Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kirekesztés és foglalkoztatás

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kirekesztés és foglalkoztatás"— Előadás másolata:

1 Kirekesztés és foglalkoztatás
Foglalkoztatás és a szociális, esélyegyenlőségi szakpolitikák kapcsolata Kiss Mária Magdolna vezető-főtanácsos ICSSZEM Családi és Szociális Szolgáltatások Főosztálya

2 Helyzetkép Európában és Magyarországon …
A fejlett országokban az állam fontos gazdasági tényező, s különösen nagy felelőssége van az újraelosztásban. A szociálpolitika hiányának nyilvánvaló ára a nyomor, a rossz társadalmi környezet és közérzet. A gazdasági versenyképesség önmagában nem oldja meg a problémákat - mivel ezek szükséges, de nem elégséges feltételek a társadalmi jólét megteremtéséhez. A leszakadást megakadályozó, gátló szociális védelmi rendszer működése nem vezet szükségszerűen alacsony gazdasági teljesítményhez, ahogy ezt több EU tagállam – pl. a skandináv országok példája is mutatja.

3 Trendek …. A versenynek nyertesei és vesztesei is vannak – ha a veszteseknek nem kínálunk védőhálót, kiszolgáltatottá válnak, nem mernek újra kockáztatni sem. A nagymérvű leszakadás lehetetlenné teszi a visszatérést a munkaerőpiacra – hosszú távon, akár több generációra kiterjedően - jelent tartóskirekesztettséget, ami újabb és újabb közkiadásokat generál. Mindenki előtt világos kell, hogy legyen: csak modern társadalompolitikával lehet megteremteni a versenyképes gazdaság alapját. Ezzel szemben Magyarországon a rendszerváltást követő időszakban a társadalompolitika / szociálpolitika a gazdasági és politikai átmenet kiszolgálója és áldozata volt. A jogi szabályozás megteremtése ellenére a valós reformok elmaradtak. A tudatos, a társadalom és az egyének szükségleteihez alkalmazkodó tervezés helyett az ellátó rendszer nem tudott hatékonyan közreműködni a problémák megelőzésében.

4 A társadalmi kohézió és a gazdasági versenyképesség kapcsolata
A versenyképes gazdaságnak szüksége van nyitott, befogadó attitűdre, vonzó, stabil társadalmi környezetre. A kirekesztés, az előítéletesség „fertőz”: a munkaerő migrációjának, a külföldi befektetéseknek, a modern technológiák elterjedésének sem kedvez. A versenyképes gazdaságnak szüksége van megfelelően képzett, elérhető munkaerőre. Ehhez földrajzi, szakmai és társadalmi mobilitás kell - ez jó lakáspolitikát, oktatáspolitikát, (tömeg)közlekedést, családtagokról való gondoskodást feltételez. A versenyképes gazdaságnak szüksége van elegendő vállalkozói kedvre. A versenyben lehet nyertessé és vesztessé válni - a kockázatvállalás alapja a kudarcok eseten biztonságot nyújtó szociális háló. A gazdasági versenyképességhez az kell, hogy jó legyen a járulékfizetők és az eltartottak aránya. A foglalkoztatás (alternatív foglalkoztatási formák is) az alapja a öngondoskodásnak, de a társadalmi integrációnak is.

5 A társadalmi kohézió és a gazdasági versenyképesség kapcsolata
A társadalmi kohézió hiányának ára a mélyszegénység, a kirekesztődés, a rossz társadalmi környezet és közérzet. A nagymérvű leszakadás lehetetlenné teszi a visszatérést a munkaerőpiacra. A gazdasági versenyképesség, fejlődés eredményei nem „csorognak le” automatikusan a szegényekhez. A szociális védelmi rendszerbe történő invesztíció nem vezet szükségképpen alacsony gazdasági teljesítményhez.

6 A társadalmi tőke A társadalmi tőke, a közösségi kapcsolatrendszer fejlesztése versenypolitikai tényező, mert: lehetővé teszi az együttműködést – a közös cselekvést, a személyközi, valamint a köz- és politikai intézmények iránti bizalmat erősíti, közjószág, amely a hatékonyság és termelékenység magasabb szintjének elérését segíti elő. A magas társadalmi tőkéjű közösségekben: kisebbek a gazdasági és társadalmi tranzakciók költségei, sikeresebb munkakeresés, könnyebb a kollektív problémák megoldása, jobb az egyének életminősége, kisebbek a jövedelmi különbségek, kevesebb az alkohol- és droghasználat, alacsonyabb az iskolai lemorzsolódás, nagyobb a várható élettartam.

