CSOMAGOLÓANYAGOK ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI ÉS MINŐSÉGI KÉRDÉSEI

Az előadások a következő témára: "CSOMAGOLÓANYAGOK ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI ÉS MINŐSÉGI KÉRDÉSEI"— Előadás másolata:

1 CSOMAGOLÓANYAGOK ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI ÉS MINŐSÉGI KÉRDÉSEI
Kaposvár 2013 Dr. Zentai János TQ Consulting

2 Csomagolóanyagok élelmiszer-biztonsági és minőségi kérdései
Tudjuk, hogy mit jelentett és mit jelent ma a csomagolás? TQ Consulting

3 Egy kis csomagolás történelem
Kijelenthetjük, hogy az élelmiszerek csomagolása közel egyidős történelmünkkel.  Mit vártak el őseink a „csomagolástól”? A rendelkezésre álló természetes alapanyagok – levelek, háncs, kéreg, fonott kosarak, állati bőrök, égetett cserepek – védjék meg az ételt, a terményt a kártevőktől, biztosítsa a tárolást és szállítást és növelje meg a fogyaszthatóságát. Egyértelmű, hogy a mezőgazdasági termelés és a termelés növekedése okán jelentkező igényt a tárolási és csomagolási technológia fejlődése kellett kiszolgálja. TQ Consulting

4 Egy kis csomagolás történelem
Megjelent egy újabb igény: a mérhetőség és a szállíthatóság kérdése. A kézművesség fejlődésével egyre fejlettebb csomagolási tárolási lehetőségek adódtak. Gondoljunk csak az égetett agyagedények megjelenésére, mely a bor és sör tárolását biztosította. Az egyiptomiak és a görögök még égetett agyag amforákban tárolták az isteni eredetű italt. Származására nézve a görögöket jelölik meg az első amfora készítőknek. Már Homérosz is megénekelte a régmúlt fazekasait, és már a Kr.e. XV. századból származó amforákat is találtak a líbiai-szíriai tengerparton. Az eredeti magas, bő szájú, nyaknál szűkebb, öblös cserépedény volt, melyet fülekkel is elláttak. Az ókori világban bort, olajat, búzát, halat tároltak és szállítottak bennük egészen a Kr.u. VII. századig, amikor a kőből, illetve fából készült edények vették át a helyüket. Az amfora űrmértékként is szolgált, megközelítőleg 26,2 litert jelentett. Napjainkban is használják néhány helyen a borászatban, ahol az amforának különleges hatást tulajdonítanak, mely a bort energetizálja, jobb ízűvé teszi. TQ Consulting

5 Egy kis csomagolás történelem
Kr. e ből fennmaradt egy írás, amelynek tanúsága szerint már ekkor is alkalmaztak fahordókat, félig zárt változatban. A két oldalon lezárt hordókat viszont először csak a vaskorban (Kr. e körül) használtak. A Kr. e. I. századra pedig már széles körben elterjedtek a hordók bor, sör, tej, olíva és víz tárolására. TQ Consulting

6 Egy kis csomagolás történelem
Magyarországon a IV. Béla király által letelepített vallonok honosították meg a hordót, mint eszközt, korábban ugyanis a bort bőrből készült zsákokban, borjú-, kecske-, juh- és ökörbőrben tárolták. Abban, hogy a hordót mikor kezdték el használni a magyarok, bizonyos támpontot nyújt a donga és az abroncs szavak eredete, amelyeket legkésőbb a Kr.u. X. sz. végéig vettek át a szlávoktól. A hordó és a rocska (roncsika) fogalmak megléte is visszakövethető a XIII. sz.-ig. Valószínű, hogy ekkorra kialakult a hordós bortárolásra és az egyéb célokra (tej-, víz-, sörtartó) készített dongás faedények használata. További XIV-XVI. sz.-i adatok valószínűsítik, hogy a bocs, bocska és bot nyelvi alakok dongás, hordószerű edényt jelentettek. A hordó szó először valószínűleg az 1395-ös Besztercei Szójegyzékben szerepel, és a hord folyamatos melléknévi igenév főnevesülése. Főnévvé válása a borhordó (edény), vízhordó (edény) kapcsolatban mehetett végbe, jelentéstapadással. TQ Consulting

7 Egy kis csomagolás történelem
Az élelmiszerek nagy tömegű gyártása, a hadseregek igényei új csomagolóanyagok megjelenését generálta. Elérkeztünk a fémek felhasználásához. Megjelentek az első konzervek. A következő nagy ugrás az üvegipari, papíripari technológia fejlődése és a műanyagok megjelenése. Egyre jobb minőségű és árú csomagolóanyagok jelentek meg. TQ Consulting

8 Egy kis csomagolás történelem
Mit várunk el ma a csomagolástól? Az alapvető elvárások nem változtak. Az ipari előállításból származó csomagolóanyagokra az alapvető követelmény, hogy egészséget nem károsíthat.  Az emberiség az elmúlt közel 150 évben szinte visszafordíthatatlan környezeti károkat okozott. Megjelent egy újabb igény a csomagolóanyagok felé. Ez a természetes lebomlás és az újrahasznosítás. TQ Consulting

9 Egy kis csomagolás történelem
A kereskedelem fejlődésével és a fogyasztói igények átalakulásával a csomagolóanyagok szerepe és jelentősége is megváltozott. Ne szépítsük a jelent a csomagolóanyag az egyik legértékesebb reklám felület. TQ Consulting

10 Milyen előírások vonatkoznak az élelmiszerek csomagolására?
A vásárlók védelmének és tájékozottságának érdekében az Európai Unió megalkotta az élelmiszerek csomagolására vonatkozó szabályokat az Európai Parlament és Tanács 1935/04/EK rendelete teremtette meg az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak közösségi szintű követelményrendszerét. 1.Tesztkérdés TQ Consulting

11 Milyen előírások vonatkoznak az élelmiszerek csomagolására?
A szabályozás bevezeti az „aktív” és „intelligens” csomagolást, amelyek képesek az élelmiszer szavatossági idejét meghosszabbítani, vagy információt nyújtani arról. (Így például a frissességi idő lejárta utána elszíneződő anyagokkal.) 2.Tesztkérdés TQ Consulting

