Pénzügyi alapismeretek

Az előadások a következő témára: "Pénzügyi alapismeretek"— Előadás másolata:

1 Pénzügyi alapismeretek
Pénzrendszerek, pénzpiacok, kereskedés, termelés és szolgáltatás, erőforrás gazdálkodás, számviteli alapok

2 A pénzről nem közgazdászok
„A pénznek nincs szaga.(”Vespanianus Római császár.) „Mert nincs a pénznél emberek között nagyobb Gonosz, miatta városok pusztultak el” (Szhopoklész Antigoné) „Jogállamban pénz a fegyver” (József Attila) „Csak azok állítják, hogy a pénz nem fontos, akiknek van elég, és nem kell azon tépelődniük, honnan szerezzenek.” (Joyce Carol Oates)

3 Pénzrendszerek Pénzrendszer: a pénz anyagát, forgalomba kerülésének és mennyiségének alakulását szabályozó mechanizmusok. 1. Árupénz rendszerek 2. Árupénz és pénzhelyettesítők együtt 3. Hitelpénz rendszerek – belső érték nélküli pénz 4. E-money???

4 A pénzügyi rendszer funkciói
→a gazdaság pénzellátása →fizetési rendszer fenntartása, szabályozása →megtakarítások allokálása →jövedelmek átcsoportosítása Gazdaságpolitikai funkció →makrokereslet befolyásolása →terelés →korlátozás

5 A pénz funkcionális jelentése
A gazdasági elszámolások eszköze A vagyontartás eszköze Tranzakciós eszköz (csereeszköz) -> forgalmi eszköz -> értékmérő funkcióval -> fizetési funkcióval

6 Fémpénzek és pénzhelyettesítők
Nemesfémek első használata – Mezopotámia, majd Egyiptom (i.e – tól) Az első pénzérme – i.e.7. század (Lydia - Kronosz) Az első bankjegy – Kína i.sz. 11. század A pénzhelyettesítők első formája = aranyra szóló jegy, melyet a Bankok bocsátották ki érmeletét ellenében - > klasszikus bankjegy Az Ipari forradalom során kialakult a váltó (tömegtermelés és relatív pénzhiány volt) Klasszikus papírpénz: az állam adósságlevele (háborúk finanszírozása)

7 A modern pénz A modern pénz = hitelpénz
Belső értékkel nem bíró, mesterséges , teremtett eszköz, melynek gazdaságba való bekerülése (teremtése), illetve onnan történő kikerülése (megsemmisülése) csak a bankrendszer intézményeinek segítségével történhet. Bankok teremtik, de nem mindegyik képes erre Bankkal szembeni követelés, bankpasszíva (fizetési eszköz, forgalmi eszköz, felhalmozási eszköz) A modern bankrendszer szereplői (keretek): központi bank kereskedelmi bankok nem monetáris pénzintézetek

8 A központi bank feladatai
pénzkibocsátás (emisszió) a pénzmennyiség szabályozása pénzintézeti számlák vezetése, számukra likviditási szolgáltatás biztosítása a központi költségvetés számláinak vezetése árfolyam politika tartalékok menedzselése

9 A kereskedelmi bankok tevékenysége
számlavezetés betétgyűjtés hitelnyújtás Ipari forradalom: hosszú lejáratú hitel igény Angol típusú bankrendszer Német típusú bankrendszer

10 A pénzteremtés mechanizmusa
Ki teremti a pénzt? 1. Jegybanki pénzteremtés 2. Kereskedelmi banki pénzteremtés 2 formája: 1. Készpénz - csak a jegybank 2. Számlapénz - jegybank és ker. bank is! Pénzteremtés: hitelnyújtás a bank devizavásárlása a bank értékpapír vásárlása

11 Pénzügyi politika Monetáris Fiskális Deviza
1. A monetáris politika célrendszere: Mi a kitűzött cél, és ezt milyen fázisokon keresztül éri el a jegybank?

12 Az infláció A végső cél a monetáris politikában – az infláció
Árak általános és tartós emelkedése Mérés: fogyasztói árindex (KSH) Éves, havi, negyedéves árindex Kereslet nagyobb, mint a kínálat (bérek növekedése nagyobb, mint a termelékenység növekedése) – keresletoldali ) infláció Import áruk ára emelkedik (olajár-emelkedés) Közvetett adók emelése (ÁFA, Jövedéki adó)

13 Árstabilitás 3% alatti áremelkedés
Defláció: árak általános és tartós csökkenése Vágtató infláció: kétszámjegyű áremelkedés Hiperinfláció: három számjegyű áremelkedés

