Óvodai hálózatszervező

Az előadások a következő témára: "Óvodai hálózatszervező"— Előadás másolata:

1 Óvodai hálózatszervező
Gyakorlati tanácsok, minták az óvoda helyi nevelési programjának módosításához, továbbfejlesztéséhez Kontaktus Dél-dunántúli Regionális Közoktatási Hálózat Koordinációs Központ Szekszárd 2010. április 13. Badics Tiborné Óvodai hálózatszervező

2 Átfogó célkitűzések: 1. Ne feledd, mi a cél!?
A közoktatás alapozza meg a gazdasági növekedést azzal, hogy jobb minőségű, felkészültebb munkaerőt bocsát ki a munkaerő-piacra – versenyképesség javítása az alkalmazható tudás fejlesztésével A hangsúly a tanulók egyéni eredményességére és sikerességére helyeződjön – az egyének szintjén teremtődjenek meg az egész életen át tartó tanulás feltételei Professzionális pedagógia támogassa a célok teljesülését Csökkenjen a szelekció és szegregáció, mérséklődjenek az oktatási egyenlőtlenségek Növekedjen az oktatási rendszer hatékonysága (adott ráfordítás mellett javuljon a tanulói teljesítmény) Növekedjen az óvoda használók és szereplők elégedettségei szintje

3 A PROGRAMCSOMAGOK SEGÍTIK
2. Ne feledd, mi a cél!? AZ ÉLETHOSSZIGTARTÓ TANULÁS MEGALAPOZÁSÁT A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSÁT HATÉKONYAN TÁMOGATJÁK AZ OM KÖZÉPTÁVÚ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁT

4 3. Rendszerben látni a programcsomag elemei
komplex taneszköz együttes Komplex fejlesztési terv Óvodások eszközei Óvodapedagógusok eszközei értékelő eszközök modulok rendszere digitális eszközök Koncepció I. II. III. képességek rendszere_Ismeret_attitűd kompetencia támogató rendszer továbbképzés + mentorálás

5 4. A kompetencia alapú óvodai programcsomag adaptálásának ajánlása
„annyit és oly módon vezessünk be a programcsomag ajánlásai közül, amennyi és amely-az illesztés elvégzése után- a gyermek élmény-és érzelem világában, ismeretkörében, tapasztalatában, tudásában, teljesítményében megmutatkozik, a nevelő-oktató munkát segíti, pedagógiai kultúránkat gazdagítja, és a kompetencia alapot tartalommal, innovatív szemlélettel, saját élménnyel tölti meg.” Labáth Ferencné: Ajánlás

6 5. Az adaptáció általános elvei
Nélkülözhetetlen a kompetencia alapú óvodai programcsomag céljának, tartalmának alapos, részletes megismerése. Az adaptálás mértékének, formájának, módjának eldöntése nevelőtestületi konszenzust igényel A kompetencia alapú óvodai programcsomag nem válthatja fel a helyi óvodai nevelési programot. A helyi nevelési program marad a kötelező érvényű dokumentum, továbbra is azt kell megvalósítani.

7 6. Az adaptálási folyamat ajánlott szervezési és tartalmi feladatai
1. Fejlesztő team létrehozása/időkeret, megbízások 2. A kompetencia alapú óvodai programcsomag megismertetése a nevelőtestülettel 3. A kompetencia alapú óvodai programcsomag tartalmának egyéni tanulmányozása

8 7. Az adaptálási folyamat ajánlott szervezési és tartalmi feladatai
4. Nevelőtestületi megbeszéléseken az alábbi kérdések megvitatása Tud-e azonosulni a nevelőtestület a kompetencia alapú óvodai programcsomag céljával, szakmai koncepciójával, pedagógiai elveivel? Melyek azok az elvek, feladatok, amelyek a jelenlegi programban, és/vagy a gyakorlatban érvényesülnek? Melyek azok az elméleti tartalmak, amelyeket elfogadunk, de hiányoznak, vagy más pedagógiai szemléletben jelennek meg a helyi nevelési programban, és/vagy a gyakorlatban? Az elfogadott, de hiányzó, vagy más pedagógiai szemléletben megjelenő elvek, feladatok közül melyeket kívánjuk a jövőben érvényesíteni? Ezeket a helyi nevelési program mely fejezeteiben tudjuk megjeleníteni? A helyi nevelési program tartalmának módosítása milyen konkrét változtatásokat igényel a gyakorlati munkában?