12 Milyen előírások vonatkoznak az élelmiszerek csomagolására?
Az általános alapelvek értelmében a csomagolás reklámozása, kiszerelése, jelölése nem tévesztheti meg a vásárlót, rendeltetésszerű használata során nem szennyezheti az élelmiszert, s ezzel együtt az emberi egészségre sem lehet hatással. A kiskereskedelmi értékesítés során a csomagolásnak tartalmaznia kell a biztonságos és megfelelő használathoz szükséges információkat, a forgalomba hozatalért felelős gyártó, feldolgozó vagy értékesítő nevét vagy cégnevét illetve a bejegyzett címét. A nyomon követhetőség érdekében megfelelő jelölést, vagy azonosítást, aktív anyagok és tárgyak esetében információt az engedélyezett használatról vagy használatokról, és egyéb lényeges információt. TQ Consulting

13 Milyen előírások vonatkoznak az élelmiszerek csomagolására?
Fontos, hogy a tájékoztatónak szembetűnőnek, könnyen olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie. Kiskereskedelmi fogyasztás esetén közvetlenül az anyagokon, tárgyakon, azok csomagolásán, vagy ahhoz csatolt címkén, vagy közvetlen környezetében szükséges elhelyezni. TQ Consulting

14 Milyen előírások vonatkoznak az élelmiszerek csomagolására?
Az általános szabályozáson túl egyes anyag- vagy tárgycsoportokra külön intézkedések alkalmazandóak, melyeket részletesen az 1935/04/EK rendelet említ. A fentebbi intézkedéseken túl a rendelet nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy nemzeti intézkedéseket tartsanak fenn vagy fogadjanak el, feltéve hogy azok összhangban vannak a Szerződés rendelkezéseivel. TQ Consulting

15 Mi az élelmiszercímke? Az élelmiszercímke
az élelmiszerjelölés fontos eszköze, amely a fogyasztók egészségét, biztonságát, tájékoztatását szolgálja és lehetővé teszi a termék ellenőrzését teljes körű információt nyújt a fogyasztónak arról, hogy mit vásárol, informál az élelmiszer előállítójáról, segítséget nyújt az élelmiszer megfelelő kiválasztásához és használatához. Élelmiszerjelölés bármely, a forgalomba hozatalra kerülő élelmiszerre vonatkozó szó, jel, védjegy, márkanév, ábra vagy szimbólum, amelyet az élelmiszer csomagolásán, a címkén, a feliraton, a dokumentációban, stb. helyeznek el. TQ Consulting

16 Mit tartalmaz az élelmiszercímke?
Az Európai Unió élelmiszercímkézési szabályai minden európai fogyasztónak segítenek abban, hogy tudatos vásárlói döntést hozzon. A szabályok biztosítják, hogy a vásárolt élelmiszerekről részletes információt kapjunk. Választható információk: a gyártó vagy a forgalmazó tetszés szerint további információkat tüntethet fel a címkén, amennyiben azok pontosak és nem vezetik félre a fogyasztót Kötelező információk: amelyeket a gyártónak vagy a forgalmazónak valamely jogszabályi előírás értelmében kötelessége feltüntetni a húsra, az alkoholra és a romlandó élelmiszerekre vannak általános címkézési szabályok, és vannak speciális szabályok TQ Consulting

17 Kötelező információk az élelmiszercímkén
Az EU irányelvek és a hazai jogszabályok alapján az élelmiszercímkén az alábbi adatokat kell feltüntetni: az élelmiszer megnevezése, az összetevők listája, bizonyos összetevők, összetevő-kategóriák mennyisége, előrecsomagolt élelmiszerek esetében a nettó mennyiség, a minőség megőrzésének várható időtartama, vagy a fogyaszthatósági időtartam lejárata, speciális tárolási vagy felhasználási feltételek, az előállító vagy forgalmazó neve és címe, az eredet vagy a származás helye, felhasználási útmutató, az 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú italok tekintetében a tényleges alkoholtartalom térfogatra külön jogszabály alapján egyéb kötelező jelölések. Jogforrások: Az Európai Parlament és a Tanács 2000/13/EK irányelve (2000. március 20.) az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről 1997. évi CLV. tv. a fogyasztóvédelemről § 2003. évi LXXXII. törvény az élelmiszerekről 10. § 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet az élelmiszerek jelöléséről 4-5. § TQ Consulting

18 Kötelező élelmiszercímke információk
Választható élelmiszercímke információk élelmiszer neve védjegy, márkanév, fantázianév élelmiszer fizikai állapotára vagy kezelésére utaló megnevezés (pl. füstölt, fagyasztott, szeletelt, sűrített) márkára vonatkozó információk a „sugárkezelt” vagy az „ionizáló energiával kezelt” kifejezés az így kezelt élelmiszer jelölésében logo a 0,9 %-nál több genetikailag módosított összetevő (GMO) jelzése képi vagy grafikus információ a „Védőgázas csomagolásban” jelölés a név után, ha ez fennáll minőségre utaló állítások (pl. 100% gyümölcs) őshonos állatfajtára utaló név esetén fajtaazonosító igazolás marketing hatású kifejezések (pl. tiszta, természetes, valódi, különleges, pikáns) TQ Consulting

19 Kötelező élelmiszercímke információk
Választható élelmiszercímke információk összetevők listája olyan állítás mint pl. a „mesterséges adalékanyagot nem tartalmaz” a felhasznált anyagok csökkenő mennyiségi sorrendben történő feltüntetése „tartalmazhat”, „nyomokban tartalmazhat” felirat húsösszetevők jelölése: „hús” és annak az állatfajnak a neve, amelyből származik táplálkozási információk az adalékanyag neve, csoportneve és E száma (pl. színezék) irányadó napi beviteli érték (IBNÉ) információk az aromáknak az „aroma/aromák” szóval, az aroma nevével vagy leírásával való megnevezése táplálkozási ajánlások közvetlenül az „aroma” szó után a kinin, illetve a koffein név szerinti feltüntetése felhasználási javaslatok, receptek TQ Consulting 6