14 Indirekt monetáris politikai eszközök
Nyílt piaci műveletek – legnépszerűbb A klasszikus nyíltpiaci műveletnek számító végleges állampapír eladása-vétele keretében a központi bank értékpapírokat, elsősorban állampapírokat forgalmaz azzal a céllal, hogy a forgalomban lévő pénztömeget szabályozza. Piacbarát, rugalmas, naponta többször használható, nincs bejelentési hatás A kereskedelmi bankoknál lévő jegybankpénz mennyiségét szabályozza, és a kamatkondíciókat

15 2. Fiskális politika - >Az állam funkciói
Közfeladatok: Olyan feladatok, amelyeket a gazdaság egyéb szereplői nem tudnak megoldani. klasszikus: jog és rendbiztonság, államhatalmi, igazgatási társadalompolitikai: szociális, oktatási egészségügyi, kulturális gazdasági: gazdaságpolitika – preferenciák újratermelés zavartalanságának biztosítása

16 Mágikus négyszög (rövid távon egyszerre mindent nem lehet)
Gazdasági növekedés Pénzügyi egyensúly Államháztartási (belső) Folyó fizetési mérleg (külső) Infláció Munkanélküliség/Gazdasági aktivitás

17 Az Államháztartás alrendszerei
Fiskális rendszer = különböző pénzalapok együttese. központi költségvetés társadalombiztosítási alapok elkülönített állami pénzalapok helyi önkormányzatok költségvetése. Jövedelem centralizáció (bevételek), jövedelem újraelosztás (kiadások).

18 A magyar államháztartás pénzalapjai
A magyar államháztartás ketszintű. 1. Központi állami szint (irányítja az OGY): központi költségvetés, TB alapok, -elkülönített alapok. 2. Helyi önkormányzatok (mintegy 3200 helyi pénzalap)

19 Költségvetés Költségvetés = Jogi érvénnyel bíró pénzügyi terv.
Pénzalap, amelynek összegyűjtésére és meghatározott célokra történő elköltésére a végrehajtó hatalmat felhatalmazzák. Költségvetés készítés menete: Tervezés - PM (bázis szemlélet, feladat finanszírozás, program költségvetés) Illetékes bizottság megtárgyalja Kormány tagja előterjeszti a parlamentben Vita Szavazás, elfogadás, törvényalkotás. A döntéshozók politikusok, a döntés jogszabály. Végrehajtás, ellenőrzés (ÁSZ) Beszámolás

20 A központi költségvetés mérlegének főbb bevételei
Gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolt adók Lakosság befizetései Központi költségvetési szervek befizetései Helyi önkormányzatok befizetései Nemzetközi pénzügyi bevételek Pénzintézetek társasági adója és osztaléka Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek A bevételek legnagyobb része: adók, vámok, illetékek

21 A központi költségvetés mérlegének főbb kiadásai
Gazdálkodó szervezetek támogatása Fogyasztói árkiegészítés Felhalmozási kiadások A TB közreműködésével folyósított ellátások Központi költségvetési szervek támogatása Helyi önkormányzatok támogatása Elkülönített állami pénzalapok támogatása Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő kiadások Adósságszolgálat, kamattérítés Általános tartalék és céltartalék

22 Társadalombiztosítás
Fő feladatai: Nyugdíjbiztosítás (öregségei, rokkantsági, baleseti, özvegyi, árvaellátás, szülői) Egészségbiztosítás (gyógyító-megelőző ellátások, gyógyászati szolgáltatások: terhességi-gyermekágyi segély, táppénz, baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék Szociális jellegű kiadások Fő bevételei: munkáltatók és munkavállalók által fizetett járulékok TB vagyonból származó jövedelmek

23 Külkereskedelem - devizapiac
Nyitott zárt gazdaság (lakosság, vállalatok, áht, külföld) 1. behozatali es kiviteli forgalom hogyan alakítja a valuta keresletet es kínálatát 2. Egyéb nemzetközi pénzáramlások milyen befolyással bírnak Fizetési mérleg: Összefoglalja egy adott időszak nemzetközi kereskedelmi + tőkemozgással kapcsolatos műveletit, könyvelési nyilvántartás formájában Árfolyampolitika: hogyan változik, változtatják a valuta árat es ez milyen hatással van a belgazdasági folyamatokra, a fizetési mérlegre

24 Példa A és B ország – kereskedelmi forgalmat A pénze szerint, dollárban számolják el B elad A-nak – dollárt kap érte, ez neki nem jó! El kell adnia, hogy jent kapjon érte! A vesz valamit B-től – jenre van szüksége! Kialakul a devizapiac!

