az állam maga is lehet tag (3. állam nem, csak annak jogalanyai) nincs „vezető partner” elv biztosítja a tagok egyenlő és demokratikus képviseletét

21 Jellegzetesség Forrásfelhasználás: Cél: megkülönböztetés-mentesség
EU-s források Tagállami források Saját vagyon Cél: megkülönböztetés-mentesség szomszédos települések határon belül és a határ két oldalán ua. a lehetőségekkel rendelkezhessenek Pl. közös buszjárat vagy szennyvíztisztító vagy közös intézmények létrehozása, vagy közös ipari park kialakítása Gyakorlati előny a rugalmasabb politikai dialógus a közös fejlesztések érdekében Közös stratégiai tervezés egy terület vonatkozásában Lobbizás az EU-nál – európai szereplőként lép fel a regionális és kohéziós politikában Többfajta szervezeti formában megvalósulhat – céltól függően

22 Nehézségek Ung-tisza-túr
2007. január 27-én aláírt együttműködési megállapodás A megállapodás szerint a három folyó völgyében 216 település 400 ezer lakosa vehet részt, főként a kis- és középvállalkozások fejlesztésében, az idegenforgalom fellendítésében Tagok: Beregvidéki Határmenti Önkormányzati Társulás (Gát, Ukrajna) Eco-Natur Kistérségi Társulás (Túrterebes, Románia) Fehérgyarmat Város Önkormányzata (Fehérgyarmat, Magyarország) Túristvándi Község Önkormányzata (Túristvándi, Magyarország) Túrterebes Község Önkormányzata (Túrterebes, Románia) UNG-TISZA-TÚR EURORÉGIÓ (Vaján, Szlovákia) Ungmenti Községek Társulása (Vaján, Szlovákia)  Nehézség: 3. állam részvétele (Külügyminisztériumok bevonása) Fordítási problémák a román résztvevők oldaláról (jóváhagyási eljárás elakadása)

23 TERVEZÉSI RENDSZER Területpolitika
Hosszútávú fejlesztési koncepció (OGY) Irányelvek, átfogó célok Középtávú országos fejlesztési stratégia (II. NFT) (Kormány) EU szakpolitikák, keretstratégia Területpolitika Ahogy korábban is jeleztem a területpolitikának át kell hatnia az összes fejlesztési tervet, programot. A hosszú távú fejlesztéspolitikai koncepcióban érvényesíteni kell az Országos Területfejlesztési Koncepciót. Ez utóbbi legfontosabb megállapításai részei lesznek a nemzeti szinten egységes koncepciónak. Fontos, hogy az EU számára készülő fejlesztési stratégiát, figyelembe véve az EU által elfogadandó keretstratégiát egy általános Nemzeti Fejlesztési Koncepcióból kell levezetni, amely tartalmazza a területi szempontokat. Kiemelendő, hogy a fejlesztési támogatások az ágazati programok mellett, a decentralizáció jegyében önálló regionális operatív programokon keresztül valósulnak meg. Továbbá lesznek olyan fejlesztések (programok), melyeket az EU nem fog társfinanszírozni. Regionális operatív programok EU + HU Ágazati operatív programok EU + HU Hazai fejlesztési programok HU

24 A területfejlesztés új célrendszere
Térségi versenyképesség Területi felzárkózás – esélyteremtés Fenntartható területi fejlődés Regionalizmus és decentralizáció Integrálódás Európába Az új OTK 5 kiemelt terület/regionális politikai célt határoz meg. Térségi versenyképesség Területi felzárkózás – esélyteremtés Fenntartható területi fejlődés Regionalizmus és decentralizáció Integrálódás Európába Nyugat-Dunántúli Régiót illetően ezek közül talán a két leglényegesebb a „Térségi versenyképesség” és az „Integrálódás Európába”

25 A Helsinki-folyosók Magyarországon

26 Elérhetőségi színvonal
javulása 2006 Az ábrán jól érzékelhető a gyorsforgalmi utak fejlesztésének hatása az egyes térségek elérhetőségi viszonyainak változásában 2006-ban és a további tervezett hálózati elemek megvalósulása esetén 2015-ben. A szolgáltatás minősége tekintetében az elérhetőségi tényezők szerepe nő, ezen belül is az elérhetőség színvonala döntő tényező. Az elérhetőség javulásával nő a hasznosan eltölthető idő mennyisége. Az elérhetőség színvonalának növekedésével nő az adott terület versenyképessége, új munkahelyek teremtődnek, mérséklődnek az elvándorlások. A könnyebb és gyorsabb elérhetőség ösztönzőleg hat a vállalkozások fejlődésére és serkenti az egyes térségek fejlesztését. A folyamatosan épülő közutak ösztönzik a befektetőket az újonnan feltárt, egyre táguló térségekbe történő „betelepülésre”. 2015

