Miért nem ? sportolnak a magyar fiatalok

Az előadások a következő témára: "Miért nem ? sportolnak a magyar fiatalok"— Előadás másolata:

1 Miért nem ? sportolnak a magyar fiatalok
Debreceni Egyetem, Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar Sportgazdasági és –menedzsment Tanszék Miért nem ? sportolnak a magyar fiatalok Tisztelt Elnök Úr! Kedves Hallgatóság! Először is szeretném tisztelettel megköszönni a meghívást, és azt hogy kutatásaimról beszámolhatok, valamint azt is, hogy mindezt szeretett almamáteremben tehetem meg! Előadásom címe egy kérdés, egy látszólag egyszerű kérdés: Miért nem sportolnak a magyar fiatalok? Dr. Perényi Szilvia egyetemi adjunktus (Phd.) „A sport mindenkié ! Többen – Aktívabban – Gyakrabban”

2 RENDSZERESEN SPORTOLOK ARÁNYA (%)
A magyar fiatalok valóban nem túl sokan sportolnak. Az eredményekből azt láthatjuk, hogy a részvételi arányok egy-harmad körül mozogtak az elmúlt évtized során. Fontos azonban megjegyezni azt, hogy a és év között emelkedést figyelhettünk meg, míg 2008-ra újra csökkenő tendenciát láthatunk. Nyilvánvaló azonban, hogy a fiatalok masszív 60%-a nem végez rendszeres testmozgást. A kérdés még csak igen jogos: Miért nem sportolnak a magyar fiatalok? ____ Az egyesületi keretek között sportolók aránya pedig a teljes ifjúsági populációt figyelembe véve, kevesebb mint 2 %-a. Továbbra is megmutatkoznak a társadalmi esélyegyenlőtlenségek jelei, miszerint továbbra is a férfiaknak, a fiatalabb még tanuló csoportoknak, és a magasabb iskolai végzettségűeknek van nagyobb esélye a sportoló csoportokba való bekerülésre. Ennek fényében felmerült a kérdés, hogy a talált eredmények nem-e a társadalmi ranglétrán való kedvezőbb elhelyezkedés eredménye volt –e? Nem a jobb életkörülmények okozzák-e a szubjektív elégedettség magasabb szintjét? Ezért a független változók vizsgálatára a sportolás ténye és a testtömeg index mellé a szocio-demográfiai változókat is bevontuk lineáris regresszió modellünkbe. Az évtized elején, közepén és végén. Ifjúság2000, 2004, 2008©.

3 Távolmaradási indokok (Fábri, 2000, Gál, 2008, Perényi, 2010)
Rendszeresen sportolók sportolási okai az első évtized végén (%), az Ifjúság2008 alapján. (N=1965). Távolmaradási indokok (Fábri, 2000, Gál, 2008, Perényi, 2010) Időhiány 58% !!!! Nem szeret sportolni Nincs hol Nincs társaság hozzá Pénzhiány – 3% Egészségügyi okok miatt Ezt a kérdést a kutatások legtöbbjében már megtalálhatjuk, a válaszok azonban sorra hasonló eredményeket adnak, az idő hiányt. Tehát a válasz az, hogy a magyar fiatalok azért nem sportolnak, mert nincs rá idejük. Tehát az előadás címére gyorsan megtaláltuk a választ, így gyorsan megszabadultunk a problémától is és Önök pedig tőlem. Valójában a kérdéskör igazából itt kezdődik. Vajon miért nincs a fiataloknak ideje aktívabban élni, vigyázni magukra és az egészségükre, egészen pontosan miért érzik azt, hogy rá idejük? Pillantsunk ki kicsit Európára. ___________ Figyelemre méltó azonban az is, hogy az Eurobarométer felvételei szerint a magyaroknál az egészségügyi okoból való tavolmaradás aránya is egyik legmagasabb, a válaszadók közel egy-negyede jelölte ezt meg indokként.

