Gazdaságtörténet Szolnoki Főiskola 2010/2011-es tanév I. szemeszter

Az előadások a következő témára: "Gazdaságtörténet Szolnoki Főiskola 2010/2011-es tanév I. szemeszter"— Előadás másolata:

1 Gazdaságtörténet Szolnoki Főiskola 2010/2011-es tanév I. szemeszter
Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelős oktató: Dr. Fülöp Tamás főisk. docens Elérhetőség: Fsz/33-as iroda Fogadóóra: Kedd Tel.: 20/

2 Tantárgyi tematika A tantárgy és a követelmények bemutatása. Bevezető előadás: A nemzetgazdaság tőkés átalakulása a században. Iparosodás, gazdaság, társadalom a századi Európában. Magyarország helyzete a 19. század első felében. Reformkor, forradalom, szabadságharc. A tőkés gazdaság fejlődési feltételei. A kiegyezés és a polgári állam létrejötte. A kiegyezés gazdasági következményei. A külföldi tőke beáramlása. Demográfiai változások, a népességnövekedés sajátosságai a 19. században. Az oktatás szerepe, a szakképzett munkaerő megteremtésének előfeltételei. A modern bankrendszer kialakulása a 19. század végén. Bankrendszer, pénzügyi- és hitelezési folyamatok. Az infrastruktúra modernizációja. A modern közlekedés kiépülése: a vasútépítés. A bel- és külkereskedelem jellemzői. A mezőgazdaság átalakulása Magyarországon a 19. század második felében. A modern gyáripar kialakulása. A magyar iparfejlődés sajátosságai. A nemzetgazdaság modernizálása. A nemzetgazdaság főbb mutatóinak elemzése. Növekedési ütem, foglalkoztatási szerkezet. Új jelenségek a századforduló után. Gazdasági helyzet az első világháború és a forradalmak idején. Magyarország a Versailles-i békerendszerben, Trianon hatása a magyar gazdaság- és társadalom fejlődésére. Területi veszteségek és lakosságszám-csökkenés.

3 A nemzetközi politikai, gazdasági kapcsolatok átalakulása 1920 után
A nemzetközi politikai, gazdasági kapcsolatok átalakulása 1920 után. A népszövetségi kölcsön és a stabilizáció ( ). Az 1930-as és 40-es évek világgazdasági tendenciái, a gazdasági válság hatása a magyar gazdaságra. Az ország gazdasága 1929 és 1944 között, kilábalás a gazdasági válságból. A háborús készülődés és fegyverkezési program. Területi revízió, gazdaságélénkülés, háborús konjunktúra az 1930-as évek végén. A világháború. Magyarország helyzete a második világháborút követően. Politikai helyzet, veszteségek. Az évi földreform. A gazdasági élet újraindításának lépései. A közellátás, az ipari termelés, a közlekedés helyreállítása. Választások, infláció és stabilizáció ban. Az állami tulajdon részleges kiterjesztése és a hároméves terv. A békeszerződés. A kommunista hatalomátvétel és a radikális államosítások. A kommunista diktatúra kiépítésének gazdasági következményei, a tervutasításos gazdaságirányítás és a hároméves terv befejezése. A gazdaságfejlődés útjai a tervutasításos gazdaságirányítás időszakában, az első ötéves terv és az erőltetett iparosítás. Belpolitikai viszonyok és társadalmi körülmények az 1950-es évek elején Magyarországon. Agrárpolitika és szövetkezetesítés, a mezőgazdaság helyzete a tervutasításos gazdaságirányításban. Változások a gazdaságirányításban 1953 és 1956 között. Nagy Imre reformpolitikája. Forradalom és szabadságharc Magyarországon 1956 őszén. A Kádár-rendszer gazdaság- és társadalompolitikája. A magyarországi rendszerváltozás.