25 A fizetési mérleg A valóságos tranzakciók több országgal kapcsolatosan realizálódnak, különféle valutanemben. A kimutatás összehasonlíthatósága megköveteli a közös nevező használatát! Mi legyen a kimutatás valutaneme? Ez Magyarország esetében az euró. Mi legyen az alkalmazott árfolyam? Deviza középárfolyam.

26 Tőkemérleg Viszonzatlan tőkeátutalások
Nem-termelt, nem-pénzügyi eszközök tulajdonjogának átruházásához kapcsolódó bevételek, kiadások

27 Pénzügyi mérleg Közvetlen tőkebefektetések Portfólió befektetések
Egyéb befektetések (Nemzetközi tartalékok)

28 A teljes fizetési mérleg egyenlege
Folyó fizetési mérleg + Tőkemérleg + Pénzügyi mérleg + Tévedések és kihagyások egyenlege (eltérő adatforrások miatt) A fizetési mérleg egyenlege definíciószerűen = 0 Amit veszünk, ki is kell fizetnünk!

29 Tőkemozgások Működő tőke: gazdasági motívum, valamiért fantáziát lát az országban, gyárat telepít, szakmai, stratégiai befektető (FDI) Portfólió tőke: jó befektetési lehetőség, pénzügyi befektető, 10 %-nál kisebb tulajdonrész Kölcsöntőke: szimplán pénzügyi, magasabb kamat miatt itt vesz értékpapírt, itt nyújt hitelt (hosszú vagy rövid lejárat?)

30 Az árfolyamok fajtái Mikor melyiket használják?
Valuta vételi: ha a bank valutát vesz Valuta eladási: ha mi veszünk a banktól Deviza vételi: bank valutára szóló követelést vesz Deviza eladási: vállalat külföldre utal át Deviza közép: nincs effektív átváltás, csak elszámolás! (+ csekk vételi-, eladási árfolyam) Fontos: spot/prompt vagy határidős árfolyam!

31 Határidős ügyeletek Forward: jövőbeli árfolyam, de meg van határozva az összeg, és a teljesítési időpont – felek döntésén múlik Futures: ugyanez, de tőzsdei termék, standardizált, szabványos futamidő és összeg Nyitott pozíció: olyan pénzügyi eszközöm van, amely az árfolyam változásának van kitéve Opció, swap: vételi, eladási jog illetve csereügylet Devizapiac: virtuális, jól elkülöníthető, bankok, mennyire likvid?, kevés tranzakció mögött van reálügylet – inkább spekulációs célú vagy kockázatkezelés!

32 Pénzügyi piacok Kereskedés tárgya szerint Kibocsátás szerint
pénzpiacok tőkepiacok Kibocsátás szerint nyílt zárt Funkció szerint elsődleges másodlagos Az ügylet esedékessége szerint azonnali (promt) határidős (termin)

33 A pénzpiac jellemzői Egy évnél rövidebb lejáratú ügyletek
Forrásai a rövid lejáratú megtakarítások Rövid távú finanszírozási és likviditási problémák megoldása vállalati forgóeszköz finanszírozás állam: adófizetés szakaszossága, költségvetési kiadások folyamatossága A megtakarítók jelenlegi pénzüket cserélik el a felhasználók jövőbeli pénzére Legfontosabb eszközei: váltó, kincstárjegy, rövid lejáratú bankbetét és bankhitel

34 A tőkepiac jellemzői Hosszú lejáratú, egy évnél hosszabb ügyletek
Forrásai a hosszú lejáratú megtakarítások Hosszú lejáratú bankhitelek és értékpapírok piaca Vállalati beruházások forrása Költségvetési deficit finanszírozása Legfontosabb eszközei: részvény, kötvény, záloglevél, hosszú lejáratú bankbetét és bankhitel

35 Tőzsde Homogén tömegáruk szervezett, koncentrált piaca
Áru és értéktőzsde Funkciói: Likviditási Befektetési Kockázatcsökkentési Információnyújtási Ellenőrzési Promóciós

36 BÉT szekciók Azonnali piac Származékos Opciós piac Részvény Hitelpapír
Határidős piac Opciós piac Áru Gabona, hús Határidős áru Opciós áru

37 A tőzsdei bevezetés előnyei
Finanszírozási lehetőségek kiszélesedése Részvények likviditásának megteremtése Marketinghatás Bizalomerősítés Fejlődési kényszer Objektívabb teljesítményértékelés – kultúraváltás Rugalmas pénzgazdálkodás Pénzügyi befektetők megjelenése – menedzsment kontroll Vállalatfelvásárlási és fúziós tevékenység elősegítése

38 A tőzsdeérettség/bevezetés kritériumai
Nyilvános forgalomba hozatal Forgalomképesség Pénzügyi stabilitás Tájékoztató készítése Forgalmazó tőzsdetag igénybevétele Felügyeleti engedély Tőzsde egyedi engedélye a bevezetésről