4 heti 5x heti 2x havi 1x soha Szlovákia 5 25 35 Lengyelo. 6 19 24 49
Cseho. 23 37 Magyaro. 18 53 Szlovénia 13 39 26 22 Bulgária 3 10 28 58 Litvánia 14 20 44 Románia 8 Olaszo. 16 55 Görögo. 15 67 Hollandia 51 Az Europai Unióban az össznépességre vonatkozó heti szinten sportolók aránya átlagban 40%, ez nálunk 23%. A rendszeresen sportoló aránya 9%, ez nálunk 5%. Ez az adat látható, hogy Litvánia és Szlovénia kivételével más 2004-ben velünk együtt csatlakozott EU tagállam esetében is hasonlóan alakul, sőt még az EU-s „jó tanuló” Hollandia estében is. Úgy tűnik azonban, hogy a nagy baj az egyáltalán semmilyen sport és mozgásos tevékenységet nem folytatók magas arányával van, ott valóban Európa végén kullogunk. Tehát nem csak hazai jelenségről beszélünk, más hazánkhoz hasonló politikai és gazdasági múltra visszatekintő országok is hasonló gondokkal küzdenek. Sőt a két nappal ezelőtt Koppenhágában, a Dán soros EUs elnökség sport konferenciáján, a tengerentúlról érkező kollégák is az égető fizikai inaktivitással kapcsolatos gondokról, de egyben akció tervekről számoltak be. Remélem, hogy itt az előttem és az utánam lévő előadásokban elhangzó kutatási adatok hozzá tudnak majd járulni a döntés hozók munkájéához. (Eurobarometer, 2009)

5 M E A S U R n e t w o r k MEASURE Európai sportolási szokásokat Európai szinten összehasonlító vizsgálatokkal kutató network eredményei azt mutatják, hogy a részvételi arányok Európában Északtól Dél felé és Nyugattól Kelet felé mutatnak csökkenő tendenciákat. Vannak olyan országok ahol erős klub rendszer működik, mint pl. Dániában, vagy Németországban Van ahol erős állami részvétel van (volt) mint pl. a Közép-Kelet Európai országok legtöbbjében, ide tartozik hazánk, de például Belgium is. Van ahol a piaci kereslet és kínálat mozgatói alapján a vállalkozói szféra dominál, mint pl. Írországban vagy Angliában És van ahol az állami, civil és magán szféra szereplői együttes munkája alakult ki, mint pl. Hollandiában.

6 CÉLKITŰZÉSEK Feltárja a leggyakrabban megfogalmazott távolmaradási indok mögött vélhetően meghúzódó rejtett társadalmi és gazdasági mozgatókat. Betekintést adjon a sportolási szokások tendenciáinak változásaiba. Választ adjon, arra a kérdésre, hogy miért is fontos az, hogy a fiatalok minél szélesebb körben bekapcsolódjanak a sportolási és mozgástevékenységekbe. Előadásom célja, hogy Feltárja a leggyakrabban megfogalmazott távolmaradási indokok mögött vélhetően meghúzódó rejtett társadalmi és gazdasági mozgatókat. Betekintést adjon a sportolási szokások tendenciáinak változásaiba. Választ adjon, arra a kérdésre, hogy miért is fontos az, hogy a fiatalok minél szélesebb körben bekapcsolódjanak a sportolási és mozgástevékenységek lehetőségeibe.