20 Kötelező élelmiszercímke információk
Választható élelmiszercímke információk ha az ital 150 mg/l-nél több koffeint tartalmaz, a „magas koffeintartalom” figyelmeztetés termelési, gyártási eljárás jelzése (pl. biotermék, fair trade) az allergén összetevők (pl. glutén, tej, hal, szója, dió, zeller) jelzése adagok száma a fűszer külön jelölése, ha aránya az összetevők 2%-át meghaladja környezeti hatások (pl. környezetbarát csomagolás) édesgyökér, glicirrizin sav vagy annak ammónium sójának jelölése csomagolóanyag felhasználási javaslat bizonyos összetevők, összetevő kategóriák mennyiségi jelölése (pl. zsírtartalom % vagy gramm) vegetariánus vagy vega élelmiszer jelölés összetevő mennyiségi feltüntetése, ha alapvető fontosságú az élelmiszerben (pl. ez a neve) Hazai termék jelölés 3.Tesztkérdés TQ Consulting

21 Kötelező élelmiszercímke információk
Választható élelmiszercímke információk nettó mennyiség térfogategységben (liter, cl, ml) vagy tömegegységben (kg, gramm) származási hely jelzése, ha jelölése egyébként nem kötelező a töltőtömeg feltüntetése, ha a szilárd élelmiszer folyadékközegben van vásárlásösztönző jelölések (pl. kuponok) minőségmegőrzési idő, fogyaszthatósági idő vonalkód tárolás (pl. hűtve tárolandó, száraz helyen tartandó) fagyasztási információk az előállító, csomagoló vagy forgalmazó neve és címe mikrohullámú sütő információk származás helye (amennyiben ennek hiánya a fogyasztót megtévesztheti) TQ Consulting

22 Kötelező élelmiszercímke információk
Választható élelmiszercímke információk használati útmutató (amennyiben ennek hiánya a fogyasztót megtévesztheti) az 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú italok esetén a tényleges alkoholtartalom 4.Tesztkérdés TQ Consulting

23 Mi legyen az élelmiszer megnevezése?
Jogszabályi előírások határozzák meg. Elegendően pontosnak kell lennie ahhoz, hogy tájékoztasson az élelmiszer valódi jellegéről és lehetővé tegye a megkülönböztetést. Utalnia kell az élelmiszer fizikai állapotára vagy kezelésére (például porított, fagyasztva szárított, gyorsfagyasztott, sűrített, szeletelt, füstölt, stb.). Jelölésében fel kell tüntetni a „sugárkezelt” vagy az „ionizáló energiával kezelt”, illetve „genetikailag módosított” kifejezést. TQ Consulting

24 Mit mond a kép és a név? A kép és a megnevezés nem vezetheti félre a fogyasztót! A védjegy, a márkanév, illetve a fantázianév nem helyettesítheti az élelmiszer megnevezését! TQ Consulting

25 Csomagolóanyagok Műanyagok és műanyagból készült tárgyak
Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyagokból és műanyag tárgyakból mérgező anyagok kerülhetnek az élelmiszerekbe. Az emberi egészség károsodásának megelőzése érdekében az Európai Unió (EU) kioldódási határértékeket határoz meg az érintett anyagok és tárgyak összetevőire vonatkozóan, valamint meghatározza az élelmiszer-biztonságot garantáló használat pontos feltételeit. TQ Consulting

26 Csomagolóanyagok JOGI AKTUS
A Bizottság 10/2011/EK rendelete (2011. január 14.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagokról és műanyag tárgyakról. ÖSSZEFOGLALÓ Ez a rendelet az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagok és műanyag tárgyak gyártására és forgalomba hozatalára vonatkozóan állapít meg egyedi követelményeket. Ezek a követelmények kiegészítik az élelmiszerek egyedi és gyűjtőcsomagolására használt anyagokról és tárgyakról szóló 1935/2004/EK rendeletben meghatározott általános rendelkezéseket. TQ Consulting

27 Csomagolóanyagok Ez a rendelet az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagokra és műanyag tárgyakra alkalmazandó. Ezek az anyagok és tárgyak, valamint azok részei a következőkből állhatnak: kizárólag műanyagok; két- vagy több rétegű műanyag; vagy pedig műanyagok más anyagokkal kombinálva. Ez a rendelet nem alkalmazandó az ioncserélő gyantákra, gumikra és szilikonokra. A nyomdafestékeket, ragasztókat és bevonatokat érintő rendelkezések kiegészítik az ebben a rendeletben előírt követelményeket. TQ Consulting

28 Csomagolóanyagok Forgalomba hozatal
Az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagoknak és műanyag tárgyaknak az alábbiaknak kell megfelelniük: az 1935/2004/EK rendeletben foglalt használatra, címkézésre és nyomonkövethetőségre vonatkozó követelmények; a 2023/2006/EK rendeletben megállapított helyes gyártási gyakorlatok; az e rendeletbe foglalt, az összetételre és a megfelelőségi nyilatkozatra vonatkozó követelmények Tesztkérdés TQ Consulting

29 Csomagolóanyagok Engedélyezett anyagok
Kizárólag az engedélyezett anyagoknak az I. mellékletben megállapított jegyzékében szereplő anyagok használhatók fel szándékosan a műanyagok és műanyag tárgyak előállítására. A jegyzék a következőket tartalmazza: monomerek; adalékanyagok (a színezékek kivételével); polimerizációsegítő anyagok (az oldószerek kivételével); és mikrobiális fermentációból származó makromolekulák. Ettől eltérve a jegyzékben nem szereplő anyagok használata engedélyezett bizonyos feltételek mellett. TQ Consulting

30 Csomagolóanyagok Az anyagokra vonatkozó követelmények
Ez a rendelet tartalmazza az engedélyezett anyagok használatának feltételeit (lásd II. melléklet), valamint a kioldódási határértékeket (lásd I. melléklet). A kioldódási határértékek megfelelnek az anyagból vagy tárgyból az élelmiszerbe kerülő anyag maximális megengedett mennyiségének. A határértékeket az élelmiszer egy kilogrammjában lévő anyag milligrammban megadott mennyisége fejezi ki (mg/kg). TQ Consulting

31 Csomagolóanyagok A műanyagoknak vagy műanyag tárgyaknak meg kell felelniük a specifikus kioldódási határértékeknek és az összkioldódási határértékeknek. 6.Tesztkérdés TQ Consulting

