Kísérletek a szakszervezeti mozgalom újjáélesztésére

Az előadások a következő témára: "Kísérletek a szakszervezeti mozgalom újjáélesztésére"— Előadás másolata:

1 Kísérletek a szakszervezeti mozgalom újjáélesztésére

2 Miről lesz szó? Miért szükséges az „újjáélesztés”?
A szakszervezet válság tünetei Újjáéleszési („revitalisation”) modellek (USA, EU) országok Magyarországi tünetek Magyarországi kísérletek Tapasztalatok feldolgozása

3 Miért szükséges az „újjáélesztés”?
Mitől függhet a szakszervezeti alkuerő? Tagság nagysága, összetétele Akcióképesség, sztrájkok Politikai beágyazottság, állami beavatkozás Intézményi háttér (jog, szociális párbeszéd, stb.) Társadalmi támogatottság, „public image” Szolidaritás mint érték Anyagi bázis Szolgáltatások Belső szervezet

4

5

6 Többváltozós regressziós analízis
Változótípusok: Demográfia, képzettség, politikai-mozgalmi attitűd Hálózati hatások (barátok, családtagok) Foglalkoztatás jellege (munkaszerződés, munkaidő) Foglalkoztató jellege (szektor, méret, tulajdon) Gazdasági-intézményi (szakszervezeti szolgáltatás, munkahelyi jelenlét, kollektív szerződés hatása.)

7 A szakszervezeti tagság válsága
Folytonos csökkenés Öregedő tagság, új munkavállalói rétegek hiánya Magas szervezettség a közszférában és közszolgáltatásokban Alacsony szakszervezeti jelenlét azokban a verseny-ágazatokban, ahol a kisvállalkozások, az atipikus munkák és a külföldi tőke jellemző A taglétszám csökkenésének okai: Gazdasági okok: zömmel kisvállalatok, atipikus munka Individualista értékrend, összefüggésben a képzettek arányának növekedése Ideológiai „ellenszél”, HRM ellenszerek Szerény érdekvédelemi eredmények

8 USA, EU: „Union revitalisation”
Szolgáltató szakszervezet (skandináv modell) Szervezkedő, aktivista (USA, UK) Társadalmi mozgalom, politikai aktivitás, NGO-k Új struktúra Centralizáció, szeparatizmus Összeolvadás (Ver.di, stb.)

9 Szolgáltató szakszervezeti modell
Tradicionálisan: hagyományos jóléti szolgáltatások Nyugdíj, egészségügy, Ghent modell Új szolgáltatások az új kockázatokhoz kapcsolódóan Jogi, biztosítási, pénzügyi, munkaközvetítési, kommunikációs és más szakmai szolgáltatások Internetes hozzáférés, marketing Svédország: „interface unionism” Tagság közvetlen bevonása, az igények felmérése Profi marketing kampányok és egyéni kommunikáció (Internet) Aktivisták bevonása vállalati szinten Egyéni választási lehetőség a szolgáltatások között De: Nagy-Britannia: TUC elvetette a „konzumer” szakszervezeti modellt

10 Szervezkedő, aktivista modell
Csúcsszintű szakszervezet-politika USA: AFL/CIO Organizing Institute (1989) 1995: jelentős forrásátcsoportosítás UK: TUC Organising Academy Országonkénr eltérő célok és stratégiák: Belső (ahol már van szakszervezet Külső (szakszervezet nélküli özemek, ágazatok) Célcsoportok (fiatalok, kisebbségek, migránsok) Üzemi tanács terjesztése Profi / amatőr szervezők, kampányok, egyéni / kollektív szervezés

11 Új célcsoportok szevezése
Diákok, diákmunka Belgium, Németország, Svédország („a munkábaállás útjainak segítése”) Önfoglalkoztatók Hagyomány bizonyos szakmákban (média, szórakoztatás, profi sport) Az önfoglalkoztatóvá váló tagok megtartása Új kezdeményezések: Svédország, Hollandia, Ausztra Speciális szolgáltatások: biztosítás, jogi tanács, képzés esetleg kölcsön

12 Mozgalmi, politikai aktivitás
Hagyomány: a tagságnál szélesebb érdekek képviselete, részvétel a demokratikus politikai mozgalmakban USA: feketék mozgalmai, EU: jóléti állam kiépülése A szakszervezetek változó politikai orientációja Pártsemlegesség felé? (Lengyelország példája) Új törekvések, politikai akciók: A jóléti állam védelme, reformellenes akciók (Ausztria, Belgium, Franciaország, Olaszország, Szlovvénia, stb. Kapcsolódás a helyi politikai-mozgalmi akciókhoz Civil kezdeményezések támogatása (antirasszizmus, környezet, stb.) Globális mozgalmak: Európai Szociális Fórum