39 Kereskedési rendszerek
Üzletkötés időpontja szerint Folyamatos tőzsdei piacok - üzletkötés bármikor létrejöhet Időszakosan kötő (fixing) rendszerek – üzletkötés meghatározott időpontokban Jegyzési rendszer piacvezető által vezérelt ajánlat által vezérelt Technika szerint nyílt kikiáltásos automatikus kereskedés

40 Az értékpapír Az értékpapír valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő, forgalomképes okirat. A dematerializált értékpapír csak a nyilvántartásokban létező, elektronikus úton továbbítható értékpapírszámlán nyilvántartott, az értékpapír jogszabályban meghatározott valamennyi tartalmi kellékét azonositható módon tartalmazó adat. Különleges és szigorú alakszerűséghez kötött okirat. Valamilyen vagyoni, illetve a belőle keletkező alanyi jogot foglal magában, amely valamilyen pénzkövetelést jelent. Forgalomképes okirat, a benne foglalt jogokat másra át lehet ruházni. Forgatása során az alanyi jog függetlenné válik az alapügylettől, az eredeti jogosult, illetve kötelezett névtelénné válik (kivéve …), mert nem lehet tudni, hogy a forgalomban éppen kinél van.

41 Részvény A részvény a részvénytársaságok alapításakor, vagy alaptőkéjük felemelése során kibocsátott értékpapír, amely a vállalat alaptőkéjének meghatározott – a névértéknek megfelelő – hányadát testesíti meg. A részvény megtestesíti: Az alaptőke részét. A részvény névértéke a jegyzett tőke (alaptőke) bizonyos hányadat képviseli. A forgalomra szánt értékpapírt. A részvényes jogait es kötelezettségeit.

42 A részvényesek jogai Részesedés a társaság nyereségéből, osztalékra (dividend) való jog A likvidációs árbevételre való jog Elővételi jog A részvényesek tulajdonosi (tagsági) jogai Alapjogok: közgyűlésen való részvétel, szavazati és választási jog, ellenőrzési jog, kérhet felvilágosítást Mellékjogok Kisebbségi jogok ( kisrészvényesek érdekeit hivatottak védeni)

43 Részvényfajták A forgalomképesség és az átruházás módja szerint:
1. Bemutatóra szóló részvények, amelyeken a kedvezményezett neve nincs feltüntetve, átruházásuk egyszerű átadással történik. 2. Névre szóló részvény: tulajdonosa ismert, nevét bejegyzik a részvénykönyvbe. 3. Tagsági jogok alapján: Törzsrészvény, vagy közönséges részvény, amely a tulajdonosoknak azonos jogokat biztosít Elsőbbségi részvény bizonyos elsőbbségi jogokat biztosít (osztalékelsőbbségi részvény, szavazatelsőbbségi részvény) Sajátos részvényfajták: dolgozói részvény, saját részvény)

44 Kötvény A kötvény általában kamatozó, többnyire hosszabb lejáratú értékpapír. A kötvény kibocsátója arra kötelezi magát, hogy az előre meghatározott időpontban (időpontokban) a kötvény névértékének megfelelő összeget visszafizeti, az esedékes kamatokat, egyéb juttatásokat megfizeti, a kötvényben vállalt esetleges szolgáltatásokat teljesíti. A kötvény hitelviszonyt megtestesítő, bizonyító okirat, mint ilyen, tulajdonosát nem teszi társtulajdonossá a kibocsátó intézményben.

45 Egyéb értékpapírok Közraktári jegy Váltó Kincstárjegy Záloglevél
Letéti jegy

46 Közraktári jegy A közraktári jegy rendeletre szóló, árukövetelést megtestesítő értékpapír. A közraktári jegy a közraktárban elhelyezett árú tulajdonjogát, az árú feletti rendelkezési jogot testesíti meg. Az áru közraktárba történő elhelyezésekor állítják ki. A közraktár által (időrend és sorszám szerint) vezetett letéti könyv szelvényrészét képezi Két részből áll: Árujegy (cedule) Zálogjegy (warrant)

47 Váltó A váltó (bill of exchange, draft, letter of exchange, Wechsel) rövid lejáratú, rendeletre szóló fizetési ígérvény, amelyben a váltóadós a váltón feltüntetett időpontban és összegben fizetést ígér a váltó tulajdonosának. A váltó hiteleszköz, a mely jellemzően kereskedelmi kapcsolatokban, az árú (szolgáltatás) szállítás, (nyújtás) pénzügyi elszámolása során születik – a kereskedelmi hitel terméke. A későbbi fizetésre vonatkozó megállapodást rögzítő okiratot áruváltónak nevezzük, az egyszerű pénzkölcsön dokumentálására szolgáló okiratot finánc váltónak. Az átruházás a váltóban megfogalmazott pénzkövetelésre való jog átadását jelenti. Az átruházás technikája attól függ, hogy a váltó bemutatóra, vagy névre szól. A váltó banknak történő átadását, bankra való átruházását nevezzük váltóleszámítolásnak. A bank úgy számítolja le (vásárolja meg) a váltót, hogy a leszámítolástól a váltó lejáratáig terjedő időszakra kamatot számít fel és azt a váltó névértékéből, a váltóösszegből levonja.