32 Csomagolóanyagok Az anyagot vagy tárgyat alkotó egyes műanyagrétegek összetételének meg kell felelnie e rendelet előírásainak. Ugyanakkor az élelmiszerrel közvetlenül nem érintkező réteg esetében: el lehet térni az ebben a rendeletben szereplő korlátozásoktól és előírásoktól (kivéve az I. mellékletben szereplő vinilklorid-monomerre vonatkozó előírásokat); előállítása történhet olyan anyagokból, amelyek nem szerepelnek az engedélyezett anyagok jegyzékében (ezek azonban nem lehetnek mutagén, rákkeltő vagy reprotoxikus anyagok, illetve nanotechnológiai anyagok). TQ Consulting

33 Csomagolóanyagok Megfelelőségi nyilatkozat
A gyártó a IV. mellékletben megállapított információkat tartalmazó írásos nyilatkozatot állít ki. A megadott információk lehetővé teszik az anyagok, tárgyak, a gyártás köztes szakaszaiból származó tárgyak, valamint anyagok azonosítását. A nyilatkozatot meg kell újítani, amennyiben az összetétel vagy az előállítás módja jelentősen megváltozott. 7.Tesztkérdés TQ Consulting

34 Csomagolóanyagok CSOMAGOLÓANYAG-GYÁRTÓK FIGYELMÉBE
Az elsődleges csomagolóanyag az élelmiszer burkolóanyaga (műbál, textilbél, műanyag töltő fólia stb.) közvetlenül érintkezik az élelmiszerrel, annak közvetlen ill. közvetett „része”. Ez a feladat új kihívás a gyártók részére hiszen a megfelelő összetételű csomagolóanyagon túl már igen magas élelmiszer-biztonsági előírásoknak is meg kell feleljen a gyártóüzem. Elsősorban ez termeléshigiéniai feladatokat jelent. 8.Tesztkérdés TQ Consulting

35 Csomagolóanyagok A gyártás során a csomagolóanyag nem szennyeződhet, nem közvetíthet fertőző ágenseket és nem lehet fizikai és kémiai szennyező forrás. Gondolkozzanak el egy pillanatra, hogy hány allergén anyagot tartunk ma nyilván? Ezekből sajnos van olyan pl. a mogyoró, mely heveny allergiás reakciót válthat ki. TQ Consulting

36 Csomagolóanyagok Azok az élelmiszer vállalkozások melyek valamelyik nagy kereskedelmi lánc saját márkás termékét állítja elő külön követelményeket határozhat meg a csomagolóanyag gyártók felé. Mik lehetnek ezek? Kérhetnek igazolást tanúsítványt a csomagolóanyag gyártó vállalkozástól, hogy milyen minőségirányítási rendszert alkalmaz. Van-e legalább HACCP alapú önellenőrzési rendszere. Meghatározott esetekben a saját minőségirányítási rendszere keretében auditálási kötelezettség is megjelenik a élelmiszer-előállító vállalkozás oldaláról. Ezek általában egy kérdőív formájában történik. Bemutatok egy audit felmérő lapot. TQ Consulting

37 Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak
JOGI AKTUS Az Európai Parlament és a Tanács 1935/2004/EK rendelete (2004. október 27.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról, valamint a 80/590/EGK és a 89/109/EGK irányelvek hatályon kívül helyezéséről [Hivatalos Lap L 338., ] [lásd a módosító jogszabály(oka)t]. TQ Consulting

38 Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak
Ez a rendelet létrehozza az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak általános szabályozási keretét. Az élelmiszerek csomagolásához felhasznált minden anyagnak és tárgynak meg kell felelnie az e rendeletben foglalt követelményeknek. A tudományos haladás figyelembevétele érdekében az új jogszabályi keret engedélyezi olyan „aktív” és „intelligens” csomagolások bevezetését, amelyek meghosszabbítják az élelmiszerek eltarthatóságát vagy információkkal szolgálnak azok frissességéről (például az élelmiszer minőségromlásakor megváltozik a csomagolás színe). TQ Consulting

39 Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak
ÖSSZEFOGLALÓ Ennek a rendeletnek az a célja, hogy az emberi egészség, valamint a fogyasztók érdekei védelmének magas szintjét biztosítsa az olyan anyagoknak és tárgyaknak a Közösségben történő forgalomba hozatalával kapcsolatban, amelyeket arra szántak, hogy közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe kerüljenek élelmiszerekkel. TQ Consulting

40 Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak
Hatály Ezt a rendeletet minden olyan anyagra és tárgyra alkalmazni kell, amelynek rendeltetése, hogy élelmiszerrel érintkezésbe kerüljön: mindenféle csomagolóanyagra, (műanyag és üveg) palackokra, evőeszközökre, valamint a címkékhez használt ragasztókra és nyomdafestékre. A rendelet ezenfelül egyedi rendelkezéseket vezet be az olyan „aktív” * és „intelligens” *csomagolásokra, amelyek meghosszabbítják az élelmiszerek eltarthatóságát vagy az élelmiszer minőségromlása esetén reakcióba lépnek (például megváltozik a csomagolás színe). TQ Consulting

41 Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak
A rendeletet nem kell alkalmazni: az olyan anyagokra vagy tárgyakra, amelyeket régiségként értékesítenek; a bevonó- vagy borítóanyagokra, mint például a sajtok kérge, a feldolgozott hústermékek vagy a gyümölcsök héja; a telepített vízműberendezésekre. TQ Consulting

42 Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak
Az anyagokra és tárgyakra vonatkozó követelmények Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokat és tárgyakat a helyes gyártási gyakorlattal összhangban kell elkészíteni. Alkotórészeiket semmilyen körülmények között sem adhatják át a csomagolt élelmiszereknek olyan mennyiségben, amely: veszélyeztetheti az emberi egészséget; elfogadhatatlan változást idézhet elő az élelmiszer összetételében; vagy az élelmiszer érzékszervi tulajdonságainak megváltozását idézheti elő. TQ Consulting

43 Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak
Amennyiben az „aktív” anyagok és tárgyak az élelmiszerek összetételében vagy érzékszervi tulajdonságaiban változást idéznek elő, meg kell felelniük az adalékanyagokról szóló 89/107/EGK irányelvnek és/vagy az esetleges nemzeti szabályozásnak. TQ Consulting

