A semlegességtől a doni katasztrófáig

Az előadások a következő témára: "A semlegességtől a doni katasztrófáig"— Előadás másolata:

1 A semlegességtől a doni katasztrófáig

2 Területgyarapodások 1938-41

3 Hazánk belép a világháborúba
1940 decemberében Teleki Pál miniszterelnök aláírta a magyar - jugoszláv örök barátsági szerződést. Ebben hazánk vállalta, hogy közte és Jugoszlávia között „béke és örök barátság fog fennállni”.

4 Kérdések: 1. Milyen területek kerültek vissza Magyarországhoz 1941 nyaráig? 2. Ezek közül melyek azok, amelyeket harcok eredményeként kerültek újra magyar kézre? 3. Ki volt a miniszterelnök a világháború kirobbanásakor?

5 Hazánk belép a világháborúba II.
Április 3-án öngyilkos lett Teleki Pál. Búcsúlevelében a következőket írta: „Szószegők lettünk. A gazemberek oldalára álltunk... Nem tartottalak vissza, bűnös vagyok”

6

7 Magyar hadműveletek A harcok április 11-én kezdődtek, amikor a 3. magyar hadsereg csapatai áttörték a jugoszláv határvédelmet. Az ejtőernyősöket is bevetették a Ferenc-csatorna hídjainak elfoglalására.

8 A bevetett ejtőernyős egység vezérgépe a túlterhelés miatt Veszprém mellett lezuhant.

9

10 Feladatok: Állítsd időrendi sorrendbe az alábbi eseményeket:
Támadás Jugoszlávia ellen, b. németbarát kormány Jugoszláviában, c. Teleki Pál öngyilkossága, d. örök barátsági szerződés megkötése. 2. Írd le azoknak a területeknek a nevét, amelyeket szerződések útján (nem harccal) kapott vissza Magyarország!

11 Kassai bombázás 1941. június 26-án ismeretlen repülőgépek bombázták Kassát. Sem a gépek típusát sem felségjelét nem sikerült megállapítani. A hivatalos közlemény szovjet bombázókat említ, de vannak feltételezések német illetve román repülőgépekről is.

12 Kassai bombázás 2. Sok fura esemény játszódott ekkor:
A bombázókat először észlelő légvédelmi figyelőállás három kétmotoros, sárga jelzésekkel ellátott bombázót figyelt meg, de jelenteni nem tudta a néma telefonvonal miatt. A Kassát védő légvédelmi ágyúk- egyes hírek szerint egy-két lövés után elromlottak.

13 ?

14 Bárdossy bejelentése „A magyar királyi kormány megállapítja, hogy a támadások következtében Magyarország és a Szovjet-Unió között a hadiállapot beállott.” – jelentette be Bárdossy László magyar miniszterelnök. – Ő tudta, hogy pár nappal korábban a szovjet kormány megüzente, nincsenek ellenséges szándékai Magyarországgal.

15 Kérdések Mikor indították meg a németek, támadásukat a Szovjetunió ellen? Melyik várost érte bombatámadás június 26-án Magyarországon? Milyen elméletek vannak a bombázás okáról? Ki volt ekkor a miniszterelnök?

16 A Gyorshadtest támadása
A Magyar Királyi Honvédség legjobban felszerelt egysége volt. Gépkocsizó, lovas és páncélos egységekből állt.

17 Veszteségek: A harcok során 3730 főnyi veszteséget – hősi halott, eltűnt, megsebesült – szenvedett és további 830 fő pedig súlyos betegen ért haza. A harccselekmények során, de legfőképpen a mostoha út – és időjárási viszonyok közepette végrehajtott gyorsított menetek alatt jelentős anyagi veszteségek érték. Kis harckocsijai 100%-ban, könnyű harckocsijai 80%-ban semmisültek meg. Elvesztett 30 db repülőgépet, 28 db különféle tüzérségi löveget 1200 db páncélozott és egyéb gépjárművet – és a háború még csak négy hónapja folyt.

18 A 2. magyar hadsereg A 2. magyar hadsereg
három hadtestből (9 könnyű hadosztályból álló - azért „könnyű, mert hadosztályonként csak két és nem három ezredeből állt!”), egy páncélos hadtestből egy repülődandárból álló hadsereg volt. Parancsnoka: Jány Gusztáv

19 A Don-kanyar A júliusra odaérkező magyar egységek a Don nyugati partján rendelkeztek be védelemre. Ezt megnehezített az itt szovjet kézen maradt két hídfő. Az urivi, és a scsucsjei

20 Hídfőcsaták A németek és a magyarok több kísérletet is tettek a szovjet hídfők felszámolására. Ezek sikertelenek voltak. A 2. magyar hadsereg a z eddigi harcok során több, mint 33 ezer főnyi veszteséget szenvedett. A felszerelés hiányos és elhasználódott volt, a megvédeni kívánt terület az eredeti létszámú hadseregnek is sok. A feltételezés az volt, hogy a szovjetek Sztálingrádnál harcolnak, így itt, a Donnál nem lesz erejük támadásra.

21 1943. január 12. az urivi áttörés
Volt erejük. Sőt! A másik hídfőnél is áttörtek. Bekerítették a védekező magyar csapatokat

22

23 Kérdések: Miért küldték ki a 2. magyar hadsereget a Donhoz?
Milyen hiányosságai voltak a kiküldött hadseregnek? Hol és mikor törték át a szovjetek a magyar vonalakat? Ki volt a hadsereg parancsnoka? Mi történt a 2. magyar hadsereggel az áttörés után?

24 Évszámok, helyszínek 1941. április 11. Magyarország belép a II. világháborúba. 1941. június 26. kassai bombázás 1941. június 27. Magyarország megtámadja a Szovjetuniót 1943. január 12. az urivi áttörés, a doni katasztrófa kezdete Budapest, Kassa, Újvidék, Don-kanyar,