4 Követelmények: Félév végi szóbeli kollokvium Kötelező irodalom:
(december második hetében írásbeli vizsgafeladatok - vizsga előfeltétel, de megajánlott jegy lehetősége!) Kötelező irodalom: Dr. Balázs György: Magyarország gazdaságtörténete PHARE. Szolnok, 1998.; Fülöp Tamás: Magyarország gazdaságtörténete (I. rész) A magyar gazdaság története 1945 és 1956 között. Szolnoki Főiskola, Szolnok, 2003. Az előadások anyaga – letölthető formában a belső hallgatói információs rendszerből

5 Ajánlott irodalom: Berend T. Iván - Szuhay Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon Tankönyvkiadó, Bp., 1988. Cameron, Rondo: A világgazdaság rövid története. Maecenas, Bp., 1994. Honváry János (szerk.): Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig. Aula Kiadó, Bp., 1996. Magyarország agrártörténete. Szerk.: Orosz István, Für Lajos, Romány Pál. Mezőgazdasági Kiadó, Bp., 1966. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris, Bp., 2002. Romsics Ignác (szerk.): Magyarország története a XX. században. Szöveggyűjtemény I-II. köt. Osiris, Bp., 2003.

6 Európa és Magyarország helyzete az ipari forradalom évszázadában
Iparosodás, ipari forradalom

7 Európa az ipari forradalom évszázadában
A 18. sz második fele: Nyugat-Európában és az atlanti térség országaiban mélyreható gazdasági-társadalmi változások kezdődnek Európa Nyugati felén a XIX. században kiteljesedik az ipari forradalom

8 Az átalakulások jellege:
A változások a világgazdaság menetét döntően befolyásolják: modern gyáripar, kereskedelem, mezőgazdaság, infrastruktúra kialakulása A társadalom foglalkoztatási szerkezetének és a nemzeti jövedelem termelésének gyors átalakulása A folyamatok eredményeként komplex nemzetgazdasági-társadalmi átalakulásról lehet beszélni Az iparosodás a korábbi gazdasági rendszerek forradalmi átformálódását hozza

9 Az ipari forradalom elméletei:
Rostow: Lineáris fejlődés: hosszú előkészítő történelmi folyamatok következménye, ismeretek, szaktudás, tőke felhalmozása után induló felemelkedés („take-off”), majd termelés felfutása, tömegtermelés, tömegfogyasztás Gerschenkron: Elmaradottság-elmélet: centrum-periféria-félperiféria Szociológiai irányzat: Emberi tényező: magatartásforma (vállalkozói kedv, technika iránti fogékonyság) Wallerstein: Világgazdasági rendszerek: európai központú, onnan táguló világgazdasági rendszer Forradalmi jelleg: Leírható-e a jelenség a „forradalom”-kifejezéssel? (politikai forradalom)

10 Az iparosodás előfeltételei – avagy: miért épp Anglia?
Polgári átalakulás (1640) [személyes szabadság és jogegyenlőség, kiváltságok eltörlése, alkotmány] Az ipari forradalom kísérőjelensége: a demográfiai robbanás Az iparosodást megelőzi a mezőgazdasági termelés technikai fejlődése [felszabaduló munkaerő] Az iparosítás anyagi feltétele: a gazdaságban a felhalmozott tőke jelenléte [Anglia: század: távol-keleti kereskedelem] A társadalomban tapasztalható vállalkozási kedv

11 A technikai-technológiai kihívásokra adott válasz – az újítás, a találmányok: a gőzgép, mint jelkép
A tőke gyors megtérülését biztosító befektetési terület [Anglia: pamutipar, textilipar – majd továbbgyűrűzik: bányászat, vasút] Az átalakulás második fázisának vezető szektorai: a nehézipari ágazatok, a bányászat és a vasút fejlődése Az „önfenntartó” növekedés lehetősége – a vezető szektorok gyors fejlődése maga után vonja a többi ágazat és az egész nemzetgazdaság fejlődését – az iparosodás hatása továbbgyűrűzik

12 Az iparosodás következményei – Kihívás és Válasz
Az ipari forradalom több hullámban kibontakozó folyamat [különböző területei: vasút, szénbányászat, vegyipar, kommunikáció, ma is tartó folyamat] Az egyes országokban eltolódnak az iparosodás vezető szektorai – a később érkezőknél más ágazatok veszik át a vezető szerepet [a később indulók előnye: fejlettebb technológiai szint] Az iparosodás „kihívás”, amely valamilyen választ igényel a még nem iparosító országoktól [fegyverkezés] – az iparosítók és a leszakadók (perifériális helyzetbe kerülők) az atlanti térség előnyei [Anglia, Belgium, Franciaország, majd az USA is] napjainkig megmaradnak