13 Strukturális változások
Szakszervezeti egyesülések Korábban: szakmai helyett ágazati szerveződés Ma: csökkenő létszám, források, főként méretgazdaságossági okok miatt EU országok, Németország: Ver.di, DGB+DAB Globális szervezetek: ICFTU+ Centralizáció, források központosítása (DGB) Szakszervezet-átvétel: erős szakszervezetk terjeszkedése új, szervezetlen területekre Szétválás-kiválás-specializáció (pl. osztrák fehérgalléros szakszervezet alakítása) Új független szakszervezetek alakítása

14 Országok közötti különbségek
Szervezkedő szakszervezeti modell Erős az angolszász országokban: ahol decentralizált a kollektív alku és a szakszervezet elismerése (recognition) helyi akcióhoz kötött Kontinentális Európa: csak a „szokásos” szervezési aktivitás (pl. új belépők, szakmunkástanulók), ahol szakszervezeti választások vannak, vagy az üzemi tanács a fő képviseleti forma. Kivételek: Németország: szervezési kampány a volt NDK területén és az ágazati szerződéskötésből kieső cégeknél, üzemi tanács terjesztése

15

16 És Magyarországon?

17 Szakszervezeti szervezettség (KSH Munkaerőfelvétel, 2001-2004)

18 Szakszervezeti szervezettség korcsoportok szerint

19 Magyar szakszervezeti válságtünetek
Tagság és tagdíjbevétel források fogyása, apparátus leépítése Országos és ágazati központok gyengesége Alkalmatlanok az ágazati kollektív szerződéskötésre A helyi alku segítése? Szakszervezeti pluralizmus, rivalizáció Domináns forma: vállalati szakszervezet / egyfajta üzleti szakszervezet (business unionism) Helyi-regionális struktúra gyengesége Kismunkáltatók szervezése?

20 Szolgáltató szakszervezeti modell
Nincs igazi hagyomány Még az államszocializmusban sem igazán volt Kivéve egy-egy ágazat eü-, nyugdíjpénztár, foglalkoztatási alap (pl. villamosenergia-ipar) Elvetélt kezdeményezések: 1990: Szakszervezeti bank Létező szolgáltatások Biztosítás, bankkártya Mobiltelefon Internet A bővülés forrásigényes?

21 Szervezkedő, aktivista modell?
„Szervezkedő szakszervezet vagyunk!” (????) Hagyomány: szakmunkástanulók szervezése Kampányok főként a 1990-es évek elején Suzuki, ÜT választások Új belépők szervezése csak kivételesen (Elcoteq) Zöldmezős beruházások ? Új szerveződések segítése, ŰT, EÜT felhasználása? Nincs hatékony tagszervezési kampány („források hiányában”)

22 Felülről lefelé vagy alulról szerveződve?
Eddig: legitimáció felülről (alacsonyabb szintű jelenlét igazolása vagy a KSZ kiterjesztése) – mindkettő szerény eredményekkel Országos és újabban ágazati szerep hangsúlyosabb A „szervezkedő szakszervezet” feltételezné a szerveződés-képviselet „filozófiájának” az újragondolását is A szervezkedéshez kiegyensúlyozottabb szakszervezeti stratégia kellene, a politikai szerep rovására

23 Mozgalmi, politikai aktivitás?
Konföderációk változó pártkötődése Deklarált szövetség: MSZOSZ, MOSZ Deklarált semlegesség: Autonómok Látens kapcsolat (ÉSZT, SZEF), LIGA: jobbra-tolódás? Politikai szakszervezet – nem népszerű ? De a szociáldemokrata követelések meghatározóak minden konföderációnál (EU demagógia?) Kevés kapcsolódás a civil szervezetek mozgalmaihoz

24 Strukturális változások?
Vagyonfelélés és költségcsökkentés Újfajta bevételek felértékelődése (pályázatok, állami támogatás) Országos egyesülési kísérletek kudarca ( ) Ágazati egyesülési kísérletek kudarca Beolvadások sikere LIGA terjeszkedés: FRDSZ, MOSZ

25 Ki tud más megújulási kísérletekről?