9 8. Az adaptálási folyamat ajánlott szervezési és tartalmi feladatai
5.A nevelőtestületei beszélgetések tapasztalatainak összegzése, döntés az adaptálás mértékéről, formájáról, módjáról. 6. Döntés a módosítás szükségességéről 7. A nevelőtestülete döntése alapján az illesztések elvégzése-fejlesztő team 8. Módosítás esetén a szükséges eljárások lefolytatása 9. Felkészülés/felkészítés a gyakorlatban történő bevezetésre 10. A módosított program alapján történő pedagógiai gyakorlat megszervezése 11. A gyakorlat nyomon követése, eredmények, nehézségek regisztrálása, a folyamatos fejlesztés lehetőségeinek biztosítása

10 9. Az adaptáció mértéke Teljes mértékű adaptáció
Részleges mértékű adaptáció Elemek adaptációja TÁMOP pályázat nem határozza meg a mértéket ADAPTÁCIÓ kifejezés ajánlott

11 10. Teljes mértékű adaptáció
A kompetencia alapú óvodai programcsomag szakmai koncepciójának pedagógiai alapelvei A kompetencia alapú óvodai programcsomagban meghatározott pedagógiai koncepciók alapvetései, feladatai A gyermeki tevékenységek tervezésének, szervezésének alapelvei A szülőkkel történő inkluzív szemléletű kapcsolattartás, dajkák-pedagógusok közötti együttműködés elvei, feladatai A gyermekek fejlődésének nyomon követését szolgáló értékelési-mérési rendszer elvei (részletesen: IMIP) A világ befogadásának elérhetőségeit szolgáló kiadványok tartalmának beépítése a különböző nevelési területeken

12 11. A teljes mértékű adaptáció során szükséges megvizsgálni az előző tartalmak
Mely elemeit tartalmazza a helyi nevelési program Mely elemek jelennek meg más pedagógiai szemléletben Mely elemek hiányoznak A helyi nevelési programok jelenlegi tartalmához szükséges illeszteni azokat az elveket és feladatokat, amelyek más pedagógiai szemléletben jelentek meg vagy hiányoznak

13 12. Részleges mértékű adaptáció
A helyi nevelési program kiegészítése a szakmai koncepció és a pedagógiai koncepciók egyes alapvetéseivel, feladataival, a gyermeki tevékenységek tervezésének, szervezésének egyes alapelveivel. A helyi nevelési program a teljes és részleges adaptáció során módosítást igényel, ha minimális mértékben is változtatunk a program jelenlegi tartalmán

14 13. Kompetencia alapú óvodai programcsomag elemeinek adaptációja
Elemeket adaptálni a gyakorlati kötetekből lehetséges A komplex fejlesztési tématervek kötetből egy-egy nevelési terület témáit és a témák megvalósítási ajánlásait A világ befogadásának elérhetőségeit szolgáló kiadványokban található játékokat, tevékenységterveket egy-egy nevelési területre vonatkozóan Az elemek adaptációja nem igényel módosítást, de nem lehet ellentétes semmilyen más belső pedagógiai jellegű szabályozással

15 14. A közoktatási törvény által előírt minimális feltételeknek való megfeleltetés és kiegészítés
Általános formai megfelelés Törvényességi megfelelés

16 15. Általános formai megfelelés
Van Nincs Rendelkezésre áll-e a nevelési program elfogadása folyamatában a Több pl. miatt hiányosság!!!!! szülői munkaközösség véleményezése nevelőtestület elfogadása A nevelési program érvényességi idejének meghatározása. Lejárt programok!! Intézkedés a nevelési program felülvizsgálatáról. Intézkedés a nevelési program nyilvánosságra hozatalának módjáról és elhelyezéséről X Aláírás, pecsét megléte. ?

17 16.Törvényességi megfelelés
Az óvoda nevelési programja (KTV. 47.§) tartalmazza: Van/ nincs Módosított ONAP-nak megfeleltetés Kompetencia alapú kiegészítés az óvoda nevelési alapelveit Az óvodai nevelésben alapelv: a) a gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; b) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk.” Az általános szakmai koncepció és a Pedagógiai koncepció I-III. alkalmazásával kapcsolatos helyi i alapelvek meghatározása célkitűzéseit A célrendszer kiegészítése az általános szakmai koncepció és a Pedagógiai koncepció I-III. alkalmazásával kapcsolatos helyi célokkal, különös tekintettel az inklúzióra