13 Globális folyamatok - világméretű átalakulás
Kontinentális munkamegosztás – Kelet-Európa szerepe: felvevőpiac, nyersanyag- és élelmiszertermelés Egységesülő világgazdaság: aranyalapú pénzek, globális válságok A folyamatok „exportja”: gyarmatosítás A leszakadó térségek feszültségei – jelenkori problémák…

14 A magyar nemesi reformmozgalom
A 19. század eleji liberális nemesi(!) reformmozgalom – a polgári átalakulást 1830. Széchenyi: Hitel – modernizáció, rendszer-átalakítás (reformjavaslatok) A társadalom feszültségei nemesi árutermelés problémái, jobbágykérdés, 1831-es kolerafelkelés, nemzeti önállóság A reformországgyűlések nemzeti nyelv, ősiség-, nemesi kiváltságok-, jobbágyság eltörlése, polgári jogegyenlőség, sajtószabadság, közteherviselés, stb.

15 Polgári forradalom és szabadságharc
Megindul a polgári, alkotmányos átalakulás V. Ferdinánd ápr. 11-én szentesíti a törvényeket Batthyány Lajos vezetésével önálló, független magyar minisztériumok, alkotmányos monarchia, nemzeti önállóság Habsburgok monarchiája nem engedheti a magyar polgári átalakulás megvalósítását 1848. dec.: Ferenc József trónra kerülése – ellentámadás: szabadságharc Az államjogi kapcsolatok: 1849. márc. – olmützi birodalmi alkotmány 1849. ápr. 14. a Habsburg-ház trónfosztása Katonai vereség, összeomlás, megtorlás

16 A Habsburg birodalom egysége fennmarad
A Habsburgok közép-európai uralmi pozíciójuk megtartása végett nem engedik a magyarok függetlenségét és elszakadását megkezdik Magyarország beolvasztását a birodalomba A „jogeljátszás elméletére” hivatkozva neoabszolutista, önkényuralmi kormányzási rendszert vezetnek be Magyarországot kerületekre osztják, újra egyesítik a birodalom tartományait Ezzel hosszú évekre megreked a magyar polgári átalakulás – passzív ellenállás, emigráció

17 I. Ferenc József császár 1848-ban

18 A 19. század végi mo-i gazdasági-társadalmi átalakulások kerete:
Az ország nem autonóm nemzetállamként lép az iparosodás és polgárosodás útjára Következmények: előnyök és hátrányok „Kész” elemek átvétele Külföldi tőke beáramlása A birodalom földrajzi, gazdasági, társadalmi, etnikai heterogenitása

19 A tőkés gazdaság fejlődési feltételei 1849-1867

20 1849 következményei: a polgári átalakulás megakad
önkényuralmi kormányzás, beolvasztás (Haynau) Központosított közigazgatás 1850-es évek eleje: Karl v. Geringer, majd Albrecht főhg. Mo-t kerületekre osztják (titkosrendőrség) pátens Alexander von Bach

21 Közös gazdasági keretek kiépítése
osztrák minta alapján 1849 végén: földadó 1850. április: általános jövedelemadó 1850. október 1: közbülső vámsorompó eltörlése (1754. Mária Terézia ) – egységes birodalom dohánymonopólium, sör- és pálinkaadó

22 Az önkényuralmi kormányzás jellegzetességei:
A a gazdaság és társadalom átalakulása zajlik A polgári állam működése javul (nem csak hátrány!) Fontos előrelépés: „közteherviselés”, kiváltságok megszűntetése A polgári-liberális intézményrendszer elemeit a Habsburgok abszolutista kormányzása vezeti be! Az átalakulás nem teljes – kettősség

23 A nemzetközi politika eseményei
Az 1850-es években megrendül a Habsburgok közép-európai monarchiája krími háború 1859 Solferino 1866 Königgrätz – német egység Uralkodó: igény a birodalom gazd.-i, pol.-i megerősítésére Magyar politikai-gazdasági elit: történelmi Mo. egysége, iparosodás előnyeinek kiaknázása

