avagy mi változott a paradicsomi állapotok óta?

Az előadások a következő témára: "avagy mi változott a paradicsomi állapotok óta?"— Előadás másolata:

1 avagy mi változott a paradicsomi állapotok óta?
A gyengébb nem ereje avagy mi változott a paradicsomi állapotok óta?

2

3 Milyen eltérések mutatkoznak
a fiúk/férfiak és a lányok/nők között? Nemi sztereotípiák Nemi különbségek- velünk született meghatározottság ( SEX) Nemi különbségek- nemi szerepek (GENDER) A nők pszichológiai felfedezése Női szerepek régen és ma – archetípusok Modernkori női szerepek – szerepgubanc a mai világban? Nőiszerep-hárítások

4 1. Nemi különbségek- velünk született meghatározottság (SEX)
Nemünk kromoszomálisan meghatározott, és az intrauterin fejlődésben kialakult nemi státusszal születünk Evolúciós pszichológia  A férfiak és a nők szexuális viselkedését és nemi szerepeit lényeges módon alakítják azok a biológiai diszpozíciók , amelyek evolúciós múltunkból származnak. A férfiak és nők biológiai adottságaikban is különböznek ( anatómia, hormonális, agyi lateralizáció , viselkedési hajlamok) →Az evolúciós háttér hatással van a kulturális szerepekre is. Szex-specifikus viselkedés →Nemek szerinti különbségek már a csecsemők viselkedésében is megfigyelhetők.

5 lány csecsemők fiú csecsemők
-kifinomultabb érzékszervek többet alszanak -könnyebben felhergelhetők és le is csillapíthatók -szociális készségük jobb -emberi arcra gyakrabban mosolyognak -többet gügyögnek -személyorientáltak tárgyorientáltak -izomzat kevésbé tónusos merevebb izomzat különbség az agy eltérő szervezettségével, a féltekei specializáció különbségével és genetikai eltérésekkel magyarázható Agyi laterális különbségek : a férfié lateralizáltabb→specifikus működés; a női corpus callosumban több a rost →7. érzék, intuíció , érzelmek kifejezése Beszéd baloldali, emóció jobboldali, nőknél jobb az átjárhatóság.

6 A nemi különbségeken alapuló szülői, tanári elvárások is erőteljesen meghatározzák a gyerekek késztetéseit, hiedelmeit,saját viselkedésükkel kapcsolatos tudásukat,értékelésüket. nők férfiak -verbalitásuk jobb térérzekélésük jobb -gondoskodóbbak agresszivitás jellemzőbb (tesztoszteron) -kapcsolatorientáltak teljesítménycentrikusak (matematikábanjobbak) -zárt csoportot alkotnak nagyobb,nyitott csoportok -dyslexia aránya kisebb 1: ször annyi dyslexiás van -több bírálat:intellektusuk -viselkedésük kifogásolható

7 2. Nemi különbségek- nemi szerepek (GENDER)
Mi a gender? Gender: társadalmi nem kulturális értékek, normák, elvárások összessége Társadalmi/gazdasági/kulturális/politikai kontextus függvényei Gender Studies: egyfajta szemléletmód a társadalomtudományon belül A gender role kialakulásának fő szervező ereje a nemi identitás A nemi identitás az éntudattal egy időben alakul ki a harmadik életév körül Mindez a családban, e legfontosabb elsődleges szociális közegben zajlik

8 →A biológiai szintű mikrokülönbségek részt vesznek a társadalmi szintű makrokülönbségek létrehozásában. →nemi szerepek: elvárások, vagy implicit szabályrendszer arra nézve, hogy hogyan viselkedjünk. Férfi- és női szerepek A szerepelmélet szerint életünk különböző színterein különféle szerepeket játszunk. A társadalom, amelyben élünk látható és láthatatlan normákkal szabályozza, hogy hogyan viselkedjünk férfiként és nőként. A szerepek elsajátítása a felnőttek megfigyelésén keresztül történik→modellkövetés ( Bandura) A felnőtt családtagok modellnyújtó szerepe. Egyéb szocializáló intézmények (iskola, média stb.)

9 → kultúránként változnak a standardok
Szociálpszichológia : nemi szerep = kulturális előírások és szabályok , amik meghatározzák a társadalomban élő emberek szexuális attitűdjeit , párválasztási szokásait, öltözködést, stb. → kultúránként változnak a standardok → M. Mead: Új Guineai tchambulik-nál a nők rámenősebbek aktívabbak , a férfiak szelídek művészetekkel foglalkoznak. → A szociobiológia szerint a nemi szerepek sokfélesége és változatossága ellenére fő irányai , a szociális magatartás alapformái általános érvényűek → Öltözködés és testdíszítés is mindkét nem saját szexuális és reproduktív sikerességét igyekszik növelni pl. nőknél: női alkalmasságuk, pl. fűző , bélelt melltartó szexuális fogadóképesség : rúzs , szemfesték hozzáférhetőségük mértéke:jegygyűrű, haj és ruha viselet férjük anyagi státusza: nercbunda, ékszerek, stb. pl. férfiak: szexuális rátermettségük , külső jegyek, demonstrálás pl. válltömés háborús díszítések. érettségük , pl. szociális csoporthoz való tartozás potenciális szülői ráfordítás mértéke pl. előkelőség , ápoltság