7 A társadalmi kirekesztés következményei
alacsony társadalmi kohézió nagyobb jövedelemkülönbségek nagyobb „társadalmi távolság” kevesebb „áthidaló” kapcsolat több negatív projekció, előítélet azonosulás az előítéletekkel negatív viselkedési formák

8 A kirekesztődés kockázata
A többségi társadalommal szembeni önmeghatározás Nem csupán múló (szubkulturális) jelenség A nagyvárosok gettóiban, vagy épp a kisebb elzárt településeken a többségi társadalommal ellenséges zárványok alakulnak ki. Az életforma generációkat átívelővé válhat – mélyen rögzül, gyakorlatilag behozhatatlan hátrányok, alig korrigálható devianciák válnak (nagy)közösségi(!) normává. Az intézmények ellenségek – a társadalom intézményei elvesztik viszonyukat e közösségekhez, nem marad lehetőség a „beleszólásra”. E csoportok nem csak passzív terhek, „ballasztok” – integráció híján a társadalmi kohézió ellenében működnek. A jelenség az ifjúsági munkanélküliség, a szubkulturális zárványok fogalmaival tematizálódik – valójában ennél generálisabb, rendszerszerű elosztási problémákat jelez.

9 Szociális védelmi kiadások
Szociális védelmi kiadások (társadalmi közkiadások az EU-ban és néhány tagországban a GDP %-ban, 2001) Svédország: 30,7 EU15: ,4 Belgium: 25,9 Egyesült Királyság: 26,3 Portugália: ,0 Magyarország: 19,3 Szlovákia: 17,8 Írország: 13,9 Aránya Írországban a legalacsonyabb, azonban az ír társadalom: nem elöregedő, sok a gyerek nincs öröklött jóléti intézményrendszer nemzeti közmegegyezésen alapul a fejlesztés az EU-ban itt a legmagasabb a szegénység (Írország: 21%, EU-15: 15%) A közszolgáltatások hatnak az esélyekre, a termelékenységre, a versenyképességre, az életminőségre ugyanakkor hatásuk, hatékonyságuk nem, illetve nehezen mérhető (indikátorok hiánya, különböző outputok aggregálásának nehézségei, az eredmények időtávja)

10 A szociálpolitika 15 éve a gazdasági és politikai átmenet kiszolgálója
Tűzoltásra rendezkedett be, nem a megelőzésre, a prevencióra. Túlnyomórészt az úgymond „érdemeseket” támogatja (idősek, gyerekek stb.) – ezzel azt sugallja, hogy az aktív korúak munkanélkülisége önhiba és nem strukturális probléma. Passzív, nem segíti kellően a foglalkoztatottság növekedését Csak méltányossági, emberbaráti gesztusként értelmezik Meghaladott és be nem tartott szabályozási rendszere van, intézmény-centrikus (és nem szükségletorientált), forráshiányos. Átfogó, rendszerszerű (tartalommal és pénzzel) megalapozott fejlesztése nem volt.

11 A szociálpolitika 15 éve ….
Lefedetlen szükségletek jellemzik Engedte kinyílni a társadalmi ollót (tízszeres jövedelmi különbségek jellemzik) Ez a társadalmi szolidaritás megvonásán túl megakadályozza a rászorulók egy rétegének támogatását, a szegénység, társadalmi kirekesztés érdembeli kezelését.

12 Népességszám (millió fő)
2010 2020 2050 Népességszám (millió fő) 9,7 9,4 8,0 0-19 évesek aránya, % 21,1 20,2 18,9 20-64 évesek aránya, % 63,3 61,3 54,9 65-X évesek aránya, % 15,6 18,5 26,2 Előrejelzések (1.) Az idősek száma és aránya növekszik. Az egészségügyi és szociális gondozási – ápolási szükségletek nőnek, megváltoznak! A munkaképes korúak száma jelentősen csökken, 2050-ig kb. 2 millió fővel. A munkaképes korú lakosság száma jelenleg kb. 7 millió fő, 2050-re 5,2 millió lesz. Az aktív korúak foglalkoztatottsága, foglalkoztathatósága kulcsfontosságú!

