Barokk Zrínyi Miklós és a barokk.

Az előadások a következő témára: "Barokk Zrínyi Miklós és a barokk."— Előadás másolata:

1 Barokk Zrínyi Miklós és a barokk

2 Mikor? Hol? A barokk időtartama 1570 és 1750 közé tehető.
jelentése: rendhagyó következtetés, nyakatekert okoskodás (olasz barocco szóból) Kezdete a manierizmus ( ), mely fogalom az olasz maniera szóból ered, jelentése kézzel csinált. Kialakulásának első időszakában még együtt él a reneszánsszal, majd a barokkal. Kiindulási helye Spanyolország, innen Portugáliába, Itáliába, majd egész Európába eljutott. Későbbi ágai: copf, rokokó

3 A barokk a reneszánszt követő nagy korszak, egész kultúrájának, művészetének és irodalmának legfőbb stílusa, tehát korstílus. Jellemzői: - bonyolult minták - gazdag díszítés - monumentalitás A barokkot követő korstílus a klasszicizmus.

4 Társadalmi háttér A reneszánsz időszakában a megerősödött polgárság rést üt ugyan a feudalizmus rendszerén, de még nem válik a társadalom uralkodó osztályává. A XVI. századtól Európában új folyamat figyelhető meg, ismét a feudális rendszerek hatalma lesz a vezető, abszolút monarchiák jönnek létre.

5 Megindul a katolikus egyház megújulása, hívek visszaszerzésére,
ezt nevezzük ellenreformációnak. - Ennek megindítója a jezsuita rend lesz, amelyet 1540-ben Loyolai Szt. Ignác alapított. Ők a református módszereket alkalmazzák, az ellenreformáció terjesztésére.

6 A barokk előzménye: a MANIERIZMUS, átmenet a reneszánszból a barokkba
-modorosság, mesterkéltség jellemzi A barokk késői változata (XVIII. sz. vége): a ROKOKÓ (francia 'rocaille' = kagyló) "miniatűr barokk" könnyedebb, játékosabb formák rendkívül finom, aprólékos megmunkálás különösen a szobabelsők kialakításában, használati tárgyakon figyelhető meg festményeken, versekben gyakori az intimebb, erotikusabb téma

7 szenvedélyes mozgású, izgatott taglejtésű, végletes érzelmeket hordozó alakokat ábrázol
tobzódik a színekben, formákban allegorikusság a különböző művészeti területek egymásba olvasztása propagandisztikus KÉPZŐMŰVÉSZET

8 ÉPÍTÉSZET díszítő és szépítő elemek gyakori különválása
látványosságra való törekvés görbe vonalak és körök alkalmazása (ugyanakkor megtörése is) belső dekoráció (kagylódísz)

9 ZENE szenvedélyesség, érzelem­telítettség
nagy számú énekes vagy hangszer alkalmazása tömeghatásra való törekvés az opera, a kantáta és az oratórium keletkezése a hangszeres zene műformái: concerto, szvit, fúga

10 Irodalom A művekre a hosszúság, a körmondatos bonyolult szerkesztés a jellemző. A témáiban visszatér az Isten elvárásainak megfelelően élő ember figurája.

11 Ezekre a művekre a képszerű megfogalmazások bonyolult használata a jellemző, gyakran alkalmaz metaforákat. Gyakran alkalmaz: - erős érzelmi tartalmú kifejezéseket, -ellentéteket. Hangvételére a fennkölt, pátosz a jellemző.

12 Barokk irodalmi műfajok
Epika: Eposz, ez a műfaj nagyon megfelel a barokk stílusához, mert hosszú terjedelmű, könnyen bonyolítható a történet, és valamilyen különleges embert mutat be. Dráma: A fő műfajai a komédia, a pásztorjáték és a hitvitázó drámák.

13 Fő témái: Az idő, azaz az élet mulandósága
a földi ill. a túlvilági élet összehasonlítása az életet az álmok tükrében mutatja be az élet szeretete, a pompa szeretet szembeállítása az elragadtatott halálvággyal.

14 A kor alkotói Cervantes - Don Quiote Calderon - Élet álom,
Lope de Vega – drámái Tasso - A megszabadított Jeruzsálem Milton - Az elveszett paradicsom Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

15 Magyar barokk

16 Periódusai: a/ a barokk kezdetei (kb.1600—1640 között); b/ a hősi barokk (kb. 1640—1690); c/ a kiteljesedés,a "misztikus barokk" (1690—1740); d/ a késő barokk: a rokokó (1740—1770).

