ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

Az előadások a következő témára: "ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz."— Előadás másolata:

1 ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.
A Hold, a Merkúr és a Vénusz formakincse és felszínfejlődése dr. Horváth András űrkutató csillagász Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

2 A Nap-rend-szer http://photojournal.jpl.nasa.gov/index.html
Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

3 ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.
A bolygók és a Hold, átmérők: Hold= 3476 km, Mars= 4878 km; Vénusz= km; Föld= km Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

4 Bolygótestek felszínén
A Földfelszíni rétegtani térképezés módszere más égitestekre is kiterjeszthető. A) Fotogeológia alapján a Holdfelszín sztratigráfiáját alkották meg az 1960-as években. Az asztrogeológia megkívánta azt, hogy a zárványok bezárásának elvét kiterjesszük az égitestek felszínére. B) Ebből született meg a kráterstatisztika módszere. C) A Hold rétegsora. Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

5 Égitestek sztratigráfiája, a Hold
Az űrszondák által föltárt égitestek felszínére már kidolgozták a sztratigráfiát. Ezek sorra előbb a Hold, aztán a Merkúr, majd a Mars volt, később a Jupiter Galilei féle holdjai és a Szaturnusz holdak, stb. Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

6 A legfelső holdi kőzettest típus
A sugársávokkal rendelkező nagy kráterek alkotják a holdi rétegtani oszlop felső legfiatalabb emeletét. Típusalakzatuk a Copernicus kráter (Clementine felvétel, NASA) Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

7 A holdi Eratosthenes-kráter
A második rétegtani egység a még mindig fiatal ~3 Mév, de sugársávokkal már nem rendelkező kráter: típusa az Eratosthenes- kráter. Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

8 ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.
Mare rétegek a Holdon A kráterek kis felületdarabokon képeznek rétegeket. Nagy kiterjedésű kőzettestek a sötét színű lávarétegek ~ 4 Mévesek. A sötét láva mélyedéseket tölt ki, e mélyedések a medencék Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

9 Körkörös medencék a Holdon
Egyetlen olyan réteg található a Holdon, amelyik frissen megőrizte egy medence szerkezetét ez az Orientale medence. Csak gyenge lávafeltőltése van Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

10 ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.
A Hold medencetakarói Keletkezésekor, a becsapódáskor, ~ 4 Mév, hatalmas területen szóródott szét egy-egy medence törmeléktakarója. A legnagyob a túloldali Südpole-Aitken medence: 2500 km átmérőjű, 13 km mély (jpbbközép, fehér) Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

11 A holdi sztratigráfia emeletei
Kopernikuszi Eratoszthenészi Imbriumi felső Imbriumi alsó Nektári Pre-nektári emeletek Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

12 ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.
A Hold-kutatása orosz-amerikai automatikus űrszondákkal 1959-Luna-3, LRO a Hold túloldala (Sp-Aitken) Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

13 ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.
A Hold-kutatása orosz-amerikai automatikus űrszondákkal (1966: Luna-9 sima leszállás; 1998 Lunar Prospector) Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

14 ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.
A Hold-kutatása amerikai űrhajósokkal, Apollo Hold-expedíciós program : hat leszállás, 12 űrhajós kb. fél tonna talaj- és kőzetminta, sok helyszíni műszer kihelyezése, pl. lézertükör Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

15 Európai Hold-kutatás automatikus űrszondákkal (2004-2006 SMART-1)
Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

16 ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.
Japán Hold-kutatás automatikus űrszondákkal (2007-től Kaguya: északi pólus, SüdPole Aitken – 2500 km, Mare Moscoviense) Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

17 ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.
Japán Hold-kutatása automatikus űrszondákkal (2007-től a japán Kaguya-SELENE, lézer: Mare Orientale, radar: felszín alatti szerkezetek) Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

18 ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.
Kínai Hold-kutatás automatikus űrszondákkal ( a kínai Change-1, Change-2 (2010), 2015 leszállás automatákkal a Holdon; Mars-szonda Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

19 ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.
Indiai Hold-kutatás automatikus űrszondákkal (2008-tól az indiai Chandrayaan-1) Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

20 ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.
A Hold-kutatása automatikus űrszondákkal (Chandrayaan-1 pálya, műszerek) Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