24 Az osztrák-magyar kiegyezés 1867-ben
közt a magyar és osztrák nemesi-uralkodói, politikai-gazdasági eliteket egymásra utalttá váltak Deák Ferenc vezetésével 1867-ben megszületik a Kiegyezés (Ausgleich) Valós erőviszonyokra épülő kompromisszum

25 A Kiegyezés jellemzői:
Kiindulópont: az 1723-as Pragmatica Sanctio   Egyszerre garantálja: a Habsburg birodalom sérthetetlen egységét a magyarok önállóságát és függetlenségét Eredmény: bonyolult alkotmányos államalakulat Alkotmányos monarchia, perszonálunió (K u K) Ferenc József ( ) Közös érdekű és vitelű ügyek: külügy, hadügy, pénzügy (közös minisztériumok) Delegációk (60-60 fő) 1868-ban Horvátország

26 Az Osztrák-Magyar Monarchia államrendszere (1867. XII. tc.)
Uralkodó – császári és apostoli király Közös hadsereg Közös minisztertanács Közös minisztériumok külügy hadügy pénzügy Delegációk 60-60fő Magyar országgyűlés Főrendi ház Képviselőház sabor Birodalmi gyűlés felsőház képviselőház horvát bán Magyar kormány Osztrák kormány horvát megyék Megyék, törv.hat. jogú városok, főv. tartományok Járások, rend. tan. városok Fiume községek

27 I. Ferenc József osztrák császár és magyar király (1848-1867-1916)

28 A közös államalakulat gazdasági működése
arányos hozzájárulás: KVÓTA (30-70%) – később (40-60%) a magyar fél átvállalja a korábbi államadósság egy részét rendezik a monarchia kereskedelmi ügyeit: 10 évente megújított kereskedelmi és vámszövetséget kötnek

29 Korabeli karikatúra a közös pénzügyekről

30 Közös pénzrendszer (Korona) (1878: Osztrák-Magyar Bank)
A monetáris politika alapja: párhuzamos valutarendszer (papír és ezüstpénz együttes használata) 1892: Wekerle Sándor vezetésével aranyalapra helyezik a K-t A 19. sz vége: a forgalomban a papírpénz válik dominánssá, a pénzforgalom döntő része bankjegy lesz

31 A fiskális politika, az állam rendszeres bevételi forrásai:
Az államháztartás egyensúlyához és az állam működéséhez biztosítani kellett az állam bevételi forrásait  nagy az államháztartási deficit: 272 millió Ft (+ a közös államadóság átvállalt része: évi 2 millió) Bevételi források: egyenes adók (22%) állami vasúti jövedelmek (24%) fogyasztási adók (16%) monopóliumok Az állami bevételek 1900-ra 2,5-szörösükre emelkedtek, ennek ellenére az államháztartás deficites maradt

32 Az állami vagyon és szerkezete:
Az állam vagyona a Kiegyezéskor elérte a 0,5 milliárd Ft-ot, ez a századfordulóra több mint 3 milliárdra nőtt Összetétele: vasutak 60% utak, hidak, kikötők 12% bányák, ipari üzemek 15% erdők 8% ingatlanok, épületek 5%

33 A külföldi tőke beáramlása
alacsony állami bevételek és belső tőkefelhalmozás: változásokhoz külföldi tőke kell 1867 után megindul Mo-ra a külföldi tőke beáramlása (Ny-ról K felé) Tőkeexportőr: Ausztria (nem valódi tőkeexport) Ausztria a 20. sz. elejére összesen 5,5 mrd K-t helyez ki külföldre, ebből Mo-ra érkezik: 4,7 mrd K Nincs „határátlépés” és átváltás Beindítja az iparosodást

34 A külföldi tőke beáramlásának típusai:
Államkölcsönök (több mint 50%-a külföldön, a 19. sz végére eléri az 5 mrd. K-t, főszerep: Rotschildok) Mo-i záloglevelek és községi kötvények Jelzáloghitelek Mo-i vasútépítés kötvényei (kb. 70%-a külföldi kézen) Külföldi tőke szerepe a mo-i pénzintézetekben és Ipari vállalatokban kb. 42%-os az első időben a részesedésük, de ez a magyar ipar fejlődésével mérséklődik