44 Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak
Az anyagok és tárgyak egyes csoportjaira vonatkozó különös követelmények Az irányelv I. melléklete 17 olyan anyag- és tárgycsoportot határoz meg, amelyekre vonatkozóan külön intézkedések fogadhatók el: az aktív és intelligens anyagok és tárgyak; ragasztók; kerámiák; parafa; gumi; üveg; ioncserélő gyanta; fémek és ötvözeteik; papír és karton; műanyagok; nyomdafesték; regenerált cellulózszál; szilikonok; szövetek; lakkok és bevonóanyagok; viasz; fa Tesztkérdés TQ Consulting

45 Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak
Ezek a külön intézkedések a következőket tartalmazhatják: az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak előállításánál engedélyezett összetevők listája; tisztasági követelmények; a használatra vonatkozó különleges feltételek; az alkotórészeknek az élelmiszerekbe vagy élelmiszerekre történő összkioldódására vonatkozó határértékek; az emberi egészség védelmét szolgáló, vagy olyan rendelkezések, amelyek biztosítják az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokra és tárgyakra vonatkozó követelmények tiszteletben tartását; a fenti rendelkezéseknek történő megfelelés ellenőrzésére szolgáló alapvető szabályok; a mintavételre vonatkozó szabályok; a nyomonkövetés biztosítására irányuló szabályok; az aktív és intelligens anyagok és tárgyak jelölésére vonatkozó további szabályok; az engedélyezett összetevőkre, eljárásokra, anyagokra vagy tárgyakra vonatkozó közösségi nyilvántartás létrehozására vonatkozó rendelkezések; valamely összetevő, eljárás, anyag vagy tárgy engedélyezésére vonatkozó különös eljárási szabályok Tesztkérdés TQ Consulting

46 Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak
Külön intézkedések hiányában a tagállamok nemzeti szabályozást tarthatnak fenn vagy fogadhatnak el. TQ Consulting

47 Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak
Az összetevő anyagok engedélyezése Az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok vagy tárgyak gyártásakor használni kívánt új összetevő anyag engedélyezésére irányuló kérelmet azon tagállam illetékes hatóságához kell benyújtani, ahol az összetevő anyagot majd forgalomba hozzák. A kérelmet ezt követően továbbítják az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósághoz, amely a fogyasztókat fenyegető mindennemű kockázat elkerülése érdekében értékeli az összetevő toxicitását. 11.Tesztkérdés TQ Consulting

48 Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak
Nyomonkövethetőség Ez a rendelet meghatározza az élelmiszerekkel a gyártástól a forgalomba hozatalig érintkezésbe kerülő anyagok nyomon követésére vonatkozó követelményeket is. A Közösségen belül piacra bocsátott anyagok és tárgyak címkézésének vagy az azokat kísérő dokumentumoknak lehetővé kell tenniük az említett anyagok és tárgyak nyomon követését. Ez megkönnyíti az ellenőrzést, a hibás termékek visszahívását, a fogyasztók tájékoztatását és a felelősség megállapítását. TQ Consulting

49 Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak
Címkézés Az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak jellegét a rajtuk található címkén kell feltüntetni. Azokat az anyagokat vagy tárgyakat, amelyekről nem állapítható meg egyértelműen, hogy rendeltetésük szerint élelmiszerekkel kerülhetnek érintkezésre, az „élelmiszerekkel érintkező” szavaknak, vagy a II. melléklet szerinti szimbólumnak kell kísérniük (a szimbólum egy poharat és egy villát ábrázol). 12.Tesztkérdés TQ Consulting

50 Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak
Háttér Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról szóló korábbi jogi szabályozás azáltal védte a fogyasztók egészségét, hogy biztosította: az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok vagy tárgyak nem léphetnek olyan kémiai reakcióba, amely megváltoztatja előbbiek összetételét vagy érzékszervi tulajdonságait (ízét, megjelenését, állagát vagy akár illatát). Ez a rendelet hatályon kívül helyezi a korábbi jogszabályt, és bevezeti az „aktív” és az „intelligens” csomagolás fogalmát. Hatályon kívül helyezi továbbá az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokon és tárgyakon feltüntethető szimbólum meghatározásáról szóló 80/590/EGK irányelvet, és beemeli azt a II. mellékletbe (lásd a címkézésre vonatkozó fenti magyarázatot). TQ Consulting

51 Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak
A jogszabályban használt kulcsfogalmak Élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkező aktív anyagok és tárgyak: azok az anyagok és tárgyak, amelyek rendeltetése a csomagolt élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbítása, illetve állapotuk fenntartása vagy javítása. Ezeket úgy tervezték, hogy olyan összetevő anyagokat tartalmazzanak, amelyek bizonyos anyagokat bocsátanak ki a csomagolt élelmiszerbe vagy annak közvetlen környezetébe, illetve ilyen anyagokba abszorbeálódnak. Élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkező intelligens anyagok és tárgyak: azok az anyagok és tárgyak, amelyek folyamatosan jelzik a csomagolt élelmiszer vagy annak közvetlen környezete állapotát. TQ Consulting

52 Milyen szennyeződésekkel találkozhatunk?
BPA (biszfenol-A) a konzervekben és a palackokban Olyan vegyi anyagok szivároghatnak bele az ételbe a különféle csomagolóanyagokból (konzervdobozok, palackok), melyek stimulálni vagy utánozni tudják az egyes emberi hormonokat, és más problémákat is okozhatnak. A BpA-t legfőképpen polikarbonát műanyagok előállításához, monomereként és epoxigyanták prekurzoraként használják fel. Megtalálhatók a polikarbonát műanyagból készült étel- és ital tárolására használatos edényekben (pl. cumisüvegek, palackok, ételhordók, műanyag tányérok, mikrohullámú készülékekben használt edények, vízvezeték csövek stb.), valamint fenoplaszt gyantákban, epoxigyantákban is, utóbbiakat a fém konzervdobozok, tárolóedények (pl. ivóvizes, bortartályok) belső felületének bevonására használnak TQ Consulting