7 A megszokott gondolkodásmód változása
ELMÉLETI KERETEK Bourdieu (1978, 1984) Társadalmi determináció Beck (1983) Individualizáció és diverzifikáció Schulze (1992) Posztmodernizmus élménytársadalma Hajlamosak vagyunk az államot, a politikát, a gazdaságot, a sportirányítást sőt még önmagunkat is okolni a kialakult helyzetért. De újra hangsúlyoznunk kell, hogy a sportolási arányok alacsony voltával nem vagyunk egyedül Európában. És mivel a nem sportolás, a fizikai inaktivitás mögött nagyon komplex mozgatók húzódnak meg, el kell ismernünk, hogy a hazai politikai, gazdasági és társadalmi változások, valamint a sport belső rendszerében történt átalakulások és történések csak részben lehetnek felelősek. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az elmúlt húsz évben felnőtt a rendszerváltást követő első ifjúsági generáció, akik élete az őket megelőző generáció életéhez képest rövid időn belül hatalmas változásokon ment keresztül. Ők már a globalizált világ információ áradatában, a valóság show-k, a technológia és a virtualitás intenzitásában szocializálódtak. A lehetőségek kibővülése, az életutak megalkothatósága, az individualizáció trendjei és a fogyasztás orientáltság természetes része életüknek. Kialakult a mai un. FaceBook generáció, akik mintaadóként újszerű módokon és új szinteken szervezik életüket. Generációs váltásról beszélhetünk, fiatalokról, akiknek az élete alapvető módon tér el az előző generációkétól. Választási lehetőségeik kiszélesedtek és saját életükkel szembeni elvárásaik új dimenziók mentén szerveződnek. KLIK Ezzel párhuzamosan a rendszerváltást követő társadalmi átalakulás-folyamatok során a megszokott gondolkozásmód megváltozott. A gazdasági, politikai és társadalmi változások általános ÉRTÉKválságos időszakot alakítottak ki, mely fokozta a bizonytalanságot a globális hatások kereszttüzében szocializálódó ifjúság körében. Körükben a modernitás a posztmodernitás értékelemeivel keverednek. ___________ Köztudott, hogy a magyar népesség fizikai és pszichoszomatikus egészségi állapota rosszabb más európai országok populációinál és ez a fiatalok korcsoportjaiban is romló tendenciákat mutat. Ezzel párhuzamosan azt is kimutatták, hogy az egyén önmagával szembeni szubjektív elégedettségének növekedését a pszicho-szomatikus betegségek előfordulásának csökkenése kísér. A kutatás során Beck és Schulze elméleteit használtam fel, melyek az addig hagyományosan elvárt és öröklött életutaktól, eltérő életrajzok bejárásának elterjedéséről, valamint az élményprojekt lehetőségek begyűjtésének folyamatáról számolnak be. Párhuzamosan azonban felvetik a fiatalok általános elbizonytalanodásának és önelégedettség vesztésének s ezzel együtt a pszicho-szomatikus betegségek terjedésének veszélyét is. A megszokott gondolkodásmód változása Értékválság (Bauer, 2002; Füstös és Szalma, 2008)

8 Kutatás és elemzés sorozat
Ifjúság2000 , 2004 , 2008  Sportolási szokások vizsgálata a részvétel társadalmi determinációi sportolási indokok sportágak sportolási formák Sportolók és nem sportolók elemzése értékpreferenciák jövővel kapcsolatos beállítódás demokratikus beállítódás egészség és testtudatosság szubjektív megítélése A jelen kutatási beszámoló az Ifjúság2000 2004 2008 nagymintás ifjúságkutatás a sportolási szokásokra vonatkozó moduljának eredményeit mutatja be, melyen belül megvizsgáltuk a sportolási részvétel társadalmi determinációit sportági ízlésválasztásokat sportolási formákat sportolási indokokat Sportolók és nem sportolók alcsoportjaiban továbbá elemeztük az életvitelhez köthető értékeket A jövővel kapcsolatos beállítódást A demokratikus beállítódást valamint Az egészség és testtudatosság szubjektív megítélését Jelen elemzés, a kutatás eredményeit összefoglalóan mutatja be.

9 MÓDSZEREK Ifjúság2000,2004,2008© adatainak másodlagos és elsődleges elemzése - alapkutatás Minta: 15-29 éves fiatalok, 8000 fő lekérdezése véletlenszerű, valószínűségi mintaválasztási országos reprezentatív minta (nemre, korra, település típusra, állandó lakhely megyéjére) Adatgyűjtés: Kérdőíves módszer Személyes strukturált interjú, kérdezőbiztosokkal Sportolás szubjektív megítélése: Végez-e Ön rendszeres testmozgást, sportol-e a kötelező testnevelés órán kívül? Ön versenyszerűen sportol-e? Az Ifjúság2000 2004 2008 kutatás a 15–29 éves magyar fiatalok 8000 főből álló országos reprezentatív mintáira terjedt ki. A minta vétel véletlenszerű valószínűségi mintaválasztási módszerrel kérdezőbiztosok bevonásával, kérdőíves alapú személyes strukturált interjú keretein belül történt. A sportolási szokásokra vonatkozó elemzéseknek a „Végez-e Ön rendszeres testmozgást, sportol-e a kötelező testnevelés órán kívül? Illetve „Ön versenyszerűen sportol-e?” kérdésekre adott szubjektív válasz adta alapját.

