Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A tér és idő filozófiája

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A tér és idő filozófiája"— Előadás másolata:

1 A tér és idő filozófiája
Kant A tér és idő filozófiája

2

3 Néhány alapfogalom Érzékelőképesség- receptivitás- ez a képesség nyújt nekünk szemléleteket Szemlélet- csak akkor keletkezik, ha egy tárgy adva van számunkra Végső soron minden gondolkodásunknak közvetlenül vagy közvetve (ld.sematizmus) a szemléletre kell vonatkoznia A szemlélet olyan képzet, ami minden gondolkodás(fogalmak alá rendelés) előtt adva lehet

4 a jelenség Anyaga: az érzet – a posteriori
Formája: ami által a jelenségben meghatározott sokféleséget meghatározott viszonyokban elrendezve szemlélhetjük- a priori (vagyis tiszta, tehát tapasztalástól független)

5 Az érzékelés tiszta formája:
A tiszta szemlélet

6 Ezek pedig: A tér Az idő

7 Miért is? Minden jelenség lehetőségének eredendő feltételei A priori
Szintetikus Szükségszerűséggel elgondolt

8 A térről A külső érzék az amivel képzetet alkothatunk a tárgyakról, mint amelyek rajtunk kívül vannak Ha térnek a képzete a posteriori volna, akkor nem volna minden róla alkotott ítélet szükségszerű Pedig az : ez a geometria tudománya Ami a priori szintetikus ítéletekből áll

9 Ez a lényege a kopernikuszi fordulatnak :
A tér( a receptivitás állandó formája) szükségszerű feltétele mindama viszonyoknak, amelyekben a tárgyakat mint rajtunk kívüllévőt szemléljük

10 Izgi (kis kitérő) „Képtelenek vagyunk megítélni, hogy más gondolkodó lények szemlélete ugyanazon feltételekhez kötődik-e , mint amelyek a mi szemléletünknek határt szabnak”

11 A fogalom metafizikai taglalása, vagyis érvek
A tér képzetének már adva kell lennie, hogy bizonyos érzeteket valami rajtam kívül levőre vonatkoztassak Nem tudjuk elképzelni, hogy a tér nincs Nem lehet dolgok közötti viszony (mint Leibniz hitte) mert a részek nem előzhetik meg a teret, hanem csak a tér által elgondolhatók Egyetlen fogalmat sem gondolhatunk el úgy mintha önmagán belül (értsd a szó legszorosabb értelmében) tartalmazna végtelen sok képzetet, hanem csak maga alá rendeli őket- a teret viszont pont így gondoljuk el→a tér nem fogalom

12 Tehát A tér empirikus értelemben reális, de transzcendentális értelemben ideális A tér nem valamilyen magában való dolog tulajdonsága, nem is a dolgok egymás közti viszonya Mindez azért mert a priori Ha eltekintünk a szubjektív feltételektől, akkor nem más mint egy nagy SEMMI

13 Az időről Nem empirikus fogalom, mert csak ennél fogva érzékelhetjük egyáltalán az egyidejűséget és egymásra következést-(azért ez egy erős érv, gondoljunk csak bele, hogyan is lehetne magát az időt indukcióval elvonatkoztatni? ) Semmilyen jelenség vonatkozásában nem küszöbölhető ki, de ő maga elvonatkoztatható minden jelenségtől Az időnek csupán egy kiterjedése van, és csupán egy idő van Az idő éppúgy nem diszkurzív (hagyományos) fogalom mint a tér

14 Az idő végtelen- bármely meghatározott időnagyság csupán egyazon alapul szolgáló idő határolása útján lehetséges

15 Tehát: Az idő szintén nem objektív meghatározása a dolgoknak
Az idő semmi egyéb, mint a belső érzéknek, önmagunk szemléletének a formája Az idő szintén a jelenségek a priori formai feltétele Ha elvonatkoztatunk a szubjektív feltételtől az időből sem marad semmi Empirikus értelemben reális transzcendentális értelemben ideális