18 17.Törvényességi megfelelés
Az óvoda nevelési programja (KTV. 47.§) tartalmazza: Van/ nincs Módosított ONAP-nak megfeleltetés Kompetencia alapú kiegészítés célkitűzéseit Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést” A célrendszer kiegészítése az általános szakmai koncepció és a Pedagógiai koncepció I-III. alkalmazásával kapcsolatos helyi célokkal, különös tekintettel az inklúzióra

19 Törvényességi megfelelés
Az óvoda nevelési programja (KTV. 47.§) tartalmazza: Van/ nincs Módosított ONAP-nak megfeleltetés Kompetencia alapú kiegészítés azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek Pedagógiai koncepció I-III. Komplex fejlesztés területei I-IVI Komplex fejlesztési tervek A világ befogadásának elérhetősége 1-10. biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését

20 Törvényességi megfelelés
Az óvoda nevelési programja (KTV. 47.§) tartalmazza Van/ nincs Módosított ONAP-nak megfeleltetés Kompetencia alapú kiegészítés a szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermek differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését. Pedagógiai koncepció I-III. Komplex fejlesztés területei I-IVI Komplex fejlesztési tervek A világ befogadásának elérhetősége 1-10. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet Pedagógiai koncepció II. A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségét Általános szakmai koncepció Pedagógiai koncepció I–II.

21 Törvényességi megfelelés
Az óvoda nevelési programja (KTV. 47.§) tartalmazza Van/ nincs Módosított ONAP-nak megfeleltetés Kompetencia alapú kiegészítés Nemzeti vagy etnikai kisebbség óvodai nevelésben résztvevő óvoda esetén a kisebbség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatokat. Pedagógiai koncepció II. A nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök, felszerelések jegyzékét. A programcsomaghoz kapcsolódó eszközök és felszerelések beillesztése. Sajátos nevelési igényű gyerekek integrált nevelésével kapcsolatos feladatokat. (KTV. 50.§)

22 18. Az alapelvek meghatározásának alapjai
A magyar nemzeti kultúra, hagyományai A magyar óvodapedagógia eddigi eredményei Az ONAP irányelvei A fejlődéslélektan tudományos megállapításai Az inkluzív pedagógiai cél-és feladatrendszere A játék, az érzelmek, erkölcs meghatározó szerepe A gyermeki fejlődés nyomon követésének szükségessége Az iskolára alkalmasság fejlettségi szintjeinek meghatározása

23 Alapelvek, pedagógiai alapvetések
1. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást és nevelést A differenciált egyéni bánásmód a gyermeki fejlődés alapja 2. Óvodás korban a nevelés eszközei közül játék a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete 3. A munka jellegű tevékenység is tartalmaz játékos elemeket 4. Valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg és cselekvésen keresztül sajátít el 5. Az óvodában komplex nevelés folyik 6. Az óvodapedagógus az ismeretek tapasztalatai úton történő megszerzéséhez segíti hozzá a gyermekeket 7. A gyermek fejlődésének alapja, hogy féltő, óvó, gondoskodó szeretet, folytonos, stabil, biztonság vegye körül 8. Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést

24 Alapelvek, pedagógiai alapvetések
9. A gyermek mint egyén találja meg helyét a közösségben 10. A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember 11. Az óvodás gyermek magatartását érzelmei befolyásolják 12. A gyermek számára biztonságot nyújt a megalapozott, következetes, rugalmas szokásrendszer 13. A megfelelő életmód, egészséges életvitel iránti igény kialakítása 14. A környezettudatos viselkedés megalapozása 15. A családokkal való együttműködés kialakítása

25 19. A helyi nevelési program célkitűzéseinek kiegészítése
Boldog, egészséges lelkű, kiegyensúlyozott, a világ dolgai iránt nyitott,eleven eszű, elevenen mozgó, önállóan kezdeményező kisgyermeket nevelni, aki a mai kor társadalmának alkotóképes, fogékony,, problémamegoldásra képes, kreatív fiatal, felnőtt tagjává válhat. Az óvoda nyitott és rugalmas rendszere igazodik a gyermek egyéni szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz, fejlődési üteméhez. A gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság életben tartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése, kompetencia érzés kialakítása, fenntartása

26 A helyi nevelési program célkitűzéseinek kiegészítése
Egyéni, differenciált bánásmód szükséges a minden gyermeket megillető személyes, bensőséges kapcsolat kialakításához A gyermeknek igényévé váljon a csoporttal való együttműködés A gyermek a szűkebb és tágabb környezetében az emberi érintkezés alapvető szokásait elsajátítja Kialakuljon a gyermekek adekvát, rendszeres életritmusa