10 -5% Érdekes megfigyelni, hogy a kor előre haladtával, még ebben az igen rövid időintevalumban is, 14 év, a részvételi arányok rohamosan csökkennek. És azt is megfigyelhetjük, hogy a legfiatalabb korosztály volt az, ahol a legnagyobb mértékű csökkenést lehetett megfigyelni 2004 és 2008 között. Ez felveti azt a veszélyt, hogy a 15 éves kort követően, egyre több fiatal kerül ki a sportolási tevékenység látóköréből. Hamarosan látni fogjuk, hogy lehet, hogy a kor mellett nagy szerepe van az életpriodusokra jellemző váltásoknak is. Ifjúság2000, 2004, 2008©.

11 Az iskolai végzettség szintjének növekedése szintén kiemelkedően hozzájárul a sportolói csoportba kerülés esélyéhez. A legkedvezőbb pozicióban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők vannak. Látható, hogy a végpontokon elhelyezkedő fiatalok között itt is több mint 15% kölönbség található. De az is megfigyelhető, hogy ha az teljes populációban általában csökkennek a részvételi arányok, akkor az minden társadalmi csoportban érezteti hatását. Ifjúság2000, 2004, 2008©.

12 Itt fontos azonban megjegyezni, hogy a fiatalok életének megváltozását az ifjúsági korszakváltás/ illetve posztadoleszencia jelenségei kísérik Önálló életkezdésük és úgymond felnőtté válásuk megkésett. Később alapítanak családot és később függetlenednek. Nagyon fontos kiemelni, hogy kitolódott a tanulással eltöltött évek száma is, így később vállalnak munkát is. Munkavállalásukkal párhuzamosan drasztikusan csökken a sportolási részvételük is, ami munkahiányéban még hátrányosabb helyzetet idéz elő. Lényeges hogy a kutatási eredmények azt, mutatják, hogy a rendszerváltást követő 10 év alatt a fiatalok 60%-a számolt be arról, hogy tartós munkanélküli időszakot kellett átélnie. Látható, hogy mind a munkába állás, mind pedig annak hiánya negatívan csökkenti a sportolói csoportba kerülés esélyeit. Az inaktívak csoportjába tartoznak a kisgyermekes anyák, vagy az ellátásra szorulók is, akik élethelyzetükből fakadóan a legkevésbé tudják a mozgást mindennapi életük részévé tenni. Ifjúság2000, 2004, 2008©.

13 Demokratizációs trendek kezdetének nevezhetjük, hogy a Budapest hegemóniája az elmúlt négy év során megtört. A megyei jogú és nagy városok mind sportolási programokban, mind pedig létesítmény fejlesztésekben nagyot léptek előre, ami felzárkózásukat tette lehetővé, míg a fővárosi fiatalok szabadidős tevékenységeinek kiszélesedése, valamint a távolságokból fakadó utazási idő növekedése feltételezhetően zavarta az aktívabb életmód lehetőségeit. Ifjúság2000, 2004, 2008©.

14 Társadalmi hierarchia
Az egyén gazdasági státusza, iskolai végzettsége, szakmájának presztízse , határozza meg annak a társadalmi hierarchiában elfoglalt helyét. A társadalmi hely meghatározza a napi tevékenységeinket is, ízlésválasztásainkat, életmódunkat, egész lényünket, melyek értékrendszerünkön keresztül tükröződik vissza. De a gazdasági státusz nem csak a társadalmi hierarchiában elfoglalt helyét határozza meg, hanem a sportolási tevékenységben való részvétel esélyét is. És a sport bizony Magyarországon a társadalom felső rétegeinek privilégiumává vált. Társadalmi helynek megfelelő tevékenységek, ízlésválasztások, életmód (Bourdieu, 1978, 1984)

15 3x Látható, hogy a legmagasabb részvételi arány a GONDOK NÉLKÜL ÉLŐK körében volt a lekérdezések mind három évében. De míg a két végpont között 2004-ben még kétszeres különbségek voltak, addig 2008-ra a társadalom végpontjain élőknek már háromszor kevesebb esélyük volt a sportolói csoportba kerüléshez. Ifjúság2000, 2004, 2008©.