48 Kincstárjegy A kincstárjegy az állam (állami költségvetés, kincstár) által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Rövid lejáratú, futamideje nem lehet egy évnél hosszabb. A hazai gyakorlatban 1,3,6 és 9 hónapos futamidejű kincstárjegyek kerülnek kibocsátásra. Futamidejéből következően elsősorban a költségvetés likviditási problémáinak megoldására szolgál, nem az éves költségvetés finanszírozására. Bemutatóra szóló, átruházható, fix kamatozású értékpapír.

49 Záloglevél A záloglevél olyan kamatozó értékpapír, amely hosszú lejáratú, telekkönyvileg bebiztosított jelzálog hitelekkel van fedezve. A jelzálog hitelintézet által kibocsátott, bemutatóra, vagy névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő, hosszú lejáratú, speciális értékpapír, amelyet a hitelintézetekről szóló törvény külön nevesít és szabályoz.

50 Letéti jegy A letéti jegy (bankbetéti igazolás, betétjegy) olyan bemutatóra, vagy névre szóló értékpapír, amelyben a kibocsátó pénzintézet arra kötelezi magát, hogy a megjelölt módon és időben megfizeti a letéti jegy mindenkori tulajdonosának (a hitelezőnek) a letéti jegyen meghatározott a - pénzintézet részére befizetett pénzösszeget és annak előre rögzített kamatát. A pénztárjegy a letéti jegyhez hasonló, de nem közép, hanem rövid lejáratú, pénzintézetek által kibocsátott kötelezvény.

51 Termelés és szolgáltatás Vállalati gazdaságtan
Termelés: A rendelkezésre álló erőforrások egy részének felhasználása arra, hogy más erőforrásokon tartós változásokat végrehajtva új javakat hozzunk létre. ERŐFORRÁSOK: Munka (humán erőforrás) Természeti tényezők Tőke javak Vállalkozási szolgáltatások (vezetői, tulajdonosi, stb.) Információ

52 Termelés A gyártmány: szabványos tömegtermék összetett gyártmány
A gyártási rendszer: folyamatszerű műhely rendszerű projekt rendszerű A gyártás tömegszerűsége: tömeggyártás sorozatgyártás egyedi gyártás

53 A szolgáltatás jellemzői
számbavételük fizikai mennyiségben nem lehetséges időtartam, tartósság, intenzitás szubjektív élmény, vélemény múlandó, nem készletezhető Tipizálás: kézzelfoghatóság emberorientáltság piacosíthatóság szállíthatóság

54 Termelés és szolgáltatás összehasonlítása

55 Erőforrás gazdálkodás
Vállalati erőforrás gazdálkodás: a korlátozott erőforrások racionális felhasználása ERŐFORRÁSOK: Munka (humán erőforrás) Természeti tényezők Tőkejavak Vállalkozási szolgáltatások (vezetői, tulajdonosi, stb.) Információ Egyéb erőforrások (pl. kapcsolati tőke)

56 Erőforrás-gazdálkodás az anyagi folyamatokban
-> LOGISZTIKA: Az a tevékenység, mely biztosítja, hogy az üzleti folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termékek a megfelelő helyen és időpontban, a szükségleteknek megfelelő mennyiségben és választékban rendelkezésre álljanak. Anyagi folyamatok: a különböző készültségi fokú termékeknek a vállalaton belüli és a vállalatok közötti áramlása Készlet: a vállalatnál az adott időpontban rendelkezésre álló termékek állománya

57 A termelés tárgyi feltételei (az eszközök)
FORGÓESZKÖZÖK

58 Állóeszközök A vállalati vagyon naturális formában megtestesülő elemei, melyek több termelési cikluson át szolgálják a működést. Számvitel: - immateriális javak - tárgyi eszközök (ingatlanok, gépek és berendezések, járművek) - befektetett pénzügyi eszközök

59 Befektetett eszközök Egy évnél hosszabb ideig használjuk
Értékük fokozatosan, elhasználódásuk arányában térül meg A vállalat eszközeinek besorolása az adott eszköz technológiai-gazdálkodási folyamatban betöltött szerepe szerint történik

