- 3. A SZÁMVITEL SZABÁLYOZOTTSÁGA –

Az előadások a következő témára: "- 3. A SZÁMVITEL SZABÁLYOZOTTSÁGA –"— Előadás másolata:

1 - 3. A SZÁMVITEL SZABÁLYOZOTTSÁGA –

2 KIK IGÉNYELNEK INFORMÁCIÓT A VÁLLALKOZÁSRÓL?
HITELEZŐK ÜZLETI PARTNEREK ÁLLAMI, KORMÁNYZATI SZERVEK KÖZVÉLEMÉNY TULAJ- DONOSOK, BEFEK- TETŐK VÁLLALKOZÁS ALKALMA- ZOTTAK

3 MIÉRT KELL TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS?
RÁFORDITÁSOK HOZAMOK Ha az időszak eredménye < 0VESZTESÉG Állam:  Menedzserek:  Tulajdonosok:  Ha az időszak eredménye > 0 NYERESÉG Állam:   Menedzserek:  Tulajdonosok:  IDŐSZAK EREDMÉNYE ÉS MINDENKI ÚGY TARTJA A MARKÁT, HOGY NEKI TÖBB JUSSON, MINT A KOALICIÓ TÖBBI SZEREPLŐJÉNEK

4 A SZÁMBAVÉTEL SZABÁLYOZÁSÁNAK ALAPJA ÉS INTÉZMÉNYES GARANCIÁI
ALAPJA: A NEMZETKÖZI SZÁMVITELI SZTENDERDEKHEZ VALÓ IGAZODÁS (IAS=INTERNATIONAL ACCOUNTING STANDARDS) garanciái: nyilvánosságra hozatal és közzététel könyvvizsgálói hitelesítés NEMZETI SZTENDERDEK TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS C.TV amely kiegészül 14 SZÁMVITELI ALAPELV (A TÖRVÉNY TARTALMAZZA) VÁLLALATI SZÁMVITELI POLITIKA KORMÁNYRENDELETEK (PL. PÉNZINTÉZETEKRE)

5 SZÁMVITELI ALAPELVEK SZT. 15-16§
A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során a számviteli törvényben meghatározott alapelveket érvényesíteni kell, és az alapelvektől csak a törvényben meghatározott módon lehet eltérni. MEGBIZHATÓ, VALÓS ÖSSZKÉP KIALAKITÁSA* A VÁLLALKOZÁS FOLYTATÁSÁNAK ELVE TARTALMI ELVEK TELJESSÉG VALÓDISÁG ÓVATOSSÁG ÖSSZEMÉRÉS FORMAI ELVEK VILÁGOSSÁG FOLYTONOSSÁG KÖVETKEZETESSÉG KIEGÉSZITŐ ELVEK EGYEDI ÉRTÉKELÉS BRUTTÓ ELSZÁMOLÁS IDŐBELI ELHATÁROLÁS TARTALOM ELSŐDLEGESSÉGE A FORMÁVAL SZEMBEN LÉNYEGESSÉG KÖLTSÉG-HASZON ÖSSZEVETÉS * PM Számviteli Koordinációs Bizottság (Baricz Rezső tagolása)

6 SZÁMVITELI POLITIKA CÉLJA: RÖGZÍTSE A GAZDÁLKODÓRA HOSSZABB TÁVON
ÉRVÉNYES SZÁMVITELI KERETSZABÁLYOKAT A SZÁMVITELI TÖRVÉNY ALAPJÁN, FIGYELEMBE VÉVE A GAZDÁLKODÓ SAJÁTOSSÁGAIT. LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT BIZONYLATI SZABÁLYZAT SZÁMLAREND A SZÁMVITELI POLITIKA ELKÉSZÍTÉSÉÉRT, MÓDOSÍTÁSÁÉRT A GAZDÁLKODÓ KÉPVISELETÉRE JOGOSULT SZEMÉLY A FELELŐS!

7 A PIACGAZDASÁG SZEREPLŐI

8 BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉSI ELŐÍRÁSOK
A beszámolókészítési előírások az alábbi kérdésekre vonatkoznak: Ki? – azaz kikre vonatkozik ez a beszámolókészítési kötelezettség? Mit? – azaz milyen típusú beszámolót kell készítenie? Mikor? – milyen időszakonként, illetve milyen alkalmakkor kell a beszámolókat összeállítani? Hogyan? – vagyis milyen tartalommal kell a beszámolókat elkészíteni?

9 KI – MIT? - A BESZÁMOLÓK FAJTÁI -

10 ÉVES BESZÁMOLÓ Éves beszámolót elvileg minden gazdálkodó készíthet.
Kötelező éves beszámolót készítenie a részvénytársaságoknak, a konszolidálásba bevont vállalkozásoknak, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeinek, és akiknél az üzleti év eltér a naptári évtől.