13 Előrejelzések (2.) A roma közösség lélekszáma mintegy 70 %-kal emelkedik között. A fiataloknál néhány évtized múlva minden ötödik gyerek roma lehet. (Jelenleg az iskolába beíratott gyerekek 15%-a roma.) A roma népesség a többségtől eltérő területi koncentráltságot mutat: a cigányság kevesebb mint 10%-a lakik a fővárosban, szemben a teljes népesség 20 %-ával; kistelepüléseken lakik a cigányság mintegy 60 %-a, szemben az országos 38 %-kal. A „roma-probléma” kistelepülési, vidékfejlesztési, vidéki tömegközlekedési, lakhatási, szociális szolgáltatási probléma! Az egyre kevesebb gyerek növekvő hányada születik szegény családban. (A mintegy 2,3 millió éves korú gyerek közel egyharmada (700 ezer fő) kap rendszeres gyermekvédelmi támogatást.) Emelkedik az egyszülős családok aránya. A területi hátrányok fokozzák a kirekesztődés veszélyét (javakból, lehetőségekből, jogokból, társadalmi folyamatokból) különösen a kistelepüléseken, tanyás térségekben, Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon.

14 Társadalmi helyzetkép
Mintegy 600 ezer a fogyatékossággal élő ember, akiknek mindössze 9%-a foglalkoztatott. Foglalkoztatásukhoz korai fejlesztés, képzés, komplex akadálymentesítés kell! 3,5 millió aktív korú nő van, akik közül csak kb. minden második foglalkoztatott. Több mint 400 ezren egyedül nevelik gyerekeiket, a gyermekek napközbeni felügyeletét ugyanakkor a 0- 3éves korosztály mindössze 8 %-a számára képesek biztosítani a szolgáltatások. Foglalkoztatásukhoz a (gyerek, idős, tartósan beteg, fogyatékossággal élő) családtagoknak személyes gondoskodás, szociális szolgáltatás és képzés kell! 600 ezer körüli becsült roma ember (arányuk, számuk folyamatosan növekszik). A cigány nemzetiségűeknek csak körülbelül 16 %-a gazdaságilag aktív. Helyzetük javításához komplex kistérségi (vidék-) fejlesztési és diszkrimináció-ellenes program kell! Több mint 1,1 millió idősebb (55-65 éves) aktív korú ember, akik közül csak mintegy minden ötödik foglalkoztatott. Foglalkozatásukhoz – a korkedvezményes nyugdíj és rokkant nyugdíj helyett – munkahelyi egészségvédelem és rehabilitáció szükséges! Aktív idősebb életkort célzó képzési, foglalkoztatási programok kellenek!

15 1995 és 2001 között hány évben minősítették a települést önhibáján kívül hátrányos helyzetű településsé?

16 Hátrányos helyzetű települések
Főként az aprófalvak és a határ menti (mikro)régiók, ahol az esélytelenek (alacsony iskolai végzettségűek, romák, idősek) maradnak – értelmiség, tehetséges fiatalok elmennek. Határokon átnyúló fejlesztések segíthetnek. Komplex vidékfejlesztési politika kell, benne: Közlekedés Lakhatás Szociális ellátás Oktatás Helyi vállalkozás-fejlesztés Értelmiséget vonzó programok Szociális földprogram

17 A társadalmi kohézió intenzív, sűrűre font társadalmi kapcsolatrendszert feltételez, ahol
az állampolgárok aktívak és kezdeményezők, az állam esélyteremtő, a közösségek összetartóak, és a társadalom megtartó.

18 A társadalmi kohéziót szolgáló célok
Társadalmi kapcsolatrendszerek erősítése Szolidáris és összetartó közösségek Szektor és ágazatközi együttműködések Esélyteremtés – mobilitás Az állam megteremti a társadalmi versenyképesség feltételeit Fellép a társadalmi kirekesztődés ellen, Együttműködésekre, iteratív tervezésre és komplex programokra alapoz A társadalmi biztonság és bizalom megteremtése Átláthatóság, demokratikus és civil kontrollok biztosítása A diszkriminációs gyakorlatok és a társadalmi és területi szegregáció felszámolása Helyi, közös jövőképek, tervek kialakítása és támogatása szükséges! – kirekesztettség helyett a helyzet kontrollja, az aktív cselekvés élménye kell

19 Kohéziós beavatkozási területek
Esélyteremtő infrastruktúra és szolgáltatások Aktivizálás, mobilizálás Humántőke, tudásbázis fejlesztése Közösségek és együttműködések erősítése Hangsúly az együttműködéseken alapuló, területi különbségekre reagáló, komplex programokon van!