60 Állóeszköz gazdálkodás
Részei: Az állóeszköz létesítése - beruházás Az állóeszközök működtetése

61 Beruházás Állóeszközök létesítésére irányuló műszaki, gazdasági tevékenység Hosszú távon meghatározza a vállalat kapacitását, gyártható termékek körét, összetételét, alkalmazható technológiákat, létszám- és szakképzési igényt Befolyásolja a vállalat tőkeszerkezetét, likviditását, költségeinek szerkezetét

62 Kockázatelemzés Milyen biztonsággal becsülhetők a hozamok és a költségek A vezetők várakozásai - gazdasági növekedésre - inflációra, reálkamatlábakra - a fogyasztói ízlés változására - versenytársak magatartására, stb Számítások: optimista – pesszimista Fedezeti pont számítása

63 Finanszírozási döntések
Milyen összetételű tőke vonható be az adott tőke finanszírozásába? saját és idegen forrás aránya A befektetés hozama fedezetet jelent-e az egyes finanszírozási források árára? Aranyszabály: hosszú távon az eszközök megtérülési struktúrájának és a források esedékesség szerinti megoszlásának összhangba kell lenni Tartósan lekötött eszközöket csak tartósan rendelkezésre álló forrásokból lehet finanszírozni Rövid távon megtérülő eszközöket lehet csak rövid lejáratú forrásokból finanszírozni

64 Forgóeszközök A gazdálkodó szervezet (pénz)eszközei, melyek a termelés területén körforgást végeznek, eredeti formájukat elvesztve egy termelési ciklusban teljesen elhasználódnak, értékük teljesen átmegy a termékek értékébe.

65 Forgóeszközök TERMELÉSI ÁS ÁRUKÉSZLETEK: Anyagok alapanyag segédanyag
üzemanyag fűtőanyag egyéb Gyártóeszközök Fogyóeszközök Félkész termékek Késztermékek PÉNZFORGALMI ESZKÖZÖK: követelések pénz

66 Forgóeszközök csoportosítása a számvitel alapján
1. Készletek - Anyagok, fogyóeszközök - Állatok - Befejezetlen termelés - Félkész termékek - Késztermékek - Áruk

67 Forgóeszközök csoportosítása a számvitel alapján
2. Követelések - eladott, de még ki nem fizetett szolgáltatások - váltókövetelések - a váltó lejáratának időpontjára szóló fizetési ígéret 3. Értékpapírok 4. Pénzeszközök - Pénztár, csekk - Bankbetétek

68 A számvitel alapjai „Számviteli ismeretek nélkül élni lehet. Vállalkozni azonban csak ideig-óráig.” Az ókori társadalmakban, így Egyiptomban, Athénban az államkincstár bevételeit és kiadásait jegyezték fel. A római birodalom területén ezek a nyilvántartások már nemcsak a kincstár bevételeire és kiadásaira terjedtek ki, hanem a gazdaság más szereplőire is. Magyarországon a XVIII. században írtak jezsuita szerzetesek tanulmányt a könyvvitelről. A szocialista tervgazdaság számvitelét a gazdálkodás minden részletére kiterjedő kötelező előírások határozták meg, összhangban a gazdaságpolitika szellemével. A modern számvitel ideje a rendszerváltozással jött el hazánkban a társadalmi – gazdasági változásoknak köszönhetően. A piacgazdaság logikájának megfelelő számviteli törvény az Európai Számviteli Standardokhoz való igazodás mentén született meg, két fejlődési lépésben. Az évi XVIII. törvény (A számvitelről) volt az első teljes körű számviteli szabályozás, amit követett a évi C. törvény sok ponton továbbfejlesztve, módosítva az évi XVIII. törvényt, igazodva az eltelt évek alatt bekövetkezett változásokhoz. A jövőben is várhatóan változik a gazdasági, globalizációs stb. változásokkal együtt a számvitel tudománya is.