16 Kikkel vitatkozunk?

17 Azokkal akik azt hiszik a tér és idő abszolút realitással bír
Ha szubsztancia : akkor feltételeznek két végtelen semmit, amik csupán azért léteznek, hogy minden mást magukba fogadjanak Ha akcidens: akkor dolgok közötti viszonyokról van szó, ami merőben empirikus- nem képesek a matematikai ismeret lehetőségét megalapozni

18 Akkor most mi is VAN? Attól függ: Jelenségként: ami adott
Magánvalóként : ki tudja… Mindenesetre szemléletünk formája csak az előbbire vonatkozhat Ezért aztán a jelenségek formai feltételeiből semmiféle következtetést nem vonhatunk le, a magánvaló dolog tulajdonságairól Vagy ha megpróbáljuk: dialektikai látszatba csöppenünk

19 Néhány dolog amit a belső érzékről feltétlenül tudni kell
Nem ölt semmiféle alakot, ezért igyekszünk analógiák segítségével kiküszöbölni ezt a fogyatékosságot Igen ám, de szokták mondani, hogy az idő múlását jelenségek nélkül is felfoghatjuk A válasz az, hogy a belső érzéket az elménk saját tevékenysége, a képzeteink létrehozása afficiálja Ez az öntudat Annak a képzetnek hogy „gondolkodom” ugyanis minden képzetemhez hozzá kell járulnia Ez az empirikus én még fontos szerephez fog jutni (A tiszta éz paralogizmusa)

20 Ami nincs benne a tiszta szemléletben
Mindaz ami empirikus, a posteriori Csak néhány példa: létezés, mozgás, lehetőség v. szükségszerűség Bár ezek ugye logikai kategóriák, tehát a prioriak, csakhogy szintézisük az ítéletben mindenképpen csakis jelenségekre alkalmazható Ez az egyik legfontosabb kanti cél!!! Mármint, hogy bebizonyítsa, hogy a kategóriák csak a lehetséges tapasztalat feltételeiként értelmezhetők, és csakis arra alkalmazhatók, önmagukban nem

21 A legfontosabb mondat Az érzékelés tárgyainak az érzékelés elménkben benne lakozó formai feltételeihez kell igazodnia, ám ezenfelül még azoknak a feltételeknek is meg kell felelniük, melyekre a gondolkodás szintetikus egységéhez van szüksége az értelemnek.

22 További problémák a belső érzékkel
Hogyan lehetek objektum önmagam számára? Nem csak úgy egyszerűen, akár a semmi közepén is Minden belső észleletünk időtartamát valamint időbeli helyét mindig abból kell kölcsönöznünk, ami a külső dolgokban változónak mutatkozik

23 Miként kell a jelenségekre alkalmazni a fogalmakat
Alaptételek, sémák, vagyis, hogy hogyan is tudjuk felfogni a teret és időt Miként kell a jelenségekre alkalmazni a fogalmakat

24 A tiszta értelmi fogalmak sematizmusáról
A tiszta értelmi fogalmak tiszták!!! Vagyis semmi empirikus nincs bennük Na de akkor hogyan lehet őket a jelenségekre alkalmazni? A transzcendentális sémán keresztül A fogalom sémája a képzelőerő azon általános eljárásának a képzete, amely a fogalom számára megalkotja a hozzá tartozó képmást

25 Mi köze ennek az időhöz? Kant minden tiszta értelmi fogalom sémáját az időbeliséghez kapcsolja (Heidegger ezt nagyon értékeli) Például: 1.) mennyiség: tiszta képe: a tér és az idő sémája: a Szám

26 2.) Realitás : az idő betöltöttsége
3.)Negáció: az idő betöltetlensége 4.) Szubsztancia: A reálisnak az időbeli állandósága 5.) Okság :a Reális, amennyiben bármely tetszőleges előfordulása esetén követi valami más Stb. A sémák nem egyebek mint szabályokon alapuló a priori időmeghatározások

27 A látszat A világ térben és időben határolt (pl. Arisztotelész)
A világ térben és időben végtelen (pl. Bruno) Kinek van igaza? Senkinek Vagy legalábbis ezt nem lehet a fogalmakból kiokoskodni


Letölteni ppt "A tér és idő filozófiája"

Hasonló előadás


Google Hirdetések