10 Összegezve: Wilson : sokszorozó hatás (multiplier) A kezdeti genetikai eltérések előbb viselkedési hajlamokká és pszichés beállítódássá szilárdulnak , majd társadalmi nyomás mellett nagy magatartási mintázatokká. Maccoby és Wilson : A gyerekek több mindent kódolnak az azonos nemű modell viselkedéséből. A gyerekek arról számoltak be, hogy jobban tetszenek nekik az azonos nemű szereplők, és jobban azonosulnak is velük. Freud: ödipális konfliktus, beavatási rítusok fontossága- megerősödik a nemi/felnőtt identitás

11 3. A nők pszichológiai felfedezése
Sigmund Freud: „az anatómia: a sors” a nő, mint csökkent értékű lény→férfiaktól eltérő nemiszerve (azaz a pénisz hiánya) kárhoztatja a nőt sajátos lelki fejlődésére Hogyan hat a pénisz hiányának tudata a lánygyermek lelki fejlődésére? Elsősorban kialakítja benne a péniszirigységet, másodsorban elfordítja elsődleges szerelmi tárgyától, az anyától, akit a vágyott szerv hiányáért okol→tárgyvesztésként éli meg, amely szorongást okoz, amit a gyermek az anyával való azonosulással orvosol. Így válik az anya riválissá és gyűlöltté, egyrészt, mert megfosztotta őt péniszétől, másrészt, mert az apa birtokosa. Pénisz utáni vágya először az apa péniszére terjed ki, majd végleges péniszpótlékra vágyik, s ez a gyermek. Így magyarázza Freud azt a gyakori fantáziajátékot, amelyben a kislány feleségül megy apjához és gyermeke lesz tőle.

12 A péniszirigységnek és az anya elutasításának hosszú távú negatív következményei : nárcizmus, frigiditás, túlzott szégyenérzet, stb. Legfontosabb defektusa az apával mint a társadalom rendjét képviselő erővel, a törvénnyel való azonosulás hiánya. A férfiak esetében az apával való azonosulás a felettes-én kialakulásának alapja. Mivel a leánygyermek nem él át kasztrációs szorongást, ezért nem azonosul az apával, Freud szerint az a következménye, hogy a nőkben nem fejlődik ki az erkölcs olyan foka, mint a férfiakban a nő egyetlen (társadalmilag elfogadott és pszichológiailag egészséges) lehetősége, hogy pénisz utáni vágyát kiélje, vagyis hiányosságát legalább részlegesen kompenzálja, az anyaság.

13 feminista kritika Margaret Mitchell –nem a péniszt irigylik a nők, hanem a hatalmat, amely a férfiaknak jár; Karen Horney –a péniszirigység és a férfiasság-komplexus csak a társadalmilag kívánatos férfi-szerep utáni vágyat jelenti: „A nők nem azért akarnak férfiak lenni, mert bolondulnak a péniszért, hanem, mert férfiak kormányozzák a társadalmat” ; Nancy J. Chodorow - anyaságból fakadó hatalom félelmetessége indítja a férfiakat arra, hogy ezt kompenzálandó létrehozzák a férfiuralmat; Jean Baker Miller- nő sajátos self-fejlődése eredményeként kialakul az un. kapcsolati self (self-in-relation) a nő tapasztalata saját magáról elsődlegesen kapcsolatain keresztül képeződik le ; Gilligan szerint Kohlberg (férfiak erkölcsi fölényét bizonyító nemi különbséget fedezett fel) erkölcsi skálája nem egyetemes mérce, inkább a férfiak igazság etikájának kedvez, míg a nők (kapcsolati selfjüknek megfelelően) a törődés etikáját vallják.