69 A számviteli törvény A számviteli törvény – ahogyan azt a törvény kezdő paragrafusában olvashatjuk – „meghatározza a beszámolási, könyvvezetési kötelezettségeket, a követendő számviteli alapelveket, a nyilvánosságra hozatal és a könyvvizsgálat feladatait.” A számvitel feladata alapvetően információnyújtás a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről a vállalkozás tulajdonosai, munkavállalói, illetve a piac szereplői (állam, hitelezők, üzleti partnerek, befektetők) számára. Ezeket az információkat a fenti szereplők alapvetően a vállalkozás számviteli beszámolójából nyerik, amely pontosan előírt részletességgel mutatja be a vállalkozás vagyonát, ennek összetevőit (mérleg) valamint a bevételek illetve a költségek és a ráfordítások különbözetéből számított eredményt (eredmény kimutatás). A legfontosabb számviteli dokumentum – a beszámoló – tartalmát az teszi hitelessé, hogy a vállalkozás hozzáértő számviteli szakemberei a törvény szellemében készítik el, a vállalkozás felelős vezetője írja alá, a legmagasabb számviteli végzettséggel rendelkező könyvvizsgáló auditálja. A beszámolót meghatározott időpontra a területileg illetékes Cégbíróságon letétbe helyezik, ahol a fentebb részletezett érdeklődők ezt megtekinthetik. A vállalkozás mérlegét, eredmény kimutatását valamint a beszámoló részét képező kiegészítő mellékletet és üzleti jelentést áttanulmányozó számviteli szakemberek elegendő információt kaphatnak arról, hogy milyen kockázatokkal lépnek üzleti kapcsolatba az adott vállalkozással.

70 Számviteli alapelvek A számviteli alapelvek azokat a „viselkedési” normákat jelölik ki, amelyeket a vállalkozónak a könyvviteli munka és a beszámoló készítés során érvényesítenie kell. Lehetőséget teremt ugyanakkor a vállalkozói önállóság kiterjedtebb érvényesítésére. (Összehasonlítva pl. a szocialista tervgazdaság számvitelével.) A számvitelnek – így a számviteli alapelveknek is az a célja, hogy következetes érvényesítésükkel megbízható, hiteles, valós összképet kapjunk a vállalkozás tevékenységéről. A számviteli alapelvek fő vezérelvét (ars poeticáját) fogalmazza meg az elsőként említendő alapelv: A vállalkozás folytatásának elve. Ez azt feltételezi, hogy a vállalkozás belátható időn belül fenn tudja tartani a működését. A számviteli alapelvek három csoportját különböztetjük meg: 1. Tartalmi alapelvek 2. Kiegészítő alapelvek 3. Formai alapelvek Nem nevesített alapelvek között szokás említeni a: realizációs elvet és a tárgyilagosság elvét.

71 Számviteli politika A vállalkozás számviteli politikája a törvény adta lehetőségeken belül konkrétan fogalmazza meg a vállalkozás adottságainak leginkább megfelelő szabályok, előírások, módszerek összességét. A számviteli politika (számviteli szabályzat) keretei között el kell készíteni: a pénzkezelési szabályzatot, az eszközök és a források értékelési szabályzatát, az eszközök és a források leltározási szabályzatát, az önköltség számítási szabályzatot. A számviteli törvényben lehetőség van több helyen választásra, így konkrétan meg kell határoznia: beszámoló fajtáját, a könyvvezetési módot, a választott mérlegtípust, a költségelszámolás módját, a készletek értékelésének, elszámolásának módját, a választott értékcsökkenési leírási módszereket, a valutás – devizás tételek értékelési módját. A számviteli politika keretében el kell készíteni a fentieken felül még: a számlarendet, a bizonylati rendet, meg kell határozni a kiegészítő melléklet tartalmát, a mérlegkészítés időpontját.

72 Beszámoló A vállalkozás működéséről – vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről – beszámolót kell készíteni. A beszámoló megbízható, valós összképet nyújt az üzleti év gazdasági teljesítményéről. A évi C. törvény hatályba lépésekor négyféle beszámoló formát nevezett meg: 1. éves beszámolót, 2. egyszerűsített éves beszámolót, 3. összevont (konszolidált) éves beszámolót, 4. egyszerűsített beszámolót. A beszámoló a számviteli munka végeredménye. Amíg ehhez eljutunk , szükség van: a gazdasági szervezet működésének teljes körű megfigyelésére, annak dokumentálására, bizonylatolására, a gazdasági események által szolgáltatott információk gyűjtésére, rendszerezésére, feldolgozására, a számviteltudomány által rögzített módszertan alkalmazására (számlaelmélet, mérlegtan), értékelési elvek, könyvvezetési módszerek alkalmazására.

73 Beszámoló típusok Az, hogy a vállalkozás éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót köteles e készíteni, három mutató számértékétől függ: mérleg főösszegtől (Ft), éves nettó árbevételtől (Ft), tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak létszámától (fő). Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértékeket: a mérleg főösszeg az 500 millió forintot, az éves nettó árbevétel az millió forintot, a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt. Ha a fenti feltétel nem teljesül, akkor a vállalkozás éves beszámolót köteles készíteni. Összevont (konszolidált) éves beszámolót köteles készíteni az a vállalkozás, amely más vállalkozásokkal kapcsolatban anyavállalatnak minősül. Mindhárom beszámolótípus esetén a vállalkozás kettős könyvvitelt köteles vezetni.