20 Beavatkozások fő irányai:
A foglalkoztathatóság és aktivitás elősegítése a szociálpolitika eszközrendszerével Az egyéni versenyképesség növelése, a családi biztonság erősítése Beruházás a jövőbe, gyerekek, fiatalok esélyeinek növelése Közösségfejlesztés, közösségszervezés, szolidaritás erősítése a helyi közösségekben Emberhez méltó lakhatást segítő, otthonvesztést megelőző ellátások Esélyteremtő személyes gondoskodás fejlesztése (infrastruktúra és szolgáltatásfejlesztés) Humántőke, tudásbázis fejlesztése Társadalmi mobilitás segítése a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés erősítésén keresztül Kiemelt kohéziós projektek indítása Krízis helyzetben lévők támogatása a szociális munka eszközeivel

21 Kohéziós beavatkozási területek projekt-javaslatok 2006 - tól
Komplex térségfejlesztő programok Rövid ismertetés: A halmozottan hátrányos, illetve a roma emberek által nagy arányban lakott kistérségek helyzetét kívánják jobbítani. A cserehátihoz modellhez hasonló komplex fejlesztési program, amely együttesen, összehangoltan és célzottan lép fel több területen: gazdaságfejlesztés (vállalkozások támogatása, munkahelyteremtés), humánerőforrás fejlesztés (képzés, foglalkoztatás, egészségvédelem, szociális ellátások fejlesztése, közösségfejlesztés), infrastruktúrafejlesztés (csatornázás, útépítés, telepek felszámolása), környezetvédelem stb. Várható hatás: A gazdaság fejlesztés és társadalmi kohézió szempontjait együttesen érvényesítő programok hatására a hátrányos helyzetű térségek lakóinak életminősége javul, csökkennek a területi egyenlőtlenségek. Hatékonyabb és a forráskoncentrációk révén gazdaságosabb és sikeresebb fejlesztések valósulnak meg.

22 Kohéziós beavatkozási területek projekt-javaslatok
Környezeti és kommunikációs akadálymentesítés Rövid ismertetés: A komplex akadálymentesítés más szóval általános hozzáférést jelent. Jelenleg az önkormányzatok fenntartásában lévő középületek mintegy 13,3 %-a akadálymentes. Annak érdekében, hogy a munkaerőpiacról, valamint a gazdasági életből ne szoruljon ki a lakosságnak több mint az egy ötöde, a fejlesztési pénzeket elsősorban az épített környezet hozzáférhetővé tételére (közlekedés, fizikai akadálymentesítés, aminek része a kommunikációs akadálymentesítés), s ezen belül külön tételként a foglalkoztatással kapcsolatos integrációra, valamint a lakóotthoni ellátás fejlesztésére kell szánni. Várható hatás: Javul a társadalom egészének komfortérzete, az idősek, kisgyermekesek számára is javul a környezeti hozzáférhetőség. Nőnek a fogyatékossággal élők esélyei a foglalkoztatásra és az önálló életvitelre, így a társadalomból való kirekesztődésük megelőzhető válik, illetve mérséklődik.