11 EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ
Az egyszerűsített éves beszámoló készítésének lehetőségével akkor élhet a vállalkozás, ha az alábbi határértékekből két egymást követő évben kettő nem haladja meg az előírt mértéket: a mérleg főösszeg < 500 millió forint, az éves nettó árbevétel < 1000 millió forint, és a tárgyévi átlagos foglalkoztatott létszám < 50 fő.

12 ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) ÉVES BESZÁMOLÓ
Összevont (konszolidált) éves beszámolási kötelezettsége van minden gazdálkodónak, ha anyavállalatnak minősül egy vagy több vállalkozásához fűződő viszonyában, vagyis az alábbiak értelmében közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni: a tulajdonos szavazatának többségével tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik; más tulajdonosokkal kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja; tulajdonosként jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottság tagja többségét megválassza vagy visszahívja; a tulajdonosokkal történt szerződés (okirat) alapján döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol. Az a vállalkozás, amelynek összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezettsége van, köteles éves beszámolót is összeállítani, és nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót.

13 EGYSZERŰSÍTETT MÉRLEG ÉS EREDMÉNYLEVEZETÉS
Az egyszerűsített mérleg és eredménylevezetést az egyszeres könyvvitel támasztja alá. Egyszeres könyvvezetést már a vállalkozói kör nem alkalmazhat; 2004. január 1-éig kötelező volt áttérni a kettős könyvvezetésre. Éppen ezért jelenleg ezt a beszámolási formát csak igen szűk kör, az egyéb szervezetek készíthetnek.

14 NINCS BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGE
A számviteli törvény hatálya szerinti beszámoló-készítési kötelezettség nem terheli a magánszemélyeket és az egyéni vállalkozókat. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy semmiféle adminisztrációs kötelezettsége ne lenne az egyéni vállalkozóknak. Ők kizárólag az adótörvények alapján kötelesek információt szolgáltatni, s ez értelemszerűen csak a költségvetés információs igényét elégíti ki.

15 MIKOR? – A BESZÁMOLÓ-KÖTELEZETTSÉG IDEJE –
A „Mikor?” kérdésünkre, azaz, hogy milyen időszakonként, illetve milyen alkalmakkor kell beszámolót készíteni, az összeállítás gyakorisága alapján adhatunk választ. Eszerint megkülönböztethetünk: rendszeresen elkészített beszámolókat, különleges helyzetek (alapítás, átalakulás, felszámolás, végelszámolás) beszámolóit

16 HOGYAN? - A BESZÁMOLÓ TARTALMA -
A „Hogyan?” kérdésünk arra vonatkozik, hogy az egyes beszámolók milyen elemekből tevődnek össze, mit kell tartalmazniuk? Elvileg a beszámolók két részből tevődnek össze: számszaki adatokból (mérleg, eredménykimutatás) és szöveges kiegészítésekből (kiegészítő melléklet, üzleti jelentés) Gyakorlatilag: Az éves beszámoló az „átlag”. Ebben mindkét számszaki és szöveges rész is megtalálható. Ugyanígy kell mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet csatolni a konszolidált beszámoló részeként. S a (konszolidált) üzleti jelentést is el kell készíteni (noha az nem része ennek a beszámolónak!). Az egyszerűsített éves beszámoló nem tartalmaz üzleti jelentést, ez tehát további könnyítést jelent. Az egyszerűsített mérleg- és eredménylevezetésnek csak a nevében szereplő számszaki részekből kell állnia. Itt egyáltalán nincsen szükség szöveges kiegészítésekre.

17 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET SZERKEZETE ÉS TARTALMA

18 ELLENŐRZÉSI FÓRUMOK A VÁLLALKOZÁSON BELÜL

19 NÉGYSZÁMLASOROS ELMÉLET
Alapjait Schmalenbach alakította ki. Célja: a vállalatvezetéshez szükséges költség és eredmény információk biztosítása Üzemgazdasági irányzatú számlakeretében a négy-számlasoros számlaelméletnek megfelelő számlacsoportosítás dominált. A számlák négy csoportja: eszköz számlák, forrás számlák, költség számlák, eredmény számlák.

20 STATIKUS ALAPEGYENLET
A négy-számlasoros számlaelmélet alapegyenlete (konkrét időpontra vonatkozik, vagyis egy statikus állapotot rögzít.: EZ +KZ = FSI+M, ahol: E = eszköz; F = forrás, beleértve a saját és idegen forrásokat, valamint az eredményt is; EZ =eszközök értéke a záró befejezetlen termelés (vagyis az adott időpontra vonatkozó költség) nélkül; KZ =a költségek záró állománya, azaz a záró befejezetlen termelés értéke; FSI =saját és idegen források értéke (az eredmény nélkül); M = eredmény.