74 Éves beszámoló részei Az éves beszámoló részei a következők:
mérleg (A vállalkozás vagyonának bemutatása, értékben ,kétféle szemléletben.) eredmény kimutatás (A vállalkozás tevékenységének eredményét számszerűsíti az üzleti évről.) kiegészítő melléklet (Jellemzően a mérleg és az eredmény kimutatás adatait elemzi. Fontos része a cash-flow kimutatás.) Az üzleti jelentés nem része a beszámolónak, de azt el kell készíteni, viszont csak korlátozottan nyilvános, tehát nem kell a Cégbíróságon letétbe helyezni.

75 Mérleg A mérleg egy adott időpontban a vállalkozás vagyonát mutatja meg. A mérleg, jellemzően az úgynevezett fordulónapra – december 31-ére készül. A mérleg elnevezés abból ered, hogy a vállalkozás vagyonát kétféle szemléletben mutatja meg, ebből az is következik, hogy a mérleg két oldala értékben megegyezik. eszközök – A vállalkozás vagyonának megjelenési forma szerinti bemutatása, azaz a pénzben kifejezett vagyonérték milyen megjelenési formájú vagyonrészekből tevődik össze. (pl. épületek, készpénz) források – A vállalkozás vagyonának eredet szerinti bemutatása. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy a pénzben kifejezett vagyonérték milyen része származik saját forrásból és milyen része idegen forrásból. (pl. jegyzett tőke, hosszú lejáratú hitelek) A számviteli törvény lehetőséget biztosít két fajta szerkezetű mérleg elkészítésére: mérlegszerű, ún. kétoldalas változat lépcsőzetes szerkezetű változat A vállalkozások szabadon választhatnak a két típus között.

76 Könyvvitel A könyvvitel alapfogalmainak tárgyalásakor megismerjük azt a technikát, amely segítségével a vállalkozások a sok ezer gazdasági esemény hatását egy speciális „nyelv” segítségével folyamatosan nyomon tudják követni, lehetőséget biztosítva a beszámoló elkészítéséhez. Egy gazdasági év során számtalan gazdasági esemény történik a vállalkozás életében. Ezek közös jellemzője, hogy hatással vannak a vállalkozás vagyonára, annak összetételére (egyszerű gazdasági események) valamint a vállalkozás eredmény állapotára is (összetett gazdasági események). Ezek a gazdasági események nem csak megtörténnek, hanem ezeket ún. bizonylatokon rögzítik is. A bizonylatokon rögzítésre kerülnek a gazdasági esemény leírásán túl mennyiségi, értékbeli és egyéb adatok. Ezek a bizonylatok jelentik a könyvviteltechnika alapját. Ezért is fogalmazható meg a könyvelés alapszabályai úgy, hogy: „Könyvelni csak megfelelően kiállított hiteles bizonylat alapján szabad.”

77 Egyszerű és összetett gazdasági események
Egyszerű gazdasági események: Azok a gazdasági események, amelyek csak a vállalkozás vagyonában – mérlegében – okoznak értékbeli változást a fenti négy gazdasági eseménytípus valamelyikébe besorolhatóak. Összetett gazdasági események: Az egyszerű gazdasági eseményekkel ellentétben az összetett gazdasági események már vagy az eszköz, vagy a forrás tételek mellett a vállalkozás eredményét is befolyásolják. A vagyonállapot változása kétféleképpen történhet: az eszközök értéke változik (nő, vagy csökken) a források értéke változik (nő, vagy csökken) Az eredményállapot változásait három tényező befolyásolja: a bevétel változik (nő, vagy csökken) a költség változik (nő, vagy csökken) a ráfordítás változik (nő, vagy csökken)

78 Bizonylatok Az egyszerű és az összetett gazdasági események pontos rögzítése bizonylatokon történik. Számviteli bizonylat minden olyan okmány, amit a vállalkozás gazdasági eseményeiről állítunk ki számviteli felhasználás céljából. A bizonylatoknak törvényben előírt alaki és tartalmi követelményeknek kell megfelelniük. A bizonylatok alaki követelményei: a bizonylat megnevezése a bizonylat sorszáma állagmegtartás (az előírt megőrzési idő alatt az adattartalom ne sérülhessen) javítási szabályok. A bizonylatok tartalmi követelményei a gazdasági esemény rövid, de pontos leírása a gazdasági esemény mennyiségi, minőségi és értékadatai az érintett gazdasági szervezet(ek) megnevezése a gazdasági eseményben résztvevő személyek aláírása (kiállító, befizető, ellenőrző, átvevő, stb.) a bizonylat kiállításának időpontja (év, hó, nap)