14 4. Női szerepek régen és ma - archetípusok
Az „isteni” nők - szerep-prototípusok Jean Shinoda Bolen Bennünk élő istennők (Bolen, 1997). Bolen szerint a görög istennők prototipikusan jellegzetes viselkedés- és viszonyulásmintákat hordoznak, amelyek különböző arányban keveredve minden nőben megnyilvánulnak. 7 görög istennő 3 kategóriába rendelhető. Minden csoport tagjaira sajátos tudati jelleg, viselkedésmód és késztetés jellemző. A szűz istennők: Artemisz, Athéné, Hesztia A sebezhető istennők: Héra, Démétér, Perszephoné Aphrodité

15 „A szűz istennő aspektusa a nő lelkének az a része, melyet egyetlen férfi sem vehet birtokába, ahová nem képes „behatolni”, mert ennek a lélekrésznek nincs igénye a férfira.” Artemisz a vadászat és a Hold istennője, archetípusa a nő önállóságát,igazságérzetét,céltudatosságát,természet-szeretetét, a női összetartozás érzetét (sisterhood)adja. Athéné – a bölcsesség, a női mesterségek és stratégia istennője. „Apja lányaként” a tiszta racionalitás, a tervezés és az akarat elsőbbségét hirdeti. Az Athéné típusú földi nő gyakorlatias, jól megállja helyét a férfiak világában, vonzódik a hatalommal rendelkező férfiakhoz, de nem válik tőlük függővé Hesztia – a házitűzhely és a templom istennője: belső lényeg felé fordulás, meditáció+ tevékenységben való feloldódás

16 A sebezhető istennők a nők kötődési igényét fejezik ki, a hagyományos női szerepek: feleség, anya, anyja-lánya archetípusai. Életük minősége a számukra fontos kapcsolatok függvénye, ebből fakadóan nagyon érzékenyek más emberek érzései, igényei iránt, esetenként kiszolgáltatottak nekik Héra – a házasság istennője: a hűséges, ám féltékeny feleségek, akiknek legfontosabb vágya, hogy férjük társaként annak előmenetelét, boldogulását segítsék. Emiatt hajlamosak egyéb kapcsolataikat és önmagukat is háttérbe szorítani. Démétér – a termékenység és a gabonaföldek istennője, a táplálékadó anya →anyai önfeláldozás,nagylelkűség,segítőkészség Perszephoné – Démétér lánya, az anyja-lánya archetípusa kettősség:alárendelődő,passzív,később érett spiritualitás

17 Aphrodité – a szépség és szerelem istennője
Nagy belső vonzerővel rendelkezik, élvezi az életet, a kölcsönös szerelem adta örömöket. Ő a szerető szerep beindítója, működésének motorja. Szexi-karrierista viszonyulás: az ilyen nők szexualitása nem a reprodukciót (ld. hagyományos megközelítés), hanem saját örömét és érdekeit szolgálja. Ha érdekei úgy kívánják, szexualitása még karriertörekvéseit is támogathatja. A szerepviszonyulások döntően két irányba válnak szét: mai napig elfogadottabbak a hagyományos női szerepek→az idősebb, házas, többgyermekes, segítő foglalkozású nők↔ a fiatalok ezzel ellentétben inkább a közvélemény által férfiasnak tartott, karrierista és aktívan örömkereső magatartásformákhoz és értékviszonyulásokhoz vonzódnak.

18 5. Női szerepek régen: Tradicionális társadalmak és a nemi munkamegosztás Szigorúan szabályozott férfi- és női munkák, feladatok, öltözködés, viselkedés

19

20 Iparosodás,társadalmi mobilitás,modernizálódó társadalom
Az I. világháború gyökeres változásokat hozott a nemi szerepekben. Az 1920-as években a nők megszerzik a szavazati jogot egy sor országban. A kor eszménye és egyúttal félelmet keltő figurája a „modern nő”, aki tanul, dolgozik, sportol, egyre egyenrangúbban viselkedik. A II. világháború után – fiú ez, vagy lány? A háború után az addig dolgozó nők nehezen akartak visszatalálni a konyhába. A 60-as évek: szexuális forradalom, beatzene, életmódbéli lázadás. A század végére: fellazuló, megváltozó, forrongásban lévő nemi szerepek.

21

22 Tipikus sztereotípia: „régen” a nők nem dolgoztak. Tévedés.
1930-as évek: a felnőtt női lakosság 1/3-a kereső volt + a gazdálkodó parasztcsaládok női tagjai. A polgári család eltartott asszonyát státusztól függően 1-5 cseléd, alkalmazott munkája „mentette meg” attól, hogy dolgoznia kelljen.

23 6.Női szerepek ma: szerető, feleség, anya, háziasszony, hivatásának élő nő Nemi szerepek különféle területei: Dolgozzon-e a nő? Mosogasson-e a férfi? Ki viseli a kalapot? A családfő intézménye. Gyerekgondozás. Nőies-e a munka?

24 Néhány kérdés Milyen kapcsolat áll fenn a foglalkozások eltérő díjazása és az ott dolgozók nemek szerinti aránya között? A családi élet/keresőtevékenység összehangolásakor más normák érvényesülnek-e a férfiakkal/nőkkel szemben? Változtak-e /változnak-e a nők munkavállalással kapcsolatos motiváció? Milyen módon lehet megmérni és értékelni házimunkát? Jelentős-e a munkaerőpiac nemek szerinti szegregációja? Igaz-e, hogy a magas presztizsű és magas státuszú munkahelyeken alulreprezentáltak a nők?