16 Sport ÉS AZ ÉRTÉKEK Sportoló: szabadság érdekes élet kreativitás
változatos élet igaz barátság Nem sportoló: gazdagság z értékorientáció vizsgálata során azt találtuk, hogy a fiatalok a immateriális, úgynevezett posztmodern értékeket preferálják, Fontos nekik a sz önmegvalósítással, önkifejezéssel, kreativitással kapcsolatos értékmilliő.

17 Maslow (1943) Szükségletek hierarchiája és Inglehart (1991)
Élettani/alap fizikai – étel, víz, alvás, kiválaztás, szex Biztonság – test, foglalkozási, családi, egészségi, tulajdon biztonsága Szociális/szeretet – barátság, család, intimitás, összetartozás Megbecsültség – önbizalom, siker, mások tisztelete, elismerés Önmegvalósítás – kreativitás, probléma megoldás, előítélet mentesség, tények elfogadása Materiális/Modern Értékek Immateriális/Posztmodern Ha visszamegyünk 1943-ra és megnézzük az akkor Maslow szükségletek piramisát, akkor láthatjuk hogy ezek az értékek pontosan a piramis felső régiójához kapcsolhatók. A baj ott van, hogy a Maslow féle almélet szerint az emberi természet olyan, hogy a felsőbb szintű szükségleteket cask akkor tudja kielégíteni, ha már az alsókkal teljesen rendben van, tehát fizikai lénye biztonságban van, nem fázik, nem éhezik, van hol laknia> van munkája, é ski tudja fizetni a gázszámlát. Maslow (1943) Szükségletek hierarchiája és Inglehart (1991)

18 Társadalmi hierarchia
Élettani/alap fizikai – étel, víz, alvás, kiválaztás, szex Biztonság – test, foglalkozási, családi, egészségi, tulajdon biztonsága Szociális/szeretet – barátság, család, intimitás, összetartozás Megbecsültség – önbizalom, siker, mások tisztelete, elismerés Önmegvalósítás – kreativitás, probléma megoldás, előítélet mentesség A fiatalokat érintő legfontosabb gondok között az ’egészségtelen és a mozgásszegény életmódot’ a fiataloknak csak 1,5%-a említette (Ifjúság2008). Következésképpen, a fizikailag aktív életmód fontossága eltörpül a társadalmilag és egyéni szinten is nagyobb volumenűnek megítélt problémákkal szemben, mint például a munkanélküliség, a céltalanság vagy az alkohol- és kábítószer-fogyasztás terjedése.

19 Részvételi eloszlás sporttevékenységek szerint, %..
Sporttevékenységi forma 2000. év (n = 2497) 2004. év (n = 3165) 1. labdarúgás 20,5 (20,0/0,5) 23,0 (22,0/1,0) 2. aerobic, fitnesz 14,4 (3,8/10,6) 7,8 (0,4/7,4) 3. kerékpározás 8,9 (5,9/3,0) 12,4 (6,8/5,6) 4. kondi edzés, testépítés 8,0 (7,3/0,7) 8,6 (5,6/2,5) 5. kocogás, futás 6,6 (3,8/2,8) 9,7 (4,4/5,3) 6. úszás 4,8 (2,2/2,6) 4,2 (1,9/2,3) 7. kosárlabda 4,4 (3,1/1,3) 4,5 (2,9/1,6) 8. otthoni torna, gimnasztika 4,9 (1,1/3,8) 5,8 (/0,2/5,6) 9. kézilabda 3,0 (1,4/1,6) 3,1 (1,4/1,7) 10. atlétika 2,9 (1,6/1,3) 1,1 (0,4/07) 11. tánc 2,5 (0,7/1,9) 2,8 (0,6/2,2) 12. karate 2,0 (1,4/0,5) 1,8 (1,4/0,4) 13. lovaglás 1,4 (0,5/0,9) 1,1 (0,3/0,8) 14. tenisz 1,4 (0,6/0,7) 2,1 (1,3/0,8) 15. röplabda 1,0 (0,1/0,9) Sportklubokban a fiatalok mindössze 2 %-a sportol A nők és férfiak között 15%-os eltérés van, ami a nyugat-Európai országok 2%-kához képest igen magas. Sajnos Olimpiai sikersportágaink a teljes népességre vetített teljesítménye igen limitált, az országos reprezentatív mintán statisztikailag értelmezhető értékeket nem mutat. Látható az adatokból az is hogy a tradicionális szerepfelfogások még mindig limitálják a lányok és a fiatal nők sportágválasztást. AEROBIK-ban felül, de például labdarúgásban igen alul teljesítenek, lehetőségeik igen limitáltak. Ifjúság2008©. (N=1865).