35 Demográfiai változások és az oktatás

36 A demográfiai viszonyok jellemzői a 18-19. században
18. sz.: lassú népességnövekedés (Ny-Eu-ban már gyorsabb) A növekedés forrása ekkor még tradicionális (bevándorlás, soknemzetiségűvé válás, magyarság aránya 50% alatt) Demográfiai átmenet a 19. sz-tól Belső szaporodási ráta növekedése (születésszám növekedése, halálozás csökkenése)

37 A demográfiai viszonyok sajátosságai:
viszonylag magas szaporodási ráta (évi 11‰) korai házasodási szokás – megnyúló termékenységi periódus nagycsaládok (de létezik „születésszabályozás”: „egykézés” (Ormánság) birokelaprózódás, megélhetés Tiszazugi arzénes gyilkosságok mindemellett magas halálozási arány is!

38 A magyarországi népességgyarapodás a 19. sz-ban
Magyarország népességének gyarapodása év millió fő 1787 9,3 1869 13,6 1880 13,8 1890 15,3 1900 16,8 1910 18,3 (22,1)

39 Népességcsökkentő tényezők a korszak folyamán:
A háborúk ekkor már nem Az éhínség (egyre ritkábban): 1816, középkori típusú járványok (pestis már nem, de a himlő és a kolera: 1873-as kolera járvány) magas gyermekhalandóság (betegségek, tbc) újszülöttre 200 egy éven aluli haláleset alacsony átlagéletkor: 1900-ban kb. 37 év (alacsony szintű orvosi ellátás) – a halálokok megnevezésénél 40%-ban még mindig: „egyéb” 1880-tól jelentős kivándorlás (kb. 1,5 millió fő - USA)

40

41 Kivándorlók csoportja Fiume kikötőjében

42 A társadalom szerkezetének jellemzői a 19. sz. elején
tradicionális formák továbbélése a társadalom 90%-a kötődik a mezőgazdasághoz feudális örökség: városi polgárság alacsony száma nemesi, volt nemesi réteg jelentős száma

43 A népesedési folyamatok egyéb jellemzői
a tradicionális társadalomszerkezet átalakulása: városiasodás átalakul a mo-i városszerkezet is (civitas, oppidum) gazdasági átalakulásokkal összefüggésben: jelentős urbanizációs folyamat (agrárnépesség bevándorlása a városokba) városkép átalakulása: iparterületek, munkásnegyedek létrejötte paraszti társadalom felbomlása Budapest

44 A népesedési folyamatok egyéb jellemzői
belső migráció (a lakosság 1/3-a máshol él és dolgozik, mint ahol megszületett) a népsűrűség aránytalanságai csökkennek: betelepülések a korábban lakatlan területekre (1850: 40 fő/km2; 1910: 64 fő/km2 ) a 19. sz. második fele: belső vándorlás a Habsburg birodalmon belül (megélhetés, munkalehetőség)

45 Család, háztartás és a nemek viszonya
A mo-i családszerkezet: ny-i és k-i jellemzők paraszti társ.-ban, nemzetiségeknél: többgenerációs nagycsaládok Háztartások: fogyasztási közösségek (önellátás) Nemek viszonya aránytalan: 19. sz. „férfitársadalom”, nők egyenjogúságának hiánya Nem megszokott jelenség a válás: vallási tradíciók (Polgári anyakönyvvezetés: 1895-től)

46 Társadalmi mobilitás - asszimiláció
A társadalmi felemelkedés útjai: Oktatás Vállalkozás Asszimiláció Magyarosodás – asszimiláció: Nemzetiségek „magyarosítása” (oktatás, kultúra) Zsidóság asszimilációja: a társadalmi hierarchiában való emelkedés feltétele névmagyarosítás

47 Magyarország etnikai viszonyai 1880-1910 (Horváto. nélkül)
1880 1910 millió fő % magyar 6,4 47 9,9 54 román 2,4 17 3 16 szlovák 1,8 14 2 11 német 1,9 10 szerbhorvát 0,6 5 0,7 4 kárpátukrán 0,3 0,5 egyéb 0,2 1 0,4