21 DINAMIKUS ALAPEGYENLET
Kz = Kny + Kt ─ Kb ─Ke és M =H─R Ez + (Kny + Kt- Kb- Ke) = Fsi + (H-R) ahol: EZ= eszközök értéke a záró befejezetlen termelés nélkül; FSI = saját és idegen források értéke az eredmény nélkül; KNY = a nyitó befejezetlen termelés költsége; KT= az időszakot terhelő költségek; KB= az időszakban befejezett tevékenységek költsége; KE= a (tárgyidőszaki) eredmény terhére elszámolt – fel nem osztott – költségek; H = az időszak hozamai; R = az időszak ráfordításai; M= eredmény.

22 NÉGYSZÁMLASOROS ELMÉLET (SMALENBACH)
2. KÉSZLETEK SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK BEFJEZETLEN TERMELÉS KÖLTSÉGSZÁMLÁK 5 KÖLTSÉGNEMEK, 6 KÖLTSÉGHELYEK, 7 KÖLTSÉGVISELŐK EREDMÉNYSZÁMLÁK RÁFORDÍTÁSOK HOZAMOK

23 NÉGYSZÁMLASOROS ELMÉLET
MÉRLEG1,2, ESZKÖZÖK (A) = FORRÁSOK (P) 5,6,7 KÖLTSÉGEK + - 4 EREDMÉNY 8 RÁFORDÍTÁSOK HOZAMOK - + EGYENLEG SORSA: VAGY AZ ESZKÖZÖK KÖZÉ, VAGY A RÁFORDITÁSOK KÖZÉ, ZÁRÁSKOR AZ EGYENLEG 0 + - - + EGYENLEG SORSA: ÉV VÉGÉN: A MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY TECHNIKAI SZÁMLÁRA ÁTKÖNYVELJÜK, ZÁRÁS UTÁN AZ EGYENLEG 0 A = P+T, ahol T = tiszta vagyon (saját forrás) A+R = P+H, ahol R = ráfordítás, H = hozam vagy A+K = P+E, ahol K = költség R = eredmény, és E = H-R és K = Kny + Kt - Kb + Ke ahol Kny= előző időszak befejezetlen termelésének költségei Kt = időszaki termelés költségei Kb = az előző és a tárgyidőszakban befejezett termelés költségei Ke = Fel nem osztott költségek (FNOK)

24 MÉRLEGELMÉLETEK RENDSZERERZÉSE
MATERIÁLIS MÉRLEGELMÉLETEK REÁLTUDOMÁNYOS MÉRLEGELMÉLETEK Egy – egy mérlegcélból kiindulva levezetik az aktiválási és passziválási kritériumokat, az értékelési elveket és eljárásokat a mérlegtagolást A koalíciós tagok érdekeiből és információigényeiből kiindulva vizsgálják a mérleg-kialakítás lehetőségeit. STATIKUS DINAMIKUS ORGANIKUS KLASSZIKUS (SCHMALENBACH) PAGATÓRIKUS (KOSIOL) MÉRLEGELMÉLETEK RENDSZERERZÉSE

25 141

26 MÉRLEGEK CSOPORTOSÍTÁSI LEHETŐSÉGE
GYAKORISÁG SZERINT: KRITIKUS HELYZET SZERINT BESZÁMOLÓ FAJTÁJA SZERINT ÖSSZEÁLLÍTÁS CÉLJA SZERINT: ASZERINT, HOGY KINEK KÉSZÜL? CSOPORTOSÍTÁSI ISMÉRVEK: DINAMIKUS STATIKUS ORGANIKUS ÉVES NEGYEDÉVES HAVI ALAPÍTÓ (ELŐTÁR-SASÁGI) MÉRLEG ÁTALAKULÁSI MÉRLEG FELSZÁMOLÁSI, ZÁRÓMÉRLEG VÉGELSZÁ- MOLÁSI ZÁRÓMÉRLEG EGYSZE-RŰSÍTETT MÉRLEG EGYSZERŰ- SÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ MÉRLEGE ÉVES BESZÁMOLÓ MÉRLEGE ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) BESZÁMOLÓ MÉRLEGE INTERN (BELSŐ CÉLRA) EXTERN (KÜLSŐ CÉLRA) MÉRLEGEK CSOPORTOSÍTÁSI LEHETŐSÉGE

27 VISZONTLÁTÁSRA 1 HÉT MÚLVA!
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! VISZONTLÁTÁSRA 1 HÉT MÚLVA!