20 NEW SPORTS görkorcsolyázás gyaloglás mountainbike snowboard
szobabiciklizás terhestorna zumba baseball Floorball Joga, Pilátes New alternatives for physical activities showed statistical results on the national sample such as roller blading mountain biking, snowboarding, walking, home bicycle, exercise for the pregnant, Brazilian dance, zumba Baseball, American football. These sports are representing enjoyment of movement rather competitive nature. 20

21 Rendszeresen sportolók sportolási okai
Rendszeresen sportolók sportolási okai az első évtized végén (%), az Ifjúság2008 alapján. (N=1965). Rendszeresen sportolók sportolási okai szabadidő sportoló % versenyszerű sportoló edzett legyek 60 62 egészséges legyek 68 jó közérzetem legyen 48 30 örömöt okoz 39 72 jól nézzek ki 33 23 jó társaságért 20 38 fogyni szeretnék 13 3 szüleim javaslatára 8 Most nézzük meg, hogy aki sportol az miért sportol és hogyan és mit sportol? Van különbség a versenyszerűen sportolók körében!! Nem akar jól kinézni, mert ő jól néz ki, Nem akarja, hogy jó legyen a közérzete, mert már jó neki Neki sokkal inkább örömet jelent a sport és a barátaival van együtt Tehát az sportolás örömforrás és közösségteremtő erő!!!!! (Ifjúság2008©, Perényi, 2010)

22 MIÉRT is FONTOS, hogy a fiatalok sportoljanak!!!

23 Mert a sportoló fiatal JOBBAN ÉRZI MAGÁT A BŐRÉBEN!!!

24 Mennyire elégedett az edzettségi szintjével? (%)
Elégedettebb edzéségi állapotával, erősnek és integráltnak érzi magát, nem erőtlen és tehetetlen. A nem élsport, de versenyszerűen sportoló fiatalok még magasabb százalékban fejezték ki elégedettségüket. A nem sportoló fiatalok azonban szignifikánsan többen jelezték azt, hogy inkább elégedetlenek edzettségükkel. ____________ Azonban látható, hogy a sportolók kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a teljesen elégedettek csoportjában, s ez az eredmény versenyszerűen sportolók csoportjában tovább javult. A két sportoló alcsoport között 15%-os eltérés volt. Az ‘inkább elégedettek’ csoportjában a nem sportolók emelkedtek ki. S mivel edzettséggel kapcsolatos elégedettséget mértünk az eredmények nem meglepőek. ______ A U teszt eredményei azt mutatták, hogy a sportoló fiatalok egészségi és edzettségi állapotukkal, valamit külső megjelenésükkel egyaránt szignifikánsan elégedettebbek voltak nem sportoló társaikhoz képest. Jelentős eredménynek számít, hogy a sportoló populáción belül szintén feltártunk különbséget: a versenyszerűen sportolók szignifikánsan elégedettebbek voltak az egészségi állapotukkal, edzettségi szintjükkel és külső megjelenésükkel, mint szabadidő-sportoló társaik . Úgy tűnik, hogy a versenyszerű sportolás az, amely kiemelten hozzájárul a fiatalok egészéggel, testtudatossággal, közérzettel kapcsolatos elégedettségének jelentős növekedéséhez. Ifjúság2008©, (N=1865)

25 Mennyire elégedett a külsőjével? (%)
A sportoló fiatal elégedettebb külsejével is. És újra látható, hogy a nem élsport, de versenyszerűen sportoló még elégedettebb saját külső megjelenésével a különbség több mint 10%. Ifjúság2008©, (N=1865)