21 ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.
Chandrayaan-1 amerikai műszere H2O-t mutatott ki a pólusok felé (kék-lila színek) Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

22 2009 – 2010 - Lunar Reconnai-sance Orbiter (LRO)
Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

23 LRO: Apollo-12 + Surveyor-3
Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

24 ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.
Lunar Reconnaisance Orbiter szállította LCROSS+Centaur fokozat becsapódásai a Cabeus-kráterbe 2009-ben : H2O kimutatása Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

25 Orosz, kínai, indiai stb. ? Hold-bázis 2020-tól
Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

26 Amerikai Ares-Orion űrhajózási terv: 2020-ig ?? vissza a Holdra
Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

27 USA Ares-Orion terv rakétái és űrhajója; módosítás ISS-re Atlas, Delta
Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

28 USA Orion: személy- és teherűrhajók
Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

29 USA 4 személyes Hold-űrhajó ??
PLANETOLÓGIA kötelezően választható B.Sc. kurzus (Földrajz, Földtudomány) PLANETOLÓGIA kötelezően választható B.Sc. kurzus (Földrajz, Földtudomány) Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

30 ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.
Holdunk egy érintőleges óriás-ütközéssel keletkezett: a differenciálódott ős-Föld és a becsapódó test is ritkább, külső rétegeit veszítette el az ütközésben, ami a maradék testek átlagsűrűségének a növekedéséhez vezetett Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

31 A becsapódó test elrepülő része visszatért,
és újra ütközve egyesült a Földdel. Ez még növelte az ős-Föld sűrűségét. Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

32 A Merkúr (Hold-szerű, Mariner-10: 1974-75)
Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

33 A Merkúr Hold-szerű, sugaras szerkezetek
Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

34 Merkúron is gyűrűs, becsapódási medence a Caloris (Mariner-10)
Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

35 A Merkúr Hold-szerű, de tereplépcsős (Mariner-10: 1974-75)
Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

36 ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.
A Merkúr újabb vizsgálata (MESSENGER amerikai űrszonda: ) Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

37 A Merkúr újabb vizsgálata (a MESSENGER pályája 2004-2011)
Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

38 ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.
A Merkúr újabb vizsgálata (MESSENGER: 2008 új területek fotózása, Caloris-medence 1340 km helyett 1550 km) Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

39 ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.
A Merkúr újabb vizsgálata (MESSENGER: Caloris-medence 1340 km helyett 1550 km, pók-kráter tereplépcsők, gyűrődéses folyamatok) Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

40 ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.
A Merkúr újabb vizsgálata (MESSENGER: sugaras szerkezetek, dómszerű alakzat) Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

41 2011-03-18: MESSENGER pályáraállása a Merkúr körül
Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

42 ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.
: MESSENGER pályáraállása a Merkúr körül: km, i=83,6, P=~ 12 óra Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

43 2011-04-04: MESSENGER első képek Merkúr körül, a déli pólus környéke
Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

44 2011-04-04: MESSENGER első képek Merkúr körül, a déli pólus környéke
Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

45 ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.
: MESSENGER első képek Merkúr körül, az északi pólus környéke Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

46 A Vénusz légköre: 96,5% CO2, 3,4% N, nemesgázok, kén, klór, kénsav stb
Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

47 ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.
A Vénusz felszíne pokol: 470°C, ~90 atm. Formák: óriás vulkánok, völgyszakadékok, koronák, tesszerák, mélyföldek Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

48 Vénusz felszín: vulkánok, lávafolyások
Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

49 Vénusz felszín: völgyszakadékok
Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

50 Vénusz felszín: koronák
Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

51 Vénusz felszín: koronák
Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

52 A Vénusz köralakú alakzatait a koronák adják
100 km átmérőjű Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 2500 km átmérőjű

53 Vénusz felszín: tesszerák (komplex töréses rendszerek)
Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

54 A Vénusz felszíne közelről: Venyera leszállók a „pokolban”
Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

55 A Vénusz felszíne közelről: Venyer-panoráma kövek, hegyek
Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

56 Újabb Vénusz-kutatás európai Venus Express, 2006-tól
Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

57 ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.
A Föld az élet bolygója Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

58 ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.
A Föld A földi folyamatok átfogó modell-rendszere a lemez-tektonika, amit nem találtunk máshol Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.