53 Milyen szennyeződésekkel találkozhatunk?
Minden esetben szignifikáns pozitív összefüggést találtak a vérszérum BpA szintje, valamint a teljes tesztoszteron, szabad tesztoszteron, androszténdion (férfi nemi hormon) és DHEAS (dehidroepiandroszterin-szulfát, mely az androgén és ösztrogén hormonok előanyaga) koncentrációja között! TQ Consulting

54 Milyen szennyeződésekkel találkozhatunk?
Mindeközben az FDA engedélyezi élelmiszer csomagolóanyagként való használatukat, valamint az élelmiszer és vegyipar is erőteljesen kitart azon állítása mellet, hogy ezek a vegyi anyagok biztonságosak. TQ Consulting

55 Milyen szennyeződésekkel találkozhatunk?
Ftalátok A ftalátok megtalálhatók élelmiszerekben, flakonokban, ruhákban és műszaki cikkekben egyaránt, a számítógép műanyag részeitől kezdve a telefonkábelen át a kábelszigetelésekig, valamint csövek, autóalkatrészek, adalékanyagok, festékek, lőszerek és szerszámok műanyag részeiben is. A szervezetbe elsősorban élelmiszerrel – a csomagolóanyagokról –, valamint porral belélegezve kerülhetnek. A ftalátok használatát az Európai Unióban a szaporodási képességet (DEHP, BBP, DBP, DIBP), ill. a gyermek fejlődését károsító hatásaik (DEHP, DBP, BBP, DINP, DIDP és DNOP) miatt korlátozzák. Egyes ftalátok a hormonrendszerbe avatkozva korai pubertást okoznak, károsítják a férfiak szaporodási képességét és csökkentik a serdülő hímneműek tesztoszteronszintjét, ami alacsony spermaszámhoz vezet, ezért összefüggésbe hozhatók a férfiak termékenységi problémáival. A ftalátok át tudnak jutni a placentán, és a gyermeket már az anyaméhben is károsítják. A ftalátok rákkeltő hatása tehát vitatott, ám az endokrin rendszert károsító hatásukat számos kutatás és az uniós besorolás is alátámasztja. TQ Consulting

56 Milyen szennyeződésekkel találkozhatunk?
Nehézfémek: ólom, kadmium, higany, arzén A kadmium a legtoxikusabb nehézfémek egyike. A feldolgozó üzemekből, színes műanyagokból és festékekből kerül talajba, ahol nem bomlik le. Felveszik a növények, bekerül a táplálékláncba és végül az emberi szervezetbe. A kadmium emésztési és kiválasztási zavarokat okoz, máj- és vesekárosító tulajdonságú. Emeli a vérnyomást, vérszegénységet okoz, hatással van a szaporító szervek működésére, a csontok ásványi anyag tartalmának az elvesztéséhez is vezethet. Egy 70 kilogramm súlyú felnőtt ember napi kadmium felvétele nem haladhatja meg a 0,07 milligrammnyi mennyiséget. TQ Consulting

57 Milyen szennyeződésekkel találkozhatunk?
Nehézfémek: ólom, kadmium, higany, arzén MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV (CODEX ALIMENTARIUS HUNGARICUS) /500 SZÁMÚ ELŐÍRÁSA Élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő kerámiatárgyak Ez az előírás olyan kerámiatárgyak esetleges ólom és kadmium kioldhatóságára vonatkozik, amelyek kész állapotukban élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülnek, vagy amelyek élelmiszerekkel érintkeznek és e célra készültek. TQ Consulting

58 Milyen szennyeződésekkel találkozhatunk?
Nehézfémek: ólom, kadmium, higany, arzén Egy kerámiatárgy akkor felel meg ezen előírás követelményeinek, ha a B és C részben megállapított feltételek mellett elvégzett vizsgálatok során a belőle kivont ólom, illetve kadmium mennyisége nem haladja meg az alábbi határértékeket: Edény kategória – 1. kategória: Lapos edény Nem megtölthető tárgyak, valamint olyan megtölthető tárgyak, amelyek belső mélysége a legalsó ponttól a felső perem vízszintes síkjáig legfeljebb 25 mm Pb 0,8 mg/dm2 Cd 0,07 mg/dm2 – 2. kategória: Öblös edény Az összes egyéb megtölthető tárgy Pb 4,0 mg/l Cd 0,3 mg/l – 3. kategória: Főzőedények Három liternél nagyobb térfogatú csomagoló- és tárolóedények Pb 1,5 mg/l Cd 0,1 mg/l TQ Consulting

59 Milyen szennyeződésekkel találkozhatunk?
Nehézfémek: ólom, kadmium, higany, arzén Megfelelőségi nyilatkozat Az A rész III. fejezet 1. pont szerinti nyilatkozat a következőket tartalmazza: 1. a kész kerámiatárgyat gyártó vállalat és az importáló neve és címe, 2. a kerámiatárgy megnevezése, 3. a nyilatkozat dátuma, 4. igazolás arról, hogy a kerámiatárgy megfelel ezen előírás és az 1935/2004/EK rendelet vonatkozó követelményeinek. Az írásbeli nyilatkozatnak lehetővé kell tennie azoknak a tárgyaknak a könnyű azonosítását, amelyekre kiállították, és meg kell újítani a nyilatkozatot, amennyiben a gyártásban történt alapvető változások az ólom és kadmium kioldódást is megváltoztatják. 13.Tesztkérdés TQ Consulting

60 Fejlesztések a csomagolóanyagok területén
A csomagolóanyagok fejlesztésében ma az egyik legfontosabb cél a zárótulajdonságok optimalizálása. Erre ösztönzik a gyártókat az előírások, de erre törekszik az élelmiszeripar is, mert ezáltal megnövelhető a termékek eltarthatósága. A következőkben néhány példát mutatnék be az eddigi fejlesztések eredményeiből. TQ Consulting

61 Fejlesztések a csomagolóanyagok területén
Két irányban nyújtott poliamidfóliák fejlesztése 25 éve alkalmaznak két irányban nyújtott poliamid (BOPA) fóliákat élelmiszerek csomagolására. Ezeket felső záró fóliaként, zacskóként, kartondobozba helyezett tasakként, főzhető, ún. retortazacskóként használják fel. A poliamidfóliák tovább bővítik lehetőségeiket a csomagolóiparban. Ilyen fóliákba a sérülés, átszúrás veszélye nélkül lehet éles vagy hegyes árut, pl. csontos húst vagy kagylókat csomagolni. A PA fóliazacskókba csomagolt folyadékok többnyire veszteség nélkül érnek célba, mert a fólia durva megtöréskor sem törik el. TQ Consulting