23 Kohéziós beavatkozási területek projekt-javaslatok
Szociális város-rehabilitációs program Rövid ismertetés: A szociális városrehabilitáció olyan lerobbant városrészek, rossz minőségű lakások (slumos részek) rehabilitációs programja, amely együtt kezeli a bentlakó családot az épített környezet élhetőbbé tételével. Fontos, hogy minél több ember legyen képes a lakhelyén mobilizálódni: ezért olyan technikákat (szociális szolgáltatásokat) szükséges alkalmazni, melyek az ott lakóknak esélyt biztosítanak arra, hogy ott maradhassanak, ahol eddig is éltek. A program kulcsa a fokozatosság, valamint a városépítészeti és a szociális szempontok integrálása. A fokozatosság lényege, hogy a szociális segítő-rendszert egyéni helyzetekre „kalibráljuk”. A szociális szempont megjelenése pedig mobilizálja a közösség kohéziós erejét, megtartva a szomszédsági, rokoni, baráti kapcsolatokat, valamint a közösségi szálakat, a helyi társadalom kohéziós erejét, amelyekre a szociális beavatkozás építhet. Várható hatás: A rossz társadalmi státuszú rétegek integrációjának elősegítése. Makroszinten: nem száműzzük a szegényeket, hanem integráljuk, ami azt is jelenti, hogy a városrehabilitációval párhuzamosan nem hozunk létre szegregált övezeteket, gettókat, mint ahogy ez manapság történik. Mikroszinten, a családok szintjén: a városrehabilitáció szociális eleme azt segíti elő, hogy az ott maradók életminősége, a lakhatás biztonsága javuljon, amely egyúttal nagyobb esélyt biztosít a munkaerőpiacon való részvételre is. Más, kevésbé megfogható, de nagyon fontos célkitűzések, például az esélyegyenlőség javítása, a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése.

24 Kohéziós beavatkozási területek projekt-javaslatok
Nők foglalkoztathatóságának előmozdítása Rövid ismertetés: Szükséges a speciálisan a nőkre szabott foglalkoztatási programok kezdeményezése (FMM) mellett olyan programok szorgalmazása, amelyek a foglalkoztatás bővítését segítik elő a család és a munkahely összeegyeztetését biztosítva a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztésével. Különösen nagy hangsúlyt kell fordítani a kistelepülési szolgáltatások kiépítésére, mivel itt pl. bölcsőde működtetését nem írja elő jogszabály. Várható hatás: Javul a foglalkoztatottság, elsősorban a nők munkaerő-piaci részvételében. Csökken az egyéb területeken megnyilvánuló egyenlőtlenség.

25 Kohéziós beavatkozási területek projekt-javaslatok
Biztos Kezdet program Rövid ismertetés: A program keretében olyan helyi programok létrehozása a cél, amelyek javítják a 0-6 éves gyermekek iskolai esélyeit. A program elsősorban a családoknak nyújt szolgáltatásokat, emellett korai beavatkozás biztosítása érdekében megkísérli az intézményrendszer számára láthatatlan, de annak segítségére rászoruló gyermekek bevonását az ellátórendszerbe. A program végrehajtása alapvetően területi munkát jelent, amely kiemelten kezeli telepszerű, a rehabilitációra szoruló településrészeket, illetve a hátrányos helyzetű kistérségeket és a gyermekek veszélyeztetettsége szempontjából legnagyobb kockázatot jelentő tanyás térségeket. Várható hatás: A hátrányos térségekben élő gyermekek beiskolázási esélyei (és mutatói) javulnak, társadalmi integrációjuk sikeresebb lehet. Javul a szülők gyermeknevelési képessége. Erősödik a prevenció.

26 A szociálpolitika fejlesztésének irányai -
A szociálpolitika fejlesztésének irányai a szolgáltatások átalakításában A hozzáférési esélykülönbségek megszüntetése, Az egyéni szükségletekhez és teherbíró képességekhez igazodó szolgáltatások, Rugalmas intézményrendszer, többszektorúság, A család közeli formák kiemelt támogatása, A társulásos, térségi ellátások kiemelt támogatása, Mérhetőség, teljesítmény, átláthatóság, kiszámíthatóság, (normatív hozzájárulások, feladatfinanszírozás) Minőségbiztosítás, ellenőrzés

27 b.) A szociálpolitika fejlesztésének irányai - Pénzbeli ellátások
A segélyek munkára ösztönző hatásának javítása ( a segély nem lehet a munkavállalás alternatívája) A segélyezés hatásosságának növelése, célzottabbá tétele, a szétaprózott rendszerek egyszerűsítése és harmonizálása, Jogszerűségének és kiszámíthatóságának biztosítása

28 c.) A szociálpolitika fejlesztésének irányai - Családtámogatások
A gyermekvállalás támogatása a foglalkoztatási esélyek megtartása/növelése mellett Kiemelt figyelem a hátrányos helyzetű családokra.

29 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Kirekesztés és foglalkoztatás"

Hasonló előadás


Google Hirdetések