25 Nőies dolog-e a munka? „Csak abban bízom, hogy a férjemnek beüt valamelyik vállalkozása és akkor nekem többé nem kell dolgoznom. Elmehetek délelőtt tornázni, sétálni, vásárolgatni, vagyis nő lehetek megint.” (Hölgyvilág 1999/4. Éva, bróker, havi 1 milliós kereset)

26 Részvétel a házi munkában
Az időfelhasználás struktúrája – mennyivel több időt töltenek a nők munkával (fizetett munka + házi munka) mint a férfiak, (perc/nap), 2005

27 Részvétel a házimunkában:
a foglalkoztatott nők és férfiak részvétele a házimunkában ( )

28 Házimunka = női munka A gazdaságilag aktív nők átlagosan napi 152 percet, a gazdaságilag aktív férfiak 58 percet fordítanak házi munkára. A férfiak házi munkára fordított ideje független attól, hogy van-e gyerekük. A nők a házasságkötéstől és a gyerek/ek születésétők kezdve egyre több időt fordítanak házi munkára. A kisgyerekes magyar nők napi 221 percet fordítanak házi munkára, a hasonló státuszú norvég nők 140 percet.

29 „Nagyon hálásak a segítségért”
„…a magyar férfiak a legalacsonyabb arányban vettek részt a házi munkában, de a magyar nők nagyon hálásak voltak még ezért a kis segítségért is; összehasonlítva a többi megkérdezett országgal, a magyar nők voltak a legelégedettebbek a férjük teljesítményével. „ P. M. demográfus (Mikola Voroncov karikatúrája)

30 Családfő, pénzkezelés, döntéshozatal
A magyar családok kétharmadában van „családfő” – aki többnyire a férfi. A pénzkezelésben és a döntéshozatalban ez nem jelent különbséget. Női pénzkezelés – idősebbek, iskolázatlanabbak, falusiak: paraszti tradíció.

31 Gyerekgondozás A családon belüli nemi szerepek kiemelt területe.

32 Tipikusan női munkának tartják.
Férfiak részvétele a gyerekgondozásban: szerepcsere vagy szerepbővülés, szerepkiegészítés? Apai tekintély – anyai szeretet? Kommunikációképtelen apák. Nem jó, ha a férj marad otthon és neveli a gyermekeket, és a feleség keresi a pénzt” (100 fokú skálán)

33 Férfiak és gyerekeik Magyarországon határozottan ellenzik az emberek a „szerepcserét”. Pedig: azokban az országokban magasabb a gyermekvállalási arány, ahol a férfiak részvétele a gyereknevelésben magasabb.

34 „Az utóbbi időkben sokat javult a nők helyzete, de vannak még tennivalók…..”
Ludas Matyi, 1970. november 19.

35 Gender és a különböző stressztényezők
1.MUNKAHELYI STRESSZ 2.HÁZASTÁRSI STRESSZ 3.GYERMEKKEL KAPCSOLATOS STRESSZ 4. FÉRFI NEMI SZEREP STRESSZ

36

37 6. Női szerep hárítások: Pszichoszomatika fogalma
A nőiesség tudatos elutasítása: nők 30 %-a elégedetlen nemével: férfi szeretett volna lenni, a férfiaknak mennyivel könnyebb, szorong a női feladatoktól, történésektől, viselkedésformáktól A dolgozó nő mint beteg A női és az anyaszerep hárításformái Frigiditás és szex Vérzészavarok Az anyastátusz és -szerep tudatos hárításformái: fogamzásgátlás és művi abortusz Az anyastátusz és -szerep tudattalan hárításformái: a meddőség és spontán abortusz Túlhordás- aki időt nyer- életet nyer A gyermek fogadását kísérő szorongás- nem a gyermekkel, hanem az anyasággal kapcsolatban

38

39 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Házi feladat:”rejtélyfejtés”: miért hallgat a férfi, miért beszél a nő? A férjem sohasem beszél velem, amikor hazajön a munkából. Mikor megkérdezem: „ Milyen napod volt?” azt válaszolja: „ Nehéz...” vagy Kész őrültekháza van odaát.” Egészen más a helyzet, ha vendégeink vannak, vagy mi megyünk vendégségbe. Ilyenkor a legközlékenyebb alak az egész társaságban, valóságos szónok. A legérdekesebb történetekkel áll elő. Varázslatosan beszél, az emberek csüggnek minden szaván. Ilyenkor azt gondolom magamban: nekem miért nem mondja el soha ezeket a dolgokat? Ez már 38 éve így megy. A férjem 10 évvel a házasságunk után kezdett elcsendesedni.Soha nem jöttem rá, miért. Meg tudná oldani ezt a rejtélyt? Köszönöm megtisztelő figyelmüket!