62 Fejlesztések a csomagolóanyagok területén
Háromrétegű PE fólia nanotöltőanyagos záróréteggel Az utóbbi években a fejlesztőket a nanotechnológia hozta izgalomba, amelytől a polimerek tulajdonságainak drasztikus megváltoztatását, többek között a zárótulajdonságok javulását várták. Az első nanotöltőanyagok a réteges agyagok voltak, amelyek bedolgozását a polimerekbe még nem sikerült tökéletesen megoldani, pedig az a „titka” a nanoszerkezet elvárások szerinti működésének. TQ Consulting

63 Fejlesztések a csomagolóanyagok területén
PET palack vs. üveg - avagy „egyutas”, vagy „többutas”. Aki olvasottabb a szelektív hulladékok gyűjtésével kapcsolatos fogalmakról, annak nem jelent gondot két fogalom megkülönböztetése. Azonban nagyon sokan nem tudják értelmezni, vagy nem ismerik az „egyutas”, vagy „többutas” fogalom tartalmi értékét. Van, aki ennek hallatán, azt gondolja utazó személyekről esik szó, miközben csomagolóanyagok használhatóságát jellemzik így, attól függően egyszer, vagy többször használható-e? 14.Tesztkérdés TQ Consulting

64 Fejlesztések a csomagolóanyagok területén
A gyártók, forgalmazók lényegi kulcskérdése, az „egyutas”, vagy a „többutas” visszaváltható palackok létjogosultsága.  Az elmúlt évek során az „egyutas” PET palackokban forgalmazott üdítőitalok részaránya három és félszeresére nőtt, miközben a visszaváltható palackos termékek részesedése ugyanilyen mértékben csökkent. A PET alkalmazása teret nyert a gyümölcslé és a dinamikusan fejlődő kisebb italszegmensekben is, mint pl. a jeges teák, sport- és energiaitalok. A PET palackos gyümölcslevek utóbbi két évben tapasztalható térnyerése az italkarton részarányának egynegyedes csökkenését eredményezte. Más területeken is látványosan teret hódított a PET palack, így a tejiparban a palackos tejek, ivójoghurtok, a sör- , ásványolaj- valamint a kozmetikai ipar és háztartási vegyi termékek csomagolásában. TQ Consulting

65 Fejlesztések a csomagolóanyagok területén
Na de mi a helyzet az üveggel? Sokan teszik fel a kérdést, hogy az üvegek többszöri mosása nem károsabb-e, mintha eldobós palackot használnánk. A mosáshoz lúgot és egyéb tisztítószert használnak, a szennyvizet pedig tisztítóművön keresztül engedik át az élővizekbe. Szakmai tanulmányok szerint, a legkisebb teljes negatív környezeti hatást a 40-szer újratöltött üveg okozza, nemcsak az üveg-, hanem a PET-alternatívákkal is összevetve. Az újratöltés nélküli üveg okozza a legnagyobb negatív hatást! A 40-szer és a 20-szor használt üvegek esetében láthatjuk, hogy a növekvő „újrahasználattal„ csökken a környezetre gyakorolt káros hatás. TQ Consulting

66 Fejlesztések a csomagolóanyagok területén
A megelőzés a legfontosabb hulladékgazdálkodással kapcsolatos alapelv. Hogy mit jelent, megérthetjük a betétes üveg kapcsán, hiszen ennek használatával jelentős mennyiségű egyszer használatos anyag szemétbe kerülését akadályozhatjuk meg - azaz megelőzzük a hulladék keletkezését. Ugyanakkor az eldobható csomagolások gyártási folyamatából, szállításából származó környezetszennyezést is elkerülhetjük. TQ Consulting

67 Fejlesztések a csomagolóanyagok területén
Környezeti szempontból megvizsgálva a lehetőségeket, bizony lesújtó képet kapunk, alig van választásunk - legfeljebb több rossz közül dönthetünk valamelyik mellett. TQ Consulting

68 Fejlesztések a csomagolóanyagok területén
Van egyáltalán megoldás? -oktatás, nevelés -környezettudatos gondolkodás év lemaradás -szelektív hulladékgyűjtés -újrahasznosítás -biológai úton lebomló csomagolóanyagok -termékdíj TQ Consulting

69 Csomagolástechnológia
Csakúgy, mint az élelmiszertechnológia más területei, a csomagolás területe is keresztülment néhány újító fejlesztésen, azért hogy segítsen biztosítani a biztonságos és táplálóbb élelmiszerellátást. A csomagolás egyik módszere, amely olyan termékeknél használható, mint a kávé és a fűszerek a vákuumcsomagolás, ahol a terméket egy műanyag vagy alumíniumtasakba helyezik, majd a levegő nagy részét eltávolítják. A csomagolás az élelmiszer körül megőrzi a belső atmoszférát, ezért az friss és biztonságos marad. TQ Consulting

70 Csomagolástechnológia
A módosított atmoszférás csomagolás (MAP) az élelmiszerrel kapcsolatban lévő gázok összetételének megváltoztatásán alapul, melynek során a levegőt gázzal vagy gázkeverékkel helyettesítik. Aztán ezt 3°C-nál alacsonyabb hőmérsékleten való tárolással kombinálják. A MAP célja az oxigén kizárása vagy az oxigénszint nagymértékű csökkentése, az élelmiszer nedvességtartalmának megőrzéséért és az aerob mikróbák növekedésének gátlásáért. 15.Tesztkérdés TQ Consulting

71 Csomagolástechnológia
Míg ez a csomagolási eljárás jól működik a szigorúan aerob romlást okozó baktériumoknál, addig, számos az élelmiszer eredetű megbetegedésekkel kapcsolatba hozható baktériumra, mint a Clostridium spp., a Campylobacter spp., és a Listeria monocytogenes nem hat hasonló mértékben. Szerencsére vannak egyéb eszközök ezeknek a baktériumoknak a megfékezésére, mint a nedvességtartalom és az élelmiszer pH-jának szabályozása, valamint a tárolási idő és hőmérséklet figyelemmel kísérése. 16.Tesztkérdés TQ Consulting