48 Felekezeti megoszlás Magyarországon a dualizmus időszakában
1869 1910 Római katolikus 45,8% 49,3% Református 14,9% 14,3% Evangélikus 8,1% 7,1% Görög katolikus 11,6% 11,0% Görög keleti 15,2% 12,8% Unitárius 0,4% Izraelita 4% 5% Egyéb 0,1%

49 A magyarországi zsidóság helyzete
A magyarországi zsidók számának alakulása ezer fő a lakosság %-a 1850 250 2,1 1869 542 4,0 1880 625 4,6 1890 707 4,7 A magyarországi zsidóság asszimilációja  magyarnak vallja magát: 1880-ban 58,5%-uk 1890-ben 63,8%-uk

50 Társadalmi térhasználat, időfelfogás, fegyelmezés
A közösségi élet új színterei: közterek, korzók, középületek, színház, kávéházak Időfelfogás: az órához, s nem az évszakokhoz, napszakokhoz kötött életritmus (menetrend) Társadalmi fegyelmezés – csendőrség, börtönök (magántulajdon védelme)

51 A magyarországi oktatásügy fejlődése a 19. században
Az oktatás feladata a modern polgári államban: a szakképzett munkaerő megteremtése Leküzdendő akadály: analfabétizmus

52 Az analfabétizmus arányai Magyarországon
/a 6 évesnél idősebb korosztályok esetében/ 1869 1890 férfi 59,2% 33,8% nő 74,9% 53,5%

53 Az analfabétizmus felszámolása: az Eötvös-féle népiskolai törvény 1868/38. tc.
általános tankötelezettség 6-12 év között (15 éves korig: ismétlő népiskola) népiskolák építése minden nél népesebb településen (ha nincs felekezeti iskola)

54 A népiskolák tantárgyai
a) hit- és erkölcstan; b) olvasás és írás; c) fejbeli és jegyekkel való számolás, és a hazai mértékek ismerete; d) nyelvtan; e) természettan és természetrajz elemei, figyelemmel az életmódra és vidékre, melyhez a gyermekek nagyobb részének szülői tartoznak. f) hazai földleírás és történet; g) gyakorlati útmutatások a mezei gazdaság és különösen a kertészet köréből; h) a polgári jogok és kötelességek rövid ismertetése; i) ének; k) testgyakorlat, tekintettel a katonai gyakorlatra.

55 A törvény végrehajtásának problémái:
1869: 2,3 mill. tanköteles korú gyermek Ellentmondások: mindössze iskola a tankötelesek alig 50%-a látogatja az iskolát (települési szokások, agrár-jelleg) 1900-ra javul a kép: 2,7 mill. tanköteles korú gyermek 90%-a jár iskolába 17 ezer iskola, 44 ezer tanító

56 A népiskolák és tanítók számának változásai
1869 1890 népiskola db db tanítók fő fő

57 A közép- és felsőszintű oktatás:
elmarad színvonalú, latinos-jellegű humán műveltséget adó középiskolák 6 oszt. polgári, 8 oszt. gimnázium, 6-8. oszt. reáliskolák (szegregáció) kevés, a kor követelményeinek megfelelő szakmai-jellegű középiskola (alacsony szintű pénzügyi, gazdasági, ipari, kereskedelmi képzés) Felsőoktatás: szűk keretek, egyoldalú képzési struktúra (jogi, teológiai hallgatók magas, ill. mérnök, közgazdasági és orvostanhallgatók alacsony száma)

58 A társadalom iskolázottsága a századforduló után:
Iskolázottsági szint Magyarországon 1920-ban Végzettség %-ban kifejezve felsőoktatásban végzett 0,9 középiskola 8 osztálya 2,6 írni-olvasni tudott 84,8 csak olvasni tudott 1,3 sem írni, sem olvasni nem tudott 13,9

59 A gazdasági infrastruktúra változása
A modern bankrendszer, közlekedés és kereskedelem kiépülése

60 A gazdasági infrastruktúra kiépítése K-Eu-ban az átalakulások legfontosabb részét képezte.
Ny-Eu-ban a fejlődés fő mozgatója a nagymértékű iparosítás volt Kelet-Közép-Eu-ban a tőkés átalakulás legdinamikusabb ágazatai a bankrendszer, a közlekedés és a kereskedelem Ezek kiépülése 1867 után, a külföldi tőke beáramlásával indul