26 Mennyire elégedett az egészségével? (%)
A sportoló fiatalok sőt még egészségükkel is sokkal, de sokkal teljesen elégedettebbek. Tudománymódszertanilag jegyezném meg, hogy ezek akülönbségek minden modelben szignifikánsak voltak. __________ Az egészséggel való elégedettség szempontjából újra azt láthatjuk, hogy a sportoláshoz és a versenyszerű sporthoz magasabb szubjektív elégedettség tartozik. Ifjúság2008©, (N=1865)

27 TESTALKATI ADOTTSÁGAITÓL FÜGGETLENÜL ÉRZI JOBBAN MAGÁT A BŐRÉBEN !!!

28 SZUBJEKTíV ELÉGEDETTSÉG TESTALKAT ALAPJÁN (%) KÜLSŐJÉVEL
testtömeg index BMI tejesen elégedetlen inkább elégedetlen is-is inkább elégedett teljesen elégedett összesen sportol sovány 17 33 27 23 100 normál 1 5 32 42 20 túlsúlyos, elhízott 2 8 34 37 19 7 40 nem sportol 14 31 35 15 39 16 44 25 10 3 Tehát a sportoló fiatal elégedettebb a külsőjével és teszi mind ezt függetlenül testalkati besorolásától. Lehet ő kissé túlsúlyoz, sőt akár túlsúlyos, önmagáról alkotott képe jó és jól érzi magát a bőrében. de miért fontos ez? mert a kutatási eredmények azt mutatják, hogy az önmagunkról alkotott kép összefügg a pszichoszomatikus betegségek kialakulásával, a hangulatváltozásokkal és a depresszióval is. Ifjúság2008©. (N=1865).

29 SZUBJEKTíV ELÉGEDETTSÉG TESTALKAT ALAPJÁN (%) EGÉSZSÉGÉVEL
testtömeg index BMI tejesen elégedetlen inkább elégedetlen is-is inkább elégedett teljesen elégedett összesen sportol sovány 2 19 38 100 normál 14 40 43 túlsúlyos, elhízott 1 3 20 29 47 16 37 44 nem sportol 7 5 15 34 6 25 21 41 Az egészséggel való elégedettségnél szintén látható, hogy a sportoló fiatalok elégedettebbek és itt is látható ez az elégedettség a testalkati hovatartozástól független. Eredmény a sportolási tevékenységben való részvétel és az egyén önmagával való szubjektív elégedettségének pozitív összefüggését igazolta. Tehát a sportolás javítja az egyén saját egészségével, külsőjével kapcsolatos szubjektív elégedettségét Ifjúság2008©. (N=1865).

30 Sportol Néz Szurkol szurkol TV-n követi sportol .238** .254** .293** -
A fiatal kori, égész életen végignyúló, hosszú távú sportolási szocializáció azért is fontos, mert az eredmények azt is mutatják, hogy a sportolási tevékenységben való részvétel szignifikánsán növeli meg annak esélyét, hogy az egyén spotfogyasztóvá váljon, tehát szurkoljon mérkőzéseken vagy sportközvetítéseket nézzen, tömegbázisává váljon a sportnak és célcsoportjává a sport támogatóinak. szurkol TV-n követi sportol .238** .254** .293** -

31 Autonómia, demokratikus jogok
* p<.05, **p<.01, ***p<.001 átlag rangsor (meanrank) nsp sp mások segítése 3.58 3.59 984,55 991,04 szavazás a választásokon 3.79 3.96 953,20 1044,09*** törvények betartása 4.30 4.43 963,85 1027,79** vélemény alkotás 3.93 4.14 943,41 1060,39*** önkéntes szervezetekben 2.94 3.12 953,63 1042,25*** adófizetés 4.22 4.36 957,91 1036,52*** aktív politizálás 2.43 2.40 986,51 985,16 tájékozottság közügyekben 350 3.69 951,67 1049,22*** részvétel közügyekben 3.14 3.27 963,22 1028,90* Az eredmények arról is tanúskodnak, hogy a sportoló fiatalok fontosabbnak tartották a társadalmi berendezkedésből származó jogok és kötelezettségek gyakorlását, pl. a törvények betartását, és az adók befizetését Nem sportoló társaikhoz képest fontosabbnak tartják a jó állampolgári attitűd elfogadását pl. magasabb arányban mennek el szavazni, és fontosabbnak gondolják az önkéntes tevékenységeket is. A sportban jelentkező értékválságos helyzetre hívja fel a figyelmet azonban az, hogy a sport értékképviseletéhez oly közel álló szolidaritás értékének megítélésében már nem térnek el nem sportoló társaiktól.