72 Csomagolástechnológia
A csomagolóanyag kiválasztása függ az élelmiszer számára ajánlott tárolási hőmérséklettől, a csomagolóanyag relatív nedvességtartalmától, és a fénynek, - ha van egyáltalán - a tartalomra gyakorolt hatásától. A vákuumcsomagolás és a MAP hasznosak a magas zsírtartalmú élelmiszereknél, mivel az oxigénnek való kitettség csökkentésével segítenek megelőzni a zsírok avasodását. TQ Consulting

73 Csomagolástechnológia
Az „aktív csomagolásokban” a gázkeverék összetételének tárolás alatti módosításához különféle anyagokat adnak hozzá. Az oxigénelnyelő anyagok jelenléte az élelmiszercsomagolásban segít csökkenteni a csomagoláson belüli oxigénszintet, ez viszont csökkenti az aerob mikroorganizmusok növekedését, és késlelteti a zsírok romlását. TQ Consulting

74 Csomagolástechnológia
Az életmódhoz alkalmazkodó csomagolás Válaszul napjaink elfoglalt életmódjára, jelenleg a konyhakész ételek széles választéka áll rendelkezésünkre – akár a csomagolás eltávolítása nélkül is! A „sous-vide” (fr. levegő nélkül) eljárásban az élelmiszert vákuumcsomagolják, majd felmelegítik, hogy meghosszabbítható legyen az eltarthatóság, miközben megőrzi az élelmiszer tápanyagtartalmát, ízét és állagát. Fogyasztás előtt az élelmiszert a csomagolásban újra kell melegíteni, ami befejezi az annak elkészítését. TQ Consulting

75 Csomagolástechnológia
Az életmódhoz alkalmazkodó csomagolás Néhány terméket kifejezetten mikrohullámú sütőben való elkészítéshez csomagoltak. Ezen termékekhez általában olyan hőálló műanyagokat használnak tárolóként, mint a kristályosított polietilén tereftalát (CPET) vagy a polipropilén (PP). TQ Consulting

76 Csomagolástechnológia
Az életmódhoz alkalmazkodó csomagolás Néhány terméket kifejezetten mikrohullámú sütőben való elkészítéshez csomagoltak. Ezen termékekhez általában olyan hőálló műanyagokat használnak tárolóként, mint a kristályosított polietilén tereftalát (CPET) vagy a polipropilén (PP). TQ Consulting

77 Csomagolástechnológia
Élelmiszer-biztonság - A csomagolás egyik, az élelmiszerbiztonság területével kapcsolatos fontos szempontja a termék azonosítása, amelyet valamilyen módon megbolygathattak, vagy véletlenül károsodhatott a gyártás vagy a szállítás során. Néhány gyártó olyan különféle, „befolyásolást bizonyító” csomagolást használ, mint a vákuumzárt felpattanó tetők és speciális pecsétek melyek jelzik, ha az élelmiszer csomagolása károsodott, vagy megbolygatták. A horpadt konzerveket és a kilyukadt csomagolású élelmiszereket nem szabad elfogyasztani, mivel az élelmiszer ártalmas mikroorganizmusokkal szennyeződhetett. „Dézsmazáras” csomagolás 17.Tesztkérdés TQ Consulting

78 Csomagolástechnológia
Élelmiszer-biztonság Az élelmiszer bizalmi termék! Alapvető elvárás a fogyasztó részéről, hogy az általa megrendelt, otthonába kiszállított termék ne legyen „manipulálható”. Ezt a folyamatot köteles a termék előállítója maradéktalanul biztonságossá tenni. TQ Consulting

79 Csomagolástechnológia
Csomagológépek A csomagológép típusokat három csoportba lehet sorolni. A termék korszerű bolti forgalmazását a fogyasztói csomagolás segíti elő, mely az alapvető védelmi feladatok mellett figyelemfelkeltő és információközlő funkcióval is bír. A gyűjtőcsomagolás feladata a nyilvántartás, az árukezelés, a raktározás, stb. megkönnyítése. A szállítási csomagolások legfejlettebb formája az egységrakomány, amely a nyújthatófóliás egységrakomány képző eszközök valamint pántoló gép segítségével azonos szállítási egységek kialakítását teszi lehetővé. TQ Consulting

80 Csomagolástechnológia
Egyedi vagy fogyasztói csomagolás. Élelmiszer-biztonsági szempontból a legkritikusabb folyamat. Nem szükségszerűen CCP, de CP-ként indokolt. Kiemelt fontosságú a zárás hatékonyságának ellenőrzése. Csomagológép idegen anyag szennyezési lehetősége. Kézi ill. gépi töltés. Kézi ill. gépi zárás. Termék jelölése. Fogyaszthatósági ill. minőségmegőrzési idő feltüntetése. Mérési, töltési ellenőrzés. Ár feltüntetése. Termék egyedi azonosító jele. TQ Consulting

81 Csomagolástechnológia
Gyűjtőcsomagolás. Klasszikus értelemben ekkor tekintjük a terméket csomagoltnak. Kötelezettségek: Jelölés a gyűjtőcsomagoláson Termékvédelem Szállítás Tárolás, raktározás (egy légtérben csomagolt és csomagolatlan termék nem tárolható, nem szállítható A külvilágtól egy réteggel elzárt terméket nem tekintjük csomagoltnak. 18.Tesztkérdés TQ Consulting

82 Csomagolástechnológia
Szállítási csomagolás. Elvárások, kötelezettségek: Termékvédelem Szállítási biztonság Balesetvédelem Gazdaságosság Rakhely kihasználás TQ Consulting

83 Csomagolástechnológia
Csomagológépek típusai Zsugorfóliázók Ölelő-/burkoló fóliázók Nyújthatófóliás sztreccsfóliázó és rakományrögzítő gépek Pántológépek Bandázsoló -övező- gépek Doboz formázó és záró gépek Fóliahegesztők Vákuumcsomagolás Tálcás Ételcsomagolók Tasakzáró és tasaknyitó gépek Ragasztószalag adagolók Hordfül felhordók Térkitöltőt gyártó gépek Skin és blister Formázó-töltő-záró gépek Tűzőgép TQ Consulting

84 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!
TQ Consulting