61 A modern bankrendszer kialakulása
Mo.-on alacsony a belső tőkefelhalmozási szint Az átalakulások és az iparosodás finanszírozása a modern bankrendszer révén Feladata: a külföldi tőkék beáramlását és a gazdasági életbe juttatását biztosítani

62 A 17-18. sz. hitelrendszerei:
térben és társadalmilag is igen zárt lokális, helyi alapon szerveződő hitelfolyamatok azonos társadalmi csoportba tartozók, személyes ismerősök adtak kölcsönt egymásnak. (Széchenyi hitelei) „intézményi” hitelezés (egyházi alapítványok, árvapénztárak, városok) Ezek a hitelek esetlegesek, kiszámíthatatlanok, magas kamatozásúak, rövid lejáratúak, s a szükségesnél kevesebb tőkét biztosítanak

63 A modern bankrendszer felépítése:
A legfelső szint: a központi jegybank funkciója pénzkibocsátás, árfolyam-szabályozás. A birodalom központi bankja: 1816: Osztrák Nemzeti Bank. Pesti fiók megnyitása: : Osztrák-Magyar Bank Második szint: Szakosodott pénzintézetek (kereskedelmi és hitelbankok (Credit Mobilier), jelzáloghitel-intézetek) Áruhitel, váltóleszámítolás, értékpapír kibocsátás takarékpénztárak, hitelszövetkezetek lakossági megtakarítások (1840: Pesti Hazai Első Takarékpénztár)

64 : 1867 Magyar Általános Hitelbank (Creditanstalt, Rotschildok) 1868 Angol-Magyar Bank 1869 Franco-Magyar Bank 1871 Magyar Általános Földhitel Rt. 1872 Municipális Hitelintézet Sajátosság: nagybankok, felülről, külföldi tőkével (hiányos szerkezet)

65 A bankalapítások jellemzői:
Jelentős tőkeerő, koncentráltság Az 5 nagybank együttes tőkeereje: 280 millió K (az összes hazai pénzintézet tőkeerejének 50%-a!!!) Spekulatív eszközök, bankalapítási láz (gründolás) 1873-ban 637 bank működött Mo-n!!! Csak a bankrendszer felső szintje épül ki

66 1873. május 9. bécsi tőzsdekrach: az európai hitelélet összeomlik
a külföldi tőke elhagyja az országot Bankok sora jut csődbe: 26 bank és takarékpénztár, 74 pénzintézet tűnik el Egyedüli túlélő: Magyar Általános Hitelbank Újabb fellendülés: 1880-as évektől

67 A bankrendszer fejlődése a válság után
Új tendenciák: tőkebeáramlás, vidéki fiókhálózat kiépítése Tőkeemelések a már meglévő bankoknál Eredmény: univerzális nagybankok 1900-as évek: a bankok a vállalati szféra felé is nyitnak (részvényjegyzés, személyes kapcsolat) Mezőg. finanszírozása: agrárcentrikus bankrendszer

68 A magyar biztosításügy:
Előfeltétel: magángazdaság megerősödése Első Magyar Általános Biztosítótársaság (Lévay Henrik) 1867 után: külföldi (osztrák, olasz) tőkével Eleinte a mezőg.-hoz kapcsolódóan (jég-, tűzkár, állatállomány) Az ált. társadalombiztosítás hiánya: az ipari munkásság köreiben az önsegélyezés (baleseti, árvasági és rokkantpénztárak) A biztosítások modernebb formái csak 1900 után (életbiztosítás, vagyonbiztosítás)

69 Gazdaságpolitika, állami gazdaságszabályozás
1873 előtt: liberális gazdaságpolitika – szabad verseny, szabad kereskedelem A válság után: igény az állami szabályozásra – piacszabályozás, versenykorlátozás, állami szerepvállalás Gazdaságpolitikai vita: agrárius-merkantil ellentét (érdekcsoportok) Érdekképviseletek: GYOSZ, OMGE