27 Regionális pólusok és tengelyek

28 Tervezett logisztikai hálózatok

29 Regionális gazdasági hálózatok
Területi versenyképesség Regionális gazdasági hálózatok Területi versenyelőnyök Specialitások Mechatronika egyetem, Bosch Szoftver, kommunikáció egyetem, kkv-k Agrárfejlesztés egyetem, gazdasági kultúra Járműgyártás egyetem, Opel, Audi, Suzuki Elektronika Termálturisztikai klaszter Biotechnológia egyetem, kutató kp. Példák Az ábra bemutatja, hogy a térségi specialitások, versenyelőnyök alapján, mely térségekben mely ágazatok fejlesztése lehet a leginkább indokolt. Térben meg lehet határozni azokat a kulcsszereplőket, jellemzőket, amelyek az alapját jelenthetik egy versenyképes ágazat fejlesztésének. A régiók versenyképességének javításához szükséges a régiókban a gazdasági szereplők közti hálózatos együttműködések fejlesztése. A fejlesztéseknek a régiók által meghatározott két-három legversenyképesebb, exportképes és fejlődő ágazatra kell koncentrálnia. Az együttműködések (pl. klaszter együttműködések) kialakítása különösen fontos a következők szereplők között: vállalkozások, egyetemek, innovációs, kutatóintézetek és az együttműködések kialakítását segítő, közvetítő szolgáltatók, ügynökségek. Ezen együttműködéseket hatékonyan csak területi, regionális szinten lehet koordinálni. Kultúra, egészség egyetem, világörökség Egyetemek, kutató intézetek, multinacionális vállalatok, kkv-k,fejlesztési ügynökségek együttműködése

30 Határ menti együttműködések a felzárkóztatásért
Az előadás elején rámutattam a határ menti térségek relatív nagy elmaradottságára, melyek fejlesztése speciális kezelést igényel. Ezért szükséges: - Határ menti településközi, gazdasági, civil kapcsolatok bővítése. - Az EU csatlakozással megnyíló új lehetőségek kihasználása, ami majd a későbbiekben a határok szabad átjárhatóságával tovább szélesedik. Átjárhatóbbak lesznek, vagy eltűnnek a határok, felszámolódik az „egy oldalú bezártság”. - Az együttműködés gyakorlatilag a tradicionális, Trianon előtti településközi, gazdaság, civil kapcsolatok felélesztéséhez vezet. - A nemzetközi kapocslatok esetén fontos a transznacionális infrastrukturális hálózatokhoz való kapcsolódás. - A fejlesztés jelentősen hozzájárul a szomszédos országok magyar lakta térségeivel is a szorosabb kapcsolattartáshoz. Továbbá a területfejlesztés célja a Szülőföld program kihasználása, a határon túli magyar lakta térségek fejlesztésének ösztönzése. - Mind ezek érdekében fontos többek között az Interreg programok hatékony felhasználása.

31 Ipari parkok szerepe a területfejlesztésben
Magas infrastrukturális és szolgáltatói háttér az adott térségben. A foglalkoztatottság szintjének és színvonalának erősítése. Települési szintű gazdaságfejlesztési tevékenység generálása. A gazdasági tevékenységek területi koncentrációja. Tudatos fejlesztési struktúra kialakítására történő ösztönzés.

32 Új támogatási elvek A decentralizáció erősödése – az ipari parkok támogatási célja a régiókban jelenik meg. Új cél: az ipari parkok betelepítésének támogatása, speciális (térségi és integrátori) ipari parkok kialakítása. A vállalkozóvá válást segítő beruházások támogatási céljai (inkubátorházak, szolgáltatás-fejlesztés, stb.). Ipari parkban történő beruházások a nem kedvezményezett térségekben is támogathatók.

33 Hogyan fejlesszünk közös ipari parkot?
Kormányzati együttműködési programok egyeztetése Megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása közös határ menti ipari park létrehozatalára Vertikális és horizontális partnerség kialakítása Források és támogató intézmények megkeresése Lobbizás

34 A magyar-ukrán közös ipari park fejlesztésének gazdaságélénkítő hatása
Mérhető gazdaságfejlesztést indukáló hatás, piacteremtés Közvetlenül vagy közvetetten érintett területeken élő népesség számának növekedése Átlagos munkanélküliségi ráta dinamikusabb csökkenése Munkahelyteremtő hatás 20%-kal magasabb személyi jövedelmek az érintett térségekben Magasabb relatív komplex fejlettségi mutatók Az úthálózat fejlesztések általános gazdasági élénkítő hatása. A térkép a gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztési programban szereplő hálózati elemeket mutatja be.

35 A magyar-ukrán közös ipari park fejlesztésének főbb regionális hatásai
Gyorsabb, magasabb színvonalú összeköttetés, csökkenő eljutási idők Közlekedésbiztonság növekedése, települési környezetterhelés csökkenése A záhonyi térség ipari és a logisztikai központjába történő letelepedési feltételek javulása A meglévő gazdasági potenciálok kihasználtságának növekedése, regionális versenyképesség erősödése Területi versenyképesség és kohézió erősödése A területi fejlődést serkentő tényezők között a műszaki infrastruktúra helyzete sajátos, ami elsősorban a gazdasággal való kapcsolatrendszerének összetettségéből és sokrétűségéből adódik. E sajátos viszony két oldalról közelíthető meg: miként hatnak az infrastrukturális feltételek a területi fejlődésre és milyen követelményeket, igényeket állít a terület és a gazdaság az infrastruktúrával szemben. Jelen esetben ez utóbbi a meghatározó. Maga a tervezett vonal egy dinamikusan fejlődő térséget tárna fel. Északon, a szlovák területeken nagy mértékű ipartelepítésre került sor az elmúlt években. Délen, a tengely másik végénél nagy forgalmú adriai kikötők találhatók. A gazdasági potenciál tehát adott, a hiányzó infrastruktúrát kell megteremteni, amely megfelelő szolgáltatási színvonalon elégíti ki a felmerülő igényeket.

36 „A világ visszatekintve megérthető, de előre tekintve megváltoztatható
Sören Kierkegaard

37 Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!
Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens Stratégiai Igazgató Regionális Fejlesztési Holding ZRT