17 a magyar barokk irodalom első nagy képviselője Pázmány Péter.
a legnagyobbja Zrínyi Miklós a legolvasottabb szerzője a korban Gyöngyösi István. a népies barokkban, pl. a kuruc kor verseiben stíluskeveredés jön létre. (Mikes Kelemen)

18 Műfajok Epika: a prédikáció és a vitairat, ájtatossági irodalom, memoárok. Líra: az anyanyelvű katolikus egyházi énekek jelennek meg gyűjteményeik az énekeskönyvek — kéziratos vagy nyomtatott könyvekben. Dráma: hitvitázó drámák

19 Pázmány, az író, a vallástérítő
Írói tehetségét, írásművészetét a hittérítés szolgálatába állította. Művei: - Prédikációk - Felelet Magyari Istvánnak - Öt szép levél Alvinci Péterhez - Keresztény imádságoskönyv (az első magyar katolikus imakönyv) - Az isteni igazságra vezérlő kalauz (Kalauz) (A kor legjelentősebb teológiai összefoglalója) - Kempis Tamás: Krisztus követése (fordítás) (A kor legjelentősebb aszketikus műve)

20 Zrínyi Miklós (1620–1664) Zrínyi Miklós (1620–1664)

21 Művei Prózai művei: Tábori kis tracta: katonai kézikönyv egyetlen elkészült fejezete. Vitéz hadnagy: Katonai elmélkedések laza gyűjteménye;középpontjában az ideális hadvezér tulajdonságainak megrajzolásával. Mátyás király életéről való elmélkedése: Mátyást az ideális uralkodónak tartja Ne bántsd a magyart! Az török áfium ellen való orvosság

22 Verses művei: 1651-ben Bécsben jelent meg az Adriai tengernek syrenaia c. kötetben. Tudatos kötetkompozíció: tartalmazza első feleségéhez írt szerelmes verseit, az ún. idilliumokat, epigrammákat, a Feszületre című ódát, a Szigeti veszedelmet, s a kötetet a Peroratio (=záróbeszéd) zárja.

23 Szigeti veszedelem 1645–46 tele A megírás körülményeiről a
9. ének első négy versszakában számol be, hivatkozva arra, hogy a műalkotáshoz szükséges nyugalmat állandóan megzavarja a kanizsai török.

24 A valóság és az írói szabadság
Történelem A Bécs felé vezető hadjárat része – egy közjáték – a szigetvári ostrom csupán. Szulejmán halála megtöri ill. gyengíti a törökök hatalmát; bár folytatódnak a török harcok, a birodalom nem nyeri már vissza régi fényét. A belső vár is kigyulladt (a szárazság miatt). Zrínyi halála a kitörés miatt. Eposz A kereszténység és pogányság élet-halál harca, ahol a tét Magyarország és Európa megmaradása. Ez a mozzanat segíti Zrínyit, hogy a tárgy megfeleljen az eposzi konvencióknak (nagy formátumú tárgy). Zrínyi kezétől hal meg Szulejmán. A pokol tüzeként jelenik meg, a túlvilági erők bekapcsolásával. Nem végezhet vele emberi kéz, egy távoli golyó teríti le.

25 A mű jellemzői Műfaj: eposz
A téma: dédapjának, a szigetvári hősnek 1566-os várvédelmét dolgozta fel. A mű célja: példamutatás Történelmi háttér: az ország több részre szakadt, a magyar főurak nem törődtek a nemzet sorsával, a török veszély egyre komolyabb lett.

26 Mitől barokk eposz? Segélykérés, invokáció nem a Múzsához szól, hanem Szűz Máriához Zrínyi Miklóst, Szigetvár kapitányát a költő a barokk eszmének megfelelően, mint Isten katonáját mutatja be, aki tudatosan vállalja a harcot. (Athleta Christi)

27 Monumentális képek, pl.: a hadsereg bemutatásában
Alá- és fölérendeltség ellenére érvényesülő harmónia A cselekmény bonyolult és mozgalmas Tapasztalatain alapuló barokk realizmus, naturalizmus, pl.: halálnemek

28 Leírásokban megjelenő túldíszítettség /pl
Leírásokban megjelenő túldíszítettség /pl.: Zrínyi ruhájának bemutatása / Az eposzban keresztény világkép jelenik meg Az eposz monumentális képei, hasonlatai, jelzői, barokkosan gazdag, színes nyelvhasználata (fegyveres erdők, oroszlánok, sasok, hihetetlen erők mozognak)

29 Érzelmek nagy erejű ábrázolása: barátság, szerelem hűség, hit, hősiesség
Tükörsorsok Csodás elemek állandó jelenléte (látomások, túlvilági jelenetek) Költői túlzások, Zrínyi öli meg Szulimánt Zrínyi Miklós nemcsak hazájáért, hanem a kereszténységért is küzd Zrínyi és seregének mennybemenetele tipikusan barokk motívum

30 Halála Véletlen?!