Az alvásról az időmérleg tükrében Néhány társadalmi faktor hatása

Az előadások a következő témára: "Az alvásról az időmérleg tükrében Néhány társadalmi faktor hatása"— Előadás másolata:

1 Az alvásról az időmérleg tükrében Néhány társadalmi faktor hatása
Kovács Benedek KSH, Tájékoztatási főosztály, Elemző osztály

2 Miért pont az alvás? Az alvás alapvető fontosságú a testi és lelki egészség, társadalmi viszonyaink szempontjából (Kripke et al. 2002, Metlaine et al 2005). Így szintén meghatározó a munkahelyi produktivitásban (Hale 2005, Metlaine et al. 2005). Életünk egyharmadát alvással töltjük.

3 Milyen a jó alvás? Az alvás hossza: sem a túl sok (> 8 óra) sem a túl kevés (<7 óra) alvás nem kedvez az testi és lelki egészségnek (Hurst 2008). Az alvás hossza mellett a minősége is meghatározó. Pl. álmatlanság (Leger et al. 2000). A rossz alvás okai között szintén lehetnek társadalmi faktorok: pl. a nem megfelelő munkakörülmények (Metlaine et al. 2005).

4 Mérhetőség: Míg az alváshossz az időmérleg felvételekkel jól vizsgálható, addig a minősége kevéssé. Leginkább az alvás megszakítottságát (Burgard 2011) lehet megragadni. Újabban vannak törekvések, hogy a tevékenység megnevezése mellett a naplóban rögzítsük annak szubjektív minősítését is (Ricroch 2011). Az időmérleg felvétel túlbecsüli az alvás hosszát az orvosi-biológiai mérésekhez képest (Dinges 2005).

5 Alvással töltött idő Európában 20-74 éves népesség, 2000 körüli TUS felvételek

6 Előzmények, eddigi kutatások
Az alvás hossza alapvetően biológiailag meghatározott, azonban társadalmi faktorok hatása kimutatható. Biddle és Hamermesh (1990) vizsgálta a munkára és az alvásra fordított idő kapcsolatát: a magasabb jövedelem a férfiak esetében rövidebb alvással jár együtt. Az iskolai végzettség, jövedelem negatív kapcsolatát az alvással később mások is vizsgálták (pl. Szalontai 2006). Két magyarázatcsoportot tudok elkülöníteni: a „csereelmélet” és a „strukturalista” elméletet.

7 Társadalmi-gazdasági háttér
Elméleti háttér Demográfiai tényezők Kor, kor-négyzet, nem Alvás Munka Társadalmi-gazdasági háttér Betegség, iskolázottság, lakáshelyzet Családi háttér Családi állapot, gyermek

8 Felhasznált adatok Időmérleg felvétel 2009-2010
Adatgyűjtés módszere: személyi kérdőív, háztartási kérdőív, időmérleg napló:

9 Módszer Alvásátlagok összehasonlítása különböző demográfiai, társadalmi csoportokban OLS és robusztus regresszió a éves almintán, 2 személy, akik nem töltöttek alvással időt kizárva (N=5449) Függőváltozó: alvásra fordított idő napi átlaga (ún. „A” mutató) percben az időmérleg-napló adatok alapján (ön-beszámoló) Magyarázó változók: kor, kor-négyzet, nem, családi állapot, 7 év alatti gyermek jelenléte, tartós betegség jelenléte, iskolázottság, munkaerő-piaci jelenlét, lakásminőség

10 Leíró eredmények Átlagos alvás, 25-64 évesek, perc/nap/fő
Keveset alvók (<7 óra/nap) n=1,0 millió Közepes alvók (7-9 óra/nap) n=3,2 millió Sokat alvók (>9 óra/nap) n=1,3 millió Összesen 487,9 18,6% 57,3% 24,2% Nők 491,5 16,1% 59,5% 24,4% Férfiak 484,1 21,1% 55,0% 23,9% Házas 483,1 18,5% 59,3% 22,1% „Szingli” 494,4 19,7% 53,0% 27,3% Külön él/elvált 491,7 26,3% Özvegy 502,6 14,0% 58,4% 27,5% ISCED2 alatt 523,4 10,7% 46,8% 42,5% ISCED2 495,3 17,0% 54,2% 28,8% ISCED3 486,4 19,8% 56,5% 23,7% ISCED4-6 483,6 16,8% 62,5% 20,6%

11 Keveset, középesen sokat és sokat alvók iskolai végzettség szerint

12 Keveset, középesen sokat és sokat alvók iskolai végzettség szerint

13 Regressziós modellek eredménye
Kor *** Kor-négyzet Nem (nők) ** Családi állapot (házas) . 7 év alatti gyermek Tartós betegség * Iskolázottság (ISCED3) Munka Lakásminőség Szignifikancia jelölések: ***p<0.001, **p<0.01, *p<0.05, . p<0.10

14 A 3. regressziós modell eredménye nemenként
Együtt Nők Férfiak Kor *** ** * Kor-négyzet Családi állapot (házas) 7 év alatti gyermek Tartós betegség . Iskolázottság (ISCED3) Munka Lakásminőség Szignifikancia jelölések: ***p<0.001, **p<0.01, *p<0.05, . p<0.10

15 Összefoglalás Az életkor mentén az alvásra fordított idő U alakú (mind a kor, mind a kor-négyzet szignifikáns volt. A legfontosabb faktorok az életkor, a munka (dolgozik-e) és az iskolai végzettség. Utóbbi kettő a csereelméleti hipotézist támasztja alá. A két nem között némileg különböző mechanizmusok működnek. A férfiaknál erősebb a cserelméleti modell (a munka mellett az iskolai végzettség), nőknél viszont belép a 7 évesnél fiatalabb gyermek jelenlétének a hatása, ami tekinthető strukturalista (azaz cselekvéskorlátozó) faktornak. A tartós betegség, ami szintén szignifikáns volt, nemi bontásban azonban csak a férfiak esetében.

16 Köszönöm a figyelmet!