27 20. Óvoda-iskola átmenet pedagógiai koncepció érvényesítése
A nevelés komplex folyamat, támaszkodik gyermek által már elért fejlettségi szintre, függetlenül életkorától A nevelésnek vertikálisan és horizontálisan együtt kell haladnia ahhoz, hogy előkészítse az élethosszig tartó tanulás lehetőségét Szükséges a pedagógus holisztikus szemlélete, hogy egységben tudja követni a gyermek személyiségfejlődését

28 Óvoda-iskola átmenet pedagógiai koncepció érvényesítése
A gyermeki fejlődés nyomon követése a gyermekről fejlődési képet mutat, mely nem egy pillanatnyi állapot, az óvodában töltött évek teljes megfigyelését jelenti a kiemelt képességterületeken A képességfajták szerinti fejlesztés képezi az óvoda-iskola átmenet alapját

29 21. Inkluzív pedagógia, integrációs nevelés, differenciálás pedagógia koncepció érvényesítése
Mindenki más, a teljesen átlagos gyermek is Fejlesztés /-felzárkóztatás= mindenki a maga módján, maga ütemében, maga képességei szerint a lehető legjobban tudjon kibontakozni Integráció a pedagógiai gyakorlat azon eleme, amely a többségtől bármilyen módon eltérő egyének elfogadását, többséggel történő együttélését jelenti

30 22. A játék, tanulás, érzelem, erkölcs pedagógiai koncepció érvényesítése
Legfontosabb, legfejlesztőbb tevékenység, melynek mindennap, visszatérő módon, hosszantartóan, zavartalanul kell kielégülnie Az óvodai tanulást tágan értelmezzük Az erkölcs olyan szabályozó minták együttese, amelyek az emberi magatartást, viselkedést, viszonyulást szabályozzák önmaga és a környezet számára kedvező irányban Az érzelmek áthatóan és befolyásolóan vannak jelen a személyiség fejlődésében

31 23. Mérés-értékelés, a fejlődés nyomon követése elveinek érvényesítése
A folyamatos megismerés, a fejlődés nyomon követése adja meg a fejlesztés talaját, amelyre alapozzuk teendőinket. Fontos az alapelvek, célok, feladatok meghatározása, a konkrét lépések szabályozása az IMIP-ben történik.

32 24. A gyermeki tevékenységek tervezésének, szervezésének alapelvei-fontos fejezet
A gyermekek számára önfeledt, boldog gyermekkor Tervezett, spontán, kötött, kötetlen, egyéni vagy csoportos Új tevékenységi formák: témahét, projekt, kooperatív technikák Támogatni az önállóságra törekvést Szülői környezet megnyerése a nevelésnek

33 Kikre is gondoltak??? Minden kisgyerekre, aki többek között abban azonos, hogy MÁS...

34 A kompetencia alapú óvodai programcsomag,
sokféle, változatos módszerű, megoldásmenetű és szintű utak bejárásához ad ötleteket, javaslatokat..

35 A helyi óvodai nevelési program és a Kompetencia alapú óvodai programcsomag és IPR illesztésének kérdései A Kompetencia alapú óvodai programcsomag választható/IPR A választás felelőssége és következményei mind a két esetben Az illesztés egy továbbfejlesztési lehetőség a helyi program hatékonyabbá tétele érdekében mind kettő esetében

36 A helyi óvodai nevelési program és a Kompetencia alapú óvodai programcsomag IPR illesztésének kérdései A bevezetés lépései A sérülésmentesség Az eredményes bevezetése érdekében tett törekvések, intézkedések

37 A helyi óvodai nevelési program és a Kompetencia alapú óvodai programcsomag/IPR illesztésének kérdései Közös illesztési forráspontok (cél, feladat, tevékenységek) Közös alapelvek Továbbgondolja, bővíti kiegészíti az alapelveket Közös nevelésközpontúság Két nyitott végű folyamatszabályozás A bemeneti és a kimeneti oldal tervezett Rendszerszemléleti felépítésű Az illesztés csak érvényes, legitim helyi nevelési programhoz lehetséges A programcsomag bevezetése, alkalmazása nem vonja maga után az alapító okirat módosítását közvetlenül IPR alapító okirat módosítási kötelezettség

38 A pedagógiai fejlesztés folyamatának várható eredményei
Szakmai megújulás Új módszertani anyagok Szakmai párbeszéd Közelítés a XXI. Századi közoktatás követelményeihez