70 Lónyai Menyhért – az Andrássy-kormány pénzügy-minisztere

71 A közlekedés fejlődése
A közlekedés szerepe: infrastruktúra, áruforgalom, kereskedelem, mezőg.-i termékek piacra jutása (külső piacokra alapozott agrárfejlődés) A változás motorja: vasúthálózat kiépülése Vasút és gazdaság kapcsolata (szénbányászat, vas- és fémipar, gépgyártás, stb.) – továbbgyűrűző hatás

72 A modern vasúthálózat kiépülése
1838-tól: részvénytársaságok 1846. júl. 15.: Pest-Vác 1847. szept. 1.: Pest-Szolnok Széchenyi: Pest-centrikus vasúthálózat 1850-től: birodalmi érdekek, Pest-Bécs vonal 1867 után: fő- és szárnyvonalak kiépítése

73 A szolnoki vasútállomás a 19. sz. végén

74 A vasútépítés jellemzői a Dualizmus időszakában:
Állami támogatás: kamatbiztosítási garancia [spekuláció] között 4000 km vasút (évente 600 km!) 1900-ra európai szinten is fejlett, km-es hálózat mellékvonalak: magántársaságok 1880-tól a veszteséges vonalak állami kézbe kerülnek (Baross Gábor, MÁV) új zónatarifa és árudíjszabás

75 Baross Gábor (1848-1892) a „Vasminiszter”

76 Karikatúra a vasút-államosításról

77 A közlekedés más ágai: Hajózás: úthálózat fejlesztése
tengeri hajózás: Fiume fejlesztése balatoni hajózás (Széchenyi) folyami hajózás: folyamszabályozás Vásárhelyi Pál tervei alapján (Al-Duna, Tisza: 1890-ig 112 átvágás 500 km rövidítés), gőzhajózás elterjedése úthálózat fejlesztése

78 Folyamszabályozási munkálatok (kubikosság)

79 A városi közlekedés fejlődése
Az urbanizációval párhuzamosan Villamoshálózat 1896: Millenniumi földalatti kéregvasút (a kontinens első földalattija) Hidak építése

80 A hírközlés fejlődése a 19. sz-ban
a királyi postaszolgálat fejlődése (közlekedési viszonyok javulása), levelek, csomagok növekvő száma távíró telefon (központ) 1891.

81 A magyarországi kereskedelem átalakulása

82 A belkereskedelem jellemzői 1867 előtt:
Hagyományos formák Az árupiacokra a regionális árkülönbségek a helyi árképződés sajátosságai jellemzőek Korlátozás: céhek és megyei limitatio-k Agrárnépesség önellátó Kereskedelmi formák (áruforgalom): házaló vándorkereskedő – szatócs Vásárok - évente helyen, alkalommal 1851: császári pátens a kereskedelem szabadságáról

83 A kereskedelem modern formái 1867 után
A kereskedelem új színterei: 1855. Pesti Borcsarnok 1858. Gabonacsarnok 1864. Pesti Tőzsde (áru- és értéktőzsde) A századforduló után: elterjed a szakosodás megjelenik a hálózati kereskedelem 20. század: szaküzletek, áruházak 1911 Párisi Nagyáruház

84 Foglalkoztatási szerkezet változása:
Bp. a lakosság 7%-a, Vidék 3%-a foglakozik kereskedelemmel Szövetkezeti kereskedelem értékesítési, fogyasztási szövetkezetek 1898. Hangya Szövetkezet 1904. Általános Fogyasztási Szövetkezet

85 A külkereskedelem alakulása
Jelentősége nagyobb (agrárexportra utalt ország) A Monarchia eltérő adottságú és fejlettségű részek közös vámterülete a gazdasági kapcsolatok a komparatív előnyök alapján A külker. áruforgalom döntő része a birodalmon belül! Import 85%-a, export 75%-a Egységes vámterület, közös valuta

86 A külkereskedelmi áruforgalom szerkezete:
Export: döntően feldolgozatlan mezőgazdasági termékek Import: kb. 70%-a kész termék, iparcikk

87 A magyar külkereskedelem sajátosságai:
Nem valódi értelemben vett külker.! Az áruforgalom szerkezete aránytalan Az áruforgalom mérlege zömmel passzívum Tényleges vámkülföld: a századforduló után Németország (kb. 10%)