32 TÁRSADALMI ALRENDSZER
A társadalom speciális funkcióit ellátó strukturális egység. Politika Gazdaság Kultúra Vallások pl: oktatás, egészségügy, sport Nem elszigeteltek – kölcsönhatás Több mint a részek összege –RENDSZER Versengő együttműködés nemzetközi környezet társadalom gazdaság kultúra politika És ne felejtkezzünk el, arról sem hogy a sport társadalom egyik alrendszereként működik a szakmán belüli összefogás, a szakma képviselete a társadalom egyéb alrendszereivel való versengő együttműködés miatt különleges szerepet kap. vallások

33 ÖSSZEFOGLALÁS A sport ifjúsági célcsoportjainak jellemzői megváltoztak! Nem utánpótlás célzatú ifjúsági versenysport. A

34 > 2/3 1/3 SPORTOLÁSI TRENDEK
Általában megállapítható, hogy az évtized során a fiatalok 2/3-a továbbra is mozgásszegény életmódot él. A sportolók körében a társadalmi hierarchiában elfoglalt hely továbbra is meghatározó, azonban az évtized végére az addigi törésvonalak felszakadoztak. Igaz, továbbra is a fiatalabb korosztályok, a tanulók és aktív keresők, a magasabb iskolai végzettségűek és jobb életkörülmények között élők sportolnak nagyobb arányban, azonban a férfiak és a nők közötti részvételi különbség csökkenni látszik és a vidéki nagyvárosok sportolási aktivitása is megelőzi a főváros eddigi hegemóniáját. A fiatalok körében új sportágak és mozgásformák jelentek meg, melyeket főleg önállóan, helytől, időtől és szervezeti kerettől függetlenül sportolnak. Az önkifejezés formáit keresik és kerülik a nagy kifáradással, elkötelezettséggel, jövőbeni megtérüléssel járó sporttevékenységet, előtérbe kerül a futás, biciklizés, túrázás, tánc, speciális réteg és extrém mozgásformák, párhuzamosan pedig marginalizálódtak a klasszikus versenysport formák. Az idő rövidsége miatt a sportolási adatok érdekessége ellenére sem tudok további elemzéseket mutatni, most rá kell térnem a értekezés fővonalát képező értékpreferenciák elemzésére. > (Fábri, 2002; Bauer és Szabó, 2005; Gáldi, 2002; Nyerges és Laki, 2004; Gál, 2008; Perényi, 2005, 2008a ; Keresztes és mtsai, 2003; Pluhár és mtsai, 2003)

35 sportolók Fontos hogy a sportolók köre kiszélesedjen Nyilak beírása

36 ÉRTÉKEK VIZUALITÁS RUGALMASSÁG ELKÖTELEZETTLENSÉG ELÉRHETŐSÉG
MEGJELENÍTHETŐSÉG ÖNKIFEJEZÉS KREATIVITÁS VÁLASZTHATÓSÁG Ha ezeket be tudjuk építeni a fiataloknak kínált sportolási lehetőségének KISZÉLESÍTETT tárházába akkor van esélyünk arra, hogy ezeket az életelemeket átvivő anyagként használva a sport, a fiatalok kiegyensúlyozottabb életéhez nagyon is szükséges, klasszikus értékeit is át tudjuk adni számukra. Olyanokat mint pl. a kitartás, a csapat szellem, az elvégzett munka öröme, másokkal való együttműködés és együttérzés, mások segítése, a veszíteni tudás, és egyáltalán az endorfin vagy egy futás vagy kosarazás utáni kellemes zuhany élményét, mely értékek az kutatási eredmények által is igazoltan kapaszkodót nyújtanak, segítenek a mindennapok változásai között is kiegyensúlyozottabb, és élhetőbb életet élni.

37 Köszönöm a figyelmet !